Ízőrzők - Lulla
Gyártási év: 2013 | Adásnap: 2013. augusztus 11.
Időpont: 12:17:03 | Időtartam: 00:30:04 | Forrás: Duna TV | ID: 1628736
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 30 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: LullaEpizódcím: Lulla
Műsorújság adatai: Feliratozva a teletext 333. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2013) Lulla község Somogy megye északkeleti, dombokkal tagolt területén, Külső-Somogyban fekszik. Műsorunkban a következő helyi ételekkel ismerkedhetnek meg a nézők: Nyúlbecsinált leves, Tojásos nokedli tojás nélkül, Túrós peri, Kalácsfánk, Fehér csirkeragu és Rebarbarás-mákos rétes. Ezen kívül bemutatjuk a helytörténeti gyűjteményt, a helyiek mesélnek a német és a felvidéki betelepülők történetéről, és megcsodáljuk a falu környékének természeti látnivalóit is. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Nyúlbecsinált leves - Tojásos nokedli tojás nélkül - Túrós peri - Kalácsfánk - Fehér csirkeragu házi tarhonyával - Rebarbarás-mákos rétes
Teljes leirat:
- Lullán vagyunk, Somogy északkeleti
részén, Jaba-völgyében.
Lulla lakóinak száma mindössze 190,
kicsiny falu.
Egészen 2012. december 12-ig
zsáktelepülésként létezett.
December 12-én a község lakóinak
nagy álma valósult meg:
átadták a Tab-Balatonendréd
összekötő utat.
Mondhatjuk, hogy Lulla számára
újra kinyílott a világ.
Lulla lakóit tekintve az ősmagyarság,
a svábság,
illetve a felvidékről idetelepítettek
leszármazottaiból tevődik össze.
1948-tól, az ideköltözésüktől
szerencsére nemsokára vegyes
házasságokra is sor kerülhetett már.
Ez jót tett a falunak, mondhatni,
hogy megpezsdült az élet.
Annak köszönheti ez
a közösség a létét,
hogy a kitelepített svábság
maradványa,
az áttelepített felvidéki magyarság,
illetve az itt élt magyar lakosság
hűségesen megőrizte hagyományait.
Ezek a hagyományok jelenleg is
élnek a községünkben.
Itt az, hogy színdarabot játszottak
az őseink...
természetes dolog, hogy napjainkban
is játszunk színdarabot.
Az, hogy köszöntjük az anyákat
anyák napján,
vagy köszöntjük a nőket nők
napján, az egy természetes dolog.
De úgy érzem, az ritkaság
számba megy,
hogy itt a férfiakat is köszöntik.
Ez a sokrétűség,
ami jelen van a faluban,
természetesen jelen van
a gasztronómiában is.
Falunapokon, egyéb rendezvényeken
természetes dolog,
hogy valami régit
újszerű formában főzünk.
Akik meglátogatják rendezvényeinket,
személyesen is megkóstolhatják
ezeket az ételeket,
ha túlságosan messze vagyunk
egyelőre a világtól,
de a műsor alapján,
a receptek alapján
közelebb kerülhetünk
az önök asztalához is.
- Nyúlbecsináltat szeretnék
készíteni.
20 éve tartunk nyulakat,
nagyon szeretjük a nyúlhúst.
Sütve sokat csináltuk, de levest
nem tudtam, milyet főzzek,
és rájöttem, hogy finom abból
a leves is.
Elkezdtem csinálni, és tetszik
a családnak.
Csak az apraját szoktam
- a nagyobb részeket megsütöm -
de most belekerül nagy része.
Összeaprítom.
Mindent készítek a nyúlhúsból,
a családom nagyon szereti,
mindegy, hogy mit főzök belőle,
gulyáslevest, a fasírtot,
nagyobb nyúlból még
brassóit szoktunk csinálni.
A hagymát megpucolom, összeszelem,
felteszem olajban, megpirítom.
Miközben párolódik a hagyma,
megpucolom a zöldséget hozzá.
Beletettem a sárgarépát, megpucoltam
egy zöldséget, egy fél zellert,
egy kis paprikát, egy-két gerezd
fokhagymát egészben beledobom.
Ennyi a zöldség bele.
Felöntöm a hagymát vízzel
és belepakolom a húst.
A zöldségeket karikára vágom
és belerakom a levesbe.
Tárkonyt teszek bele, egy kis borsot,
meg egy babérlevelet, és sót.
Ezt így most főzzük.
