A lányok
Adásnap: 2014. május 04.
Időpont: 12:54:29 | Időtartam: 00:23:45 | Forrás: M3 Anno | ID: 1863572
23 perc
Címek Műsorújság szerinti cím: A lányok
Műsorújság adatai: (12) 1981 Portréfilm az Apjok családról Apjok Ildikó, Csilla, Zsuzsa és Tünde, ők az Apjok lányok, mind a négyen síelnek és gyakorlatilag ők voltak a nyolcvanas évek elején a magyar alpesi síválogatott.
Műsorszolgáltatói ismertető:
1. adás:
M1 - 1983-01-08

Ismétlés:
M3 - 2014-05-04
M3 - 2014-05-05

Tartalom: Apjok Ildikó, Csilla, Zsuzsa és Tünde, ők az Apjok lányok, mind a négyen síelnek és gyakorlatilag ők a magyar alpesi síválogatott. Havas hegyoldal, síelő fiatalok és nézelődő kirándulók. Apjok Tünde tornateremben labdával edz. Apjok Zsuzsi lesikláshoz készülődik. Apjok Csilla síszerelésben. Apjok Ildikó. Szabó Zoltán elmondja, hogyan ismerkedett meg az Apjok gyerekekkel. Óbudai kettő és fél szobás lakótelepi lakásukban az Apjok szülők arról beszélnek, miért vitték a gyerekeket síelni. Országos Serdülő Síbajnokság Galyatető Apjok Ildikó műlesiklása. Gyulai István riporter lesiklás után a verseny részeleteiről érdeklődik. Apjok Ildikó elmondja, milyen nehéz részei voltak a pályának, mire kellett ügyelnie. Apjok Csilla 7-es számmal műlesiklásban. 1982-es Országos felnőtt bajnokságon Apjok Zsuzsa műlesiklása. Gyulai István arról érdeklődik Zsuzsától és Csillától miért nem sikerült jobban a gyakorlatuk. Apjok Csilla elmondja, hogy az egyik kaput elsodorta és utána már idegesen versenyzett. Apjok Zsuzsa a pálya nehézségeiről beszél. Tanárnő arról beszél, hogy az Apjok lányok hogyan illeszkednek be az osztály közösségébe és hogyan potólják lemaradásukat a tananyagban. Műlesikló edzés képei. Kovács Barna a válogatott edzője a hazai sí sport nehézségeiről és az Apjok családról beszél. Kővári Enikő műlesiklásban 4-es számmal. Kővári Enikő első versenyéről, edzőtáborozásokról beszél. Görgei Anna síelő Apjok Ildikóval való első találkozásáról és barátságukról mesél. Apjok Ildikó 1982-es világbajnokságon műlesiklásban, közben testvére és szülei a televízióban nézik. Apjok Ildikó szülei lányuk világbajnoki szerepléséről beszélnek. Apjok lányok a tanulás és sport iránti igényükről szólnak. Apjok Tünde labdával a tornateremben. Takácsné Hidas Ildikó Apjok Tünde tanárnője a sport tagozatos diákokról és Tündéről beszél. Apjok Tünde műlesiklásban. Kovács Barna az Apjok lányok szorgalmáról beszél. Apjok Tünde a dobogó második fokán.

Címadat: Portréfilm az Apjok családról

Eredeti gyártási év: 1981

Szerzők és alkotók:
Bánki Iván, Rendező
Bánki Iván, Forgatókönyvíró
Etédi Péter, Szerkesztő
Gáspár István, Gyártásvezető
Gyulai István, Riporter
Gyulai István, Forgatókönyvíró
Haraszti Zsolt, Operatőr
Szalai András, Operatőr

Produkció közreműködői:
Apjok Csilla, síelő
Apjok Ferenc, riportalany
Apjok Ildikó, síelő
Apjok Tünde, síelő
Apjok Zsuzsa, síelő
Apjokné Illés gyöngyvér, riportalany
Görgei Anna, riportalany
Kovács Barna, edző
Szabó Zoltán, edző
Takácsné Hidas Ildikó, tanár
Teljes leirat:
- Tél, napfény, havas lejtő.
