Ízőrzők - Hajdúhadház
Gyártási év: 2010 | Adásnap: 2010. február 14.
Időpont: 14:35:32 | Időtartam: 00:30:44 | Forrás: Duna TV | ID: 946450
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 30 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: HajdúhadházEpizódcím: Hajdúhadház
Műsorújság adatai: Színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2010
(magyar ismeretterjesztő film (2010)) (nincs kh.) Feliratozva a Teletext 222.oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2010) Hajdúhadház Debrecentől 18 km távolságra fekvő város, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán. Bocskai István 1605. december 12-én, Korponán kelt adománylevelében mintegy 1000 hajdúkatonát telepített le erre a területre és városi rangot adományozott a településnek. A filmből megismerjük a helyi specialitások közül a kásás káposzta, a görcsgaluska- és tésztahurka-leves, a rácsos almás, a slambuc, a rucás kása és a tízperces sütemény receptjét. A filmből megismerjük a helyi specialitások közül a kásás káposzta, a görcsgaluska- és tésztahurka-leves, a rácsos almás, a slambuc, a rucás kása és a tízperces sütemény receptjét. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Kásás káposzta - Görcsgaluska és tésztahurka leves - Rácsos almás - Slambuc - Rucás kása - Tízperces sütemény
Teljes leirat:
- Hajdúhadház 13.500 lakosú város,
Debrecen és Nyíregyháza között
durván félúton.
A város már időszámításunk előtt
őstelepülés volt.
A török dúlás, a tatárok pusztítása
mind nagy nyomot hagyott a területen.
Az igazi fejlődést és fellendülést
azt adta meg,
mikor Bocskai István
1605. december 12-én
Korponán kelt levelében
Hadházra telepítette a hajdúkat,
ettől kezdődően a település neve
Hajdúhadház.
Ekkor óriási fejlődés indult meg,
ami az 1900-as évek elejéig tartott.
Közbejött az első világháború,
a második világháború,
majd az elmúlt 40 év,
ez nem segítette a település
fejlődését, gyarapodását.
Hajdúhadház nagyon
hagyománytisztelő város.
Mivel gyümölcs-,
zöldségtermelésből élünk,
jelentős hagyomány a szüreti
felvonulás,
amit évről évre megrendezünk.
Jelentős a káposzta termelés
a településen,
óriási hagyományai vannak.
Most is jelentős káposzta savanyító
üzemek vannak a településen.
Ebben az évben ötödik alkalommal
rendezzük meg a Torzsás Napokat.
Ez káposzta fesztivál.
A legfinomabb étek,
amit Hajdúhadházon szeretnek
az emberek, a töltött káposzta.
Nagyon jellemzőek a városban
a káposztás sütemények.
Ezeken a torzsás napokon
mindenki megtapasztalhatja,
hiszen óriási sütés-főzés van
ezen a napon.
- Kásás káposztát készítek,
ami Hajdúhadházon hagyományos étel.
Ezt régen az idősebbek is főzték.
Régen ha háznál disznót vágtak,
a húst felfüstölték,
de az egy idő után kiszárad.
Hogy fel tudják használni,
kásás káposztát főztek belőle.
A száraz húst mikor főzik, megpuhul,
így el tudják fogyasztani.
A kásás káposztát általában
csülökből főzik
és tesznek hozzá egy kis
sovány húst is,
hogy ne legyen olyan kövér.
A burizst boltból vették,
a káposztát betaposták,
mikor beért, felhasználták.
A burizs hántolt árpa.
