Ízőrzők - Magyarpolány
Gyártási év: 2009 | Adásnap: 2010. január 03.
Időpont: 14:42:58 | Időtartam: 00:41:14 | Forrás: Duna TV | ID: 922538
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 41 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: MagyarpolányEpizódcím: Magyarpolány
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2009)) (nincs kh.) Feliratozva a Teletext 222.oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2009) Magyarpolány Veszprém megyében, Pápától 25 kilométerre fekvő gyönyörű falu, mely műemlékházairól és az évente megrendezett Polányi Passióról nevezetes. A hagyományos helyi ételek közül ezúttal a batka (sváb fokhagymaleves sült levesbetéttel), a leveshús zsemlemártással, a polányi krumplisaláta, a bakonyi szalonnás-gombás tócsi, a sváb derelye, a túrós és káposztás töltött zsemle elkészítését ismerhetjük meg. Magyarpolány Veszprém megyében, Pápától 25 kilométerre fekvő gyönyörű falu, mely műemlékházairól és az évente megrendezett Polányi Passióról nevezetes. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Batka - sváb fokhagyma leves sült levesbetéttel - Leveshús zsemlemártással - Polányi krumplisaláta - Bakonyi szalonnás-gombás tócsi - Sváb derelye - Töltött zsemle (túrós és káposztás)
Teljes leirat:
- Magyarpolányban vagyunk, ami
1270 fős kisközség Veszprém megyében.
Kb. Veszprémtől 20 km-re, Pápától
25 km-re található.
A település érdekessége, hogy
ez egy zsákfalu.
Ugyanazon az úton lehet betérni
hozzánk és visszamenni,
de innen már csak gyalog vagy
kerékpárral lehet tovább menni.
Úgy gondolom, ha valaki már hallott
Magyarpolányról,
az első, ami eszébe jut, a polányi
passió, amit pünkösdkor rendezünk.
Talán hallottak már az
Európa Nostra-díjas utcánkról,
amiben 47 műemlékvédelem alatt álló
tornácos parasztház található.
Ez olyan ritka dolog volt már a
szocializmus ideje alatt is,
hogy erre időben felfigyeltek,
és korán védelem alá helyzeték
ezeket a házakat
azóta nem lehet ebbe az utcába
más épületeket építeni,
csak ilyen jellegben felújítani.
Nagyon figyelünk arra, hogy
megőrizzük ezt az arculatot.
Budapestről sok barátunk, vendégünk
jön Magyarpolányba.
Szerencsére az anyukám még őrzi
a nagyszülőktől tanult ételeket.
A pesti barátaink gyakran
zsemletormát, tyúkhúslevest,
krumplis pogácsát, olyat ételeket
kérnek anyukámtól,
ami szerintük nagyon finom, de soha
máshol ilyet még nem ettek.
- Egy egyszerű sváb ételt készítek.
Fokhagymaleves, más néven patka
készül.
A betétje speciális, amit kemencében
fogunk sütni, szárítani.
Zsemlés töltelékhez hasonló
gombócokat tálalunk a leveshez.
Egyszerű, könnyen elkészíthető,
nem szükséges hozzá bonyolult
alapanyag.
Először fokhagymát tisztítunk
és apróra vágjuk.
Próbáljuk a lehető legapróbbra
aprítani a fokhagymát.
Négy főre nagyjából egy fej
fokhagymát használunk.
Majd ez adja a leves meghatározó
ízét.
A zsemléket beáztatjuk, mielőtt
a levest föltesszük.
Vajon megpirítjuk a fokhagymát.
Gyengén kell pirítani, nem szabad
sokáig,
és egyenletesen, lassan kell
melegíteni a vajat.
Két evőkanál lisztet teszek bele,
és kb. fél percig pirítom.
Egészen világos rántást készítünk.
Hidegvízzel, csontlevessel,
vagy az előző napról maradt
húslevessel fölengedjük.
Az egészet felforraljuk.
Ízlés szerint sózzuk, más fűszert
nem használunk,
a fokhagymának kell dominálnia.
Kb. 10 perc forralás után
3-4 evőkanál tejföllel
és egy evőkanál liszttel készült
habarással beforraljuk,
és készen van a leves.
Elkészítjük a levesbetétet.
Beáztatott zsemle szükséges,
pirított vöröshagyma,
apróra vágott petrezselyem, tojás,
piros paprika, só,
és aki szereti, borsot is tehet bele.
Apróra vágjuk a petrezselymet,
lepirítottuk a hagymát,
most pedig a zsemléket kinyomkodjuk.
Ezt a levesbetétet becsinált leveshez
is adják a helyiek.
A frissen szült kismamák komatáljára
- ami egy helyi szokás -
az első nap a becsinált levest ezzel
a levesbetéttel tálalják.