Csodálatos tájak, szép élmények ígérete.
Gyermekek és olykor felnőttek öröme.
Ha év végén lehull az első hó és fehérbe burkolózik a világ, kinek ne támadna kedve szánkózni, hógolyózni, korcsolyázni, hóembert építeni, vagy éppen sílécet kötni.
Igen, sílécet kötni.
Igen, nálunk Magyarországon, mert ilyen is van.
Olyan, aki mindig minden szabadidejében ezt próbálja.
Ismerkedjünk meg négy lánnyal, akik erre tették fel az életüket, ha tetszik, ti is megpróbálhatjátok.
- Tünde, tizenkét éves, hatodikos.
Óbudán a Váradi utcába jár.
Kitűnő tanuló.
Az idén három úttörő olimpiai bajnokságot nyert Alpesi sízésben.
Zsuzsi, már majdnem tizenhat éves, harmadikos a Leőwey Gimnáziumban.
Országos serdülő bajnok.
Csilla tizennyolc lesz nemsokára, érettségire készül a Móricz Gimnáziumban, kedvenc tárgya a biológia.
Ifjúsági bajnok.
Ildikó már huszonegy éves lesz decemberben.
TF-re jár, edzőnek készül.
Bajnoki aranyérmes minden korosztályban.
A legjobb Alpesi síző.
Négy lány, négy bajnok, négy testvér, az Apjok lányok.
Felfedezőjük Szabó Zoltán.
- Akkor még a Kékesi Sas edzője voltam.
Megjelent Kékestetőn egy ici-pici kislány az édesapjával, éppen nem volt dolgom.
Nagyon ügyesen forgolódott.
Megkérdeztem, hogy nem akar-e feljönni az északi sípályán.
Bólintott a kislány, lejött utánam, a sífelvonó övemet megfogta a hátam mögött.
Én beakasztottam drótkötélbe a kampómat, felhúztam.
Ez volt az első öt perc az Apjok gyerekek felfedezésének.
Attól kezdve az édesapa, aki akkor Törökbálinton lakott a családjával, majd mindennap felhozta a gyereket Kékestetőre.
- Törökbálintról?
- Igen, Törökbálintról Budapesten keresztül.
- Nyilván a szülők is síbajnokok vagy nem?
- Én két éve kezdtem el.
Férjem az középiskolás korába egy kicsit csúszkált félcipőben.
- Szóval, hát ahogy akkor síztünk, ugye.
- Nem tőlünk örökölték.
- Nem.
- Kicsik, a legkisebbek jóformán járni tanultak meg később, előbb tanultak meg síelni.
Tündi az már a mózeskosárba, itt kiborult egy versenyen.
Neki könnyebb volt, mint Ildinek, hamarabb kezdték.
- Most önök hogy szerették?
Megszerették-e aztán ezt a sportot?
S ha igen, akkor miért, hogyan?
Szóval, mi lett az önök viszonya a sízéshez?
- Hát mi megszerettük, ha mi nem szerettük volna, akkor nem hurcoltuk volna jóformán a gyerekeket, mert mondjuk a síhez az kell, hogy vinni a hó után, hát Magyarországon pláne tudják, hogy mi a helyzet.
Szerettük, mi természetbe dolgozunk.
Férjem mezőgazdász, én kertész vagyok.
Nyáron nem volt szabadságra lehetőségünk, télen viszont volt, úgyhogy ez is egy behatárolta a dolgokat, és nagyon szeretjük a természetet, és a gyerekek is.
Élvezik, nem volt kényszer számukra jóformán soha, pedig azért elég kemény munka fűződik hozzá már gyerekkortól.
- Általában egy szülő azt szeretné, hogyha a gyerekeiből sikeres sportoló lesz, olimpiai bajnok, világbajnok, mit tudom én.
Na most, ebbe a sízésbe sok remény, sok kilátás nincs.
Ebből a szempontból, ilyen szemüveggel nézve lehet-e a kérdést föltennem, hogy mért választották ezt?
