Ízőrzők - Ecseny
Gyártási év: 2009 | Adásnap: 2009. április 11.
Időpont: 14:54:59 | Időtartam: 00:35:51 | Forrás: Duna TV | ID: 787464
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 35 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: EcsenyEpizódcím: Ecseny
Műsorújság adatai: Magyar ismeretterjesztő film
"A Somogy megyei Ecsenyt a Jóisten jókedvében teremtette. Itt fű van, fa meg virág. Ez az a hely, ahol dübörög a csend és harapni lehet a levegőt" mondja a film egyik szereplője erről a hét dombra épült szép sváb faluról. A helyi asszonyok bemutatják jellegzetes ételeiket: a savólevest reszelt tésztával, a gőzgombócos káposztát, a szódabikarbónás kanálfánkot, a savanyú burgundi répát oldalassal és paradicsommal és az abroszban főtt rétest. A helyi asszonyok bemutatják jellegzetes ételeiket: a savólevest reszelt tésztával, a gőzgombócos káposztát, a szódabikarbónás kanálfánkot és így tovább.
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Savóleves - Húsos káposzta gőzgombóccal - Szódabikarbónás kanálfánk - Borleves - Paradicsomos marharépa sertésoldalassal - Abroszban főtt grízes rétes
Teljes leirat:
- A Somogy megyei Ecsenyt a Jóisten
jó kedvében teremtette.
Itt fű van, fa, meg virág.
Ez az a hely, ahol dübörög a csend
és harapni lehet a levegőt.
Történelmi tanulmányaink során
emlékszünk,
hogy annakidején, mikor Rómáról
tanultunk,
hogy Róma hét dombra épült
és Róma az örök város.
Ecsenyről is elmondhatjuk, hogy
hét dombra épült
és nagyon jó lenne, ha Ecseny lehetne
az örök falu.
A történelmi időkre visszatekintve
Ecseny már közel 900 évet számlál.
A legkiemelkedőbb időszak volt a
két háború közötti időszak,
amikor Ecseny 1200 lelket számlált
és két foglalkozást leszámítva
- a kanászt és juhászt -
mindenki sváb volt.
Ecsenyt mindig dolgos, rendes
emberek lakták.
Meg is látszódott a falu
gyarapodásán.
Nagyszerű dolgokat élhettünk meg.
Nagyon szép volt a népi kismesterség
mívelése, a hangzó anyag,
az ének, a zene, a tánc,
és a gasztronómiát is sikerült kellő
helyére tenni.
Az itt folytatott tevékenységéért
a német kisebbségi önkormányzat
vezetésével
megkaptuk Somogy ország egyik
érdemleges kitüntetését,
az Örökségünk, Somogy ország
kincsét.
- Savó levest készítek emlékül
az eleinkre,
akik olyan takarékosak voltak,
hogy a házban semmi el nem
veszhetett, mindent hasznosítottak.
Amikor megfejték a tehenet, édesen
leszűrték a tejet
- volt legalább 20 tejes köcsög
a háznál,
ahol különösen két tehén volt -
volt egy edény, amit a vásárokban
lehetett venni.
Alul volt egy kis lyuk rajta, amiben
dugó volt.
Amikor megaludt a tej, felül tejföl,
középen a túró, alul a savó.
Ha nem volt savó, kihúzták a dugót
és lefolyatták a savót.
Vagy a malacok kapták meg, vagy
felhasználta a család,
ha éppen az volt a menü, vagy
egy gyors levest készítettek.
Annakidején a háziasszony kiment a
konyhakertbe,
gyors ebédet kellett készítenie és
változatosat, akkor mondta,
ma savó leves lesz.
Hamar összeszedett 1-1,5 liter savót
és feltette forralni a tűzhelyre.
Egy kis só kell bele, cukor majd
később.
Amikor felforr, egy tojásból és
annyi lisztből,
amennyit a tojás felvett, reszelt
