Ízőrzők - Tiszakécske
Gyártási év: 2010 | Adásnap: 2010. május 09.
Időpont: 14:59:20 | Időtartam: 00:34:54 | Forrás: Duna TV | ID: 985686
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 34 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: TiszakécskeEpizódcím: Tiszakécske
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2010)) (nincs kh.) Feliratozva a Teletext 222. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 31 perc, 2010) Tiszakécske Bács-Kiskun megyében, a kecskeméti kistérségben fekszik. Területén már közel másfélezer évvel ezelőtt lakott település nyomai találhatók. A várost 1950-ben Új- és Ókécske községből hozták létre. Tiszakécske híres termálfürdőiről, kékfestéséről és mézeskalácsairól egyaránt. A filmben a helyi asszonyok bemutatják, hogyan készülnek jellegzetes ételeik, mint például a csirkehalászlé, a lecsós tarhonya, a csukafilé sörtésztában, a libamáj karamellizált almával és a vaddisznósült aszalt szilvával. Tiszakécske híres termálfürdőiről, kékfestéséről és mézeskalácsairól egyaránt. A filmben a helyi asszonyok bemutatják, hogyan készülnek jellegzetes ételeik. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Csirkehalászlé - Tarhonya - Lecsós tarhonya - Csukafilé sörtésztában - Libamáj karamellizált almával - Aszalt szilvával töltött vaddisznó almával
Teljes leirat:
- A mai Tiszakécske környéke itt,
a Tisza gyönyörű kanyarulatában,
már a Honfoglalás előtt
is lakott hely volt.
Átvonultak rajta a
honfoglaló magyarok.
Erre bizonyítékaink vannak, hiszen
az ősi sírok azok megmaradtak.
A legrégebbi építmény az a
Bögön található templomrom.
Amelynek köveiből néhány van itt
a Helytörténeti Gyűjteményben is.
Tiszakécske egy olyan
erőteljes fejlődésnek indult,
amely megalapozta azt, hogy itt
egy erős közösség alakuljon ki.
És ki is alakult Kécske néven.
Kécske, az egy szőlőtermesztéssel,
gyümölcstermesztéssel foglalkozó
közösség volt. Ennek
jelei az utcákon láthatók,
hiszen ezek a nagyon szép házak,
ezek ma is megmaradtak.
Sokat eredeti
formájában újítanak meg.
Újkécske községet Hont megyéből
és Nógrád-megyéből betelepítettek
alapították. Az a közösség katolikus.
Míg az ókécskei
közösség református volt.
1950. április 1-én
egyesítették a két települést.
Tiszakécske néven. És a közigazgatás,
az átkerült Újkécskére. Ez a ház,
ahol ma állunk, ez volt az
egykori ókécskei község háza.
Ami majdnem ma is
ugyanezen a néven szerepel.
Csak ma közösségi háznak hívjuk.
És ez a kis Helytörténeti Gyűjtemény
egy állandó kiállító terem,
és egy másik kiállító terem ad
helyet a művészeti közösségeknek
és az idelátogatóknak.
Tiszakécskén két termálfürdő működik.
Az idegenforgalom nagyon jelentős.
Az Élő-Tisza egyik kanyarulatában
egy szabadstrand működik.
A Holt-Tisza - ami több, mint
100 hektáros - ennek a részét
is elkezdtük felújítani. És itt
kapcsolódik a gasztronómia,
hiszen az idelátogatók azok nemcsak
jól szeretnék magukat érezni,
a termálfürdőben, a Holt-Tisza
partján vagy az Élő-Tisza partján,
hanem szeretnének itt
finom és jó ételeket találni.
És ezt hál' Istennek
meg is találhatják.
- Csirkehalászlé fog készülni.
Amit valamikor, egy 20 évvel
ezelőtt barátainktól tanultunk.
Közös kinti partikon. Általában
bográcsban kint főzzük,
de most az időjárás
nem igazán engedi azt,
hogy bográcsban főzőcskézzünk.
