Korlátozott tartalom. Kérjük fáradjon be egy NAVA-pontba a teljes videó megtekintéséhez. A NAVA-pontok listáját ITT tekintheti meg.

Idézet a műsorból.
Gyártási év: 2018 | Adásnap: 2018. január 08.
Időpont: 21:59:31 | Időtartam: 00:17:14 | Forrás: TV2 | ID: 3242100
NAVA műfaj: hírműsor
Egyéb műfaj: hír-, politikai műsor
Főcím: Tények extra+-
Műsorújság szerinti cím: Tények extra
Műsorújság adatai: Feliratozva a TV2 Text 888. oldalán.
Minden este jelentkező hírműsor. A Tények stábjában több, mint 50 ember dolgozik. A szakma élvonalába tartozó riporterek a helyszínről tudósítják a nézőket a legfontosabb eseményekről, a műsorban szó esik a legfontosabb bel- és külpolitikai eseményekről, a legaktuálisabb közérdekű eseményekről, történésekről, vagyis mindarról, amiről az emberek az utcán beszélnek.
Hírműsor
Technikai leírás:
A műsorkészítők köre adásonként változó. A teljes leirat forrása a teletext.
Teljes leirat:
VÉDELEM
- A németek akarták befogadni a migránsokat, nem a magyarok.
Magyarország azonban a határok védelmével végzi a dolgát.
Erről Orbán Viktor beszélt.
TILTOTT
- A Jobbik tiltott pártfinanszírozást fogadott el az ÁSZ szerint.
Több mint 331 millió forint értékben kapott és fogadott el támogatást
Simicska Lajos cégeitől.
TERROR
- Többször is ellentmondásokba keveredett a terrorizmussal
és más bűcselekményekkel vádolt Ahmed H. hétfői tárgyalásán.
Jó estét kívánunk újra!
A németek akarták befogadni a migránsokat, nem a magyarok.
Erről Orbán Viktor beszélt a Bild című német újságnak adott
interjújában.
A kormányfő hangsúlyozta, Magyarország úgy végzi a dolgát,
hogy védi az Unió külső határait.
Arra felvetésre, hogy "pénzt fogad el az EU-tól", miközben megtagadja
a bevándorlók befogadását, azt mondta, az EU-s támogatások,
a Kohéziós Alap nem ajándék, hanem egy "tisztességes
kiegyenlítés", mivel a közép-európai országok megnyitották a piacukat.
Ennek semmi köze a migrációhoz - mondta.
A kormányfő hangsúlyozta: az EU-ba törekvőket nem muzulmán
menekülteknek tekinti, hanem "muzulmán inváziós erőnek",
gazdasági migránsoknak, akik jobb életet keresnek.
Diplomáciai csúcsév volt tavaly Magyarországon.
Kormányfők, miniszterek tárgyaltak Budapesten, többször rendeztek
gazdasági fórumokat, világtalálkozókat.
Szakértők szerint régiónk és Magyarország szerepe felértékelődött,
ez pedig annak köszönhető, hogy a magyar külpolitika
egy jó ideje már saját útját járja.
"Erős évkezdet ez, 2 nap alatt 2 európai uniós ország miniszterelnöke
látogatott el Budapestre."
Ezt mondta múlt héten Orbán Viktor az ír kormányfővel folytatott
tárgyalását követő sajtótájékoztatón, amivel arra utalt, hogy előző nap
a lengyel miniszterelnökkel is találkozott.
A kormányfő úgy fogalmazott: a régió gazdasági teljesítménye
feljogosít minket arra, hogy nagyobb beleszólásunk legyen az unió ügyeibe.
"Közép-Európa most, hogy a saját lábára állt, sikeres, és stabilizáló
szerepet játszik Európában, ennek megfelelő súllyal szeretnénk
beleszólni az Európa jövőjéről szóló vitákba is."
Orbán Viktor legutóbb Bajorországban járt, ahol részt vett
a Keresztényszociális Unió tanácskozásán.
A magyar kormányfő megbeszélésük után Horst Seehofer bajor
miniszterelnökkel, a CSU vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatót,
amelyen úgy fogalmazott, az európai embereknek világos akaratuk van.