Három néven ismert: burizs,
hántolt árpa és gersli.
Hadházon inkább burizsnak
ismerjük.
Azért szerették a kásás káposztát,
mert olcsó étel volt
és több napon keresztül tudták
fogyasztani.
Általában télen csinálták
ezt az ételt.
Laktató is volt, ez után ihatták
a férfiak a bort.
A kásás káposzta úgy készül,
hogy a húst megfőzzük puhára,
ha kihűl, kockára vágjuk.
Közben a káposztát kimossuk, ha erős.
A hús levébe rakom a káposztát,
ha nem elegendő a lé,
meg kell szaporítani.
Teszek bele babérlevelet.
Ha megfőtt a káposzta,
a megmosott burizst ráteszem
és újból főzöm, míg a burizs
puha nem lesz.
A káposztának is egy órahossza,
a burizsnak is egy órahossza kell,
hogy megfőjön.
Mikor a burizs is megfőtt, teszek
rá rántást,
összekavarom, hogy ne legyen
csomós.
Ráteszem a húst, azzal is óvatosan
összekavarom.
Ha nem elég sós vagy borsos,
utólag ízesítem a kásás káposztát
és tálalom.
- Ez az épület azért híresebb
épület
- igaz, csak 2005 december óta
várja a látogatókat -
ezen a telken állt Földi János,
a Hajdúkerület főorvosának a háza.
A földszinti részen
a Földi János Könyvtár anyaga áll
az olvasók rendelkezésére,
az emeleten - ahol most is vagyunk -
kiállító egységek várják
a látogatókat.
Földi János korának kimagasló
műveltségű
és képességű személye volt.
Sok embernek csak az jut eszébe,
hogy ő volt a Hajdúkerület orvosa,
de emellett műfordításokat
végzett, költészeti munkái is jók,
a magyar nyelvtanban alapvető
tételeket fektetett le.
A magyar nyelvű biológia
és magyar nyelvű természettudományi
szaknyelv megalkotásában
nagy érdemei vannak.
Atyai jó barátja volt Csokonainak,
aki jó néhányszor járt nála
Hajdúhadházon.
Nagyon színes, nagyon gazdag
személyiség volt,
aki sajnos egy tipikus betegségben
vesztette életét,
a magyar betegségben, a tüdőbajban.
Mindenkit tudott gyógyítani,
mindenkin igyekezett segíteni,
de a saját betegségére nem talált
orvosságot.
Ha követjük az időrendet,
Földi János után Szilágyi Dániel
a következő személy.
Fiatalon, 18 éves korában a
Református Kollégium diákjaként
jelentkezett a szabadság harcba.
Végig harcolta, utána ugyanazon az
úton,
ahol Kossuth hagyta el az országot,
Orsovánál ő is elhagyta
Magyarországot
és élete végig külföldön
tartózkodott.
Amiért ő fontos személyiség,
és ha csak egy dolgot emelünk ki
abból a gazdag életútból,
amit maga mögött hagyott,
az, hogy a szultáni könyvtárakban
megtalálta a Corvinákat.
A következő személyiség Madai Gyula.
Jellemző volt ezekre a
személyiségekre,
akiket bemutatunk a kiállításokon,
hogy több mindennel foglalkoztak.
Ő az politikusi pályája mellett,
országgyűlési képviselősége mellett
szintén irodalommal foglalkozott.
Egy drámáját nagy sikerrel
több alkalommal bemutatták,
verseiért akadémiai kitüntetést
kapott,
és a Bokréta Körnek is tagja volt.
Az utolsó a sorban,
aki időrendben hozzánk
legközelebb van, É. Kiss Sándor.
A debreceni tanítóképző főiskolának
volt tanára és vezetője.
Az ő munkája a magyar nyelv megőrzése
és a magyar nyelv helyes használata
ügyében elévülhetetlen.
Ő megtette azt, hogy akár
írott sajtóban,