Megkaparom a májat, beleteszem
a tálba, ráteszek egy tojást,
abból csinálok daragaluskát,
hogy dagadjon egy kicsit.
A leves megfőtt, vettünk ki egy
darab húst, az puha,
úgyhogy belekerül a daragaluska,
de külön kifőzzük vízben,
mert a máj kicsit megfogja és akkor
színes lesz a leves,
és inkább kifőzzük vízben és
beletesszük a levesbe.
- Jelenleg a lullai helytörténeti
kiállítás egyik termében vagyunk.
2005-ben jött létre, hosszas
gyűjtőmunka előzte meg.
Közel 40 év gyűjtőmunkájának
az eredménye.
Ebben a teremben lényegében
három kiállítás található:
egy iskolatörténet, 1925-től
szinte mondhatjuk, hogy napjainkig.
Az első újkori tanítónak, a svábság
tanítójának,
Henrik Spissáknak a személyes
gyűjteményi kiállítása,
illetve az egykor itt élt sváb,
és a későbbiekben idetelepített
felvidéki magyarságnak
a mindennapi használati eszközei
vannak ebben a kiállító teremben.
Erre a falura mindig jellemző volt
a hit.
Látva, hogy nap mint nap - mondhatjuk
a nyári időszakban -
megáll egy-egy autóbusz, ami
turistákat szállít,
vagy kerékpáros turisták zörgetnek
az ajtónkon, hogy nyissuk ki.
Igaz, hogy ők már nem jönnek be,
mert ezek a tárgyak számukra
már ismerősként visszaköszönnek,
de nagyon nagy büszkeséggel
tölti el a lullaiakat,
hogy a környéken mondhatjuk,
hogy ilyen nagy mennyiségű tárggyal
rendelkező helytörténeti kiállítás
nincsen.
- Most egy tojásos nokedlit készítek.
Ezt még az anyukámtól tanultam,
ez egy svábos étel elvileg,
amiben a nokedliben benne van
a tojás,
de kívül - mint a hagyományos
tojásos nokedli - nincs rajta tojás,
csak kenyérmorzsa, hagyma,
egy kis szalonna.
Anyukám mindig ilyet főzött,
amikor saláta szezon volt.
Ő már 81 éves, már nem tudja
megcsinálni.
Benne van 80 dkg liszt, beleütök
3 tojást, teszek bele sót,
és vízzel összekeverem.
Miután elkészült a nokedli tészta,
összeszelem a szalonnát
apró kockákra,
serpenyőbe teszem és csepp kis
olajat teszek alá.
Megpucolom a hagymát
és megsütöm abban a zsírban,
amiben sült a szalonna.
Forr a víz és kiszaggatom a nokedlit,
kiszedem egy tálba,
nem is öblítem le,
mert rámegy egy svábos pirított
kenyérmorzsa.
Belemorzsolom egy serpenyőbe
szalonnás zsírba,
megpirítom, hogy ropogós legyen.
Ráteszek két teáskanál pirospaprikát,
és felöntöm azzal a lével,
amiben főtt a nokedli.
Három merőkanállal tettem bele.
Ráöntöm a nokedlira és ráteszem
a hagymát meg a szalonnát.
Mindig salátával esszük.
Megcsinálom a salátának a levet.
Egy liter vízhez rakok 5
kanál cukrot, 2 kanál ecetet,
2 mokkás kanál sót és teszek
egy csepp étolajat
és beleforgatom a salátát.
- A kiállítás svábokkal foglalkozó
termében vagyunk.
A sváb lakosság 1907-ben
települt ide, Jaba-völgyébe.
A kezdetek kezdetén nagy munkával
kiirtották a Jaba-völgyében
lévő erdő nagy részét,
itt építették meg házaikat,
gazdasági épületüket,
az irtás földeken pedig hamarosan
beindult a munka.
Ezek a svábok eredetileg
kivétel nélkül ágostai
hitvallású evangélikusok voltak.
Nagyon sokáig őrizték nyelvüket,
őrizték szokásaikat.
A mi őseink egész pontosan
Sveviből érkeztek ide.
Alig múlott el néhány évtized
a vesztett háború után,
az itt élő sváb lakosságot
- akik a második világháború idején
nem csatlakoztak a
Volksbund mozgalomhoz,
de az előtte lévő népszámláláskor
mivel németeknek vallották magukat -
a nevük német eredete után
került sor a kitelepítésükre.
15 sváb családnak kellett elhagyni
nem csak a falut,
hanem Magyarországot is,
többeknek elvették mindenét.