A kifacsart zsemlékhez hozzáadjuk a
pirított vöröshagymát,
az apróra vágott petrezselymet,
és 5 zsemléhez 3 tojást.
Piros paprika, só, zsiradék kerül még
bele és kézzel összedolgozzuk.
10-15 perc pihentetés után
zsírozott tepsibe
kis gombócokat teszünk
és kemencében kisütjük.
Gyenge hőmérsékleten inkább
szárítjuk mint sütjük,
nehogy megégjen, és a belseje nyers
maradjon.
Ez a levesbetét azért praktikus,
mert az elkészítés után,
mivel kiszárítjuk, akár 2-3 napig
felhasználható.
Nem csak kemencében, hanem bármilyen
tűzhelyben elkészíthető.
40 percig kell sütni a levesbetétet.
- Magyarpolány szakrális központjában
vagyunk, ami a falu centruma.
Valaha ez két falu
határterülete volt.
A dombon lefelé Magyarpolány,
felfelé a hegyvidéki település,
Németpolány volt.
A két falu határára építette a zirci
ciszter apátság,
a falu akkori földesura ezt a
szakrális épület együttest.
Három épületből áll.
Ahol most állunk, az a Szent László
tiszteletére épített templom.
Nagyjából ezzel egy időben épült a
tér másik oldalán a plébánia épület.
Egy évtizeddel később épült
a kálvária,
ami talán a falu legjellegzetesebb
műemléke.
A kálvárián található kápolna már
jóval későbbi, XX. századi.
A templom 1761-73 között épült.
1769-ben szentelték föl.
Azért nagyobb és díszesebb a
környékbeli templomoknál,
mert a földesúr pénzén épült,
aki a zirci ciszter apátság.
Gyakorlatilag Zirc mintájára
építették ezt a templomot.
A főoltár oltárképén a templom védő
szentje, Szent László,
az oltár mellett Szent István és
Szent Imre herceg láthatóak.
Gyönyörű képekkel van díszítve,
és egy szép, régi orgonája van
a templomnak.
Sajnos erősen felújításra szorul.
Szintén 1761-ben kezdték el építeni
a plébánia épületet is.
Kisebb átépítésekkel végül az 1780-as
években készült el.
Ha megnézik, látszik, hogy nem
plébániának készült,
hanem valójában egy
szerzetesi cellasor.
A műemléki kálváriában
öt stáció látható.
Ez a fájdalmas szent olvasó
öt titka.
Majdnem ember nagyságú faragott,
festett szobrok mutatnak 5 jelenetet.
A kápolna 1910-es években épült.
Nagyon szép, érdemes azt is
meglátogatni,
de műemléknek nem tekinthető.
- Főtt tyúkhúst fogunk készíteni
zsemlemártással.
Magyarpolányban ennek nagy
hagyomány van.
Lakodalmakra szokták készíteni,
fogyasztani,
de hétvégén elengedhetetlen a
háztartásokban is.
Négy személyre egy egész tyúkból
készül a húsleves.
5 darab zsemlét apró kockára vágunk
és berakjuk a sütőbe megpirítani.
A megpirult zsemlekockát kiszedjük
egy tálba.
A levesből kiszedjük a zöldségeket
és a tyúkot,
majd a forró levessel elkészítjük
a fokhagymás zsemlemártást.
A mártáshoz egy fej fokhagyma
szükséges.
Olajon lepirítjuk a fokhagymát,
hozzáadunk piros paprikát,
majd a száraz zsemléket meglocsoljuk
vele.
Az 5 zsemlét 5 merőkanál
levessel meglocsoljuk.
Lefedjük és megvárjuk, míg felszívja
a levest.
A mártást a főtt tyúkhoz és
a zöldségekhez tálaljuk.
A svábok leleményes emberek.
Azért készítették ezt a levest és
hozzá a másodikat,
mert így volt tartalmas az ebéd.
Először elfogyasztották a levest
a kifőzött tésztával,
majd másodiknak a főtt tyúkhúst
a zsemlemártással,
ezzel nagyon jól lehetett lakni.
Főzni már nagyon korán megtanultam.
Édesapámnak az volt a szokása,
míg kislány voltam,
hajnali 5 órakor fölkeltett,
mert azt mondta, egy jó húslevesnek
5-6 órát kell főni,
és délben az asztalon ott kell
már állni.
Ezért 5-kor fölkeltett, megmutatta,
hogyan kell fölrakni a húslevest,
esetleg a másodikat hogyan kell
előkészíteni,
utána visszafekhettem, alhattam
egy keveset.
Később, 7-8 óra felé nekiálltam újra
a sütés-főzésnek.
Ez körülbelül 10 éves koromban
kezdődött.
- Magyarpolány kulturális
hagyományának
legtovább élő emléke
népviselete volt.
