Főtér - Cserkeszőlő
Gyártási év: 2002 | Adásnap: 2012. április 05.
Időpont: 12:45:17 | Időtartam: 01:13:10 | Forrás: M2 | ID: 1355318
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 73 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: FőtérEpizódcím: Cserkeszőlő+-
Műsorújság szerinti cím: Főtér
Műsorújság adatai: "Fedezzük fel együtt Magyarországot!" Feliratozva a Teletext 222. oldalán. A Magyar Televízió hetente jelentkező műsora nem egzotikus szigetekre, afrikai dzsungelbe, nomád sivatagok világába, villódzó fények Amerikájába vezeti el a nézőt. Ehelyett a palócok földjére, árpád-házi templomok csendjébe, vagy éppen a pálházi kisvasút kanyargós útjára kíséri el vasárnap délelőtt a képernyő előtt ülőket. Hogy egy óra mire elég? Bepillantani egy kistérség életébe, hagyományvilágába, megtudni ők hogyan vállalkoznak, vagy éppen barátkoznak, ellesni a kenyérsütő asszonyok mozdulatait, s talán még a kisült cipó illatát is megérezni. e-mail cím: foter@mtv.hu
Teljes leirat:
Szeretettel köszöntöm a Főtér nézőit.
Megérkeztünk egy újabb állomásra,
ezúttal a Tiszazugba,
pontosan Cserkeszőlőre.
Így a következő több, mint egy órában
ezt a falut és ennek környékét
ismerhetik meg, ha velünk tartanak.
Ez a legmagasabb pont itt a
Tiszazugban, ugye, jól mondom?
Igen.
Kb. 10-15 méter magason lehetünk.
Hogyan alakult ez ki, lehet tudni?
Erről a dombról csak legenda van, ami
úgy szól,
hogy a honfoglalás legelején a
király hűsége jutalmául
odaajándékozta egy Cserke nevezetű
vitéznek, vagy vezérnek,
ezt pontosan nem jelöli meg a
legenda,
és amikor...
Bocsánat, egy őzike, odanézzen!
Ott szalad az őzike!
Na már most jó napunk lesz, ha
láttunk egy ilyen aranyos állatot.
Bocsánat, folytassa nyugodtan.
...odaajándékozta a Tisza és a Körös
által határolt területet ennek a
vezérnek hűsége jutalmául.
Annyira kemény és kegyetlen ember
volt, hogy az itt élő emberek
egyszer csak fellázadtak és a
kincseivel együtt bezárták egy
halomba.
Azt mondják, hogy ez a halom,
az a halom
és azóta Cserkehalom a neve.
- Szegény, akkor itt van alattunk.
- Lehet, hogy alattunk van.
Ez egy természeti csodának tűnik,
mert szerintem a nádas,
az mindig valami lápos, lapos
területen él,
itt pedig az egész domb náddal van
borítva. Ez hogy lehet, ön tudja?
Ezt nem tudom megmondani.
Mi is csodálkozunk rajta.
A természetvédők azt mondják, hogy
meg ne próbáljuk ezt a nádat
kiírtani,
ami eszünkben sincs, hiszen egy
csodálatos és érdekes dolog.
Mi így szeretjük, ahogy van.
Mutassuk be a környéket,
polgármester úr.
Merre, mit találunk?
Keletre találjuk Kunszentmárton
városát. Itt van, előttünk.
Kelet, dél-keleten Szelevény község
található,
utána Csépa, majd Tiszasas,
Tiszaug
és ha a Tisza-hídon átmegyünk,
ott van Tiszakürt, Nagyrév,
Cibakháza, és Tiszaföldvárral zárjuk
a Tiszazugot.
Ez egy hatalmas terület, de mégsem
annyira nagy,
hogy ne lehessen együtt kezelni és
összefogva gondolkodni benne.
- Ez sikerül?
- Igen, próbálkozunk.
Nem véletlen, hogy amikor szóba
került ez a műsor, azt gondoltam,
hogy itt az alkalom, amikor
ismételten hangsúlyozni kell,
Tiszazug igenis egy, és együtt kell
lépnünk és előrehaladnunk.
Köszönöm szépen ezt a rövid
bemutatást.
Ezzel azonban nem ért véget a
környék bemutatása, barangoljunk
egyet.
A tájra egykor jellemző vizivilág
maradványai,
az Ős-Duna hordalék kúpjai választják
le a Tiszazug településeit
Jász-Nagykun-Szolnok Megye jellemzően
sík egységéről.
A Tisza és a Körösök torkolatvidékére
beszögellő terület középpontját,
a térképészek vonalzója mellett,
a fejlődés dinamikája egy pontra
koncentrálja.
A fél évszázada önállóvá vált
Cserkeszőlő hírét mégsem
elsősorban a vidékre jellemző
homoki művelésnek,
mint inkább Cserke valódi kincsének,
a több, mint kétezer méter mélyről
feltörő termálvíznek köszönheti.
Az olajkutató fúrás nyomán 1938-ban
talált 93 C fokos vizet
jó ideig csupán a homok nyelte.
Valódi értékét a helybéliek fedezték
fel elsőként,
akik ösztönösen a kút környékén
ásott gödrökbe terelték az elfolyó
termálvizet.
1955-ben azután megépült a
gyógyfürdő,
melyet a kiapadhatatlan fantázia
mellett máig is bőkezűen táplál
az alkáli-kloridos,
hidrogén-karbonátos termálvíz.
A turizmus fellendülése idáig
érintetlenül hagyta a
település magtól távolabb eső
pontokat.
A dűlőkkel szabdalt határ máig
apró, érintetlen szigetet őriz
a hajdani Aranyosi-erdő területén.
A védettséget élvező négy,
hozzávetőleg 150 éves famatuzsálem,
a Tiszazug egykor zárt homoki
tölgyerdőinek állít emléket.
A táj honos növényvilágát telepített
fafajokkal gazdagítja a Tiszakürti
Arborétum.
A község lélekszáma Cserkeszőlő
leválása óta egyenletesen csökken,
ám kiegyensúlyozott infrastruktúrája
révén ma is hangsúlyos települése
a Tiszazugnak.
Rendezett főterén reprezentatív
emlékmű őrzi
az I. világháború hőseinek emlékét.
Jól lehet, a zártsoros beépítésű,
eklektikus stílusú épületekből
álló városközpont gyökerei a múltba
nyúlnak vissza,
legfrissebb hajtásként itt kapott
helyet a teret lezáró Általános
Iskola is.
A településmag védettsége helyett
frissen megerősített gát óvja a
Nagyrévi Általános Iskolát,
amelynek falán tábla őrzi az
emlékezetes Tiszai árhullám
legmagasabb szintjét.
Nagyrév 1992-ben emelt kivételesen
reprezentatív 8 tantermes iskolájában
77 gyermek tanulja a kötelező
tananyag mellett a település
történetét,
melynek fontos része a ma is álló,
1853-ban emelt református templom.
Jóval mélyebben nyúlik vissza a
múltba a közeli
Tiszainoka régi temetőjében álló
úgynevezett csonka torony fal
részlete.
A szájhagyományban huszita
templomként élő épületmaradvány
korát a történészek a XVI. századra
vezetik vissza,
s a reformáció terjedésével hozzák
kapcsolatba.
Közvetlen környezetében 80 sírt
tártak fel a régészek.
Az enyészetre ítélt halommal,
időben ma már nem mutat közvetlen
folytonosságot a település egyetlen
objektuma sem.
A főtéren álló Polgármesteri Hivatal
homlokzatán kapott helyet
a község címere, amely
félreérthetetlenül utal a Tisza
közelségére.
A folyó kelet felé gyengülő ölelését
a Körös medervonala veszi át.
A folyó jobb partjától apró csatorna
tart a 900 lakosú Mesterszállás felé,
míg a bal parti lemetszett ág mentén
már Öcsöd házait látjuk.
Jász-Nagykun-Szolnok Megye déli
peremtelepülése nemcsak
természeti értékeivel, de honfoglalás
korig visszanyúló
történelmével is gazdagítja a
Tiszazugi település együttest,
melynek egyik legértékesebb,
későbarokk református templomára
1784 óta büszkék Öcsöd lakói.
Megint találtam magamnak munkát.
- Ez itt a hulladék, ugye?
- Igen.
- Ez maradt a tekercsből?