"Mondhatnám, egyértelmű a népakarat, nem akarnak az emberek
terrorveszélyben élni, azt akarják, hogy legyen közbiztonság,
azt akarják, hogy a határokat megvédjük."
Egy szakértő szerint Orbán Viktor látogatásával a bajor politikusok
üzenni akartak a kormányalakítással foglalkozó berlinieknek,
hogy migrációs kérdésében nagyon hasonlóan gondolkodnak,
mint a magyar kormány.
"Bajorország a legerősebb tagállama Németországnak.
Gyakorlatilag a német gazdaság húzóereje.
Ami Bajorországban történik, az kihatással van meghatározó arra,
ami Berlinben is történik.
Azt, hogy Orbán Viktort meghívták, az egy nagyon-nagyon erős jelzés,
hogy a bajorok nem kívánnak abba az irányba tovább menni,
amelyet Merkel diktált nekik az elmúlt három évben."
Szakértők azt mondják, az idei erős évkezdetet tavaly
egy diplomáciai csúcsév előzte meg.
2017-ben Magyarországon járt Vlagyimir Putyin.
Az orosz elnök kétszer is ellátogatott Budapestre,
először februárban, fél évvel később pedig augusztusban.
A Kína-Közép-Kelet-Európa csúcson 16 ország miniszterelnöke
és Kína kormányfője vett részt.
Nyáron, 30 év után pedig először látogatott el Magyarországra izraeli
miniszterelnök Benjamin Netanjáhú személyében.
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet vezető elemzője a Kossuth Rádió
180 perc című műsorában azt mondta: véleménye szerint Közép-Európára
és ezen belül Magyarországra egyre többen odafigyelnek.
"Azt gondolom, hogy egyértelmű mindenki számára, hogy egyrészt
a régiónk szerepe felértékelődött, az átneveződő globális politikai
és gazdasági viszonyok között, a régión belül pedig ennek egyrészt
az együttműködésnek, másrészt pedig a növekedésnek a motorja az abszolút
Magyarország."
Magyarország a jövőben fontos része lesz a világ diplomáciai
vérkeringésének.
Lánczi Tamás szerint ebben nagy szerepe van annak,
hogy a magyar külpolitika az utóbbi években a saját útját járta.
"Magyarországnak külpolitikáját az elmúlt 150 évben azt valahonnan
máshonnan határozták meg.
Bécsből, Moszkvából, Brüsszelből.
Az elmúlt néhány évben Magyarország két lábra állt, és azt mondta,
hogy mostantól a magyar külpolitikát Budapestről irányítják,
Budapestről mondják meg, hogy mi az irányvonal."
Információk szerint a diplomáciai nagyüzem idén is folytatódik.
Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a Jobbik
titltott pártfinanszírozást fogadott el, mivel ennek ellenkezőjét
nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani.
Az ÁSZ szerint a Jobbik több mint 331 millió forint értékben
kapott és fogadott el támogatást Simicska Lajos cégeitől.
Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a Jobbik
nem igazolta a közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható
gazdálkodását, akadályozta a számvevőszéki ellenőrzés
lefolytatását, továbbá 2017 első félévében a jogszabályt megsértve,
tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el.
A Jobbiknak 15 napon belül 331 millió 660 ezer forintot kell
befizetnie a központi költségvetésbe.
Az ÁSZ emellett levet küldött a Magyar Államkincstárnak,
hogy még ugyanennyivel, 331 millió forinttal csökkenti
a Jobbik 2018-as költségvetési támogatását.
A MÁK közleményében erről azt írta, hogy a kincstár a költségvetési
csökkentést 2018. július 1-jétől érvényesíti, a Jobbik erre vonatkozó
kérelme esetén részletekben.
"Jogsértőnek, szakmaiatlannak és minden valóságalapot nélkülözőnek
tartjuk az ÁSZ jelentését."
Ezt mondta még decemberben Volner János, a Jobbik
frakcióvezetője, miután benyújtotta a Jobbik észrevételeit a számvevőszék
előzetes megállapításaival kapcsolatban.
