Ízőrzők - Sárszentlőrinc
Gyártási év: 2010 | Adásnap: 2010. március 14.
Időpont: 14:53:35 | Időtartam: 00:30:59 | Forrás: Duna TV | ID: 959576
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 30 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: SárszentlőrincEpizódcím: Sárszentlőrinc
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2010)) Feliratozva a teletext 333. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 31 perc, 2010) Sárszentlőrinc Budapesttől 140 kilométerre fekvő Tolna megyei település. Létrejöttét 1722-re tehetjük, amikor a török után néptelenül maradt Lőrinc-pusztára nyolc evangélikus család települt be. Sárszentlőrinc iskoláiban tanult Petőfi Sándor és Lázár Ervin. A filmben a helyi asszonyok bemutatják, hogyan készülnek olyan hagyományos ételek, mint a vöröshagymaszósz, a kolbászos pompos, a kukoricaprósza, a cigánylecsó punyával, a magyaros szűzérmék és a kulcsos kalács. A filmben a helyi asszonyok bemutatják, hogyan készülnek olyan hagyományos ételek, mint a vöröshagymaszósz, a kolbászos pompos, a kukoricaprósza, a cigánylecsó punyával és a magyaros szűzérmék. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Vöröshagyma-szósz gombóccal - Kolbászos pompos - Aszalt meggyes kukorica prósza - Cigány lecsó punyával - Magyaros szűzérmék - Kulcsos kalács
Teljes leirat:
Én addig megnézem ezt az oldalt.
- Sárszentlőrincen vagyunk.
Ez a falu - én úgy szoktam
fogalmazni -
nem 140 km van Budapesttől,
hanem Budapest van tőlünk 140 km-re.
1722-ben telepedett ide Györkönyből
nyolc evangélikus család.
Ez több, mint 2 ezer fős község volt,
püspököt adott,
nagyon sok hírességet.
Ezen kívül jelentős irodalmi öröksége
van a falunak.
Elég annyit mondanom,
hogy Illyés Gyulát Sárszentlőrincen
anyakönyvezték,
Petőfi Sándor két évet idejárt
latin gimnáziumba.
A közeli Alsórácegresről járt ide
iskolába Lázár Ervin is,
aki a falu díszpolgára.
Hasonlóan élünk Sárszentlőrincen,
mint a többi magyarországi település.
Heroikus küzdelmet folytatunk
a megmaradásért.
De azt gondolom, hogy a megmaradás
egyik záloga,
ha az örökségeinket megőrizzük.
Irodalmi örökségünk páratlan,
a megyében nincs hasonló,
mint Sárszentlőrincen.
Talán Szekszárd, ami ennyi irodalmi
értéket képvisel,
mint Sárszentlőrinc.
Azt hiszem, felelőtlenség lenne
ezzel nem élni.
Sárszentlőrincen is az itt élő
emberek
- még a régi lőrinci emberek
legalábbis -
őrzik a régi ízeket és szívesen
nyúlnak olyan receptekhez,
amit a szülők és nagyszülők
készítettek.
Ezekből fogunk a mai műsorban
néhányat látni.
- Vöröshagyma szószt csinálok.
Ha kívül van az ember, vagy a
faluba bemegy,
hazajön, akkor mit csináljon gyorsan?
Vöröshagyma szószt.
Meg csinál egy kis gombócot,
hogy legyen más is a gyomorban.
Úgy készítem, hogy két fej
vöröshagymát megpirítok.
Beleteszem a lisztet, a pirospaprikát
és felengedem vízzel.
Ízesítem sóval, borssal, mustárral,
paprika krémmel.
Babérlevél van még benne,
meg köménymag.
A gombóc úgy készül,
hogy kb. 0,50 dkg lisztre ráöntöm
a forró zsírt,
forró vizet és összegyúrom.
Gombócokat csinálok belőle