- Ez egy úgynevezett szélhulladék.
Ezen a gépen mit készítenek?
Egy olyan terméknek a hasítását
végezzük, egy utómunkát,
amit az élelmiszeriparban használnak.
Sajt fólia, húsiparnak
csomagolóanyag.
- Tehát zacskókat?
- Nem, ez egy sík fólia.
És ezzel a hulladékkal mi lesz?
Ezt a hulladékot visszadolgozzuk,
hogy a környezetet ne szennyezzük.
Ezt jó hallani!
- Egyébként ez a környék legnagyobb
ipari üzeme. - Így van.
- Hányan dolgoznak itt?
- 105 fővel dolgozunk.
- Az 105 család is, nem?
- Hát nem teljesen.
Van olyan család, ahonnan ketten
vannak?
Van, igen.
Dolgoznak külföldre is?
25-30 százalékot exportálunk.
Magyarországon hány helyre dolgoznak?
Nagyjából 670 vásárlónk van,
melyből kb. 200 a nagyobb
felhasználók közé tartozik.
Mit jelent ez országos szinten?
Önök hol állnak a műanyagiparban?
Azt hiszem, a legnagyobban közé
tartozunk.
Egy ilyen kis településen önök a
legnagyobbak az országban?
Igen, így van.
Évi 8-12 ezer tonna granulátumot
dolgozunk föl késztermékké.
Akkor végülis ez munkát ad a
helybélieknek.
Igen.
A TSZ-ek megszűnését követően ez az
egyik legnagyobb munkaadó
itt a Tiszazug környékén.
Köszönöm szépen.
Tehát Cserkeszőlőt erről is
ismerhetjük,
hogy itt van az ország legnagyobb
fólia előállító üzeme,
azonban, mint ahogy a nevében is
benne van a szőlő,
természetesen nagyon híres szőlő
termő vidék.
Cserkeszőlő a kunsági borvidék
keleti csücskében fekszik,
s a körülötte elterülő 7 faluval
alkotja a Tiszazugi termőtájat.
A jégkorszakban, a Duna hordalékából
képződött löszdombokra
a szél később, mintegy másfél méter
vastagságú homokréteget hordott.
Így alakult ki ez a néhány méter
magas domb,
melyen már 1000 évvel ezelőtt is
szőlőtermesztés folyt.
Az első írásos emléket,
a Garamszentbenedeki Apátság
1071-es alapító oklevelében
találhatjuk,
mely szerint a gázlón átkelve Kürt
faluba érkezünk
és ott végződnek Szent Benedek
határai.
Egy bizonyos forráson át, ahol
fűzfák vannak,
a szőlőskertekhez jutunk, amelyek
Szent Benedek részéig érnek.
Egyéb írásos emlékek bizonyítják,
hogy a középkorban is
végig termeltek itt szőlőt, sőt a
szőlő termesztésére alkalmas
területeknek minden négyzetméterét
szőlővel és gyümölcs fákkal ültették
be.
Ez a kettős hasznosítású
növénytermesztés adta sokáig
az itt élő családok éves jövedelmének
jelentős részét.
Nyáron az almát, cseresznyét,
barackot vitték a Kecskeméti piacra.
Ősszel, szüretkor pedig a szőlőt.
A termőtáj hagyományos fajtája a
kadarka és a kövidinka volt.
A kiváló színanyagot adó kadarka
az Egri bikavér egyik összetevője.
Cserkeszőlő 1952-ben vált önálló
településsé.
Nevét onnan kapta, hogy a régi
kisasszony szőlői rész
és a Cserkehalom találkozásánál
fekszik,
így a két név összevonásával a
község neve, Cserkeszőlő.
Abban az időben még több, mint
500 hektár szőlője volt a
településnek,
mára ez 280 hektárra csökkent,
melyen 500 tulajdonos gazdálkodik.
Az országosan legmagasabb éves
napfénytartamnak
és a kiváló termőtalajnak
köszönhetően
az itt termelt minőségi borok immár
világszerte ismertek.
Azt a több ezer éves titkot őrizzük,
hogy szőlőből is lehet bort
készíteni.
Egy Tiszakürt-Bogarasi
borospincében vagyunk,
Cserkeszőlői szőlőből készítjük
a bort.
Híd szerepet játszunk a szőlőműves
és a borszerető két rendes ember
között,
iparkodunk helyt állni és minél
ízletesebb bort készíteni.
Ez a bor a táj egyik jellegzetes
fajtája, a kövidinka
és a zalagyöngye keverékéből
készült könnyű fehérbor.
Azt mondják, hogy nem rossz.
Egészségükre!
Ez lesz itt a száj.
Mert mi lesz ez, szarvas?
Hát, olyan torzónak mondják ezt,
amikor a fagyökeret fölfelé fordítjuk
és valami alak látszik.
- Ki, amit beleképzel, ugye?
- Igen, a rálátás művészetének is
mondják.
Mindig így dolgozik, hogy talál egy
gyökeret, egy ágat
és eleve figyeli azt, hogy milyen
formája van és aszerint alakítja ki?
Nem, ahogy sikerül, mert nincs
képzettségem.
Az adott helyzet diktál.
Ha belehasad, akkor olyan lesz.
- Tehát nem előre kitalált forma?
- Nem.
Ez micsoda?
Az Elveszett világunkban láttam
különleges állatokat.
- Ezt nem találja ki soha.
- Én tudom, mi ez. - Tudja?
- A sulyom.
- Az bizony.
Akkor már jártas.
Ez a vízben terem, meg kell főzni
és olyan, mint a gesztenye.
- Ez egy igazi madárkoponya?
- Csirke koponya.
Ez abszolút a múlt vagy a jövő,
nem tudjuk igazán.
Ez egy fantázia állat.
Itt van ez az idős hölgy.
Ez a szép sárga fa, milyen
fából van?
Kőris.
Gyönyörű színe van. Ennek eredetileg
ez a színe, vagy le van pácolva?
Igen, hajtómű olajjal van
lekenve.
A lenolaj az drágább, mint a
hajtómű olaj.
- Ugyanúgy tartósítja?
- Igen.
Nagyon szép.
Az arca, valakiről van mintázva?
Igen, a szomszéd asszonyomról, az
Ilonka néniről.
Ilyen derékfájós volt ő is.
- Ilonka néni látta ezt?
- Hogyne, meg is akarta venni.
Félóráig nézte.
És magára ismert, szegény.
Nagyon-nagyon szép.
És ezek az arcok?
Ezt valamelyik újságban láttam.
Egy arab női arc.
Tehát azért mindig úgy készül, hogy
megfogja a fantáziáját valami.
Hogy van erre ideje?
Amikor rossz a tévéműsor, akkor
készítem őket.
Akkor vagy újságok olvasok, vagy
ezt csinálom, mert rendkívül
megnyugtat a faragás.
- Mióta csinálja ezt?
- Amióta nyugdíjban vagyok,
12 éve.
Akkor ez a kulcsa annak...
Nyugodtan csinálja.
- De most maga jön!
- Én jövök?
- Egy ugyanilyet csináljak a
másikoldalra? - Igen.
De akkor innen, nem?
Akkor azt tegyük el, hogy a kedves
nézők is lássák.
De én ehhez egyáltalán nem
értek. Mi van, ha elrontom?
Rögzítse a kezét.
Én nem fogom.
Egy kicsit üsse bele, aztán
csúsztassa.
Mégegyszer.
Nem elég mély, ugye?
Jobban eressze bele!
Még!
Most jó?
Ne döntse meg, csak így.
Mehet tovább, én fogom.
- Már nagyon mély lesz.
- Nem baj az.
Á, már én is tudom, mit fogok
csinálni, ha nyugdíjas leszek!
- Még akar egyet?
- Nem, nem, egyenlőre elég.
Nehogy véletlenül elrontsam.
Nos, kedves nézőink, egy egészen
különleges riport következik,
hiszen hogyha azt halljuk, hogy
perzsaszőnyeg, akkor azt gondoljuk,
hogy azt csak Perzsiában készítik.
Nahát ez nem így van.
Egy nagyon közeli faluban
régóta készítik már.
Ismerjék meg.
100 négyzetméter, 10 millió csomó,
5 mázsa,
28 ragyogó szín, 8 asszony.
Számokban így fejezhető ki az a
csoda, ami Öcsödön készül
a Békésszentandrási Szőnyegszövő
műhelyében.
A szőnyeg az Országházba kerül és
az év végére készül el.
Kézicsomózású perzsaszőnyeg,
ami gördesz csomózással készül.
Többféle technikája van.
Háromféle technikával csomózunk.
Ez egy egybobos, ami egy bobra
készül,
de van fél szálra csomózásos
technikánk is.
Azt viszont itt nem alkalmazzuk.
A munka amellett, hogy sok türelmet
