Rondó
Gyártási év: 2014 | Adásnap: 2014. április 17.
Időpont: 12:32:36 | Időtartam: 00:51:52 | Forrás: M1 | ID: 1841058
Nava műfaj: nemzetiségi / kisebbségi műsor 51 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: Rondó+-
Műsorújság szerinti cím: Rondó
Műsorújság adatai: Kisebbségi magazin bolgárokkal, görögökkel, lengyelekkel, örményekkel, ruszinokkal és ukránokkal Feliratozva a Teletext 111. oldalán A műsor bepillantást nyújt a Magyarországon élő bolgárok, lengyelek, görögök, örmények, ruszinok és ukránok életébe. A műsor egyfajta fórumot jelent a kis közösségeknek, bemutatja múltjukat, történelmüket, a jelen hétköznapjait és ünnepeit. Fontos feladatot tölt be az anyanyelvi kultúra ápolásában, hiszen a forgatott anyagok többsége az adott kisebbség nyelvén készül magyar feliratozással. A műsor bepillantást nyújt a Magyarországon élő bolgárok, lengyelek, görögök, örmények, ruszinok és ukránok életébe. Alkotók: Pászti Rita - rendező Ducki Witek - szerkesztő Agárdi Elektra - szerkesztő Eranyak Oganova - szerkesztő Kjoszeva Szvetla - szerkesztő Stefuca Viktória - szerkesztő Pádár Márta - felelős szerkesztő
Műsorszolgáltatói ismertető:
Tartalom:
LENGYEL-MAGYAR BARÁTSÁG – EGER 2014
2006. március 24-én avatták fel a Magyar-Lengyel Barátság emlékművét Győrött. A két ország államfői ezen a napon írták alá az úgynevezett Győri Nyilatkozatot, amely Európában egyedülálló kezdeményezésként, a több évszázados történelemre és barátságra való tekintettel, március 23-át a Magyar-Lengyel Barátság Napjává nyilvánítja. Az ünnepségeket felváltva rendezik meg Lengyelországban és Magyarországon.

NEMZETISÉGI HÍREK
- Lengyel-magyar barátság napja Győrben
- Nemzetiségi konferencia Szarvason

II. RÁKÓCZI FERENC EMLÉKÉRE
II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésnapjáról a ruszinok minden évben Sárospatakon és Borsiban is megemlékeznek.

KONCZ BORJANA LEGÚJABB ALKOTÁSA
A bolgár származású Koncz Borjana nem mindennapi hobbyt választott magának. Szabadidejében gobelineket készít. Legújabb alkotásában a Duna vizeire kalauzol minket.

GÖRÖG NAP A HUNYADI ISKOLÁBAN
50 év nagy idő egy iskola életében! Az angyalföldi Karikás utcai általános iskola, amely ma Hunyadi Mátyás nevét viseli, idén tölti be a kerek évfordulót. Az öt évtized során közel 20 évig volt görög nyelvoktatás a tanintézményben.

20 ÉVES A RONDÓ - HÚSVÉTI HAGYOMÁNYOK
Műsorunk második felében a görög, ruszin és lengyel húsvéti szokásoka mutatjuk be.

Szerzők és alkotók:
1. Agárdi Elektra Felelős szerkesztő
2. Agárdi Elektra Műsorvezető
3. Agárdi Elektra Szerkesztő
4. Boda János Felvételvezető
5. Bolega Gábor Technikus
6. Kele Andor Operatőr
7. Kósa László Hangmérnök
8. Pálosi Ervin Gyártásvezető
9. Pászti Rita Rendező
10. Szédely Szilárd Vágó

Produkció előadóművészei:
1. Helidonaki Táncegyüttes görög néptánc
2. Lajtha László Táncegyüttes néptánc
3. Nagy Evangelos harmonika
4. Nagy Kalliopé ének + dob