akár az akkor már terjedőben lévő
rádióban, televízióban
helytelen, pontatlan,
rossz megfogalmazásokkal találkozott,
akkor azt először csak egy kis
cédulára felírta magának,
és amint volt egy néhány órányi
szabadideje,
rögtön egy kis cikket írt róla.
Ebben hívta fel a figyelmet arra,
hogy őrizzük meg a magyar nyelv
szépségét és értékeit.
- Tésztahurka leves,
vagy görcsgaluska, ki hogy ismeri.
Hadházon mind a kétféleképpen
ismerik.
Ezt főzték télen-nyáron.
Könnyű elkészíteni,
tojásos tészta kell bele.
Arról kapta a nevét, hogy kb.
60 cm-es rudakba vágjuk a tésztát,
feltekerjük és 3-4 cm-es darabokra
elvágjuk, megsodorjuk jól.
A két végére görcsöt kötök, és van
benne görcsgaluska is,
meg tésztahurka is.
50 dkg liszthez 5 egész tojás ütök,
semmi mást. Ezt meggyúrjuk.
Akkor jó a leves tészta, hogy már
nincs tészta a kezünkön.
Gyúrjuk, leborítjuk a tállal
és pihen.
Ötször-hatszor meggyúrjuk,
úgy lehet könnyen nyújtani a tésztát.
Ezelőtt csattogni kellett a
tésztának.
Akkor volt jó, mikor kicsaptuk
és szólt.
Úgy mondta a nagymama,
hogy pörgetni kell.
Mindenki meg szokta dicsérni
a főztömet.
A káposztás napon is szoktam
főzni.
Ki szoktunk menni sátorral.
Szeretni kell, amit csinálunk.
Hiába fogunk hozzá, amit nem
szeretünk, úgysem fog haladni.
Nagyon okos ember volt,
aki kitalálta ezt a nyújtó gépet,
mert a fiatalok is, akik nem
tudnak nyújtani,
a nyújtó géppel mindent
meg tudnak csinálni.
Kisütjük a szalonnát.
A tésztát megkenem zsírral,
megsózom, borsozom és feltekerem.
Alaposan megsodorom,
hogy ne bomoljon ki.
Görcsöt kötök a végére,
ebből lesz a görcsgaluska.
Van olyan, aki mindet görcsre köti.
Ebből lesz a tésztahurka.
Felteszem a vizet, teszek bele
zöldpaprikát, petrezselyem zöldet,
és ha van, egy kis húsleves maradék
is jó bele.
Amikor a lé fő, beletesszük a
görcsgaluskát, főzzük kb. 10 percig.
Utána a hurkatésztát, a kettő együtt
meg fog főni.
Elkészítjük a maradék zsírt
egy kis paprikával,
a leves tetejére tesszük.
Mikor megfőtt, zöld petrezselymet
szórunk a tetejére, lehet tálalni.
Az egész család szereti,
jó kis fűszeres.
- A hajdúhadházi Torzsás
Néptáncegyüttest láthatják.
Az együttes egy éve,
2008 októberében alakult.
Három korcsoport van: gyermekek,
ifjúsági korosztály
- középiskolások és egyetemisták -
a harmadik csoportban a
gyermekek szülei táncolnak.
Először mikepércsi csárdás
tánckoreográfiát láthattak,
második műsorszám
a gyermek csoporttól
sárközi ugrós koreográfiát.
Harmadik táncunk erdélyi forgós,
forgatós táncból
mezőségi koreográfiát.
A helyi rendezvényeknek állandó
résztvevői vagyunk,
a környéken Hajdú-Bihar megyében
járt már a táncegyüttes,
Nyíracsádon, Nyíradonyban,
Hajdúböszörményben
és Mikepércsen léptünk fel.
- Hajdúhadházi rácsos
almás süteményt készítek.
Hajdúhadházon nagyon szeretjük
ezt a süteményt,
mert gyorsan el lehet készíteni.
Az alma szinte minden évben
elérhető.
Főleg ősszel készítjük, amikor
friss az alma,
akkor nagyon ízletes a sütemény
belőle.
1,5 kg almát meghámozok
és nagyobb lyukú reszelőn lereszelem.
Teszek rá egy kevés cukrot
és felteszem dinsztelni.
