Ízőrzők - Nikla
Gyártási év: 2008 | Adásnap: 2008. december 20.
Időpont: 15:16:37 | Időtartam: 00:33:32 | Forrás: Duna TV | ID: 728006
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 33 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: NiklaEpizódcím: Nikla
Műsorújság adatai: Magyar ismeretterjesztő film
Nikla Somogy megye északi részén, a Balaton déli partján fekvő, 750 lelkes falu, amelyet mindenki a "niklai remetéről", Berzsenyi Dánielről ismer. A költő 1804 és 1836 között élt itt és igazgatta birtokát. A falu népe, jobbágyai nagyon szerették őt, s csak úgy nevezték: "a jó Dani uraság". Berzsenyi a szőlőtermelés mellett méhészkedéssel is foglalkozott, s eltanulva tőle fortélyokat, Nikla lakói a mai napig őrzik a méhészhagyományt, olyannyira, hogy megalapították a Szent Ambrus Méz Lovagrendet, s minden nyáron mézes napokat tartanak a településen. A filmből a mézes szilvalekváros tekercs mellett megismerhetünk néhány hagyományos niklai ételt is, így a burgundirépából füstölt mangalicaoldalassal készült paradicsomos répalevest, a kemencében sült kuglófot, a krumplis pogácsát és a csípős pásztorgulyást.
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Paradicsomos répaleves - Kuglóf - Niklai gulyásleves - Krumplis pogácsa - Pásztorgulyás - Mézes tekercs
Teljes leirat:
- Nikla Somogy megye északi részén
található, a Balaton déli oldalán.
Nagyon frekventált helyen,
Marcalihoz 9 kilométerre,
Fonyódhoz kb. 20 km-es távolságra.
Egy nagyon kedves kis település
750 lakossal és nagy hagyományokkal.
Nikla valamikor Berzsenyi Dánielnek,
a nagy magyar költőnek a faluja volt.
Berzsenyi ugyan Egyházashetyéről
jött ide
és igazán nem is szeretett
Niklán élni,
ezért hívták niklai remetének.
Viszont nagyon szerette jobbágyait és
a niklaiak is szerették Berzsenyit.
A leszármazottak és a dédmamák,
a dédpapák,
meg a Berzsenyi-családnál dolgozó
akkori cselédek
úgy mesélték az unokáiknak,
hogy Berzsenyi volt a jó
Dani uraság.
Berzsenyi nem csak író és költő volt.
Nagy magyar ember volt, a hazájáért
és a népéért aggódó magyar,
viszont két lábbal a földön élő
nemes ember volt,
ami azt jelentette, hogy
gazdálkodott is.
A szőlőhegyen nyomokban még
megtalálhatóak
a régi Berzsenyi-szőlők.
Amiről igazán nagyon híres volt:
volt egy szép méhese,
és a méhek zöngése mellett írta
legszebb költeményeit
és a legszebb írásait.
Ő foglalkozott a méhekkel és a
méztermeléssel,
így megszerették a niklai emberek is,
követték az uraságot
és nagyon sok méhész foglalkozású
ember maradt Niklán és környékén.
Ez fő foglalkozásuk volt,
értékesítették a mézet,
egy jövedelem kiegészítés volt.
Ezek a hagyományok még most is élnek.
Ennek kapcsán a niklaiak
úgy határoztak,
hogy felelevenítik ezeket a
a hagyományoka.
Megtartottuk az első
Berzsenyi Mézes Napot,
ami aztán hagyománnyá lett, az idén
hatodik alkalommal rendeztük meg.
A szórakozás, az irodalom szeretete,
az emlékezés, az ősök tisztelete,
a jelenünk és egy kicsit a jövőnk is
benne van ebben,
mert mi, méhészek azt tartjuk:
nem szeretnénk, hogy a méhek
kipusztulnának a Földről,
mert a tudósok is azt mondták,
ha a méhek elpusztulnak a Földön,
utána eltűnik az emberiség is,
ezért mi ápoljuk őket.
- Niklai hagyomány a
paradicsomos répaleves.
Tejföllel is készítik, de most
paradicsomosan készítem.
Anyukámtól tanultam, Niklán ősidők
óta szokták főzni.
A burgundi répát meg kell
tisztítani, lereszelni,
és sós forró vízben meg kell főzni,
hogy elmenjen a vad íze.
