Ízőrzők - Magyaregregy
Gyártási év: 2008 | Adásnap: 2009. március 28.
Időpont: 15:02:19 | Időtartam: 00:33:45 | Forrás: Duna TV | ID: 780328
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 33 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: MagyaregregyEpizódcím: Magyaregregy
Műsorújság adatai: Magyar ismeretterjesztő film
A közel hatszáz éves, a Máré-várról és kegyhelyéről ismert Magyaregregy a Kelet-Mecsek lábánál, Pécs és Szászvár között fekszik. A helyi asszonyoktól megtudhatjuk, hogyan készülnek jellegzetes, hagyományos ételeik: a reszelt és az egregyi leves, a tejfölös-krumplis rakottkáposzta, a vadasmártásos szarvascomb zsemlegombóccal, az almás és bodzavirágos fánk, valamint a kakaós és diós-meggyes ostoros rétes.
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Reszelt leves - Rakott káposzta - Almafánk - Egregyi leves - Rapsic vadas - Ostoros rétes
Teljes leirat:
- Magyaregregy község Pécs és
Szászvár közötti területen van,
Pécstől 30 km-re vagyunk,
Szászvártól 8 km-re.
Egy nagyon csendes kis hely.
Szeretnek idejönni a turisták,
mert dombos vidék és nagyon
szép hely.
Kirándulási lehetőségek vannak,
falusi turizmus is van,
meg van egy várunk is, ami áprilistól
októberig nyitva van,
amit igen sok fiatal látogat.
A turizmus minden pontjának
megfelelünk.
A faluban énekkar, tánckar,
egy zenekar is besegít.
Nagyon jó műsoraik vannak,
a környékbeli települések
rendszeresen hívják őket.
Minden május közepén szokott lenni
a falusi ízek fesztiválja,
jó szokott lenni a műsor,
meg az étel is.
- Reszelt levest készítünk, ami
Magyaregregyen hagyományos volt,
mindenki asztalára odakerült.
Elmentek az emberek korán dolgozni,
és mikor hazajöttek, hamar elkészült.
Kalán fánkkal, bodzafánkkal
- míg a leves elkészült, megkelt a
tészta - megvolt a komplett ebéd.
A lisztbe beleütünk 2 db tojást,
amiből kemény tésztát gyúrunk,
hogy lehessen reszelni.
Egy csepp só kell még bele.
Egy kicsit alálisztezünk és
lereszeljük a tésztát,
amit zsíron megpirítunk.
Ez lesz a leves betétje.
A forró zsírba beletesszük a tésztát,
amit kevergetés közben megpirítunk.
Mikor a tészta megpirult, teszünk egy
kis hagymát ízesítésnek
és egy kis petrezselyem zöldet,
amit felszeleteltünk.
Utána felengedjük tejjel és
vízzel.
Sóval, pirospaprikával, borssal
színesítjük-ízesítjük.
Ezt összeforraljuk és nagyon finom
leves lesz.
- Falusias jellegű almafánkot
készítünk,
amit más gyümölccsel is el lehet
készíteni, de az alapja egyforma.
Először felfuttatjuk az élesztőt
tejben,
mint bármilyen kelt tésztának.
Egy kis cukrozott tejbe belemorzsolom
az élesztőt.
Amíg feljön, előkészítjük,
ami szükséges.
Nagyon finom bodzavirággal, vagy
apróra összevágott gyümölccsel.
Ez olyan étel, amit régen, mikor az
asszonyok hazamentek a mezőről,
és gyorsan kellett csinálni valamit,
amíg a leves elkészült,
ezt bekeverték,
megkelt és már lehetett is
kisütni.
Nagyon finom és laktató.
A tálba öntöttem 75 dkg lisztet,
belerakom a felfuttatott élesztőt.
Nem rakom bele az összes tejet,
nehogy sok legyen.
Teszünk bele cukrot ízlés szerint,
kb. 10 dkg-ot.
Kevés só, négy tojássárgája.
Ha benne van a fehérje, hamarabb
szárad a tészta.
Egy vaníliás cukrot teszünk bele,
egy kevés zsiradékot.
Amikor ilyen hólyagos a tészta,
azt jelenti, jó az állaga.
Kb. 5 db reszelt almát kinyomkodom
és belekeverem a tésztába.
Ha más gyümölccsel készítjük,
azt is össze kell vágni apróra.
A szilvát én egy picit megpárolom,
akkor nem kell akkora sülés neki.
