Ízőrzők - Boldog
Gyártási év: 2010 | Adásnap: 2011. január 30.
Időpont: 15:06:11 | Időtartam: 00:30:06 | Forrás: Duna TV | ID: 1133894
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 30 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: BoldogEpizódcím: Boldog
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2010)) (nincs kh.) Feliratozva a Teletext 222. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 31 perc, 2010) Boldog község Hatvantól 9 kilométerre fekszik, a Galga és a Zagyva mentén. Az öntözéses gazdálkodásnak köszönhetően a település a káposztáról és a fehér és pirospaprika-termelésről híres. A műsorban a gölődin leves, a boldogi fehér káposzta, a tepsis krumpli, a nagyrózsa, a kisrózsa és a mancsos tészta receptjét ismerhetjük meg. Boldog község Hatvantól 9 kilométerre fekszik, a Galga és a Zagyva mentén. Az öntözéses gazdálkodásnak köszönhetően a település a káposztáról és a fehér és pirospaprika-termelésről híres. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Gölődin leves - Nagyrózsa - Kisrózsa - Tepsis krumpli - Boldogi fehér káposzta - Mancsos tészta
Teljes leirat:
- Boldog község Hatvantól 9 km-re
található a Galga és a Zagyva
folyó mentén
Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és
Heve megye találkozásánál.
Érdekes története a község
nevének legendája, mely szerint
1552-ben a török seregek elől,
melyek akkortájt Szolnok és
Eger vára ellen vonultak,
a Boldog falvi lakosok úgy
döntöttek, nem várják meg a török
serege pusztítását,
ezért elhagyják a településüket,
és Bonta bíró vezetésével
megtalálták ezt a lápos,
mocsaras részt, ahol egy sziget
húzódott meg, ide vonultak,
Bonta bíró itt szúra le botját,
és mondta népének, mától itt
leszünk mi boldogok.
Tehát a község így kapta a ma is
viselt Boldog nevet.
A Boldogra látogatók számára
mindenképpen figyelmet érdemlő
a barokk stílusú templomunk,
a kápolna, melynek falán Táncsics
Mihály orvosának emléktáblája
van,
dr. Davida Sándornak a táblája
elhelyezve, aki a későbbiek
során elég komoly,
értékes gazdálkodási tevékenységet
is folytatott.
Megemlíteném a millenniumi szobrot
Szent István szobrával,
a magyar honvédek emlékére
állított kopjafával.
Kiemelten szeretnék szólni az
1932-ben kialakított Hőskertről,
az I. és II. világháborús hősöknek
állítottak emléket a boldogiak,
tették ezt úgy, 67 gesztenyefát
ültettek, a 67, I. világháborúban
hősi halált katona emlékére.
A falu lakosságának közös munka
eredményeként létrejött tájház
őrzi
kiemelten a néprajzi
hagyományokat.
A természeti adottságok,
földviszonyok hamar lehetővé
tették a boldogiak számára
az öntözéses mezőgazdasági
művelést, így vált Boldog híressé
káposztáján túl
fehér paprikájáról és a kézi
feldolgozású őrölt fűszer
pirospaprikájáról.
A hagyományőrzésnek szerves
részét képezi a gasztronómiai
hagyományoknak őrzése,
ápolása, amelynek során mai
napig is asztalra kerülnek a régi
ízek, régi ételek.
- Nagymamám sokszor főzött gölődén
levést, amit általában pénteken
csinált,
mert akkor nem volt húsos nap,
mert valamikor megvoltak azok
a napok,
nem úgy mint most, hogy majd
mindennap húsos ételt főzünk,
hanem általában volt az, hogy
