Ízőrzők - Szurdokpüspöki
Gyártási év: 2010 | Adásnap: 2011. január 02.
Időpont: 15:20:17 | Időtartam: 00:34:28 | Forrás: Duna TV | ID: 1116442
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 34 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: SzurdokpüspökiEpizódcím: Szurdokpüspöki
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2010)) (nincs kh.) Feliratozva a Teletext 222. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 31 perc, 2010) Szurdokpüspöki a Mátra hegység lábánál, a Zagyva völgyében fekszik, ott, ahol a folyó völgye a hegyek közül kilépve kiszélesedik. Nevében a "püspöki"' onnan ered, hogy egyike annak a 10 településnek, amelyet Szent István 1004-ben az általa akkor alapított egri püspökségnek ajándékozott. A település nevezetes volt a libatartásról, így évente megrendezik a Libafesztivált, s ételeik között is megtalálható a hagyományos libaleves és a libasült. Emellett megismerhetjük a laposborsó füstölt hússal, a töltött káposzta kukoricakásával, a mákos kukorica, valamint a molnár és pezsgős laska elkészítési módját is. A település nevezetes volt a libatartásról, így évente megrendezik a Libafesztivált, s ételeik között is megtalálható a hagyományos libaleves és a libasült. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Libaleves és libasült - Laposborsó füstölt hússal - Töltött káposzta kukoricakásával - Mákos kukorica - Molnár laska - Pezsgős laska
Teljes leirat:
-Szurdokpüspöki 2 ezres lélekszámú
település a Zagyva völgyében.
Keletről a Mátra nyúlványai
határolják,
nyugatról pedig a Cserhát hegység
dombokká szelídülő lankái.
A település nevének első része
a szurdok, az itt a Mátrában lévő
keskeny völgyre utal,
amelynek a bejáratánál van a
falu.
A 2. tag, a püspöki pedig az
egykori tulajdonost jelöli,
ugyanis a falu egyike annak a 10
településnek, melyeket Szent
István királyunk
1004-ben az általa akkor
alapított egri püspökségnek
adományozott.
Önkormányzatunk mindig is nagy
súlyt fektetett a hagyományok
megőrzésére,
a helyi értékeknek az utókor
számára való átmentésére.
És itt, ahol állunk, ez a Múltunk
Háza helyi néprajzi gyűjtemény.
Szerettünk volna egy parasztházat
megvásárolni a faluban,
de sajnos korhű, ilyen jellegű
házat már nem tudtunk venni,
ezért itt a Szent István Iskola
egykori tantermében rendeztük
be idén ezt a kis gyűjteményt,
amit szinte néhány nap alatt
szedtünk össze, felújítottuk a
tantermet,
és itt szeretnénk bemutatni a jövő
generációinak, őseik milyen
eszközökkel dolgoztak.
Ezeket a kopott szerszámokat
látva, talán elgondolkodhatnak,
és elképzelhetik,
hogy az előttük élt nemzedékek
milyen kemény munkával művelték
itt a földet,
teremtették meg a megélhetést
és azokat a javakat, amelyeket
itt most mi birtokolhatunk.
Bízunk benne, ez a jövő generációnak
is iránymutatást ad a megmaradáshoz.
A hagyományápolásnak része az
évente megrendezésre kerülő
Libafesztivál is.
A településen több ezer liba volt, a
60-as években minden család nevelt
1-2 kislibát,
10-20 libát jelentett ez, és a
falu rétjeit ellepték a libák.
