Gyártási év: 2010 | Adásnap: 2010. március 14.
Időpont: 17:38:14 | Időtartam: 00:24:56 | Forrás: M1 | ID: 959808
NAVA műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor
Főcím: Magyarország történeteMűsorújság szerinti cím: Magyarország története - 27. rész: Forradalom és honvédelemEpizódcím: Forradalom és honvédelemEpizódszám: 27.
Műsorújság adatai: 27. rész: Forradalom és honvédelem
Sorozatunk 27. adásában olyan eseményekről hallanak, amelyekről valamennyien úgy gondoljuk, hogy mindent tudunk, - de vajon tényleg így van-e? Tudjuk-e, hogy a Nemzeti dal első kézirata még úgy kezdődött: "Rajta, magyar, hí a haza!"? És azt tudjuk-e, hogyan lett Stancsicsból Táncsics? Hogy került a pozsonyi Zöldfa fogadó erkélye Ceglédre? Mi volt a Kossuth-bankók fedezete? Ki ölte meg Lamberget? Hogyan csorbult ki a sukorói templom kőből készült úrasztala és miért nem temethették el Bem Józsefet? Mindezekre a kérdésekre a Magyarország története sorozatnak az 1848. március 15.-től október végéig tartó időszakot feldolgozó adásában kapunk választ.

A nagyívű sorozat 46 részben dogozza fel Magyarország történetét. A Magyar Televízió izgalmas szellemi kalandot kínál, nem iskolás ízű ismereteket. Történész szakértőik és Nagy György műsorvezető segítségével felfedezővé akarják tenni a Nézőt, hogy ő maga csodálkozzon rá azokra a tényekre, amelyeket esetleg már korábban is ismert, de valahogy nem is gondolt rájuk tudatosan.

Alkotók:
M. Nagy Richárd - rendező
Varga Zs. Csaba - rendező
Nagy György - forgatókönyvíró
Reich László - operatőr
Ángyán András - operatőr
Szobrász András - operatőr
Nemescsói Tamás - operatőr
Kilián Attila - operatőr
Véber Franciska - szerkesztő
Nagy György - műsorvezető
Műsorszolgáltatói ismertető:
Tartalom:
Sorozatunk 27. adásában olyan eseményekről hallanak, amelyekről valamennyien úgy gondoljuk, hogy mindent tudunk, - de vajon tényleg így van-e? Tudjuk-e, hogy a Nemzeti dal első kézirata még úgy kezdődött: "Rajta, magyar, hí a haza!"? És azt tudjuk-e, hogyan lett Stancsicsból Táncsics? Hogy került a pozsonyi Zöldfa fogadó erkélye Ceglédre? Mi volt a Kossuth-bankók fedezete? Ki ölte meg Lamberget? Hogyan csorbult ki a sukorói templom kőből készült úrasztala, és miért nem temethették el Bem Józsefet? Mindezekre a kérdésekre a Magyarország története sorozatnak az 1848. március 15.-től október végéig tartó időszakot feldolgozó adásában kapunk választ.

Szerzők és alkotók:
Ángyán András, Operatőr
Bornyi Gábor, Operatőr
Darázs Erzsébet, Zenei szerkesztő
Hábermann Jenő, Producer
Horváth Attila, Gyártásvezető
Kardos Sándor, Operatőr
Nagy György, Forgatókönyvíró
Nagy György, Műsorvezető
Nagy Richárd, M., Rendező
Reich László, Operatőr
Szobrász András, Operatőr
Torma Galina, Rendező munkatársa
Vajkai Ervin, Gyártásvezető
Varga Cs.Zsolt, Rendező
Véber Franciska, Szerkesztő