tésztát készített a háziasszony.
Annakidején, ha nagyon sietett
a háziasszony,
mindig hozzá tett egy kicsi lisztet,
körbe forgatta,
és nem is kellett reszelni, hanem
magától apró tésztácskák lettek.
Minél keményebb, annál jobban
tudom reszelni.
Tavaszi időszakban sok volt a
tojás a háznál,
nem tudták eladni, akkor így
készítették a tarhonyát is.
A savónak elég savanykás íze van,
sót tettünk már bele,
most cukorral ízesítjük,
kb. két kanállal.
Elkészítjük a habarást.
Két kanál tejfölbe ütünk
egy tojást, elkeverjük.
Mielőtt behabarnánk, beletesszük
a tésztát, hagyjuk kicsit főni.
- Az ecsenyi svábok életében
- mint sajnos valamennyi
magyarországi német sváb életében -
tragikus esemény volt, amikor a
második világháború befejezése után
az ecsenyi családok közül 270
családot kitelepítettek
és több, mint 50 embert
kényszermunkára hurcoltak
Oroszországba.
A 60. évforduló alkalmából
az ecsenyi német kisebbségi
önkormányzat úgy döntött,
hogy ezt az eseményt mindenképpen
meg kell örökítenie
mementóként, emlékeztetőül
az utókor számára.
Úgy döntött az elnökség, hogy
nem szponzorokat vonunk be,
nem gyűjtünk összeget, hanem a
rendelkezésünkre álló összegből
megoldjuk.
Nagyszerű partnert találtunk erre
Gera Katalin szobrászművész
személyében,
aki megértette a problémánkat,
rendelkezésünkre állt
és egy nagyon méltó emlékművet
sikerült megalkotnia.
Úgy döntöttünk, hogy nem magyarázzuk
túl ezt a kis emlékművet.
Két fontos dátumot jelenítettünk meg
rajta: egy részt a kitelepítés,
másrészt a kényszermunka
időpontját,
ettől válik teljesen méltóvá az
eseményekhez.
- Gőzgombócos káposztát fogok
készíteni,
amit a nagymamámtól láttam
és tanultam.
Nagymamának ez nagyon kedves
étel volt, karácsonykor készítette.
Nagyon finom, ízletes.
Úgy készítem, hogy alulra teszek
egy kis káposztát a lábasba.
2 kg káposztából és 1,5 kg oldalasból
készül.
A tetejére is káposztát rakok és
ráaprítok egy vöröshagymát.
Teszek bele 1-2 babérlevelet,
egy kis őrölt borsot,
pirospaprikával megszórom a tetejét
és öntök rá 2 liter vizet.
Felteszem főni, kb. 3 óra fővés
kell neki.
A gőzgombóchoz teszek egy kis tejet
a tálba, meglangyosítom.
Teszek bele egy csepp kis cukrot,
egy csepp sót,
belemorzsolok egy élesztőt
és egy tojást.
Annyi lisztet teszek hozzá,
amennyit felvesz, kb. 0,5 kg-ot.
Ezt jól megdagasztom.
A legvégén teszek bele egy
kanálnyi étolajat.
Nagyon szerette a család a
gőzgombócos káposztát,
sokszor kellett főzni.
Kiteszem gyúrótáblára,
kétfelé veszem.
Négy kis bucit csinálok, a nagyobbik
tésztából kifli lesz a káposztára.
Hagyom kelni.
Megkeresztezem, hogy a Jóisten
segítsen, hogy szépek legyenek.
Majdnem megfőtt a káposzta,
készítek egy vékony rántást,
teszek rá pirospaprikát és
ráöntöm a káposzta tetejére.
Ha egyet rottyan, rárakom a
gőzgombócot.
Elkészítem a gőzkifliket.
Kisodrom vékonyra,
megkenem olajjal,
sóval megszórom, nyolc részre osztom
és feltekerem kifli formájúra.
Ezt szoktam tepsiben is sütni,
annyi különbséggel,
hogy amikor a kifli formákat
elkészítem,
megkenem tojással és sajtot
szórok rá.
Nagyon finom levesekhez.
Középre teszek egy gombócot
és körbe rakom kiflivel.
Lefedem egy edénnyel, hogy a gőz
maradjon benn,