vasárnap, kedd, csütörtök,
többször nemigen volt hús.
És akkor voltak azok a napok,
hogy pénteken mondjuk tejbe
gölődén leves,
rántásos gölődén és ilyesmik.
Az én nagymamám nagyon emlékszem,
minden pénteken sütött is.
Mákos kalács, káposztáslepény,
keltett rétes, ezek minden
pénteken megvoltak.
Otthon volt kemence, abban
megsütötte, volt mikor még a
kenyeret is megsütötte,
és az egy hétig kenyér volt.
Leveses gölődint főzünk.
Édesanyámtól tanultam, nagyon
finom,
de lehet lekváros kisgölődint is,
prézlit szoktak rásütni, vagy
szilvát, lekvárt beletenni,
ki, hogy szereti vagy ki mennyit
akar. Kinek milyen családja van.
De a leveses is nagyon finom.
(zene)
Megfőtt a krumpli, belenyomom
a tányérba, teszek bele egy kis
zsírt, egy pici sót.
A zsírtól jó puha, a sótól meg
jóízű.
Elolvad a zsír benne, a só is,
most már mehet a liszt.
(zene)
Összegyúrom szép simára,
elnyújtom vékonyra, elmetélem.
Mondjuk ebből lesz kettő, ebből
már négy,
hogy ne legyenek olyan
csúnya nagyok.
Összehajtom a négy sarkát, picit
megnyomom, összegömbölygetem.
És kifőzöm a forró vízben. Addig
kell főzni, míg a víz tetejére
föl nem jön,
addig nem szabad kiszedni, mert
akkor van megfőve, ha a víz
tetejére feljött.
Ebbe kell egy picike zsír, a
leveses gölődényhez,
egy fej vöröshagyma, apróra
elmetélve és az a szép boldogi
pirospaprikát beletenni,
felöntjük azzal a vízzel, amiben
főtt a krumpli, abba van egy kis
só,
azzal felöntjük, felforr és kész
a leves.
Elmetéljük apróra a kis
gölődieket, szedünk rá, ki
mennyit szeret.
Ki kevesebbet, ki többet. Kész.
Édesanyámtól tanultam.
Oda hívott, hogy gyere ide fiam,
nézd meg, ezt így kell csinálni.
És én nem felejtettem el.
- A boldogi paprika története,
az nagyon réges régen, évtizedek
óta termelik ebben a faluban.
Édesanyámék nagyon rég, 30-40
évvel ezelőtt a bogyiszlói
paprikát termelték,
a boldogi Béke TSZ vásárolta
fel tőlük és a Budapest
és a környező konzervgyárakban
lett ez a paprika feldolgozva,
de ez sajnos megszűnt, mivel
se TSZ, se ilyen konzervgyár,
ami fel tudná ezt dolgozni
sajnos bezártak.
Itt inkább a fűszerpaprikára
tértek át az emberek, és ezt
termeljük.
ennek a paprikának a története
is nagyon régi, ősidők óta
dédnagymamáink is termelték,
ami nagyon sok munkával jár, és
nagyon időigényes.
Március közepén kezdjük el, úgy,
hogy a melegágyat megcsináljuk,
abba elvetjük a magot,
ott felneveljük a palántát és
május közepe fele, mikor a
fagyosszentek elmúltak,
akkor palántázzuk ki a földbe.
Ezt a növényt locsolni kell
hetente többször,
attól függ, hogy milyen az
időjárás. Kapálni többször kell.
Permetezni mi nem permetezzük,
ez teljes vegyszermentes paprika.
Augusztus 20-a körül kezd
pirosodni, utána szedjük le,
az megint azon múlik, hogy milyen
az időjárás, hogy érik.
Háromszor, négyszer szoktuk
megszedni,
és a továbbiakban fel kell fűzni
a leszedett pirospaprikát,
azt kint kiaggatjuk egy hétig,
10 napig még fonnyad, pirosodik,
és utána szárítóba rakjuk, ahol
addig kell szárítani, fűteni rá,
míg az a paprika olyan csörgős
nem lesz, hogy kézzel össze
tudjuk törni.
Akkor a csumájáról letördeljük,
és a paprika így megy az őrlőbe.
Amikor le van őrölve, akkor
kerül a zacskóba, az ételbe.
