Kiegyezés és dualizmus

„…jobban tudom szeretni e hazát, mint gyülölni ellenségeinket…”
(Deák Ferenc)

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után mintegy 18 évvel, 1867. március 20-án fogadta el a magyar parlament azokat a törvényeket, amelyek a Habsburg Birodalom és hazánk politikai, jogi, gazdasági kapcsolatát rendezték. A törvényeket Ferenc József a királlyá koronázása után néhány héttel, 1867. július 28-án szentesítette. Ekkor jött létre hivatalosan az Osztrák–Magyar Monarchia.A törvények ratifikálását és a mögöttük álló kompromisszumos magyar politikát óriási vita övezte, megítélése máig sem egyértelmű. A törvényekkel a magyar politikai vezetés lemondott a nemzeti önállóságról, elismerve, hogy a Habsburg Birodalom fennmaradása fontosabb szempont Magyarország függetlenségénél. Ugyanakkor e törvények több évtizednyi stabilitást hoztak, megteremtve a lehetőségét a jelentős mértékű gazdasági fejlődésnek.

A kiegyezés 150. évfordulója alkalmából kiválogattunk archívumunkból negyvenöt műsort, amelyek a szabadságharc leverésétől a kiegyezésig, illetve a kiegyezéstől az első világháborúig terjedő időszak történelmi, politikai, kultúr- és művészettörténeti folyamatait mutatják be. A gyűjteményt főként a két korszak tanulmányi feldolgozásához ajánljuk középiskolai diákoknak, főiskolai, egyetemi hallgatóknak, valamint tanáraiknak, ám NAVA-pontokra ellátogatva bárki, aki a 19. század második feléről és a századfordulóról szeretne tájékozódni, találhat benne megtekintésre érdemes anyagot.

Tartalom:

A bomlás virágai és a Boldog békeidők című műsorok esetében sorozati főlapot adtunk meg – ezekről a „Kapcsolódó dokumentumok” ablakban érhetők el az egyes epizódok.

Ajánlott oldalak:

A kiegyezési törvények:

  • 1867. évi XII. törvénycikk a magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekü viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról
  • 1867. évi XIV. törvénycikk azon arányról, mely szerint a magyar korona országai az 1867. évi XII. törvénycikkben a sanctio pragmatica folytán közöseknek ismert államügyek terheit ezentúl viselik
  • 1867. évi XV. törvénycikk az államadósságok után a magyar korona országai által vállalandó évi járulékról
  • 1867. évi XVI. törvénycikk a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről