Ízőrzők - Rácalmás
Gyártási év: 2008 | Adásnap: 2008. november 08.
Időpont: 15:43:42 | Időtartam: 00:33:31 | Forrás: Duna TV | ID: 704726
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 33 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: RácalmásEpizódcím: Rácalmás
Műsorújság adatai: Magyar ismeretterjesztő film
A Duna jobb partján, mellékágak és öblök találkozásánál, költői szépségű környezetben fekszik Rácalmás, "a vizek hazája". Nem csoda, hogy jelentős hagyománya van a folyami halászatnak, és nagy népszerűségnek örvendenek a különféle halételek is. A nézők a rácalmási rakott ponttyal, valamint a sült menyhal és süllő helyi változataival ismerkedhetnek meg, de említést érdemel az arató bableves és a káposztás nokedli is.
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Dunai halászlé (10 főre) - Babos tészta - Rácalmási arató bableves - Rácalmási rakott ponty (10 személyes adag) - Káposztás nokedli: - Vakarcs (talponsült pogácsa) - Sült hal
Teljes leirat:
- Rácalmás egy nagyon szép település,
hiszen itt vagyunk a Duna partján,
Budapesttõl 62 kilométerre,
mondhatjuk úgy is, az ország közepén,
ha ránézünk Magyarország térképére.
Az itt élõk nagyon büszkék
a múltjukra,
hiszen számos nagyság került ki
a településrõl.
Mi a legnagyobbak között tartjuk
nyilván a Jankovich-családot,
akinek köszönhetjük ezt a kúriát.
Õk nagyon sok ezer holdon
gazdálkodtak a háború elõtt,
késõbb a Jankovich-kúriát
államosították.
Az önkormányzat a rendszerváltást
követõen megvásárolta
és felújította ezt a csodálatos
épületegyüttest,
a hozzá tartozó 2,7 hektárral.
Ennek a területnek az értékét
az adja,
hogy mind ez itt van 200 méterre
a Kis-Duna partjától.
A Kis-Duna és a Nagy-Duna között van
egy 380 hektáros,
úgynevezett rácalmási nagy sziget,
amely 1996 óta védett.
A vizek hazája Rácalmás:
Kis-Duna, Nagy-Duna, mellékágak,
öblök.
Tényleg nagyon szép ez a rész.
Ezt mutatja, hogy Rácalmáson
több, mint 700 horgász van.
Ez visszaigazolás, mennyire jó
horgász vizek vannak nálunk.
Ha már a település büszkeségérõl
beszélünk, adottságairól,
akkor meg kell említeni az ófalut.
Megõrizte régi hangulatát,
nincsenek lapos tetõs házak,
sátortetõs házak, vagy csak
elvétve.
Mi nagyon szeretnénk megõrizni
az utókornak
és külön szabályozási tervvel
próbáljuk megõrizni.
Csak olyan házat lehet építeni
erre a területre,
ami beleillik ebbe az
atmoszférába,
a régi építészeti kultúrába.
Egy nagy érték.
Kevés van ilyen.
Mi azt mondjuk, hogy rácalmás ófaluja
egy "kis Szentendre".
Ami a lakosságot illeti,
viszonylat nagy számú nagybirtok volt
a környéken
és sok-sok kis ember: cselédek,
zsellérek,
kis parasztok, kisbirtokok.
Sok halász, kézmûves.
Rácalmás gazdag település volt,
de a nagy változást az hozta meg,
hogy felépült a szomszédban
Dunaújváros.
elõször annak negatív következménye,
hogy elment egy korosztály.
Itt maradtak az öregek az ófaluban,
és szép lassan,
a 70-es, de különösen a 80-as évektõl
óriási a visszaáramlás.