Ez a gyönyörű szép pirospaprika
ennyi munkával jár.
Boldogi fehér káposzta - sós
húsból. Ezt általában télen
szokták főzni,
amikor disznót vágnak, utána
besózzák a húst,
dagadót vagy épp csülök,
ami jó húsos is.
Ha olyan, hogy nincs rajta zsír,
akkor egy kis tokája szalonnát
metélünk bele,
hogy egy kis zsír legyen a
káposztán.
Ehhez sós hús kell, savanyú
káposzta. Nem sok minden kell
hozzá.
Kb. 15 deka rizs, vagy 10,
attól függ, mennyi káposztát
főzünk.
Elmetélem apró kockára a húst,
és megmossuk. Mondjuk ezt a
káposztát mindig sokat főztek,
mert azt mondták mindig a
nagymamáék, hogy minél többet
melegítjük, annál jobb.
Egy nagy fazékkal megfőztek,
de valamikor nem így főzték,
hanem egy darabban tették bele
a húst, ahány személy volt,
annyi darab hús.
De utána kitalálták ezt, és
akkor mindenkinek lett bele hús
utána is,
mert aki megette a hús részit,
utána már nem volt csak a
káposzta.
Valamikor csak ünnepen volt hús.
Ez a káposzta is olyan volt,
hogy hús kellett bele, aztán
volt, amikor Karácsonyra főzték,
de aztán már egyre sűrűbben
főzték, mert volt hús.
Hogy ha nem pont disznótorkor,
akkor vesznek dagadót és azt
besózzák,
meg a szalonnát, áll a sóban
vagy 3-4 napig, utána kiveszik
és akkor az ugyan olyan,
mint mikor disznótorkor
besózzák. Ezt bármikor meg
tudják csinálni.
Nálunk a családban mindenki
szereti. Gyerekek is.
Most a káposztát megmossuk,
meg a húsra engedünk vizet.
a káposztát kicsit kimostuk,
ne legyen olyan savanyú, aztán
kicsavarjuk,
és a felét beletesszük a
fazékba. Ezt is megmossuk,
belerakjuk a káposzta tetejére.
Hát ebbe jóval több lesz a hús.
Rátesszük a maradék káposztát a
tetejére,
betakarjuk vele, vizet öntünk
rá és főhet.
Amikor a káposzta még nincs
teljesen megfőve, de már puhul,
benne a hús is, meg a káposzta is,
akkor bele tesszük a rizst.
Kivettem a káposzta leviből,
abba tettem zsírt,
és azt most összekavarom
liszttel. Abból lesz a habarék.
Van, aki hígabban szereti, van,
aki sűrűbben szereti.
Én mindig gondolomra csinálom,
de az 1 kiló káposztához kb.
2-3 kanál lisztet.
Forr a káposzta, ezzel behabarjuk,
összeforr a habarékkal és kész,
lehet tálalni.
- A boldogi káposzta azt nagyon
nagy hagyomány itt Boldogon.
Az én nagymamám az úgy főzte,
általában mindig szombaton,
főzött egy nagy fazék boldogi
káposztát,
és a következő hét reggelenként
sokszor az volt a reggeli,
amit egy kicsit megújítottak
már akkor úgy, hogy apróra
vágott füstölt szalonna,
kockára megsütve és azzal le
volt öntve a káposzta és így
reggelizték az ún. früstöt.
Ez a boldogi káposzta ez nem
piros. Ebben nincs a boldogi
gyönyörű,
szép piros paprika, amiről
Boldog nagyon híres.
A székelykáposztába teszünk
pirospaprikát, a töltött
káposztába is,
de ebbe a boldogi káposztába
nem. Ez ilyen fehér színű.
(zene)
- Boldogon vagyunk, Boldog
község templomában.
Itt a környező helyeken, ha nem
is itt volt az eredeti település,
az helyeződött jobbra, balra,
Hatvanhoz közelebb, majd
távolabb.
Több pusztítás érte. A tatárjárás
idején volt egy templom, és a
nép a temploma vonult,
és a tatárok ott mészárolták le
a népet, tehát szinte egy temető
volt a templom,
ahogy föltárták a homokbányánál
ezt a templomot, majd a
