Ízőrzők - Lajoskomárom
Gyártási év: 2010 | Adásnap: 2010. június 06.
Időpont: 15:02:57 | Időtartam: 00:30:23 | Forrás: Duna TV | ID: 999626
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 30 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: LajoskomáromEpizódcím: Lajoskomárom
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2010)) (nincs kh.) Feliratozva a Teletext 222. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 31 perc, 2010) Lajoskomárom hazánk egyik legfiatalabb községe. A Fejér megye délnyugati részén található település Mezőkomáromtól 5, Dégtől 7 kilométerre fekszik. 1802-ben a Batthyány család hozta létre, azzal a szándékkal, hogy a földet, amit ekkor még sűrű erdő borított, gazdaságosabban műveltesse meg jobbágyaival. Lajoskomáromban a mai napig nagy figyelmet fordítanak a hagyományok őrzésére. A filmben láthatjuk, hogyan készül a tyúkhúsleves cérnametélttel, a főtt-sült csirke, a székelykáposzta, az aranygaluska, a töltött dagadó és a felhőszelet. Lajoskomáromban a mai napig nagy figyelmet fordítanak a hagyományok őrzésére. A filmben láthatjuk, hogyan készül a tyúkhúsleves cérnametélttel, a főtt-sült csirke, a székelykáposzta, az aranygaluska. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Tyúkhúsleves cérnametélttel - Sült tyúkhús rebarbaramártással - Székelykáposzta - Aranygaluska - Töltött dagadó rántott krumplival - Felhő szelet
Teljes leirat:
Lajoskomárom a megye egyik
legfiatalabb települése.
1802-be hozták létre,
a Batthyányiak alapították.
A Sárrét és a Sió övezte,
Löszhátságon terül el,
a fő közlekedési utaktól
relatíve közel, a városoktól,
Siófoktól, Székesfehérvártól
elérhető távolságban.
Két tájegység találkozásánál
a mezőföld síksága
és a Somogy tolnai dombság
adják meg szép természeti fekvését,
amit igyekszünk is kihasználni.
A turisztikának a lehetősége
a nagy és kisvadas vadászterületek,
az öt horgász tavunk amely egy
nagyon nagy látványosság is.
Természetileg illetve lehetőség arra,
hogy a szabadidőt eltöltsük.
A rendszerváltás óta két dologra
figyelünk különösen.
Az infrastruktúra biztosítására ill.,
hogy élhető falu legyen.
Az emberek a Tamási Ároni értelemben
jól és otthon érezzék itt magukat.
Ahogyan Csóri Sándor mondta, a
hagyomány az a legfontosabb láncszem
amire a zavarba esett jövőnek
óhatatlanul szüksége van.
Így ezek a hagyományok
a művészeti alapiskolában,
a különböző civil szervezetekben,
benne a történelmi körben
testesülnek meg.
Rendelkezünk egy testvér városi
kapcsolattal a bajorországi Haaggal.
Láthatják a falu központjába álló
mesterségek fáját,
amit a bajor testvéreinktől,
barátainktól kaptunk.
A falu életében jelentősek az
egyházak. Három szép templomunk van.
A falu alapításakor a református,
evangélikus és a katolikus közösség
megmaradt.
A háttér lehetőségeink nagyon jók.
45 hektár szőlő, több mint
200 pince invitálja a vendégeket.
A gasztronómiának is hódolunk
amiket majd önök is megláthatnak
a film során.
Sima tyúkhúslevest készítünk.
Ez nálunk falusiaknál ez nagyon
célszerű meg jó is.
Mindjárt frissen reggel levágjuk
és akkor már föl is lehet pakolni.
Most bele teszem ebbe a fazékba,
ketté vágtuk,