Amíg az alma dinsztelődik,
előkészítem a tésztát.
50 dkg lisztbe keverek egy sütőport,
20 dkg porcukrot,
egy reszelt citromhéjat.
Egy margarint elmorzsolok
benne.
4 tojás sárgáját teszek bele és
2 púpos evőkanál tejfölt.
Amikor jól összegyúrtuk,
picit pihentetjük a tésztát.
Az almába teszek egy csomag
vaníliás cukrot
és egy kávéskanál fahéjat.
Összekeverem és kész az
alma töltelék.
Kicsit hagyjuk hűlni.
A tészta kétharmadát teszem
a tepsibe,
az egyharmadát meghagyom
rácsoknak.
A tepsi méretéhez igazítom.
A tepsit vékonyan kikenem
zsírral, nem margarinnal,
mert azt felszívja a tészta.
Ha több levet engedne az alma,
meghintem búzadarával,
hogy felszívja a nedvességet.
A megmaradt tésztából kb.
egy centiméteres rudacskákat nyújtok.
Hagyok közte távolságot, hogy
látszódjon az alma.
Megkenem a rácsokat tojással és
kb. 20-30 percig sütöm.
Mikor piros a rács teteje,
akkor kész van.
Ha meghűl, porcukorral meghintem
a tetejét és lehet szeletelni.
Az én családom szereti a süteményt.
Élelmezés vezető voltam,
óvoda konyhát vezettem,
ott is megismertem sok süteményt,
és a családom is amit sütött,
összegyűjtöttem.
Ha kaptam egy új receptet
kolleganőtől,
baráttól, ismerőstől, lejegyeztem
egy regiszteres füzetbe.
Kicsit használt már.
Már majdnem betelt.
Van olyan, amire nem volt időm,
hogy beírjam.
Van két fiam, remélem, lesz majd
menyem, nekik is lesz családjuk,
és átadhatom, hogy ők is süssenek
ilyen finom süteményeket.
- Hajdúhadház kulturális értékei
közül
az egyik legjelentősebb gyűjteménybe,
Égerházi Imre festőművész
alkotóházába látogattunk el.
Ez a kiállítóhely az 1980-as években
Égerházi Imre festőművész
műhelyeként funkcionált.
Halála után a város döntése
értelmében
egy több, mint 100 alkotást
tartalmazó
emlékházzá alakult át.
Égerházi Imre festőművész
Hajdúhadház szülötte.
Nem csak a Hajdúhadháziak számára
jelentős a tevékenysége,
hanem a hazai és határon túli magyar
festők patrónusaként is emlegetik.
Az alföldi tájat, az erdélyi
csodálatos természeti környezetet
festette meg leginkább, ez volt a
két szerelme, a két téma.
Festményeinél elsősorban a táj,
a Hajdúsághoz,
a Hortobágyhoz kötődő emberek
jelennek meg,
legyenek azok jelentős történelmi
személyek,
vagy csak a hétköznapi élet
kísérői.
Hajdúhadházhoz azonban nemcsak
ez az alkotóház köti,
hanem a 80-as években pannókat
készített a város számára.
Ezeket a pannókat a város
közintézményeiben helyezték el,
közel 30 alkotást.
Nem csak az ő nevéhez fűződik,
hanem azokhoz a határon túli és
hazai képzőművészekhez,
akik az ő kezdeményezésére
látogattak el ide.
Égerházi Imre a 60-as években
nagyon sokszor ellátogatott
Holló László festőművészhez.
Ő Debrecenben élt, és nem csak
atyai barátság kötötte hozzá,
hanem mint mesteréhez,
a képzőművészetről, a festészetről,
az élet nagy dolgairól beszélgetve
nagyon sok segítséget adott
a fiatal képzőművésznek.
Ennek köszönhetően az alkotóházban
egy külön emlékszoba idézi fel
a barátságukat.
Égerházi Imre 1982-ben újra szervezte
a hortobágyi alkotótábort.
Ezek a művészek egy-egy képpel
ajándékozták meg Hajdúhadház városát.