Úgyhogy megmutatjuk, hogy
nemcsak nyáron lehet csirkehalászlét
főzni bográcsban, hanem télen is.
Mivel baráti társaságnak készül,
általában 8-10 személyre valók.
2 kisebb méretű csirkét
használunk hozzá.
Egy kis halászlé sűrítménnyel.
Próbálunk neki érdekes ízt adni.
A munkát azzal kezdjük,
hogy a csirkét előkészítjük.
Megtisztítjuk, darabjaira szedjük.
Utána hagymát, lehetőleg
minél apróbbra vágjuk,
hogy ne maradjon
darabos a halászlébe.
Felforrósítunk, felfőzünk 3dl
olajat, tehát, amennyi olajba
a hagymát megtudjuk párolni.
Nem pirítani szoktam,
inkább csak párolni.
Én elég sok sót szoktam rátenni,
mert sokkal ízletesebb.
3 szép paprikát feldarabolunk.
Általában ketten főzünk a férjemmel.
És közösen csináljuk a dolgokat.
Az előkészítést leginkább.
Az ízesítésnél már
ő a nagy szakember.
Mivel a bográcsos ételek
általában a férfiak privilégiuma,
ugye, hogy bográcsos
ételeket főzzenek.
Én nem is szoktam
beleavatkozni utána már.
Úgyhogy, így most a férjem a
paradicsomot tisztítja szépen.
Mert nem szabad a
paradicsomnak a héját beletenni.
A hagyma most már kezd üveges lenni.
Ilyenkor egy icike-picike
vizet teszünk bele.
Ezt 4-szer, 5-ször is megismételjük.
Előmelegítem a főzőedényt.
Mert ebben a főzőedényben fog -
egy kis vízzel természetesen -
ebbe a főzőedénybe kerül át
az elkészített hagyma.
Közben a gázt eloltottuk. Megvárjuk,
hogy egy kicsit csillapodjon
a melegség. Beleteszem
a paprika egy részét.
Ha szükséges lesz, akkor
menetközben a forrásban lévő
ételbe is nyugodtan bele lehet tenni.
És átteszem a hagymát az edénybe.
Most kerül bele a csirke,
ebbe a kevés lébe.
Hogy, mint a pörköltet, egy
kicsikét megpároljuk benne.
És majd utána engedjük
fel hosszabb lével.
Ez most nagylángon
5-10 percig fog párolódni.
Ehhez a csirkehalászléhez
csipetke a levesbetét tulajdonképpen.
A burgonya mellett.
Nyújtunk rajta egy kicsit,
hogy könnyebben
tudjuk majd csipegetni.
Ez a tészta, ez 2 tojásból áll.
És amennyi lisztet felvesz.
Közben felforrt a csirkénk.
Nagyon szép színe lett neki,
szépen átvette a paprikának a színét.
Most rátesszük az
előkészített paprikát.
Paradicsomokat.
Beleöntöm a halászlé sűrítményt is.
Megvárom, míg újra felforr.
És utána vizet fogok hozzá tenni.
Felengedem kb. a megfelelő
mennyiségűre és 1,5
óra hosszáig kb. főhet.
1kg burgonyát feldarabolunk és
belerakjuk a csirkehalászlébe.
És beleteszem az erős paprikát,
amiben csak egy kicsi erőt hagytunk,
hogy adjon neki egy
kis kellemes, csípős ízt.
A krumplival felforrt a halászlé.
Most a lobogó, forró lébe
beleengedem a csipetkéket.
Ez 2 pohár tejföl.
És teszek a halászléből hozzá.
Hátha úgy nem fog megcsomósodni.
Igyekszem csak
egyszerre keveset beletenni,
hogy még így a
felforrósítottat se hűtse le.
Ha krumpli és a csipetke megfőtt,
akkor lehet tálalni.
(zene)
- Én Kovács Miklós,
kékfestő mester vagyok.
Egy fél tucat különböző
nagyságú, értékű és mértékű
kitüntetés birtokosa.
De nem is csoda, ha az ember már
63 éve, tehát ott a szakmában volt.
Hogy csak egy átlagos képességű
ember is jócskán beletanulna
a mesterségbe. És
kicsit feltűnő legyen.
Ha még ehhez hozzáadódik egy
csomó becsületes szakmaszeretet,
és a kuncsaftok iránti tisztelet,
akkor ez egyáltalán nem rendkívüli.
Ük öregapám az 1830-as évek
során alakított Kecskeméten
egy kékfestő keményítő