abban fog megfőni.
Úgy szoktam megnézni, hogy
elkészült-e,
hogy beleszúrok egy villát.
Ha nem tapad, akkor már jó.
- A német kisebbségi önkormányzat
égisze alatt működik
a Tutyisok Ecsenyi Sváb
Hagyományőrzők Egyesülete,
akikkel nagyon sok helyen
megjelentünk már.
A kis csoportunk arra szegődött,
hogy az ecsenyi hagyományokat
felkutatja, összegyűjti,
színpadképessé teszi
és ápolja a hagyományokat.
Egyik nagyszerű programunk a
"Kendertől és a gyapjútól a tutyiig",
ahol egy 250 évvel ezelőtti ecsenyi
sváb fonóban vagyunk,
ahol a kender készítés és a gyapjú
fonás valamennyi eszközét,
a tilolót, a gerebent, motollát,
rokkát működés közben lehet látni.
A másik, legalább ilyen nagyszerű
programunk,
ami arról szól, hogy "A kalásztól a
kenyérig".
Gyakorlatban ami a természetben
több hónapon keresztül zajlik,
azt mi ebben a bemutatóban
kézzel foghatóan,
interaktív módon bemutatjuk.
- Szódabikarbónás kanálfánkot
készítek.
Egy tálba teszek 0,5 kg lisztet,
1 kanál cukrot, egy csipet sót,
egy fél kanál szódabikarbónát,
egy egész tojást,
egy pici tejet öntök hozzá,
egy kis savót és jól kikeverem.
Ezt sokszor sütjük leves mellé,
de vasárnap is lehet sütni,
mert nagyon finom és gyors.
Engem mindig érdekelt a sütés-főzés.
Kislány korom óta lestem a
nagymamámtól, hogy mit készít.
Engem elég korán, ötödikes korom
óta be is fogott az édesanyám főzni,
mert nagycsaládosak voltunk,
négyen voltunk testvérek.
Mire édesanyám hazajött
én mindig megfőztem.
Kiadta, hogy mit főzzek,
én meg megcsináltam.
Sajnos elég korán muszáj volt
főzni, sütni,
de nem bánom, mert mindenhez
értek legalább.
Ez sima, hagyom kicsit pihenni,
utána sütöm.
A kanalat bele kell mártani az
olajba, hogy kicsússzon a fánk.
Eléggé macerás, mert folyós fánk,
de ízletes.
- Köszöntök mindenkit.
A világ legjobb termékét tartom
a kezemben,
nem csalás, nem ámítás.
Ugyanis a talpa zsákvászon,
a felső része gyapjú.
Ez az ecsenyi sváb tutyi.
Ebben - mint cseppben a tenger -
megtalálható mind az a nagyszerű
kézművesség,
népi kismesterség, kultúra, tudomány,
művészet,
amit az ecsenyi svábjaink tudtak.
A talp része - amint említettem -
zsákvászon.
A zsákvászonhoz is az anyagot,
a kendert ők termesztették.
Miután bekerült az udvarba, az első,
amit végeztek vele,
ezzel az eszközzel végezték,
ezt úgy hívják, tiloló.
A kendert meg kellett tilolni,
a benne lévő fás részekben a
pozdorját össze kellett törni.
Mikor ez megtörtént, fogták a
következő eszközt,
ezt pedig úgy hívják,
gereben.
A gerebenezésnek az a lényege,
hogy szálra kell húzni a
kenderszálakat,
hogy vékony szálak keletkezzenek,
amit úgy hívunk: kenderkóc.
Amit megfontak a rokkán, abból
lett a cérna.
Azt a műveletet, amit szövésnek
hívunk, nálunk a férfiak végezték.
Mikor az utolsó paraszti munkát,
a ganyéhordást elvégezték,
akkor felállították a szövőszéket
a konyhában
és Szepi bácsi elkezdte dobálni a
vetélőt.
Az eredmény itt van: egy nagyon erős
anyag keletkezett,
amit úgy hívunk, hogy zsákvászon.
Az előbb említett tutyinak a talpa
elkészült ezekkel a műveletekkel.
- A következő étel a borleves lesz,
ami kitüntetett étel volt
a sváb étkezésben,
mert szent este volt az asztalon,