igényel,
odafigyelést, pontosságot is kíván.
Meg kell tanulni a csomózást.
Van előre elkészített mintarajzunk.
Minden mintarajzon egy festett
kocka egy csomónak számít.
Nézzük a mintákat és annak megfelelő
színekkel dolgozunk.
Van itt egy színvillánk, ami 25
színből áll, ebből készül ez a
szőnyeg.
A színvillán meg van határozva, hogy
milyen színe van.
A mintarajzon ugyanazzal a színnel
van megfestve,
és akkor a dolgozó tudja, hogyha
egy motívumot elkezd készíteni,
milyen szín következik utána.
A lányok elkezdenek dolgozni,
csomózni a szőnyeget,
és ha készen van egy sor, végig
érnek, mindenki a saját részét
berakja,
ami meg van határozva, utána
következik az a művelet,
amikor leszőnek. Az azt jelenti,
hogy minden sort le kell szőni,
hogy a csomók szét ne hulljanak.
Az rögzíti a sorokat.
Utána megnyírják és folytatódik
tovább a csomózás.
Ez csapatmunka, itt nagyon
össze kell dolgozni.
Szerencsés helyzetben vagyunk, mert
hasonló tudással rendelkezik
mindenki.
Gyorsaságban is, korban is
egyformák vagyunk.
Szépen eldolgozgatunk.
Az Öcsödi asszonyok 20-30 éve
készítik a szebbnél szebb
szőnyegeket,
általában iparművészek tervei
alapján.
Munkáikat az Operaházban éppúgy
megcsodálhatjuk, mint Washingtonban.
Félő azonban, hogy a szakma
feledésbe merül.
Ezt egymástól tanuljuk.
Régebben valaki megtanulta.
Hogy hol, azt nem tudjuk.
Az adta tovább. Ez ilyen
manufakturális készítésű volt
először,
én úgy tudom, és azután mindig
a házaknál szőttek a nénik,
meg bácsik is csinálták.
Így alakult ki az üzemszerű termelés.
Egyik ember tanítja a másikat.
Megvan a meghatározott betanulási
idő. 6-8 hét alatt meg lehet tanulni.
Sajnos fiatalok már nem nagyon
jönnek.
Ez egy olyan szakma, ami nem
divatszakma és a fiatalok nem nagyon
szeretik.
Sajnos már csak ez a korosztály
készíti ezeket a szőnyegeket.
Ha így folytatódik, akkor sajnos az
ön unokájának már csak gépi szőnyege
lesz.
Szépek azok is, de nem lehet
összehasonlítani
a kézicsomózású szőnyeggel
egyáltalán.
Amíg azonban a hagyomány és a
tudás él, készülnek a szőnyegek a
Tiszazugban.
Az öcsödi asszonyok csomóznak,
számolnak, színt válogatnak,
majd újra csomóznak, míg nem
megszületik egy újabb szőnyeg,
amelyről bizton tudni lehet, hogy
nincsen párja kerek e világon.
Milyen nagy a forgalom, Laci bátyám
itt a Tiszainokai révnél?
Nyári szezonban nagyon jó a
forgalom,
majd ősszel kisebb lesz, viszont
nagyon szükséges,
mert az Inokai iskolás gyerekek
mennek Tiszakécskére felsőbb
iskolákba.
- Itt járnak át az iskolás gyerekek?
- Igen.
Azok naponta jönnek, mennek,
van, hogy hétvégén jönnek csak.
És ez hogy van, nem szokott
befagyni télen?
Ha befagy, akkor szüneteltetjük.
Akkor a gyerekek hogy járnak
iskolába?
Akkor sajnos körbe kell menniük
busszal.
- Az mennyivel több nekik időben?
- Sokkal, szinte egy fél nap.
Tessék elképzelni, hogy innen
elmegy Lakitelekre,
ott átszáll a Tiszakécskei vonalra
és visszafelé ugyanígy.
Cserkeszőlőig lemegy és onnan tud
csak visszajönni ide Tiszainokára.
Hogyha valaki autóval szeretne
itt átmenni, az lehetséges?
Sajnos még egyenlőre nem tudjuk
átvinni.
Javasolni tudom, hogy 12 km-rel
följebb, Tiszabög és Nagyrév között
működik egy komp és azzal át
tud menni.
Egyébként mennyi ideig szokott
állni a komp télen, ha befagy a
Tisza.
Mindig attól függ, hogy a vízállás
és az időjárás milyen.
- Tavaly?
- Tavaly 15-18 napot álltunk
összesen.
Nem sokat álltunk.
Amikor elment a jégzajlás, utána
feljött a víz annyira,
hogy a hajót vízre tudtuk bocsátani.
A hajót is ki kell rakni, mert
összeroppantja, ugye?
Hát, talán nem, de inkább
kivesszük.
Laci bátyám, mióta révész?
Per pillanat 7 éve dolgozom
révészként,
előtte 1966-tól 93-ig halászati
szakmában dolgoztam.
Halász? A következőkben pont egy
halászt ismerhetnek meg egészen
részletesen.
1981-ben levizsgáztam hajóvezetésből.
Már akkor kötelező volt a halászat
szempontjából is,
mert a nagyobb motor kategóriához
szükséges volt a vizsga.
És mi a tudománya ennek a vezetésnek?
Melyik a gáz?
Ez?
Ez egy irányváltó.
Alapjárati fordulatnál kell
sebességbe tenni.
Most hátrafelé megyünk.
Hol van a gázpedál?
Ez a gáz is egyben.
- Használhatom egy kicsit?
- Igen.
Mi most körbe járjuk a Tiszának
ezt a részét,
önök pedig ismerjék meg azt a
halászt, akiről már beszéltem.
Szépen helyreállt a halállomány.
Tudja ez pótolni magát, csak idő
kell hozzá.
Csak az a baj, hogy most is elmaradt
a tavaszi nagyvíz,
elmaradtak az ívások.
A kecsege elívott szépen, az biztos,
a süllő is elívott szépen.
Ez itt törpésvarsa.
Megnézzük, van-e törpe.
Na, ott a kis harcsa.
A kis szürke.
Majd ebből lesz úgy három év múlva
jó hal,
jó, fogható, méretes hal.
Fölkelünk, egy jóízűt dolgozunk,
aztán megreggelizünk
és utána dolgozunk tovább.
Egy nap, ilyen áradó vízzel,
virradattól sötétedésig dolgozunk,
másképp nem megy.
Egész nap nyomni kell.
Kezelni kell a szerszámokat,
végig kell menni rajtuk,
az áradó víz miatt pakolni kell
följebb,
követni kell a víznek a mozgását,
különben elviszi a Tisza.
Végig van a Tiszán, változók ezek
a szakaszok.
Egyik helyen több halál, a másik
helyen kevesebb.
Itt is van hal, egyenlőre csak
keszegféle jelenik meg,
majd aztán, ha lesz jó hal,
az később jön elő.
Harcsa, ponty.
300-400-as víznek legalább kellene
lennie, hogy fogjuk a jó halat.
Ilyenkor jó dolgozni, nincs az a
nagy meleg.
Hogy megéri-e?
Valamit csinálni kell.
Ezelőtt több halat fogtunk sokkal,
akkor azért élvezetesebb volt a
halászat, mint most.
Többet fogtunk, szebb halakat,
nagyobbakat.
Nem volt ritka a 30-40 kilós harcsa
egy-egy jó tavaszi vízzel.
Tavaly fogtam egy 22 kilósat, az
volt a legnagyobb.
Az idén 9 kilós volt a legnagyobb.
Egész napos meló.
Itt nincs hétvége, nincs ünnepnap,
itt dolgozni kell, ha esik, ha fúj,
ha szakad.
Milyen állat ez, amiből készül
a bundának való?
Hörcsög.
- És ezt tenyésztik?
- Nem, ezt fogják kint a mezőn.
Hogy lehet ennyi állatot befogni
a mezőn?
Csapdával fogják őket.
Több ezer állat van itt.
Ez egy kártékony állat.
Akkor ebben az esetben nem kell
hogy nagyon fájjon a szívem, ugye?
De mint kis állatkát, sajnálom.
Mi az, amit el kell végezni egy
ilyen bőrön ahhoz,
hogy majd kabát lehessen belőle?
Először a hibásakat be kell javítani,
aztán megvarrni,
lekenni, lenyújtogatni, kiszabni.
Hányszor veszik a kezükbe?
Legalább vagy ötször.
És mondjuk egy bundához, hány
ilyen kis darabka kell?
Az a mérettől és a hosszától függ.
Körülbelül 80-100 darab.
- Ez egy drága szőr?
- Nem.
Ez nem nemes szőrme.
Még milyen állatok szőrméjével
foglalkoznak?
Róka, nerc, nutria, pézsma