és kifőzöm.
17 évig voltam köszörűs,
jártam a falvakat, a pusztákat.
Nekem 9 családom van, és legyen ám
az asztalon valami.
Nekem sokat kellett főzni,
akkor mi jusson mindig eszembe?
A gyerekek szerették és csináltam
ezt a szószt.
Nagyon régi ez a recept.
- A Petőfi Sándor Emlékházban
vagyunk.
A ház az 1800-as évek elején épült.
Homlokfalán található egy
dombormű,
amit Borsos Miklós szobrászművész
készített,
1991-ben került a ház falára.
1831. szeptember 28-án a kis
Petrovics Sándort
idehozta édesanyja
kosztos diákként.
Ebben a házban lakott Hittig Lajos
jegyző úréknál féléven keresztül.
Később másfél évig Német Ferenc
tanítóéknál,
a mostani óvoda épületében.
A sárszentlőrinci algimnáziumba járt
két évig iskolába,
ami 1806-ban nyitotta meg kapuit.
1972-ben a falu vezetés
összefogásával
felújították az épületet kívül-belül.
Petőfi születésének 150. évfordulóján
egy kiállítást adtak át.
Később, 2008. augusztus 10-én
az öt helyiségből hármat pályázati
pénzt segítségével felújítottak,
amit dr. Kerényi Ferenc
irodalom-történész rendezett be.
- Kolbászos pompost készítek.
Régi étel, a nagyszüleim és a
szüleim is csinálták.
Régen főleg disznóölés után
friss kolbásszal,
friss szalonnával készítették.
Jó száraz bableves, vagy lencse leves
után csináltak egy tepsi pompost,
és megvolt az ebéd.
Langyos tejbe teszek egy kevés
cukrot, az élesztőt.
Ha feljön az élesztő, öntöm a lisztet
gondolomra előbb,
teszek pici cukrot, pici sót,
egy kevés zsírt,
megpróbálom gyúrni.
Ha szükséges, teszünk még hozzá,
ami kell.
Régen is meggyúrták és amíg kelt,
addig tudtak csinálni mást közben.
Ennek az a titka, hogy jól ki kell
gyúrni, hogy foszlós legyen.
Ne legyen se kemény, se puha,
könnyen lehessen gyúrni.
Ehhez már nem kell semmi.
Ha nincs kidolgozva rendesen,
mivel a kolbász nehezebb,
nehezebben tud megkelni.
Így is lehet dagasztani, mint a
kenyeret.
Körülbelül egy órát kel.
Lisztezett deszkára kiborítom,
csinálok belőle négy gombócot.
Egy kicsit meggyúrom és pihen,
amíg megcsinálom a kolbászt
és a szalonnát.
Felkarikázom a kolbászt,
lehet, hogy az egyikbe csak
nyersen rakom,
a másikba meg megdinsztelem.
Apró kockára vágom a szalonnát.
A másikba beleteszem a kolbászt.
Ebből két tepsivel csinálok.
Szoktak olyat csinálni,
hogy feltekerik, mint a kalácsot,
meg olyat is, mint a pite.
Beletették a tepsibe az egyik lapot,
megszórták és rátették a másik lapot,
az volt a lepény, vagy a pite.
Vagy kinyújtjuk, mint a kalácsot,
megszórjuk, szalonnát is rakok rá,
más lesz az íze, mint ha csak
kolbász van benne.
A két végét behajtom, hogy ki ne
folyjon belőle a zsír és feltekerem.
Tojással megkenem a tetejét,
és hagyom kelni,
mert sokkal jobb, ha kétszer kel
a kalács.
Előmelegített sütőben
lassan sütjük.
Megvárom míg kihűl, akkor szebben
lehet szeletelni.
A kalácsot szeletelem,
a lepényt kockára vágom.
- A Petőfi Emlékház helyet ad egy
helytörténeti kiállításnak.
Egy korabeli konyhát látunk,
ahol szabad kémény volt,
innen fűtötték a két szomszédos
helyiséget.
Ezeket a kemencéket ma is
használjuk.