vagy ha a kismamák szültek,
a komaasszony volt köteles egy hétig
ellátni a kismamát,
de az első a borleves volt.
1 liter bort és 1 liter vizet teszünk
egy fazékba,
és mivel semmi nem veszhetett el,
és ha volt egy kis száraz kalács,
vagy kenyér
- karácsony előtt összegyűjtötték
a háziasszonyok -
akkor mindenki tányérjába tettek
szeletelt kalácsot - most kiflit.
Minél szárazabb volt, annál jobban
magába szívta a jó fűszeres levet.
Mire felforr a borleves, előkészítjük
a habarást.
Felütök négy tojást, jól felverem
és hozzá tesszük a tejfölt.
Amikor forró a leves, beletesszük
a fahéj forgácsot,
egy csipet szegfűszeget,
ez a lelke a borlevesnek.
Beletesszük a cukrot.
Felforrt a leves, beletesszük
a habarást, folytonos keverés közben.
Meg kell várni, míg újra elkezd
forrni és a habja szétoszlik.
Elkészült a borleves.
- A tutyi felső részhez az anyagot
a minden paraszti gazdaságban
megtalálható birkák adták
- nem jó szándékukból.
Ezt az anyagot úgy, ahogy volt
- zsírosan, büdösen, koszosan -
rátették a rokkára, itt lehet látni,
hogyan történik a fonás.
Azért kellett zsírosan, mert
könnyebb volt sodorni.
Egyébként sem lehetett volna
megmosni.
Miután ez megtörtént, elkészült
a gyapjú,
ennek ez volt a baja,
nagyon gyenge volt.
Nem azért voltak okosak az eleink,
hogy ne találják ki a megoldást.
A következőt találták ki:
erre az orsó tartóra rátettek
két orsónyi gyapjút
és megfordították a rokkának a
forgási irányát
és összesodorták a kettőt.
Kettő már sokkal erősebb volt,
így alkalmasabb volt a kötésre.
Az a baj, hogy még mindig zsíros
a gyapjú.
Ezen egy csodálatos eszközzel
segítettek, a motollával.
A motringot ezzel készítették.
Az orsókat levették, feltekerték
és feltekerték a motringot,
ami így nézett ki.
Most már mosható volt.
Mosásra a fahamu lúgot használták.
- A répa nagyon fontos szerepet
töltött be az őseink életében.
A nagyon régi dolgokról vannak
közmondások, erről is az van:
Der rüben und Kraut,
viel den pour die Haut.
Télen, amikor a répa és a káposzta
volt napirenden,
és nem volt nehéz fizikai munka,
mint nyáron az aratás,
akkor töltődött meg a bőre,
kicsit összeszedte magát,
mert néha jutott mellé hús is.
A répa téli étel volt.
Lesavanyították, úgy, hogy a
burgundi répát,
vagy takarmány répát savanyították,
vagy úgy, mint a savanyú káposztát,
hogy nagy hordókba tették.
Most már inkább úgy csinálják,
hogy egy fazékba legyalulják,
kenyér szeleteket raknak rá,
sós vizet öntenek rá és két nap
alatt megsavanyodik.
Nem nagyon, de kellemes ízt kap.
Úgy készítettük, hogy felszeltük
a hagymát, nem túl apróra,
mert úgyis megpuhul és
szétfő.
Egy lábasba olajat teszünk,
bele a hagymát,
"megágyazunk" a répával,
teszünk rá fűszereket.
A sóval finoman bánunk,
mert a lében is volt.
Felszeljük a húst, a legjobb az orja,
mivel finom húsok maradnak rajta.
De az oldalas is nagyon jó.
Minden bordánál elszeljük.
Teszünk rá a répából és még
két babérlevelet,
egy kis sót, egy kis borsot,
és pirospaprikát.
Felöntjük vízzel, - vagy ha van -
húslével.
Vékony rántást készítünk a répához.
Sokkal jobb rántással, mert van
olyan háziasszony,
aki rántja is, habarja is.
Ahány ház, annyi szokás.
Ráöntöm a vizet, mert