tehát mindenféle nemes szőrmével.
Engem az érdekelne, hogy most,
hogy a világban
ennyire elkezdtek a szőrmebundák
ellen küzdeni az emberek,
önök ezt hogy fogadják?
Mert ez a megélhetésük ugyanis.
Tehát a magyar piac erre reagál,
ezt érezni lehet?
Mi még nem éreztük ennek a
hatását.
Lehet, hogy a nagyvállalatok
érezték, de mi nem éreztük még.
Egy ekkora darab elkészítése
mennyi időt vesz igénybe?
Ebben van
80 darab.
Miért van az, hogy itt
Kunszentmártonban ilyen sok
ember van, aki ezzel foglalkozik,
ilyen sok szőrmekészítő vállalkozó?
Mert itt volt a nagyvállalat, mi is
ott dolgoztunk először.
A férjem ott volt művezető.
A gyermekem születése után már
nem mentem vissza.
Először Pesten dolgoztam, utána
úgy gondoltuk, hogy inkább itt,
és nekivágtunk.
Önök abszolút családi vállalkozásban
dolgoznak, ugye?
Igen.
Nagy jó munkát kívánok szegény
kis hörcsögökhöz.
Látom, éppen lefejezi azt
a kis hörcsögöt a hölgy.
Én azért sajnálom szegényt.
Nem kell sajnálni.
Végülis ez egy kártékony állat.
Az ősember is ilyenbe járt, és azt
mondják, hogy amit az ősember
csinált, azt csinálhatjuk, mert az
az alapvető élet,
azt mi már csak megváltoztattuk.
Nos, kedves nézőink, hogy
bepillantottunk egy kicsit a
Kunszentmártoni emberek életébe,
nézzünk is körül ebben a városban.
Kunszentmárton, Jász-Nagykun-Szolnok
Megye déli csücskében,
a Hármas-Körös bal partján,
Szolnoktól, Kecskeméttől egyaránt
50 kilométerre,
a 44-es, illetve a 45-ös főút
mentén helyezkedik el.
Ha a régi 44-es úton közelítjük meg
a várost,
balra a műemlék jellegű
neobarokk katolikus templomot
találjuk.
1784-ben épült, majd 1910-ben
két oldalhajóval bővült.
A belső díszítéseket is akkor
készítette Dósa Lukács iparművész,
a szobrokat Muhics Sándor faragta,
a belső festés pedig Zsille Kálmán
munkája.
Az orgonát 1889-ben Dangl Antal
Aradi mester építette.
Az 1895-ben készült vörös
rézsisakkal együtt
a katolikus templom tornya 60
méterrel magasodik a város fölé.
Aki megmássza a szűk, meredek
lépcsősort, nem bánja meg.
Páratlan látványban lehet része.
Elé tárul a belváros,
a Körös-part, a holtág és az erdők
képe.
A templommal szemben hűsítő
szökőkút és park hívogat,
amelyben az I. világháborús
emlékmű található.
Átellenben pedig a város új
sétálóutcája,
hangulatos kávézókkal, padokkal,
árnyat adó fákkal.
Ha továbbmegyünk a sétálóutcán,
a gimnázium épületéhez jutunk,
és mindenütt parkok, virágok.
A belvárostól kicsit távolabb,
a templom mögötti utcán sétálva,
eljutunk az egykori zsinagógához.
A műemlék jellegű épületet a
II. világháború után raktárként
használták,
majd sokáig üresen állt.
Néhány évvel ezelőtt kezdték
felújítani.
Új nevet is kapott.
A Bartók Béla teremben kiállításokat
rendeznek
és a katolikus templom mellett
ez az egyik helyszíne
a Tiszazugi Zenei Fesztivál
hangversenyeinek is.
A művészeti élet mellett hosszú évek
pangása után felpezsdült a város
és térségének gazdasága is.
A két éve működő ipari parkba egy
amerikai cég települt elsőként.
A főutak felől jól megközelíthető
létesítményben 17 hektár még
befektetőkre vár.
Az ipari park közvetlen
szomszédságában a Holt-Körös parti
üdülőövezet várja a csendre,
kikapcsolódásra vágyókat.
Akik viszont nem akarnak messze
menni a belvárostól,
annak közelében is gyönyörködhetnek
a természet szépségében.
Kunszentmárton az egyetlen olyan
városunk, amelynek központja
közvetlenül határos egy nemzeti
parkkal.
A Körös-Maros Nemzeti Park
bejáratánál, a gát lábánál van
a strand és a kemping.
Ha az elképzeléseknek megfelelően
sikerül hajózhatóvá tenni a Köröst,
akkor a kikötő felépülte után
viziúton is érkezhetnek kirándulók
a városba.
A Holt-Tiszán vagyunk és úgy hívják
ezt a területet, hogy Szakadás.
Miért?
Hát valamikor itt volt az átvágás
és amikor nagy víz volt, akkor
állítólag itt átszakadt a gát,
azért hívják Szakadásnak.
Egyébként ez valamikor élő víz volt,
egy nagy patkó alakú.
Ez 16.604 méter hosszú, és ahol most
vagyunk, ez egy 4 hektáros terület.
Több szakaszra van felosztva ez a
holtág.
Ez a legszebb része, én azt hiszem.
Gyönyörű.
Evezhetek egy kicsit?
- Természetesen.
- Köszönöm szépen.
Az ott, ön mellett, az micsoda?
Ez egy halradar.
Most azt mutatja, hogy itt 12 láb
mély a víz, vagyis 3,60 méter,
de ez változik, ahogy beleérünk
a gödörbe.
Nyugodtan lehet próbálkozni a
fejbevágással!
Milyen halak vannak itt?
Jelentős mennyiségű ragadozó hal,
ponty,
illetve más apró, békés természetű
halak.
Megtalálható a harcsa, süllő, csuka
és...
- A süllő a legjobb, nem?
- Én nem igazából rajongok érte.
- Ön melyiket szereti?
- Nekem mindegyik hal ízlik.
Hogyha azért nem, akkor
melyikért rajong?
Igazságot nem lehet tenni, mert, ha
egy hal jól van elkészítve,
akkor bármelyik jó.
Ön halász, vagy az ön kezelésében
van ez a rész?
Én hivatásos halász vagyok, már
lassan 30 éve.
Hogy telik egy halász napja?
Milyen az élete egy halásznak?
- Ma például 3 órakor keltem.
- Ez annyira nem jó.
7 órakor végeztem. Kint voltam
a folyó Tiszán és itt is voltam.
Vannak benne kapitális példányok.
- Harcsából előfordul 40-50 kilós is.
- Az lesőharcsa, ugye? - Igen.
A süllők, olyan 6-7 kilósig.
Pontyok is vannak benne kapitálisak,
mert pont most mondták a horgászok,
hogy fogtak 5-6-8 kilós nyurga
pontyokat.
Van benne néhány darab busa,
az ilyen jövevény hal.
Tudja, mit nézek?
Hogy ez a víz olyan tiszta.
Hogy lehet egy holtág ennyire tiszta?
Hogy lehet ezt tisztántartani?
Ez most azért ilyen tiszta, mert
úgy 5 évvel ezelőtt
telepítettünk egynyaras amurokat
és az elég jól kitakarította belőle a
dudvát,
mert körbe a szélén, olyan 20 méter
szélesen hínáros volt.
Amikor elkezdett rohadni, bezöldült
a víz, nagyon sok volt a
szervesanyag
és elszaporodott az alga.
Tiszta zöld volt a víz.
Most gyönyörű a víz.
Tényleg gyönyörű. De szabad itt
fürdeni is?
Hát szabadni szabad, csak nem
lehet, mert nincs...
Jobban mondva fürdeni lehet, csak
nem szabad,
mert nincs kiépített strand.
Úgy húzza az embert ez a gyönyörűen
tiszta víz
és ráadásul nagyon jó a
hőmérséklete is.
Elég mély a víz, vigyázni kell vele.
Például azon az oldalon végig
a szélén mindjárt 2 méteres a víz.
Erre egy kicsit laposabb.
Talán akkor azért nem is építik ki.
Hű, de sok hal van itt is!
Rengeteg hal van!
Az én mai edzésem véget ért.
Kicsit izmosítottam.
Még egy kicsit mi körülnézünk, de a
kedves nézőket is arra bíztatom,
hogy önök is nézzenek itt körül.
A Tisza egyik leghosszabb holtága
mellett, Tiszaföldvár alatt bújik meg
Cibakháza,
a Tiszazug észak-nyugati
határtelepülése.
Az 1853-as Jenői átmetszés során
elszigetelt 12 kilométeres
