Mesélő cégtáblák - Az Uránia
Gyártási év: 1995 | Adásnap: 2006. április 20.
Időpont: 14:29:19 | Időtartam: 00:24:42 | Forrás: M1 | ID: 93498
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 24 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: Mesélő cégtáblákEpizódcím: Az Uránia+-
Műsorújság szerinti cím: Mesélő cégtáblák
Műsorújság adatai: Az Uránia
(magyar dokumentumfilm sorozat, 25 perc, 1993)

Alkotók:
Novobáczky Sándor - rendező
Neumann László - operatőr
Nemescsói Tamás - operatőr
Fő leírás:
Az Uránia mozi története a 19. század végétől napjainkig - archív felvételekkel.
Műsorszolgáltatói ismertető:
Tartalom:
Az Uránia mozi története a múlt századtól napjainkig.

Szerzők és alkotók:
Neumann László, Operatőr
Novobáczky Sándor, Szerkesztő
Novobáczky Sándor, Rendező
Novobáczky Sándor, Felvételvezető
Tóth Márton, Gyártásvezető

Produkció közreműködői:
Rudolf Péter, közreműködő
Várkonyi András, közreműködő

1. adás:
M2 - 1995-01-08
Ismétlés:
M1 - 1995-02-05
M2 - 2002-04-25
M1 - 2006-04-20
M2 - 2006-04-22
M2 - 2006-06-18
M2 - 2006-09-25
M2 - 2006-09-25
M2 - 2007-12-05
M2 - 2008-06-13
M2 - 2009-06-02
M2 - 2012-07-24
M3 - 2014-03-20
Teljes leirat:
Késő délutánra apu összeszedi magát
és nógatni kezdi asszonyát,
hogy történjen már valami.
A Nap már lefelé zuhan mire
a nőstény hajlandóságot mutat.
Ez a szerelem ideje.
(Zene)
- Újra kezdődik az előadás
a közel 100 éves moziban.
A dekoráció kissé megváltozott
ennyi idő alatt,
ami nem is csoda, hisz nagyon
változott a kor is,
amióta ez a különös stílusú épület
először megnyitotta kapuit.
De fordítsuk meg az idő kerekét,
hogy felidézhessük e patinás ház
régi napjait.
Pergessük hát le filmünket
a moziról.
Ez a díszes terem a múlt század végén
eredetileg szórakozóhelynek készült.
Meg is nyílt az Oroszi-mulató,
de rövidesen csődbe jutott.
Egy ideig vándor komédiások bérelték,
majd hamarosan új feladatot kapott.
Uránia névvel a népművelés
fellegvára lett.
A sajtó lelkesedett az ötletért,
hogy az új intézmény ebbe a házba
költözik,
és a Hamburgból Pestre származott
építőmesternek is
jócskán kijutott a dicséret.
- Működését kőmívesként kezdte.
A Vámház építésénél Schmall Henrik
segéd pallér volt,
ott figyelt fel rá Ybl Miklós.
Az Operaháznál már építésvezető
s közben önállóan is tervezett.
Ám még dúsabb, gazdagabb formák
után vágyott.
Ezeket is megtalálta spanyol honban,
az andalúziai fennsíkon és a
Sierra Nevada tövében.
Ott ittasult meg a lovagkor
poétikus alkotásaival:
a cordobai Moose, a sevillai
Alcazar,
a granadai Alhambra.
Íme, ezek az ő legújabb
szerelmei, álomképei.
- Sok pesti ház mellett
Schmahl Henrik nevéhez fűződik
a Párisi Udvar és a fölé magasodó
egykori Belvárosi Takarékpénztár.
A kortársak közül ugyan többen
kritizálták a túl cizellált épületet,
utolsó alkotását Schmahl gazdag
életművének,
mely még a századvég csillogását,
buja formáit varázsolja vissza
napjaink Budapestjére.
De térjünk vissza a mór stílusú
palotához,
amit 1899-ben az Uránia Egyesület
vásárolt meg.
- Az alapító bizottság oly kulturális
intézmény létesítését célozza,
mely az összes tudományos és
társadalmi ismeretek történetét,
fejlődését, jelenét fogja bemutatni
oly tökéletes és vonzó formában,
hogy közönségünk minden rétegének
ízlését és tudását fejlesztő,