gyár és egy szeszfőzdét.
És nagyapámék 5 fiútestvér
közül 4-en lettek kékfestők.
Ezek közül a Miklós
volt az én nagyapám.
Aki Kiskunfélegyházára került.
Az apám '27-től '75-ig,
1975-ig volt, illetve élt,
és működtetett egy kékfestő műhelyt.
Most, amikor én szakiskolát
végezve technikusként idekerültem
a műhelybe, 1946-ban, akkor
elkezdtem modernizálgatni.
Ez a műhely rendelkezik minden
olyan műszaki adottsággal,
ami egy jó, kékfestő
műhelybe szükséges.
Időnként szoktam viccesen mondani,
hogy nekem az
ereimben is kék vér folyik.
Mert hát olyan sok generáción
át hát kékfestéssel foglalkozunk.
Én a 3. generáció vagyok.
És a szakmát tovább
vivő két leányom közül
a kisebbik, a Mária, ő
foglalkozik igen élénken
a kékfestő tevékenységgel.
Úgy hiszem, hogy ő lesz
a szakma tovább vivője.
- Ezt a tarhonyacsinálást
még édesanyámtól tanultam.
Hát még akkor
nagyon sokat csináltunk.
Akkor még 10 kilót is
csináltunk, egész teknőszámra.
Mert hát bizony a szegény
embernek ez volt a fő eledele.
A pirított tarhonya, tarhonyaleves.
Meg ehhez hasonlók.
És azt mondta mindig,
"kislányom tanuld meg,
mert ez nagyon jó dolog":
Ez mostan 1 kiló liszt, 6 tojás lesz.
És só. Szép tanyasi
tojást szoktam használni.
Mert ott legelnek a tyúkok,
meg kukoricát esznek.
És az akkor természetes.
Így ezt szépen mindig
egyivel beleveregetem.
Kis sót teszek bele és egy kis vizet.
Valaki 4 tojással csinálja,
valaki 5-tel, én 6-tal,
mert az szép is meg jó is.
Most egy kicsit fölverem.
Ebbe azért szeretek sót tenni,
mert mindjárt más az íze, amikor fő.
Ugye a tésztákat is úgy főzzük
ki mindig, hogy sót teszünk bele.
Hát, én előre beleteszem.
Így, ha úgy főzők ki tésztát,
hogy pörkölt mellé,
akkor se kell bele só,
mert ebben benne van a só.
Így eligazítom szépen a közepit neki.
És én így szoktam ide beleönteni.
És akkor már kavarom is össze.
Nagyon sokat megcsinálok.
Eleinte úgy csináltam, mert
szegény édesanyám így locsoljuk,
úgy locsoljuk, kislányom,
oszt aztán rágyüttem,
hogy jobb, ha így egybeöntöm,
mert akkor sok időt vesz igénybe.
Így meg nemsoká lehet
kifelé kavargatni ha kigyúrom.
Mert azért ezt csak meg
kell ám egy kicsit gyúrni is.
Hogy összeálljon ez a tészta.
Mert ha nem lesz kigyúrva,
akkor nem szépen lehet csinálni,
meg nem is jól. Már
mikor összeáll a tészta,
ezen már kezd letisztulni.
Akkor, amikor már tapad,
akkor aztán majd lehet
már sodorni kifelé a rostával.
Mert én rostával szoktam csinálni.
Édesanyámtól ezt tanultam.
De nagyon jó, hogy megtanultam.
Nem jó nagyon sokáig
így bekavarva hagyni,
mert akkor megpuhul
egy kicsit a tészta.
Azt akkor nem törik annyira,
hanem akkor olyan ragadósabb lesz.
És akkor pérdül a tarhonya.
Van ilyen két rostám,
ez a nagyobb lukú,
ez a kisebb lukú.
Mikor ezen átsergetem,
akkor még átszitálom,
hogyha nagyon sok az apraja,
habár nagyon szeretik az aprót.
Mert abból nagyon jót lehet csinálni.
Lehet csinálni, aki szereti, tejjel
is, meg a lecsónak is ez a jobb.
Ezt még húslevesbe
is szokták használni.
És akkor már én
csinálom is a tarhonyát.
Tetszik látni. De még
ezt átdörgölöm ám.
Átdörgöljük ezt egy szemig, vagy ha
kicsit itt lágyabb marad benne,
akkor azzal összegyúrom,
azt még beleteszem.
Még kétszer is. Sokszor
mikor mennyit csinálok.
Hát, ez kicsit kariskő.
Még az ujjunk hegyit is rendbe teszi.
Ez most nem sok, de