hogy így azért még is jobban megfő.
A zsíros részét kicsit leszedjük,
mert azért az nagyon zsíros lesz,
akkor rajta feje, nyaka.
Mindent belepakoltunk és így lesz
nagyon jó ízletes a leves.
Ha többen vagyunk
több vizet is lehet ráönteni.
Ez a húsleves elbír elég sok vizet.
És akkor föltesszük, fölforraljuk.
Annyira nem aprózzuk össze
a zöldséget, sárgarépát,
mert akkor nagyon széjjel föl.
Így csak ketté vágjuk mindegyiket.
Aztán megmossuk.
A hűslevesünk úgy nézz ki,
hogy fölforrt.
Így ezt a habot leszedjük róla.
Zöldséget, sárgarépát bőségesen lehet
beletenni, mert nagyon finom íze van.
Egy fél zellergumót is teszünk bele.
Többet nem kell, mert ennek nagyon
intenzív íze van
és akkor az nem olyan finom.
A paradicsomot azt meghámoztuk.
Egy kis forró víz alá tesszük és
ilyenkor lejön neki a bőre.
Egy fűszeres paprikát,
pár szem bimboskát teszünk bele,
az is nagyon finom.
Egy-két szem cseresznye paprikát és
ezt nem vágjuk ketté, mert nehogy
erős legyen a leves.
Teszünk bele még magyar borsot,
egy kis egész borsot, egész köményt.
Még egy fej vöröshagyma is
majd megy bele,
de azzal még kicsit várunk, mert az
hamarabb széjjel föl a levesben.
Sózzuk, erre nem kell födő. Ennek így
szépen, lassan kell neki forrdogálni.
Azért tesszük ezt föl reggel már,
mert ennek sok idő kell.
Most hűsleves lesz,
csinálunk cérnametéltet.
Valamikor kézzel szoktuk
a hűslevesbe a cérnametéltet gyűrni.
Nem volt gép, semmi nem volt.
Mindig házilag szoktuk gyártani.
Úgy szoktuk, hogy egy marék liszthöz
veszünk egy tojást.
Levestésztához nem szoktunk
sót tenni, mert hogyha eltesszük
egy hétre vagy kettőre,
mondjuk akkor a sótól megereszkedik
a tészta és akkor nem lehet
elrötögetni sokáig.
Így először csak morzsolgatni, mert
ha egyszerre összegyúrja az ember,
akkor olyan puha lesz és azt hiszem
jó is lesz, ebbe nem kell semmi.
Picit pihentettük a gombócot
és most elkezdjük kisodorni
a levestésztánkat.
Elkészült, most már
egy kicsit hagyjuk száradni.
Jó kis húsleveshez külön vízbe
kifőzzük a levestésztát.
A lajoskomáromi történelmi kör
2005 óta működik.
Először mint baráti kör,
majd 2009 óta mint egyesület.
Egyesület azért, mert sikerült
vásárolni egy régi parasztházat
amelybe múzeumot szeretnénk
működtetni.
Az úgy nevezett normális munkánk
abban áll, hogy két hetente
kedden találkozunk
és különböző témákról,
történelmi témákról beszélünk.
A második nagy feladatunk az
a múzeumban áll.
Először természetesen renoválni
azt a csodálatos parasztházat
és majd aztán berendezni,
a múzeumban bemutatni a falusi életet
úgy ahogy gondoljuk mi, kb. 1920-ban
zajlott itt Lajoskomáromban.
A harmadik fontos feladatunk,
rendezvények megszervezése,
ezzel próbálunk
régi tradíciókat feléleszteni.
Elsősorban a pince fesztivált,
a szüreti felvonulást,
majd aztán lesz egy karácsonyi vásár
és részt veszünk természetesen
a falunapon is.
Ez a gyűjtemény egy része
a saját tulajdonom.
Ami az édesanyámé,
nagyanyámé volt.
A többit pedig az iskolások
gyűjtötték Pál József tanár
segítségével.
Gyűjtöttünk össze ruhákat,
kézimunkákat, használati tárgyakat.
Olyan is van például
ami több mint 100 éves.
Remélem, hogy a faluházba ezek
a tárgyak helyet kapnak majd.
És ott mindenki megnézheti,
