Ízőrzők - Császártöltés
Gyártási év: 2011 | Adásnap: 2011. december 02.
Időpont: 16:39:19 | Időtartam: 00:37:14 | Forrás: Duna TV | ID: 1291186
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 37 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: CsászártöltésEpizódcím: Császártöltés
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2010)) Feliratozva a teletext 333. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2010) A település nevével kapcsolatban a néphagyomány azt tartja, hogy azok népesítették be, akiket I. Lipót császár küldött ide töltés építésére, hogy az Akasztótól Baja felé húzódó Őrjeg mocsarán át tudjon utazni. Az 1743-1744-es években telepíti be a kalocsai érsek német családokkal, s a szőlőkultúra fellendítését várta tőlük. Napjainkban az idősek egy része még mindig ismeri és használja a sváb nyelvet. Műsorunkban - ennek megfelelően - hagyományos sváb ételeket mutatunk be: Sonkalevest, Párolt káposztát sonkával, Kelt palacsintát, Kriábá-paprikást, Sertés pacalt, Kacsabögybe töltött kolbászt és Hájas kalácsot. Napjainkban az idősek egy része még mindig ismeri és használja a sváb nyelvet. Műsorunkban- ennek megfelelően- hagyományos sváb ételeket mutatunk be: Sonkalevest, Párolt káposztát sonkával.
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Sonkaleves - Párolt savanyú káposzta sonkával - Kelt palacsinta - Kriábá paprikás - Sertés pacal - Hájas kalács
Teljes leirat:
- Császártöltésen vagyunk,
Bács-Kiskun megyében,
egy német nemzetiségi
településen,
mely az 54-es számú
fõút mellett van, az szeli ketté.
Császártöltés sváb település.
A sváb hagyományokra nagy
hangsúlyt fektetünk.
Ez megmutatkozik abban,
hogy németet tanítunk.
Sokan beszélik még a sváb nyelvet,
én is beszélem, értem is.
A gyermekeim sajnos már nem,
õk inkább a németet tudják.
A sváb nyelv kihalóban van.
Az 1700-as években jöttek be
az õseink Patatics gróf hívására.
Kezdetben 14 család,
aztán egyre több lett.
Ezek az emberek az ingoványos,
homokos területbõl
egy virágzó mezõgazdaságú
falut hoztak létre.
A természeti lehetõségeink
nagyon jók,
hiszen van egy több száz
hektáros természetvédelmi terület,
vörös mocsár, amiért
mindenképpen érdemes eljönni hozzánk.
Csak felügyelõ kíséretében
lehet bemenni.
Van körülbelül 4 ezer hektár erdõnk,
700 hektár szõlõnk,
és van ezer pincénk.
A szõlõterület a mai napig
a legfõbb megélhetési forrás.
Császártöltésen minden házhoz,
1-1,2 pince tartozott.
Ma már nem egészen így van.
A pincék megvannak, de nincsenek
tele élettel.
Ennek különbözõ okai vannak.
A szõlõterületünk megmaradt.
Közel 800 hektár szõlõvel bírunk,
de zömében szõlõ formájában adjuk el.
Nálunk a fehér szõlõk, fehér borok
a jellemzõek.
Az utóbbi idõszakban a világfajták
jöttek be.
Régebben a kadarka, kövidinka,
budai voltak a jellemzõk.
Most a chardonnay, a rizling fajták,
cserszegi fûszeres, ami a fõ fajta.
A vörös szõlõben a kadarkát
felváltotta
a kékfrankos és a zweigelt.
Van egy falumúzeumunk, ahol a
német, sváb hagyományokat õrizzük.
Illetve van egy szoba, ahol a
szégyenletes '47-es kitelepítésnek
állítunk emléket.
Van sváb tánccsoportunk,
óvodai, iskolai és felnõtt korban is.
Õk a régi hagyományt õrzik, viselik.
Császártöltésen még mindig
tartja magát a régi konyha.
Az én korosztályom még úgy étkezik,