Produkció közreműködői:
1. Áder János Magyarország köztársasági elnöke
2. Asztalos András locsoló fiú (lengyel húsvét)
3. Bronisław Komorowski a Lengyel Köztársaság elnöke
4. Csúcs Lászlóné Halina elnök, Országos Lengyel Önkormányzat
5. Giricz Vera elnök, Országos Ruszin Önkormányzat
6. Jacek Błoński történész, Przemyśli Nemzeti Múzeum
7. Kollár László megszólaló (Győr)
8. Koncz Borjana gobelinművész
9. Michał Luty Katowice alpolgármestere
10. Nagy Mariann nagymama (lengyel húsvét)
11. Nagyné Szabó Antigóné görög nyelvtanár
12. Simon Róbert Balázs alpolgármester, Győr
13. Thomaidu Eleftheria elnök, Angyalföldi Görög Nemzetiségi Önkormányzat
Teljes leirat:
- Jó napot kívánok!
Adásunk elején tekintsük meg
a Rondó mai kínálatát.
- 2014. március 22-én,
a Magyar-Lengyel Barátság Napjának
fővárosa Eger volt.
Az a város, amely évszázados
magyar-lengyel kapcsolatokkal
büszkélkedhet.
- Tisztelet, megbecsülés, egy nemzeti
példa előtti főhajtás miatt érkeztek
újra Sárospatakra mind azok,
akik a Magyarországi Ruszinok
Országos Szövetsége,
az Országos Ruszin Önkormányzat,
a Sárospataki Ruszin Nemzetiségi
Önkormányzat
és Sárospatak városa által
közösen szerevezett
ünnepségen vettek részt.
- 2006. március 24-én avatták fel
a Magyar-Lengyel Barátság
Emlékművét Győrött.
A két ország államfői ekkor írták alá
az úgynevezett Győri Nyilatkozatot,
amely március 23-át a magyar-lengyel
barátság napjává nyilvánította.
Az ünnepségeket évről évre
Magyarországon és Lengyelországban
felváltba rendezik meg.
- 2014. március 22-én a
Magyar-Lengyel Barátság Napjának
fővárosa Eger volt.
Az a város, amely évszázados
magyar-lengyel kapcsolatokkal
büszkélkedhet.
Eger lengyelországi testvérvárosa
Przemysl.
Az államelnökök részvételével
zajló ünnepség programjában
számos közös rendezvény is
helyet kapott:
mint például kiállítások, koncertek,
illetve a testvárosok elöljáróinak
találkozója.
Eger a csodálatos borok
és Gárdonyi Géza csillagainak városa,
de ugyanakkor két katonaköltő
- Balassi Bálint és Adam Czahrowski -
városa is.
Mindketten a XVI. század végén éltek,
és mindketten harcoltak
Magyarországon
és Lengyelországban is.
Balassi Bálint emlékművének közelében
felavatták Adam Czahrowski,
a magyar végvárak lengyel költőjének
emléktábláját.
Czahrowski 1588 és 1596 között
hadnagyként szolgált az egri várban.
Költői krónikájában elbúcsúzott
végvári harcostársaitól
és megsiratta a török kézre
került várat,
melyet Krakkó és egész
Lengyelország kapujának tartott.
Mindjárt Magyarországra érkezése
után 1588 szeptemberében
Balassit imitálva írt magasztaló
költeményt Eger vitézeiről
a Duma zolnierska című versben.
- "Mi lehet vajon szebb
A vitéz embernél?
Mi lehet a végeknél?
Holott - ha a hó elolvad -
Ifjú fűbe öltöztetett
Végtelen mezőket láthatsz?"
- Kézenfekvő az utalás a végek
dicséretének soraira.
Később hazájába visszatérve
antológiájában Eger 1596-os
elestét siratta meg.
- "Fájó sajgás szívemben
hős Egernek sorsa.
Lengyelhon kapuja
immáron földig rontva.
A fájdalom érette
a csonton is áthat,
Vitézség vára
tüköre Magyarországnak.
Harcban elöl járni
bátraknak iskolája.
Pogány járta föld már,
Nincs, ki ellenállna.
Hűséges őrzők
helyüket hiába állták,
A remény elhagyatva
lehajtotta ágát.
A sok erős kőfal helyén
rom és enyészet,
Híján szabadító kardnak,
jó segítségnek.
Sirok, Szarvaskő, Fülek,
Szécsény és Diósgyőr,
Szendrő, Szádvár, Balog,
Krasznahorka,
Egertől balra,
el, Kassa irányában.
