A Ház
Gyártási év: 2014 | Adásnap: 2014. július 20.
Időpont: 12:13:27 | Időtartam: 00:29:30 | Forrás: Duna TV | ID: 1919366
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 29 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: A HázMűsorújság szerinti cím: Duna Ház - Torockó, ahol a nap kétszer kel felAlcím: Torockón a Duna
Teljes leirat:
- "Alig van bérces kis honunkban helység, mely természetrajzi, történelmi, de főleg népéleti tekintetben
- "Alig van bérces kis honunkban helység, mely természetrajzi, történelmi, de főleg népéleti tekintetben annyi érdekeltséget tudna költeni, mint Torockó.
Alig van hely, mely a észleletre hálásabb tért nyújtana, mint a havasoknak ezen rejtett városkája.
Neve leghihetőbben a tarackból származik, mely néven nevezik a torockóiak a vassalakot, s ekként a rész az egészre vitetvén át tarackó vasban gazdag, vagy vasműveléssel foglalkozó helyet jelent.
Torockón belül negyedórányira a völgy kiszélesül, mert a Székelykő roppant sziklafala ott merészen lemetszve, egyszerre végződik.
A hátam mögül kitörtető gesztek patakának völgytorkolata csatlakozik a fővölgyhöz, míg szemben vele versenytársa, a Tilalmas is követve az átellenben levő havas példáját, az Ordaskőnek nevezett gyönyörű bütüben folytatódik.
Odébb a fél országba ellátszó sziklaszálon fekvő vár, a Toroczkai család ősi fészke volt.
A sziklacsúcs, melyen a vár fekszik, 4-500 lábnyira emelkedhetik a Szentgyörgyvölgy színvonala felé.
Északon fal meredeken, míg délen az aljtól a tetőig felnyúló, gyönyörű idomzatú sziklataraj látszik, melynek aljából ha feltekintünk a közvetlenül oromszélre aggatott falakra, szédülés fog el.
És megdöbbenünk, mert a vár függeni tetszik, oly bizonytalanul, hogy lezuhanását minden percben lehetőnek hinné a szemlélő.
Pedig csak látérzéke csalódik, hiszen szilárdan, a sziklával összeforrva állnak azok, s még fognak állni sokáig, diadalmasan dacolva századokkal.
Torockó magyar szelleme nem csak a múltban volt hatalmas, hanem az még napjainkban is oly erkölcsi túlsúllyal bír, hogy bárminő nemzetiségű egyén vagy család letelepedjék is Torockóra, az rövid időn magyarrá lesz, minden rábeszélés vagy rászorítás nélkül, csupán e nép megnyerő, vonzó és rokonszenves volta miatt.
Torockó a nemzeti királyok idejében annyira tekintélyes város volt, hogy az országgyűlésekre követet küldött.
Mint mondják, Torockó gyarmatai voltak Borév, Gyertyános, Bedellő és a két Szolcsva is, mely falukat magyarok lakták mindaddig, míg a földesurak túlnyomó betelepítések által azokat el nem oláhosították." Így írt egykoron Orbán Balázs A székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból című monografikus munkájának Aranyosszékre vonatkozó fejezetében.
Amikor azonban Borévről közeledünk Torockó felé, Jókai Egy az isten című regényének nyomvonalát követve indulunk déli irányba, hegymenetben.
Ahogy az egykori bányászvároskához közeledünk Kolozs és Fehér megye határán, a kő árnyékában feltűnnek az új keletű, hagymakupolás kolostorok, majd Torockó szívében az 1936-ban épített ortodox templom.
Az utóbbi 15 esztendőben a kolostorok környékének több tucat új ház épült, s az idetelepült más nyelvű lakosság bizonyára meg fogja változtatni Torockó évszázados vallási és etnikai rendjét.
A magyar szórványvidék egyik végvára ez, a Bedellői-havasok lábánál, valahol a dicső múlt, és egy jobb sorsra érdemes jövő 21. századi határmezsgyéjén.
Hogy Torockó az ezredfordulóra az erdélyi magyar népi építészet egyik legértékesebb és legismertebb emlékhelyévé vált, az a patinás bányavároska életében bekövetkezett sorsfordító eseménynek is tulajdonítható.