folyókanyarulat laza futóhomokkal
borított egykori árterét,
amint azt az előkerült leletek is
bizonyítják,
már a honfoglalás korában is
alkalmasnak találták a letelepülésre.
Cibak neve először a XV. században
tűnik fel,
majd mind többször említik az
írásos források.
A Tiszaföldvárral kis híján
egybeépült település magja óvja
az 1760-ban épült templomot, mely
Cibakházát, Csépához hasonlóan
a református többségű Tiszazug
római katolikus településeinek
sorába emeli.
Cibak történelme az 1848-49-es
szabadság harc során forrott össze
a megyeszékhellyel.
Emlékmű tiszteleg az 1849. február
24-ei Cibakházi csata hősei előtt,
akik Perczel és Damjanich
katonájaként estek el a Nagykörös,
majd Szolnok irányába mozgósított
csapattestek valamelyikében.
Cibakháza, Jász-Nagykun-Szolnok
Megye megalakulásával egyidőben
mondott le korábban szerzett
mezővárosi rangjáról,
tekintve, hogy gazdasági ereje
elégtelennek bizonyult a vasútépítés
terén.
Az ily módon elszenvedett hátrányt
orvosolja némiképp
a Tiszaföldvárhoz való közelség,
valamint a 442-es út
elsődleges összekötő szerepe.
A Tiszazug átellenes déli pólusán
halad át a Tiszasas, Csépa, Szelevény
alkotta tengely.
Bár kevéssé forgalmas út szeli át
a három települést,
a vasút jelenléte közvetlen
összeköttetést garantál
Kunszentmártonnal,
és a Tiszaugi hídon keresztül
Lakitelekkel, valamint Kecskeméttel.
A folyó közelsége Tiszasas számára
kis híján végzetessé vált,
amint a Tiszai nagyárvíz a település
védvonalát fenyegette.
Európa legnagyobb buzgárját sikerült
elfojtani azzal a homokzsák fallal,
amelynek kőbefaragott arányos mása
az 1300 lakosú Tiszasas
jelképévé vált.
Nem fenyegette hasonló jelenség
Csépát, lévén, hogy határa
már régen eltávolodott a gátakkal
megzabolázott Tiszától.
A nagyközség eldugott közkifolyójára
büszkén hívják fel a figyelmet
a helybeliek, akik a reprezentatív
pihenő- és emlékparkot keresik fel
a megbújva csordogáló artézi vízért.
Csépát elhagyva Kunszentmárton felé
nagyjából félúton találjuk
Szelevényt.
Jász-Nagykun-Szolnok Megye
legdélebben fekvő települése
1884-ben kapta meg véglegesen a
községi rangot.
Fiatalnak számító neogótikus stílusú
római katolikus templomát
1911-ben emelték, adományokból
befolyt pénzen.
A 32 méteres, 1990-ben felújított
épület a Váci Egyházmegyéhez
tartozik.
Magaslatra emelt karcsú alakja
messziről szembetűnik
a Tiszazug futóhomokkal borított,
halmokkal szabdalt vidékén.
Gyönyörű a táj itt a Tisza mentén.
Ez az élő Tisza, amit itt látunk?
Nem, ez a Holt-Tisza.
15 és fél kilométer hosszú szakasza
van itt a Cibakházi területen.
Ez azért kézenfekvő, hogy itt az
idegenforgalom nagy kellene, hogy
legyen.
Igen, csak még most az alapjainak
a lerakásával küszködünk.
Lépésről lépésre haladunk.
Hogyan kezdtek neki?
Úgy fogtunk hozzá, hogy én
például pár évvel ezelőtt,
amikor elmentek a gyerekeim, a
családi fészekből kirepültek,
akkor elhatároztam, hogy valamit
kezdeni kellene a nagy házunkkal,
mert annakidején mindenki nagy
házat épített és ez most ott maradt
üresen.
Gondoltam, hogy 2-3 év múlva
nyugdíjba megyek,
és nem akarom elfoglalni azt a pár
munkahelyet a fiatalok elől.
Úgy gondoltam, hogy még aktív
koromban falusi turizmussal kezdek
foglalkozni,
mert nagyon szeretek vendégeskedni.
Nemcsak a családtagokat,
hanem a jó barátokat és ismerősöket
is szeretem vendégül látni.
- Ezt többen is csinálják?
- Igen.
Most már egy jó néhány család
csinálja.
Azt szeretném, ha minél többen
bekapcsolódnának ebbe a mozgalomba,
egyrészt, mert érdekes embereket
ismerünk meg,
másrészt, mindenki a főzési
tudományát is kicsit kamatoztathatja.
Tehát önök a Holt-Tisza mellett az
étkekkel vonzzák ide a turistákat.
Nem az étkekkel. Az étkek,
egyszerűbb ételekből állnak.
Bográcsos készítésűek, a halászlétől
kezdve, a paprikás krumpliig,
az öreg tarhonyáig. Szerintem minden
háziasszonynak van valami
specialitása,
amivel szívesen vendégül lát
embereket.
És milyen programok várják az
idelátogatókat?
Amint látja, a Tiszánk gyönyörű.
A vize nagyon jó úszásra, fürdésre,
horgászásra is kiváló, csónakázásra.
- Jaj, kiskacsák!
- Nagyon aranyosak.
Ha a kacsa szereti a vizet, akkor az
csak tiszta lehet.
Vannak, akik csónaktúrákat
szerveznek maguknak,
azonkívül kerékpárral és gyalogosan
is az egész környéket fel lehet
deríteni.
Ez is nagyon jó elfoglaltság.
De aranyosak!
Honnan lettek ennyien?
Az egyik családtól jönnek el?
Igen. Itt a Tisza mellett látjuk,
hogy vannak házak.
A házak udvarai le vannak egészen
a Tiszáig kerítve,
ami a kacsáknak nagyon ideális.
Nagyon szeretik a vizet.
- Hányan laknak itt a településen?
- 4500 lakosunk van.
És hány ház az, ahol foglalkoznak
falusi turizmussal?
Még csak gyerekcipőben járunk.
Olyan 13-14 ház.
- És van vendég?
- Van.
Hogy jut el a potenciális
vendégekhez, hogy ide lehet jönni?
- Fönt van az interneten.
- Ja, modern módon.
Szájhagyomány útján is terjed,
azonkívül
már negyedik alkalommal az idén
képzőművész alkotótábort
szerveztünk itt a községünkben.
- Tehát egy újabb program.
- Így van.
Budapesti képzőművészek jöttek,
családjukkal, barátaikkal.
Nagyon tetszik mindenkinek ez a táj.
Látjuk, hogy festői.
Nem csoda, hiszen itt a közelben
van a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet
és a Tiszakürti Arborétum.
Most ezeket is bemutatjuk önöknek.
A Tisza két partján, a gátak között,
Tiszaburától Tiszakürtig
mintegy 100 kilométer hosszan húzódik
a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet.
A folyó szabályozását követően az
Alföld képe gyökeresen megváltozott.
A hajdani vadvíz ország több, mint
100 éve a múlté,
valamikori képét nyomokban
megtalálhatjuk a védett területeken.
A hullámtéri nedves rétek 100-140
növényfaja közül
egész nyáron át pompázik a védett
réti éjszalag.
A gát mentett oldali részét nagy
tömegben borítja a sóvirág.
A gyakran víz alá kerülő mocsár
réteg kiváló táplálkozó helyet adnak
a különféle gázlómadaraknak, melyek
szívesen fészkelnek a
hullámtéri ligeterdőkben és
kubikerdőkben.
A magyarországi ártéri erdőkben
a puhafás ligeterdők
két legfontosabb fő alkotófaját
látjuk.
Az egyik a fehér nyár, a másik
pedig a fekete nyár.
Úgy lehet könnyen megkülönböztetni
őket, hogy a törzse a fehér nyárnak
fehér,
ahogy a neve is utal rá, a fekete
nyáré pedig fekete.
Mind a kettő fafajra nagyon nagy
szükség van a természetes erdőkben,
hiszen a fehér nyár nagyon jól
odvasodik,
emiatt az odú lakó élőlények,
madarak, denevérek
találják meg a jó kis búvóhelyeiket.
A fekete nyár pedig azért rettentően
jó, mert a kusza ágrendszerével
pontosan a veszélyeztetett