A szomszéd szoba jellegzetes
paraszti bútorokkal van berendezve.
Ezen kívül rendkívül gazdag
néprajzi gyűjteményünk van,
ami az épület hátsó részén található,
éppen felújítás alatt.
Válogatást és felújítást követően
a tájházat is meg tudjuk nyitni.
Van egy nyugdíjas tanár,
Földesi János,
akinek a segítségével a faluból
szedték össze ezeket a tárgyakat.
Sárszentlőrincen nagyon sok
iparos ember élt: szíjjártók, szabók.
Igen jómódú falu volt.
Ezekhez a szakmákhoz kötődően
nagyon sok eszköz található
a gyűjteményben.
- Régen elég sok kukorica ételt
ettünk.
Kukoricalisztből csináltuk a prószát,
a darából kukorica kását főztünk.
Nagyon sok krumpli kása,
bab kása, kukorica kása fogyott
a gyerekkoromban a szülői háznál.
A kukorica prószát azért
szeretik sokan,
mert ahol lisztérzékeny van
a családban,
ebből nyugodtan tudnak
süteményt sütni,
lehet egy kicsit dúsítani
tojás habbal, cukorral.
Majdnem olyan, mint a piskóta,
csak nem búzaliszt van benne,
hanem kukoricaliszt.
A kukorica prósza készítése
a góréban kezdődik.
Le kell morzsolni a kukoricát,
le kell darálni.
A kukorica lisztbe teszünk egy
kis kristálycukrot, csipetnyi sót,
öntünk bele forró zsírt.
Jól elkeverem.
A zsiradékot nem szabad belőle
sajnálni, mert különben fojtós lesz.
Az édesanyám is csinálta,
az anyósom is.
Kukorica kását is szoktunk csinálni.
Az olyan mindennapos étel volt,
babkása, krumpli kása.
Beleöntöttük a forró zsírt,
a margarint, hogy összeálljon.
Beleöntjük a forró tejet,
ettől a liszt egy kicsit megfő.
Beleteszem a két tojást.
Jöhet a tejföl.
Az aszalt meggyet beleforgatjuk
kukorica lisztbe,
hogy ne üljön le az aljára.
Mikor kész, tepsibe rakjuk,
előmelegített sütőben
kb. 30-35 perc alatt megsül.
Minden sütő más. Mikor a közepe is
megszilárdul, a széle megpirul,
akkor lesz tökéletes a prósza.
Ha kihűlt, felszeleteljük,
lehet hozzá lekvárt enni,
például meggy lekvárt a meggyes
prószához,
hogy ne keveredjenek a gyümölcsök.
Melegen fogyasztható.
- A sárszentlőrinci kézműves
házban vagyunk.
Tavaly októberben, most egy éve
alakultunk.
A diákoktól a nyugdíjasig mindenkit
nagy szeretettel várunk.
Sokan jönnek is, sokan vannak
visszatérők.
Játékos dolgokat készítünk.
A gyékénynek egy borzalmas
tulajdonsága van,
amit csak az tud élvezni,
aki igazán szereti.
Én közéjük tartoztam, levizsgáztam.
Mikor levizsgáztam, akkor
megszületett a fejemben,
hogy valahol egy kézműves házat
alakítsak,
ahol a gyerekek is látják, mi is ez,
mi minden volt régen.
A gyékényből mindent meg lehet
csinálni,
de nem csak a gyékényből, hanem
a szalmából is csuhéból is.
A csuhéból is megcsináltak mindent
a szatyortól a lábtörlőig.
A szalmából a szakajtótól a
fali szőnyegekig.
Jelenleg is van egy 1927-ben készült
faliszőnyegünk,
amire nagyon büszkék vagyunk,
mert épségben van.
Inkább a játékos dolgok, amik
megfogják az embert,
mert apró dolgok, szép dolgok
és a gyerekek is ugyanúgy
örülnek neki, mint mi.
Különböző kiállításokon mutatjuk be
a munkákat,
jelenleg a fogyatékos pálfalvi
gyerekek munkáit láthatják.
Azért hangsúlyozom a fogyatékost,
mert semmivel nem kevesebb,
