Csak a tükör görbe? - Televízióval
Gyártási év: 1965 | Adásnap: 2014. szeptember 11.
Időpont: 17:46:32 | Időtartam: 00:39:38 | Forrás: M3 Anno | ID: 1953838
Nava műfaj: kabaré 39 perc (Korhatár-besorolás: 12 )
Címek Főcím: Csak a tükör görbe?Epizódcím: TelevízióvalAlcím: Művészeti életünk borús, de derűs keresztmetszete+-
Műsorújság szerinti cím: Csak a tükör görbe?
Műsorújság adatai: Művészeti Életünk borús de derűs keresztmetszete - Tele-vízióval (fekete-fehér, magyar szórakoztató műsor, 1965) (12) A poénok kereszttüzébe hol az írók, hol a rádió, hol a televízió műsora kerül. Mindenki kap egy kicsit a vitriolos megjegyzésekből és a csipkelődő humorból. A műsor egyetlen dologban nem ismer tréfát, az pedig a szórakoztatás, és ezt színészóriások is szavatolják. Közreműködõk: Gaál Albert (rendező); Alfonzó (színész); Egri István (színész); Hacser Józsa (színész); Verebély Iván (színész); Greguss Zoltán (színész); Horváth Teri (színész); Agárdi Gábor (színész); Kautzky József (színész); Kamarás Gyula (színész); Tyll Attila (színész); Szemere Vera (színész); Ráday Imre (színész); Kozák László (színész); Schubert Éva (színész); Tompa Sándor (színész); Gaál Albert (író); Mezei István (operatőr); Dékány György (vágó);
Műsorszolgáltatói ismertető:
Első adás: 1965-06-23
Műsorcím: Csak a tükör görbe?
Eredeti gyártási év: 1965

Tartalom:
A poénok kereszttüzébe ma este a televízió műsora kerül, az esti mesétől az irodalmi klubon át a lányok, asszonyok magazinjáig minden műsor kap egy kicsit a vitriolos megjegyzésekből és a csipkelődő humorból. A műsor egyetlen dologban nem ismer tréfát, az pedig a szórakoztatás, és ezt színészóriások is szavatolják.

Szerzők és alkotók:
1. Bárány Tamás, Író
2. Bodonyi István, Gyártásvezető
3. Dékány György, Vágó
4. Gaál Albert, Szerkesztő
5. Gaál Albert, Rendező
6. Kabai Béla, Gyártásvezető
7. Mezei István, Operatőr