mindenki gyönyörködhet bennük,
már aki szereti az ilyet.
Régebben meg most is úgy van,
mikor a tyúkhúsleves megfőtt a tyúk,
akkor egy második főételnek
csináljuk azt,
hogy kiszedjük a tyúkhúst,
bele a tepsibe ami ki van zsírozva.
Így. A félbevágott tyúk. És akkor
megsütjük egy kicsit a tyúkot,
és az egy főételnek is lehet adni.
Egy kis fehér bort öntünk alája,
ez csak azért jó alája,
hogy ettől puhább lesz a hús.
Kis magyar borssal meghintsük.
Csöpp kis sót szórunk rá,
ízesebb legyen.
Megfordítom, hogy a másik felére is
kerüljön egy kis só.
Szép pirosan megsüljön a bőre neki,
azért jobb, ha vissza van fordítva.
Kis fokhagymás-tejföllel
meglocsoljuk, ettől gyöngébb lesz.
Kis majoránna is van bent,
attól más íze lesz.
Nem fóliázzuk le, mert ez már megvan
főve, ennek már nem kell a fólia.
Ennek csak egy kicsit pirulni köll,
hogy szebb legyen,
gusztusosabb legyen,
25-30 perc alatt megsül.
Ennek már nem sok sülés kell.
Rebarbara nagyon régi növény,
itt a kertekbe megterem,
csak nagyon savanykás,
sok cukor kell bele.
Egy kis sót is kell bele tenni,
mert azért íztelen lenne különben.
Margarinon megfutatjuk,
rátesszük a födőt, hogy szép lassan
párologjon el.
Mert ennek széjjel köll mennie ennek
a rebarbarának, széjjel párologni.
Egy kicsit behabarjuk, kis lisztel,
tejföllel és ezt kiforraljuk,
hogy liszt íze elmenjen és így lesz
nagyon finom a sült tyúkokon.
A sültekhöz, mindenekhöz ilyen
mártás lesz.
15 éve ezelőtt a németországi
propén evangélikus rézfúvós zenekar
azt szerette volna,
hogy az ilyenfajta egyházi zenélés
Magyarországon is elinduljon
és keresett egy gyülekezetet ahol
jelentkező gyerekek lennének tanulni.
Már akkor megígérték,
hogy hangszereket hoznak,
kottákkal támogatnak minket és
mindenben segítségünkre lesznek
és így alakult meg
15 évvel ezelőtt a zenekarunk.
Ennek a zenélésnek a fő célja
Isten dicsőítése
és az evangélium tovább adása
az emberek felé.
Úgy nevezte egy német püspök, hogy
mi vagyunk az ő isten szeretetének
a hangszórói.
Rendszeresen szolgálunk
a gyülekezetben,
Isten tiszteleteken,
egyházi rendezvényeken,
nemcsak az egyházban,
hanem a faluban.
Falunapon, szüreti felvonuláson,
ahova hívnak mi szívesen megyünk.
Természetesen
a megfelelő zenét játsszuk.
Nagyon széles a repertoárunk.
A világi zenéktől kezdve
a kora előjátékig és a mai pop zene
feldolgozásait is játsszuk.
Nemcsak a faluban,
hanem az egyház megyében,
sőt, az ország számos részén is
szolgáltunk már.
Külföldön, Pozsonyban képviseltük
tavaly az evangélikus egyházat,
a szociális expón is képviseltük
az országos egyházunkat.
Próbáljuk azt megélni
azt az életformát,
amit a németektől láttunk
vagy németektől tanultunk,
hogy együtt zenél több generáció.
Gyülekezetünkben tulajdonképpen
a rézfúvós zenekar
az a ifjúsági munkája
a gyülekezetnek,
amellett az agape evangélikus
szeretet szolgálat tartozik még
a gyülekezet munkái közé,
ahol épp vagyunk,
ahol 50 idős embert gondozunk.
Székely káposztát fogunk csinálni.
Jobban körbe szoktuk mi
ezt készíteni, akkor van friss hús,
meleg, nagyon finom,
a friss húsokból, mindenből.
Nálunk a család nagyon szereti,
mindenki.
Ez egy másodfogás szokott lenni
vagy egy főfogás leves után.