tatárjárás után
megint építettek egy templomot,
immár nem ott, hanem egy másik
helyen.
Azt a törökök pusztították el,
és a török kitakarítása után a
nép megint összejött itt,
és most ezen a helyen állították
fel ezt a templomot.
Először egy fatemplomot 1712-ben.
És a boldogságos Szűz Mária
tiszteletére szentelték,
szeplőtelen fogantatás.
December 8-án van a búcsúnk
itt a templomban.
Érdekes a templom barokk stílus,
paraszt barokknak mondják ezt
a stílust, amiben ez épült.
Talán a fal vonalvezetése
mutatja, hogy ez az.
Itt egy kép van, amely talán
így értékesebb képnek látszik
ebben a templomban.
Most felújítás alatt áll a
templom. Műemlékileg védett
barokk stílusa miatt,
ami tulajdonképpen részben jó,
mert megmondják, hogy mit kell
tenni,
mert végülis az ember, ha nem
ért hozzá, akkor ne nyúljon
hozzá,
és így segítségükkel, csak hát
nem adnak rá pénzt,
így nagyon sok problémát jelent
a templomnak a felújítása.
(zene)
- A kis rózsa, a nagy rózsa,
annak is Boldogon van nagy
hagyománya.
Ezt én még sehol nem tapasztaltam,
bárhol voltam is, tudtam volna
enni, ez csak Boldogon készül.
- Régi, hagyományos nagy rózsa.
Lakodalmakban ez van.
Nem sok mindennel jár, de
szeretik a falusiak, mert
az általában még most is van.
Ez a nagyrózsa vas, ez a lényeg,
mert ha ez nem lenne, akkor
palacsinta lenne.
Ehhez kell tojás, tej, liszt,
cukor. Ennyiből áll.
Ha nem tesszük bele a 10 tojást,
akkor nem jön le a vasról.
Összekavarom, fölverem egy
kicsit, pici cukorral, hozzá
adom a tejet,
a lisztet meg majd amennyit
bevesz. Olyannak kell lenni,
mint a palacsinta.
Át kell szűrni, hogy ne legyen
csomós. Még a nagyszüleim is
csinálták.
Biztos van 100 éve, mert ez
mindig ment, minden lakodalomba.
Általában pénteken szokták vinni,
mert szombaton van a lakodalom.
Pénteken délelőtt kisütik,
délután meg elvitték.
Egy literes lábasban teszünk oda
jó fél liternyi olajat, egy kanál
zsírt,
aztán folyamatosan öntünk hozzá,
ahogy elsül. Azért kell hozzá a
zsír, jobban lejöjjön a vasról.
Forrni kell az olajnak, mert ha
nem meleg a vas, akkor nem jön
le róla.
Arra kell vigyázni, hogy a
tetejére ne menjen rá a tészta,
mert ha ráment, akkor már vége
van, akkor nem jön le a vasról.
Kétszer-háromszor megrángatjuk,
hogy elváljon a vastól. Nagyrózsa
sütő vas.
Ez régiség nagyon. Míg ez a
korszak megy, mint a miénk, addig
ezt csinálják.
Lehet, hogy már a fiatalok majd
nem. Mikor végeztem, akkor
megporcukrozom,
összerakom, hogy hány darab van,
tálcára ráteszem, másnap, vagy
aznap elviszem a lakodalomba,
még másnap is jó, vagy
harmadnap is.
Úgy szoktuk általában, hogy
egy adag 30 darab, azt szoktuk
lakodalomba elvinni.
Ki van téve az asztalra, aki
megy arra, vesz belőle. Aki süti,
vagy a házigazda,
az kínálgatja. Jó ez, van olyan,
mint a torta.
- Ez kisrózsa lesz, lakodalomba
szokták készíteni,
ezt mindig szombaton süti a
keresztanya keresztanya, mert
éjfélkor tálalják fel.
Másnap is meg lehet enni, nem
olyan frissen, vagy másnapos,
már nem olyan jó.
Ezt szombaton éjfélkor a
keresztanyám egy nagy kosárba
teszi,
és azt éjfélkor, amikor van a
menyasszonytánc, akkor szokták
föltálalni.
Lakodalomba sokat szoktak sütni,