Produkció előadóművészei:
1. Agárdy Gábor
2. Alfonzó
3. Bacsó Lászlóné, Kocsmárosné,aranyvirág
4. Bárány Tamás, konferanszié
5. Bessenyei Ferenc
6. Csonka Endre
7. Csorba István
8. Dobi László, 1.duhaj nagyapja
9. Erdődy Kálmán
10. Greguss Zoltán
11. Hajdú Júlia együttese
12. Horkai János
13. Horkai János, 1.kopogtató
14. Horváth Teri, 2.kopogtató
15. Humay Mária
16. Kalocsai Ferenc
17. Kamarás Gyula
18. Kamarás Gyula, Mesélő
19. Kautzky József, 2.duhaj
20. Kautzky József
21. Kovács P. József
22. Körösy Zoltán (filmfelvételről)
23. Margitai Ági, A lány szerepében
24. Mezey Mária
25. Nagy István
26. Pajor István
27. Ráday Imre, Az új szerető szerepében
28. Sándor György
29. Simó Sándor, Cimbalmos
30. Sinkovits Imre, 1.duhaj
31. Soós Edit
32. Sztankay István, A fiú szerepében
33. Takács Mária
34. Tándor Lajos
35. Tóth Böske
36. Verebély Iván
Teljes leirat:
Legszebb álmaim közé tartozik ugyanis
úgyis mint gyakorló tévénézőnek,
hogy csupán önök tekintik
ezt a mai műsort kritikának.
Önök a közönség,
ők pedig a televízió munkatársai
elvállalják önkritikaként.
Kedves nézőink!
Ma egy férjhez menendő
leánynak adunk tanácsokat.
M. O. Nyíregyházi nézőnk írja,
hogy 21 éves leánya
a jövő hónapban férjhez megy
és kéri a Lányok Asszonyokat,
adjon neki tanácsot.
Természetesen örömmel teszünk
eleget ennek a kérésnek
annál is inkább mivel sokan
vannak hasonló helyzetben.
És így általános érvénnyel szólhatunk
az életük sorsdöntő
fordulata előtt álló
jövendőbeli asszonykákhoz.
Kedves kishúgom!
Te most életed
nagy eseménye előtt állsz.
Néhány hét és kimondod
az anyakönyvvezető előtt
a boldogító igent.
Nos úgy érezzük hogy itt az ideje,
hogy néhány új
fogalommal megismerkedj.
Bizonyára eddig nem is hallottál róla
gondos édesanyád megőrizte a titkot
mégis úgy érezzük ismétlem,
hogy itt van az ideje,
ez az a perc,
amikor meg kell tudnod,
hogy a fűzni igének
a fűzés fogalmának
van egy átvitt értelme is.
Kedves kislányom az élet nehéz,
az élet nem sétatér.
Jobb ha felkészülsz a nehézségekre.
Elő fog fordulni,
hogy jövendőbeli férjednek
leszakad az inggombja,
vagy a kabátgombja.
Igaz hogy kiváló és egyre fejlődő
ruhajavító KTSZ-ink
megoldják ezt a problémát,
mégis férjecskédnek jobban fog esni
ha te magad varrod fel a gombját.
A férfiak már csak ilyen maradiak.
Bizonyára láttál édesanyád kezében,
olyan apró kis izéket,
olyan apró kis acél darabokat.
Amikről akkor azt gondoltad,
hogy ezek drótok.
Nem kislányom,
nem drótok voltak.
Ez a tű kislányom.
Ennek a végén van egy aprócska lyuk,
és ezzel keresztül kell
a megnyálazott cérnát átbújtatni,
hogy a tű a varázs műveletéhez
alkalmassá váljék.
Nos kislányom ez a fűzés
fogalmának az átvitt értelme.
Szinte magam előtt látom
meglepett kis arcocskádat.
Hát nem csak a fiúkat lehet fűzni?
Nem kislányom, nem bizony.
Az élet tele van meglepetésekkel.
Itt az ideje hogy felkészülj rájuk,
hiszen ma-holnap asszony leszel.
Kedves nézőim,
a kamerával ellátogatunk ide
az Atomkutatási Intézetbe,
hogy egy rendkívül érdekes
riportban számoljunk be
a televízió nézőinek
az épülő szépülő fővárosunkról
és a tudományos munkáról.
Ebben az élményben
csak annak lesz része
aki ott ül a képernyő mellett,
mert aki nem ül ott
a képernyő mellett
vagy akinek nincsen is készüléke,
az nem tudja velünk
jönni erre a riportra.