amikor a sokakat csináltuk,
mert úgy volt ám, hogy megcsináltunk
nyáron 5-6 kiló, 10-et, akkor az
másik tavaszig elég volt.
Akkor beletettük ugye vászonzacskóba.
Be a kamrába, mert akkor
még nem spájz volt, hanem kamra.
Ez már szép tarhonya.
Ezt már most csak ki kell teríteni.
(népzene)
- A Kécske Néptáncegyüttes
1995. óta működik
az Arany János Művelődési Központ
amatőr művészeti csoportjaként.
Jelenleg 1 felnőtt és 4
utánpótlás csoporttal dolgozunk.
A táncegyüttes kis magyarországi
és erdélyi néptáncokat egyaránt
táncol. Föllépéseink
voltak már Nagykikindán,
Németországban, Lübeckben jártunk.
Rendszeresen járunk Lengyelországba.
Illetve táncoltunk már Gimesben.
Repertoárunkon jelenleg kunverbung,
szilágysági táncok, somogyi táncok,
dél-alföldi táncok, moldvai táncok,
és székelyföldi táncok szerepelnek.
A mai estén a táncegyüttestől
szilágysági csárdást láttak.
(népzene és ének)
- Lecsós tarhonyát fogunk készíteni.
Ami olcsó és hamar megvan.
Ezt szerettük, mert ez kiadós,
ez egy családi étel, mert ebben
jól tudtam tartani őket mindig.
Beleszeleteljük a szalonnát,
így hamarabb megsül.
Meg ezt a tetejére rátesszük.
Ilyen kakastaréjfélének.
És ez nagyon jó, kiadós.
Jól lehet rá inni a kécskei borokat.
Azért füstölt szalonnával csináljuk,
mert ízesebb. Másabb íze van neki,
mintha olajjal vagy sima
szalonnával vagy zsírral csinálnánk.
(zene)
- Most beleteszem a paprikát.
2 nagy vöröshagymát.
Kicsit megsózom. Azt hamar meglesz.
Azért is szeressük ezt csinálni,
hogy hát ha éhesek vagyunk,
akkor ezt nagyon
hamar megtudjuk csinálni.
Addig a paradicsomot
is összedarabolom.
Eztet összevágom így
karikára, azt ezt is rárakom.
Itt már inkább kifelé tanulunk
a főzésből, mint befele.
Hol ez azért már csak, de azért
még nagyon sokat kell főznöm.
Nagyon sokat kell, mert
mostan meg menyem nincs itthon,
fiam van még, meg a gyerekek, aztán
mamának kell megoldani a dolgokat.
Kolbász is kell bele,
mert így az igazi.
Beleteszem a kolbászt is.
Most majd teszek rá paradicsomlevet.
Vizet is, egy kis borssal
is megszoktam szórni.
Pirospaprikával, hogy ne
ilyen kókadt színe legyen.
Ez már így összepárolódik
a kolbásszal, mindennel.
Fel kell önteni vízzel.
Hogy a tarhonya
jobban megfőjön benne.
Mert a paradicsomból
nem lehet annyit ráönteni,
mert akkor nagyon elédesítjük.
Hát, a tarhonyát mikor beleteszem,
abból egy olyan 15-20 dkg
tarhonya legyen, akkor lesz
olyan jó szaftos,
mert az majd bele fog főni.
Hát, ez hamar megfő benne,
elissza a levét, megdagad benne,
azért apróval kell csinálni,
mert van nagy is,
de annak sok fövés kell,
annak több fövés kell.
Ezt megkóstolom,
és ha nem jó, akkor még
teszek rá ugye egy kis vizet,
vagy akármit, hogy...
Mert ez ilyenkor szaporodik.
Tarhonyából lehet jó húsos pörköltet
is csinálni,
akkor lehet levest csinálni,
akkor lehet csak úgy,
hogy krumplival,
aztán öreg tarhonyát,
ez olyan jó parasztos étel.
De mink szeressük.
Szeretik a gyerekek is, hajjaj!
Betörülköznek belőle kenyérrel.
- A közösségi ház kiállításán
vagyunk.
Fáth Lajosnak köszönhetjük
ezeket a gyönyörű darabokat,
hiszen ő a rendszerváltás előtt
Svájcban élt,
és ő azt mondta,
hogy valahol az európai nemzeteknek
egy közös falut kellene építenie.
Az akkori tanácselnök
ezt meghallotta 1986-ben,
és ő fölkarolta ezt a gondolatot.
Onnantól kezdve indult el