Úgyhogy most úgy kezdjük, hogy egy
kicsit a szalonnát megfutatjuk.
Megtisztítjuk a hagymát,
míg a szalonna sül, addig ezt
össze lehet kockázni.
Ez kb. egy 4 fej hagymát
szoktunk összeszelni alája.
Apró kockára, hogy azért szét is
főjön, ne mászkáljon az ennivalóba.
Most már jó lesz,
hozzátesszük a hagymát.
Egy 1,5 kiló ez a lapocka,
ezt szép kockára összeszeljük.
Ez egy kicsit ilyen rétegesebb és
azért jobb, mert ez ízesebb.
Nem annyira száraz,
mint a másik hús.
Még ezt szépen összekockázzuk.
Ebbe nagyon finom az oldalas
beletenni vagy egy kis füstölttarja,
mert akkor még ízesebb,
mint csak simán a hús.
Én az édesanyámtól tanultam főzni,
itt a szomszéd néni is,
ő tőle is sokat tanultam főzni meg az
élet vagy a sors. Megtanultuk.
De én nem szégyellek kérdezni
mástól se semmit.
Ahány ház, annyi szokás.
Így szokták mondani.
Annyi felé főz mindenki
annyiféleképpen.
Egymás között megbeszéljük itt
a szomszéd asszonyommal
a süteményeket, a fő kajákat,
hogy miket hogyan köll csinálni.
Recepteket cserélünk egymással.
Megtanulgattuk.
Nem szabad szégyellni kérdezni se
senkitől se senkinek,
mert nem szégyen,
ha az ember mindig tanul.
Teszünk rá piros paprikát és
akkor így mindjárt a szaftra,
erre rátesszük a húst,
a megmosott húst.
Teszünk bele egy kis fűszert,
egy kis köményt,
egy kis magyar borsot, babérlevelet
és evvel fűszerezzük.
Annyira nem kell bele más fűszer,
mert a savanyú káposzta
az magába is fűszeres lesz.
A sót azt majd most megkóstolóm,
hogy mégis mennyi kell,
mert a szalonnába viszont van só.
És most fölöntöm egy kis vízzel
úgy, hogy ellepje a húst,
aztán még egy kis fokhagymát
majd később teszek alája.
Egy-két gilisz fokhagymát,
még avval is ízesítve lesz.
Lefedem, hogy szépen lassan
párologjon.
A pörkölt már félig megfőtt,
a káposztához való pörkölt.
Most a káposztát egy kicsit leöblítem
nehogy sós legyen a káposzta.
Kinyomkodom és akkor
ráterítem így a pörkölt tetejire.
Egy-két ilyen fűszerpaprika is volt
benne, az nagyon finom,
nagyon jó ízt ad még a
székely káposztának, azt beletettük.
Egy kiló káposztát nyugodtan
rá lehet tenni, mert annyit elbír.
Ez egy óra hosszát még itt elrotyog
vagy háromnegyed óra hosszát
és akkor mehet bele a rántás
meg a tejföl. Annyi elég neki.
Rántás az egy kis disznó zsír
meg egy kevés kis liszt.
Ez lesz bele egy kis vékonyan
rántunk, mert ha nagyon sűrű lesz
az nem jó.
És a tejfölt kikeverem,
összeforraljuk vele.
Elég tartalmas is, mert ugye
hús, káposzta az elég tartalmas kaja.
Lajoskomárom mindig az élen járt.
És itt voltak nagymenő
paraszt emberek.
Kellett járnunk dolgozni.
Én is jártam elég sokat napszámba is,
mert rávoltunk szorulva.
Itt olyan emberek éltek annak idején,
hogy nagyon összefogtak.
Itt nagyon sok építkezés volt
és az mind összefogással.
Hát egymást nagyon segítették.
Középbogár Lajoskomárom társ községe,
és itt működik a középbogárdi falu
védő egyesület,
ami talán az egyik legrégebbi
egyesület az egyesületek között,
hiszen 1992-ben alakultunk és azóta
vigyázzuk a falu kulturális életét.
Programokat szervezünk,
szépítjük a falut,
próbáljuk a régmúltat vissza idézni,
próbáljuk megőrizni az elődeink
hagyományait.