A Jobbik 36 oldalas dokumentumáról az ÁSZ azt állítja:
a párt továbbra sem nyújtott be hitelt érdemlő cáfolatot arról,
hogy tulajdonképpen áron alul jutott hirdetési felületekhez.
Magyarán: a Jobbik több mint 331 millió forintos tiltott támogatást
vett igénybe, mégpedig úgy, hogy jóval a piaci ár alatt bérelt
plakáthelyeket Simicska Lajos cégeitől.
Tény, hogy a Jobbik folyamatosan össze-vissza beszélt arról,
hogy a tavaly áprilisban indult országos plakátkampányuk
mennyibe került.
Akkor a párt elnöke, Vona Gábor azt sem tudta elmondani,
hány plakátjuk van összesen.
"Hmmm... Körülbelül kétezer, de ezzel kapcsolatban is a pártigazgatóhoz
kell, hogy irányítsam, mert ha... ha nem haragszik, én nem ennek
a konkrét számaival kapcsolatban nem tudok önnek ööö... hézagmentes
információt nyújtani, mert sok más dologgal foglalkozom."
A Jobbik az elmúlt napokban többször mondta: nehéz anyagi helyzetbe
kerültek, és nem biztos, hogy el tudnak indulni a 2018-as
parlamenti választáson.
"Kérdésessé vált, hogy a Jobbik részt tud-e venni a jövő tavasszal
tartandó parlamenti választásokon."
Egy elemző szerint Volner János állítása csúsztatás, a párt ugyanis
több száz millió forintot kap a költségvetésből a jövő évi
választásra.
"Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ez a mostani büntetés egyáltalán
nem lehetetleníti el a Jobbik kampányát, hiszen
a kampányfinanszírozási törvény értelmében majd tavasszal
800 millió forintot fog kapni a Jobbik a kampányra."
A Jobbikot 2010 óta többször ellenőrizte az Állami Számvevőszék.
Számos szabálytalanságot állapítottak meg, előfordult például,
hogy hiányos volt a párt kampányelszámolása, a szervezeti
egységek bevételei és kiadásai is rosszul szerepeltek
a nyilvántartásokban.
A Magyar Idők szerint a beszámolók összeállításánál a párt megsértette
a számviteli alapelveket, így a dokumentumok egyik évben sem
mutattak megbízható és valós képet a Jobbik gazdálkodásáról.
Egymásnak üzengetnek a baloldali pártok, miután kiderült,
hogy az MSZP külön jelöltet indíthat Csepelen az Együtt jelöltjével
szemben.
Az Együtt elnöke, Juhász Péter úgy fogalmazott,
az MSZP sikeres baloldali politikusokat akar kicsinálni.
Ellenzéki politikusokat akarja kicsinálni az MSZP?
Ezt a kérdést tette fel Juhász Péter.
Az Együtt elnöke annak kapcsán fejtette ki véleménynét
egy Facebook-bejegyzésben, hogy az MSZP Bangóné Borbély Ildikót
indítaná jelöltként a Csepel-Soroksári választókerületben
Szabó Szabolccsal, az Együtt politikusával és a Fidesz-KDNP
jelöltjével, Németh Szilárddal szemben.
Juhász úgy fogalmazott:
"Mindannyian tudják, hogy a kormányváltás alapfeltétele,
hogy nem indulnak egymásra az ellenzék jelöltjei, de erről
az MSZP vezetése tárgyalni sem hajlandó, Molnár Gyula pártelnök
még a levelekre sem válaszol."
A DK szerint is aggályos, hogy Szabó Szabolccsal szemben
külön jelöltet indít az MSZP.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője szintén egy bejegyzésben
azt írta:
"Nincs rendjén, hogy az MSZP a Csepelen 2014-ben győztes
Szabó Szabolcs ellen akarja indítani Bangóné Borbély Ildikót.
Azt a körzetet az Együttnek tartottuk fenn a DK és a szocialisták
megállapodásában."
"Tovább zajlik a veszekedés a baloldali pártok között,
és ez a csepeli eset is azt mutatja, hogy egyáltalán nem jelentenek
a kormányképes erőt.