A szomszéd falubeliek sokszor
csúfoltak bennünket papajországnak,
ami a kis libának a hívóneve.
Tehát ezt a hagyományt szerettük
volna feleleveníteni,
és ezért rendezzük meg ezt a
fesztivált,
ahol a fiatalok újra kedvet
kaphatnak ahhoz,
hogy esetleg a libatartás
hagyománya újra éled a faluban.
- Libalevest és libasültet fogunk
készíteni.
A libalevest csigatésztával, az
ún. lúdgégével, a libasültet
pedig tört burgonyával.
A sült vérére és a tepertőjével
fogjuk tálalni.
Ez a libaleves és a libasült ez
egy hagyományos, gyakorlatilag
ünnepi étel volt.
A faluban 2 ún. búcsúnap van.
Egy Szent Jakab és egy Szent
Kereszt.
Valamikor két falu volt és úgy
egyesültünk Szurdokpüspökivé.
Legelőször a libát Szent Jakabkor
vágták,
arra hizlalták és ezzel fogadták
úgymond püspöki rokonokat a
jakabiak.
Szent Keresztkor meg ez fordítva
történt.
Erre az eseményre mindig libasült
volt az étel.
Ebből fog a libaleves készülni,
a hátából, szárnyából, lábából,
fejéből, nyakából.
3-4 liter vízbe feltesszük főni
a libaaprólékot.
Másfél kanálnyi sót teszünk a
levesbe.
Míg a leves felforr, addig a
levesbe való zöldségeket
meghámozzuk.
Teszünk a levesbe sárgarépát,
zöldséget, zellert, karalábét
és egy szem burgonyát is.
A zöldségek mellé még egy csöves
paprikát, 2-3 vöröshagymát,
attól függ, kisebb vagy nagyobb,
és 2-3 gerezd fokhagymát is.
És természetesen zeller zöldet,
és petrezselyemzöldet.
Kifőzzük a tésztát a levesünkhöz,
amibe sót és egy kis étolajat
tettünk.
Felforrott a levesünk, és most
a habját leszedjük.
Ha leszedtük a habját,
bezöldségeljük a levest, majd
beletesszük a szemes borsot.
Megvárjuk, míg felfő, és akkor
alacsonyabb fokozatra vesszük
a gázt, épp csak pezsegjen.
A leves az természetesen az
ugyanúgy az ebédhez tartozott,
főételként,
amit külön tálaltak, a tésztát,
főtt húst, zöldségeket.
A levest valamikor vacsorára is
fogyasztották.
Teljesen komplett ebéd és
vacsora volt.
A libalegeltetést mindig a
gyermekek végezték.
A régebbi időkben pénzkereset
is volt. Minden libának volt
egy színe,
megjelölték, piros, zöld, kék,
kinek szürke, amilyen színű
festéke volt.
Ha ugyanolyan színű festék volt,
akkor a libának a szárnyát,
jobbát, ballát, mind a kettőt,
vagy a farkát.
És akkor, mikor este a libák
mentek hazafelé, kiváltak a
sorból,
és mindenhová bementek, a saját
otthonukba. Ezért kellett a
libákat megfesteni,
így mindenki tudta, hogy kinek
mennyi libája van, melyik az
övé.
Mert ugye az azért előfordult,
hogy nem jött ki valamelyik a
sorból,
elcsatangolt, és akkor azt
megkeresték.
(énekelnek)
- A Rakoncátlan gyermekcsoport az
óvodás gyermekekből áll.
Intézményünk 2 csoporttal
működik, 60 kisgyermeket nevelünk
a tevékenység központú óvodai
nevelési program szerint a
helyi sajátosságokkal kiegészítve.
Ennek az óvodai nevelési
programnak fő alkotórésze a
szabadidős tevékenység,
amelynek keretében a gyermekek
népi játékokat, népi táncot
gyakorolhatnak,
kinek-kinek kedve szerint. Ez
nem kötelező.
(énekelnek)
Valamennyi ünnepkört fölölelünk
a népi játékokkal és a gyermek
táncokkal.
Az idén másodszor vettünk részt