A füstölt mangalica oldalast
megtisztítottam,
kiáztattam és belerakjuk
hideg vízbe.
Ilyen nagy fazékban csinálom,
hogy 8 személynek elég legyen.
Egy pici sót rakunk bele, ettől a
habja előbb feljön.
A felforrt levest lehaboztam.
Apróra vágott hagymát teszek
bele, ez összefő a hússal.
A rántáshoz teszünk egy kis zsírt,
teszünk bele lisztet
és apróra vágott vöröshagymát.
Megpirítjuk, pirospaprikát teszünk
bele, felengedjük hideg vízzel.
Megfőtt az oldalas, belerakjuk
az előfőzött répát,
a paradicsomot és a rántást.
Összekeverjük és lehet tálalni.
- Régen a kemencében sütötték
a kuglófot.
Lakodalomkor ki szokták vinni
azoknak,
akik elmentek, megnézték az
esküvőt, a lakodalmasokat.
Szoktak kivinni tésztát, megkínálták
az idegeneket.
Három kuglófot fogok sütni.
A teknőbe azért teszünk forró vizet,
hogy meleg legyen, mert ez is fontos.
A három kuglófhoz három púpos tányér
lisztet teszünk.
A tejbe belemorzsoljuk az élesztőt,
teszünk bele egy púpos evőkanál
cukrot,
egy kis lisztet és megkelesztjük.
Megkelt a kovász.
Beletesszük, ami belevaló és
elkezdjük a dagasztást.
Teszünk bele kefirt, cukrot,
tojást.
Ne legyen lágy, de kemény se.
Az ember érzi, és ha kell, liszttel
pótoljuk, vagy tejjel.
Ebbe még jön a zsír, meg a
tojássárgája.
Akkor lesz jó, ha csöpög az eresz.
A régiek mondták,
nem én találtam ki.
Ez még egyszer át lesz dagasztva,
mert megfelezzük, az egyik lesz a
fehér, a másik a barna tészta.
Egy pici tejet öntöttünk még hozzá,
hogy könnyebben lehessen dagasztani,
mert a kakaótól keményebb lett.
A barnába tettünk fele mazsolát.
A fehérbe azért nem teszünk, mert ha
felülre kerül, megég és keserű lesz.
Megvárjuk, míg megkel.
Nem lehet hideg helyen hagyni,
hanem szoktak neki meleg helyet
készíteni,
ezért hoztunk meleg vizet, hogy
ne hűljön ki a tészta, jól megkeljen.
Teszünk rá paplant, párnát,
így fog kelni.
Kikenjük a kuglóf sütőt
fagyasztott zsírral.
Elsodortam a fehér tésztát.
Egy pici lisztet teszünk rá, hogy a
mazsola ne nedvesítse meg.
Ráteszem a barna tésztát
és elsodrom, hogy egyforma legyen.
Felcsavarjuk, beletesszük
a sütőbe és kelesztjük.
Ha megkel, megkenjük tojássárgával
és be lehet tenni a sütőbe.
- Gulyáslevest főzünk niklai módra.
Egy kicsit más a gulyásleves, mert
nem pörköltesen van felrakva.
Ezt disznóvágáskor szokták készíteni,
egy régi hagyomány, főleg
nálunk a családban.
Egy kiló combhús és egy kis csont
is kell bele, mert attól lesz jó íze.
A húst felrakjuk hideg vízben és sót
teszünk bele,
mert ettől fog feljönni a habja,
amit le kell majd szedni.
A gulyásleveshez a krumplit
meghámozzuk, kockára vágjuk,
utána a zöldséget, sárgarépát
és a hagymát.
A gulyásleves habját leszedjük,
belerakom a sárgarépát,
zöldséget, a hagymát
és a zellert.
Egy kis köményt rakunk bele,
egy pici törött bors,
egy babérlevél, és egy fokhagymát
aprítunk bele.
Ezt takarékon főzzük.
A hús félig megfőtt, hozzá rakjuk
az apróra vágott krumplit.
Megfőtt a hús és a krumpli is,
a tetejét megszórjuk paprikával.
Ettől különbözik, hogy nem rántást
teszünk bele, nem paprikás,
hanem a paprika bele fog főni.
Ez lesz a gulyásleves.
Egy picit forr és lehet tálalni.
Krumplis pogácsát csinálni, ez is
hagyományos,
többféle fajtája van: van, aki
élesztővel csinálja,
van, aki sütőporral.
Ez illik a gulyásleveshez,
répaleveshez, meg a húsos levesekhez.
1 kg krumplit meghámozunk,
sós vízben megfőzzük és áttörjük.
Egy pici zsírt teszünk bele.
A krumplis pogácsánál az a lényeg,
ne legyen benne sok liszt,
csak annyival, amennyit felvesz.