Ennek köszönhetően közel 400 alkotást
mondhat magáénak a város.
Igaz, hogy a művész halála után,
de 2005-ben megvalósult a nagy álma
és megnyílt a hajdúhadházi galéria,
ahol bemutatjuk ezt a rendkívül
értékes, gazdag anyagot.
- Most egy alföldi eledelt készítünk,
de inkább hortobágyi eledel.
A pásztorok fő eledele volt,
a kint lévő állatok gondozása,
legeltetése idején.
Száraz alapanyagból készül a
slambuc.
A pusztán a kúton kívül a kis vasaló,
netalán kis kunyhó állt
rendelkezésre,
ott nem volt lehetőség, hogy a
nyersanyagot tárolni tudják.
Ezért alkották meg ezt az
eledelt.
Fő összetevője a slambucnak a
burgonya,
a száraz tészta, amit házilag
készítünk.
Egy kg liszthez 8-9 db tojás
szükséges.
Őseink a kis kunyhójukba
ezt beakasztották.
Nem csak a pásztorok főztek
slambucot,
hanem a cséplőgép munkások is,
és a kubikos emberek.
Azért volt jó, mert rövid idő alatt
elkészült.
Régen úgy hívták, hogy öhöm.
Manapság mangalica szalonnából
készítjük a slambucot.
Feldaraboljuk, bográcsban kisütjük,
lehetőleg házi paprikával megszórjuk.
Beletesszük a burgonyát és annyi
vizet öntsünk rá, hogy ellepje.
Teszünk bele sót és majdnem
készre főzzük.
Beletesszük a tésztát, egy paprikát.
Addig főzzük, míg össze nem érik
egy kicsit.
Összekeverjük a tésztát a krumplival
és addig főzzük, míg a víz el nem fő.
Amikor elfőtt víz, kezdjük a slambuc
forgatását.
Levesszük és addig forgatjuk, amíg
össze nem áll egy gombóccá.
Túl sokat nem lehet belőle
enni, mert nagyon laktató.
Lehet hozzá fogyasztani töményet,
de jó bort is.
Nagy hagyományai vannak,
őrizzük is a hagyományt.
Bármilyen rendezvény van,
a slambuc főzés nem maradhat ki.
Ez beletartozik a mindennapi
életünkbe.
- A kézimunka szakkör 15-18 fővel
működik,
főleg hímzéssel foglalkozunk,
de van, aki kötéssel, horgolással.
Különböző tájjellegű hímzéseket
készítünk.
Ki mit szeretne a környezetének,
családjának,
vagy saját magának elkészíteni:
asztalterítő, kötény, mellény,
vagy blúz.
Mivel nekünk nincs mintakincsünk,
megpróbálunk a Hajdú-bihari
mintákkal foglalkozni.
Korábban is élt a szűrhímzés,
párnák, mellények,
terítők, falvédők készültek
szűrhímzéssel.
A komádi hímzés vászon hímzés,
ami nagy erőfeszítést igényelt,
utána áttértek a fehér hímzésre.
Készültek blúzok, kötények,
terítők.
Foglalkozunk még a furtai hímzéssel.
Kötény mintákat dolgozzuk rá
a terítőkre, blúzokra, mellényekre.
Reméljük, egyszer az ifjúságnak
is lesz ilyen igénye,
hogy átadjuk nekik a tudásunkat.
- Rucás kását készítek.
Régen mivel szegények voltak az
emberek és nagy családok voltak,
megfőztek sok kását, a húslevesben
megfőtt húst megsütötték,
rátették a kására.
Akkor nem volt hűtő, hogy
lefagyasszák,
hanem minden vasárnap öltek
egy kacsát.
Édesanyám mondta, hogy nagyon
szegények voltak.
Sok kacsát neveltek, hogy télen
legyen mit enni.
Csak vasárnaponként ettek húst.
Nagy dolog volt, hogy rucás kását
ehettek.
Én húslevest is csinálok,
rucás kását és sült húst.
A megtisztított kacsát felkészítem
húslevesnek.
A megpucolt zöldséget cikkekre vágom,
beleteszem a húst, egy kanál sót.