Már nem visszaáramlásról
beszélhetünk, hanem szívó hatásról,
hiszen évente 80-100 fõvel nõ a
lakosság száma.
Nagyon megkedvelték a rácalmásiak
is újra
és a környékbeliek is ezt a
települést,
amikor is teljes lett az
infrastruktúra.
- Rácalmáson a honfoglalás óta
élnek magyarok.
Majd a törökök után telepítettek ide
szerbeket.
Abban az idõben teljesen kihalt volt
a falu,
úgy hogy a szerbek alkották a
község legnagyobb részét.
Ide telepedtek a cigányok is,
a reformkor után jöttek a hazai
zsidók.
Ezek az eredetileg Németországból
elûzött zsidók voltak,
hisz német neve is van mindenkinek.
Voltak itt a leírások szerint
görög kereskedõk,
örmény kereskedõk.
Vannak itt szlovákok, hiszen a
Váli-völgyet valamikor
Szlovákiából telepítették be
és a Tót nevû családok legnagyobb
része szlovák eredetû,
így az én dédnagyanyám is perfekt
beszélt szlovák nyelven.
Trianon környékén és utána települtek
ide svábok,
a környezõ községekbõl, az akkori
Hercegfalváról, Adonyból, Perkátáról.
Itt tudtak földet venni,
így kerültek ide.
Rácalmáson minden nemzetiségnek
volt valami étele.
A magyarok magyarosan ettek
paprikával, zsírral.
A szlovákok voltak a krumplisok,
õk ettek rengeteg krumplis ételt.
A cigányoknál meg lehet találni
a babos tésztát,
tipikus cigány étel volt,
vagy pedig a paprikás krumplit
galuskával.
A szerbek hasonlítottak, de nagyon
szerették a halat,
hiszen általában Duna-mentiek voltak,
akik ide telepedtek le és halásztak.
Ma már egy halász van,
Kukucska Gyula.
Neki apja, nagyapja, mindenkije,
akit ismertünk, halász volt.
Õ az utolsó halász itt.
- Rácalmáson nagy hagyománya volt
mindenkor a folyami halászatnak,
a háború elõtt majd 40-60 embernek
a megélhetését biztosította.
Jelenleg 21 kilométeren halászok
a Dunán egyedül.
Budapest és Dunaföldvár között
160-180 halászból csak nyolcan
vagyunk.
A régi idõben az volt a legnagyobb
szomorúsága a halásznak,
hogy kézi erõvel kellett hajtani
a csónakot.
Vízi motor nem volt az életükben.
Teljes fizikai erejüket kihasználva
kellett halászni.
A mai halászat, amit ma láttunk,
régen is megvolt,
csúnya szóval mondva
kecsege halászat.
Azelõtt rengeteg kecsege volt
a Dunában,
ma már mondhatjuk, egy sincs.
Azért kecsege halászat, mert a háló
lemegy a Duna fenekére.
Megvannak a helyek, hogy hol szabad
beadni a hálót, hol kell felszedni,
mert ha elakad az ember,
ott marad a háló.
Kezdhetném a nagypapámmal:
67 évet halászott a Dunán.
Gyerekfejjel elkezdte és
88 éves volt, mikor meghalt.
Soha nem volt beteg,
soha nem járt orvoshoz.
Este lefeküdt, reggel nem kelt fel.
Édesapám 33 év után megunta.
Idesorolhatom a nagybátyáimat is,
mind halász volt.
Lajcsi bátyám, Imre bátyám.
Ez olyan család volt,
hogy mindenki halászott.
5-6 éves voltam, mindig elszöktem
apámék után.
Akkor beletettek a csónak elejébe,
volt mikor egy alsónadrágban.
Úgy kellett az éjszakát kibírni,
reggel jöttünk haza.
Sokszor meg is vertek érte,
hogy mindig megszöktem utánuk.
Amikor kimentünk halászni,
szalonnát ettünk,