Hiszen ellenzékben sem képesek megállapodni semmiben,
akkor a választók jogosan teszik fel a kérdést, hogy ha kormányra
kerülnének, akkor hogyan tudnának megegyezni bármilyen kérdésben."
Az elemző szerint egyértelműen látszik, hogy a baloldalon nincs
egyetlen domináns párt sem, ezért mindenki jogosan követeli magának,
hogy ő indíthasson jelöltet.
Deák Dániel hozzátette, hogy az elhúzódó vita azt eredményezi
majd, hogy mindegyik párt veszít a támogatottságából.
Ezeket a vitákat pedig Gyurcsány Ferenc dominálja.
"Gyurcsány Ferencnek most az a célja, hogy az MSZP gyengüljön, és ezért
most kiállt a Demokratikus Koalíció az Együtt álláspontja mellett."
Elemző szerint most az látszik, hogy Gyurcsány Ferenc az ellenzék
igaz vezetője.
Többször is ellentmondásokba keveredett a terrorizmussal
és más bűncselekményekkel vádolt Ahmed H. hétfői tárgyalásán.
Ahmed H-t azzal vádolják, hogy részt vett a röszkei zavargások
szervezésében, amikor több száz migráns támadt rendőrökre
és próbálta kidönteni a kerítést.
Megbilincselve, vezetőszáron hozták a bíróságra Ahmed H-t,
azt a szír férfit, akit terrorizmussal és más
bűncselekményekkel vádolnak, a 2015 szeptemberi röszkei
tömegzavargások kapcsán.
A 41 éves férfit 2016-ban első fokon már tíz év fegyházra ítélték.
A Szegedi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte.
A vádirat szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése
után, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett
a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán.
A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel
agresszívvá vált, a kerítést próbálta kidönteni, majd néhányan kövekkel
dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket.
Az összecsapásokban több rendőr is megsérült.
A hétfői tárgyaláson Ahmed H. többször is ellentmondásba keveredett
vallomása során.
Vallomásában azt mondta, egy afgán férfi vette el tőle a hangosbeszélőt,
és ő szólt a tömeghez.
Úgy fogalmazott, mérges volt a kődobálókra, és ő nem is dobált
köveket.
Korábban azonban egy videófelvétel megtekintése után elismerte,
hogy köveket tört a kerítéstől kicsit távolabb.
A tárgyaláson most erre annyit mondott, elképzelhető,
hogy köveket kapott föl és a tömeggel együtt ő is dobált.
Erre azonban nem emlékszik tisztán a könnygáz miatt.
Ahmed H. tárgyalása kapcsán Németh Szilárd emlékeztetett,
vannak, akik kiállnak a férfi mellett.
Védőügyvédje pedig Bárándy Péter, a szocialista Medgyessy-kormány
volt igazságügy-minisztere, aki most is aktívan politizál,
és fő célja az Orbán-kormány megdöntése.
"Van még egy nagyon komoly csapat, ami felsorakozott Ahmed H. mögött,
mégpedig a Soros által fizetett NGO-k vagy álcivilek.
Említhetném itt az Amnesty Internationalt vagy a MigSol-t,
vagy mondhatnék személyeket is.
Ugye Schilling Árpád, Juhász Péter, az Együtt elnöke és Gulyás Márton is
ebbe a csoportba tartozik."
Németh Szilárd hozzátette, azok a szervezetek és személyek
álltak be a terrorizmussal vádolt férfi mögé, akik abban érdekeltek,
hogy a Soros-terv teljesüljön, és Magyarország bevándorló országgá
váljon.
"Azok egyértelműen álltak most be az mellé az Ahmed H. mellé,
amely egyébként egy fundamentalista iszlám szervezet bizonyított tagja."
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára
emlékeztetett, Ahmed H. hét darab útlevéllel érkezett a röszkei
határhoz, mégis sokan védik.
"Ami tanulságként levonható ezekből az esetekből, hogy terrorizmus
és tiltott határátlépés esetén is vannak olyan szervezetek,
amelyek a magyar hatóságok és magyar bíróság munkáját bírálják.