Kedves nézőim most
pedig bemutatok önöknek
Jevgenyij Otoka igazgatót,
tudós ember és minden.
Aki el fog nekünk mondani,
hogy mivel foglalkozzál ez az intézet
és a tudományos
munkáról beszámol nekünk.
Kedves Jevgenyij elvtárs vezessen be
bennünket oda nagyon kérem
ahova földi halandónak
belépni szigorúan tilos.
- Belépés csak tévé nézőknek.
- Nagyon szívesen.
Akkor talán lépjünk be
a központi laboratóriumba.
- Igen, a központi...
Ez az ajtó nekem juttatja eszembe
a Nemzeti Színház egyik ajtaja.
És ahol egy anekdota.
Hevesi Sándor
igazgatása alatt történte,
hogy új súgót akartak
szerződtetni a színházhoz.
Az új súgó első kérdése
az volt a tárgyalás során,
hogy mennyi havi gázsira számíthat.
300 pengőre mondta az igazgató.
És mennyit kap...
Bocsánat.
És mennyit kapja Bajor Gizi?
Kérdezte a súgó.
Az igazgató mondja, 3,000 pengő.
Azt mondja a súgó:
Tiltakozom, hol itt az igazság?!
Én minden este az egész darabot
elmondjam 300 pengőért,
és Bajor Gizi sokkal
kevesebbet dolgozzá,
ő csak a saját szerepét mondja
és mégis 3,000-et kap?
- Igen, hát akkor talán
nézzünk körül ugyebár.
- Igen, egészen kitűnő gondolat.
Amikor először léptem fel
a televízióban ismerőseim,
barátaim akik már ismerték ezt
járatosak voltak ebben,
figyelmeztettek hogy ilyenkor az van,
hogy másnap az utcán
a villamoson, autóbuszon
az ember figyelő tekintetek
kereszttüzébe kerül.
És a néző aki előző
este látta a képernyőn,
az most kíváncsian azonosítja
a fantom figurát az eleven emberrel.
Délután akkor beültem
a fodrászomhoz hajat vágatni.
És akkor észreveszem,
ülök és várok soromra
és a terem sarkából
egy féri, egy férfi,
akkor észreveszem, hogy úgy
nézi engemet, fixírozza engemet!
Na mondom az első fecske,
mondom ez most már tudja ki vagyok.
És akkor...
Bocsánat uram.
Mondja ezt nekem.
Odalép és azt mondja:
Bocsánat uram de nekem
olyan ismerős az arca.
Azt mondja nekem:
Megengedi hogy kérdezzek valamit?
- Szabad valamit nekem is kérdeznem?
Nem néznénk talán körül?
Itt van a főmérnök elvtárs.
- Nagyon örülök, Baráth Levente.
- Kozma Lajos.
- Nem Szigfrid?
- Szigfrid az van magyarul Levente.
Na most erre azt mondja:
Megengedi hogy kérdezzek valamit?
Mondom, csak tessék nyugodtan.
Akkor hozzám hajoljál és azt mondja.
Bocsánat uram,
nem de olyan ismerős az arca.
Nem szolgált ön '43-ban
a 32-es híradósoknál?
Hát ilyen hívságos és
ilyen csalóka a földi dicsőség.
Kedves igazgató elvtárs igen...
- Úgyhogy akkor...
- Hát akkor talán nézzünk körül.
- Igen, akkor most körül is.
Igen, az jó is.
- Ez az a védő köpönyeg, ugye?
- Igen, igen.
- És sajnos kedves nézőim,
sajnos az idő közben el is járta.
Úgyhogy a mostani kis tudósításomnak
végére értünk
mert az idő előre haladt.
És legközelebb
majd viszontlátásra ott,
ahová a belépés megint
csak szigorúan tévénézőknek.
(Zene)
Kedves gyerekek ágyban vagytok már?
No akkor hallgassátok meg
mit mondd nektek Mari néni.
Hol volt, hol nem volt,
volt egyszer egy apuka.
Ennek az apukának két
aranyos csöpp kis gyereke
éppen olyanok mint
amilyenek ti vagytok.
És volt egy szépséges szép felesége.
Történ egyszer,
hogy ez az apuka egyik nap
nagyon későn talált hazajönni.
Két kisgyerek már
régen ágyikójában aludt,
szépséges szép mama
azonban még fent volt,
ébren várta az apukát.
Hol voltál fiacskám?
Kérdezte a szépségesen szép mama.