Tiszakécske városa,
és Fáth Lajosnak a kapcsolata.
Nagyon szeretett Fáth Lajos
Tiszakécskére jönni.
És az, hogy szeretett bennünket,
annak köszönhetjük,
hogy a gyűjteményét
Tiszakécske városára hagyta.
Ez 1200 darabból áll,
és a Nagy-Magyarország minden
egyes részéről próbált
olyan értékeket megmenteni
az utókornak,
amelyeknek egy részét
most itt láthatjuk.
Büszkék vagyunk erre,
köszönjük neki halála után is,
hogy erre a városra hagyta,
és nekünk kötelességünk az,
hogy ezt a gyűjteményt ápoljuk
és bemutassuk a nagyközönségnek.
Ebben a teremben egy nagyon szép
párnagyűjtemény értékes
darabjait láthatjuk.
Faragott bútorokat,
kerámiákat, szűröket, az egész
Nagy-Magyarország területéről.
Van még egy másik állandó
kiállításunk,
Szabolcska Mihály pap költő,
aki református pap volt,
az ő munkássága is akkora
értéket jelent Tiszakécske
város számára, hogy állandó
kiállításként bemutathassuk
az ő életét, és az ő munkásságát.
- Tiszakécske város a Tisza
egy nagy öblözetében fekszik.
A Tisza, illetve a Holt-Tiszának
az élővilága gazdag,
nagyon sok hal található benne.
A halászatnak és a horgászatnak
hosszú ideje nagy hagyományai
vannak a városban.
És ennek következtében
a város lakói viszonylag
sok halat fogyasztanak.
Ennek az egyik bizonysága az,
hogy most mi el fogunk készíteni
egy csukafilét sörtésztában,
aminek az elkészítési menete
a következő:
Az ételhez 4 személyre
kb. 80 dkg csukafilé szükséges.
Az ehhez való csukát gondosan
megtisztítjuk,
fejét levágjuk, és utána elkészítjük
a filét.
A filét úgy kell elkészíteni,
hogy a bőre okvetlenül rajtamaradjon.
Miután lefejtettük a gerincről
a húst, akkor a belső oldalon
kb. 2 és fél, 3 mm-enként
sűrűn beirdaljuk majdnem
a bőréig úgy,
hogy a szálkákat teljesen átvágjuk.
Lehet hallani, ahogy roppan a szálka,
ahogy átvágja a kés.
Ezzel, hogy apróra összevágjuk
a szálkákat,
sütéskor el lehet érni azt,
hogy a szálkák teljes egészében
átsülnek, és nem lehet észrevenni
az egyébként eléggé szálkás hal
húsán, illetve húsának
fogyasztásakor, hogy szálkás volt.
A bőrnek meg azért kell rajtamaradni,
hogy a sűrűn összevagdalt hús
egybemaradjon sütéskor.
Miután ez megtörtént,
akkor a filéket kb. tenyérnyi
szeletekre vágjuk,
és az irdalásokba aztán gondosan
megtisztított és nagyon vékonyra
vágott fokhagymát,
illetve kolozsvári szalonnát rakunk,
és után két óráig hűtőbe rakjuk,
hogy a belerakott fűszerek
a hússal összeérjenek.
- Most pedig el foglyuk készíteni
a tűzdelt csukához a sörtésztát.
Ehhez kell egy tojás,
3 kanál étolaj,
kettő deci sör és 25 dkg liszt.
Ezt csomómentesre elkavarjuk.
A megsózott csukát elővesszük,
és akkor borsikafűvel megszórjuk.
A sörtésztába mártva mindkét oldalát,
és megsütjük.
Párolt rizzsel tálalunk.
- A tiszakécskei Kék Nefelejcs
Citerazenekar 1996-ban alakult,
alsó tagozatos diákokból,
akik azóta felnőttek.
A zenekarnak összetett célja volt.
A hagyományápolás,
a hangszeres játék megszerettetése,
átadása másoknak
és a közösségfejlesztés.
A zenekar az elmúlt években
technikailag nagyon sokat
fejlődött.
És úgy éreztük, hogy ezt országos
szinten is
megmérettetésnek tesszük ki.
A KÓTA által megrendezett
országos népzenei minősítőn
2007-ben országos
arany minősítést,
valamint Aranypáva-díjat szereztünk.
2009 októberében szintén
megmérettetésnek tettük alá magunkat,
és az országos minősítőn szintén