De leginkább bodzavirággal szoktuk
sütni, amikor a szezonja van.
Kevés kis fahéjat szórunk bele.
Jól összekeverjük és félretesszük
kelni.
Megkelt a tészta, elkezdjük
kisütni olajban.
A kanalat beolajozzk és
beleszaggatjuk.
- Valamikor ezen a hegyen egy
római kori őrtorony állt.
Az alja kőből volt, a felső része
fából.
Kr. u. III-IV. században működött.
A mai vár a XIII. században épült,
IV. Béla király korában,
tehát a tatárjárás után.
14 szálláshely lakóit volt hivatott
védeni portyázásuk alkalmával.
1316-ig királyi fenntartású vár volt
és 1316-ban Károly Róbert
- mai szóval - privatizálta, eladta,
mert ellenség veszély nem volt.
Első gazdája a Bogár nemzetség volt,
utána a Gunyafiak jöttek,
Vesszősök, Tőtősök, Bátmonostoriak,
1510-ben a Várdaiak vették meg,
ők voltak az utolsó gazdái.
Két Várdai testvéré volt, Jánosé
és Mihályé,
akik részt vettek a mohácsi csatában.
Egyikük ott életét veszítette.
Várdai János özvegyétől 1543-ban
török kézre került a vár.
A török bővített a váron: egy külső
várat épített,
72 fős őrséget állomásoztattak
benne.
1687-ben, egy évvel később, mint Pécs
szabadult fel a török alól a környék.
Mivel nem volt a török és az európai
hadak között békeszerződés,
puskaport halmoztak fel és 1689-ben
egy nyári zivatar alkalmával
villámcsapás következtében
felrobbant.
A Máré vár a nevét nem személyről
kapta,
hanem a pogány hitvilág szerint
különböző szellemeket imádtunk.
Már volt a hegyek jó nevű szelleme,
ilyen például Máramaros, Mátra,
Erdősmárok, Máréfalva Erdélyben.
Olyan volt, mint Aldumus, a szerencse
szelleme,
azért iszik a magyar áldomást.
Kivált a tavaszi és őszi hónapokban
kedvelt kirándulóhely.
- A rakott káposzta egy egyszerű,
gyors egytálétel,
ami nagyon laktató, hamar elkészül
és nagyon ízletes.
Úgy készül, hogy egy kicsit
kizsírozzuk a tepsi alját.
Lehet olajjal is, de mivel
szalonnával készül, jobban illik
hozzá a zsír.
A tepsi aljára kockára vágott
szalonnát teszünk.
Ez azért jó, hogy a füstölt falusias
íze meglegyen.
Rakunk hozzá császár szalonnát is,
keverve a füstölttel.
Rakunk bele falusiasan elrakott
savanyú káposztát.
Erre egy kicsit előre megfőzött
krumplit,
mert a krumplinak több sülés kell,
mint a káposztának.
Karikára vágjuk a félig megfőtt
krumplit.
Megsózzuk.
Ez nagyon kiadós és ízletes
étel.
Ha valaki ebből jól beebédel,
nem igen kell vacsora utána.
Jön még egy sor szalonna.
Hat személyre 1 kg savanyú káposzta,
1 kg krumpli kell,
kb. 30 dkg császár szalonna és
25 dkg füstölt házi szalonna.
Nem jó, ha túl sok szalonna van
benne, mert nagyon zsíros lesz.
Sót csak azért teszünk bele, mert a
krumpli nincs sózva,
a többi hozzávaló mind sós.
Megszórhatjuk egy kis őrölt borssal
és betakarjuk savanyú káposztával.
Teszek még rá krumplit és a
legtetejére káposztát.
Lefedem alufóliával, ami ad egy kis
párát, de egy pici vizet töltök alá.
Megkenjük gazdagon tejföllel és egy
pici pirospaprikával megszórjuk.
Egy pár percre visszatesszük a
sütőbe, hogy a tejföl rápiruljon.
- Az Arnold-család nyári konyhájában
vagyunk.
Ez egy kocsmáros, mészáros
mesterséggel foglalkozó család volt.
A család Kisújbányáról származik,
ott fakitermeléssel foglalkoztak,
Magyaregregyen malomiparral kezdtek
foglalkozni, de az nem volt sikeres,
akkor nyitották a kocsmát a faluban.
A fiukat erre taníttatták,
aki a Gellért szállóban tanulta ki a
a hentes mesterséget,
neki építették a mészárszéket.
A 30-as évek után virágzó lett
ez a vállalkozás,
hogy több lábon éltek.
Most rendezvényeket tartunk benne,
