Ízőrzők - Szigetbecse
Gyártási év: 2009 | Adásnap: 2010. január 17.
Időpont: 15:40:17 | Időtartam: 00:35:09 | Forrás: Duna TV | ID: 929986
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 35 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: SzigetbecseEpizódcím: Szigetbecse
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő filmsorozat (2009)) (nincs kh.) Feliratozva a Teletext 222.oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 32 perc, 2009) A Csepel-sziget déli részén, Budapesttől 48 km-re fekszik Szigetbecse. A falunak 1946-ig 85 százalékban német lakossága volt. Jelenleg is nemzetiségi település, magyarok és svábok lakják. Rokonai révén itt töltötte gyermekkora nagy részét és itt kezdett fotózni is André Kertész világhírű fotóművész. (1985-ben bekövetkezett halála után, végakaratának köszönhetően számos munkája és személyes tárgya került a településre, ahol emlékszobát rendeztek be a tiszteletére.) A műsorból olyan jellegzetes helyi ételek receptjét ismerhetjük meg, mint a tejfölös-hagymás lepény, a töltött csirke borban párolt hagymával, a dunai harcsapaprikás nokedlivel, a káposztás keltgombóc, a gombás, tükörtojásos tarja, a vadas marharagu gőzgombóccal és a grízes mézes sütemény. A műsorból olyan jellegzetes helyi ételek receptjét ismerhetjük meg, mint a tejfölös-hagymás lepény, a töltött csirke borban párolt hagymával, a dunai harcsapaprikás nokedlivel. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Tejfölös-hagymás lepény - Töltött csirke borban párolt hagymával - Dunai harcsapaprikás nokedlivel - Káposztás keltgombóc - Gombás, tükörtojásos tarja - Vadas marharagu gőzgombóccal - Grízes mézes
Teljes leirat:
- Településünk, Szigetbecse a
Csepel-sziget déli részén fekszik,
48 kilométerre Budapesttől,
a Nagy-Duna és a
Ráckevei-Soroksári-Dunaág között.
1399-en lakjuk ezt a települést.
Nemzetiségi település vagyunk,
magyar és nem ajkúak lakják.
római katolikus és református
vallásúak.
Szigetbecse a nevét a Becse-Gergely
család nemzetségtől kapta,
akik tulajdonosai voltak ennek a
településnek a XIV. században.
A szép, rendezett településünkhöz
tartozik
a Ráckevei-Soroksári-Dunaág jobb
partján 8,6 km-es üdülő terület,
ahol 575 beépített hétvégi ház van.
A nyári időszakban 1500-2000 ember
látogat ide
pihenésre, horgászásra,
kikapcsolódásra.
Kilenc aktív civil szervezet van
Szigetbecsén,
akik részt vesznek településünk
mindennapi életében.
Az elmúlt 19 évben ütemesen fejlődő
település voltunk,
amit annak is köszönhetünk,
hogy minden évben sikeres
pályázataink voltak,
amik segítettek ezekhez a
fejlesztésekhez.
Gondozott parkjaink, szép portáink
vannak, rendezett településünk.
Az emberek szeretnek itt élni.
A szigetbecseiek szeretnek
jellegzetes ételeket készíteni,
vendégszeretők vagyunk,
szívesen kínáljuk vendégeinket
ételeinkkel.
- Gyerekkoromban mindig volt kemence.
Nagymamáméknál nevelkedtem,
a nyári konyhájában volt a kemence.
Minden pénteken kenyeret sütött.