Ugye itt vagyunk ebbe a tájházba,
ami egy élő tájház,
amin értjük azt,
hogy ide csoportokat várunk,
mint óvodás, iskolás csoportokat,
a gyerekekkel együtt
az itt látható tárgyakon,
berendezéseken keresztül
próbáljuk bemutatni a régi idők
dolgait és megtanítani őket,
mind a régi ételek készítésére,
mind azokra a dolgokra,
amik a régmúltban voltak.
Idős bácsikákat, nénikéket hívunk meg
akik mesélnek a gyerekeknek
ezekről az évekről.
Úgy látom, hogy nagyon érdekli őket,
szeretnénk tovább fejleszteni
a tájházat, mint állatokkal,
még színesebb programokat szervezni,
várjuk a felnőtteket is.
Tényleg ebbe a tájházba semmi nincs
amit nem lehet megérinteni, megfogni.
Szeretnénk hogyha együtt élne
a gyerekekkel,
hogyha lenne értelme annak, hogy ez
a gyűjtemény itt van. Megtekinthető.
Ezeket a csoportokat akik jönnek
a gyerekeket, óvodásokat, iskolásokat
vissza tudjuk vinni a régmúltba,
látszik, hogy érdekli őket,
visszajelzések nagyon jók,
mert nagyon sok anyukával
találkozunk, aki azt mondta,
hogy jaj, nagyon örültünk,
hogy itt lehettek a gyerekek,
mert élményekkel tértek haza.
Aranygaluska lesz ebédre.
Gulyás mellé szoktuk általában
csinálni a gyerekeknek aranygaluskát.
Még mielőtt nekiállunk
az aranygaluska tésztájának
előtte felfutatom az élesztőt
egy kis cukros langyos tejbe.
Az aranygaluska tésztáját úgy
készítsük el,
hogy beleszórok egy csöpp kis sót,
egy 5 dekára való cukrot,
zsiradékot, a zsiradékot elmorzsolom
csomó mentesen
és akkor úgy beleteszem a tojásokat,
beleteszem az élesztőt a tejjel,
a fölfutatott tejjel
és akkor ezt jól kidolgozom.
Kefirt én szoktam beletenni,
most is a tésztába,
mert már régen szoktuk használni
az aludttejet,
sőt, még akkor túrót mikor
csöpögtettük le a savóját is szoktuk
használni dagasztásra.
Esetleg ha még mindig kemény
a tészta akkor egy kis tejet is
lehet hozzátenni.
Ez úgy jó, ha egy kicsit puhább,
mint a kalács.
Kicsit fölfele gyűjjön majd,
még egy kis zsírt teszek az aljába.
Mindjárt alakulnak a hólyagok is.
És akkor most egy órát pihentessük.
Letakarjuk. Most csináljuk a krémet.
Legelőször is oda tesszük
a tejet fölforralni.
Addig amíg fölforr a tej,
addig kikeverem a krémet.
Vanília pudinghoz teszek egy kis
lisztet, hogy egy kicsit sűrűbb
legyen a krém.
És akkor 4 tojássárgája.
Teszek bele annyi cukrot,
hogy elég édes legyen a krém.
20 dkg, ezt így simára kikeverem.
Ezt nagyon szeressük ezt
a vanília öntetet.
Mindenki imádja.
Ha nincs otthon vanília puding,
akkor csinálom lisztel és
vaníliás cukorral.
Ha forr a tej akkor lassan engedem
bele, mert ha beleöntöm,
akkor esetleg megcsomósodik
a liszttől meg a pudingtól.
Könnyebb fölverni a tojásfehérjét,
ha egy kis cukor van benne.
És akkor a végén tettünk bele
egy vaníliás cukrot és ezt kevertük
a főt krémhez bele.
10 dkg dióhoz tettem
egy 5 dkg pórcukrot.
Egy kis citromot reszelek bele,
citromhéját,
és ezzel fogom szórni majd
a tésztának a tetejét.
Kizsírozom a tortasütőt. Meglisztezem
a deszkát ne ragadjon rá a tészta.
Egy kicsit megsodrom és
akkor szaggatom ki gömbölyűre
és akkor rakom bele,
közepit megnyomom.
Körberakom a tortasütőbe és
amikor megtelik az alja,
akkor megkenem olvasztott
margarinnal szépen a közepit,