Az élesztőt tejben felfuttatom.
Egy tojást rakok bele és tejfölt.
Ha az élesztő felfut,
lehet is gyúrni.
A krumplispogácsa sütéséhez
erősen kizsírozzuk a tepsit.
Minden hozzávaló benne van,
belerakjuk az élesztőt.
Amennyi lisztet felvesz, annyit
gyúrunk hozzá.
Mikor összeállt, kirakjuk
lisztezett gyúródeszkára.
Még jól összeállítjuk, utána
sodorjuk és szaggatjuk.
A pogácsát kisodortam,
egy kicsit megvagdossuk a
szaggatóval, én így tanultam.
Kiszaggatjuk, tepsibe rakjuk,
tojással megkenjük és mehet a sütőbe.
- A niklai Sárgarózsa Nyugdíjas Klub
hat évvel ezelőtt alakult
egy-két alapító tag kezdeményezésére,
azóta a pártoló tagokkal együtt
50 főre nőtt a létszám.
Először csak a saját magunk
szórakozására jártunk össze énekelni,
verselgetni és a közösség
öröméért.
Később felléptünk a helyi
rendezvényeken.
Meghívtak bennünket a környező
településekre is.
Most már olyan programokat
csinálunk,
hogy meghívják az együttest
nyugdíjas seregszemlékre,
ki mit tudokra, részt vehettünk a
13. egyházashetyei dalos találkozón,
eljuthattunk a nyugdíjasok
Somogy megyei seregszemléjére is.
Repertoárunkban főleg a népdalokat
tartjuk szem előtt,
mivel a népi kultúra megőrzés fontos
számunkra.
De szerepelnek kabaré jelenetek is,
paródiák.
Próbálkozunk mindenfélével, ami a
közösség összetartó erejét erősíti.
Úgy valljuk és úgy hisszük, hogy a
közösségi összetartozás
épp olyan erős, mint egy étel,
vagy egy ital,
épp olyan szükséges az ember számára.
Mostanában életképekbe építjük a
népdal csokrainkat.
Volt már csárda jelenetünk, de
volt fonó jelenetünk.
Ez most egy bordalos jelenet,
somogyi népdalokat
és balatoni népdalokat énekeltünk.
De énekeltünk már bagi tájegységről,
kalocsai tájegységről,
kitekintünk egy kicsit
megyén kívül is.
Ez az egyesület nagyon sokat jelent,
főleg, mert tagjai között sok az idős
és egyedül élő.
A számukra ez egy kapaszkodót jelent,
úgy is mondhatnám, egy gyógyszer
az életben maradáshoz.
- Egy juhász nemzedék sarja vagyok.
Apámtól tudom, hogy vándor juhászok
voltak eleinte.
Felmálháztak egy szamarat és egy
hétre elmentek.
Élelmet vittek magukkal,
mint a málhás szamár.
Ha megesteledtek, tábort vertek,
főztek maguknak,
lepihentek, másnap folytatták.
Ha a földekre hajtották a birkát,
fizettek nekik,
megtrágyázták a birkák, meg a
fölösleget leették.
Az többet ért, mint most a
pétisó.
Kaptak bort, meg ezt-azt.
Meg zenéltek is.
Szalonnát, kolbászt eszünk,
meg ami jön.
Ma pásztorgulyást főztünk.
Kockára szeltem a szalonnát
és a hagymát.
Először a szalonna kockákat
tettem a bogácsba,
mikor eresztett annyi zsírt,
rátettem a hagymát.
Ha gyöngyözött a hagyma,
törött papirkával meghintettem
és kevergettem, hogy ne égjen meg.
Minden pörköltnek az alapja
a hagyma és a törött paprika.
Ha megég, keserű lesz az egész.
Oda kell figyelni.
Amikor úgy látom, hogy a paprika jó,
felöntöm vízzel.
Megtisztítottam a krumplit és amikor
úgy láttam, hogy összefőtt,
beletettem a krumplit és annyi vizet
öntöttem rá, hogy ellepje.
A füstölt kolbászhoz, szalonnához
nem sok fűszer kell.
Egy hangyányi borsot tettem,
majoránnát, köménymagot,
pár szem babérlevelet, zöldpaprikát,
paradicsomot.
A krumplira öntöttem egy
hangyányi bort,
rá a tarhonyát és összefőtt a csípős
pásztorgulyás.
Egy kicsit csípős volt, de így a jó.
- A niklai Szent Ambrus Mézlovagrend
2005-ben alakult.
Akkor álmodtuk meg, hogy Nikla és
környékén sok a méhész,
nagyon szép akácerdők vannak
és nagyon sok akácméz van,
mi is a borlovagokhoz hasonlóan