madárfajoknak a fészkelési
lehetőségét biztosítja.
Így a rétisas, ami szerencsére ma
Magyarországon a Tisza mentén
és a Duna mentén nagyon nagy
számban költ európai viszonylatban,
a másik a fekete gólya, vagy a
barnakánya.
Éppen fölöttünk egy barnakánya
fészek van.
Nemcsak természetszerű erdők vannak
a Tisza hullámterében, hanem
vannak mesterséges állományok is.
Ilyen egy fatermesztő ültetvény,
amit itt látunk. Ennek természetesen
más célja van.
Itt a gazdasági célok domináltak
eddig.
A probléma annyi, hogy ez a nemes
nyár ugyanabba a szekcióba tartozik
genetikailag, mint a fekete nyár.
A két faj, illetve a fajta és a faj
egymással kereszteződni tud, és
ezért a természetes vetényülés során,
amikor újul az erdő természetes
úton,
az a kereszteződött kis hibrid
csemete, az már nem tiszta fekete
nyár lesz,
ezért a természetvédelem és az
erdészet közös célja az,
hogy a fekete nyárat megmentve,
egyrészt ezeket az idős fákat,
ameddig csak lehet fönntartsuk,
ha kell 150 évig álljanak itt ezek az
öreg fák,
a másik pedig az, hogy gyűjtsünk
róla minél több magot,
hozzunk létre anyatelepeket, és az
anyatelepekből pedig a csemetét
juttassuk vissza az erdőbe.
Az 1800-as évek végén a Bolza
családnak köszönhetően
Tiszakürtön, az egykori ártéri erdő
helyén az idős fák meghagyásával
hazai kertekből és külföldről
hozatott fákkal, cserjékkel, páratlan
kert alakult ki.
A Tiszakürti Arborétum ma az ország
legszebben karbantartott parkjai
közé tartozik,
és évente 10-15 ezer látogatója van.
Az őstermészet egyik jelentős
állomásához érkeztünk itt a
Tiszakürti Arborétumban.
Ez egy kocsányos tölgy, kb. 400 éves.
Érdekessége még ennek a fának,
hogy megmértük, hány négyzetméter
levele van egy ekkora nagy fának,
és ez is, mint érdekesség, nagyon
jól mutat.
Körülbelül 8 ezer négyzetméter
levélfelülettel párologtat
és gyűjti a napfénynek az energiáját.
Az Arborétum legújabb részén járunk.
Leginkább 1988-tól számítható,
amikor egy úgynevezett dajka erdőt
hoztunk létre,
amelyik főképpen hazai kocsányos
tölgy fajokból áll
és mivel ők vannak itthon ezen a
hazai klímán,
ők teremtik meg azt a klímát, amire
az egzoten növényeknek szüksége van.
Alkalmasak ezek a mikroklimatikus
viszonyok arra,
hogy idegen földről származó
növényeket, cserjéket, esetleg
örökzöldeket betelepítsünk.
Tudunk már mutatni olyan egyedeket,
amik már beültetésre is kerültek.
Itt van például ez a gyönyörű
magyar tölgy,
ami a tölgy nemzetségnek, hogy úgy
mondjam császára.
Magyarországon találták meg a
XIX. században,
vagyis írták le a tudomány számára.
Ez a platánfa az Arborétum egyik
büszkesége és érdekessége.
Az alapítók szerették volna, hogy
minél hamarabb felnőjön ez a fa
ilyen monumentálissá és ők is még
élvezni tudják az árnyékát,
egy gödörbe három fát ültettek.
És ez a fa faj alkalmas arra,
hogy összekötve összenőjön és egy
hatalmas, monumentális
koronájú fa legyen belőle.
Ha idejönnek a látogatók és felnéznek
erre a hatalmas koronára,
olyan, mint amikor templomban jár az
ember és kicsinek érzi magát,
és elcsodálkozik a természetnek
a nagyságán.
- Ez egy mesterséges vadkacsa telep,
ugye? - Igen.
- Hány vadkacsa van ezen a vízen?
- Kétezer előnevelt kacsa.
6 hetesen hozzuk ki, akkor már
a természetre rá lehet bízni.
- Önök keltetik?
- Nem, hanem úgy vásároljuk meg.
Vannak erre szakosodott társaságok,
akik keltetik és nevelik őket.
Mi lesz ezzel a kétezer kacsával?
Ez a kétezer vadkacsa le lesz lőve,
mert nem alkalmas arra,
hogy a természetes állományt
dúsítsa,
mert nem tud úgy megélni a
természetben.
Ez azért van, mert önök etetik őket,
ugye?
Igen.
- Mit esznek ezek?
- Árpát és búzát, kisebb korukban
tápot.
És hogyan etetik?
Ide kihozzák a gabonát nekik?
Igen. Először a part szélén, utána
mindig távolabb visszük
és felszoktatjuk őket egy távolabbi
etetőhelyre azért,
hogy belendüljön a repülésük,
hogy a vadászathoz egy sportos,
jó lövészeti lehetőség legyen.
Tehát ez is a mi úri kedvünket
szolgálja majd ki?
Megtanítjuk őket repülni azzal, hogy
mindig arrébb visszük
neki a táplálékot.
Igen, de véleményünk szerint erre
azért volt szükség,
mert az utóbbi időben nagy a
szárazság,
a vadkacsáknak a természetes élőhelye
csökkent, így a vadászati lehetőség
is csökkent.
A vadászok létszáma pedig
tudvalevőleg nőtt.
Tehát csökkent a vadkacsa
állományunk?
Igen, nagyon nagy mértékben
csökkent az élőhely miatt.
Nincsenek azok a régi nádasok,
tocsogók, mert kiszáradtak
és emiatt a költőhely, az élőhely
csökkent,
így sokkal kevesebb a vadászható
létszám.
Ezzel próbáljuk pótolni azt a
vadászati lehetőséget,
amit a természet csökkentett.
- Ezeket helyben vadásszák majd?
- Igen, helyben, mi nem visszük el
őket sehova.
Itt az etető hely és az ivó és
tartózkodási hely közötti
mozgás közben lövik a vadászok.
Dehát ahhoz túl nagy tudomány nem
kell egy vadásznak,
hogy itt van kétezer vadkacsa és
egyet-egyet kilőjön.
Egyrészt nem a vízen, hanem röptiben
lövik őket,
másrészt pedig nem tömegben
repülnek, hanem szakaszosan engedjük
őket.
Bizony volt olyan vadászunk, aki
25 lövésből is alig tudott
egy-két kacsát kilőni,
mert sebesen röpülnek. Amikor jól
laknak, nagyon szomjasak
és ezért igyekszenek a vízre
visszaszállni.
És az úgy van az a vadászatban, hogy
amikor a vadkacsa eszik,
földön van, akkor nem is szabad
vadászni rájuk, ugye?
Nem. Csak akkor szabad, ha a
levegőben van.
A sportszerűség azért egy kicsit
benne van.
- Mióta csinálják ezt?
- 4 éve csináljuk.
Előtte már abszolút nem volt, vagy
legalábbis minimális volt a vadkacsák
száma?
Minimális volt, évről évre csökkent
a számuk.
- Ez tartja el a vadásztársaságot?
- Nem tartja el, de segít.
A vadkacsa nevelése viszonylag
gazdaságosabb, mint a fácáné,
mert a vadkacsa nem annyira
kényes.
Ha egy külföldi vadász hozzánk jön
vadászni nyúlra, fácánra,
akkor szeretné azt, hogy
kacsázzon is.
Tehát egy komplexebb kiszolgálást
tudunk nyújtani.
Így azt is biztosan tudom állítani,
hogy nincs védett kacsa közte.
- Az mit jelent, hogy védett kacsa?
- A kacsának minden faját nem
lehet vadászni és ebből vannak a
nagy tragédiák,
hogy esetenként a szürkületben nem
ismeri, vagy nem akarja felismerni
a védett fajt.
És melyik az, amelyik védett?
Ezek a tőkés kacsák,
a cigány, meg a böjti,
hirtelen több nem jut eszembe.
Azokat nem szabad, mert annyira
lecsökkent a természetes
állományuk, hogy a kipusztulás
veszélye fenyegeti őket.
Egészen különleges hangzása volt
ennek a sok-sok kacsának,
ahogy hápogtak a hátunk mögött.
Nem véletlen mondom ezt,
hiszen egy kis zenei részlettel
folytatjuk,
ellátogatunk a Tiszazugi Zenei