kedvelt szórakozása lészen.
- Ez egy kettős funkciót betöltő
társaság volt:
részben tudományos célokat
tűzött ki maga elé,
részben részvénytársasági alapon
üzleti szempontokat követett.
Ez a kettősség végig vonult az
egész Uránia történetén.
Az első időben nyugati minták
alapján Tudományos Színháznak
nevezték,
ismeretterjesztő céllal állóképeket
vetítettek.
A harmadik előadáson mutattak be
mozgóképeket.
Délelőttönként középiskolások
számára voltak előadások.
Több, mint félmillió középiskolás
látogatta
ezeket az Uránia előadásokat
a megalakulástól 1913-ig.
Az előadások érdekesek voltak,
a mai szempontból humorosak.
Keveredtek a mozgó gépek, álló képek,
jelenetek, táncbetétek,
hanghatások, amikor a londoni
kikötőt mutatták be,
akkor a függöny mögött láncot
csörgettek,
imitálva a hajókötelek zörgését.
- A Fehér Ház Washingtonban.
Amerikai bennszülöttek.
Az Unió lobogója.
- Az első évtizedek előadásait
Pekár Gyula neve fémjelezte,
aki miniszter volt és író,
bár ez utóbbi címéért sokan
élcelődtek rajta.
- Cézár, a imperátor.
Cézár a diadal szekéren.
- Ilyen, és ehhez hasonló gépeken
készíthette fényképeit az Uránia
műhelye.
Sőt, 1901-ben az első magyar
mozgóképek is itt születtek
az épület tetején.
- Azok az apró, alig 1-2 centiméter
méretű képecskék,
melyeket e számunkban közlünk,
az első magyar mozgó fényképek
épen maradt részletei.
Ismeretes ugyanis,
hogy az Uránia Színházat
- éppen, amikor legszenzációsabb
darabjaira,
Pekár Gyula és Kern Aurél
Tánc című művére készült -
tűzeset érte, mely laboratóriumát
és egész felszerelését tönkretette.
Szerencsére a magyar társadalom
és a hivatalos körök
nem ejtik el a derék intézményt,
Így az Uránia máris hozzálátott
szétdúlt fészkének újra építéséhez.
- A színlap mind sűrűbben hirdetett
mozgóképekkel is tarkított
spektákulumot.
Ezeket az előadások témája szerint
külföldi, vagy éppen saját forrásból
szerezték be.
- Micsoda szenzáció volt!
Zsitkovszky Béla, az Uránia fénykép
laboratórium művezetője forgatta le
a nagy eseményt: a Pestre látogató
Blériot, francia pilóta íme,
beröppent a mozi vásznára.
Szent volt az aktualitás -
már a bevétel szempontjából is.
De közben megmaradt a fő feladat:
a széles néprétegek buzgó oktatása.
- A tudományok népszerűsítését
tűzte ki célul maga elé
az Uránia Egyesület.
Mert ki más volna, kihez elsősorban
kell a színháznak fordulni,
ha komolyan akar megfelelni céljának,
mint a munkás emberhez?
És ki más volna inkább rászorulva az
ilyen intézményre, mint a munkás.
- Meggyőződésem, hogy a hazai
ismeretterjesztésben
missziót töltött be, elég csak az
Uránia folyóiratra utalnunk,
amely sajtótörténeti szempontból
is különleges színvonalat foglal el.
Az Urániának egyik szellemi mozgatója
Molnár Viktor, későbbi államtitkár
volt,
aki a szabad nevelés és a felnőtt
oktatás területén
elismert szakember volt.
Gyors a fejlődés, ha arra gondolunk,
hogy 1898-ban alakult az Uránia
és '903-ban már arra vállalkozott,
hogy az úgynevezett
"Kis Uránia akció" keretében
vidéki előadásokat támogattak
postán küldött vetítőgéppel,
képekkel és az előadás szövegével.
Annyira precízen működött
ez a rendszer,
hogy voltak olyan vármegyék,
ahol egy év alatt 30-40 előadást
szerveztek.
A precizitásra jellemző,
hogy tartalék izzót küldtek a
csomagban minden eshetőségre