mint régen.
Én például nagyon szeretem a
kacsából vagy libából készült
töpörtyûs, májas paprikás krumplit.
Nagyon szeretem a külön elkészített
libabögyöt,
amit disznóvágáskor csinálnak.
Ezek olyan sajátos, feledhetetlen
ízek, amit nem lehet elmondani.
Ezt csak az tudja, aki megkóstolja.
Lehet, hogy fog ez sokáig
fönnmaradni,
hiszen az iskolában már nem
ezt tanítják,
de mi még ehhez ragaszkodunk
és nagyon jól esik
azt a fajta ételt enni,
amit az õseink is ettek.
- Sonkalevest szeretnék készíteni
úgy, ahogy régen az idõsebb emberek
ezt fõzték.
Ezt inkább õsszel szokták fõzni,
mikorra a sonka már jól beérett.
A finom ízeket kiadja a levesbe.
Ennek a sváb hagyománya annyi,
hogy régen nem volt annyi hús.
Elmentünk a mészárszékre, levágták
a disznókat.
Ilyenkorra készen voltak a sonkák,
szüretre felvágtuk.
A sonkát volt, aki pörköltnek
használta, lecsóba is fõzték,
de általában levesnek, tésztával.
Nagyon szerették szüretkor,
mert olyan könnyû íze van,
mint egy húslevesnek, de füstösebb
aromás leves volt ez.
Megmosom a sonkát, felül, ahol
meg volt füstölve,
levágtam, hogy ne legyen olyan
erõs füstös íze.
Beteszem a fazékba.
Felöntöm vízzel és felteszem
a tûzhelyre.
Lassan elkezdem fõzni.
A levesbe kerül sárgarépa,
petrezselyem, zeller,
paprika, hagyma.
Ezt a levest sózni nem kell,
mert a sonka annyira sós,
és kiadja az ízét.
Meg kell kóstolni, ha kíván egy
csöpp sót, még teszünk bele.
Amikor megfõtt a sonkalevest,
a sonkát kiszedték,
kivették és szeletekre felvágták.
Volt aki krumpli fõzeléket
készített hozzá,
simán behabarva, vagy tejfölös,
babérleveles habarással.
Ezt második fogásnak feltálalták.
A sonkaleves habját leszedem,
és belerakom a zöldséget,
és együtt fõ tovább lassan.
Ha megfõtt, kiszedem a sonkát,
és azt külön lehet tálalni.
Szép tiszta marad, mint a
húsleves.
Késõbb megkóstolom,
ha nem elég sós, egy csöpp sót
teszünk még hozzá,
meg egy csipet borsot rakok bele.
Megpuhult a sonka és a zöldség.
Kiszedem, tányérra rakom,
felszeletelem
és tálalom a levest a tálba
tésztával.
Így elkészült a sonkaleves.
Mellé rakjuk a fõtt sonkát.
Aki szereti, vághat a levesbe is,
vagy külön fõzelékkel.
- A plébánia története visszanyúlik
egészen az 1743-as évig,
amikor Schweibert Miklós
Németországban felkereste
Patacsics Gábor érsek urat
azzal a kéréssel,
hogy szeretnének ide betelepülni.
A török dúlás után elnéptelenedett
terület volt ez.
Megegyeztek abban, hogy az
egészen elnéptelenedett
Császártöltés nevû falura
fogják õket betelepíteni.
1744-ben települtek ide.
Az elsõ templomot az érsekség
építette.
A templom kicsinek bizonyult,
és 1800-ban újat építettek.
Az is kicsinek bizonyult
és 1923-ban kezdték azt lebontani,
átalakítani és '25-re készült el a
mai templom.
A legutolsó renoválása 2006-ban
volt.
A templomunk védõszentje
Szent Simon és Szent Tádé apostolok.
A fõoltár képe õket mutatja:
Szent Simon, amint keresztel,
Szent Tádé apostol pedig a
levelét felolvassa.
A templomban sok minden
érdekesség van.
Az ablakok nagyon szép rajzolatúak
és szép színezésûek.
Vannak bibliai képek,
és szenteknek a képei.
1925-ben, amikor a templom tornyot
építették,
egy ember, aki ott segédkezett,
leesett, fejjel a malteros ládába
és élve maradt.
Ezt úgy ábrázolták, hogy az
õrangyala védte meg.