Értekezleten voltam.
Válaszolta az apuka.
Értekezleten? És hol?
Kérdezte a szépségesen szép anyuka.
Hát a hivatalban.
Érdekes, ott nem voltál.
Válaszolta a szépségesen szép anyuka.
Kerestelek telefonon.
Megvan, megvan!
Érettségi találkozón voltam!
Mondta apuka.
A szépséges szép mama
még sokáig csóválta a fejét,
aztán egyszerre csak eszébe jutott,
hogy csakugyan látott a napokban egy
meghívót egy érettségi találkozóra
méghozzá az apuka
15. érettségi találkozójára.
Akkor aztán szépen megnyugodott
és lefeküdt aludni.
Kedves gyerekek.
Egy szokásos esti mesét hallottatok.
Aludjatok jól,
álmodjatok szépeket.
Jó éjszakát gyerekek.
(Zene)
Kedves közönségünk,
kedves klubtársak és
önök ott a képernyők mellett.
Szeretettel üdvözlöm
önöket mai klubestünkön.
Amelynek tárgya:
magyar irodalom.
- Mi is jön most Marika?
- A népi hős!
- A népi hős... igen, igen!
Kérem a függönyt!
Ég a nap melegétől
a kopár szík sarja.
Tikkadt szöcskenyájak
legelésznek rajta.
Ezt a költeményt írta rólam 100
évvel ezelőtt egy derék magyar költő.
Először ifjúságomat
írta meg, életemet.
Majd halálomat,
és a végén szomorú
szerelmem történetét.
Kedves klubtársak,
kedves nézőink,
és önök ott a képernyő mellett.
Most akkor kezdetét is
veszi vetélkedőnk.
Kérek három bátor jelentkezőt.
Tessék, tessék kérem!
Tessék kérem parancsolni.
Tessék parancsolni ott helyet
foglalni mindjárt az első székben.
Igen, tessék parancsolni!
Csókolom, tessék parancsolni
helyet foglalni a második széken.
Akkor már csak egy
bátor jelentkezőt kérnék.
Hát kérem nem kell azért olyan
nagyon nagy bátorság hozzá,
én is vállalkoztam erre a fellépésre.
Ez talán nagyobb bátorság volt tőlem,
úgyhogy joggal kérhetek.
Na esetleg önt?
Az arcán látom kérem.
Az arcán látom kérem,
hogy barátja az irodalomnak.
Fáradjon fel, tessék.
Csak nyugodtan kérem.
Nem lesz semmi baj,
hát hiszen ez nem...
Nahát nagyszerű,
akkor meg is vagyunk hárman.
Nagyszerű kérem, nagyszerű!
Tulajdonképpen meg kéne
őket tapsolni őket!
Igen, nagyon jó.
Nagyszerű, tessék
parancsolni helyet foglalni.
Nagyon jó, nagyszerű kérem.
Tessék, és akkor...
(Nevetés)
Tessék helyet foglalni kérem.
Ugye akkor tetszettek
látni mind a hárman...
Tessék talán kérem helyet foglalni,
itt helyet foglalni.
Tetszettek látni ugyebár
mind a hárman a feladatot.
Itten elhangzott ez a kis költemény.
Tehát az első kérdésem
az kérem szépen,
hogy tulajdonképpen ki volt az a hős
akit itt az előbb láttunk megjelenni.
Kérem tessék bátran felírni.
Igen, igen.
(Nevetés)
Nem nézzük kérem.
Én nem látok természetesen.
Igen, hát kérem szépen
akkor talán nézzük a válaszokat.
Akkor talán úgy álljunk,
hogy a kamera is lássa.
Hát kérem szépen... igen, igen.
Hát a hozzáállást persze látom, a jó
hozzáállást az irodalmi dolgok iránt.
De hát sajnos ugye
a precizitás se utolsó.
- Kérem, egy pillanatra
szabadna javítani valamit?
- Tessék, tessék!
(Nevetés)
- Kérem, akkor
szíveskedjenek helyet foglalni.
Hát ez most nem sikerült,
de talán majd a második kérdés.
Kérem, a második
kérdés úgy hangzik:
Ki írta azt az elbeszélő költeményt,
amelynek a hőse
itt az imént megjelent?
Ezt szíveskedjenek felírni.
Na bátran kérem.
Ez az Y ez ide vonatkozik?
Igen, hát talpra esettek a válaszok.
De hát sajnos Kisfaludy
múlt századi szerző.
- Igen, és?
- Hát szóval azért...
Mégis egy kicsit... Fazekas Mihály?