felkészülve.
Ezek különösen jól szervezett
előadások voltak.
Ez járult hozzá, hogy az országban
elsőként
Zilahon és Losoncon alakult
iskolai filmszínház.
Az Uránia nevet megkapták,
mint előnevet.
Minden héten tartottak előadást,
belépődíjjal.
Ezeknek az előadásoknak egy része
ismeretterjesztő volt,
más része pedig szórakoztató.
Ez az Uránia volt a szülő atyja
az 1913-ban - kevesen tudják -
a világon elsőként megalakuló
magyar pedagógiai filmgyárnak.
A világháború elsodorta ezt a
filmgyárat,
de hogy a 30-as években ismét elsők
voltunk a világon
a filmoktatás területén, ez az
Urániának egyértelműen köszönhető.
- A Tudományos Színház egy felettébb
didaktikus előadása
kedvelt céltáblája volt a kabarénak,
szatírának.
A mesterkélt szövegekkel, nagy
csinnadrattával előadott
tudományosságot parodizálja
Karinthy egy írásában.
"Sokszor mondvacsinált volt a téma
és nem sok köze volt hozzá a képnek."
Nagy Endre így élcelődött az Uránián
a maga kabaréjában:
"A nagyképű pátoszt karikíroztam,
amellyel az állami támogatással
működő intézmény
terjesztette a tudományokat a
gyanútlan ifjúság körében.
Például a földről tartottam előadást.
A világ legmagasabb hegycsúcsa
a Mount Everest, amely 8 ezer méter
magas.
Ebből az alkalomból bemutatjuk itt,
a lipótvárosi Bazilikát,
amelynek ezzel szemben csupán
97 méter magasságot sikerült elérnie.
- A komoly oktatói, színi előadások
között
itt-ott már felbukkantak a könnyű
múzsa követei is az Uránia vásznán.
Így például ebben az 1913-ban készült
burleszkben,
- amely a legkorábbi magyar
mozgóképek egyike -
Huszár Pufi és Kabos Gyula késztette
nevetésre a nagyérdeműt.
A nagy európai filmslágerek is
rendre megérkeztek a
Rákóczi úti moziba.
Különösen azután,
hogy Virter Ferenc író
bekapcsolódott az Uránia munkásságába
és azt a filmkultúra szolgálatába
állította.
Első ténykedése az volt,
hogy az addigi tudományos előadások
színhelyét felvitte az emeletre,
míg a földszinti nagy színház
teremben a filmelőadásokat rendezték.
A mozi tekervényes formái, a keleties
minták, az álarab miliő
csak fokozta a hatást, amit a
kedvencek váltottak ki.
Jókai Aranyemberének hősei például
mintha el falak közül léptek volna
át a vászonra.
A nézők ámulva fogadták a Corvin
Filmgyár monumentális mesterművét.
- Az Aranyember filmre vitelének
ideája minden dicséretünket bírja.
Korda Sándor filmjei mindenkor a
kifogástalan,
gondos és artisztikus munkák közé
számítanak.
Ez az utolsó műve azonban
kétségtelenül a legtökéletesebb,
a legirodalmibb és a
legbravúrosabb.
A közreműködő színészeiről is a
legteljesebb elismerés hangján
szólhatunk.
Beregi Oszkár mint Tímár Mihály
széles skálájú nüanszírozó művészete
ezúttal frenetikus sikert aratott
az Urániában.
- Holmi bűnügyi történet, vagy éppen
a jó erkölcsöt sértő film
a kezdeti években nem kerülhetett
az Uránia vásznára.
A meghirdetett cél továbbra is a
népnevelés volt.
Erre szolgáltak a hosszabb-rövidebb
filmbeszámolók,
valamikor oly fontos eseményekről,
amelyek most a múlt tükrében
elevenednek meg.
Közeli és távoli tájakra nyílt itt
ablak a néző előtt.
Gyakran vetítettek filmeket
utazásokról,
nagy földrajzi expedíciókról is.
Az első időkben az Uránia Színház
igencsak rászolgált nevére:
színdarabokat is játszottak itt,
vagy éppen a színművek filmes
változatait.