Produkció közreműködői: Hermann Róbert, történész szakértő
Teljes leirat:
Alapjaiban változott meg az
Magyar követelések megítélése,.
Közben Budapesten az ottani
ellenzék is szervezkedni kezdett.
A Kossuth féle javaslatot pontokba
tömörítve, egy országos aláírási
akciót akartak kezdeményezni.
Azonban a Bécsi forradalom hírére
elálltak ettől.
És saját kezükbe veszik
az irányítást.
Március 15.-én reggel Petőfi,
Jókai és a többiek elindultak
a Pilvax kávéházból.
Hogy a sajtó szabadság követelését
érvényre juttassák.
És kinyomtassák a 12 pontot.
Petőfi ekkor szavalta el
a Nemzeti dalt.
Petőfi Március 13.-án írta.
Egy barátja javaslatára a
"Rajta Magyar"- t átírta
"Talpra Magyarra!".
Petőfi nem szerette ha
versaiba beleszólnak.
Amikor 2 nap múlva a Pilvax
kávéházban felolvasta akkor
úgy kezdődött, "Talpra Magyar"!
Petőfi a nyomdához elfelejtette
elhozni a kéziratot.
Ezért emlékezetből
újra lediktálta.
Ez volt a szabad sajtó
első kiadványa.
A 12 pont mellett, persze.
Németül is kinyomtatták.
3 nap múlva a Nemzeti dal
is megjelent fordításban.
Pestbuda jelentős része ekkoriban
német anyanyelvű volt.
Itt, a Nemzeti Múzeum
előtt osztották ki a lapokat.
Magát a verset Petőfi, reggel a
Pilvaxban, egyetemeknél, nyomda előtt
szavalta el.
Itt a Múzeumnál nem valószínű,
mert nem említi naplójában.
Talán valaki más szavalta el.
És Petőfi csak beszédet mondott.
De ez a kép olyan mélyen
él a köztudatban, hogy
erre a szép, de hamis legendára
még egy felirat is megemlékezik.
A gyűlés után a több mint
10.000 fő a városházára sietett.
És rábírta a tanácsot, hogy
csatlakozzon a 12 pont követeléseihez
Ahogy akkoriban is mondták
Budapesten a 12 pont közül
a sajtószabadságon még egynek
lehetett érvény szerezni
a politikai foglyok kiszabadításának.
A tömeg feljött ide a Budai várba,
hogy kiszabadítsa Táncsicsot.
Aki itt raboskodott.
Egy Lugosi román ügyvéd
volt még a rabtársa Táncsicsnak
Őt azonban itt felejtették.
öt csak 48 áprilisában
szabadították ki.
Majd ős is csatlakozott a népi
országgyűléshez.
Táncsics a Lipcsében kiadott
illegális irata miatt volt börtönben.
A Szlovák szülőktől
származó Táncsicsról,
azt beszélték, hogy a gügyögő
gyermekei nem tudták kimondani
az apjuk nevét.
Ezért változtatta Stáncsicsról
Táncsicsra a nevét.
A valóságban kiszabadulása
után kezdte így írni.
A Magyar történelem szereti
a jelképeket,
Táncsicsnak kiszabadítása
után 1 évvel
1849 március 15.-én született
meg a kislánya.
Akit Kossuth tiszteletére
Lajoskának kereszteltek.
Az évfordulók lelki terror
módszerével az Osztrákok
nagyon tudatosan éltek.
Amikor 1860 Táncsics ellen
eljárás indult, akkor a
letartóztatását éppen a
Március 15.-ére virradó
éjszakára időzítették.
És 7 évet ugyanabban a börtönbe
kellett eltöltenie ahonnan
48-ban kiszabadították.
48 március 15. nem csak a Pesti
események miatt fontosak.
Pozsonyban is alapvető
fordulta történt.
A főrendek végre elfogadják a
Kossuth féle felirati javaslatot.
Ezt viszi 15.-én egy
küldöttség Bécsbe.
A hajóúton fogalmazódik
meg Széchenyiben, hogy
az uralkodó nevezze ki
helyettesévé István Nádort.
Így el lehetne érni a reformok
bevezetését.
17.-ére egy olyan iratot adnak ki
melyben István Nádort
tejhatalmú helyettesévé nevezik
ki az uralkodónak.
Viszont Batthyányi kinevezését
nem sikerül elérni.
Ekkor István Nádor személyesen
megy Ferdinándhoz és
szóbeli beleegyezését kéri
Batthyányi kinevezéséhez.
Március 17.-én ő maga írja meg
Batthyányinak, hogy kinevezték
miniszter elnöknek.
Ezzel kezdetét veszi Magyarországon
a felelős kormányzás ideje.
Pozsonyban már 19. század elejétől
sok jó nevű szálláshely várta a
vendégeket.
A legismertebb Palugyai Jakab
Zöldfa nevű fogadója volt.
Széles erkéllyel, ami jó
helyszín volt annak, hogy
Kossuth bemutassa Magyarország
első miniszter elnökét.
"Íme azon férfiú, kit a nemzet
kívánsága következtében
a király akarata is a nemzet
minisztériuma első emberévé
kinevezett."
Nemsokára zarándoklatok céljává
vált a Zöldfa fogadó erkélye.
Amihez olyan dolgokat is
hozzákapcsolnak,
amelyek nem is ott történtek.
Például, hogy Kossuth onnan
hirdette volna ki a jobbágy
felszabadítást.