Nekik nem kellett elmenni, de
itt maradtak földönfutóvá,
nem maradt az égadta világon
semmijük.
Ezek a sváb emberek mondhatjuk, hogy
a szívük mélyéig magyarok voltak.
Csak egyetlen példát mondok arra,
hogy a tabi vasútállomáson Léc Imre,
aki a község három zenekarából az
egyiknek a tangóharmonikása volt,
mielőtt fölszállt volna arra
a vagonra,
eljátszotta a magyar Himnuszt,
földhöz vágta a tangóharmonikáját,
széjjeltörte és elhagyta az országot.
Hát nem magyar az, aki a magyar
Himnuszt játssza,
és utána hagyja el az országot?
- Most túrós perit készítünk, ami
nem az én specialitásom.
A felvidéki emberek nevezik ezt így
és készítik a mai napig is.
Én ezt itthon úgy ismertem, mint
barátfüle,
azzal az eltéréssel,
hogy mi ezt hagyományosan
pirított darába göngyölítettük be
a lekvárral töltött tésztát.
A felvidékiek túróval helyettesítik
a darát.
A darát nem alkalmazzák annyira.
Ezt egy felvidékről származó
helybeli mamától tanultam,
és őt kértem meg arra, hogy ezt az
ételt elkészítse,
de ő ezt már nem vállalja, ezért
vállaltam helyette,
hogy megpróbálom megcsinálni.
Aminek az anyaga 4-5 fős család
számára két tojásból készített
tészta.
Két darab tojást az edénybe felütök,
egy kávéskanálnyi sót teszek,
1-2 dl vizet teszek a két tojáshoz.
A tojást, a vizet,
a sót összekeverem,
egy egységes sárga folyadék van,
amit liszttel összedolgozok.
A mennyiség, amennyi lisztet felvesz.
Keményebb tésztát csinálok, hogy
egyenletesen tudjam majd sodorni.
A főzést nem most kezdtem.
Gyerekkoromban a szüleim vidéken
dolgoztak.
Édesapám Székesfehérvárra járt
dolgozni,
ami a lakásunktól 80 km-re volt,
édesanyám 30 km-re járt dolgozni,
és gyerekként nem
rákényszerültünk igaziból,
hanem a helyzet úgy hozta,
hogy megtanultunk főzni.
A tészta közbe elkészült,
egy sima tésztát gyúrtam.
Két cipóra osztom és külön
nyújtom ki.
Mindig azt mondták, hogy a
tésztát forgatni kell körbe-körbe,
akkor lesz szép gömbölyű.
Ez a túrós peri Dámer Bözsi néninek
a tésztaféléje,
minden héten ezt készíti
a családjának.
Amikor megkérdeztem, hogyan
készíti,
azt mondta, hogy mint a levestésztát,
olyan vékonyságúra nyújtsam,
vegyem ketté, jelöljem meg, hol a
közepe és gyorsan töltsem meg.
Mi most sárgabarack lekvárral
csináljuk.
Az íz puhább állagú,
a lekvár keményebb,
több az esélyem, hogy nem fog
kijönni a tésztából, de nagyon finom.
Megpróbálok nagyjából egységes
halmokat rakni.
Megtöltöttük, a másik felét, ahol
megfeleztük, ráhajtjuk.
Bözsi néni elmondta, hogy kislányom,
a közepét nyomkodd meg.
A derelyevágót előkészítettem,
próbálok egyforma csíkokat vágni.
Írott szabálya nincs, hogy milyen
formátumban aprítjuk, ahogy sikerül.
A víz felforrt.
Előkészítem a túrót:
egy csipet sót teszek rá,
a csipet szó szerint értendő.
Fél kg túrót tettem az edénybe,
ehhez négy nagy kanál
porcukrot teszek.
A víz forr, a tészta főhet.
Kétszerre tervezem kifőzni
ezt a mennyiséget.
Egyszerre sokat sem tehetünk bele,
mert a töltelék előbb
ki tud belőle jönni.
Óvatosan szedem.
Ezt a tésztát mosni nem fogom,
a házi tésztánál annyi liszt
nincs rajta, hogy ezt kellene.
A kis táskák egyben maradtak.
Egy kis olajjal meglocsolom,
ne tapadjanak össze.
Melegen a túróval betakarom,
nagyjából egyenletesen
eligazítom rajta.
Elkészült a túrós peri.
- A mellettünk lévő teremben szintén
egy időszakos kiállítás látható.