sonkát, ami volt otthon a háznál.
Volt, amikor édesapám babot cserélt
halért, vagy valamit.
Sok-sok halat megettem
gyerekkoromban.
A halász embereknek
nem mindig volt élelmük.
Gyorsan mi volt a legegyszerûbb étel?
Vittek sót, paprikát, hagymát,
amikor volt, vittek burgonyát.
Abból fõztek egy bográccsal.
Volt olyan szokás, amikor halásztam
a rácalmásiakkal,
hogy volt egy kiszedõ tál,
az összes fõtt halat kiszedték
a bográcsból, lesózták finoman,
és mindenki körbetérdelte a bográcsot
és mindenki kanalazta.
Nem volt tányér.
Mikor megunta a halászlé kanalazását,
odament a sózott halhoz
- nagyon finom,
javaslom mindenkinek -
gyengén sózza meg a fõtt halat
és külön egye meg.
A dunai halászlé úgy készül,
mint régen,
hagyományosan, öregapám,
apám csinálta.
Kell hagyma, félholdra kell vágni,
beleszórjuk a bogrács aljába.
Nyugodtan meg lehet enni,
nagyon finom. A hagyma gyógynövény.
Arra kell rakni egy vékony krumpli
réteget,
hogy sûrítse egy kicsit a halászlét.
Ízlés szerint paradicsomot,
paprikát.
A halászlé elkészítésénél a halat úgy
csináljuk, hogy megmossuk,
bontás után, ami benne marad a
hasüregében, meg a halszeleteken,
nem szabad lemosni, mert befolyásolja
a halászlé minõségét.
Fõleg apám még a hal vérét is
kicsöpögtette a bográcsba.
A sorrendiség: alulra kell rakni
a halfejet,
mert annak több idõ kell a fõvéshez.
Utána jöhetnek a halszeletek,
úgy elosztani, hogy víz kerüljön
a halszeletek közé.
A tetejére lehet rakni a belsõséget,
a tejet, meg az ikrát.
Fel kell önteni vízzel, úgy hogy
egy ujjnyi víz legyen a tetején.
Amikor felforr, ízlés szerint
lehet erõsíteni.
Amikor elkezd forrni, akkor rakjuk
bele a pirospaprikát is.
- 1988-ban nyugdíjba mentem,
akkor elhatároztam,
hogy Rácalmáson összegyûjtök
minden olyat,
ami a falu múltjával kapcsolatos.
Azóta gyûjtöm.
Otthon édesanyámtól, késõbb a
távolabbi rokonoktól, szomszédoktól.
Segített a nyugdíjas klub,
hozták a különbözõ dolgokat,
tányértól kezdve mindent.
A gyûjtemény öt évig vándorolt
egyik helyrõl a másikra,
ládákban, papírzacskókba
becsomagolva.
Természetes, hogy közben
én gyûjtöttem.
Úgy jött létre ez a nagyobbik
gyûjtemény,
amikor ennek a kastélynak
a rekonstrukciója
második lépcsõben megtörtént,
akkor már a terveket úgy készítették,
hogy itt kiállítási terem legyen,
és különbözõ dolgokat
el tudjunk helyezni.
- A rácalmási családok régebben
a mezõgazdasággal foglalkoztak,
szõlészettel, borászattal,
kukorica vetéssel.
A kukorica sorába vetették
általában a babot.
Õsszel volt a babszüret.
Volt Rácalmáson mag átvétel,
ott értékesítették a többletet
a gazdák.
Ma is vannak még, akik
mezõgazdasággal foglalkoznak.
Mivel rengeteg babot termeltünk,
édesanyámtól a babos tésztát
tanultam meg.
Beáztattam a 30 deka babot,
megtisztítottam egy
vöröshagymát,
2 gerezd fokhagymát,
beletettem fûszereket:
borsot, babérlevelet, sót.
Amíg a bab fõtt, addig a vöröshagymát
aranysárgára pirítottam,
közben 4 tojással gyúrtam tésztát.
Teszek bele sót, összeállítom