a Körkör-ki játszik ilyet népi
játékok a Mátra alján,
ovis találkozókon, ahol nagyon
nagy sikert aratott a csoport.
Községünkben nagy hagyomány van
a libás daloknak és libatartással
kapcsolatos dolgoknak,
ezért minden évben libás
dalcsokorral készülünk a
Libafesztiválra.
Előtte a gyermekek megkérdezik
otthon szüleiktől, nagyszüleiktől,
hogy mi volt a szokás, és ezt
próbáljuk mindig csokorba
foglalni.
(énekelnek)
-A libának húsosabbik része
megsütésre kerül, a hájjal,
tepertőjével, májával.
Erre csak só, és egy egész kevés
víz kerül.
Minden családban megvan, hogy ki,
melyik libarészét eszi.
Rendszerint mindenki tudja, és
akkor nem is szokta a másik
családtag kiválasztani.
Ez az érdekes, a szárnyat, ezt
dobverőnek hívták. Beborítjuk a
hájjal,
a szétválasztott libát a húsosat
és akkor a háját beletettük,
picit megsózzuk,
decinyi kis vizet teszünk rá.
Mikor a liba sül, először van
neki egy olyan tejes leve,
és amikor az elsült, akkor lesz
kristálytiszta, szép aranysárga
a zsírja és akkor készül el.
Amikor a liba már szépen sül,
ha megrázogatjuk a lábast, úszik
újra a zsírjában.
A forró libasültet egy pici
vízzel megszenteljük, betakarjuk,
az egész átpárolódik, gőzölődik,
és ropogósabb, porhanyósabb lesz.
Pár perc múlva a fedőt levesszük
és a húst kiszedhetjük zsírból.
(zene)
A zsírjából szűrünk le egy keveset,
utána fogjuk benne a májat sütni.
Nem szabad soká sütni, mert
akkor kiszárad.
A libamájat azért szeretjük,
mert olyan kellemes, puha,
lágy,
szinte kenhető, amikor kivan
hízva kellően.
(zene)
A liba vérét a forró zsírba
beledobom. A vér elkészült és
ilyen szép nagyokra megnőtt.
Ezzel elkészült a liba, mindene
kisült, leszűrjük a zsírt a
többihez.
Hagyok alatta egy kis zsírt.
A libasülthöz a tört krumplit
fogjuk elkészíteni.
Először sós vizes burgonyát
főzünk, majd leszűrjük, és abba
a lábasba fogjuk beletörni,
amiből kiszedtük a húst, a
tepertőt, májat, vérét.
És akkor ezt a ruskós zsírba
fogjuk az egészet, és kap egy
ilyen kellemes,
barnás, pörcös színt, aminek
nagyon kellemes íze van.
Elkészült a libasültünk, amit
a tepertőjét és a vérét a tört
burgonyával
leginkább reggelire, délelőtt,
vagy amikor elkészült, vagy ha
vacsorára is.
Ez egy önálló étel, teljesen
családnak laktató étel,
de a nagymamám régen mindig azt
mondta, hogy ők nem is burgonyát,
hanem tésztát gyúrt hozzá,
és elvágta szélesebb
cérnametéltre, és amikor az
kisült,
a gyerekeknek mindig ez volt a
reggelijük.
(zene)
- Széllel bélelt tánccsoport, a
Szászerka Táncegyüttes
csoportjának
utánpótlás csoportjaként alakult
itt Szurdokpüspökiben.
Általában 4 évente jönnek fel
a csoportok,
negyediktől nyolcadikig vannak
benne a gyerekek és 6 éve
alakultak.
(zene)
A faluban szoktak fellépni a
március 15.-i műsoron,
az iskolai műsorokon szoktak
fellépni, a Libafesztiválon.
Meghívást kaptunk Salgótarjánba,
bemutatkozik püspöki
és a megye napra fogunk menni
Bátonyterenyére.
(zene)
- Lapos borsó levest, füstölt
hússal - azt szeretnék főzni.
Ezt több fajtának hívják, ezt
csicserinek is, lapos borsónak