Hát kérem szépen,
ugye az hogy...
- A helyzet az hogy...
- Köszönöm szépen.
Tetszik tudni ha
a Ludas Matyi jó lett volna,
akkor a Fazekas Mihály is jó volna.
De hát sajnos ugye ezt most
így akkor nem tudom elfogadni.
Kérem szépen ne ezzel tessék,
ezzel tessék írni.
Na ez új.
Kérem, ő egy másik
elbeszélő költeményt írt.
Az az Öreg néne őzikéje, az más.
Kérem akkor
szíveskedjenek helyet foglalni.
Sajnos ez most nem sikerült olyan jól
mint vártam volna az önök
bátor jelentkezése alapján.
Akkor talán ha a harmadik
kérdést szabad lesz.
Igen, igen köszönöm.
Mi a keresztneve
a szóban forgó költemény,
ennek a költeménynek
a szerzőjének és mikor született?
Csak bátran kérem, bátran, bátran!
Hát én látom azért az érzéket,
a jó érzéket!
Igen, hát nem tetszik valami...
Hát kérem szépen...
Kérem szépen hát...
Kérem szépen az illető...
Az Akadémia főtitkára is volt!
Na, keresztnevet?
Hát Arany keresztneve?
Nagyszerű, nagyszerű!
Nagyszerű ahogy mindjárt ki
tetszett találni elsőre, gratulálok!
Egy 500 Ft-os utalványt Marika kérem!
Nagyszerű, hát igazán gratulálok!
És valami kis könyvjutalmat is ha...
- És az évszám?
- Milyen évszám kérem?
- Arany születési éve.
Az is benne volt a kérdésben kérem.
- Ja igen, hát akkor
szíveskedjék azt is felírni.
Szabadna, addig fogom a könyveket.
Tessék akkor azt is felírni, igen.
- Nagyszerű!
- Hogyhogy? 100 évet tévedett!
- Az ki van zárva kérem.
- De igen, igaza van a hölgynek.
- 1817-ben született!
- Fantasztikus kérem pedig a Hungária
Irodalmi Lexikonba is utána néztem.
Fantasztikus... hát nem baj.
Most már nemsokára megjelenik az új
Irodalmi Lexikon
abban biztos nem hiszünk.
Kedves nézőink.
Költészet című műsorunkban
Petőfi Sándor, Falu végén
kurta kocsma című versét látják.
Ismertetem a szereposztást.
Mesélő: Kamarás Gyula.
Első duhaj: Sinkovits Imre.
Második duhaj: Kautzky József.
Cimbalmos: Simon Sándor.
Kocsmárosné, Aranyvirág:
Bacsó Lászlóné.
Első duhaj nagyapja:
Dobi László
Első kopogtató:
Horkai János
Második kopogtató:
Horváth Teri
Falu végén kurta kocsma.
Írta, Petőfi Sándor.
Falu végén kurta kocsma,
oda rúg ki a Szamosra.
Meg is látná magát benne,
ha az éj nem közelegne.
Az éjszaka közeledik,
a világ elcsendesedik.
Pihen a komp, kikötötték,
benne hallgat a sötétség.
De a kocsma bezzeg hangos!
- Hajajj!
- Hajajajj!
- Munkálkodik a cimbalmos.
A legények kurjogatnak.
- Ősszel érik babám
a fekete szőlő!
- Szinte reng belé az ablak.
- Korcsmárosné, aranyvirág!
Ide a legjobbik borát!
Vén legyen mint a nagyapám.
Tüzes mint ifjú babám.
Húzz rá cigány!
Húzzad jobban!
Táncolni való kedvem van!
Eltáncolom a...
pénzemet!
Kitáncolom a lelkemet!
- Bekopognak az ablakon.
(Kopogás)
- Ne zúgjatok olyan nagyon!
Azt üzeni az uraság,
mert lefeküdt, alunni vágy.
- Ördög bújjék az uradba!
Te pedig menj a pokolba!
Húzd rá cigány csak azért is,
ha mindjárt az ingemért is!
- Megint jőnek, kopogtatnak.
(Kopogás)
- Csendesebben vigadjanak.
Az Isten áldja meg kendteket,
szegény édesanyám beteg.
- Feleletet egyik sem ad.
Kihörpentik boraikat.
Végét vetik a zenének,
s hazamennek a legények.
Kedves nézőink.
Mielőtt új tévéfilmünk
vetítését megkezdenénk,
szeretnénk néhány szót
szólni erről az új műfajról.
A tévéfilm még a filmnél is
sokkalta inkább a tömegek művészete.
Egy-egy mű 2-2,5 millió
néző szeme előtt pereg,