a tésztát.
Kicsit pihen a tészta.
Mikor megfõtt a bab, leszûröm,
ráteszem a pirított vöröshagymára.
majd egy pici paprikát teszek,
de vigyázok, nehogy lekapja a
paprikát, mert megkeseredik az étel.
A megpihent tésztát kisodrom,
gyufatésztának vágom,
kifõzöm sós vízben.
Amikor a tészta kifõtt,
összekeverem a babbal,
beleteszem kizsírozott jénai tálba.
Két tojást fölvertem egy pohár
tejföllel, ráborítottam,
5-6 szelet szalonnát tettem a
tetejére és így sült meg pirosra.
- Szerencsésnek mondhatom magam,
mert jó szüleim voltak,
hogy a lányokat nem vitték ki aratni.
Az arató bablevest én csak úgy
láttam, hogy az édesanyám készítette.
A fiúk mentek aratni,
meg az édesapám,
mi meg vittük nekik az ebédet.
Megálltunk a föld szélén,
az apukám kijött az ebédért,
nehogy megbökje a lábunkat a tarló.
Valószínû ezért maradt meg bennem
az arató bableves.
Igaz, fiatalon nem nagyon fõztem,
hanem most, ahogy idõsödök.
Mindig jobban jönnek elõ azok a
égi ételek, amit otthon láttam.
Egész fiatalon iskolába jártam,
nem is nagyon érdekelt a fõzés.
Biztos nem vettek volna el feleségül
azért, mert nagyon jól fõzök.
A saját káromon és örömömre
megtanultam fõzni.
Az arató bableves úgy készül
- nem azt mondom, hogy mindig zsírral
fõzök, de ezt csak azzal fõzöm -
odateszek egy kanálnyi zsírt,
egy fej vöröshagymát,
öt gerezd fokhagymát,
megdinsztelem.
Beleteszem a füstölt húst,
egy picit dinsztelem,
utána teszem rá a fûszereket,
utána is dinsztelem egy kicsit,
lefedem, hogy a majoránnának,
borsnak az ízét a hús beigya.
Szórok rá egy kanálnyi lisztet,
teszek rá pirospaprikát
és felengedem vízzel.
Úgy számolom ki, hogy a sûrítménynek
kb. kétszerese vizet teszek rá.
Belekerül a tisztított zöldség, répa,
anyám úgy szokta mondani,
falatokra vágjuk.
Nem kocka, nem gömbölyû,
olyan formátlan.
Én így tanultam.
Belekerül a bab és fõzni kell
tovább.
Amikor félig kész,
paradicsomot öntök hozzá.
Önmagától készre fõ.
Azért is jó volt, mert közben
a szülõk tudtak a családdal
foglalkozni,
minimum két órájuk volt.
Két óra múlva lekezdték
csinálni a krumpli gombócot.
Nagyobbakra vágjuk a burgonyát.
Mikor megfõ, megtörjük,
hozzáadunk lisztet és egy tojást.
Körülbelül úgy, hogy jó legyen
az állaga.
Én most öt krumpliból csináltam,
25 dkg lisztbõl és egy tojásból.
Nagyjából egyforma nagyságúra
csináljuk.
Belerakom a forró vízbe.
mikor mind feljött, megnézem,
hogy a közepe is megfõtt-e.
Én leöblítem, lecsorgatom.
Körülbelül 3 órahossza alatt
készre fõtt az ebéd.
- A krumpli étel mindig megvolt,
mert a krumpli mindig jól termett
Rácalmáson.
Voltak vizenyõs területek, ott
hatalmas Ella krumplik termettek.
Rengeteg ételt csináltak,
kezdve a paprikás krumpli,
tepsis krumpli,
amit lehetett sonkával,
füstölt hússal csinálni télen is,
nyáron is.
Lehetett krumpli kását enni
- már aki szerette.
- Mi igazából nem vagyunk
rácalmásiak.
Az itteniek szerint
"gyüttmentek" vagyunk,
vagyis betelepülõk,
de közel 20 éve élünk Rácalmáson.
A faluvédõ egyesület kezdeményezésére