is mondják, ki hogy hívja.
Hasonló, mint a másik borsó,
csak ezt összezsugorodott
héjú.
Ősszel van a betakarítása, és
télen szoktuk füstölt hússal
elkészíteni jó leveseknek.
Előző este beáztattam a borsót,
és ezt most föltenném a fazékba
főni.
Most a füstölt húst fölkockázom,
nem nagyon apróra, hanem
nagyobbakra,
és akkor beleteszem, hadd főjön.
Hozzápucolom a sárgarépát,
4 felé szoktam vágni,
vagy ha hosszabb, akkor még
keresztbe is elvágom.
Megpucolom a vöröshagymát,
szintén egészben beleteszem.
Fokhagymát megpucoltam, a többit
belevágom a levesbe, ettől
félre tettem,
ezt a rántásban pirítom meg.
Befűszereztem a levest, tettem
bele sót, borsot, köményt,
és most megcsinálom a rántást.
Megpirítottam a fokhagymát,
beletettem a lisztet,
szép aranysárgára megsütöttem,
beleteszem a pirospaprikát és
fölengedem hideg vízzel.
Megnézzük, megfőtt-e a borsó meg
a hús, és ha ezek megfőttek,
ráöntöm a rántást, összeforralom
és utána tálalom.
(zene)
- Szurdokpüspökinek 2 katolikus
temploma van.
Enne oka, 1926-ban Szurdokpüspöki
egyesült a szomszédos
Zagyvaszentjakabbal,
és hát ugye mindkét település
népessége katolikus.
Legfőbb ékessége községünknek
ez a Szent Kereszt Templom,
ahol most is tartózkodunk.
Ez a templom egy műemlékileg
védett barokk templom, amelyet
az 1764-ben kezdtek el építeni.
Ugye a török korban az Árpádkori
templom elpusztul és a falu,
az Árpádkori település is onnan
beköltözött ide a jelenlegi
helyére,
és itt ezen a dombon építette
újjá templomát. Ez egy igen
nagyméretű templom.
Lényegében az akkori lakosság
teljes egészében befért ebbe a
templomba.
A templom, mint említettem
barokk, kívülről gazdagon
osztott párkányzattal,
korona, illetve torony
párkányzattal körbe építve,
és a legfőbb ékessége a belseje,
a belső berendezése.
A barokk főoltár, a mellékoltár,
az orgona és a copf stílusú
szószék,
valamint a keresztelő medence.
- Töltött káposztát fogok
készíteni kukoricakásából.
Ez a kása úgy készül, hogy a
kukoricát lemorzsoljuk, utána
kézi darálóval ledaráljuk,
majd abból ilyen kokuricadarát
kapunk, ezt ki kell szerelni,
és este be kell áztatni, nagyon
jól meg kell mosni, hogy a főzési
ideje megrövidüljön,
mert ennek 2-3 óra hossza a
főzési idő. Reggel szoktuk
elkészíteni.
Füstölt, kockára vágott sonkával
fogom csinálni. Ezt a töltött
káposztát anyukámtól tanultam,
nálunk ez nagyon régóta
hagyomány, mert minden évben
el szoktuk készíteni,
ha többször nem, kétszer,
háromszor. Téli hónapokban
került főzésre.
A szalonnát csak így bevagdosom,
nem kockázom föl, mert ennek
csak a zsírja kell.
Abba bele fogom tenni a
vöröshagymát, egy picit
megdinsztelem,
ezt ráöntöm a kukoricakására,
utána összekeverem a sonkával,
még ahhoz teszek majd zsírt,
mert kevés lett, egy picit
megsütjük.
Bele fogom vágni a füstölt
szalonnát is, ezt is fölkockázom.
Megsült a sonka, ezt már
ráöntöm a kukoricakására,
és egy picit hűl, utána össze
fogom keverni a fűszerekkel.
Most hozzávágom a fokhagymát,
befűszerezem.
Először sót teszek bele, utána
borsot, köménymagot, piros
paprikát.
Száraznak találom, és még teszek