arany minősítést,
s másodjára is elnyertük
az Aranypáva-díjat.
Az idő múlásával nem csak a zenekar
tagjai változtak,
hanem az általunk játszott
zenei stílus is,
ami nem inkább a citera együtteseket,
hanem a vonós zenekarokat idézi.
Így mi is a citerazenekarral
szeretnénk minél több
tájegység zenei hagyományait
megszólaltatni.
- Libamájat fogok készteni,
karamellizált almával.
Hát, a libamáj az nem az az étel,
ami minden nap az asztalunkra kerül,
ezért oda kell rá figyelni,
hogy minél érdekesebben,
minél különlegesebben készítsük el.
Bár ezen a vidéken
elég sok libát nevelnek,
de ugye egy libamáj
egy családnak csak úgy elég,
ha mindenféle dolgokkal
még dúsítjuk,
mert egyébként nagyon kevés.
Én most nem teljes libamájból,
hanem csak libamáj nyesedékből
fogom készíteni, mert ehhez
az ételhez nem szükséges az,
hogy egész libamájból készüljön el.
Libahájat fogok feldarabolni,
amit előzetesen megtisztítottam.
És ebbe a libahájba fogom
a májat elkészíteni.
Az edényt ideraktam felforrósodni,
egy kicsike vizet teszek bele,
belerakjuk a hájat,
és kiolvasztjuk.
Ezt a zsiradékot, ami itt készül,
ezt fogjuk használni a máj
elkészítéséhez.
Amíg a zsírt kiolvasztom,
addig van idő arra,
hogy az almát előkészítsem.
Cikkelyekre vágom,
a magházát kiemelem,
és ez majd később fog
belekerülni a zsiradékba.
A libahájunk lassan kiolvad.
Ki fogom szedni egy kis edénybe,
mert ezt majd a tálaláskor
használjuk újra.
Mivel elég sok zsírja lett ennek
a kis hájnak, leveszünk belőle,
mert a máj sütéséhez
nincs szükség ennyire.
A libamájakat belehelyezem
a forró libazsírba, és kisütöm.
A libamájra ugyanaz érvényes,
mint a többi májra, hogy nem sózzuk,
csak amikor elkészül.
Nagyon kevés ideig kell sütni.
Idő közben forgatjuk,
majd pár perc elteltével
tűpróbát csinálunk.
Ha már nem véres a belseje,
akkor kiszedjük.
A zsálya különleges ízt
ad a májunknak.
Elkészült a libamájunk.
Nagyon szépen megpirult
mellette a zsálya is.
Ezeket most kiszedem.
Visszaforrósítjuk a máj sütésénél
maradt zsiradékot,
és belerakunk 4 evőkanál
kristálycukrot.
Nagyon világos színűre
karamellizáljuk.
Rakunk hozzá egy evőkanál vajat.
Ha kiolvad, belehelyezzük
az almagerezdeket.
Meghintem fahéjjal.
Most már egy csomó íz találkozik.
Találkozik a libazsíré,
a libamájé, a zsálya, a cukor,
az alma és a fahéj.
Tehát nagyon-nagyon különleges
íz harmóniát fogunk majd nyerni,
amikor megsült.
Folyamatosan mindig csak
pár csepp száraz fehér bort
teszek rá.
Összesen 2 dl azért rá fog majd
menni.
Ha minden elkészült,
a májakat felszeleteljük,
a töpörtőt köré rakjuk,
a zsályaleveleket szintén,
és az almákkal együtt
kerül a kedves vendég elé.
- A mézeskalács készítéssel
úgy kerültem kapcsolatba,
hogy a '80-as években valamikor
bementem a helyi postára.
És a postán volt egy nagyon
ügyes kezű postáskisasszony,
aki fölállította az előtérbe
a karácsonyfát,
amin különféle díszítőelemek voltak,
többek között mézeskalácsok is.
Ez nekem nagyon megtetszett,
és elkértem a receptjét,
és utána elkezdtem kísérletezni,
próbálkozni.
Az én stílusomra az jellemző,
hogy saját tésztájával,
magokkal díszítem elsősorban.
Tudok rajzolni is
ilyen fehér tojáshabbal,
de azt kevesebbet csinálom.
Csinálok pl. egész finom,
puha mézes puszedlit,
mézesbábszínházat csináltam.
Ez szójátéknak is érdekes,
mert mézes báb,