néztünk utána az étkezési kultúrának.
ebben találtam azt az érdekes ételt,
amit késõbb megfõztem:
a rácalmási rakott pontyot,
ami jóllehet nem egy szokványos
napi étel volt,
inkább ünnepnapokon,
nagyobb társaságok
összejövetelekor fõzték.
Kell hozzá egy ponty.
Választottunk egy
kb. 4 kilós pontyot,
ami minimum 6 személyes
társaságnak elegendõ.
Régen is azokat a részeket
használták,
amelyeket a rakott pontyhoz
nem lehet,
hogy a megmaradt haldarabokat,
egyéb részeit halászlé alapnak
fõzték meg,
a megmaradt húsos halszeletbõl
készítették a rakott pontyot.
Szálkamentessé kell tenni,
ezért beirdaljuk,
amit paprikás lisztbe forgatunk.
Kell hozzá kb. 2 kg krumpli,
amit héjában fõzünk meg.
Felszeleteljük.
Megfõzünk 10-12 darab tojást,
amit szintén szeletelünk.
A bepaprikázott halszeletet
forró zsírban kisütjük.
Egy tepsit kizsírozunk, belerakjuk
a szeletekre vágott krumplit.
Egy kicsit újítottunk, mert nem
locsoljuk meg a végén zsírral,
mert a mai ember ezt nem bírja,
inkább tejfölt használunk helyette.
Erre került a halszelet,
rátettük a krumpli szeletet,
amit leöntöttünk tejföllel.
Természetesen ezeket is
ízesítettük sóval, borssal.
Ráraktuk a szeletelt tojásokat,
ismételten leöntöttük tejföllel,
majd az idõközben megpirított
zsemlemorzsával megszórtuk.
Berakjuk a kemencébe,
illetve sütõbe
és kb. 40-45 perc alatt a
krumplival összesült.
Így lett belõle ízletes
rácalmási rakott ponty.
- Rácalmáson az Ökológiai Turisztikai
Központban vagyunk,
ahol nagyszerû körülményeket
alakítottak ki,
többek között alkotóházakat
hoztak létre,
amelyben a különbözõ
kézmûvességnek is helyt adtak.
Egyik helyisége ennek
a famûvességgel foglalkozó
alkotóházrész,
amiben mi fafaragással foglalkozunk.
Ezek a fiatalok helybeli diákok,
akik az elsõ vágásokat tanulják.
A munkánk mottója is
a természethez kapcsolódik.
Most éppen kisállat figurát faragunk,
közben megtanulják az alaplépéseket.
- Körülbelül tíz éve oktatják itt
a gyerekeknek a szövést.
Van egy egyesület,
az Ágasfa Egyesület,
ami olyasmivel foglalkozik,
hogy a gyerekeket kézmûves
munkára oktassa.
Most már felnõttek is járnak
az Ágasfába.
- Körülbelül tíz éve kezdõdött
iskolánkban a kerámiakészítés.
Én szintén egy szakkörben tanultam
meg a kerámiázást.
Hobbi szinten ûzöm,
de nagyon szeretem csinálni.
A gyerekekkel nagyon jó,
mert én egyébként tanítok,
pont ezt a korosztályt.
A kézügyességük fejlõdik,
a finommotoros mozgásuk
és a fantáziájuk is ezáltal,
mert nem kötjük meg,
hogy mit készítsenek,
csak lehetõséget adunk,
meg mutatunk figurákat,
amit mi készítettünk,
annak alapján próbálnak utánozni.
Bennük az van, hogy a fazekasságnak
a korong a jelképe,
ezért mindenki a korongon szeretne
dolgozni, de az nagyon nehéz.
- A káposztás nokedlit valószínû,
hogy édesanyám hozta a családjából,
egy kicsit németes,
svábos családból jött.
Nem biztos, hogy ez magyar eredetû,
de mi nagyon szerettük a családban.
Én 15-20 évig nem fõztem,
míg fel nem élesztette a húgom,