nyilvánvaló tehát hogy alkotói nem
zárkózhatnak elefántcsont toronyba,
és épp így nyilvánvaló az is,
hogy mind a mondanivaló,
mind a művészi
megvalósítás tekintetében,
elsősorban a közérthetőségre
kell törekednie.
Mai tévéfilmünk ilyen alkotás.
Mély, eszmei és művészi
igényesség jellemzi.
És ugyanakkor alkalmas arra is,
hogy a kultúrával bensőbb kapcsolatba
csak most kerülő
legszélesebb tömegeknek is,
mély és maradandó
művészi élményt nyújtson.
- Miért?
- Csak.
- Miért csak?
- Csak, csak.
- De nem csak?
- De csak, csak.
- Nagyon csak, csak?
- Nagyon csak, csak.
- Nagyon nagyon csak, csak?
- Nagyon nagyon csak, csak.
- Hát akkor...
- Szóval nem?
- Nem.
- Akkor igen?
- Lá-lá-lálállá!
- Lá-lá-lálállá!
- Világos.
(Zene)
- Szervusz, mit akarsz?
- Téged.
- Micsoda?
- Csak te.
- Na ne izélj, ne izélj!
- Akkor is csak te!
- Neked, veled.
Általad, tőled,
szerinted, irántad.
- Mars ki!
- Már megyek.
Most beszélj!
- Na, hát!
Ez van.
- Ria.
- Szóval nem?
- Nem.
- Akkor igen.
- Világos.
- Így nem!
(Zene)
(Zene)
- Na mi van?
- Na mi van?
- Na mi van?
- Kinyiffant a cselekmény.
- Halló, főkapitányság?
Nincs meg a kisfiam!
Már éjfél elmúlt
és még nem jött haza.
Tessék?
Hogy hány éves?
22, de nem látszik többnek 12-nél.
Keressék meg a csöppemet nekem.
Igen, köszönöm szépen.
Hol voltál?
- Hát lehet, veletek,
őszintén, beszélni?
- Hát lehet?
- Hát lehet.
(Zene)
- Szia.
- Szia.
- Ria.
- Mi a..?
- Ria!
- Pia.
- Megyünk?
- Ha sokat froclizol,
el sem indulok.
Kedves közönségünk!
Itt vagyunk a mom... mim... mom.
A Mom Kultúrházban
és egy izgalmas találkozó
résztvevői leszünk.
Részt veszünk
ebből a kis találkozóból.
Felkérem a következő résztvevőt,
hogy vegyen részt
a következő kis találkozón.
Itt üdvözölhetjük körünkben
Kalancza Mihály fűtőt.
Aki ezelőtt 5 évvel
elkerült a Mahart-tól.
De a televízió végtelen
szívélyessége folytán
ma alkalma nyílik találkozni
kedves régi szaktársával
Keczeli Jenővel.
Felkérem Kalancza Mihály fűtőt,
és Keczeli Jenő szaktárs urat,
hogy fáradjanak ide a kínpadra.
Erre, erre jöjjön!
Erre menjen, oda álljon!
Álljon ide!
Maga meg jöjjön ide vissza!
- Szevasz koma!
- Szevasz!
- Önök ugyebár régi barátok?
Erre nézzen!
Ugyebár önök régi barátok,
nos hát akkor ismerkedjenek össze.
- Keczeli, szevasz.
Hogy megy a munka?
- Keczeli Jenő, Kalancza Mihály.
- Bocsánat, Keczeli.
- Akkor maga álljon ide.
- Kalancza Mihály fűtő...
- Bocsánat, Keczeli!
- Mondtam, hogy oda álljon!
- Tehát akkor álljanak szépen ide.
Ön álljon ide.
Húzza ki magát!
Maga meg ne masírozzon!
Ide álljon!
Oda mosolyogjon,
ne mindig a gépbe, így.
itt várjon, úgy...
Maga álljon oda vissza!
Hát akkor most következik
műsorunk fénypontja
a nagy tejivási verseny!
- Keczeli Jenő.
- Igen?
- Szereti ön tejet?
- Akkor lássam amikor
a hátam közepét.
- Na akkor bedugni a
fejecskét ebbe a kannába.
Úgy... úgy!
- Kalancza Mihály, szereti-e ön a...
- Sajtot?
- Ugyan már!
- Akkor bele a fejét ebbe a kannába!
Így ni, és most kannába
bedugni a fejecskét,
kiinni a tejecskét!
Úgy.. úgy!
Úgy.. úgy!
Na még egy kicsit, úgy!
Nagyszerű, nagyszerű!
...
Több
Tezaurus:
paródia
humor

Személyek

11:30:07

Takács Mária

11:43:36

Kovács P. József

11:51:34

Agárdy Gábor

Kiemelt részek

11:17:27

Művészeti életünk borús, de derűs keresztmetszete

11:17:07

Csak a tükör görbe?