Ezek a Soros Györgyhöz köthető NGO-k."
Hozzátette, ezek a szervezetek korábban tiltakozásokat
és tüntetéseket is szerveztek.
A kormány továbbra is meg fogja védeni a határokat
- tette hozzá, és nem engedi, hogy a rendőröket kényszerítsék,
dobálják.
Ahmed H. pere a helyszíni felvételek levetítésével folytatódik.
Átadták a Klebersberg Kuno Képzési Ösztöndíjakat.
Az ösztöndíj célja, hogy elősegítse a tanárnak készülő hallgatók
tanulmányait, és anyagi támogatást nyújtson azokhoz.
Az ünnepségen Balog Zoltán elmondta, már több mint kétezer diák
és pedagógus részesül a támogatásban.
A miniszter kiemelte, hogy 572 milliárd forinttal több jut
az oktatásfejlesztésre, mint 2010-ben.
Hozzátette: 2017-től már a gyógypedagógus hallgatók is
pályázhatnak a támogatásra.
2017 novemberében 1481 hallgató rendelkezett
Klebelsberg-ösztöndíjjal, most további 651 hallgató
szerezte meg arra a jogot, vagyis összesen 2132-en kapnak
ilyen ösztöndíjat.
Balog Zoltán elmondta, 2010-hez képest idén 572 milliárd forinttal
több jut az oktatásfejlesztésre.
"Ezzel a kétezer milliárd forintot éri el a teljes oktatási rendszerre
szánt éves támogatási összeg.
Ehhez kellett a gazdaság fejlődése, az államháztartásnak
a kiegyensúlyozott volta.
És most jön a munkakörülményeknek a javítása, egy százmilliárdos
iskolafejlesztési program áll rendelkezésre, elsősorban
a hatrányosabb helyzetű régiókban.
Az elmúlt 30 évben nem volt ilyen volumenű iskolafejlesztési program."
Hozzátette: 2010 óta nőtt a pedagógusok fizetése is.
Az ösztöndíj célja, hogy elősegítse Magyarországon, valamint a külföldi
magyar intézetekben a magyar nyelv és kultúra emlékeinek
tanulmányozását, hozzájáruljon a külföldi magyar intézetekben folyó
kulturális és szakmai munkához.
Az ösztöndíj átlagosan havi 300 ezer forintnak megfelelő
pénzbeli hozzájárulást és egyéb támogatást nyújt
a díjazottak tanulmányaihoz.
A támogatás része egy hosszútávú rendszernek, mely nemcsak
a tanulmányokat segíti, hanem később a munkavállalást is.
Erről Kohári Orsolya iskolaigazgató beszélt.
"Úgy gondolom, hogy először is biztonságérzetet ad nekik.
Azt az érzést, hogy ők fontosak a közösség számára, hogy amit most ők
elkezdtek, bevállaltak, az a jövőben tényleg fontos lesz, hogy őket várják
valahova."
A támogatásban részesülők szerint a Klebersberg ösztöndíj nemcsak
erkölcsi és anyagi támogatást nyújt tanulmányaikhoz, hanem ösztönzi is
őket a tudásuk átadására.
"Azt gondolom, hogy nagyon-nagyon segíti a tanulmányaimat, és nemcsak
az enyémet, hanem mindazokét is, akik megkapták még ezt az ösztöndíjat."
"Nagyon jó ez az ösztöndíj, és nagyon örültem, hogy megkaptam,
mert a koliba tudok besegítni az ösztöndíj által, és így
az utazásomat is nagyon jól fedezi.
És szerintem nagyon hasznos és érdekes, hiszen tényleg nagyon jó,
hogy ilyen sok diák megkaphatja ezt az ösztöndíjat, és szerintem ők
is nagyon örülnek ennek az egésznek."
Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár elmondta:
szeretnék az ösztöndíjasoknak a lehető legnagyobb szabadságot adni,
ezzel is fejlesztve a magyar oktatást.
Kellemes estét kívánunk! Már, ami még hátra van belőle.
Viszontlátásra!
...
Több

Kiemelt részek

00:52

Tények extra