hogy mikor szedjük ki,
akkor ne ragadjon össze.
Most akkor megszórom egy kis dióval
és rakok rá még egy sort.
Megkenem ezt is olvasztott
margarinnal és megszórom dióval.
Előmelegített sütőbe betettük
sülni az aranygaluskát.
Amikor kisült a tészta, akkor rakunk
a tányérra, kinek mennyi kell,
és akkor ráöntöm az öntetet
és akkor így lehet fogyasztani.
Itt Lajoskomáromban a művészet
oktatás az 1998 óta működik.
Saját kereteken belül 2001 óta
működik a saját művészeti iskola,
amelynek része a néptánc képzés.
A néptánc művészet oktatás
több korcsoportban működik.
Van öt korcsoport ami
művészeti iskolai képzés
és már az óvodában elkezdjük szakkör
keretein belül a művészet oktatást.
Jelenleg amit láttak táncot az
Mezőföld, saját tájegységünk tánca.
Itt mezőföldi ugróst, kanász táncot,
üvegest, lassú és friss csárdást
lehetett látni.
Próbáltunk hazait hozni ezen
a programon,
egyébként a művészeti oktatás
tanterveiben lévő táncokat tanulják
a gyerekek,
tehát felmenő rendszerben,
a különböző korcsoportok
a nekik megfelelő tanterveken
belüli táncokat tanulják.
A szereplési lehetőségeik azok
a falun belül is elég színesek.
Most az ilyen szokásos
szüreti felvonulás,
különböző ünnepi rendezvények,
karácsonyra mindig csinálunk
egy nagyon szép programot.
Ezenkívül a falunak van egy
testvérvárosa Németországban, Haag,
és oda rendszeresen járnak
a gyerekek nyaranta
és ott is bemutatják, hogy
mit tudnak, tehát nagyon
motiváltak ilyen szempontból.
Szeretik a külföldi utakat és
az itteni szereplési lehetőségeket is
és meg is felelnek az elvárásoknak.
Egy töltött dagadót
csinálunk most meg.
Ez a dagadó azért jó hozzá,
mert ezt föl lehet szúrni.
Tehát ezt föl lehet szúrni és
akkor ebbe tudunk húst tenni.
Tehát ez a porcogós része,
ez mindene rajta van
és akkor ez még nagyon finom
amikor meg van sülve.
Többféle köret lehet,
most rántott krumplit csinálunk,
de finom hozzá a rizs
vagy valami mártások.
Ezt egy éles késsel kell fölbökni,
így szépen folyamatosan.
Ezt egy picit vékonyan lesózzuk,
így, egy kicsit bele is teszünk sót,
hogy ízesebb legyen.
Nem sokat, mert a töltelékben is
van só, abból is jön ki.
Ezt a zsírt nem kell leszedni róla,
mert ez majd úgy is megsül,
ettől lesz nagyon finom.
Egy-két kis fejhagymát pucolunk
hozzá, ennyi elég hozzá,
de ezt úgy reszelem le,
hogy azért ne legyen benne a húsba,
a töltelékbe a hagymát
ne lehessen érezni.
Egy kevés zsírt teszünk alája.
Ezt a májat már előre ledaráltuk,
egy kicsit megturmixoltuk,
hogy azért simább,
folyékonyabb legyen.
Ez lesz majd kicsit megfutatva
hagymával együtt.
Itt van a gomba, ez is nagyon finom.
Ezt egy picit összeszeletelem még,
mert vannak benne nagyobb darabok.
Tojást is teszünk hozzá,
de ezt úgy szeljük fel kockára,
mert ha szelve van,
akkor ez nagyon szépen mutat
benn a dagadóba.
Beletesszük a májat, majd ha megsül,
akkor hozzátesszük még a gombát is.
Az is egy kicsit dinsztölődik.
Kicsit ezt hagyjuk sülni.
Párologni, hogy azért az ne legyen
olyan nyers benn a töltelékbe.
Egy kis zöldséget szelünk még hozzá,
ez nagyon finom bele.
Így, apróra összeszeljük.
Ezt már nem süssük meg nagyon.
Kicsit összekeverjük és akkor ehhez
mögy majd az áztatott zsemle.