Majd jobb kézre
Ecset, Kalló,
Szerencs, Ónodot idevéve,
S Tokajt, mely híres
mennyei ízű boráról.
Tarkállnak körbevetten
a lófarkas zászlóktól.
Akárcsak Patak, Terebes,
fönt Makovica.
Lengyelországtól
már alig kiáltásnyira."
- A hivatalos gálaműsorra a
Gárdonyi Géza Színházban került sor.
- Tisztelt hölgyeim és uraim!
A tegnapi napon Komorowski
elnök úrral
egy emléktáblát avattunk
az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsész Karánál,
Korompai Emánuel emléktábláját.
Egy tanár emberét,
egy lévai születésű tanár emberét,
aki lengyel hazafivá vált,
lengyel felesége lett,
három leánygyermekük született.
És amikor Lengyelországot
1939-ben megtámadta Németország,
Korompai Emánuel jelentkezett
a lengyel hadseregbe.
Fogságba esett,
Katynnál az oroszok kivégezték.
Felesége Auschwitzban pusztult el.
Egyik lánya egy lebombázott
hadikórházban vesztette életét,
a másik a Gestapo kínzásaiban
pusztult el.
Csak a család ötödik tagja élte túl
ezt az időszakot.
Egyetlen család fájdalmas sorsában
így jelenik meg
a magyarok és a lengyelek XX. századi
közös tragédiája.
- Hivatalosan bejelentették,
hogy 2015-ben
a Magyar-Lengyel Barátság Napja
házigazdája Katowice lesz.
Habis László, Eger polgármestere
átadta a Barátság zászlaját
Katowice alpolgármesterének.
- A lengyel, majd a magyar Himnusz
dallamaival kezdődött
a Magyar-Lengyel Pilsudski Történelmi
Társaság által szervezett
ünnepi megemlékezés Győrött.
2006-ban ez volt az ország első,
lengyel-magyar barátságot
szimbolizáló köztéri alkotása,
amelyet akkor a két ország
köztársasági elnökei avattak fel.
A szobor két, a gyökereinél és a
lombjánál is egybefonódó
tölgyfát ábrázol, amely egy lengyel
költő szavait hivatott megformálni.
- Stanislaw Worcellnek a verssorait
igyekszik másolni.
Ez gyakorlatilag két tölgyfa,
amely egybefonódik, összekapcsolódik,
ez szimbolizálja azt az évszázados,
évezredes
közös magyar történelmet,
barátságot,
azokat a gyökereket, amely a két nép,
két nemzet között a mai napig is él,
és remélhetőleg még több száz évig
élni fog.
- Az ünnepségen magyarok mellett
lengyelek is szép számban
részt vettek,
köztük a jelenleg Keszthelyen
plébánosként szolgáló
karmelita szerzetes,
aki II. János Pál lengyel származású
pápa egyik kedvenc,
Szűzanyáról szóló dalát adta elő.
Győr városa évszázadokra
visszanyúlóan
ápol kapcsolatot a lengyelekkel.
A második világháború kitörése
után sokan találtak itt új otthonra,
de a városban működő
hadi kórházban is
sok lengyel katonát és civilt
gyógyítottak meg.
Hat évvel ezelőtt pedig Győr
testvérvárosi kapcsolatot létesített
a lengyelországi Poznannal.
- Hogyha Magyarországon bármilyen
nemzeti megmozdulás van,
akkor a lengyelek mindig megérkeznek
nagy létszámban
és támogatnak bennünket,
és ez ugyanígy természetesen
akkor is előfordul,
hogyha segítségre van szükségünk.
Így volt ez például az
árvíz időszakában tavaly,
amikor lengyelek érkeztek
Magyarországra,
és segítettek az árvízi védekezésben.
A Győri Lengyel Nemzetiségi
Önkormányzat
a rendszerváltoztatás után
röviddel alakult meg,
azóta is rendszeresen szerveznek
különböző kulturális rendezvényeket,
illetve megemlékezéseket,
eseményeket.
A győri önkormányzat, a városvezetés
és a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat
vezetői között a kapcsolat
együttműködő.
- Az ünnepi megemlékezésen
a résztvevők virágokat helyeztek el
a két nép barátságát szimbolizáló
köztéri alkotás lábánál,