egy lovagrendbe tömörülünk
és a lovagrend keretén belül
fogjuk a Nikla és környéki,
és a magyar mézet propagálni
és az embereket arra felhívni,
hogy egészséges a mézfogyasztás:
mézben az egészség,
borban az igazság.
Ennek kapcsán alakultunk meg
13 fővel.
Állíttattunk egy Szent Ambrus
szobrot,
ami nagyon szépre sikerült a
Szent Ambrus-haranggal együtt.
Minden év augusztus második
szombatján
idehívjuk az ország összes
mézlovagrendjét,
sőt, már Horvátországban is vannak
mézlovagrend kapcsolataink,
ahol természetesen a méz, a mézes
sütemények áldása mellett
elsődlegesen a méhészek és a
mézlovagok áldása is
ünnepélyes keretek közt
megtörténik.
- Egyelőre nagyon szépek a családok,
elég sok a fiasítás,
várható, hogy a tavasz is olyan
lesz, amilyet a méhész szeretne.
Fedett fiasítás, itt a mézkoszorú,
ideális télre való felkészülés
a családnak.
Figyelve a fedett fiasítást,
úgy néz ki, hogy egészséges,
nincs jele semmi betegségnek.
- Ezt a vándor serleget minden évben
egy somogyi méhésznek ítélik oda.
Olyan méhész kapja,
akiről úgy ítélik,
hogy valamit tudott tenni
a magyar méhészetért.
Azt gondolom, hogy én azért kaptam,
mert a legutóbbi méhészeti
világkiállításon Melbourne-ben
népszerűsítettük a magyar
akácmézet és egyéb mézeket.
Ha láthatták volna a magyar
méhészek,
hogy a magyar akácméznek
milyen sikere volt
a Melbourne-i világkiállításon,
méltán még büszkébbek lennének
a mi mézünkre.
A kanadai különítmény jött oda
hozzánk,
és mondták, hogy az évkönyvükben
úgy szerepel,
hogy Magyarország az akácméz
nagyhatalma.
- Egy régi, hagyományos niklai
mézes süteményt készítünk,
aminek mézes szilvalekváros tekercs
a neve.
Hat éve tartunk Niklán mézes napokat,
ott elevenítettük fel a süteményt.
Nagy sikert arattunk,
most szeretném bemutatni.
20 dkg porcukrot, 7 dkg zsírt,
2 db tojást, 16 dkg mézet,
egy pici sót,
egy kávéskanál szódabikarbónát,
és szegfűszeget, fahéjat
összekeverünk jó habosra,
utána beletesszük az 50 dkg
lisztet.
Egy kevés tejföllel összegyúrjuk.
Az állaga akkor jó, ha könnyen
tudjuk sodorni a tésztát.
Gyúródeszkára rakjuk,
jól összegyúrjuk
és három cipót formálunk.
A deszkát jó vastagon be kell
lisztezni, mert a mézes ragad.
A közepére rakjuk a lekvárt
egy csíkban.
A szilvalekvár akkor jó, ha már
2-3 éves, mikor már jó kemény,
mert a frissen főzött szilvalekvár
folyékony és kifolyik a tésztából.
A szélét megrakjuk bőven
vágott dióval.
Ráhajtjuk a két oldalát.
Mikor kisült, a tepsiben hagyjuk
kihűlni, mert különben törik a mézes.
Ha megkeményedik, könnyebb
kivenni.
Hidegen szeleteljük.
- Niklán szorgalmas, egyszerű
emberek élnek,
a Berzsenyi jobbágyainak a
leszármazottai.
Az emberek békések egymással
szemben.
Én szeretek Niklán élni, bár nem
vagyok tősgyökeres niklai,
büszkén vallanám magam annak.
Berzsenyi egy olyan szellemiséget
hozott Niklára, ami még most is él.
Ha valaki betéved Niklára,
egy bizonyos idő után érezni fogja,
hogy itt teljesen más.
Én legalábbis érzem, ezért is
maradtam Niklán.
Mindig úgy érezzük, hogy a
"jó Dani uraság" itt van közöttünk
és egy kicsit irányítja a népét,
hogy tisztességes
és igazi jó magyar emberek legyenek,
ez jó érzés.
...
Több
Földrajzi név:
Nikla

Személyek

09:47:03

dr. Fülöpné Kesztyűs Ágota

09:47:52

Berzsenyi Dániel

09:50:09

Hakl Zoltánné

09:52:35

Makár Jánosné

10:02:55

Koroknainé Fábos Judit

10:09:28

Hakl Zoltán

10:09:53

Juhász József

10:10:38

Marosi Ferencné

Kiemelt részek

09:46:46

[Ízőrzők]: Nikla

11:32:14

Ízőrzők