- Hát körül kell nézni a környezet.
Mi is kirándultunk, hoztuk a gyerekeket és hát lényegében csak ezzel magyarázható az, hogy miért szerettük meg.
Ugye szombat, vasárnap együtt volt a család és ez egy olyan lehetőség, ami azt hiszem önmagába olyan, hogy szinte meghatározza azt, ha valaki ezt szereti.
- Én magam is sízek, nagyon sokba kerül.
Négy gyereknél gondolom, négyszer annyiba kerül, mint egy gyereknél.
- Igen, nagyon sokba kerül, hát ez olyan dolog, hogy az embernek el kell dönteni, hogy megéri-e?
No mostan a gyerekek egy bizonyos irányba le vannak kötve.
Ez egy bizonyos fegyelemre nevel ez a sportág, ragyogó körülmények között, egészséges körülmények között, és sportolhat a gyerek, ezért az ember sokszor olyan dolgokról lemond, máshova is ellehetne ezt a pénzt költeni, hogyha ezeket a szempontokat az ember nem úgy veszi, hogy ez nekem jobban megéri, és hát természetesen a gyerekekbe ezt visszakapja az ember, vagy a gyerek ezt megkapja.
- Sosincs vita, hogy jobb lenne ebből inkább elmenni nyaralni ebből a pénzből, vagy venni valamit?
- Nem, ilyen nincsen és aránylag igénytelenek a gyerekek ruha szempontjából is.
Megelégszenek az egymástól, egymás által kinőtt ruhákba.
Ilyen vita nem volt még.
- Hogyha megint lehetne kezdeni elölről, tehát megint pici lány lenne Ildikó még picibb a többi ugyan így csinálnák-e?
- Ugyanígy csinálnánk.
Igen, ugyanígy csinálnánk.
(zene)
- Országos serdülő Alpesi síbajnokság Galyatetőn, műlesiklás.
A pályán az egyik esélyes Apjok Tünde.
Kérdezzük meg azon melegében, rögtön a célba érkezés után.
- Forogsz, egyes.
- Huszonhét kilencvenhat, jó az?
- Jó.
- Mit gondolsz, hányadik leszel vele?
- Hát nem tom, hát attól függ, hogy a többiek hogy mentek, lehet, hogy második vagy harmadik.
- Az első futamban mi történt?
Esélyesként indultál aztán kicsit kicsúsztál, mint mondták.
- Igen, az utolsó kapuval lecsúsztam.
- Ez fárasztó, mert egy picit lihegsz.
- Hát igen.
- Nehéz volt?
- Nem nagyon, kicsit.
- Mire kellett közben ügyelni?
- Hogy a kapukat jól vegyem és a technikára.
Szóval, kiemelkedés meg ilyenek.
- Volt nehéz szakasz közben?
- Hát volt egy-kettő.
- Nekem azt mondják, hogy te úgy kezdted a síző pályafutásodat egy mózeskosárban itt lógtál valamelyik fán. Igaz ez?
- Igen.
- És tudod melyik fa volt az?
- Azt nem.
- És hány éves voltál, amikor ezt tetted?
- Hát azt nem tudom, de három éves koromban kezdtem el síelni.
(zene)
- A hetes versenyzőnek felkészülni.
Mehet.
- Hetes versenyző a pályán.
Apjok Csilla OSC.
A hatos versenyző ideje hetven hatvanegy.
(zene)
- A tízes versenyzőnek felkészülni.
Mehet.
Tízes versenyző a pályán.
Apjok Zsuzsa OSC.
(zene) A tizenegyesnek felkészülni.
- Országos felnőtt bajnokság 1982.
A négy Apjok lány is indul.
A pálya nehéz, jeges.
Ildikó összetettben nyer.
A legkisebb Tünde műlesiklásban a felnőttek között is tízedik.
Zsuzsának és Csillának a műlesiklás nem sikerül.
- Tegnapelőtti verseny, most estetek ki.
Utólagos elemzést kérek, miért történt?
- Hát az első futam azért már lehet, hogy nem jól néztem meg a pályát és nem emlékeztem.
