Gyártási év: 2014 | Adásnap: 2014. május 13.
Időpont: 23:13:27 | Időtartam: 00:14:58 | Forrás: Duna TV | ID: 1875996
NAVA műfaj: kulturális / művészeti műsor
Főcím: Kultikon+-
Műsorújság szerinti cím: Kultikon
Műsorújság adatai: (12) Kulturális magazin Feliratozva a teletext 333. oldalán. Alkotók, művészek és ígéretes fiatal tehetségek. Életre keltett kulturális tradíció és velünk lélegző kortárs műalkotások. Magyar művészet és kultúra Kárpát-medencei és európai kitekintésben. Könnyed beszélgetések fontos témákról, bátran felvállalt viták, izgalmas riportok - ezt kínálja a Kultikon. Alkotók, művészek és ígéretes fiatal tehetségek. Életre keltett kulturális tradíció és velünk lélegző kortárs műalkotások. Magyar művészet és kultúra Kárpát-medencei és európai kitekintésben. Alkotók: Bősze Ádám - műsorvezető Kalocsai Andrea - műsorvezető Völgyi Tóth Zsuzsa - műsorvezető Marosi Péter - műsorvezető Bartha Krisztina - felelős szerkesztő
Fő leírás:
- Toulouse-Lautrec világa címmel válogatás a 150 éve született francia festő grafikai munkásságából a Szépművészeti Múzeumban - Takács Máté Igazolt hiányzó című kiállítása a Klauzál13 Galériában - A finnországi Tampere nemzetközi rövidfilm-fesztiválján díjat nyert Szabó Simon A fal című alkotása
Teljes leirat:
Valóságábrázolás a századforduló,
majd napjaink képzőművészetében.
Utána pedig a mozgókép nyelvén.
Ezekkel a témákkal várjuk önöket
a mai Kultikonban.
Tartsanak velünk!
Toulouse-Lautrec világa.
Litográfiák a
Szépművészeti Múzeumban.
Igazolt hiányzó.
Az autodidakta kortárs festő,
Takács Máté kiállítása.
A fal. Fesztiváldíjas rövidfilm
Szabó Simon rendezésében.
Különösen gazdag a budapesti
Lautrec gyűjtemény.
Ezt eddig csak egyetlen egy
alkalommal láthatta a közönség,
méghozzá 1964-ben,
a Szépművészeti Múzeumban.
Most, 50 év elteltével a
Toulouse-Lautrec világa című
kiállításon 170 litográfia és plakát
segítségével elevenedik meg
a párizsi belle époque.
(zene)
- Egyfelől egy nagyon gazdag
arisztokrata, akinek az egész
művészet, mint egy úri passzió, és
ugyanakkor meg egy ilyen furcsa,
humoros, önirónikus figura, aki
ezáltal mindenhol egyből
kedvenccé válik.
(franciául beszélnek)
- Arisztokrata család sarjaként
150 éve született
Henri de Toulouse-Lautrec,
aki súlyos genetikai betegsége miatt
felnőtt korában is alig haladta
meg a másfél méteres magasságot.
Művészi nagysága azonban
máig hatóan velünk él.
Hiszen többek között az ő képei által
emlékszünk a századfordulós
Párizs világára. A Szépművészeti
Múzeum grafikai kiállítása híres
plakátjaiból, és litográfiáiból ad
széles körű válogatást.
- Lautrec-et gyakorlatilag a
kőrajzolás teljes mértékben
rabul ejtette, a technika minden
részlete izgatta, kiállításunkon is
szerepel Rippl-Rónainak az a nagyon
tréfás, de nagyon találó mondata,
hogy "Lautrec az abszint szagnál már
csak a nyomdafesték szagot
szerette jobban". Ekkor a színes
litográfia volt divatban, amelynek
a fő alkalmazási területe
a plakát volt.
(zene)
- A kőnyomat, vagy más néven
litográfia, a síknyomtatás elvén
alapuló grafikai eljárás, mely az
1890-es évekre a nyomdatechnika
egyik legfontosabb módszerévé vált.
- Tulajdonképpen szinte minden
művész megpróbálkozott ezzel
a műfajjal, nemcsak Lautrec,
hanem a Nabis művészek
Bonnard, Vuillard is.
A plakátokat a kortársak üdvözölték
mint a művészet demokratizálásának
az eszközét.