majd fejet hajtottak a tragikus
repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt
egykori lengyel államfő,
Lech Kaczynski emlékművénél is.
- Európai nemzeti, nemzetiségi
identitás és kultúra címmel rendeztek
tudományos konferenciát Szarvason,
a Szent István Egyetemen.
A rendezvényen a szlovák, német,
román, ruszin és roma nemzetiségek
országos szervezeteinek
vezetői is részt vettek.
Eljött dr. Latorcai Csaba, az Emberi
Erőforrások Minisztériumának
helyettes államtitkára is,
aki a magyarországi nemzetiségek
jogait érintő
legfontosabb jogszabályi
rendelkezéseket
és változásokat ismertette.
Dr. Lipcsei Imre, a szarvasi
egyetemi kar dékánja hangsúlyozta,
hogy az oktatási intézményen belül
nagyon fontos szerepet kap
a nemzetiségi nyelvi képzés.
Giricz Vera, az Országos Ruszin
Önkormányzat elnöke hangsúlyozta,
hogy a ruszin tudományos központ
- amely a szarvasi karon
most kezdi működését -
jelentősen hozzájárulhat
e nemzetiség magyarországi
lehetőségének bővüléséhez.
Tankönyvek, munkafüzetek,
hanganyagok születnek majd
ruszin nyelven.
- II. Rákóczi Ferenc születésnapjáról
a ruszinok minden évben
Sárospatakon és Borsiban is
megemlékeznek.
- Tisztelet, megbecsülés,
egy nemzeti példa előtti
főhajtás miatt érkeztek újra
Sárospatakra mind azok,
akik a Magyarországi Ruszinok
Országos Szövetsége,
az Országos Ruszin Önkormányzat,
a Sárospataki Ruszin Nemzetiségi
Önkormányzat
és Sárospatak városa által közösen
szervezett ünnepségen vettek részt.
A leghűségesebb nép
II. Rákóczi Ferenc fejedelem
munkássága előtt tisztelgett.
A görög katolikus templomban
ünnepi szentmisét mutattak be,
melynek során a ruszinok
egy hímzett miseruhával ajándékozták
meg az egyházközséget.
A több mint 500 résztvevő a
Rákóczi-vár előtt hallhatta:
a nemzetiségek közötti tisztelet
és az ország egysége is
a fejedelemnek köszönhető.
- Köszönöm a magyarországi
ruszinságnak
és a Kárpát-medencei ruszinságnak,
hogy őrzik Rákóczi örökségét,
és szívükben őrzik azt a történelmi
pillanatot,
amely oly nagyszerű volt a
Kárpát-medencében,
oly nagyszerű volt a magyarság,
a ruszinság történetében...
- II. Rákóczi Ferenc a történelemben
meghatározó szereplőként,
példaként állhat, tisztességből,
becsületből a mai fiatalság előtt,
akik egyfajta romantikus hősként
tekintenek rá.
- A szabadság, a harc,
és egy harc eredményének a
romantikáját kínálja az a történet,
amelyet úgy ismerünk, hogy
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca.
Másrészt pedig én úgy hiszem,
hogy ez egy olyan történelmi
esemény,
amit szinte minden fiatalnak
ismernie kell.
Most én a ruszin fiatalokról
beszélnék,
hiszen Rákóczi Ferenc
gens fidelissimának,
a leghűségesebb népének nevezte
a ruszinokat.
- A nagyságos fejedelem egyik
erénye volt,
hogy a legnehezebb időkben,
a szabadságharc alatt is
összetartotta az embereket,
máig hatóan egyesítette a nemzetet.
- Aki annakidején
- a rácokat kivéve -
minden nemzetiséget "összekalapált"
- ha úgy tetszik -
a szabadságharc alatt, együvé tette,
a magyar nemzet szoros részévé.
Ez máig hatóan így van, hogy mi
magyarok a ruszinokkal
és más nemzetiségekkel együtt
élünk itt, a Kárpát-medencében,
és vannak olyan történelmi
személyiségek
- mint például Rákóczi Ferenc -
akik a maguk eszmeiségével,
a maguk világával összekovácsolnak
bennünket
250-300 év után is.
- A megemlékezés részeként a vendégek
Borsiba,
a fejedelem szülőhelyére
is elutaztak,
hogy koszorút helyezzenek el