- Párolt savanyú káposztát készítünk
sonkával.
Ez egyszerû, gyors vacsora,
mert könnyû és vitaminos,
mert a káposztában vitamin van.
Kimossuk, nehogy túl savanyú legyen.
Nem mindenki szereti savanyúan.
A hagymát megpárolom
a savanyú káposztával,
utána megsütjük a sonkát,
és rárakjuk.
Ez egy könnyû vacsora.
Kell hozzá egy fél kg savanyú
káposzta, egy fej vöröshagyma,
egy kanál zsír, és egy jó szelet
sonka.
Felszeletelem a hagymát
a káposztába.
Teszek hozzá egy kis zsírt,
ez így megpárolom.
Felszeletelek hozzá egy szelet
sonkát,
és megpároljuk egy csepp vízzel,
és zsírjára kisütjük,
úgy tálaljuk a káposzta mellé.
Egy könnyû vacsorának megfelel.
- Német nemzetiségi tánccsoport
Császártöltésen 1981-ben alakult,
ebben az évben éppen 30 éves lesz.
Körülbelül 100-120 fõ fordult meg
ez idõ alatt a csapatban.
Nagyon sokszor és nagyon sok
helyen lépünk fel szerencsére.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországon
a környezõ településeken,
az ország különbözõ részein,
de vannak kapcsolataink
Ausztriával, Németországgal,
ahová rendszeresen járunk.
Idén is voltunk június elején
Németországban.
A csapat a német hagyományokat
és táncokat õrzi,
próbálja tovább adni az ifjabbaknak,
erre jó az "anyag" Császártöltésen,
a falu egyébként is
német nemzetiségi nagy részt.
Nyilvánvaló, hogy az óvodában,
iskolában is folyik
egy fajta nemzetiségi táncképzés.
Ennek mi nagyon örülünk.
Szerintem nagyon jó kis közösség
vagyunk.
A próba helyiségünk mindig nyitott
mindenki elõtt
és szerencsére ezt idõnként
igénybe is veszik.
Amit most elõadunk, a helyi,
vagy legalább is
a környékrõl gyûjtött táncok egyike.
- Elkészítjük a kelt palacsintát.
A kelt palacsintában az a jó,
hogy lazább a tésztája,
nem lesz olyan zsíros, mint a
másik palacsinta,
mert az élesztõ és a tojás nem szívja
magába úgy a zsiradékot.
Lazább és laktatóbb is.
Beleverem a tojásokat,
egy kis sót, cukrot,
jól felverem, apránként beleteszem a
lisztet, felöntöm a tejjel.
Simára keverem, hogy ne legyen
csomós.
Felfuttatom az élesztõt egy kis
langyos tejjel, amibe tettem egy kis
cukrot.
Megkelt az élesztõ, hozzá keverem
a liszthez, tojáshoz.
Simára keverem, hogy ne legyen
csomós.
Sûrû massza lett belõle.
Hagyom egy fél órát pihenni.
Megpihent az élesztõs palacsinta
tészta. Most szódával hígítom,
és mielõtt elkezdem sütni,
teszek bele egy merõkanál olajat.
A serpenyõbe teszek egy kis olajat,
ha felforrósodott, kezdem a sütést.
A túróba teszek egy kis sót,
cukrot, egy tojást, tejfölt
és vaníliás cukrot.
Elkeverem és meg lehet tölteni
a palacsintát.
Régen, amikor nagymama készítette
a családnak, akkor inkább
porcukorral ettük, esetleg
lekvárral.
Késõbb túrósat csináltunk,
meg kakaósat, ki hogy szerette.
- A császártöltési sváb házban
vagyunk most,
amely a császártöltési németek
történetét mutatja be, õrizte meg.
A császártöltési házak közül
talán ez a legutolsó,
amely a népi építészet
jellegzetességeit õrzi magán.
Bizonyítja ezt az utcai homlokzatnak
az osztott üveg ablakai,
a szép, díszesre faragott bejárati
ajtaja és a homlokzat csipkézett
formája.
Ugyanolyan elosztással épült,
mint a környéken szinte mindenütt
a paraszti házak:
tiszta szoba, konyha,
hátsó lakószoba és egy kamra.
A tiszta szobát a 30-as, 40-es évek
enteriõrjében rendeztük be.