Anatole France a szegények
freskójának nevezte.
- Toulouse-Lautrec életének, és
művészetének legfontosabb
helyszíne az akkoriban aranykorát
élő Montmartre negyed volt,
ahová példaképe, Edgar Degas
hatására költözött.
Itt vált a bohém városrész egyik
legfőbb krónikásává.
A mulatók, kávézók, bordélyok
megörökítőjévé.
- Az olcsó lakbérek miatt művészek,
bohémek, írók, festők,
ugyanakkor munkások is telepedtek
ide, tehát, mindig ez a Montmartre-i
világ egyfajta különleges világ volt,
amely valahogy a társadalmon
kívülieket tömörítette, és ebben
a világban Lautrec-nek
a fogyatékossága is inkább
izgalmasnak, érdekesnek,
mint visszataszítónak számított.
(zene)
- Lautrec első plakátját a
kicsapongás fellegvárának számító
Moulin Rouge mulatónak tervezte. Az
igazi ismertséget ez hozta meg neki,
mivel a plakátok utcára kerülésével
egyik napról a másikra híressé lett.
- Annyira a hatásra törekedett,
és annyira leegyszerűsítette
a képi világát arra, hogy amit
látunk, azt egyből megértsük,
rögtön megértsük az üzenetét.
Ma is tudunk vele mit kezdeni.
Tehát, nem kell mellé egy
tárlatvezető, hogy azt megértsük,
hogy ő Aristide Bruant-ba mit
látott meg, mert látunk
egy nagy kalapot, meg egy sálat,
és egy, olyan mozdulatot látunk
a plakáton, ami egyből érthetővé
válik számunkra.
(zene)
- Elképesztő érzékenysége volt,
hogy meglátta az emberekben,
egy arcban, a személyiség
leglényegesebb tulajdonságát,
amit adott esetben az ábrázolt
sem ismert fel.
Például Yvette Guilbert, amikor
meglátta az első neki szentelt
mappát, akkor elborzadt, és hát
többször idézzük,
hogy azt mondta, hogy "miért
fest engem ennyire rémesnek"?
- Első ránézésre egy ilyen nagyon
vibráló éjszakai élet, és színház
és mulatók és táncos helyek, és
aztán egyszer csak előjönnek ezek a
megfáradt, megtört arcok is
e mellett. Tehát, hogy a művein
azt látjuk, hogy néha az ünnepelt
sztár, és utána meg egyszer csak
egy megfáradt bohóc, akiről
leomlik a ruha.
(zene)
- A francia festőfejedelem után
most fókuszban a budapesti
kortárs képzőművészet egyik
szabadúszója.
A Klauzál 13 Galériában
Igazolt hiányzó címmel nyílt
kiállítás Takács Máté képeiből.
(zene)
- Azok az emberek, akik a
Képzőművészeti Egyetemet
elvégezték és mondjuk a kezükben
van egy diploma, az a diploma
úgy funkcionál, mint egy
színházi belépő,
tehát ők felmutatják és bent vannak
a színházban, én viszont egy picit
olyan vagyok, mint aki beszökött
a művészbejárón vagy az
oldalsó bejáraton, és én is ott
vagyok a színházban, de egy kicsit
ilyen illegálisan nézem
az előadást.
- Minden korban akadnak olyan
művészek, akik nem törődnek
az aktuális trendekkel.
Mert az alkotást független
és szabad önkifejezési
formaként élik meg.
A szabadúszó autodidakta festő,
Takács Máté ilyen önálló alkotóként
lassan két évtizede van jelen
munkáival.
- Ez egy vállalt művészeti szerep,
vagy egy művészeti sors,
és nem a könnyebbik utat választja
semmiképpen sem a művész,
amikor ő kívülálló, vagy ha tetszik,
trendkívüli marad ebben a mai
művészeti világban.
Aki ezt az utat választja,
azért teszi, mert meggyőződése az,
hogy az egyetlen autentikus,
hiteles dolog a saját művészetének
a kifejezésére az csak az lehet,
hogy nem csatlakozik, mert azzal
már torzulnának azok az értékek,
amelyeket ő képvisel.
(zene)
- Takács Máté tudatos, programszerű
kívülállását az Outsider című
festménye reprezentálja legjobban.