megkeseredik.
Ráöntjük és összeforraljuk.
Kb. 1,5 liter paradicsomot is
ráöntünk.
Meglazítgatjuk, hogy elkeveredjen
és összeforrjon.
Kész a finom savanyú répa.
- A tutyi kötés nagyon érdekes
eszköze egy 20 cm-es bicikli küllő.
Ez nem túlzás, mert volt időszak,
amikor nem lehetett kapni kötőtűt.
Akkor fogtak egy bicikli küllőt,
levágták, megreszelték,
kész volt a kötőtű.
A kötést először két tűvel kezdték.
- A sarkát kötöm először,
mikor az kész, felszedem az oldalát
és öt tűvel kötöm körbe.
- Körkörösen kötötték.
És ha bárki azt hinné, hogy a
virágokat utólag hímezték bele,
meg tudom mutatni, hogy ez
egyszerre készült.
A tutyi felső részt megkötötték
és van a zsákvásznunk.
A kérdés: hogyan lesz ebből tutyi?
A két résznek találkozni
kellett.
Erre találták ki a nagyon okos
eleink,
hogy minden házban minden méretű
kaptafa is volt.
A kaptafára ráhúzták a tutyit,
máris volt egy egyenes, kemény rész,
amire ráfektették a zsákvásznat,
ollóval körbe vágták,
annyit ráhagytak, hogy alá
lehessen hajtani.
Zsákvarró tűvel, zsákvarró cérnával
összevarrták.
A végeredményt itt láthatjuk.
Azt mondják eleink, hogy egy ilyen
felső rész öt talpalást kibírt.
Ez elkezdett rongyolódni,
a cérnát elvágták, és újra talpalták.
- Abroszban főtt rétest készítünk.
Öt-hat éves lehettem, amikor a
nagymamámtól láttam,
nagyon sokszor csinálta,
főleg vasárnap.
Még máig a számban van íze,
milyen jó rétest készített nagymama.
Egy cipóhoz 0,5 kg liszt kell,
egy tojás,
és langyos vízzel dagasztom,
amibe tettem egy csipet sót.
Annyi vizet teszek bele, amennyit
a tészta megkíván.
Anyukám is szeretett rétest sütni
és azt mondta:
addig kell dagasztani, amíg szép sima
nem lesz a tészta.
Ha nem sima, akkor erek lesznek
a tésztában és elszakadnak.
A rétest akkor lehet jól kinyújtani,
ha megfelelő lisztet kapunk hozzá.
Ha a liszt jó minőségű, akkor
Kaposvárig is el lehet húzni.
A deszkán jól összegyúrom,
cipót formálok belőle.
Hagyom pihenni 5-10 percig,
utána kezdem nyújtani.Elkészítem a tölteléket.
Egy dl olajban 0,5 kg búzadarát
megpirítok,
utána öntök rá meleg vizet, amiben
hagyom puhulni.
Kevergetem, amíg puha nem lesz
és nem esik szét szemenként a gríz.
Ha kihűlt, cukrot adok hozzá.
A tésztát megkenem olajjal,
úgy nyújtom.
Visszacsapom kicsit, hogy
mindenhol olajos legyen
és megpróbálom nyújtani.
Nem könnyű feladat, mert nálunk
11 tepsivel kell készíteni, nagy a
család.
Hét unokám van, mind nagy fiúk,
24 éves, 22 éves, tudnak enni.
Körbe kell járjam az asztalt.
Leszedem a szélét.
Most grízzel töltöm, de lehet dióval,
túróval tölteni, ki mivel akarja.
Egy pici olajjal meglocsolom
és felcsavarom.
Összefogom gömbölyűre és
ráteszem az abroszra.
Megkenem étolajjal, hogy
ne ragadjon össze.
Összefogom, összekötöm,
így teszem a forrásban lévő vízbe.
15 percig hagyom főni.
Kiszedtük a forró vízből a rétest,
megfőtt.
Rátesszük egy tálra, hagyjuk hűlni.
Felszeleteljük, cukros grízzel
megszórjuk.
Tejfölt adunk hozzá és
meggyszemeket.
...
Több
Földrajzi név:
Ecseny

Személyek

09:25:37

Máj Péter

09:26:46

Rétné Géring Elisabeth

09:31:31

Fábriné Knetl Elisabeth

Kiemelt részek

09:25:11

Ízőrzők: Ecseny (Etsching)

11:32:14

Ízőrzők