Második futamban pedig hajtottam, pedig nem kellett volna, mert anélkül is jól le tudtam volna menni.
- Én már a pálya elején elrontottam.
Tudtam ott, mert a harmadik kapuban kiesetem, de aztán tovább mentem, de már tudtam, hogy kihagytam egy kaput és ez elég rossz hatással volt rám.
- De mi volt az oka?
- Hát nagyon szűken voltak tűzve és beakadt a lépcsőre és elestem.
(zene)
- Szeretnénk arról véleményt hallani, hogy ezek a síző lányok, hogy illeszkednek be egy osztályközösségbe egy iskola közösségébe, kilógnak vagy olyanok, mint a többi gyerekek?
- Pontosan olyanok, mint a többi gyerekek, legföljebb időnként nem tudnak részt venni az iskolának, illetve az osztálynak a munkájában, de semmi különösebb probléma velünk nincs.
Én tanítottam Enikőt, Kővári Enikőt és tanítottam már Apjok Ildikót is, Enikőnek osztályfőnöke voltam Csillának szintén osztályfőnöke vagyok.
Néha akadnak problémák, ezeket igyekszünk megoldani, sem a Görgey Anna, sem ő lógni nem lógnak, mindig rendesen igyekeznek tanulni.
Hát hiányaik időnként akadnak, mert probléma a mostani fakultáció keretében az, hogy nekik be kell pótolni azokat az anyagokat, amiket mi addig tanultunk, mikor ők nincsenek itt.
- Nos Fini néninek nagyon nagy tapasztalata van a síző gyerekek tanításában.
Ön síelt-e valaha?
- Nem, soha, korcsolyázni korcsolyáztam, síelni nem.
- És a gyerekek nem akarták rábeszélni soha, hogy tessék már eljönni velünk, mondjuk a Normafához.
- Nem. Nem, még szerencsére még nem.
- Hát Csilla, akkor itt az alkalom, akkor most ugyan nem, de ha legközelebb hó lesz, akkor Fini nénivel a Normafánál találkozzunk.
- Ajjaj.
(zene)
- A sízés Magyarországon közel félmillió ember kedvtelése.
E virágzó magyar sí életről a válogatott keret vezető edzője, Kovács Barna.
- A látszat valóban nem csal, itt virágzó sí élet van az országban.
Nagyon sokan síelnek, divatos sport lett a síelés.
Ez jelentkezik a versenysport tömegesedésében és nagyon sok a fiatal srác, apró gyerekek, akik ügyesek, csak éppen az egyesületek nem igen tudják foglalkoztatni őket, mert mire odakerülnének, hogy ifjúsági, felnőtt korú versenyzők legyenek addigra képtelen őket megfelelő szinten mozgatni az egyesület, illetve itt edzőtábort, versenyeztetést satöbbi.
Tehát itt amíg pici gyerek van aki addig elvben nagy jövő áll előtte, amint kilép már az ifi korba akkor kihúzzák alóla a szőnyeget, mert a kluboknak nincsen pénzük arra, hogy sok embert színvonalas munkával foglalkoztassanak.
- Apjok lányok, ezt a kifejezést hallod, akkor milyen gondolatsor indul el benned, indul-e?
- Hogyne, én örülök, amikor én hallok róluk.
Én nagyon szeretem és tisztelem az egész családot.
Egy nem azt mondom, hogy kivételek, de hát nagyon kevés Apjok család van ebben az országban, azt hiszem, akik mindent beleértve ennyit áldoznának egy sportágra, amit szeretnek, mind amennyit ők tesznek.
- Mért csinálják vajon?
- Gondolom, szeretik.
(zene)
- Négyes versenyző a pályán, Kővári Enikő, BKV Előre.
- Enikő az Apjok lányok előtti korszak legjobb magyar verseny síelője, tizenhatszoros bajnok.
A közgazdasági egyetemre jár a sízés ma már a másodlagos az életében.
Így is ő a legnagyobb rivális.
Ő és Görgey Anna.