A kenyérsütés után kenyér tésztából
vagy lángost készített
vagy lepényeket.
Nagyon szerettük a
tejfölös, hagymás lepényt.
A házban mindig volt tehén,
a tejföl, túró kéznél volt.
A tejfölös, hagymás lepényt
készítek most.
50 dkg sima lisztből,
3 dkg megfutatott élesztőből,
pici sóval, pici cukorral,
egy tojással összegyúrjuk a tésztát.
Ha megkelt a tészta, zsírozott,
lisztezett tepsibe beleöntjük.
Lisztes kézzel szétnyomjuk.
Minél vékonyabb a tészta,
annál finomabb, ha megsült.
Még hagyhatjuk állni, nem baj,
ha még kel.
Addig a megpucolt hagymát összevágjuk
és kevés olajon üvegesre pirítjuk.
Nagyon szereti ez a lepény a hagymát,
legalább 1,5 kg-ot lehet tisztítani.
Ehhez a nagyságú tepsihez
kb. egy liter tejfölt kenünk
a tésztára.
Az kihűlt hagymát rátesszük és
megsózzuk.
Sütőben kb. egy órát kell sütni.
Megsült a lepény, felszeleteljük.
Nagyon kellemes sütemény,
főleg a férfiak szeretik, nem édes
és csúszik rá a borocska.
- Szigetbecse Községért Közalapítvány
2006-ban elnyerte
a kulturált települési környezet
díjat,
melyet a megyei önkormányzat
alapított.
Ekkor határoztuk el, hogy a díjjal
nyert kis összeg felhasználásával
életfát létesítünk Szigetbecsén.
A szobrot Nemes Ferenc fafaragó
művész készítette el,
2007-ben adtuk át a falunap
alkalmával.
A szobron a harmadik évezredben
született
szigetbecsei származású gyermekek
emblémáit helyeztük fel,
illetve helyezzük folyamatosan.
Jelenleg 110 tűzzománc korong
van a fán.
A szobor Szigetbecse
szimbólumává vált,
a lakosság szereti és megbecsüli.
A szobor környékét gondozza, ápolja
és virágokkal ülteti be, aki teheti.
- Ünnepekkor általában kemencében
sütötték a szárnyasokat,
vagy kacsát, vagy csirkét.
A csirkét általában megtöltötték.
Ilyen töltött csirkét készítek,
amit kemencében sütök meg.
Megtisztítjuk a csirkét.
Beáztatunk kevés vízben négy
zsemlét.
Ha megázott, belekaparjuk a két
csirke máját,
kockára vágjuk a főtt tojást,
azt is beletesszük a zsömlébe.
Megfűszerezzük őrölt borssal,
pici majoránnával
és sok petrezselyem zölddel.
Legvégül egy nyers tojást keverünk
bele, hogy összefogja a tölteléket.
Megtöltjük a csirkét, pár öltéssel
a bőrét összevarrjuk,
mert a töltelék megdagad.
Fogunk egy kiskanál és a nyakánál
a bőre alá rakunk tölteléket.
Ropogósra megsül, hidegen is
lehet fogyasztani.
A kertben található zöldséget
mint fel lehet használni.
Mielőtt betesszük a kemencébe,
kívülről erősebben megsózzuk
a csirkét,
belülről már megsóztuk,
mielőtt töltöttük.
Olajat öntünk rá, és egy kis vizet,
mert a kemencében sülteknek
elég sok víz szükséges,
hogy a nagy hőtől ne égjen meg
az alja.
Betesszük a kemencébe,
kb. másfél órát kell sütni.
Ezt a töltött csirkét sütőben is
el lehet készíteni.
Le kell fedni fóliával, 2-2,5 óra
a sütési ideje.
Készítünk hozzá vörösborban párolt
hagymát.
Apró hagymát válogatunk.
Minél apróbb a hagyma,
annál finomabb.
Készítünk hozzá levet, ami vörösbor,
kb. egy dl olaj,