Az erkély, ami már nincs itt,
szent hellyé magasztosult.
Amit már teljesen átalakítottak.
A híres erkélyt viszont megmentették.
1923-ban Magyarországra
szállították.
49-ben felállították Cegléden.
Furcsa mementó.
Erkély a ház nélkül.
Egy másik városból,
egy másik országból,
nehéz elmagyarázni
egy külföldinek
hogy miért is fontos ez nekünk.
48 április 11.-én szentesített
törvények közül a legfontosabb
a független felelős kormány
felállításáról.
Ahhoz, hogy ténylegesen
független legyen
szükség volt a hadügyi és
pénzügyi kérdések fölötti
rendelkezésre.
Márpedig nem volt olyan törvény ami
intézkedett volna a hadsereg
felállításáról.
Végül Május 7.-én az uralkodó
a Magyarországon lévő
császári erőket a Magyar kormány
irányításába helyezte.
És a külföldön lévő Magyar csapatokat
lecseréljék ezekre az idegen erőkre.
Ez kevés lett volna az
ország védelmére,
Ezért a kormányzat döntött az
önálló Magyar fegyveres erő a
Honvédség felállításáról.
A háborúhoz azonban pénze
volt szükség,
és a hadsereg szervezéséhez is,
ezt pedig az önálló bankjegy
kibocsátásával tudták fedezni.
Mária Terézia idejében is voltak
forgalomban papírpénzek
De Magyar feliratú, és
kiadású nem létezett 48-előtt.
Államjegyként került forgalomba.
Az első Magyar papírpénz.
Nemesfém háttér nélkül
azonban a bankjegy csak
egy értéktelen papírdarab.
A kormány ezért
kéréssel fordult az országhoz,
nemesfémek felajánlására.
Megindult a gyűjtés, Rottenbiller
ott helyben leadta az óráját is.
Széchenyi egy mázsa ezüstöt
adományozott.
De mindenki beleadott.
Az így összegyűlt 5 millió forintnyi
nemesfém jelentette a pénz fedezetét.
A Kossuth bankóval a nép
megfinanszírozta a szabadság harcot.
A nyomtatással Landerer Lajost
bízták meg.
A nyomdát a városházán építették fel.
Augusztus 6.-án került
forgalomba a 2 forintos
majd az 1, 5, 10, 100 forintos is.
A Magyar mellett más nyelveken
is feltüntették a pénz értékét.
A szabadságharc leverése után
Haynau rendeletben beszüntette.
A fegyvereket elkobozták,
a Kossuth bankókat bevonták.
Sokan így az egész vagyonukat
elvesztették.
Mások ereklyeként megőrizték.
Sőt a pénz mintázata megmaradt.
Tardon büszkén viselték
a lányok a Kossuth bankó
mintájú hímzett kötényt.
A legnagyobb biztonság politikai
problémát Horvátország
és Jellasics jelentette.
Ő a kezdetektől ellene
volt a Magyar kormányzatnak.
Eleinte az Osztrákok semlegesek
voltak, majd 48-ban
úgy döntöttek, hogy Jellasicsot
itt az ideje szabadon engedni.
Szeptember 11.-én Jellasics csapatai
átkeltek a Dráván.
Ellepték a Dunántúlt.
Hogy Magyarországot vissza
iktassák a birodalomhoz.
Batthyányi először népfelkelést
hirdetett majd az egész országban.
Ennek legfontosabb szerepe
Kossuth Lajosnak jutott.
Ceglédre ment először Kossuth
toborozni.
Ezen a téren hangzott el
a híre ceglédi beszéd.
Vasárnap volt,
a vásár napja.
Kevés volt akkoriban az
olvasni tudó ember.
Így akkor a kellő hatást
az élő szóval kellett megoldani.
Milyen szónok volt Kossuth?
Nem volt erős hangja, mégis
szinte süvít a tömeg felett.
A gesztusai, és a megszólítás
is hatott a hallgatókra.
Kossuth soha nem a tömeghez szólt.
Hanem az egyes emberekhez.
"Védelmezd magad szegény elárvult
nép, védd gyermekeid, feleséged
mint ahogy önmagad védenéd!
Ha véded magad nincs mitől félned.
Mert veled az Isten és az
Igazság!"
Ha magadat nem védelmezed,
az Isten sem védelmez meg!"
Zokogva és ökölbe szorított
kézzel állt a tömeg a téren.
Csaknem 2000 ember állt a
toborzó asztaloknál,
készen arra, hogy elinduljanak.
Ahová Kossuth szólítja őket.
Jellasics támadása után,
István Nádor
megpróbált békét kötni vele,
Jellasics viszont nem jelent
meg a tárgyalásokon.
Megtagadta a Nádorral
való találkozást.
A Nádor ebből látta, hogy Jellasics
élvezi Bécs támogatását.
Ezért visszajött Budapestre,
majd lemondott.
Majd Bécsben próbált
békés megegyezést keresni.
Így 1848 szeptember 25.-én
az uralkodó
Lambert Ferencet nevezte ki az
összes magyarországi fegyveres
erő parancsnokává.
A kinevezését azonban
kormány nem fogadta el.
Lambert ennek ellenére hajóval
Pestre utazott szeptember 28.-án.
Hogy a kinevezési okmányával
átvegye a hivatalát.