mellszobránál.
A kastély - akár csak a sárospataki
Rákóczi-vár - zarándokhellyé vált.
- Vallási szertartásokban is
vannak zarándokhelyek.
A ruszinságnak Sárospatak
zarándokhely, Borsival együtt.
Nem nagy szavak ezek, ezek tények,
ez így igaz.
Nemsokára, majd május 22-én lesz
a ruszin nemzeti ünnep.
Szintén Rákóczit érinti, hiszen
a szabadságharc zászlóbontása
a beregszászi piactéren történik,
ahol Esze Tamás ezen a napon
bont zászlót.
Ez a ruszinságnak a nemzeti ünnepe, a
Rákóczi-szabadságharc zászlóbontása.
Tehát minden szállal kötődünk
a fejedelemhez
és nyilvánvaló, hogy nagy
megbecsülésnek is örvend
ebben a közösségben.
- A ruszinság vezetői
arról is beszéltek:
kezdeményezni szeretnék, hogy
II. Rákóczi Ferenc születésnapját
nyilvánítsa állami ünnepnek
a magyar kormány.
- A bolgár származású Koncz Borjana
gobelinművész
legújabb alkotásával a Duna
vizeire kalauzol minket.
- 50 év nagy idő egy iskola életében.
Az angyalföldi Karikás Frigyes utcai
általános iskola
- amely ma Hunyadi Mátyás
nevét viseli -
idén tölti be a kerek évfordulót.
Az öt évtized során közel 20 évig
görög nyelvoktatás is volt
a tanintézményben.
- A budapesti dohánygyári görög
kolónia megszűnését követően
a görög családok egy része
a Róbert Károly körúti lakótelepen
kezdett új életet.
Az itt élő görög gyerekek
a Karikás Frigyes utcai
általános iskolában kezdték meg
a tanulmányaikat.
- 1964-ben, amikor az iskolát átadták
- a lakótelep az 1960-as években
kezdett itt épülni -
és körülbelül 80-100 görög család
kapott itt szövetkezeti öröklakást.
Tehát nagyon sok görög diák járt
az iskolába a kezdéskor.
Rögtön helyt adtak a délutáni órákban
a görög nyelvoktatásra is.
Görög nyelvtanárt alkalmaztak,
aki megtanította a gyerekeinket
a görög nyelvre.
A tanárnőt úgy hívták, hogy
Stamatolas Sumelidis.
Egészen '78-ig tanított az iskolában,
'78-tól - mert ő visszatelepült
Görögországba -
később pedig Pocidis Nikoszné,
közismert nevén Donka néni,
'95-ig tanította a görög nyelvet.
A saját emlékeim itt nagyon szépek
voltak,
meg a gyerekeimé is,
18 évig itt laktunk.
Nagyon jó érzés ide visszatérni,
rengeteg barátunk vannak még itt
a régi időből,
amikor még itt laktunk a lakótelepen.
Ha kimegyek, ahol laktunk,
lépten-nyomon ismerősökkel
futok össze,
és elég sokáig tart, míg hazaérek,
mert mindegyikkel egy-két mondatot
vált az ember.
- Az egykor itt végzett tanulók
görög napot szerveztek az idén
50 éves iskola jubileuma alkalmából.
A rendezvény keretében görög néptánc,
zene,
és rajzkiállítás várta a mai iskola
mai kisdiákjait.
- Ez egy nagyon
színvonalas iskola volt,
úgy érzem, én itt életre való
tapasztalatokat szereztem,
és nagyon jó tanáraim voltak,
akiktől nagyon sok mindent tanultam.
Különös szeretettel emlékszem vissza
az énektanárnőnkre, Júlia nénire,
aki a kórust vezette, és még
utána is, mikor mi kerültünk innen,
még nagyon évig dolgozott.
Szerintem tőle
különösen sokat kaptunk.
Szeretnénk az iskola magyar
tanulóival is megismertetni
más népek kultúráját,
például a görögöt.
Ez egy olyan iskola, ahol amúgy is
az elfogadásra,
sokféle új dolog megismerésére
tanítják a gyerekeket.
- Április 20-án, vasárnap
10 órai kezdettel
szent liturgiára várják a hívőket
a Szent Cirill és Szent Metód
bolgár ortodox templomban.
Az ünnep alkalmából a liturgián
közreműködik
a berlini bolgár ortodox kórus.
- A Magyarországi Görögök
Országos Önkormányzata
és Beloiannis Görög Nemzetiségi
Önkormányzata