ott egy nagy kosárral, az olyan
80 darab is van,
de én most nem csinálok, csak
két tejfölből.
Nem szoktam sütni, megmondom
őszintén, csak az én családomnak,
meg az én testvéremnek, meg
mikor volt lakodalom, oda
sütöttem egy kosárral.
2 tejfölből, egy pindurka
élesztő, ezt belemorzsálom,
egy nagyon kicsike sütőpor, egy
késhegynyi szódabikarbóna,
pindurka só,
és ezt most összedolgozom.
A lisztet felesen szoktam,
rétes liszt, finom liszt.
Hát ez nem tudom, van egy
kiló, meglátjuk, mennyit vesz
bel.
Ennek az a titka, nem szabad
keményre gyúrni. Remélem, nem
hagytam ki belőle semmit.
Dehogyis nem, még a tojást.
Egyet teszek bele, de ha több
adagot csinálok, akkor többet.
Ezt nem rontja el, ha nem tesznek
bele akkor se, ha többet, csak
a tésztája sárga.
Nem szoktam sokat, mert drága
a tojás. Egyet, csak a sárgáját,
a fehérjét külön teszem, mert
ezzel ragasztom össze.
Összegyúrom, még ehhez liszt
kell, mert nem elég,
De keménynek nem szabad lenni,
mert ezt még kétszer kell
elnyújtani.
Akkor már az utolsó adag kemény
lesz. Jól ki kell dolgozni,
hogy olyan jó szivacsos legyen,
mikor sül.
Van, aki tesz bele pindurka zsírt,
de nem teszek bele, mert nagyon
kevés lesz,
azt nehogy beszívja a zsírt. De
mikor nagy adagot sütök, akkor
teszek bele kicsi zsírt.
Meglisztezem a gyúródeszkát,
még ezen is átdolgozom,
közben egy cseppet pihen,
míg a zsírt fölteszem.
Egy kis fazékba, egy fél liter
olaj lehet, teszek bele zsírt is,
én úgy szeretem, ha van benne,
mert pirosabb. Ezt elnyújtom
vékonyra.
Ezzel a formázóval fogom
szaggatni.
Kicsit még nyújtok rajta, mert
úgy látom, vastagabb lett a
közepe, hogy egyforma legyen.
Ezt mindenki rájön saját maga,
hogy hogy formálja.
Van egy idős mamám, Magda
néninek hívják, Kocka Magda.
Engem az tanított meg, leírta,
én azóta magamnak úgy sütöm
mindig.
Ő így mondta, ő sütött mindig
a lakodalom, én tőle tanultam.
Összegyúrom, ez pihen addig,
míg ezt kisütöm. Azután már
megint elnyújtóm.
Itt a tojás fehérje, amit külön
tettem, ezzel összeragasztom.
Csinálok egy lukat és ebbe bele
teszem a fehérjét.
Akkor ezt ráhelyezem, de így
ellenkezőleg.
És ezzel a lisztes kezemmel
nyomok rajta egy lukat.
Sokat nem szoktam csinálni, mert
hogy én nagyon sokat szoktam
sütni.
Szoktam a családomnak is, sütök
vagy 40-50 darabot is.
Akkor csak mindig egy párat,
mert ha összeragad, akkor nem
jön föl.
Ráteszem, legfeljebb nem nyomom
rá, hogy ne ragadjon össze,
csak így odahelyezem.
A tojás fehérje fogja össze.
A késre dugót húzunk,
és ezzel nyomom le a közepét,
hogy lyuk maradjon, mert a
lekvárt oda tesszük bele.
Hol az egyik nyomom le, hol a
másikat.
Megszoktam fordítani is
villával, dugót félre teszem,
most már elég a villa. Mikor
kisült, rakjuk a tányérra,
ebbe beleteszem a lekvárt, és
úgy hintjük meg porcukorral.
Nem árt, mert a tésztájába
nincsen.
Ezt frissiben jó fogyasztani,
ezt azért sütjük szombaton,
mikor lakodalom van,
hogy éjfélre süljön ki, mikor a
mennyasszony tánca van,
és akkor a kosárral úgy
kínálgatják.
(zene)
- A boldogi tájházban vagyunk,
amely egy galgavidéki építészeti
stílusban épült palóc lakóház.
Itt egy helytörténeti kiállítás,
helytörténeti gyűjtemény van,
ami állandóan látható.