Érdekessége, hogy az egyik kiállító,
Herczeg Ferenc hajdan
lullai lakos volt,
Lullának a negyedik település
részéről, Szőlőhegyből való,
aki eredeti magyar származású.
Ő makettjeivel mutatkozik be.
A terem falán fénykép
kiállítást látunk.
Egykori felvidéki leszármazott unoka,
Ilon Ákosnak a csodálatos fotói
a lullai tónál készültek.
A felvidékiekről
néhány gondolatot csak.
1947-ben a svábokat kitelepítették,
az ő helyükre kerülnek Felvidékről
- Bagota,
Komáromszentpéter községekből,
illetve városból -
a Felvidékről áttelepített magyarok,
akiknek szintén ugyanolyan
szívfájdalmuk volt,
mint az innen kitelepített
sváboknak.
Őnekik is ott kellett hagyni
a szülőföldet.
Igaz, hogy ők jóval több mindent
elhozhattak onnan,
de a haza szeretete,
a szülőföld szeretete oda húzta
vissza őket.
A felvidéki magyarok hamar
beilleszkednek a falu közösségébe.
Hamarosan az itt maradt,
mindenétől megfosztott svábsággal
kapcsolatot teremtve
vegyes házasságok jönnek létre.
Mondhatni, hogy a sok-sok
szívfájdalom mellett
a falu alapját, hogy élni akarnak,
hogy a létüket bizonyítani akarják,
ezek a vegyes házasságok
alapozták meg.
Így nem véletlen, hogy 1998-ban
a falu gondolt egy merészet,
és ami még sehol nem történt meg,
az egykori sváb kitelepített
leszármazottakat,
akik még éltek, visszahívtuk,
és 1998 augusztusában kétnapos nagy
vendégfogadásban részesítettük őket.
Mondhatjuk bátran, hogy
barátságok szövődtek
az egykori kitelepítettek, illetve
áttelepítettek között.
Mi sem bizonyítja ezt jobban,
mint hogy az iskola falán
- ahol jelenleg is vagyunk,
a helytörténeti kiállításnál -
egy közös emléktáblát sikerült
avatni,
amely szerintünk egyedülálló.
Nem csak a kitelepítés,
hanem az áttelepítés
emlékét is együttesen őrzi,
és minden év áprilisában
közös koszorúzásra kerül sor.
- Kalácsfánkot készítünk.
Úgymond a családi hagyományokból,
nem szakácskönyvből vettem
a receptet.
Édesanyától, nagymamától,
ők zsemlefánknak mondták,
mert a kalács legtöbbször diós
kalács, mákos kalács, kuglóf volt.
Kicsit megszikkadt a kalács, így ezt
fel tudjuk használni,
friss lesz újból, nem kerül
feleslegesen a csirkéknek,
vagy a kismacskáknak.
Felszeletelem a kalácsot,
megpróbálom, hogy egyenletes legyen.
Ha ez megvan, palacsinta tészta
alapot csinálunk.
Körülbelül 25-30 dkg liszthez,
2 tojást,
kevés sót
- mint minden édes tésztába -
3 teáskanál cukrot teszünk
és tejjel simára keverjük.
Ezt bableveshez, kolbászos
krumpli leveshez készítették,
gulyásleves után, nem volt annyi
gond vele, mint a palacsintával,
és fel lett használva
a száraz kalács.
Ha kihűl, mikrohullámú sütőben
délután meg lehet melegíteni,
és citromos teával megvan az
uzsonna.
A palacsinta tésztát simára kevertem,
szódavízzel lágyabbá teszem.
Kezdő háziasszonyoknak is ajánlom,
ezt nagyon nem lehet elrontani.
Ha marad még belőle,
be lehet tenni a hűtőbe,
és akinek lekváros palacsinta kell,
a palacsintát megsüti.
Elvágom a kalácsokat,
hogy könnyebben beleforgatható
legyen a palacsinta tésztába.
4-5 kanál olajat teszek
a palacsinta tésztába.
A felszeletelt szikkadt kalácsot
a palacsinta tésztába mártjuk,
szép pirosra sütjük,
és utána vaníliás vagy fahéjas
- ki hogy szereti -
porcukorral meghintjük.
Én eljártam dolgozni,
édesanyám főzött.
Lakodalmakban is főzött nagyon sokat,
sajnos, már nagyon beteg, nem tud,
de tőle kérdeztem meg egyik nap,
hogy úgy emlékszem, hogy a nagymama
beleáztatta a zsemlét tejbe.