Fesztiválra.
Idén 9. alkalommal rendezték meg
Kunszentmártonban
a Tiszazugi Zenei Fesztivált.
A térség legkiemelkedőbb komolyzenei
rendezvényén,
a hazai zenei élet számos kiválóságát
láthatta a közönség.
A Fesztiválnak alap résztvevői
gárdája a Budapesti ELTE
Bartók Béla Énekkara és Egyetemi
Koncertzenekara.
Baross Gábor Liszt Ferenc-díjas
karnagy, érdemes művész vezetésével.
Ezekhez a zenekarokhoz csatlakozik
a környékbeli,
Kunszentmártoni, Csongrádi, Szentesi,
Szegedi, Szarvasi, Mezőtúri
énekkarokból verbuválódott énekesek
csapata,
egy hatalmas, több mint 200 fős
fesztiválkórussá bővül ki
a templom szentéj színpadán fölálló
művészegyüttes.
Operaházi énekesek éneklik a
szólókat,
a komolyzenei művek, oratóriumok
szóló szerepeit,
sőt külföldi, belga, de még kenyai
vendégművész
is szerepelt már itt nálunk.
A Fesztivált szervező Kunszentmárton
Kultúrájáért Alapítvány
már javában készül a jubileumi,
10. találkozóra.
A jubileumi Zenei Fesztivál
mindenféleképpen kivételes eseménye
lesz,
nemcsak Kunszentmártonnak és
Tiszazugnak, hanem a zenei
fesztiválok sorának is.
A tervek szerint a korábbi
fesztiválok fellépő művészei
visszalátogatnak majd hozzánk
és ismételten fellépnek
a 10 évet összefoglalva, de azért
már a 11-et is előkészítendő,
a fesztiválok történetében és a
fesztiválok sorát folytatva.
Reméljük, hogy Pászti Júlia
művésznő visszatér,
Szüle Tamás visszatér.
Biztos, hogy itt lesznek:
Cserna Ildikó, Xavér, Reneira,
nagy művészek, az Operaház jeles
tagjai,
akik a korábbi időszakban is
szerepeltek már itt ezeken a
fesztiválokon
és dr. Baross Gábor karnagy úr és
dr. Tóth Mária a fesztivál igazgató,
aki a Kunszentmártoni Kultúráért
Alapítvány
alapítójaként rengeteget tett az
ügy érdekében.
A minden év júliusában sorra kerülő
fesztivál idén új helyszínnel
gazdagodott.
A katolikus templom mellett az
egykori zsinagógából kialakított,
Bartók Béla nevét viselő koncert és
kiállítóteremben is számos
hangversenyt rendeznek.
Mi nagy naivan jöttünk dinnyét
keresni, aztán kiderült,
hogy már csak nagyítóval lehet
dinnyét találni.
Mert későn jöttek, 2-3 héttel
ezelőtt kellett volna.
Különben általános dolog, hogy
ilyenkorra már leérik a dinnye?
Nálunk igen. Augusztus 13-a körül
a síkfóliás dinnyének vége.
Az itt is igaz volt, hogy előbb
kezdett el érni a dinnye?
Igen, előbb kezdett két héttel, és
egyszerre érett be a síkfóliás
a szabadföldivel.
Annyira meleg volt a tavasz,
hogy előbb kezdett érni.
Ezen a környéken azt tudja, hogy
milyen nagy területen,
vagy hányan termelnek dinnyét?
Jelenleg nem sokan, sajnos.
Nagy hagyománya volt régen,
a TSZ rendszerben,
de most 2-3 személy termel kis
területen.
És ön mekkora földterületen termel
dinnyét?
Másfél hektáron.
Az mit jelent, kb. hány kiló dinnye
terem?
Hektáronként körülbelül
300 mázsa.
Azt hallottuk, hogy nagyon-nagyon
olcsón vásárolják fel önöktől
a dinnyét. Azért megéri termelni?
- Nem, sajnos.
- Ez egy holland fajta?
- Igen.
Ez egy dumara típus.
- Vékony héjú?
- Aránylag vékony héjú.
A nagyságához képest vékony a
héja.
Nagyon jó hangja van!
Még lehet azért enni ezeket a
dinnyéket?
Már sajnos nem jó a minősége.
- A Lőrinc megtette a dolgát?
- Igen.
Ha egy dinnyés életét nézzük, akkor
mettől meddig van dolog egy
dinnyével?
A síkfóliásnál már február végén
elkezdődik a palánta nevelés
és augusztus 10-e felé végezni
szoktunk.
És mást is termel?
Mi hobbiból csináljuk ezt már.
Egy ekkora területet hobbiból
művel?
A rendes dinnyés, az 20-30 hektár
körüli.
Azzal már érdemes dolgozni.
És azt az apró dinnyét is
összeszedik, ami már nem fog beérni?
Nem szoktuk.
- Azt savanyítani szokták, nem?
- Ha megmarad a szára, akkor igen.
Ahhoz jobb időjárás kellett volna.
A nagy meleg megégette.
Az 40-50 fokos meleg nem kellett
volna.
Ha eső van, akkor kiküszöbölhető
ez, ugye?
Az esővel is vigyázni kell.
Meleg kell neki és néha egy kis
csapadék.
Locsolni még tudtuk, de a meleget nem
tudtuk befolyásolni.
Kellene egy beruházó, aki az
öntözőrendszert megcsinálja.
Az van, a locsolás nem probléma,
csak a meleget nem tudjuk
szabályozni.
Köszönöm szépen, és akkor
februártól újból jó dinnyetermesztést
kívánok.
Reméljük, jobb lesz, mint az eddigi
évek.
Hát úgy legyen!
Mi pedig most egészen mással
folytatjuk,
mégpedig egy újságot mutatunk be
önöknek.
A Cibaki hírek helyi unikum.
Készítője egy megszállott újságíró,
aki egyben a lap cikkeinek írója,
szerkesztője, terjesztője,
amolyan jó értelemben vett mindenese,
aki több diplomás
mezőgazdasági szakemberből vált
újságíróvá.
Minden nap bekerékpározik a
Polgármesteri Hivatalba,
ahol lediktálja és kijavítja kézzel
írt cikkeit. Mindezt társadalmi
munkában.
Lassan 12 éve lesz, amikor az
önkormányzati választások
Cibakházán megtörténtek. Egy régi
munkatársam lett a polgármester,
és megbeszéltük, hogy egy helyi
lapot jó lenne indítani.
Az újságunk első száma 1991.
februárjában jelent meg.
Ebben az időben én, mint agrármérnök,
növény orvos,
elsősorban csak mezőgazdasági
témájú cikkeket készítettem.
Mint általában a helyi lapokat,
ezt a lapot is anyagilag
az önkormányzat támogatja.
Az újság összekötő kapocs azokkal
a családokkal,
amelyekhez ugyan eljutnak a hírek
a média által,
de családi körülményeik miatt a
napi eseményekről inkább innen
értesülnek.
A hétköznapok és az ünnepnapok
krónikása ez a lap.
Maradandó dokumentációja a
Cibaki emberek hétköznapjainak,
mindennapos gondjainak.
Sokan olvassák a lapot olyanok is,
akik templomba nem járnak.
Ezért tartja fontosnak a helyi
plébános a vallási oldalt.
A gyerekek gondjairól, elsősorban
nevelésről,
tehát ami bizonyos értelemben
lelki pásztori, papi feladat,
elsősorban ilyen cikkeket igyekeztem
írni, túl a sorozatokon,
ami elsősorban a templom
festményeiről és szobrairól szóltak.
Tehát olyan témák, amik a mindennapi
életet érintik. Ezeket tartottam
fontosnak megírni.
Ott jártunkkor volt előkészületben
az augusztusi szám,
melyben Vendel riportot készített
a helyi óvoda vezetőjével.
Szeretnék néhány kérdést föltenni.
Az új beosztásodhoz hogyan készültél,
készülsz föl?
Milyen elképzelésekkel vágsz ennek
a nagy feladatnak?
Vendel élő kapcsolatban van a helyi
lakosokkal, közvetlen visszajelzést
kap az olvasóktól.
Olvassák a Cibaki híreket?
Hát a Cibaki hírek most nagyon régen
nem jelent meg.
Úgyhogy hiányoljuk, várjuk, hogy
megjelenjen.
Van benne mezőgazdasági rész, amit
Tóth Vendel csinál,
azt is szeretem elolvasgatni, meg
hát beszámolnak benne, hogy mit
csinál az önkormányzat.
Azokat is elolvasom. Szeretem benne
az iskolákról, óvodákról szóló
híreket,
szóval mindent.