A boldogi tájház az első tiszta
szobából, a konyhából, hátsó
szobából áll.
A tájház gyűjteményét a falu
lakossága adta össze,
adományokból lett összeállítva.
Most ahol vagyunk, ez az első
tiszta szoba, amit régen nem
annyira használtak,
nagyon ritkán használtak
lakószobának. Itt vendégfogadás
volt,
vagy akkor tartózkodtak idebent,
ha kisgyermek született a
háznál,
vagy hogy ha halott volt, itt
ravatalozták fel.
Tehát különleges alkalmakra
használták ezt a szobát.
Tiszta szobának azért is nevezték,
mert nagyon keveset laktak itt,
meg azért is, hogy ugye a
kemencét télen nem innen fűtötték,
hanem a konyhából.
Ez egy sárból készített búbos
kemence, és hogy ha ez be volt
fűtve, körbeülték,
vagy ha vendégek voltak, ez
nagyon jó meleget adott a
szobában.
A konyha egy boltíves helység,
a boltív mögött volt a beépített
tűzhely,
amit itt úgy hívtak, hogy
berakott masina, és a konyha két
oldalán pedig volt az indófi,
onnan a kemencét lehetett
fűteni.
A hátsó szobában bölcsőtől a
sírig népviseleti kiállítás van,
többnyire ünnepi ruhák láthatók
ott, amit temploma vettek fel
az emberek,
vagy lakodalmakba, tehát
különleges ünnepi alkalmakkor.
Mindenféle korosztály, mindenféle
ünnepi alkalom ruhája.
A boldogi népviselet elég
különleges, galgavidéki palóc
tájegységhez tartozik.
Vannak különleges helyi
jellegzetességű darabjai, pl.
a lyukhímzéses fodros kendő,
a kézzel hímzett rózsás szoknya,
amely alatt kacskaringós
szoknyát viseltek.
Ez a kacskaringós szoknya ez
olyan különleges harangformát
adott a fölső szoknyának,
ettől volt igazán boldogi.
- Most fog készülni az ún.
tepsis krumpli.
Itt a kertekben általában
megtermett a télire való
krumpli minden háznál,
és ezt télen jobban szerettük
sütögetni, mivel karácsony
tájékán
majdnem minden háznál volt
disznótor.
Akkor még nem volt lefagyasztva
semmi, hanem füsttel lett
eltartósítva
a hurka, kolbász, szalonna.
És ez a tepsis krumpli, ez
a finom fölfüstölt szalonnál,
kolbásszal készült. Télen,
mikor már megsavanyítottuk a
káposztát is,
akkor azt összekevertük
vöröshagymával, pici olajat
öntöttünk rá
és ez volt a savanyúság a
tepsis krumpli mellé.
Ezt úgy szoktuk készíteni,
megpucoljuk a krumplit,
karikára elmetéljük, mert úgy
előbb megsül, besózzuk, zsírozott
tepsibe tesszük,
tetejére metélünk házi füstölt
szalonnát és házi füstölt
kolbászt.
Később csináltuk úgy is, hogy
hagymakarikákat metéltünk a
krumpli közé,
ezt pici sóval összekevertük,
és úgy sült a hagyma együtt
a krumplival, a szalonnával és a
kolbásszal.
Megpucoljuk a krumplit, amit
karikára elmetélünk, megmossuk,
ezt a vizet leöntjük róla, még
egyszer átöblítjük, és akkor úgy
rakjuk a zsírozott tepsibe.
Van, aki szereti úgy, hogy sok
zsír legyen alatta, mert
kenyérrel azt lehet tunkolni.
Belerakjuk a krumplit, egy
picit megszoktam sózni, rárakjuk
a kolbászt,
és akkor elszeleteltük a
szalonnát, ezt még kicsit
be szoktuk kockázni,
és akkor ez úgy sül meg, mint a
kakastaréj.
Ezt berakjuk a sütőbe, és szép
pirosra megsütjük.
Így készül a boldogi tepsis
krumpli.
(zene)
A boldogi huszár és hagyományőrző
egyesület 2000 június 1-jén
alakult.
10 lelkes helyi lakos, aki ezt
a katonai hagyományőrzést szívvel