április 20-án, vasárnap
12 órai kezdettel
közös húsvéti ünnepséget rendez
Beloiannisz község főterén.
A rendezvényre a szervezők
buszokat indítanak
az országos önkormányzat
székhelyéről délelőtt fél 11 órakor.
Ugyanezen a napon a XVIII. kerületi
és a Fővárosi Görög Önkormányzat,
valamint a Görög Ifjúsági Egyesület
Vecsésre várja az ünneplőket
11 órától.
- Lassan adásunk végéhez érünk,
műsorunk további részét
a húsvétnak szenteljük.
- Húsvét, Nagypéntek.
Krisztus sírbatételi szertartására
szólítják az ortodox szerzeteseket,
Mega Spileon kolostorában.
Halálának napján nem szólhat harang,
a szent életű barátok így jelzik
a liturgia kezdetét.
A hívő görögök minden évben
újra, és újra átélik
Krisztus szenvedés történetét.
Ilyenkor a szent liturgia igazi
gyászszertartáshoz hasonlít,
amit a résztvevők teljes
odaadással kísérnek végig.
Különösen bensőséges a zsolozsma
a szerzetes kolostorok
kis kápolnáiban,
ahol - mint minden évben -
ezen a Nagypénteken is pontos
koreográfia szerint
csaknem három órán át folyik minden.
Az ortodox görögök mélyen hisznek
a szerzetesek imáinak
misztikus erejében.
Ezek a szentélyek mindig is fontos
helyt kaptak az ország életében.
A görög történelem sötét korszakaiban
e falak között megőrizték a
népi hagyományokat,
a bizánci művészet tradícióit,
és a görög nyelvet, a szent nyelvek
egyikét,
amelyen az Újtestamentum íródott.
Amikor az országot idegen hatalmak
tartották megszállva,
a kolostorokban titokban
iskolák működtek.
A török hódoltság évszázadai alatt
titokban tartották meg a
kereszténység nagy ünnepeit,
így a húsvétot is, amelynek minden
mozzanata
a kereszténység hajnalát idézi.
Mint minden kolostorban,
Mega Spileonban is hosszú böjt
előzte meg az ünnep pillanatait.
Nagypéntek délutánján mindenütt
hasonlóképpen folyik a szertartás.
A Krisztust jelképező leplet
a szent sírra, az epitáfiumra
helyezik,
ahol azután a feltámadásra vár.
A kolostorok ilyenkor szélesre
tárják kapuikat a hívők előtt.
Ezekben az órákban egészen késő estig
gyászénekek töltik
be a kolostor falait,
itt a Peloponnészosz-félsziget
közepén a hegyekben,
a hatalmas sziklák alatt.
- Na, gyertek lányok, feldíszítjük
a barkát, jó?
Tessék, Panni.
Ügyesen, mindenhova rakjatok,
ne egy helyre az összeset.
(zene)
- Gyertek, megcukrozzuk
a húsvéti kuglófot.
Gyere, szórjad, Zsófi.
Hú, de finom lesz ez!
- Kedves nézőink,
ennyi fért mai adásunkba.
Két hét múlva, május 1-jén
várom önöket újra.
Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok,
viszontlátásra!
...
Több
Reláció tartalmak:Rondó (ism.) (első adás)

Személyek

07:20:08

Jacek Blonski, történész, Przemysli Nemzeti Múzeum

07:24:44

Bronislaw Komorowski, elnök, Lengyel Köztársaság

07:25:45

Áder János, köztársasági elnök, Magyarország

07:27:31

Michal Lutyy, alpolgármester, Katowice

07:28:36

Csúcs Lászlóné, Halina, elnök, Országos Lengyel Önkormányzat

07:32:07

Kollár László

07:33:11

Simon Róbert Balázs, alpolgármester, Győr

07:36:41

Giricz Vera, elnök, Országos Ruszin Önkormányzat

07:37:26

Dr. Hörcsik Richárd, országgyűlési képviselő, Sárospatak

07:38:15

Kozsnyánszky János, elnök, Sárospataki Ruszin Önkormányzat

07:39:52

Koncz Borjana, gobelinművész

07:49:23

Thomaidu Eleftheria, elnök, Angyalföldi Görög Nemzetiségi Önkormányzat

07:51:38

Nagyné Szabó Antigóné, görög nyelvtanár

07:58:13

Csehily Jolán

08:03:53

Nagy Krisztina

Kiemelt részek

29:27

Rondó [új közmédia logóval, 2013]