fűszerezzük őrölt borssal, sóval,
őrölt pirospaprikával,
és belenyomunk egy fél citrom
levét.
Fokhagyma préssel összenyomunk
négy gerezd fokhagymát.
Összevágott petrezselyem zölddel
meghintjük.
Lefóliázzuk, betesszük a kemencébe,
kb. 40 percig kell sütni.
El lehet készíteni sütőben is
ugyanezzel a recepttel.
- André Kertész, világhírű fotóművész
gyermekkorának és ifjú korának
egy részét
Szigetbecsén töltötte rokonainál.
André Kertész 1894-ben született
Budapesten.
1925-ben ment Párizsba,
1927-ben már önálló kiállítása volt,
ahol József Attila szavalt
ünnepi köszöntőként.
1936-ban úgy tervezte, hogy egy évre
elmegy Amerikába.
El is ment, de a viszonyok úgy
alakultak, hogy kint maradt.
Amikor hazajött Magyarországra,
Szigetbecsére mindig eljött.
1984 júliusában kiállításra
készültünk Szigetbecsén.
A kiállítás nagyon jól sikerült.
Azt mondta, Szigetbecsének ajándékoz
50 db képet.
1985 tavaszán végül is 120 db
képet ajándékozott Szigetbecsének.
Ezek a képek láthatók az
André Kertész emlékmúzeumban,
ahova mindenkit tisztelettel
és szeretettel várunk.
- Mivel a két Duna határolja
Szigetbecsét,
nagy hagyománya van a halászlének,
különböző halételeknek,
a rác pontytól a harcsa paprikásig.
A harcsa nemesebb étel,
abból szeretnék csinálni
harcsa paprikást.
Hozzávalók: egy szép nagy harcsa.
Megpucolom a hagymát,
apróra kockázom.
A paprikát is felvágom,
a paradicsomot is meghámoztam,
mert nem szeretem a paradicsom
héját az ételben.
Az egészet felrakom egy darab
vajjal.
Egy pici vizet öntök alá, hogy a
hagyma megpuhuljon,
mert ha rágós a hagyma,
attól rosszabb nincs.
Beleteszem a paprikát és
paradicsomot és tovább párolom.
Teszek rá egy pici sót.
Beleteszem a besózott halfilét.
Fűszerezzük paprikával.
Amikor majdnem készen van,
beletesszük a liszttel összekavart
tejszínt.
Összerottyan és kész van a paprikás.
Lisztből, sóból, tojásból galuskát
készítünk.
Megfőzzük, leöblítjük és tálaljuk.
A harcsa rablóhal, másik hallal
táplálkozik.
Nem szálkás, szép fehér húsa van.
A harcsát, amiből a paprikást főztük,
itt fogtuk ki, meghaladta a 30 kilót.
Több ilyen példány van ebben a
Duna-szakaszban.
A horgászok szeretik horgászi.
A Kis-Dunán - mi úgy hívjuk a
Ráckevei-Soroksári-Dunaágat -
28 ezer horgász van.
Ez a víz a kassai zsiliptől a
tasi zsilipig 55 km hosszú.
Mindkét oldala be van építve
hétvégi házakkal, üdülőkkel,
szállodákkal Budapesttől Tasig.
- A Ráckevei, más néven
Soroksári-Dunaág
növénytani, állattani és tájképi
szempontból
rendkívüli értékekkel rendelkezik.
A mi kis holtágunk,
a szigetbecsei védett holtág
a régi folyó medrében alakult ki.
2,2 km, 50 m széles, az átlagos
mélysége 1,2 méter.
Ezeknek az értékeknek a bemutatására
vállalkozott
a Szigetcsücske Természetbarátokért
Egyesület,
amikor elkészítette a tőzike
tanösvényt,
aminek hossza 800 méter,
szabadon látogatható.
Gyalog, kerékpárral, babakocsival
végig lehet járni.
A tőzike hegyi védett növény,
ami nálunk az erdőben
május-júniusban virágzik,