és lélekkel úgy gondolta,
hogy ápolni kell, ez a magyarság
szerintünk egyik legdicsőbb serege
volt a magyar huszár.
Őrizzük ezeknek a bajtársainknak
az emlékét, igaz, mi ezeket a
csatákat nem vívjuk meg,
úgy, ahogy ők megvívták, hogy
a magyar nép szabad legyen,
mi próbáljuk megtartani az
ő dicső múltjukat.
Ezek a rendezvények,a március
15-ei megemlékezés, augusztus
20,
tehát a nemzeti ünnepek
alkalmával. Minden évben
megrendezésre kerül
a tavaszi hadjárat, ami egy
nemzetközi rendezvény, és ez
9 napig tart.
Ez Boldogtól indul, itt van a
hatvani csata,
de volt az egyesületünk már
Brüsszelben, a NATO központban.
Az egyesületben majdnem minden
korosztály fellelhető, tehát a
legfiatalabbtól a legidősebbig.
A kicsik, ugye az a lényeg, hogy
ebben nőjenek fel, úgy gondoljuk
a mi helyünkbe ők fognak lépni.
(zene)
- Mancsos tésztát készítünk, de
ezt valamikor a mi nagymamáink
arra az alkalomra főzték,
hogy ha a gyerekeknek sütemény
nem volt, vagy éppen nem
jutott,
vagy idő nem volt sütni, akkor
ez sütemény helyett is megfelelt,
második félének is megfelelt.
Krumplileves vagy babaleves
mellé ez úgy nagyon finom
volt.
Hívják úgy, hogy csúszós tészta,
mancsos tészta, ki hogy nevezi
Boldogon.
Kell hozzá ugye a tészta, amit
meggyúrunk, meg aztán ezt a
sűrű mancsot,
úgy a finom, ha sok van rajta,
és akkor bőven csinálunk rá.
Egy fél kilónyi tésztához egy
liter tejből kell, hogy jusson
rá mindenkinek bőven.
Fölforraljuk a tejet, míg a tej
megmelegszik, addig 2 tojást
fölütök,
abba teszünk egy kis cukrot,
ízlés szerint, ki milyen édesen
szereti.
Langyos tejet egy kicsit veszünk
ki, ezt elkeverjük, és akkor
egy kis liszttel fölhabarjuk.
Amilyen sűrűre szeretik, de jobb
a hígabb, mint a sűrű.
Kb. olyan jó evőkanál lisztet teszünk
bele.
Rétes lisztet teszek, mert én
ezt szeretem, ezt használom,
de a finom liszt az jobban
sűríti. Ha több a tej, vagy
nagyobb családra főznek,
és több tejből, persze akkor
több lisztet, több cukrot.
Mikor forr a tej, beleöntjük
és fölfőzzük.
Még amikor hűl, akkor ez
besűrűsödik.
- Ez a mancsos tészta, mancsos
csík, én úgy emlékszem rá, hogy
mancsos csík.
Ezt is csinált az én nagymamám
nagyon sokszor, igazi házi
tejből,
mert voltak mindig nekik
tehenek, amiket akkor megfejt
frissen,
friss tejből, és annak a házi
tejnek nincs párja az biztos,
mert az igazi tej.
- A tészta vízibe szoktam egy
kanál sót tenni, mert ízesebb
a tészta.
Kifőzzük a tésztát, és akkor
beleszedjük hideg vízbe,
utána azt is leszűrjük és akkor
lehet tálalni.
Nem szoktuk összeönteni, csak
úgy szoktuk, hogy ki mennyit
akar szedni, vagy enni,
akkor annyi tésztát kiszed és a
tetejére teszi ezt a mancsot,
és úgy ő magának összekavarja.
Minél több a mancs, annál jobb.
...
Több
Földrajzi név:
Boldog

Személyek

09:36:44

Kristóf Péter

09:39:00

Tóth Andrásné

09:39:52

Petrovics Zoltánné

09:44:33

Jánosi Imréné

09:48:29

Baffi István

09:50:21

Vasas Sándorné

09:52:58

Sápi Lászlóné

09:57:13

Nagy György

10:01:18

Ifj. Jánosi Imre

Kiemelt részek

09:39:43

Gölődin leves

09:44:19

Boldogi fehér káposzta

09:50:15

Nagyrózsa

09:52:48

Kisrózsa

09:59:09

Tepsis krumpli

10:02:39

Mancsos tészta

09:36:17

Ízőrzők: Boldog