- Ha jól emlékszem, akkor 74 vagy 72-ben voltunk először együtt nemzetközi gyerekversenyen Csehszlovákiában.
Hát szóval elég rég volt, részletekre nem emlékszem.
Azt tudom, hogy mind a ketten nagyon kicsik voltunk és ez volt a kezdet, hát azóta pedig nagyon sok versenyen voltunk, edzőtáborba együtt.
- 72 körül találkoztam vele először, mikor az északin volt egy ilyen OSC felvétel, akkor ott, akkor dőlt el, hogy föl fognak-e venni az OSC-be vagy nem.
És akkor én lementem, akkor Szabó Zoli bácsi edzőm, mondta, hogy hát fel vagyok véve, és akkor Ildikó is ott bemutatott egy pár szép kanyart, és akkor dicsekedett, hogy az Ildikó a szeme fénye, a Nagy Sarolta mellett még.
Ő régen volt felnőtt bajnok meg versenyző.
S ott arra emlékszem akkor volt az Ildi a szemébe egy, hát még most is, egy nagy valaki, de hát...
- Miért?
- Tessék?
- Miért?
- Hát én úgy érzem, hogy akkor én, hát természetesen hét éves lehettem, és azóta én rengeteg mindent tanultam tőle, ilyen...
Egyátalán megtanultam, hogy hogy kell viselkedni egy sport úton, verseny alatt, edzőtáborban, mert hát egy ilyen kis kislány voltam iskolás kislány, és azért ez egy más élet.
- Hogy kell viselkedni egy edzőtáborban, egy úton, hogy viselkedett Ildikó, - Na hát ez...
- hogy, szóval, én nem akarom őt most példaképpé magasztalni, csak kíváncsi vagyok, hogy te milyennek láttad.
- Hát először is, hogy hát először is Ildit mindig olyan klasszul viselkedett mindig, mindent úgy időben csinált és példa, gyorsan összepakolt.
- Meg neked imponált nagyon.
- Nem tudom, a mozdulatai olyan irányzottak voltak.
Nem az, hogy itt lígünk-lógunk, kicsit itt olvasunk, kicsit ott.
Valahogy az egész magatartásán ez mutatkozott.
- Ez kell, hogy egy síző ilyen legyen?
- Általában azt hiszem minden sportolónál kell lenni, hogyha beosztja az életét és kihasználja a nap huszonnégy óráját.
- Ő volt az első sí társaságbeli barátnőm is tulajdonképpen.
Mert mikor odakerültem, akkor mindenki kicsit úgy lenézett, hogy na, ez a nyafka mit keres.
- Ez a nyafka volt a Görgey Anna?
- Igen, ez voltam én, mondjuk most is az vagyok, de talán egy kicsit kevésbé.
És hát a Csilla velem egykorú, és hát természetes, hogy akkor tőle nem tanultam, hanem inkább örök ellenfelek vagyunk.
- A Svájciak ünnepelnek.
- A film forgatása közben sosem tudtuk a négy lányt egyszerre kamera elé kapni, illetve egyszer igen.
Ildi ugyan akkor is csak képletesen volt jelen a tévé képernyőjén, mert Schladmingban versenyzett a világbajnokságon.
Az egyetlen magyar női indulóként.
- Nem tartom valószínűnek.
Mindenesetre azért szurkolunk, hogy egy második menetben valamivel frissebb, gyorsabb legyen, mint az első menetben.
Hozzá kell tegyem, hogy azért nehéz dolog egy kombináció versenyen.
Ugyanis itt külön-külön a lesikló, illetve műlesikló eredmény nem értékelhető - nem is értékelik -, csak az összetett eredményt.
Tehát meglehetősen felelősségteljes futamot kell most teljesítenie.
(zene)
- Huszonegyedik eredménnyel ért a célba, egy harmincegy nyolcvanöttel, Hogy az összetettben ez mire jó, valahol a húsz körül az bizonyos, aztán majd meglátjuk.
- A család elégedett volt az eredménnyel, Schladminggal?
- Hát nagyon örültünk, nem vagyunk szakértők, de mi nagyon örültünk az eredménynek, a Schladmingban amit elért Ildi.