báb, bábszínház,
és én csináltam "mézesbáb színházat".
3-4 szereplője van,
de ha vagyok a várban
mesterségek ünnepén,
az érdeklődő gyerekeknek
szoktam játszani,
vagy a könyvtárban,
és mindig élvezték a gyerekek.
Számomra nem mesterség,
mert nem keresőfoglalkozásom,
hanem örömet szerzek
saját magamnak,
és azoknak is, akiket megajándékozok
ezzel a figurával.
Idővel aztán komolyabban
kezdtem el foglalkozni,
mivel könyvtáros vagyok tudtam,
hogy honnan tudok
szakirodalmat szerezni,
bementem a Néprajzi Múzeumba
kutatómunkát végeztem,
zsűriztettem a munkáimat,
és így amikor már elértem
azt a szintet,
sikerült elnyernem a népi
iparművész címet is.
- Az Alföldön egyre jobban
elterjed az,
hogy vaddisznókat lehet
erdőkben találni,
amit mi igyekszünk úgy felhasználni,
hogy másik is tanuljanak belőle,
hogy ízletes, finom dolgok
készüljenek.
És több féle módon lehet
elkészíteni.
Lehet belőle pörköltet,
bármilyen sülteket,
nagyon ízleni fog mindenkinek.
Ez az aszalt szilvás
ez egy különleges íz hatású,
nagyon finom, és mutatós.
A sertéshús 5-6 napig van
ebben a pácban,
hát ez ilyen fűszeres keverékek.
Van benne só, bors, babérlevél,
zöldségfélék, gyökér, répa,
hagyma, fokhagyma.
Ez a hús vizes páclében van.
És akkor most azzal fogom kezdeni,
hogy szépen letörlöm róla
ezt a fűszeres pácot,
és akkor felszúrom.
Amikor a húst fölszúrtam,
akkor egy picit sózóm a belsejét,
mert a hús vastagsága miatt
nem úgy járták át az ízek.
És akkor majd most
fogom tölteni a szilvával.
Az aszalt szilvát
az este beáztattuk, vörösborban.
Hát ugyanis lehetne ezt
idei szilvával is,
de annak bizony sok a leve,
és így azért aszalt szilvához
ragaszkodunk,
meg így is írja a törvény.
Most pedig majd össze fogom fűzni.
Ezt most forró zsiradékba
mind két oldalát hirtelen átsütöm.
Amíg a húsom kap egy ilyen
réteget, elősütöm,
addig az almákat elkészítem.
Kiszedem a magházait.
És itt ezt a kis gödröcskét,
ami az almában keletkezik,
ez a kis lyuk, ezt pedig betöltöm
ilyen keményebb sajttal,
mi nem folyós.
Erre a húsra most rárakom a páclét,
és ebben fog tovább megpuhulni.
Ezt a sajtot ilyen kisebb
darabkákra eldarabolom.
és ezzel megtöltöm az almát.
Azért fontos,
hogy a sajt kemény legyen,
hogy a sülés során ez ne folyjon
ki belőle.
Ezt az almát bármilyen vasárnapi,
vagy ünnepi asztalra köretként,
bármilyen húshoz, sültekhez
föl lehet tálalni.
Nagyon mutatós és nagyon ízletes.
És ez az alma kitűnő hidegen is.
Most fogok sütni füstölt
szalonnából kakastaréjt,
és pirított burgonyát,
amivel majd ezt a húst tálaljuk.
- 1835-ben nálunk járt
Móricz Zsigmond.
November 17-én, a Pesti Naplóban
jelent meg írása, Boldog falu címmel.
Móricz Zsigmond azt látta,
hogy ez a település
korához képest, nagyságához képest
is egy nagyon fejlett település.
Mi is azon dolgozunk,
hogy akik ellátogatnak hozzánk,
azok azt lássák,
hogy itt becsületes,
szorgalmas emberek élnek,
és amikor elmennek innen,
akkor iparkodjanak ismét
visszajönni hozzánk.
...
Több
Földrajzi név:
Tiszakécske

Személyek

09:29:45

Kovács Ernő

09:31:53

Dobos Józsefné

09:36:06

Kovács Miklós

09:38:08

Szarvas Károlyné

09:42:02

Sánta Klára

09:43:03

Szarvas Károlyné

09:49:14

Fazekas Lászlóné

09:49:55

Szerencsi Zsuzsanna

09:54:22

Kristóf Márta

Kiemelt részek

09:29:28

Ízőrzők: Tiszakécske

11:32:14

Ízőrzők