láperdők, fűzligetek növénye.
- Kelkáposztás gombócot készítek,
nagymamámtól tanultam.
Ez böjti ennivaló, általában pénteken
szoktuk főzni bableves mellé.
Az élesztőt felfuttatom
cukros tejben.
0,5 kg liszthez 0,5 kg káposztát
reszelek, pici sót teszek bele
és meggyúrom a megfuttatott
élesztővel.
Félórát hagyom kelni.
Amikor megkelt, kizsírozok egy tálat,
és diónyi gombócokat készítek belőle.
Kissé távolabb tesszük egymástól,
hogy ne kelljen össze.
Nekem kacsasütőm van, aminek
fedele van.
Bele tudom tenni a tálat,
amiben a gombóc van.
Öntök bele vizet, beleteszem
a tálat a gombóccal.
Beteszem a sütőbe
kb. egy órahosszára.
Akkor kiveszem a tálat a gombóccal,
visszateszem a sütőbe,
és ropogósra sütöm.
Vaníliás porcukorral összekevert
őrölt dióval megszórom,
de lekvárral is lehet fogyasztani.
- A Petőfi Sándor Művelődési Házban
vagyunk.
A ház a 60-as évek elején épült,
elég lelakott volt,
felújításra szorult.
2005-ben sikerült megoldanunk,
SHAPARD-pályázat segítségével
55 millió forint beruházással
korszerűsítettük a házat,
a mai kor igényeinek megfelelővé
tettük.
Előtte is az önkormányzat működtette,
de működteti most is,
de nincs anyagi fedezet, hogy
népművelőt alkalmazzon,
vagy művelődési ház vezetőt.
A civil szervezetek hoznak
életet gyakorlatilag a házba.
A nyugdíjas klub havonta tart
összejöveteleket,
a nagy terem színházi előadásoknak
ad helyet,
a bálokat is itt rendezi a
sportegyesület,
a szülői munkaközösség.
A sakkozók hetente itt vívják
csatáikat
és tanulnak a gyerekek sakkozni,
a Szigetbecsei Zenebarátok Köre
itt tartja a próbáit hetente egyszer,
Hufnágel Aladár tanár úr vezetésével.
Nagyon szép eredményeket értek el,
a faluban minden rendezvényen
fellépnek.
Szeretnek idejárni a becseiek is.
- Gombás, tükörtojásos tarját
készítek.
A családom nagyon szereti,
nem csak ünnepi alkalmakkor
készítjük.
A családom nagyon szereti
a gombás ételeket.
Egy kg gombát összedarabolok.
A hagymát megdinsztelem és
ráteszem a gombát,
együtt dinsztelem tovább.
Teszek rá sót, így a gomba jobban
összeesik.
Teszek rá fehér borsot is.
Besózom a tarját.
Kizsírozom a tepsit, hogy a hús
ne ragadjon bele.
Nem kell sok zsír,
mert a hús is zsíros,
a gomba is zsírban dinsztelődik.
A húst nem kell kiklopfolni.
Ujjnyi vastag szeletek, kicsit
összesül majd.
Előzőleg olajban vagy zsírban
meg kell sütni,
hogy kérge legyen.
Kb. 20 dkg sajtot lereszelek.
Minél több sajt van rajta,
annál finomabb.
Megdinsztelődött a gomba,
megpirítottam a tarját.
Belerakom a tepsibe.
A tarját csak sózni kell,
más fűszer nem kell rá.
Mangalica zsírral készítem,
mert azt szeretem.
A család is azt szereti, saját magunk
vágunk disznót.
Körbe rakom a húst a gombával,
minden hús tetejére teszek
egy tojást.
Díszít is, és finom rajta.
Körbe rakom tejföllel,
inkább a gomba tetejére.
A tejfölre rakom a reszelt
trappista sajtot.
Pici pirospaprikát szórok minden
tojás sárgájára.
Így készül a gombás, sajtos,
tükörtojásos tarja.