1870-ben tűzvész pusztította el hagyományos, fából épült házainak jórészét.
A piactér üszkös romjainak helyére aztán városias jellegű kőházakat emeltek a tehetősebbek, Ország-világ előtt tanúsítva, hogy ők egy szabad város szabad polgárai.
A piactér nyugati oldalán a jómódúak építkeztek, a verősgazdág és a vasváltók.
Feljebb a Tilalmas oldalát bányászok lakták, az Alsó utcán a fegyverkovácsok és a vasműves mesterek házai sorjáztak, a Székelykő lábánál az Alsó-Kővár utcában cigánykovások laktak.
Így hát a Felső és az Alsó piacsor klasszicista modorban épített fehér, jobbára kétszintes, városias jellegű lakóházai mellett szép számmal láthatók itt eklektikus polgárházak, és a népi építészet jegyeit őrző egykori jobbágyportákra emlékeztető épületek is.
Torockó újkori történetének talán legjelentősebb eseménye az épített örökség megőrzésére irányuló, nagyszabású kezdeményezés volt, mely a Transylvania Trust Alapítvány, és a budapesti V. kerületi önkormányzatának anyagi támogatásával újította fel Torockó műemlék-jellegű épületeit.
A torockói értékvédő program elnyerte a legmagasabb nemzetközi műemlékvédelmi kitüntetést, az Europa Nostra-díj éremfokozatát.
Torockó magyar népe ma múltjának emlékeiből és jövőjének reménységéből él.
A főtéren áll a Községi Néprajzi Múzeum.
De kívüle még két kisebb magángyűjtemény őrzi a Genius Locit, a hely egykori szellemét.
Vígh Ida nénit minden messze földről érkező látogató felkeresi, ő pedig szívesen felölti Torockói viseletét, és mesél.
- Én amit örököltem a nagyszülőktől, dédszülőktől, és a férjem is amit örökölt, meggyűjtöttük ebbe az épületbe, amit az én nagyapám 1904-be épített magának suszterműhelynek.
Ő csizmadia volt, a torockói népviselethez ő csinálta a rámás csizmát.
Ez a rámás csizma, ezt a bőranyagot Torockóra szállították, kecskebőr.
De a kecskebőrt meg kellett festeni, ugye.
Azt Pesten festették.
- A kis piacra nyílik a 48-as számú ház, Bot Miklós, asztalosmester portája.
Ennek hátsó udvarán található a Kárpát-medence egyik legrégebbi, felül csapós patakmalma, mely 1723-ból való, s mely ma csak múltjában őrzi az egykor itt sorjázó büszke érczúzó, kőtörő, vasverő malmok emlékét.
Időt rostáló vízikereke mellett állva írta Áprily Lajos A malom című versét, szigorú, sorsfordító időkben, 1918-ban.
"Egyhangúságában csacska izgalom, hullámos árban ócska kis malom.
Láncokra verve sok-sok éve már, ezüst vízen arany termésre vár.
Keskeny pallóján aki belép, megérzi meghitt, ősi életét.
Futó vendége mindig van néhány, falusi asszony, falusi leány, de férfiakból már csak vén akad, s az asszonynép is fáradt, hallgatag.
Szitál a liszt, A kő kerék forog.
Fürödnek kint a csordapásztorok.
Kolomp.
Learatták a tengerit, és fenn a tölcsér újra megellik, és közben hull a liszt, örök homok, s a nagy kerék künn sóhajt és zokog." Torockó környezeti adottságai, legendás történelme, hagyományai, faluképének rendje, népének helytállása és vendégszeretete hozta meg e települése legújabb kori reneszánszát.
Erdélyt járó utazók ezrei keresik fel évente az Egy az Isten földjét.
Kis kitérővel a Szegény gazdagok Aranyos-menti regényes helyszíneit, ahol képzeletünkben ma is éltre kel a hírhedt Fatia Negra, és ahol megnyílnak a Lucia-barlang regényes titkai.
Torockó ma amolyan kötelező túracélpont, nyitott történelemkönyv, fontos állomása a Határtalanul Ifjúsági Honismereti Mozgalomnak is, egy nyelvi és kulturális vízválasztó vonalán.
- Annak idején a családommal többször jártam Torockón, és mindig is megkapott ennek a településnek a hangulata.