Azonban éppen akkor érkezett
a hír, hogy Jellasics Pákozdnál
támadásra készül.
A feldühödött tömeg megölte a
hazaárulónak bélyegzett tábornagyot.
A szabadságharc után bíróság elé
állítottak 9 embert,
kik közül egyet ki is végeztek
a gyilkosságért.
Ő Kolosi György.
Nevét a Kolosi tér őrzi.
Lamberg halála után, találtak
nála három levelet.
Ez a lyuk a Lamberg életét
kioltó szuronytól keletkezezz.
Felismerhetőek a vérfoltok is.
Egy hétre rá október 6.-án
a Bécsi nép is tömeg ítéletet
hajtott végre, és felakasztotta
Theodor Laturt.
"Laberg szívében kés,
Latour nyakában kötél,
és utánuk több is jön talán!"
Sajnos bizony több is jött.
Mert Batthyányi lemondott a
miniszter elnökségről,
de ennek ellenére a Bécsi
bosszú őt is elérte.
1849 október 6.-án kivégezték.
Nádor távozása után, Móga
vette át a haderő parancsnokságát.
Móga visszavonta a csapatait
a Velencei tó északi partjára.
Nem volt egyértelmű, hogy
a haderő megütközik, vagy
tovább folytatja a visszavonulást.
1848 szeptember 28.-án Sukorón
összeült a haditanács,
amely történeti jelentőségűvé vált.
Haditanácsot ritkán tartanak
templomokban.
Még is itt volt a Pákozdi csata előtt
a haditanács helyszíne.
A Pestről érkezett küldöttség
követelte, hogy a hadsereg
szálljon szembe Jellasics seregével.
Móga azonban nem javasolta, hogy
megtámadják az ellenséget.
Hiszen a Honvédek 17.000 frissen
kiképzett újoncokból állt.
Jellasicsnak közel 40.000
serege volt.
A padokon jelölték, hogy
ki hol ült a hadi tanácson.
A vita hevében Mógát
gyávának nevezték,
a parancsnok erre lemondott, és ide
az Úr asztalára vágta a kardját.
Ki is csorbult a kőasztal széle.
Ebben a válságos helyzetben
Batthyányi feltette a kérdést,
és mit tesz a hadsereg ha
Jellasics támad?
Megszületett a döntés:
A Honvédek az ellenséget
nem támadja meg, de ha Jellasics
támad, akkor ellenáll.
Egy fiatal nemzetőr, aki itt ült
majd időnként felszaladt
a toronyba, onnan kémlelte az
ellenséges csapat mozgásokat.
Xantust Jánosnak hívták.
A Pesti állatkert megalapítója.
Akitől írásban kért engedélyt hogy
álnéven regényeiben szerepelhessen
Bár a legenda azért túlzás, hogy
róla mintázta volna az író
Old Satterhand alakját.
A tanácskozás végére Móga
visszakötötte kardját,
és másnap a Honvédség
megállította Jellasicsot.
Pákozdi csatát követően 3 napos
fegyverszünetet kötöttek.
Jellasics ekkor gyors ütemben
elhagyta az országot.
A Jellasicsot üldöző hadsereg
október első hetében
elérte a Lajta mellékét,
és abban reménykedtek, hogy
összefogva Bécs népével
megsemmisítik Jellasics seregét.
Október 30.-án Sviháknál került
sor az összecsapásra.
Ebben a csatában a Magyar sereg
vereséget szenvedett,
A császári erők, így teljesen
megszállták Bécset.
Aminek védelmét Bem
tábornok irányította.
Ezek után jött Magyarországra,
és az Erdélyi hadsereg
főparancsnokaként kapott
megbízást.
1848 őszén a Magyarországra
érkező Lengyel emigráció
központja volt.
A megszokott torzsalkodással.
Josef Bem is állandóan vitába
keveredett a honfitársaival.
Ez a vita odáig fajult, hogy
egy fiatal Lengyel november 10.-én
eljött ide, ahol Bem lakott, ami itt
állt az akadémiai székház mellett
Felment az első emeletre és
rálőtt Bem apóra.
Bem túlélte a támadást,
a támadóját meg elfogták,
aki Pesten raboskodott 49 májusáig.
Mikor Buda ostroma alatt
női ruhába öltözve megszökött.
Nem jutottak a nyomára,
majd szeptemberben
Törökországban bocsánatot kért
Bem apótól.
Bem azt mondta:
Nem számít, nem történt semmi!
Azért olyan könnyen nem
felejtette ezt el,
mert amikor Törökországban az
iszlám hitre tért Bem tábornok
és Murat pasaként megírta
emlékiratait,
az ellenfeleit
kommunistának nevezte.
Az okoz az utókornak némi fejtörést,
hogy ezt Bem 1850-ben írta.
A sok ütközet hőse Alepóban,
Törökországban halt meg.
Amikor 1927-ben hazaszállították
a hamvait, útközben
a Nemzeti múzeumnál hatalmas
ünnepségem köszöntek el
az ő Bem apójuktól.
Akit egészen különös
módon temettek el.
Mert nem temették el.
Mert nem engedték hamvait
elhantolni,
így hazakerült, de nem a
hazája földjébe.
A koporsó az oszlopain, mint
Mohamed koporsója
az ég és a föld között lebeg.
Az idők végezetéig.
...
Több