Nagyon szép, díszes faragott ágyak,
slingelt ágynemûk,
gyönyörû szép ruhák mutatják ezt,
amiket elhelyeztünk.
Nagyon jellegzetes ez a
császártöltési ruha, amit itt
láthatnak.
Egy idõs néni ajándékozta a
tájháznak.
A 40-es évekbeli menyasszonyos
és võlegényes ruhát
készítettük el az elmúlt évben,
amikor a tájházunk
egy hagyományõrzõ tábort rendezett,
amelynek a témája
a 40-es évek lakodalmának
feldolgozása volt.
Találhatók még itt férfi ruhák,
fõkötõk, haubák.
A konyhában a fõzés, a befõzés
eszközeit helyeztük el.
Az egyik sarokban kialakítottuk
a kenyérsütés használati tárgyait.
Sajnos, nagyon kicsi a tájház.
Mikor az önkormányzat megvásárolta
a tájház céljaira,
nagyon romos állapotban volt.
A hátsó részét lebontották,
nem felújították,
ezért csak három kis helyiségbõl
áll.
A hátsó lakószobát 2006-ban
a kitelepítés emlékére
rendeztük be egy emlékszobának,
ami a császártöltési németség
emlékszobája.
Ebben a második világháború,
a kitelepítés
és a málenkij robot hangzó anyagait,
képi és írásos emlékeit gyûjtöttük
össze.
- Most fõzünk - svábul úgy nevezik -
kriábá paprikást.
Ez abból áll, hogy krumpli pörkölt,
és ráfõzzük a kacsamájat,
kisütjük a kacsa töpörtyûjét,
azt együtt tálaljuk.
Régen minden házban volt liba,
kacsa, ilyenkor már megtömték õket.
Nagyon finom volt a tömött máj,
meg a töpörtyû.
Ezt általában vasárnap reggel,
vagy szombat este készítették,
vacsorának, vagy reggelinek.
Igen szerették.
Volt, aki szüretre is ezt fõzte,
kacsa aprólékkal, rá a májat.
Most megfõzzük a régi szokás szerint.
Ez egy krumpli paprikás, amire
rátesszük a kacsa májat.
Kisütjük a kacsa hájat töpörtyûnek,
és ha kész a pörkölt,
melléje tálalták, együtt ették
a töpörtyûvel,
egy kis savanyúsággal.
Igen finom így a pörkölt.
Megpucoljuk a krumplit, négybe
szétvágjuk,
hogy szép girizdje maradjon
a krumplinak.
Megpucoljuk a hagymát, szeletekre
vágjuk, mert ez úgyis összefõl.
Piros paprikát is metélünk bele.
Összevágom a kacsa háját,
kis kockákra.
Felteszem, megdinsztelem.
Párolás közben teszek rá sót.
Mikor úgy látom, hogy kész,
rászórom a piros paprikát,
felöntöm vízzel, utána belerakom
a krumplit és hagyom fõni.
Közben megkóstolom, elég sót
tettem-e hozzá és hagyom fõni.
Fûszerként használtam õrölt borsot,
és teszek rá egy-két paradicsomot is.
Megfõtt már kicsit a krumpli,
ráhelyezem a kacsamájat a pörköltre.
Amikor levágjuk a kacsákat,
leszedjük a mellérõl a hájat,
összekockázzuk, ebbõl lesz a
kacsa töpörtyû.
Ez volt régen a reggeli, vagy
szombat esti vacsora.
Attól függ, ki mikor vágta le
a libát, vagy a kacsát.
Felraktam a kacsa töpörtyût,
kis vizet öntöttem alá.
Rárakom a tûzre és kisütjük.
Ezt a pörkölt mellé tálaljuk majd.
- A vörös mocsár természetvédelmi
területen állunk,
mely 1990 óta élvez védelmet.
Természetvédelmi kezelõje,
illetve vagyonkezelõje a Kiskunsági
Nemzeti Park igazgatósága.
Ez a terület elsõdlegesen
a Duna egyik mellék ágának
lefûzõdésébõl alakult ki.
Egykoron a vizekben leggazdagabb
területként tartották számon,
a kalocsai Sárköz része is egyben.
A helyiek igazából csak
"öljeg"-ként ismerik.
Az öljeg név nem igazán ismeretes.
Annyit tudhatunk, hogy vizekben
gazdag terület, sosem szárad ki.
Másodlagosan a tõzegbányászatnak
köszönhetõen alakult ki a terület.
Az 50-es évektõl kezdve elkezdõdött