Ha felforr, megkóstolom és teszek
bele még, ha szükséges.
A régiek azért szerették ezt főzni,
mert volt ebédre húsleves
és rucás kása.
Megfőtt a hús, kb. 2 liternyi
húslevesben megfőzöm a kását.
A maradék húslevesbe főzök csigát,
az lesz a húsleves.
Teszek zsírt a tepsibe, hogy meg ne
égjen a hús.
Megsózom, borsozom,
beteszem a kemencébe.
Akinek nincs kemencéje,
sütőben is megsütheti.
Elkészült a kása, tálaljuk,
borsozzuk,
rátesszük húst, lehet enni,
jó étvágyat kívánok.
- Ez a közösség 2000 óta folytat
hagyományőrző munkát,
azzal a céllal, hogy a lakóhely
és megyénk népzenei kincseit
hozza a felszínre,
felkutassa és mind ezt megismertesse
a tágabb közönséggel.
A kezdetek a nyíradonyi népzenei
fesztiválhoz kötődnek,
ahol sikeresen bemutatkozott
ez a csoport.
A bemutatkozást sok fellépés követte
Hajdú-Bihar megyében.
Egyre több felkérés köt minket
Debrecenhez, a megye fővárosához.
A Múzeumok Majálisa, Cívis Korzó,
a Megyejárás rendezvényekre gondolok.
A csoport aktív és lelkes
nyugdíjasokból áll,
akik évente népdalköri találkozót
szerveznek a városukban,
amire a térség népdalköreit
hívják el.
Ezt a közösséget az együvé tartozás
és a közös tenni akarás
teszi sikeressé.
- Tízperces sütemény készítek, ami
gyors, egyszerű,
nagyon változatos módon lehet
elkészíteni,
befőttel, aszalt gyümölccsel,
vagy dióval ízesítve.
A margarint kikeverjük a porcukorral.
Azért tízperces sütemény,
mert kevert tészta, hamar össze
lehet dolgozni.
Teszünk bele 4 egész tojást.
Ha jérce tojás van otthon, abból
adhatunk hatot.
Habosra kikeverjük.
Ez most meggyes lesz, ezért
meggylekvárt teszünk bele.
Teszünk bele meggylevet, sütőport,
szódabikarbónát, őrölt szegfűszeget.
Beleteszem az átszitált lisztet.
Összekeverem.
Mikor egyenletes az állaga,
beletesszük a tepsibe
és megszórjuk gazdagon meggyel.
Érdemes egy kicsit meglapogatni,
hogy helyet találjon magának
a tésztában.
Ha diósan készítjük, apróra vágott
diót szórunk a tetejére.
Ha aszalt gyümölcs van otthon,
azt is tehetünk rá.
Másféle befőttel is nagyon finom.
Ez a massza kiváló torta alapnak is.
Nagyon jól lehet szeletelni,
előtte való nap kell elkészíteni.
- A műsor összeállításánál nagy
segítségünkre volt
a Kulturális Értékeinkért Baráti Kör.
Az elmúlt év januárjában alakult
azzal a céllal,
hogy bemutassa a város kulturális
értékeit,
felhívja nem csak a hadúhadháziak,
hanem mások figyelmét is,
hogy ebben a régi hajdú városban
milyen értékek vannak.
Legyenek azok kiállító helyek,
régi ételek, vagy hagyományok.
Az a jelmondatunk, alap gondolatunk,
amit Tamási Áron is megfogalmazott:
"Az ember a szíve mélyén örökké
odatartozik, ahol született."
...
Több
Földrajzi név:
Komádi
Furta
Hajdúhadház

Személyek

09:05:51

Béres László

09:07:31

Gábor Antalné

09:09:56

Korompai Balázs

09:12:36

Póka Sándorné

09:15:46

Szabó Andrea

09:16:58

Kéri Kálmánné

09:21:07

Korompainé Mocsnik Marianna

09:23:55

Hadházi András

09:27:22

Koncz Józsefné

09:28:32

Sallai Kálmánné

09:31:07

Szabó Julianna

09:32:11

Enyedi Zsuzsa

Kiemelt részek

09:05:38

Ízőrzők: Hajdúhadház

11:32:14

Ízőrzők