mint egy egészséges ember.
Csodálatos dolgaik vannak.
- Cigány lecsót csinálunk punyával.
Lőrincen most nagyon népszerű,
mert a férjem azt szokta nagyobb
mennyiségben csinálni,
mikor valamilyen rendezvény van.
A nyáron elég sok rendezvény volt,
sokat kellett csinálni,
én meg a punyát mellé.
Mifelénk Somogy megyében volt
paprika termesztés
és paradicsom termesztés,
a cigányok vállalhattak bizonyos
területet
és kaptak paprikát, paradicsomot.
A cigányoknál nem volt újdonság
a lecsó.
Volt, aki simán csinálta paprikával,
de akinek volt csibéje, az
hússal csinálta.
A hús meg a paprika nem cigány lecsó,
a káposztától cigány lecsó.
A cigányok káposztával szaporították,
hogy több legyen belőle.
Elkészítem a punyát.
Egy tálba rakom a lisztet, sót,
élesztőt, amit langyos vízzel
megfuttatok.
Van, aki tejjel csinálja,
én vízzel csinálom.
Leszórom liszttel a tetejét
és hagyom kelni.
Megfutott az élesztő,
most bedagasztom.
Teszek hozzá egy kis olajat,
margarint és eldolgozom.
Az olajat azért rakom bele,
mert sokáig puha marad,
nem szikkad ki,
a margarin meg jó állagot ad neki,
olyan lesz majdnem, mint a kalács.
Úgy kell eldolgozni, hogy szép sima
legyen a tészta.
Van, aki csak összedobja. Ha csinálok
valamit, akkor jól csináljam.
Megdagasztottam a punyát,
hagyom kelni.
Megint meggyúrom, belerakom
a tepsibe, ott is kel fél órát.
Négy éves koromban csináltam
először punyát.
Volt egy disznónk, ami kint volt
a szabadban és bejött a konyhába.
A kenyér az asztalon volt,
beborította az asztalt
és megette a kenyeret.
Az öcsém meg sírt, hogy éhes.
Nem tudtam, mit csinálja,
mert anyám ne hagyott otthon pénzt.
Csináltam punyát.
Nekünk lisztes ládánk volt, a hónap
vége felé csak az alján volt liszt.
Nem értem el, ráálltam a kisszékre,
az öcsém nyomta le a lábam,
hogy bele ne essek a lisztes ládába.
Úgy tudtam kivenni lisztet,
akkor csináltam először punyát.
A punyát nem késsel kell vágni,
hanem törni kell.
A cigány lecsóba szoktunk
csibe húst is rakni.
A csibét feldarabolom.
Ez 6-7 személyre való
mennyiség:
belerakok két csibét, 3 kg paprikát,
1 kg káposztát, 4 fej hagymát.
Teszek rá egy kis törött paprikát
és rárakom a húst.
Nem hagyjuk sokáig, mert fiatal
a csibe, akkor szétmegy a hús.
Ráteszem a paradicsomot,
paprikát és a káposztát.
Teszek rá egy kis sót,
készre fűszerezem.
Mikor kicsi voltam és mentem
öregapámékhoz nyaralni
- ők kint laktak a telepen -
a kunyhó mögött rakott tüzet.
Volt egy vas háromláb, meg vas lábas
abban csinált öregapám hol lecsót,
hol paprikás krumplit,
öreganyám meg bent a
rakott sparheltban punyát sütött.
Kint ettünk, körül ültük a tüzet
és mártogattuk a punyát.
- Petőfin kívül más híres írója
is van Sárszentlőrincnek.
Lázár Ervin idejárt iskolába
Felsőrácegresről.
2007. július 21-én nyitotta meg
kapuit a Lázár Ervin Könyvtár,
amit híres írónkról neveztek el.
Azóta is szoros barátságot ápolunk
Lázár Ervin özvegyével,
Vathy Zsuzsával,
és testvérével, Lázár Zsuzsával,
aki az évek folyamán több könyvet
adományozott a könyvtárnak.
- A Lázár Ervin Baráti Társasággal