Mely művészi ars poeticájaként is
felfogható.
- Itt én magam vagyok látható,
félig-meddig hátulról vagy
kívülről látom önmagamat a képen,
és a nagy massza pedig itt
mellettem, akiktől félig-meddig
távol tartom magamat,
illetve nem vagyok velük egy alomban,
vagy hogy mondjam, hogy
a Pajornak a szövege jut eszembe,
hogy egyedül van és röhög a falkán.
Tehát, nagyjából ezt jelenti számomra
az outsiderség,
és amiben abszolút otthon
érzem magam.
Tehát ez sokáig zavart, én küzdöttem
ez ellen, hogy bele akartam
tartozni valamibe, amibe most rá
kellett hogy jöjjek, hogy abszolút
nem kell, hogy oda tartozzam,
illetve sehova sem kell tartozzak.
(zene)
- A művész képeire leginkább a
groteszk megközelítés jellemző.
De a humorral átszőtt alkotásokban
mindig találunk valami
elgondolkodtató tartalmi
elemet is.
- Én szeretem kifordítani a dolgokat,
vagy a fonákjáról nézni,
mert akkor sokkal többet elárul
magáról, mintha csak úgy
hagyományosan figyelnénk.
- Úgy beszél a korról, hogy
kritikát is gyakorol ezekkel
a humoros, groteszk képeivel.
Erre már így a címek is utalnak,
a pausz képeinél például,
Az vagy, amit eszel,
Mit miért eszel,
Mit miért teszel?
Fekete rigó a verébre gondol,
tehát ezek ilyen beszédes
címek már önmagukban is.
(zene)
- A Klauzál 13 Galéria aktuális
kiállításán Igazolt hiányzó címmel
Takács Máté legfrissebb
képeit tekinthetjük meg.
- A kiállítás címe,
az Igazolt hiányzó, aki ugyebár
én vagyok, és itt pedig
az Igazolt hiányzás című kép
látható, ami egy ilyen fiktív
családi fotó után készült,
és két-három alakot kitakartam
belőle teljesen ad hoc módon,
reflektálva arra, hogy mindenkinek
van a családjában olyan,
aki így, vagy úgy, de hiányzik neki,
és ezt próbáltam megfogni,
illetve a saját magam családjában
pedig az a cipő, ami mögöttem
látható, jelenti a nagyapámat
gyakorlatilag, aki hiányzik ebből
a cipőből. Őt ugyanis, az '56-os
forradalom idején kivégezték,
mert értelmi szerzője volt
egy robbantásnak, tehát forradalmár
volt és ily módon ez nagyon
kihatott a családi életünkre.
Tehát, ez folyamatosan ott van
a mai napig. Maga a művészet is
számomra egyfajta szelep,
ahogy földolgozom a frusztrációkat,
vagy bizonyos helyzeteket,
amiket nem tudok másképp kezelni.
Úgymond egy terápia,
hogy ha fogalmazhatok így.
(zene)
- A Moszkva tér
és a Megdönteni Hajnal Tímeát című
filmek szereplőjeként vált
ismertté Szabó Simon.
Viszont most a kamera másik
oldalán is bizonyított,
hiszen rendezőként nyert díjat
a finnországi
Tampere Nemzetközi
Rövidfilmfesztiválon.
A fal című film Laciról szól,
az alkalmi munkákból éldegélő
cigányfiúról, aki egy nap
különös kőművesmunkát kap.
Egy falat kell építenie.
- Ez egy újsághír alapján
indult be, ez az egész fantáziálás,
amiből aztán a film született.
Ezt az interneten olvastam,
hogy ugye Szlovákiában is
és Romániában is tényleg
felépültek ilyen falak,
ami tényleg, ott önkormányzati
(A teletext vége hiányzik.)
...
Több
Személy tárgyi tételként:
Henri de Toulouse-Lautrec
Reláció tartalmak:Kultikon (ism.) (első adás)

Személyek

04:45:03

Bodor Kata, művészettörténész

04:45:47

Gonda Zsuzsa, kurátor

04:49:45

Takács Máté, festő

04:50:25

Szeifert Judit, művészettörténész

04:54:52

Szabó Simon, rendező

Kiemelt részek

04:45:18

Woody Allen: Éjfélkor Párizsban (részlet) (film)

15:50:17

Kultikon [új közmédia logóval, 2012]

©Nemzeti Audiovizuális Archívum, 2017