a kocsma könyvtár lett.
A többi helyiségben pedig
kiállítás van.
- Egregyi levest készítünk, ami régi,
hagyományos leves,
én még a nagyszüleimtől
tanultam.
Ez egytál étel, tartalmas,
hét végére szoktuk készíteni,
amikor kalácsot is sütnek,
azzal elegendő egy ebédhez.
Kell hozzá egy kis húsos szalonna,
de házi füstölt szalonna is,
mert az adja meg neki az ízt.
Megpucoljuk a sárgarépát, zöldséget,
karikára vágjuk.
Teszünk bele csiperke gombát, amit
az erdőn szedtünk, nagyon ízletes.
A gombát megtisztítjuk, összevágjuk,
petrezselyem zölddel ízesítjük.
Kisütjük a szalonnát és kiszedjük
a zsírból és félretesszük.
Egy másik edénybe feltesszük a
leves alapját:
sárgarépát, zöldséget, borsót,
zöldség zöldet,
az egészet megpirítjuk.
Megsózzuk, hogy a levét jobban
kiadja.
A csirkét megpucoljuk, feldaraboljuk,
petrezselyemmel, zöldséggel
ízesítjük, az egészet átforgatjuk.
Kiszedjük a zsírból a töpörtyűt
és megpirítjuk a gombát
a szalonna zsírjában,
majd beletesszük a levesbe.
Feltölthetjük vízzel is, mert úgyis
bel lesz ízesítve,
vagy előre főzött csontlevessel.
Beletesszük a cseresznye paprikát
az ízéért, a színéért és a hagymát.
Ízesítjük még kakukkfűvel és
kaporral.
Összefőzzük és felengedjük
a húslevessel.
Lefedjük és készre főzzük.
Elkészítjük a sűrítését:
egy kis tejszínt, tejfölt, lisztet
elkeverünk,
teszünk bele egy kicsi levest
és simára keverjük.
Lassan beleengedjük a levesbe és
összeforraljuk.
Beletesszük a házilag készített
eper levelet.
- Magyaregregy Szentkút kegyhelyen
vagyunk,
a Boldogságos Szűz Máriának egy
régen létesült kegyhelyén,
ahol sok csodás gyógyulás történt
a szent kút vizénél,
akik kérték a Boldogságos Szűz Mária
segítségét,
ezért sokan elzarándokoltak erre
a kegyhelyre,
nem csak testi gyógyulást várva,
hanem lelki gyógyulást is.
1857-ben az akkori plébános fából
kápolnát építtetett.
Később annyian zarándokoltak ide
és pénz is volt hozzá a hívek
adományából,
majd felépült 1867-ben a kőből épült
építmény, a kápolna.
1948-ban az akkori plébános
kibővíttette templommá a kápolnát,
két torony is lett volna
jobbról-balról,
mint a máriagyüdi és a többi
kéttornyú templomoknál,
de a háború utáni időszakban
nem épülhetett meg.
De ez a templom két kereszt
hajóval
több száz személy befogadására
alkalmassá vált.
- Régen az emberek nagyon sok
káposztát, burgonyát fogyasztottak,
mert azt tudták tárolni a pincében.
Többféle húst használtak hozzá,
a baromfi hús elérhető volt,
de disznóhúst és marhahúst is
használtak hozzá,
meg jellemző volt a vadhús használata
Magyaregregyen,
mert alapvetően szegény családok
éltek itt, sovány földek voltak.
Kiegészítették a háztartásukat
vadhússal.
Ez illegális volt, nem volt
szabályos,
de megvoltak azok az emberek,
azok a családok,
akik ezt megtették.
Ment kézről kézre a hús
és sokféle ételt készítettek.
Ez az étel igazi egregyi étel
már nagyon régóta,
mivel régen voltak rabsic vadászok,
akik sok vadat lőttek.
Ezt a húst megpároltam, utána
beleraktam petrezselyem,
sárgarépa, hagyma, fokhagyma,
babérlevél,
bors, szegfűbors, só páclébe,
amiben három napig pácolódott.
Kiszedjük a pácléből a húsokat,
a zöldséget összetörjük,
ebből lesz a mártás.
Ez egy egész szarvas comb volt,
jól összepácolódott.
De azért kiadós lesz, mert vékonyan
fel kell szeletelni.
De előtte szalonnát kell szeletelni
és a zsírjában a húst meg kell sütni.
Szép kakastarajas legyen,
ez is belekerül a mártásba.
A megpácolt húst felszeleteljük,
nem túl vékonyra,