Azt mondta, hogy nem lányom,
nem áztatta be,
csak belefordította a cukros
forralt tejbe,
és amikor a palacsinta tésztába
beletették, sokkal gyöngébb lett.
Gondolom, hogy mivel kevés
zsírban sült, a fánk több zsírban,
azért volt zsemlefánk.
Ezeket a dolgokat megjegyeztem.
Még a nagymama mesélte:
az ő apjuk elmaradt a háborúban,
édesanyja kiment Amerikába,
tehát olyan asszonyos család volt.
Már reggel rántott levest főztek,
kenyeret szeltek bele.
Télen a sült hordós káposzta ment.
Emlékszem, hogy fehér zoknit húztak,
és akkor én is tiporhattam
a káposztát a hordóban.
Reggel begyújtottak, mire mindenki
összecihelődött télen,
megsült a krumpli, mellette
a töpörtyű fokhagymásan.
Egészségesek voltak, mert fokhagymát,
hagymát nagyon sokat elfogyasztottak.
- Most fehér csirkeragut
fogok készíteni,
amit én ugyan nem ismertem, de itt
Lullán elég jó a közösségi életünk,
nemrég óta, de én
is közéjük kerültem,
úgyhogy én ezt itt tanultam.
Megfőztem a családomnak is otthon,
ugyan félve,
de mikor az első falat lement,
a gyerekek azt mondták:
anya, ilyet máskor is csinálhatsz.
Azóta sűrűn csinálom,
nekem is nagyon ízlik ez.
Ezt házi készítésű
tarhonyával fogom kínálni,
amit saját magam fogok elkészíteni.
Nagyon remélem, hogy ízleni fog
és sikerülni fog.
Természetesen mindig
házi csirkéből készítem,
mert az a legízletesebb.
Ezt lehet csak
csirkemellből készíteni,
vagy csirkemell és comb.
Bármiből, mert a csontról is le lehet
fejteni a húst.
A csirkehúst felaprítom, illetve
csíkokra vágom.
A csirkecombot kicsontozom,
a maradék csontból egy kis levest
össze lehet ütni.
Hogy bőre rajta maradjon-e
vagy sem, ez egyéni ízlés dolga.
Felszelek egy szelet szalonnát,
megtisztítom a vöröshagymát,
a fokhagymát, és megmosom
a fehér paprikát.
Ezt azért hívják fehér csirkeragunak,
mert ehhez nem teszünk
tört pirospaprikát.
Zsiradékon megpirítom a szalonnát,
ebbe beleteszem a szelt hagymát,
azt is megdinsztelem, majd jöhet
bele a hús.
Természetesen ez ver levet, ha nem,
akkor pótoljuk a vízmennyiséget.
Amikor ez felforr, akkor kezdem el
fűszerezni.
Teszek bele - én most kanállal -
két késhegynyi köményt,
két kávéskanál magyar borsot,
és ha van egy kis színes borsunk,
fél kávéskanállal azt is szórok bele.
Majoránnát is teszek bele, ez megint
attól függ, ki hogy szereti.
Beletehetem rögtön a fehér paprikát
is, hogy együtt főjön szét
és beleszelem a két gerezd
fokhagymát.
Összekeverem és megsózom.
Ezt később meg lehet kóstolni.
Kivenni nem tudunk belőle sót,
de beletenni tudunk.
Lefedem és hagyom rotyogni.
Elkészítjük a házi tarhonyát, aminek
az alapanyaga liszt és tojás.
Ehhez víz nem kell, mint a kifőtt
tésztához.
A lisztből, tojásból egy
kemény állagú tésztát gyúrunk,
hogy majd reszelni tudjuk.
Körülbelül három marék liszthez
2 tojást teszek, sót nem teszek bele.
Ha látjuk, hogy puha,
akkor pótoljuk liszttel.
Elkészült a gyúrt tésztánk, veszünk
egy tepsit és lereszeljük.
Amikor lereszeltük,
betesszük a sütőbe száradni.
Egy kicsit a teteje meg fog
pirosodni.
Néha megnézzük, és ami esetleg
összeáll, szétmorzsoljuk.
Közben megpuhult a csirke,
elkészítjük a habarást.
Megszáradt a tarhonya tészta,
feltesszük megfőni.
Miután egy kicsit megpirult a tészta,
felöntjük forró vízzel.
Teszünk rá körülbelül egy teáskanál
sót és hagyjuk puhulni.
Elkészült a ragu, elkészült
a tarhonya, lehet tálalni,
amihez jó étvágyat kívánok.