Legutolsó alkalommal, amikor úgy még a Duna-ház nélküli időszakban idejöttem, akkor ez a fiammal történt, aki ebben a Határtalanul programban vett részt, illetve hát járta be Erdély tájait.
És akkor jártam itt egy fél órára.
Megálltunk itt a busszal, és megnéztük a települést.
Ott láttam meg ezt a házat.
Ki volt rá írva, hogy eladó.
És megkérdeztem Dobos Menyhértet, a Duna TV Nonprofit Zrt.
vezérigazgatóját, hogy hát mi lenne arról a véleménye, hogyha esetleg itt egy valamiféle kulturális központot, későbbi elnevezését használván, Duna-házat hoznánk létre, És meglepetésemre ő rögtön mellé állt ennek az ügynek.
Úgyhogy ez gyakorlatilag pillanatok alatt eldőlt.
Különösen akkor, amikor kiderült, hogy a tulajdonos, az egy nagyváradi keresztény egyesület, a Posticum, amely nagyon szerette volna ezt a házat felújítani, de neki anyagi lehetőségei ezt nem tették lehetővé.
Úgyhogy inkább úgy döntöttek, hogy megpróbálja jó kezekbe adni úgy, hogy az ő álltaluk is elképzelt közösségi ház funkcióját fenntartsa.
- Balázs Miklós kollegám hívta fel a figyelmemet erre a gyönyörű házra.
És akkor fogant meg bennünk a gondolat, hogy itt egy román tenger közepén lévő kis magyar szigeten belül lehetne egy szellemi központot létrehozni.
Ez a ház körülbelül az 1850-es években épült, Torockó központjában van.
Kultikus Székelykőnek a szomszédságában, és ez ihletett meg bennünket.
Arra gondoltunk, hogy a Duna Televízió ne csak a virtuális térben legyen jelen, hanem itt, a maga fizikai valóságában is.
Egy olyan szellemi központ létrehozásán álmodozunk, amely az itteni magyarságnak egy közösségteremtő, közösségépítő helyszíne lehetne.
Itt van közel Nagyenyed, a híres Bethlen Kollégium, ahol ugye nem csak Áprily Lajos, hanem Misztótfalusi Kiss Miklós tanultak.
Maga Bethlen Gábor fejedelem is.
És ez a Bethlen Kollégium, ez körülbelül 700 diáknak ad otthont.
Nagyon-nagyon szeretnénk, és boldogak lennénk, hogyha a diákokat ide tudnánk csábítani Torockóra, és nem csak a diákokat, hanem Torockónak a lakosságát, Torockószentgyörggyel együtt.
Nagyon-nagyon jó lenne, ha ők itthon éreznék magukat, és magukénak éreznék ezt a házat, amelyet Duna-háznak neveztünk el.
Olyan programokat próbálunk itt megvalósítani, amely valóban azt a célt szolgálja, amely a Duna Televízió sajátja is, maga a közösségépítés, a nemzeti identitás erősítése.
És olyan programok, amelyek hozzásegítenének ahhoz, hogy a magyar nemzet visszataláljon saját történelmi és kulturális hagyományaihoz.
- Hát, nem fogalmaznám úgy, hogy romhalmaz volt, de azért nem állt messze tőle.
Tehát hogyha ezt a házat mondjuk még 10 évig ebben az állapotban hagyják, akkor minden bizonnyal ugye a tető tönkremegy, beázik, és amikor elkezd, bejön a víz a tetőn, onnantól kezdve minden ilyen épületnek meg vannak számlálva a napjai.
Hát szerencsére ugye ez az épület, ez elég erős alapokkal rendelkezik, és vastag falakkal, tehát annak idején, amikor ez épült, akkor még az örökkévalóságnak építkeztek.
Viszont még ebben a romos állapotában is engem Nagyon megkapott az épületnek a szépsége.
Tehát az, hogy itt nagyon mívesen volt kialakítva szinte minden.
Látszott rajta, hogy ez egy valamilyen furcsa ház.
Nem igazán lakóháznak épülhetett, úgyhogy megpróbáltuk ezt a fényét, ezt a régi fényét visszaadni.
Igazából arra próbáltunk figyelemmel lenni, hogy ez a felújítás, amit mi itt mi végzünk, ez egy olyan műemléki felújítás legyen, ami méltóvá teszi ezt az épületet arra, hogy a jelenlegi felső piacsor Torockónak a legszebb házsorának a gyöngyszeme legyen újra.