Ám ahogy mind népszerűbbé vált és
fejlődött a mozgókép,
úgy fordult nehezebbre az Uránia
sorsa.
Mind több lett a kis mozi és az óriás
csődbement.
Új korszak kezdetét jelezték a
plakátok.
1930-ban a mozit a német UFA cég
vette át,
vállalva a hitelezők kielégítését.
- A Corvinból kertültem ide,
az Urániába.
Az üzemvezető, akkor igazgató
jól járt, 1930. június 1-től.
Akkor az UFA-nak a mozija volt ez.
Az UFA-nak külön filmjei voltak.
A gyár is neki készítette a filmeket.
Rengeteg operett és vígjáték
volt.
De voltak énekes filmek is.
Először némafilmek voltak, de amikor
idekerültem, nem sokáig,
mert akkor már kísérleteztek a hangos
filmmel, aztán jött a lemezes film.
Hangos volt már, csak lemezről
játszottuk, össze volt kötve a
géppel.
Lemezes film volt, de híradó még
mindig némán készült.
Ahhoz külön csináltunk itt zenei
összeállítást.
Ha elszakadt a film, vagy csuklott
a film egyet,
és össze kellett ragasztani, és ki
kellett vágni 2-3 kockát
és ugyanannyit be kellett tenni,
hogy a film rendesen menjen,
hogy szinkronban legyen a
beszéd és a film.
Ez elég nehéz volt, mert néha vagy
egy kockával többet vágtunk ki,
vagy véletlenül kettővel,
vagy kevesebbet
és akkor már nem volt szinkronban
a gép.
Körülbelül két év múlva indult meg
a hangos film is, a '34-es időkben.
Aztán szereltük a D 21,
Dresden 21-et,
az a németek gépe volt, de nagyon
jó gép volt.
Azzal vetítettünk egészen '45-ig.
Ívlámpával dolgoztunk, nem fény
lámpával.
Két szénpálca volt vízszintesen,
vagy függőlegesen és vízszintesen.
A két szénpálcát összeérintettük,
- az egyik negatív,
a másik pozitív volt -
összeérintettük és ív keletkezett
fölötte és az világította át a képet.
- A szenes lámpák kora már réges
régen lejárt,
a varázs forrása azonban ma is
a régi, a celluloid szalag,
amely száz esztendeje indult
diadal útjára
és a fény csaknem azóta pásztázza
az Uránia légterét,
csak a képek lettek kissé mások.
Miután a berlini mamut vállalkozás,
az UFA átvette az Urániát,
a mozi a német filmek legfőbb
bemutatóhelye lett.
Jöttek a riportok, tudósítások is
és egyre inkább a nyílt propaganda,
amely már a háború közeledtét
jelezte.
A játék- és dokumentumfilmekben a
náci ideológia nagymesterei
a német dicsőséget zengték.
A Tűzkereszt című német propaganda
film a második világháború kezdetét
idézi.
.1939 szeptemberét, amikor a hitleri
hadsereg megtámadta Lengyelországot
és elsőként elfoglalta Gdansk
városát.
Talán e képek láttán a mozi látogató
közönség megsejtett valamit
a fenyegetően közelgő nagy
világégésből.
Ami Lengyelország lerohanásával
kezdődött,
a világ számos hadszínterén
folytatódott.
Az UFA mozijában persze leginkább
a sikerekről szóltak a tudósítások,
főként még a Rákóczi út ily békés
képet mutatott.
A bombázást és az ostromot viszonylag
szerencsésen vészelte át a mozi,
de az újrakezdés itt sem volt könnyű.
- Nem volt olyan nagy kár, ami érte.
Az ostrom alatt ezt a mozit
elsősegélynyújtó helynek használták
és az összeszedett foglyokat
tartották itt.
Mikor nagyon nehezen megindult,
a Kazinczy utcai elektromos művektől
hoztunk kábelen áramot,
hogy tudjunk vetíteni.
Újjáépítettünk, aztán ment jó ideig,
aztán egészen rendbe hozták.
Milyen filmeket néztünk?
Az ostrom után a legelső amit
vetítettünk, a P. Tovaris.
Először nekünk furcsa volt az