Most ez egy picit itt hűl.
Négy zsemlét megáztatunk.
Ez lesz a tölteléknek az alapja
tulajdonképpen.
Belenyomkodjuk a zsemlét,
az összevágott tojást,
most már sózzuk és akkor
egy kis tört borsot.
Egy kicsit szaftosabb lesz
a töltelék, ha teszünk még egy kevés
kis disznózsírt bele.
Nem sokat kell bele,
csak egy kis diónyit.
Meg még teszünk hozzá
nyers tojást is,
ami majd összefogja
az egész tölteléket.
Hát egy 3 egész tojás kell bele.
Egy kis fűszert még hozzá teszünk.
Egy kis magyar borsot, majoránnát,
ettől jobb íze lesz neki, kis sót.
És akkor ezt így összegyúrjuk.
Esetleg, ha puhább lesz a töltelék,
akkor egy kis zsemlemorzsát
még lehet hozzátenni, de ez elsüli.
Ez így kész, mehet a dagadóba,
tepsit egy kicsit kizsírozzuk,
azt szépen folyamatosan
így kezdjük el tölteni,
így, hogy mindenhova kerüljön bele.
Többet nem teszünk bele,
mert akkor meg szétreped
mikor sül közben.
Ezt hústűvel itt össze szoktuk
itt szúrni a végit.
Ezt még bele a tepsibe, ennek
a tetejét vékonyan megkenjük
egy kis zsírral, így.
Hogyha sül, szépen ropogós legyen,
közben majd mindig locsoljuk
egy kis levével.
Ezt először tartalékon süssük,
mert azért elég vastag,
hogy átsüljön szépen folyamatosan.
Egy jó óra kell ennek azért
mire ez megsül.
Kicsit majd megböködjük, hogy
azért a gőz mind jöjjön ki belőle.
Egy picike vizet öntünk hozzá, hogy
azért alatta egy kicsit párologjon
mielőtt a fóliát rátesszük,
betesszük a sütőbe, hogy azért
ez vastag hús, hogy megfőjön.
Hogyha vendégeket várunk
vagy valami,
akkor ezt már előtte való nap
ha elkészítjük vagy reggel korán
és akkor lehet hidegen is szelni,
ez melegen is jó, de hidegen is
nagyon finom.
Csak a köretet kell megcsinálni
ebéd előtt hozzá.
Most beteszem a sütőbe.
Félig megsült. Most levesszük
a fóliát róla.
Kicsit meglocsoljuk még a zsiradékkal
hogy azért pirosabban süljön.
Jól megböködöm egy hústűvel,
most már fólia nélkül tesszük vissza
a sütőbe, hogy szép pirosra süljön.
A töltő dagadóhoz csinálunk
egy kis rántott krumplit köretnek.
Ezt ilyen szeletekre szeljük el.
Egy konyharuhára tesszük rá,
hogy föligya egy kicsit
a nedvességet.
Nem nagyon vékonyra,
hogy nehogy szétessen ha süssük.
Így egy picikét vékonyan megsózzuk.
A zsírban majd úgy is megpuhul,
addig süssük míg meg nem puhul.
Ez épp úgy megy, mint a rántott hús.
Először beleforgassuk lisztbe,
úgy tojásba, aztán a prézlibe.
A rántott krumplit
több mindenhez lehet.
Főleg ahol szeretik a burgonyát ott
lehet rántott húshoz is igazából,
ahhoz is lehet csinálni.
A kántáta kamarakórus 1992-ben
alakult, Szemerei Gáborné volt
az első kórus vezető.
Több mint 10 évig vezette
ezt a kis csapatot.
A mostani tagok közül hatan
vagy heten vannak,
akik már az első formációban is
benne voltak.
Több helyszínen is szerepeltünk már.
A legnagyobb sikereink közé
tartozik két haagi vendégszereplés,
ezenkívül a Móri kórusversenyen mi
léptünk még fel elég jó eredménnyel.
Többször voltunk kórus versenyeken.
Egyik egy kecskeméti bemutató volt.
Azóta inkább a falunkba és környékén
voltak kisebb-nagyobb fellépéseink.
Magyar népdal feldolgozásokat,
neves zeneszerző darabjait
és egyházi műveket is éneklünk.
Az utóbbi időszak egyik legnagyobb