bele zsírt.
Benne van minden fűszer, most
ezt összekeverem.
A fazék aljára fogok tenni egy
kevés savanyú káposztát,
a többit a tetejére fogom rakni.
Felét ide, felét oda. És akkor
elkezdem becsavarni a káposzta
harasztba.
A káposzta az is savanyú
káposzta. Kicsit lazábbra rakom,
mert ugye hely kell neki,
hogy még ez a káposzta egy
picit szaporodjon.
(zene)
Akkor elkészült a káposzta,
becsavartam a harasztokba,
most pedig rá fogom rakni az
apró káposztát, meg még a
szalonna bőrét is beleteszem,
amiről a szalonnát levagdostam.
Ezzel betakarom a káposztákat.
Annyi vizet kell rá önteni,
hogy ellepje a káposztát,
mert ennek még soka kell
szaporodnia, hogy megfőjön.
Félig megfőtt a káposzta, akkor
rántást fogok készíteni, és
azzal berántom.
Utána még fő tovább jó félórát,
és azután fog elkészülni.
(zene)
-A látnivalóink közül talán
megemlíthetném a pincesort,
ahol most vagyunk.
Ez a szőlőművelés több
évszázados hagyományaira utal.
Valamikor több száz hold szőlő
volt itt a Mátra lankáin.
Hát bizony ma már a terület
jelentősen lecsökkent, ill. a
közel 300 pincéből
ez az 50 van meg, ami itt a
Kisföld nevű pincesoron látható.
Itt a filoxéravész után sajnos
a szőlőkultúra hanyatlásnak
indult,
és ma már lényegében csak
hobbi borászatok működnek a
faluban.
- Mákos kukoricát fogunk készíteni
ebből a kukoricából, ami itt
van a tálban.
Ezt le kell morzsolni, szépen
kiszoktuk szelelni, vagy
kirostolni,
mert van az a kis apró pelyvája,
utána este beáztattuk,
és másnap főztük meg. Ezt a
mákos kukoricát úgy szoktuk
csinálni,
hogy télen összehívtuk az
asszonyokat libafosztásra.
Mikor megfosztottuk este a
tollat 11 óráig,
elhívtuk a lánybarátnőnket,
szomszédasszonyokat és mákos
kukoricát adtunk nekik vacsorára.
De közben jöttek a legények az
ablakhoz,
és akinél fosztottunk,
pláne mikor nálunk voltunk,
akkor édesanyám is mondta nekik,
hogy no fiúk, gyertek be, majd
meglátják a lányokat,
majd azok közül választhattok,
vagy azok választanak közületek.
De azok olyan huncutok voltak,
hogy fogtak egy verebet a
fészekből,
és beleengedték a tollba, a toll
meg szanaszét ment a lakásban.
De nem baj, ez volt a szokás,
ennek örültek, ha jöttek a
legények a lányokhoz.
Mákos kukoricát lehet főzni a
fehér kukoricából is, meg a
sárgaszemű, 8 soros kukorica,
annak szoktuk hívni, amit úgy
külön ültettünk.
Ezt a lemorzsolt kukoricát este
beáztatjuk hideg vízbe.
Reggel is hideg vízbe tesszük
oda, mert úgy szokták mondani,
ha melegbe tesszük, akkor nem
fő olyan szépen meg.
Itt van már a fazékban, megvan
főve, így szoktuk kiszedni a
vízből,
kicsit hagyjuk, hadd csöpögjön
le. Bemákoztuk, összekavartuk a
porcukorral,
kb. olyan felesen legyen, mert
a porcukor nem olyan édes, mint
a kristály,
ezért szoktunk bele többet
tenni. De akinek nem elég édes,
mikor eszi a mákos kukoricát,
annak adtunk mindig, hogy ha
kérte, hogy kérek még cukrot,
mert én édesebben szeretem.
Ennyire szoktuk megmákozni, de
ezzel a mézzel is meg lehet
csepegtetni,
ha valakinek nem elég édes, vagy
úgy is szeretik, hogy csak mák
nélkül, aki a mézzel szereti.