A húsokba szurkálok fogpiszkálót
és fóliával letakarom a tepsit.
Nem kell félni, hogy a tojás ráragad
az alufóliára.
200 fokra előmelegített sütőbe
teszem.
Pár percig úgy hagyom, majd 150 fokra
visszaveszem,
hogy lassan süljön a sajt és
összedinsztelődjön az egész.
- A török időben - mint számtalan
más település -
Szigetbecse is kihalt,
vagy elmenekültek innen,
ezért utána az itteni földesúrnak
gondja volt,
mert nem volt,
aki művelje a földeket.
Ezért betelepítettek 1714-es évek
környékén Németországból svábokat.
A svábok hozták magukkal
a szőlő kultúrájukat,
ennek a szőlő kultúrának az
emlékeit őrzőm.
Az ültetőfától, a metszőollótól,
a darálótól, a préstől kezdve
mindent.
Van egy 1798-as fa présem,
a pince, ahol a bort tárolom,
1819-es.
Ezeket az eszközöket egy pince múzeum
keretében szeretném kiállítani,
ha az erőm és az anyagiak bírják.
- Vadas ragut készítünk
tanf nudlival.
Ez ízvilágában gazdag, többféle
összetevőből áll.
Korábbi időkben baráti
összejövetelekkor készítették.
Hozzá a tanf nudli, magyarul
gőzgombóc.
A Szigetbecsén élő sváb nemzetiség
hagyományait őrizzük ezzel.
2,5-3 kg marhalábszárból
készül ez az étel.
Apró kockákra vágjuk a húst.
Kb. 50 dkg hagymát összevágunk,
nem szükséges apróra,
mert szétfő a raguban.
Két paprikát is felkockázunk, mikor
üvegesedik a hagyma, beletesszük.
- Két évvel ezelőtt a szigetbecsei
falunapon csináltam ezt az ételt.
Annyira jól sikerült, hogy teljesen
elfogyott, mindenkinek ízlett.
- Miután a paprika üvegesre
párolódott,
beletesszük a kockára vágott
marhahúst.
Négy darab paradicsomot felkockázunk,
amikor a hús kifehéredett és levet
eresztett, belerakjuk a bográcsba.
Következik a fűszerezés: babérlevél,
3-4 kávéskanál őrölt kömény,
bors, csemege paprikakrém
és fokhagyma.
Felöntjük vízzel és sót
teszünk bele.
Körülbelül egy órahosszáig
kell főnie.
A marha raguhoz tanf nudlit
készítünk.
Én mindig csodálattal néztem,
mert misztikum volt a készítése.
A család azért szerette, mert
egyszerű volt elkészíteni,
ha a kelési időt leszámítjuk,
gyorsan elkészült,
kiadós, laktató, kenyér jellegű
tészta.
50 dkg lisztből készítjük, 2,5 dkg
élesztő kell,
amit felfuttatok langyos vízben,
fél teáskanál cukorral.
A lisztbe teszünk sót, a felfuttatott
élesztőt
és annyi vizet, amennyit felvesz
a liszt.
Összegyúrjuk lágyabb állagú
tésztává.
Lisztezett tálba rakjuk,
letakarva 45 percig kelesztjük.
Megkelt a tészta, újból átgyúrjuk.
Már régen csinálták szűrő edényben.
Azért praktikus, mert nem fordul elő,
hogy sok vizet tesz a háziasszony
a fazékba,
mert akkor szalonnás lesz a
tanf tészta.
Régen a nagyanyám is kikente
a fazék falát zsírral,
hogy ne ragadjon bele a tészta.
45 percig nem szabad nyitogatni.
45 perc után egy megfőtt
gombócot kapunk.
Egy órát pároltuk a húst
a bográcsban,
hozzáadjuk a karikára vágott
sárgarépát és petrezselymet.
Még kb. másfél óra az elkészítés.
Puha a hús, belerakjuk a gombát,
1,5 dl vörösbort,
az előfőzött vörös babot.