sikerét tavaly nyáron értük el,
amikor az István a király rock
operából kicsit átvariálva
több részletett előadtunk.
Igaz, a végét elmosta az eső,
de hatalmas sikerünk volt.
(ének)
Felhő szeletet készítünk.
Ez olyan mint a képviselőfánknak
a tésztája teljesen,
tehát aki még tudott képviselőfánkot
sütni, most megpróbálhatja.
2 deci víz, ezt fölforralom és
10 dkg zsírt beleolvasztok.
Csöpp kis sót szórok bele és
15 dkg lisztet belekeverek.
Ezzel együtt főzőm kicsit.
Most megvárom míg kihűl
és akkor majd a tojást
egyenként belekeverem.
Most a tésztájába keverünk
egyenként 5 tojást.
Kicsit ilyen idétlenül nézz ki
először, de a végén már olyan
egész szép lesz.
Valamikor nem voltak
ilyen sütemények.
Én gyerekkoromba csak a kalácsot
ismertem, a fánkot ismertem,
meg a prószát meg az ilyeneket,
akkor nem voltak ilyenek.
Most aztán már annyi fajta van, hogy
az ember nem tudja melyiket csinálja.
Zsírral kenem a tepsinek az alját
és akkor meglisztezem utána.
Tepsi tetejére rákenjük a masszát,
felit. Vékonyan kenem,
mert ez majd föl fog hólyagosodni,
lesznek rajta ilyen kis hullámok
és valószínű, hogy akkor erről
kapta a felhő szelet a nevét.
Most végeztem a kenéssel és
akkor beteszem a sütőbe.
Ez kb. 20-25 percig kell sütni, de
addig nem szabad kinyitni az ajtaját,
mert akkor a hullámok visszaesnek.
Most megcsináljuk akkor
puding nélkül a krémet.
Akkor 5 tojássárgáját tettem bele
meg 5 kanál lisztet.
Simára kikeverem a lisztet
a tojássárgájával egy kis tejjel,
meg cukorral és a végén beleteszünk
2-3 csomag vaníliás cukrot,
hogy jobb vanília íze legyen.
Ezt teljesen simára,
mint a nokedli tésztát úgy kiverem.
Nagyon szép sárga a sárgájától és
akkor nem mondja meg senki sem,
hogy ebben nincsen vanília puding.
Kikevertük a krémet,
most ezt meg kell főzni keményre.
Megfőtt a vanília krém és
ennek teljesen ki kell hűlnie.
Utána belekeverjük a margarint.
Fél liter tejszínt fölvertünk
jó keményre, hogy lehessen vágni.
Az alsó lapra ráteszem
a vaníliakrémet,
ráteszem a tejszínhabot,
ezt is rákenem,
és akkor most ráteszem a másik lapot.
Annyira gyenge,
hogy vigyázva kell megfogni.
Megszórjuk porcukorral és
akkor lehet szeletelni.
A 19. században élő Vas Gereben
fogalmazta meg Lajoskomáromról
ami a Lajoskomárom
történetének a címe is,
Lajoskomárom a legelső rendes falu,
és büszkén vállaljuk ezt a hagyományt
Ha az itt látottak felkeltették
az érdeklődésüket
és a puding próbálja az evés,
szívesen megkóstolnák
az itt felsorolt ételeket
és a jó lajoskomáromi rizling bort,
több lehetőség is van rá.
Bármikor szívesen látjuk
a vendégeket,
de pünkösdkor, a falunapon
illetve augusztus 20-hoz kötődő
Lajos napi vígalmon,
ahol a civil szervezetek tálalásával
ezeket az ételeket megkóstolhatják.
Szívesen látunk minden
kedves érdeklődőt.
...
Több
Földrajzi név:
Lajoskomárom

Személyek

09:33:24

Macher Pál

09:35:20

Paska Istvánné

09:36:49

Sándor Jánosné

09:37:56

Marikucza Péter

09:39:01

Hegyi Istvánné

09:41:31

Decmann Erzsébet

09:46:10

Schmiki Mátyásné

09:46:54

Hintenbergerné Dobai Klára

09:51:50

Marton János

09:58:14

Lindemann Mónika

Kiemelt részek

09:33:01

Ízőrzők: Lajoskomárom

11:32:14

Ízőrzők