a tõzegbányászat.
Az elsõ idõkben tüzelésre használták,
késõbb mezõgazdasági, kertészeti
célokra.
A tõzegbányászat hatására kialakultak
ezek a tõzeg tavak.
A tõzeg tavakon most már a
természet újra úrrá lett,
és ahogy most látjuk, nádas,
rekettye, füzes vegetációt találunk.
Mozaikos élõ hely, néhol a puhafás
liget erdõket is megtaláljuk.
A vörös mocsár természetvédelmi
területet
a vörös mocsár tanösvény nagyon
jól szemlélteti.
Ez egy 2,5 kilométeres tanösvény,
mely az egykori
bányavasút vonalán halad végig.
Bemutató táblákon
ismertetjük meg az arra látogatót
az itt található természeti
értékekkel.
- Elkészítjük a sertés pacalt,
ezt is szeretik a faluban.
Van aki pörköltösen, borsosan,
erõsen készíti,
be lehet habarni tejföllel,
babérlevéllel, úgy is nagyon finom.
Ez egy régi dolog, hogy
Töltésen pacalt csinálnak.
Lakodalmakkor is készítették.
Péntek este volt pacal, birka pörkölt
felszolgálva.
A pacalt nagyon szerették,
mert igen finoman lehet elkészíteni.
Szüret alatt is, vagy ha összejön
egy társaság, egy tál ételnek nagyon
finom.
Megmossuk a pacalt alaposan,
feltesszük, megabáljuk.
A vízbe teszünk köménymagot,
kevés sót.
Ha puha, kivesszük, összeszeleteljük
csíkokra.
Feltesszük a hagymát, egy piros
paprikát olajra és megdinsztelem.
Megsózom a hagymát és egy
csepp köménymagot is teszek bele.
Ha megpirult, törött paprikát
szórok rá, vízzel felöntöm,
bele teszem a babérleveleket
és beleteszem a megabált pacalt.
Ez sertés pacal.
Császártöltésen szeretik a marha
pacalt is,
de jobban szeretik a sertés
pacalját.
Ehhez nem nagyon kell zsiradék,
mert a pacalon van annyi zsiradék,
amit kienged magából, de nem lesz
túl zsíros.
Ez igen finom, nincs szaga,
vagy mellék íze.
Nekünk a sertés pacal a
legfinomabb.
Ez így fõl babér levéllel,
borssal.
Ha megpuhult, behabarjuk tejföllel.
Ez a sváb pacal.
Amikor fõ a pacal, teszünk bele
nagyon erõs, hegyes paprikát.
Elkészítem a habarást.
Ehhez tejfölt rakunk,
egy kis lisztet.
Megfõtt a pacal, behabartuk
tejföllel és tálalhatjuk is.
Friss kenyérrel fogyasszuk.
Emellé nem tálalunk savanyúságot,
mert tejföl van benne és
enyhén savanykás.
- Kacsabögybe töltött kolbászt
fogunk készíteni.
Ez a kacsabölgy,
ezt fogjuk megtölteni.
Úgy alakult ki ez az egész,
hogy régen a disznóvágáskor
a disznónak nem volt elég bele.
Vásárolni nem lehetett külön belet,
de minden háznál tartottak kacsát,
tömték õket és levágták.
Hogy ne menjen veszendõbe,
felfújták a kacsa bögyeket,
kiszáradt, télen disznóvágáskor
beáztatták,
megtöltötték kolbász hússal,
felrakták a füstölõre,
így tartósították.
Ezzel szaporodott a mennyiség,
ami töltelék árut tudtak csinálni.
Olyan jellegzetes ez a recept,
hogy nem fokhagymát darálunk bele,
hanem fokhagyma levet rakunk
csak hozzá,
az úgynevezett knoflwasser-t.
Kell 5 kg hús, 70:30 arányban:
70 százalék színhús,
30 százalék zsiradék.
Ehhez kell 12 dkg paprika, 10 dkg só,
5 dkg fûszer kömény és 5 dkg bors.
És ízlés szerint fokhagymalé.
A fokhagymalével elkeverjük a
fûszereket,
utána összegyúrjuk a húst, hogy
kellõképpen elkeveredjen minden
fûszer.
Gépbe töltjük, és bele a kacsabögybe.
Azért is jó a kacsabögy, mert
tovább eláll.
Ezt mindig csak nyáron vágták meg,
vagy szüret környékén,
mert addig megõrizte a frissességét.
A többi el is fogyott, vagy