Még 10 percig rotyogtatjuk, hogy
összeforrjanak az ízek.
A legvégén tejfölös habarással
besűrítjük.
Tálaláskor a ragut a felszeletelt
tanf nudli mellé adjuk.
- Két éve élünk Szigetbecsén,
kb. egy éve foglalkozom
kézi szövéssel.
Azóta tanítom is a kézi szövést.
10-15 hölgy jár hozzám szőni
tanulni.
Próbálunk a székely festékeseknek
a motívum világából merítkezni.
Egy picit a színekben eltérünk, mert
a mai otthonokba szövünk.
A férjem is foglalkozik
kézműveskedéssel,
ő a kosárfonó szakmát tanulta ki.
A család számára készít tárgyakat,
tanítja a gyerekeket,
mint ahogy én is.
Nagy öröm ez az életünkben.
Két lányunk van, Viola és Zsuzsa.
Ők ebbe születtek bele.
Nem befolyásoljuk őket, leülünk,
alkotunk,
kosarat fonunk, szövünk,
és nekik is kedvük támad ilyesmit
végezni.
Nem biztos, hogy szőni, kosarat
fonni,
hanem rajzolni, festeni,
valami kézimunkát.
Ezzel próbáljuk az időt múlatni
és örömet hozni az életünkbe.
Hogy elkezdtünk tanítani, ez másoknak
is nagyon jó,
mert az alkotás öröme egy csoda.
Egy-egy tanítási nap után is
megtapasztaljuk,
hogy már otthon is csinálják,
megveszik a keretet
és otthon is művelik már.
- Grízes mézes süteményt készítek.
Ezt a süteményt ünnepekre,
lakodalmakra,
családi összejövetelek
alkalmával készítjük.
50 dkg lisztbe teszek 15 dkg
kristály cukrot, 6-7 dkg zsírt,
egy tojást, 4-5 kanál mézet.
A méztől kicsit barnább lesz
a sütemény,
de annál ízletesebb.
Teszek bele szódabikarbónát
és tejjel összeállítom.
Jól kidolgozzuk, hogy a kéz
melegétől olvadjon el a cukor.
Ha kigyúrtam, négy cipóra osztom.
Elég sok lisztet igényel,
mert könnyen odaragad.
A tepsi hátoldalán sütöm.
Hamar megsülnek a lapok,
vigyázni kell, mert a méz miatt
könnyen megég.
Nem tudom, honnan van a sütés
szeretete, de szeretem csinálni,
nem tudom megunni.
Nincs olyan, hogyha nem sikerül
egy sütemény,
és azt mondom, hogy többet
nem csinálom.
Addig csinálom, míg nem sikerül.
Míg a lapok hűlnek, megcsinálom
a krémet.
6 kanál grízt egy liter tejben
megfőzöm.
Amíg a gríz kihűl,
25 dkg vajat 25 dkg porcukorral
habosra keverek
és a kihűlt grízes masszával
összekeverem.
Az egyik lapot megkenem
a krémmel.
A következő lapot megkenem
barack lekvárral.
A következő lapot ismét krémmel
kenem.
Az utolsó lapra teszem a
csokimázt.
3 kanál olajat és 10-12 dkg
étcsokoládét simára keverek
és ráöntöm a tésztalapra.
A tésztának 10-12 órát pihenni kell,
hogy megpuhuljon
és az ízek összeérjenek.
...
Több
Földrajzi név:
Szigetbecse

Személyek

10:10:44

Magasitz Lajos

10:12:27

Schwarczenberger Károlyné

10:14:23

Lumei Sándorné

10:18:21

Losonczy Béla

10:19:29

Czár János

10:22:09

Szabó Béláné

10:23:03

Pintér Andrásné

10:24:54

Fejesné Schwarz Erzsébet

10:26:28

Nagy Ferencné

10:30:05

Schmidt Mátyás

10:31:11

Schmidt Sándorné

10:32:09

Kiss Ferenc

10:36:06

Győri Ildikó

10:37:35

Keszthelyi Ignácné

Kiemelt részek

10:10:32

Ízőrzők: Szigetbecse

10:18:29

André Kertész Emlékmúzeum

11:32:14

Ízőrzők