és mindkét oldalát megpirítjuk.
A zöldséget leszűröm,
ebből lesz a mártás.
Nem baj, ha egy kis lé is megy bele,
mert azzal lesz hígítva a mártás.
A zöldséget olyan puhára kellett
főzni, hogy össze lehessen törni.
Sokáig tart, de a végeredmény
nagyon jó lesz.
Szépek lettek a szalonnák.
A vadas mártás fontos része,
a pörkölt cukor,
ami az ízeket jobban összeérleli.
Felengedjük vízzel a pörkölt cukrot.
A szalonna zsírjában egy kis liszttel
rántás csinálunk
és felengedjük a lével és hozzá
rakjuk az összetört zöldséget.
Hozzá öntünk a pörkölt cukrot
és felforraljuk.
Egy kis ecetet, mustárt teszünk bele,
és a végén citromlével ízesítjük.
Belerakjuk a szalonnát, a húsokat
és összeforraljuk.
- Ehhez a húshoz zsemlegombócot
készítünk.
10 db zsemlét beáztatunk
langyos vízben.
Ha megázott, kicsavarjuk.
3 db tojást teszünk bele, egy
pici sós vizet öntünk bele
és annyi lisztet, amennyit
a zsemle felvesz.
Összegyúrom és jó is lesz.
Vizes kézzel gombócokat formálunk
és sós vízben kifőzzük.
- Az 50-es évek óta van hagyománya
a falusi tánccsoportnak.
Akkor gyűjtötték össze a
hagyományokat
és Gyöngyösbokréta néven indult
először a tánccsoport.
Már akkor a piciktől a felnőtt
korosztályig táncoltak.
Azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal
működött a tánccsoport.
Most újjá éledt nagy létszámmal
- az én nagy örömömre -
az apróktól a felnőttig táncolnak.
Az egregyi táncokat gyűjtötték
össze, a repertoár nagyon színes:
csárdás, friss csárdás, verbunk,
minden megtalálható.
Fellépünk a környező falvakban,
városokban.
Utoljára volt egy testvérkapcsolat
Németországból,
közösen léptünk fel velük Pécsett
a bor- és szőlő fesztiválon,
és a VI. turizmus fesztivál
keretén belül.
Nagy sikert arattunk, mert azóta
nagyon sok felkérést kaptunk.
Nagy örömmel megyünk mindenhova,
és remélem, mindenhol nagy
szeretettel fogadnak bennünket.
- Egy falusias tészta készül, ami nem
is rétes, nem is kalács,
de mi mégis úgy hívjuk, hogy
ostoros rétes.
Mutatós és ízletes.
Felfuttatjuk az élesztőt 4 dl tejben,
amibe 4 kanál cukrot teszünk.
60 dkg liszthez adunk 4 tojás
sárgáját, 4 evőkanál olajat,
egy csipet sót, és a már megkelt
élesztőt.Így szoktam csinálni, akkor jó
hólyagos lesz.
Lisztezett táblára tesszük a tésztát,
még egy kicsit átgyúrom
és 9 egyenlő gombócra osztom.
Nagyon finom tészta,
de nagyon munkás.
Szereti a családom, de egy adag
nekünk nem is elég.
Azt mondják, hogy másnapra is
maradjon.
Nem 9 gombócot csinálok,
hanem 18-at.
Letakarjuk konyharuhával és
kb. 20 percig kelni hagyjuk.
Kikeverjük a krémet, ami 25 dkg
vajból és 20 dkg porcukorból áll.
Amikor sima, hozzá adunk
4 kanál kakaót.
Egy kis fahéjat is szórunk az illata
és az íze végett.
Azt már mi találtuk ki, hogy a
diósba rakunk egy kis meggyet,
azzal is finomabb lesz.
A gombócokat kisodorjuk kb. olyan
hosszúra, mint a tepsi.
Megkenjük a kakaós vajjal,
meg a diós vajjal.
Három egy ízű fonatot csinálunk
és zsírozott tepsibe rakjuk.
Közötte egy kicsit megzsírozzuk,
mert úgy megkel,
hogy egyben lesz az egész.
A két szélső kakaós ízű,
a középső diós-meggyes.
Kelni kell neki fél órát, utána
a tetejét megkenjük tojással
és 20-30 perc alatt megsül.
...
Több
Földrajzi név:
Magyaregregy

Személyek

09:32:48

Piller Tibor

09:33:43

Karsa Istvánné

09:35:40

Somfai Györgyné

09:39:36

Fóris László

09:45:53

Dicső Sándorné

09:50:36

Gyurosovics Mihály

09:56:56

Szabó Jánosné

09:57:56

Fülöpné Rákosa Ildikó

Kiemelt részek

09:32:27

Ízőrzők: Magyaregregy

11:32:14

Ízőrzők