Személyek

12:32:35

Hermann Róbert, történész

12:38:27

Hermann Róbert, történész

Kiemelt részek

12:28:25

Magyarország története: Forradalom és honvédelem - 27.

13:45:22

Magyarország története

12:29:01

Kossuth Lajos

12:29:40

Mit kiván a magyar nemzet (12 pont); Irinyi József, a 12 pont szerzője

12:30:31

Petőfi Sándor, költő

12:31:10

Petőfi Sándor: Nemzeti dal (vers)

12:31:27

Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

12:33:23

Táncsics Mihály (litográfia) (részlet)

12:34:56

Barabás Miklós: Széchenyi István (festmény)

12:34:59

Josef Bekel: István nádor (akvarell)

12:36:31

Barabás Miklós: Batthyány Lajos (festmény) (részlet)

12:38:51

Kossuth-bankó (az első magyar papírpénz) (1848)

12:39:03

Rottenbiller Lipót, polgármester, Pest [balra]

12:39:40

Landerer Lajos (metszet)

12:40:50

Ivan Zasche: Josip Jellasics (festmény)

12:41:30

Fay Albert: Kossuth Lajos arcképe (festmény)

12:43:50

Joseph Kriehuber: Lamberg Ferenc (litográfia)

12:45:58

Móga János, altábornagy

12:46:25

Református templom, Sukoró

12:47:55

Xantus János, etnográfus

12:49:29

Bem József, tábornok; Kossuth Lajos

12:51:51

Bem József tábornok síremléke, Tarnów, Lengyelország

©Nemzeti Audiovizuális Archívum, 2017