aki két házzal lakik odébb.
Hozott egy tálkával,
ami nagyon jól esett.
Utána megegyeztünk,
hogy egyik hónapban én fõzök,
viszek neki, a másik hónapban õ.
A férjek nem ették,
mert szokatlan volt nekik.
Lassan õk is megszerették.
Van egy 4 éves unokám,
most evett elõször belõle nemrégen.
Ez elég nehéz étel,
de annyira ízlett,
hogy háromszor kért belõle,
már én sokalltam.
Ezt a hagyományt meg is fogom
tartani, és átadom a családomnak is,
mivel van egy 34 éves lányom,
meg egy 44 éves fiam.
A lányom azt mondta: azért ízlik
mindenkinek a bablevesed,
mert még nem ettek a nokedlidbõl.
A káposztás nokedlit úgy készítettem,
hogy feltettem egy serpenyõben
disznózsírt,
laskára vágtam egy nagyobb fej
vöröshagymát
és két gerezd fokhagymát.
Amikor megdinsztelõdött,
beletettem a karikára vágott kolbászt
és szalonna darabokat,
vagy csülök darabokat.
Ezzel egy kicsit dinszteltem,
majoránnát tettem rá,
amit úgy szoktam rátenni,
hogy egy kicsit összemorzsolom,
mert magamtól jöttem rá,
hogy sokkal jobb illata,
íze van az ételnek.
Borsot tettem rá, babérlevelet,
õrölt paprikát, mert ez piros étel.
Beletettem zöldpaprikát,
póréhagymát,
utána a savanyú káposztát.
Ez dinsztelõdött, közben
kevergettem és az alap elkészült.
Teljesen le kell sütni,
hogy ne legyen lucskos.
Közben összekevertem a galuska
tésztáját 25 deka grízes lisztbõl,
25 deka finomlisztbõl,
3 tojásból, pici sóból
és annyi vizet adtam hozzá,
hogy nokedli sûrûségû legyen.
Ezt deszkáról szaggattam bele,
egy kicsit nagyobbakra, mint amikor
a szaggatóval szaggatjuk.
Ennek ez a népi jellege.
Ezt kifõzzük, ez meg is dagad,
mivel grízes liszt is van benne.
Kiszedem, leöblítem, edénybe rakom.
Rászedem a füstölt húsos dinsztelt
káposztát, a tetejére teszek tejfölt.
Kóstolják meg, mert nagyon finom.
- Télen krumplispogácsát sütöttek,
vagy töpörtyûs pogácsát.
Amikor kiszaggatták a
krumplispogácsát és megmaradt a vége,
azt összegyúrták, elterítették,
a pogácsaszaggatóval megcifrázták
a tetejét, ez volt a vakarcs.
Vakarcsot nemcsak krumplistésztából,
hanem másik pogácsa tésztából
is lehet csinálni.
Maradékból csinálták a vakarcsot.
Az volt az élvezet, jól megpirították
és akkorát tört belõle az ember,
amekkorát akart.
- Édesanyámtól tanultam
a pogácsa készítését,
amit úgy hívnak, hogy vakarcs,
vagy talpon sült pogácsa,
amit megsütünk és nem vágjuk,
hanem törjük.
Bableves, vagy gulyásleves után
szívesen fogyasztottuk.
Kimérünk 50 dkg simalisztet
és 20 dkg réteslisztet.
Beleteszünk 20 dkg zsírt, sót,
kis tejet, tejfölt
és másfél csomag sütõport.
Ezt összegyúrjuk.
Lisztezett gyúródeszkára borítom.
Még átgyúrom egy kicsit és kinyújtom.
Beleteszem a tepsibe,
kocka alakra bevagdosom
és tejföllel bekenem a tetejét,
majd megsütöm rózsaszínre.
Hagyom egy kicsit hûlni,
és nem vágom, hanem töröm
darabokra.
- Itt halat ettek hallal a halászok,
mert az volt.
Aki nem halász volt, az általában
havonta egyszer-kétszer vett halat.
A jobb módú családok
elsõsorban nagyböjtkor