a nagy szederfa alatt szoktunk
minden évben találkozni.
Ez Alsórácegrespusztán van,
szinte más nem is maradt.
Körülbelül 170 éves eperfa,
de nálunk szederfának hívjuk.
A nagy szederfa kultikus hely lett
Lázár Ervin halála óta.
Életében egy visszatérő pont,
egy "tánciskolai kályha".
Nagyon sok művében említi, érdekes
módon egybe írva és nagy betűvel,
annyira tisztelte ezt a fát,
ami neki a szülőföldet jelképezi.
A szűzérmék nem volt régen
drága hús.
Minden háznál háztartás volt,
állatok voltak, disznót vágtak
az emberek.
Különlegességnek számított
a szűzérmék.
Megtöltötték kolbásszal,
vagy valamilyen módon elkészítették.
Amit én tanultam otthon,
a szűzérmék magyarosan,
hagymás, lecsós, sült burgonyával
elkészített étel, kicsit csípős.
Először bepácoljuk a húst.
Teszünk rá sót, borsot, két gerezd
fokhagymát,
egy kis olajjal meglocsoljuk.
Két-három napot állni kell a pácban
és gyakran meg kell forgatni.
Egy lecsó alapanyagot csinálunk.
Két fej vöröshagymát
összevágunk apróra.
A kötény egy fontos kelléke
a főzésnek.
Részben a ruhát kíméli,
részben egy kedves emlék.
2007-ben volt egy Megyenapok
rendezvény és egy főzőverseny,
ahol több, mint 40 falu közül
mi nyertük a főzőversenyt
nagyon egyszerű ételekkel.
Ennek az emlékére kaptuk
ezt a kötényt.
A lecsót hagyományosan lehet
készíteni,
sajnos elfogyott a mangalica
zsírom, de olajjal is finom lesz.
Amíg a hagyma megpirul,
előkészítem a paprikát.
Ezek falusi kertben termett
paprikák és különböző fajták,
van köztük csípős is, ami finom
ízt ad a lecsónak.
Nálunk a családban, amíg éltek
a nagyszülők,
édesanyám főzött mindennap.
Megszoktam a hagyományos
családi ízeket.
Máig szeretettel gondolok vissza
a közös ebédekre, vacsorákra.
Később elkezdtem próbálkozni én is
egyszerűbb étel elkészítésével.
Észrevettem, hogy egyre gyakrabban
kérnek meg baráti körök, hogy főzzek,
egyre gyakrabban jöttek hozzám
a pincébe.
Még egyszer sem vertek meg,
gondolom, ízlett is amit főztem.
Egy kis mangalica szalonnát
is teszek a hagymához.
Beleteszem a paprikát, kevés vizet
teszek rá és hagyom párolódni.
Teszek rá sót és pirospaprikát.
Ez is házi kertben szedett
paradicsom.
Ha jól lesült a paprika,
hozzá tesszük a paradicsomot.
Következik a krumpli hámozás,
kifli krumplit választottam,
amit elég ritkán lehet látni.
Karikákra vágom a krumplit.
Forró zsiradékban megsütöm
a krumplit nagyon ropogósra.
A húst közép vastagságú szeletekre
vágom, forró zsiradékon megsütöm.
Fontos, hogy gyorsan megfordítsuk,
hogy az ízek benne maradjanak.
A tálra alulra teszem a húst,
ráteszem a ropogósra megsült
kifli krumplit,
a végén az elkészített lecsót,
ami nem csak dísz,
hanem finom ízt is ad az ételnek.
- Nagy múltú a településünk.
A török után elnéptelenedett
területre
1722-ben jött nyolc evangélikus
magyar család a Nyugat-Dunántúlról,
papjával, Szenicei Bárány Györggyel.
Egy kis sár templomot építettek
azonnal, de azt hamar kinőtték.
Mikor a rokonság a Nyugat-Dunántúlon
meghallotta,
hogy itt jó területre leltek,
akkor jöttek utánuk.
50 év után olyan sokan lettek,
hogy ezt a nagy templomot kellett