És arra is figyelemmel kellett lenni, hogy tulajdonképpen ez az épület, ez Torockónak egy olyan időszakában épült, amikor Torockó város volt.
Ez igazából nem egy lakóház.
Ez egy nagyon furcsa ház, minden ajtó, a helységek minden ajtaja egy ilyen függő folyosóra nyílik.
Tehát gyakorlatilag inkább hivatal, vagy talán egy panziónak mondhatnám, bár nyilván akkor ez a szó még nem nagyon volt értelmezhető, de hát valamiféle ilyen funkciót tölthetett be annak idején.
Igazából nagyon érdekes az, hogy ahány embert megkérdezünk a településen, mindenki máshogy tudja a történetét, és mindenkinek az őse az valahol kapcsolatban volt ennek a háznak az építtetőjével.
De hát igazából nem nagyon lehet megmondani azt, nem lehet most már igazságot tenni, hogy mi volt ez valójában.
Minden esetre egy biztos, hogy ennek a felső piacsornak ez a ház az ékköve volt, és nagyon bízunk benne, hogy ezután a felújítás után az is lesz.
- Ez a csodálatos és szép épület történetét viszonylag kevesen ismerik.
Az 1870-es évek végén az egyik szorgalmas torockói gazda, Czupor Ferenc naplójában találtam meg ezt a beírást, hogy 10 ezer téglát vásárolt a Járaiaktól, épületépítés céljából.
Ez volt az a pillanat, amikor Czupor Ferenc eldöntötte, hogy megépíti ezt az emeletes épületet, ami hivatali épületnek volt eredetileg szánva.
És minden rendben ment, amíg 1914-ben ugye ki nem tört a világháború, és a Czupor Ferenc fia, Czupor Miklós is kivonul a frontra.
Ő ügyvédnek tanult.
Sajnos az orosz harctéren elesett.
Úgy tartották abban az időben, az I. világháború első hősi halottja volt Czupor Miklós.
Na és ez volt az a pillanat, amikor a világháború úgy megváltoztatta az egész környezetet, és a változás, a nagy változás maga után vonta, hogy az épület már nem tölthette be azt a funkciót, amit szánt neki Czupor Ferenc.
Az építtető nem volt egy közönséges ember torockói környezetben, ugyanis...
...az 1870-es évektől kezdve a vasbányászat Torockón lecseng.
És ennek az volt az egyik következménye, hogy váltás állt be, amikor Czupor Ferenc, mint gazdálkodó ember, próbálta fenntartani magát és a környezetét.
Talpraesett ember volt, akire egy idő után rábízták a torockói takarékpénztár igazgatói tisztségét is.
Sokáig úgy nézett ki, hogy semmilyen funkciója nem lesz ennek a viszonylag hatalmas épületnek, de amióta ugye Duna-ház néven látjuk, akkor ez valahogy sejteti a jövőt.
Tehát a Duna-ház egy kulturális központ lehet.
Egy alkotó embereknek találkozóhelye.
Ez lehetséges, hogy jó irányba tudja majd befolyásolni a torockói emberek életét is, meg a mindennapi erdélyi kultúrkörnek is fontos része lehet.
Az avatóünnepség, a Duna-ház avatóünnepsége, az egy olyan csodálatos pillanat volt, amikor valamilyen módon úgy láttuk, hogy az égiek is beleszólnak.
Ugyanis a Székelykő felett sosem látott, vagy már 40 éve nem látott szivárvány jelent meg, habár nem volt eső.
Ez a kétszeres, majd adott pillanatban - sejteni lehet - háromszoros szivárvány legalább 30 percig ragyogott az égen.
És ez azzal az emelvénnyel szembe, ahol hagyományőrzők műsort mutattak be a Duna-ház avató ünnepség keretén belül.
Július 6-át ezentúl jeles napként jegyzi Torockón a kalendárium.
A felső piacsor 292-es házszámú, a 20. század elején emelt épülete régi fényében, korát meghazudtolva, külcsínében megújulva várta a házavatóra, házszentelésre összesereglett falunépét, és a jeles meghívottakat.
A Czupor-féle ház neve e dátummal kezdődően Duna-ház, mely ezentúl megálmodott küldetéséhez méltóan szellemi és kulturális végvára lesz e vidéknek.