Nem szoktam sajnos, mert el vagyok
foglalva, dolgozom.
Mindent elolvasok benne, ami csak
bele van írva.
Mindent szeretek elolvasni benne.
Nagyon érdekesnek találom, csak
sajnálom, hogy ilyen ritkán jelenik
meg.
Igazán megjelenhetne minden
hónapban.
Nagyon szeretem. Ami benne van,
nagyon érdekli az embert.
A faluja sorsa főleg.
Az önkormányzati képviselőtestület
megszüntette a havi megjelenést,
a község viszont szeretné sűrűbben
olvasni az újságot.
Ez a lokálpatriotizmus tulajdonképpen
a nemzeti érzés téglái.
Egy ilyen téglát szeretnék továbbra
is építgetni és alkotni.
Én úgy érzem, hogy szükség van
erre.
A MUOSZ közgyűlésen, a
felszólalásomban is azt mondtam,
hogy én nem Pesten akarok újságíró
lenni, egy 501. fölösleges,
hanem igenis Cibakon. Én Tiszazugban
akarom ezt csinálni,
mert úgy érzem, hogy itt van rá
szükség.
Szerintem sokan egyetértenek
velem abban, hogy a legjobb
pillanatok következnek a műsorban,
hiszen főzni fogunk.
Most nem halászlét főzünk,
hanem...
Kecsege húslevest.
Akkor kezdjük el, Kati.
Hogyan kell nekifogni?
Először is a zöldségeket szoktam
belerakni,
mivel ennek több fövés kell, mint
a hal húsnak, mert annak elég egy
20 perc.
Forrásba lévő, kb. 2,5 liter vízbe
teszek fel
mindenféle zöldségeket.
- Mintha sima húslevest főznénk?
- Igen, pontosan.
Ezt úgy szoktam, hogy körülbelül
olyan jó felfövésig megfőzöm.
Ez hadd pezsegjen.
- Ez egy jó fél óra, nem?
- Igen,
mert ezek majdnem új zöldségek.
Egy kis ételízesítő.
Egy kis só.
Egy kis szemes bors.
- Ez is belekerül?
- Igen.
A paprika és paradicsom.
Tehát eddig egy egyszerű
zöldséglevest tettünk föl.
Igen, ez olyan, mint a húsleves,
csak itt pont fordítva,
először a zöldségek és után jön
hozzá a hal hús.
Most már jó félig meg van puhulva
a zöldség,
belerakjuk a halat.
- Ezt csak kecsegéből lehet csinálni?
- Csak kecsegéből, mivel ennek
az egy halnak van ilyen sárga húsa
és ettől lesz olyan sárga, mint egy
tyúkhúsleves.
Ilyen különlegest még nem is
hallottam.
Ez egy ősrégi étel. És mivel szeretem
a könyvet böngészni, így ráakadtam.
Tavaly a férjem rábeszélt, hogy
induljak a versenyen
és Mohácson elnyertem az első díjat.
Alig várom, hogy elkészüljön, mert
még soha életemben nem ettem ilyet.
Előtte azonban itt rám mosolygott
a lugasból egy paradicsom, ezt
megeszem.
A kedves nézők addig ismerjenek
meg egy igazi csodálatos süteményt.
A Tiszazug egyik 12 ezres lélekszámú
települése Tiszaföldvár.
Szolnoktól 25 kilométerre, délre
fekszik, a 442-es számú út mentén.
Ebben a községben él Erdős Hanna,
a 28 éves verseny cukrász,
aki saját konyhájában készíti
díjnyertes remekműveit.
Díszes tortáit nem fogyasztásra,
hanem saját örömére készíti,
az eredetileg vegyésznek tanult
Hanna.
A Szent Koronával, a jogarral és az
országalmával
aranyérmet nyert a világbajnoki
selejtezőn.
Az idei nemzetközi cukrászversenyen
pedig különdíjat kapott
az Erzsébet királynét ábrázoló
marcipán portréja.
Én a cukrászatot Gyulán tanultam,
érettségi utáni nappali tagozatos
képzésen.
Ott második évben találkoztam
Lindenberger Lajos cukrászmesterrel.
Nagyon sok mindent délutáni plusz
órákon,
esti előadásokon mutatott meg.
Utána a családnak születésnapra,
névnapra sütögettem.
Ő nevezett be az első versenyre
és utána magamtól próbáltam
tovább fejlődni
könyvekből, videofilmekből.
Ez a marcipán cukrász szakmának
egy külön ága,
ezt artisztikának hívják.
A versenyzés egyik külön kategória.
Itt már a díszítés a lényeg, nem
annyira az íz.
A tortában a krémrétegeknek a
rendezettsége, színessége,
változatossága helyett a külső
díszítés a lényeg.
Tortái díszítéséül először az
édesanyjától tanult
Kalocsai hímzés mintáját és
színvilágát alkalmazta.
Azután megtetszett Hannának egy
Erzsébet királynét ábrázoló
goblein kép és elhatározta,
marcipánba önti.
Amíg elkészítette a több ezer
cukorpöttyből álló portrét, 5-6 nap
telt el.
Témái kiválasztásában a családja
is segíti.
Családi témákból merítek, mint
például anyukám által a hímzés,
apukámnak vannak lovai és mindig
is voltak,
onnan a ló szeretete és a lovas
képek.
Nem csak a szemet gyönyörködtetik,
hanem íncsiklandóak is
az ehető alapanyagokból készült
tortaköltemények.
A következő percekben a finomságok
elkészítésének titkaiba vezet be
minket Hanna.
Szeretnék ajánlani egy egyszerű
süteményt.
Ez helyi jellegzetesség, még térségen
belül sem ismeri mindenki.
Ezt lakodalmakkor a menyecske
szokta kontyoló tésztaként a
vendégeknek kínálgatni.
Összeállítjuk a tésztát.
Ez egy elég kemény, linzer állagú,
zsíros tészta lesz,
amit utána a nyújtó deszkán liszt
nélkül is tudunk formázni.
A süteményt aranybarnára sütjük,
kb. 10-12 percig.
Kés hegyével a tésztának a belsejét
kikaparjuk,
ebből lesz majd a sütemény tölteléke.
A belsejét ledaráljuk és átszitáljuk,
utána belerakjuk a porcukrot,
a kakaóport,
a baracklekvárt,
a margarint, végül az egy adag
kávét
és a rumaromát.
A kész, betöltött süteményt
ételfestékkel, aromával befestjük,
pirosra a közepét, zöldre, ahol
a két fél találkozik.
Elkészült a nagyon finom levesünk,
aminek teljesen ugyanaz az illata,
mint a vasárnapi húslevesnek.
És akkor most jöhet rá a
petrezselyem.
Igen, ezt a végén szoktam rászórni,
csak épp, hogy megmelegszik benne.
És akkor lehet tálalni.
Akkor tálaljunk.
Alig várom, hogy megkóstoljam.
Megengedem, hogy szedjél.
- Én szedjek magamnak?
- Igen.
Ami tetszik. Esetleg a halat, azt
kiszedem.
Találtam benne halat is.
Hú, de jól néz ki!
Gyönyörű aranysárga színe van.
Nagyon jól néz ki.
Nem tudom, hogy ezt, hogy fogom
megkóstolni,
mert ez olyan forró, hogy
szerintem a torkomra forr azonnal.
Nem bírom ki.
Jó étvágyat!
Köszönöm.
Ez isteni!
Nagyon-nagyon finom.
(zene, ének)
...
Több
Közreműködők:

Személyek

07:15:59

Szokolai Lajos, polgármester, Cserkeszőlő

07:22:33

Molnár Tibor, kereskedelmi igazgató

07:26:27

Szombati Zoltán, gazdálkodó

07:27:35

Tóth Imre, fafaragó, Borbás Mária, műsorvezető

07:31:52

Fésűs Sándorné

07:35:42

Kovács László, révész

07:38:23

Tarjáni Mihály, halász

07:42:30

Magyar Jánosné, szűcs [balra]

07:49:10

Mészáros Pál, halász [balra]

07:56:41

Ferenczi Andrásné

08:00:26

Dobrosi Dénes, erdőmérnök, zoológus

08:05:11

Bakos László, elnök, Tiszasasi Vadásztársaság

08:09:36

Vass Zoltán, kuratóriumi tag, Kunszentmárton Kultúrájáért Alapítvány

08:12:45

Borda Lajos

08:16:01

Tóth Vendel, szerkesztő, Cibaki Hírek

08:17:10

Szarvas András, esperes, plébános, Cibakháza

08:19:44

Mészáros Pálné

08:22:24

Erdős Hanna, versenycukrász, Tiszaföldvár

Kiemelt részek

07:15:26

Főtér: Cserkeszőlő

34:12

Főtér