- a jegyzõ, a pap, a földbirtokos
családok
tartották a vallás szerint
elõírt böjtöt- halat ettek.
A hal is változott.
A legszegényebb réteg a keszeget
ette, ilyen tenyérnyieket.
Tepsiben sütötték meg,
paprikás lisztben megforgatva.
Úgy megsütötték,
hogy csak a fejét dobták el.
A jobb módúak süllõt ettek, harcsát,
pontyot, aki ezt meg tudta fizetni.
A kettõ között volt a fehér hal,
ezt a köztes réteg ette.
Azok a paraszt gazdák,
akik ezt meg tudták venni.
- Két rácalmási halételt
szeretnék bemutatni.
Mind a kettõ gyermekbarát,
az egyik menyhalból,
a másik süllõbõl készül.
A menyhal Magyarországon
megtalálható,
egyetlen tõkehalféle,
abszolút szálkamentes,
a süllõben kevés szálka van,
ezért ajánlom mind a kettõt
különösen gyerekeknek,
de a felnõttek is szeretik.
Mind a kettõt megtisztítjuk,
megmossuk, felszeleteljük,
beirdaljuk, de csak a belsõ felét,
mivel a bõre összetartja mind
a két halat,
így sütés közben nem fog szétesni.
Mind a két halat be kell sózni,
minimum két órát állni hagyjuk.
A menyhalat ajánlom a sóval
együtt befûszerezni,
mivel más a húsa, mint a süllõé,
sokkal több vizet tartalmaz,
így amikor kiengedi magából a vizet,
az íz-anyagok beivódnak a húsába.
Eltelt két óra.
Az olajat felteszem melegedni.
Az összes halnak az a lényege,
hogy forró olajba kell beletenni,
hogy ne fõjön meg a halhús, hanem
azonnal megsüljön, így lesz ropogós.
A süllõt sütés elõtt összekeverve
körülbelül 50-50 százalék paprikával,
liszttel és nagyon minimális
borssal ízesítem.
Amikor forró a zsír,
mind a két halat kisütöm.
A menyhalat sütöm elõbb,
hogy a leoldódó fûszerkeverék az
utána sütött süllõt ízesebbé tegye.
Bõ zsírban kell sütni mind a kettõ.
A két halnak - mivel különbözõ a
húsa, a menyhalban több víz van -
akkor kész mind a két hal,
amikor odanyúlok a kanállal,
vagy sütõeszközzel és érzem,
hogy kemény a külsõ burkolata,
akkor van kész.
Amikor a menyhalat kiszedem
a forró zsírból,
nagyon lényeges,
hogy amikor még sistereg,
fokhagymával be kell dörzsölni,
ugyanúgy,
mintha lángost dörzsölnék be.
Ez nagyon erõteljes ízt
és illatanyagot is tartalmaz.
- Rácalmás környéke, szigetvilága
talán ma egyedülálló Magyarországon,
talán Európában is.
Rengeteg holtág,
gyönyörû madárvilág,
környezet, madárfütty, ami létezik,
jó levegõ, egészségesen lehet élni.
A falu mellett folyik el a Kis-Duna,
egy gyönyörû, csendes, nyugodt vidék.
Ebben a faluban az emberek
még tisztelik, becsülik egymást.
Megvannak a jó kollektívák,
baráti körök.
Nem zárkóznak el az
emberek egymástól.
Aki ebbe a faluba jön, nagyon
szívesen látjuk bármikor.
Nem mondhatja, aki bejött a faluba,
hogy nem szereti egymást az ember.
...
Több
Földrajzi név:
Rácalmás

Személyek

10:14:07

[Ízőrzők:] Rácalmás

10:14:20

Schrich István

10:16:46

Mosonyi Mihály

10:18:34

Kukucska Gyula

10:23:41

Kondor Károlyné

10:25:40

Schmidt Lajosné

10:29:47

Bodnár Sándor

10:32:16

Hujber Lajos

10:33:24

Puskás Ferencné

10:40:24

Steiner Norbert

Kiemelt részek

11:32:14

Ízőrzők