A kisebbségi létben megmaradni akaró, támaszt kereső magyar szórványközösségnek.
(ének)
- Néhány évvel ezelőtt jártam itt először Torockón, és nagyon tetszett ez a falu.
Az egész falu, gyakorlatilag minden ház.
És ahogy itt körbejártam a főtéren, akkor láttam meg ezt a romos épületet, és mondtam már akkor is a barátaimnak, hogy milyen jó lenne megvenni ezt az épületet, és valamit kezdeni vele, hiszen az egész falu gyönyörű, és ez az épület pedig itt áll így hagyva.
És tavaly szeptemberben vezérigazgató úrral, Dobos Menyhérttel találkozva, ő örömmel újságolta, hogy megvette a Duna TV ezt az épületet, és hogy egy Duna-házat kívánnak létrehozni benne.
Hát, én is nagyon örültem ennek, mert úgy gondoltam, hogy végre egyrészt a falu főterén álló épületet fel lehet újítani, másrészt pedig tartalommal lehet megtölteni.
A mai napon volt az épületnek, a Duna-háznak az átadása.
Gyakorlatilag ezzel a keret megteremtődött.
De a tartalmat, a tartalommal való megtöltést első sorban majd a torockóiak, illetve a környékbeliek adják majd meg.
Nyilván a Duna TV szellemében, de jó lenne, hogyha minél többen használnák ezt az épületet, első sorban a magyarok, de nem magyarok is ugyanúgy.
Szeretnénk elérni azt, hogy a Határtalanul programot is be tudnánk ebbe kötni ennek a háznak a fenntartásába.
Nagyon sok turista látogat el évről-évre ide, Torockóra.
Jó lenne, hogyha mondjuk a gyerekeknek itt egy osztályfőnöki óra keretében egy-két órás előadást kapnának egyrészt Torockóról, másrészt a környékbeli magyarságról, általában nemzetpolitikáról, de nyilván másoknak is.
Úgyhogy a tartalommal való megtöltés a következő éveknek a dolga.
Most a keret megteremtődött, örüljünk ennek a lehetőségnek, ez egy óriási dolog, amit a Duna TV itt csinált.
(zene)
- Itt most annyi történt, hogy a Torockón, amely remélhetőleg a világörökség része lesz hamarosan, egy omladozófélben lévő házat egy magyarországi intézmény, a Duna Televízió megvásárolt, felújított, és szeretne élettel betölteni.
Mindez annak lesz a bizonyítéka, hogy előbb-utóbb nem csak szavakban fogunk beszélni a nemzet határok feletti újraegyesítéséről, hanem ez a szó legszorosabb értelmében a mindennapok valósága is lesz, azaz minél több olyan találkozási pont lesz, mint amilyen ez a ház is, annál inkább átélhetővé, és a mindennapokban érzékelhetővé válik az, hogy együvé tartozunk, tehát mennél többet érezzük ezt, és mennél kevesebbet gondolunk a szétszakítottságra, annál inkább valóság lesz az, hogy előbb-utóbb ez a nemzet újra egyesül.
Ugyanakkor fontos ez az épület abból a szempontból is, hogy annak is a példája, hogy a hangzatos deklarációk mellett nem árt, hogyha megfogjuk a kalapács nyelét is, magyarán szólva szerzünk egy kis pénzt, megpróbáljuk előteremteni talán többet, mint amit eddig kénytelenek voltunk máshonnan elvenni, és megpróbáljuk a magunk munkáját is hozzátenni ahhoz, hogy mindaz amiről nemzeti egységként beszélünk, az valóban ahogy mondtam, egy valóság legyen.
- "Hajlékot Istennek, hajlékot embernek, kőből, fából házat.
Raktál a léleknek kőnél, cserefánál erősebb igékből várat.
Áldjon érte Isten!
Áldjon érte ember!
Isten s ember dolga.
Falak omolhatnak, kövek is váshatnak, magaslik, nem porlad a megtartó példa."
...
Több
Földrajzi név:
Erdély
Torockó

Személyek

06:26:37

Vígh Ida

06:29:48

Balázs Miklós, vezérigazgató-helyettes, Duna Tv Zrt.

06:32:19

Dobos Menyhért, vezérigazgató, Duna Tv Zrt.

06:37:44

Balogh Szabolcs, helytörténész

06:42:45

Potápi Árpád, államtitkár

06:46:05

Kövér László, elnök, Magyar Országgyűlés

Kiemelt részek

06:19:09

A Ház: Torockón a Duna