megszikkadt, nem volt élvezetes a
fogyasztása.
Megtöltötték, legalább egy éjszakát
szikkasztották, vagy többet is,
felakasztották a füstre,
lehetõleg keményfa fûrészpor
füstöt kapott,
utána akasztották be a spájzba,
hogy szikkadjon.
- Hájas kalácsot készítünk.
Ez egy hagyomány.
Régebben a disznóvágás nem lehetett
hájas kalács nélkül.
Amikor kiszedték a disznóból a hájat,
rögtön ledarálták,
és csinálták a hájas kalácsot.
A disznótor után hájas kalács
volt a desszert.
Minden háznál így volt régen.
Már nem sok helyen vágnak
disznót.
A disznóvágáskor elrakjuk a hájat
30 dkg-os csomagokban
a hûtõ ládába, és amikor a család
megkívánja, akkor vesszük elõ.
Az edénybe tettem 80 dkg lisztet,
teszek bele 2-3 kanál cukrot,
nem egészen egy kanál sót,
ide a szélére,
erre majd ráöntöm a tejet.
Beleteszek egy egész tojást
és egynek a sárgáját.
Beleöntöm a langyos tejet és
belemorzsolom az élesztõt.
Hagyom egy kicsit felfutni.
Megkelt az élesztõ, most apránként
hozzá adom a tejet.
Közép keménységû tésztát gyúrok
belõle.
Az a lényeg, hogy jól ki kell
dolgozni.
Nyolcan laktunk egy lakásban.
Volt a nagymamám, nagypapám,
anyukám, apukám,
én, meg a férjem
és a két lányom.
A családi hagyomány generációról
generációra ment,
mert anyukám megtanulta a
mamától,
én meg az én anyukámtól,
de legtöbbet a nagymamával voltam,
attól tanultam el sok mindent.
Nagyon jól fõzött és nagyon jól
sütött is.
Mindig azt mondta, hogy a
fõzésnek a titka a lassú fõzés.
Nagyon erõs asszony volt,
nehezen mozgott már.
A tûzhely mellõl nem ment el,
amíg kész nem volt a kaja.
Amikor nem a napon akarom keleszteni,
akkor melegítek vizet a fazékba,
megfordított fedõvel, ráteszem a
konyharuhát és ráteszem a tálat.
A kelesztésnek félóra biztos kell.
Megkelt a tészta.
Megszórom liszttel a gyúródeszkát,
kiborítom és vékonyra kinyújtom.
Belekenem a hájat vékonyan,
hogy tudjam hajtogatni.
Puhának kell lenni a hájnak,
mert akkor nem tudom elkenni.
A nagymamám úgy csinálta, hogy
belekevert 20 dkg lisztet
és azt meggyúrta, a közepébe
tette és ráhajtogatta.
Én újítottam rajta, csak belekenem
és cukrot is szórok rá,
mert édesen szeretik a gyerekek.
Hajtogatok, egy fél órát pihen,
majd kinyújtom vékonyra.
Háromszor kell hajtogatni.
Majd még egyszer hajtogatjuk
és vékonyra kinyújtjuk.
A hajtogatásnak az a jelentõsége,
hogy réteges lesz.
Amikor megsül, leveles lesz
a tésztája.
Most vagyunk a harmadszori
hajtogatásnál, pihent egy kicsit,
és most szétnyújtom és lehet
darabolni.
Tölteléknek a barack lekvár
finom benne, meg a meggylekvár.
Régen a nagyszüleink üstben fõzték
a szilvalekvárt és azzal töltötték
általában.
Van, aki diós tölteléket tesz bele.
Elõmelegített sütõbe teszem
150 fokra,
és akkor rakom bele, ha végig kentem
õket.
Háromnegyed órát kell sülnie.
...
Több
Földrajzi név:
Császártöltés

Személyek

11:29:45

Frick József

11:33:19

Várhegyi Mátyásné

11:35:58

Fejes László

11:39:22

Hómann Antal

11:41:02

Márin Tamásné

11:42:47

Berger Józsefné

11:47:48

Agócs Péter

11:52:48

Baranyai László

Kiemelt részek

11:33:08

Sonkaleves

11:38:10

Párolt káposzta sonkával

11:40:51

Kelt palacsinta

11:44:53

Kriábá-paprikás

11:49:34

Sertés pacal

11:52:23

Kacsabögye töltött kolbász

11:54:17

Hájas kalács

11:29:28

Ízőrzők: Császártöltés

11:29:19

Ízőrzők