Itt hagytuk mindig az asztalon
a tálat a mákkal, cukorral
összekavarva,
és ide kitettük az asztal
közepére, és ahányan voltak,
annyi kanalat tettünk a tálba,
és mindenki a tából evett.
Tessék megkóstolni, hogy milyen
finom.
(ének)
- A szurdokpüspöki hagyományőrző
együttes 1972-ben, Röpülj páva
körként alakult.
Még ma is 3 alapító tagunk
köztünk van.
Főleg a helyben gyűjtött
dalokat énekeljük, ez a fő
feladatunk,
ezeknek a megőrzése, bemutatása,
továbbadása a fiatalabbaknak.
Hagyományok gyűjtése pl. szüreti
arató, tollfosztás, lakodalmas
szokásokat feldolgoztuk,
a püspöki népviselet megőrzése
is fő feladatunk.
Rendszeresen fellépünk a helyi
rendezvényeken, ez a március
15-ei ünnepség,
a püspöki Libafesztivál, az
Idősek Napján, az egyházközség
által szervezett
farsangi bálon, és a környező
településeken tartott
rendezvényeken.
De az ország nagyon sok
településén szerepeltünk 38
év alatt.
A csoport országos arany
minősítésű, de van Nívó díjunk is,
számtalan oklevéllel,
emléktárggyal rendelkezünk.
(ének)
- Ennek az egyszerű ételnek
Molnár laska a neve.
Sütemények vettük valamikor,
édesanyám idején.
Vasárnap délután mondtuk
édesanyámnak,
hogy nem-e süthetnénk egy kis
Molnár laskát.
Azt mondja, kislányom, majd
megnézzük, engedi-e majd a
liszteszsák,
mert ugye nagyon be kellett
osztani valamikor még a
lisztet is.
Na jól van, azt mondja,
süssetek.
Volt Molnár laska sütőnk,
általában majdnem minden háznál
volt,
és akkor én még kisebb lány
voltam, de a nővéreim hozzá
fogtak gyorsan,
aztán csináltuk a Molnár laskát.
Hozzávalók: fél kiló liszt,
3 tojás, 10 deka cukor, pici só,
tejet meg amennyit fölvesz.
Beleütöm 3 tojást, teszünk
bele picike sót,
és teszünk bele legalább 3
evőkanál cukrot.
Kicsit sűrűbbre kell csinálni,
mint a palacsinta tésztát,
mert a sütőbe adagolva majd
így egy kanállal tesszük,
de hogy ne csurogjon le, ennek
sokkal sűrűbbnek kell lenni.
Jól ki kell dolgozni, mert
annál finomabb lesz a tésztája.
A sütőnek elég melegnek kell
lenni, mert ha nem meleg, akkor
beleragad.
Ilyen a sütőnk, többfajta is
van, és ezt megszoktuk kenni
szalonnával, mind a 2 oldalát.
Ez régen, akinek volt, ugye
majdnem minden családban,
de azért tették bele a monogramját,
ha mégis elkéri valaki, akkor
tudja, az az övé volt.
Szívesen odaadtuk másnak, de
azért volt benne monogram, meg
akkor a kereszt,
meg díszítették többfajtával,
virágokkal, hogy benne legyen
a Molnár laskába.
Ha jó meleg a sütő, akkor
beletesszük a tésztát, és akkor
összenyomjuk,
akkor már sír a tészta, úgy
sistereg. És akkor mondtuk
anyukának,
jaj anyuka, sír a tészta. Nem
baj kislányom, akkor lesz szép
piros, meg akkor megsül.
- A Szászerka táncegyüttes, 15
éve alakultak, most ünnepeltük
augusztusban
a 15 éves évfordulójukat.
A Szászerka azt jelenti,
amikor kicsik voltak, akkor
nagyon szétzilált, vékonyszálú
hajuk volt nekik,
és régen így mondták, hogy
szászerka.
15 éve működik a csoport itt
a faluban. Nagyon sok helyen
fölléptek,
nagyon ismert már a megyében,
mindenféle fesztiválokon,
falunapokra meghívást kaptak