- Jelenleg Lullán vagyunk,
egy észak-somogyi település.
Sétára, kerékpározásra, horgászatra
nagyon alkalmas a vidékünk.
Településünkön célszerű meglátogatni
a nagy felületű halastavat,
gyönyörű vízfelülettel rendelkezik
és horgászati lehetőséggel.
Túraútvonalak vannak, ott lehet
gyalogolni,
vagy a baráti körnek a kerékpárjait
kölcsönözni.
Településünk három részből áll:
a kisecsenyi rész, a Lulla központ
és Jabapuszta településrésszel.
A cselédházas létesítmények
és az uradalmi épületekkel
a volt állattartó telep.
Az észak-somogyi rész nagyban
erdősült,
ez által híres a vadállomány.
Településünkön több
lótartó gazda is van,
többek között Keller András,
aki lovas oktatással foglalkozik.
Forró Tibor és jómagam C-kategóriás
amatőr kettes fogathajtással
foglalkozunk.
Eredményesek vagyunk
- fogalmazhatok így -
mert a barátom, aki országos bajnok
is volt már,
2010-ben, '11-ben jómagam háromszoros
megyei bajnok vagyok.
Ezt a sportot űzzük immár
nyolcadik éve.
A településen minden évben
kettes fogathajtó megyei
bajnokságot rendezünk.
- Rebarbarás mákos rétest készítünk
itt, Lullán.
A rétesnek hagyománya van.
A településen élők, mind a svábok,
mind a szlovákok,
mind a helyiek a rétest
nagyon szeretik.
Hagyomány, hogy a családban
nagyon sok helyen még csináljuk.
A rebarbara egy nagyon régi növény,
amit kevesen használnak ma már,
mert nem sok helyen marad meg.
Mi beszereztük, mert a településünkön
még több helyen található.
A rebarbarából igazából a
gyerekkoromból a mártás maradt meg,
de kipróbáltuk és a réteshez
nagyon jól használható.
Első lépésként azt
tanultam édesanyámtól:
kislányom, első a kézmosás.
A tojást felütöm, egy csipet só.
Egy fél liternyi vizet teszek hozzá,
és majd később pótolom.
Összekeverem a sót,
a tojást, a vizet.
Nagyon fontos,
hogy jó lisztet használjak,
általában a magyar lisztnek
vagyok a híve.
Kevés, egyharmados arányban teszem
a réteslisztet.
Most jön a neheze, mert ebből kell
egy egységes, sima,
kidolgozott tésztát kapnunk.
Ha a tésztát nem dolgozzuk ki,
akkor eres lesz és nem lehet
szépen, vékonyan nyújtani.
Könnyebb, ha ilyenkor csomómentesre
keverem, amikor még lágy.
A tészta lassan szép sima lett,
úgy érzem, hogy kitehetjük a
lisztezett deszkára,
és hagyjuk egy kicsit pihenni.
A tésztát ketté veszem, mivel úgy
terveztem, hogy kettőt csinálok.
10 perc elég a pihentetésre.
Őseim úgy szokták, hogy letakarták
a kis dagasztó edénnyel,
én ruhát teszek rá.
A rebarbara közép stádiumban van,
nem egészen kifejlett a növény,
de nagyon finom már ilyenkor.
A szálkás részt le kell szedni róla.
A rebarbarát a rétesbe
apró kockára vágom.
Külön puhítást nem igényel, mert
olyan, mint az alma,
hogy azon nyomban a meleg után
ellazul.
Hat darabot szánok a két darab
rétesbe.
Akinek nem megy kézben, az
deszkán is szelheti.
Nekem ez jobban kézre áll és
gyorsabbnak érzem.
40 dkg darált mákhoz
20 dkg porcukrot szánok.
Vaníliás cukorral ízesítem.
Egy pillantást vetünk a rétesre.
Egy kevés olajjal megszórom.
és kinyújtjuk.
A mákra nem csak sima olajat teszek
vagy zsírt,
hanem egy kis tejfölt is teszek bele,
ez még lágyítja a tésztát.
A szélét leszedtük,
beletesszük a tölteléket.
Villámgyorsan feltekerjük.
Aki édesebben szereti,
annak a kedvéért megszórom egy
kis porcukorral, amíg forró.
Egy kicsit még a tepsiben hagyom,
hogy hűljön.
Utána szeletelem
és jó étvágyat.
...
Több
Földrajzi név:
Lulla

Kiemelt részek

11:09:37

Ízőrzők [új közmédia logóval, 2012]