- Fő az, hogy lejutott és nem lett semmi baj és így jól szerepelt.
- Féltél, hogy elesik?
- Hát igen, azért...
- Nehéz pálya volt gondolod?
- Nem tom, hát én nem tom megmondani így képernyőről.
- Te le mernél jönni rajta?
- Fő az, hogy... Le.
- Van olyan pálya a világon, amin nem mernél lejönni?
- Nem tudok felelni, de szerintem nincsen.
- Nincs? Milyen helyen van a sízés, a sport a családi értékrendjében a legfontosabb-e vagy nem?
Szabad-e egy körkérdést föltennem anyuka?
- Szerintem nem első helyen van a sport, első a tanulás.
Kicsit szigorú vagyok azt hiszem, de hát mondjuk a sport nem, illetve hát a síelés nem életcél és azért mondjuk.
Messzebbre is kell nézni, ebből ki is öregszenek, s marad, mint mondjuk kedvtelés, tehát egy életre szólóan mondjuk, megmarad, de azért első a tanulás.
- Apuka?
- Ez így van, így van, hát persze, mondjuk, hogy is mondjam, mint szabadidő eltöltés, ott elsősorban a sport, de hát valóban ebből nem lehet megélni, úgyhogy először meg kell szerezni azt amiből meg tud élni.
Tehát tanulnia kell, szakmát vagy el kell végezni az iskolát, hogy...
- Hölgyeim?
- Hát, én azt hiszem nekem inkább a sí van az első helyen.
Nos hát...
igen a sí.
- Tündi?
- Hát nekem mind a kettő a tanulás is meg a sí is.
- Az Apjok lányok életének alapkérdése a tanulás és a sport egyeztetése.
Tünde tanárnője Takácsné Hidas Ildikó.
- Általában a sporttagozatos osztályoknak nagyon nagy előnye az, hogy a gyerekek rendszeresen sportolnak.
Testnevelés órákat az iskolában és sportszakosztályokban végzik.
Feltétlenül több tanulást és az edzések mellett a jobb időbeosztásra ösztönzi a gyerekeket.
- Tündike esetében vett-e észre valamit, ami a sportolásra vezethető vissza.
Szóval, ő azért azt hiszem valamivel, többet sportol, mint a többi gyerek.
- Feltétlenül.
Az, hogy otthon is az idejével jobban gazdálkodik, más gyerek ellazsálja az időt, hosszabb terjedelmű a tanulási időszaka.
Ő megtanulja beosztani az idejét, és feltétlenül iskolában is sokkal gyorsabb produkcióra képes.
- Vett-e valami olyat észre, hogy rosszul hatott rá a sport, tehát a sport következtében csinált-e valamit rosszabbul, mint a többiek?
- Nem, nem, biztos, hogy még többet produkál az, aki sportol.
Feltétlenül többet.
- A sok hiányzás hat-e rá, vagy azt, hogy tudja egyeztetni a két dolgot?
- Itt nagyon sokat jelentett a szülői segítség azt hiszem, mert az egész család munkáját éreztem abban, hogy rendszeresen kérdezik, hogy mit tanultunk az iskolában.
Megkérdezik a hiányosságokat és Tündét segítve igyekeznek bepótolni.
- Milyen a kapcsolata a többi gyerekkel az osztályban?
- Azt hiszem, hogy büszkék rá.
(zene)
- Ildikó, Csilla, Zsuzsa és Tünde.
A lányok, az Apjok lányok.
Kiváló sportolók, helytálló tanulók.
Mitől ilyenek?
- Nem is tudnám összefoglalni, hogy mi az, ami nagyon fegyelmezett, rendes kislányok.
Én azt hiszem, hogy a családi élet körülményeiben kell keresni azt, hogy ők mindig is ilyen rendezetten éltek otthon és ez a versenyzésükre is rányomja a bélyegét.
(zene)
- Második, Apjok Tünde OSC.
(közönség) - Éljen!
...
Több

Kiemelt részek

06:24:45

A lányok