mindenfelé.
Elég nagy a repertoárjuk nekik
mert a mezőségi, a székelyföldi
palóctáncok,
aztán tyukodi, dél-alföldi,
Duna-menti, széki,
tehát elég nagy repertoárral
rendelkezik már az együttes,
elég sokat tudnak.
Tyukodi táncokat láttunk,
Húsvét Csaba készítette a
koreográfiát.
- Most pezsgős laskát készítek.
Ez a pezsgős laska nagyon jó,
finom étel,
meg nem nagy dologból megy ki,
hogy sok minden kell hozzá,
vagy drágaság.
Régen ilyen volt a konyhám,
akkor ott nem volt akkor a
konyhán olyan sok minden,
mint mostanában van. Volt egy
kis liszt, szódabikarbóna,
víz, só, meggyúrtuk,
akkor elnyújtották szépen és
derelyevágóval elszabdosták,
másnap kisütöttük.
Ez nagyon jó étel volt, jó volt
ebéd után is, vagy ha vendégek
jöttek, ezekkel megkínáltuk.
Mikor elfogyott a kenyerünk,
hétvégén, mert azelőtt egy héten
egyszer sütöttek kenyeret.
Hát mikor, hogy ettünk, vagy
elfogyott, akkor már hétvégén
nem volt kenyér,
akkor gyorsan gyúrtak pezsgős
laskát, és a kenyér helyett
lehetett enni,
mert a pezsgős laskát meg lehet
kenni libazsírral, lekvárral,
nagyon finom.
Úgy készül, hogy egy fél kiló
liszt, a fél kiló lisztbe teszek
kicsi cukrot, pici sót,
szódabikarbonát, és vízzel
összegyúrom. Arra vigyázni kell,
hogy ne nagyon kemény legyen,
se nagyon gyenge, hogy nyújtani
lessen.
Azért hívják pezsgős laskának,
mert a szódabikarbónával
csináljuk,
ezt annak hívták pezsgős
laskának régen.
Régen nem volt cukrászda, hogy
menjenek süteményért vagy
vegyenek
hanem ezt gyorsan összegyúrták,
elkészítették, és nagyon jó volt.
Addig dagasztom, míg a tál ki
nem tisztul, meg a kezemről le
nem tisztulnak a kovászok.
Kétfelé vágom és két gombócot
csinálok belőle.
Kész van a 2 gombóc, letakarom
konyharuhával, hogy egy picit
pihenjen, de nem sokáig.
Most itt a gombóc, meglisztezem
az alját, tetejét is picit és
elkezdem nyújtani.
Ezt a gombóctésztát vékonyra
kell nyújtani, hogy kiformázzuk
kockákra.
- Derelyevágóval vágom, tetejét
picit bevágom két helyen, hogy
cifrább legyen.
És a masina tetejére rakjuk,
ott meg fog sülni.
Gáztűzhelyen is meg lehet
csinálni palacsinta sütőbe,
vagy a gázlapra tesznek olyan
nagy vasat és azon is ellehet
készíteni.
Megnézzük, megvan-e sülve, ha
nincs, visszahajítjuk,
mind a 2 oldalát megsütjük,
hogy jó legyen.
Kisült a pezsgős laskánk, ezt
meg lehet libazsírral kenni,
így a tetejét megkenjük, a
másikra rátesszük, azt már a
oldala is zsíros.
Akkor itt van a szilvalekvár,
de ezt nem zsírozzuk, csak
megkenjük lekvárral.
...
Több
Földrajzi név:
Szurdokpüspöki

Személyek

09:51:06

Kovács József

09:53:32

Lazók Jánosné

09:56:17

Buda Istvánné

10:01:19

Nagymarosi Lászlóné

10:02:43

Varga Jánosné

10:05:51

Kovács Sándorné

10:10:19

Kiss Istvánné

10:12:52

Hegedűs Éva

10:14:18

Kovács Józsefné

10:17:45

Kovács Józsefné

Kiemelt részek

09:53:15

Libaleves

09:57:49

Libasült

10:02:37

Laposborsó füstölt hússal

10:05:45

Töltött káposzta kukoricakásával

10:10:09

Mákos kukorica

10:14:09

Molnárlaska

10:17:38

Pezsgős laska

09:50:23

Ízőrzők: Szurdokpüspöki

09:27:07

Ízőrzők