orosz beszéd, nem értettük,
de később azokat is szinkronizálták.
Voltak köztük nagyon jó filmek is.
- Budán 1945 januárjában még
dörögtek az ágyúk,
amikor itt játszották az első orosz
filmet, Az oreli csatát.
A háború után a mozi mint német
vagyon
a fegyverszüneti egyezmény értelmében
a Szovexport birtokába került.
Itt mutatták be először a frissen
importált szovjet játékfilmeket is.
A legtöbb mozi amúgy is megsemmisült
a szétlőtt, szétbombázott városban.
A rettenetes károkról, majd az
újjáépítés pátoszáról szóltak a hazai
krónikák.
De a következő évek egyre több
szovjet filmet hoztak.
- Zsanna Prohorenko a szovjet film
ünnepi hetére Budapestre érkezett.
A díszelőadás közönsége melegen
üdvözölte a szovjet művésznőt
és az Iván gyermekkora című film
főszereplőjét, Valentyin Zupkovot.
A díszelőadás után rendezett
fogadáson szovjet vendégeinket
szeretettel vették körül a magyar
filmművészek.
- A mozi, amely valamikor a magyar
film bástyája is volt,
mind máig a Színház és Filmművészeti
Főiskola épületében működik.
A színészi tanoda 1905-ben talált
otthonra itt,
miután évtizedekig bolyongott
a városban.
A főiskolások hajdan a moziban
tarthatták
nyilvános vizsgaelőadásaikat,
ma a kisebb darabok játszóhelye
a Hevesi-terem az emeleten.
- Télen havazik. Négy évszak van.
Az első a tél, a második a ta...
- A második?
- ...vasz, azután a nyár és...
Húha!
- Úgy kezdődik, mint az öszvér.
- Ja igen, az ősz. Persze.
Pontosan kisasszony, jól felelt.
- A főiskola egykori igazgatója,
Váradi Antal 1907-ben elrendelte,
hogy a növendékek minden héten
játszanak közönség előtt az
Urániában.
Később mind ez megszűnt,
de a főiskola és a mozi társbérlete
megmaradt.
A 80-as évek elején felújították
a mozit.
Műemlék jellegű épületről lévén szó,
nagy gonddal végezték a tatarozást.
Akkor még divatban volt az Uránia:
sok magyar film bemutatója
zajlott itt.
Ja, akkor még hazai filmekre is
sűrűn benyitott a közönség.
A repertoár azóta ismét változott,
csak a helyszín a régi.
Ma legfeljebb a hely szelleme
emlékeztet,
hogy itt valósággal egész történelmi
korszakok peregtek le a nézők szeme
előtt.
A sűrű változásokat jelzik a híradók,
régi idők beszédes tanúi.
A némák után jött a hangos híradók
sora.
Hány féle nézőpont, hány féle
kép és szöveg?
A vásznon újabb és újabb főcímek
jelezték a váltást,
a régi mozi mind ezt türelmesen
állta.
A híradók még jó ideig mentek.
Utánuk rendre jött a szünet
és a pereces,
közben olykor megakadt a szem
a cizellált falakon.
A filmek mindig is gyorsan
cserélődtek itt.
A plakátok mindig valami rendkívül
látványosságot hirdettek
már ama békebeli években is.
S míg a nagy attrakció megjelent a
vásznon,
csöndesen kellette pompáját a mozi
a múlt század végének
különös hírnökeként.
...
Több
Földrajzi név:
Budapest
Személy tárgyi tételként:
Schmahl Henrik (1846-1912)

Személyek

09:08:28

Jáki László, Pedagógiai Múzeum

09:19:16

Bártfai Jenő, volt gépész

Kiemelt részek

09:11:50

Uránia Színház

09:29:27

Mesélő cégtáblák_1

09:29:31

Mesélő cégtáblák_2

09:29:35

Mesélő cégtáblák_3

09:29:39

Mesélő cégtáblák_4

09:29:42

Mesélő cégtáblák_5

09:29:46

Mesélő cégtáblák_6

09:05:52

Mesélő cégtáblák: Az Uránia

09:14:13

Karinthy Frigyes: Így írtok ti

09:09:10

Mesélő cégtáblák

09:05:13

Mesélő cégtáblák