felépíteni.
A Kárpátokból hozták a fát,
leúsztatták a Dunán Paksig,
onnan ökör fogaton hozták
ide, Lőrincre
és egy év alatt felépült ez a
szép templom.
Kincseket tartogat a számunkra,
még a mai napig is.
Mi ezt a karzatot fehérnek ismertük,
de az utolsó renoválás előtt
megkértük
a szekszárdi múzeum restaurátorát,
nézze meg,
nem volt-e festett a karzat,
mert korábban volt egy mende-monda.
Akkor ő feltárta ezt a 15 tagból álló
függő apostol sort.
Különös kincs számunkra
a torony dísz is,
amit 1896-ban helyeztek el a
hazafias érzelmű lőrinciek
a templom csúcsán,
de 1952-ben a szomszéd falu rendőre
levetette.
Néhány éve lomtalanítottak
az országos egyház épületének
a pincéjében,
akkor megtalálták a lőrinci
toronydíszt.
Érdekes még és kedves számunkra,
hogy a kisdiákok
- amíg az algimnázium működött
a faluban -
az oltár mögött ültek, farigcsálták
a padokat, ami látható a mai napig.
Látjuk a PS monogramot,
amit - Petőfi barátja,
Sas István szerint -
a kis Sándor vésett oda.
- 40 éve, mikor a lányom
lakodalma volt,
akkor csináltunk kulcsos kalácsot.
Volt néhány gyerek, aki azt mondta,
szeretné megtanulni.
Mondtam, hogy rajtam nem múlik.
Rajtam annyi múlik, hogy megcsinálom
és ti segíttek.
Volt, aki eljött és azt hitték,
ez csak játék, nem munka.
Egyik is beledugta a kezét,
másik is,
nehéz volt a tészta dagasztás.
A kulcsos kalácshoz tettem
2,5 liter tejet,
két csomag élesztőt,
0,5 kg cukrot és sót.
Nem mérem a lisztet, hanem amennyit
felvesz a tej.
Én nem szoktam a kelt tésztába
tojást tenni,
hanem teszek bele zsírt,
egy tejfölt.
Azért kell étolaj is bele,
hogy ne ragadjon az edényhez,
meg puhán tartja a tésztát.
Hólyagosra kell kidolgozni, meg ne
ragadjon se a kezemre, se az edényre.
Ezt az embernek érezni kell.
Letakarom, 25-30 percig kel.
Megkelt a tészta, megpróbálok
egyforma darabokat vágni.
Kisodrom, ezeket fonom össze.
Az elsőt hosszába, a másik kettőt
keresztbe.
Utána kisebb darabokat rakok mellé,
hogy még fonjunk rajta egyet.
Van két násznagy a lakodalomban,
az egyik a fiúról,
a másik a leányról,
azok vitték a papnak a kulcsos
tésztát, rátették a bor tetejére.
A templom előtt is osztogatták.
Megkenem a tetejét tojással.
Kihúzzuk a parazsat, berakom
a kemencébe,
félóra alatt megsül.
Mikor kivesszük a kemencéből,
megkenjük cukros vízzel.
- Sárszentlőrinc nagyon
gazdag falu.
Nem anyagiakra gondolok,
mert itt is úgy van, mint máshol,
hogy nincs pénz.
Lelkiekben és szellemiekben
gazdag.
Csendes, nyugodt,
szép tiszta, rendezett.
Szeretném, ha minél többen
megismernék,
mert egy gyöngyszem ez a
kis falu.
...
Több
Földrajzi név:
Sárszentlőrinc

Személyek

09:25:30

Ifflond Péterné

09:27:16

Kovácsné Májlinger Ágnes

09:28:25

Pál Jánosné

09:33:58

Szabó Jánosné

09:36:59

Erdei András

09:38:33

Csonka Józsefné

09:48:38

Karl Jánosné Csepregi Erzsébet

09:50:31

Tóth Istvánné

Kiemelt részek

09:25:00

Petőfi Sándor iskolázása

09:23:38

Ízőrzők: Sárszentlőrinc

09:27:24

Petőfi Sándor Emlékház, Sárszentlőrinc

09:43:10

Lázár Ervin Könyvtár, Sárszentlőrinc

11:32:14

Ízőrzők