A XIX. század végén, XX. század
elején
még találkozhattunk a
régi népviselettel.
Ez az asszonyoknál fapapucsot,
bő szoknyát, kilt,
röperdit - ami blúzt jelentett -
illetve kendőt viseltek az asszonyok.
Hétköznap általában kékfestő
rózsás szoknyát húztak,
ünnepnapokon pedig
a sötét színek domináltak.
Ilyenkor kávébarna, kék, zöld, fekete
színű ruhákat viseltek.
A kendő delén kartonból készült
hétköznap,
általában piros, fehér, esetleg
barna mintákkal.
Télen pedig fekete berliner kendőt
viseltek az asszonyok.
- A lányok is, asszonyok is,
mind kendőt használtak.
A fiatalok, ha meleg volt,
hátra kötötték.
Nem kontykendőnek mondjuk,
csak visszakötöttük.
Mikor asszonyok voltak, már
kontykendőbe volt kötve a fejük.
A fiatalok vagy nem kötöttek kendőt,
vagy így kötöttek kendőt,
mint én is most.
- Nyáron a világosabb színek jelentek
meg a ruhákon,
ilyenkor világos kék, rózsaszín,
fehér ruhába bújtak.
Alsóruházat az ing volt.
A férfiak ruházata nyáron
háziszőttes gatya volt,
illetve háziszőttes ing.
Télen ez a gatya alsónadrágként
szolgált,
és fekete nadrágot húztak rá,
és fekete mellényt.
Nyáron a legények hajadonfőtt jártak,
a férfiak kalapot tettek a fejükre.
Manapság már csak a hagyományőrző
programokon jelenik meg,
de a falu tájházában van egy
kiállítás,
ahol találkozhatunk a régi
viselettel,
bemutatják ezeket a régi
népviseleteket az érdeklődőknek.
- Krumpli salátát készítünk,
helyi specialitásként.
Másként készül, mint ahogy sokan
ismerik.
Szükséges hozzá főtt,
kihűlt burgonya,
piros paprika, olaj, só, és minimális
cukros-ecetes salátalé,
és apróra vágott vörös hagyma.
A burgonyát meghámozzuk,
és fölkockázzuk
és tálba tesszük az aprított
vöröshagymával.
Ezt a salátát disznóölések alkalmával
háznál elkészített füstölt
kolbászhoz, szalonnához,
disznósajthoz egészévben készítették
a helyiek,
vacsorára, akár reggelire,
ki hogyan szerette.
Hideg ételekhez tálalták.
A mai házasszonyok továbbviszik
ezt a hagyományt,
ugyanúgy készítik, mint régen.
Talán annyi változott, hogy régen
házi tökmag-
vagy napraforgó olajat használtak.
Egészen kis mennyiségű salátalevet
készítek,
de töményen kell ízesíteni,
ecettel és cukorral.
A burgonyát megsózom, egy kiskanálnyi
piros paprikát teszek hozzá.
3-5 evőkanál salátalé elegendő.
A végén kevés olajjal meglocsolva
összekeverjük.
El is készült a sváb burgonyasaláta.
1-2 óra alatt
az ízek összeérnek,
de akár azonnal is lehet fogyasztani.
Felvágottakhoz, paraszt sonkához,
kolbászhoz,
házi disznótoroshoz ajánljuk.
- 1999-ben, 10 évvel ezelőtt
alakítottuk ezt a művészeti iskolát
azzal a szándékkal, hogy az itt élő
gyerekeknek délutánonként
művészeti oktatást biztosítsunk.
Korábban is voltak hagyományőrző
csoportjaink óvodában, iskolában.
Ezeket összefogta a művészeti
iskola.
Az itt élő 9 képzőművésszel együtt
nem csak a hagyományőrzést,
kézművességet, kerámiát, mint
itt élő technikákat adjuk át,
hanem képző-, iparművészet-,
színház- dráma tanszakon
és néptánc tanszakon tanulhatnak
a gyerekek.
Mindhárom művészeti ág kezdetektől
fogva alapfeladataink közé tartozik.
Most már nem csak a településről
járnak ide gyerekek,
hanem tanáraink más településekre
is járnak.
Ebben az évben elérte a 900 főt
a művészeti iskola létszáma.
Az iskolán kívül már óvodás korban
megismerkednek a néptánccal úgy,
hogy gyerekjátékokat tanulnak.
Mivel nemzetiségi a falu, sváb
gyerekjátékokat tanulnak.
Az általános iskolások 6 éves kortól
részt vesznek a csoportok munkájában.
Előképzőben tanulnak két évig
gyerekjátékokat.
A tantárgynak is népi gyerekjátékok
a neve.
Harmadik osztálytól pedig a néptánc
a fő tantárgyuk.
A művészeti létszámunk felét a
néptánc teszi ki.
A művészeti iskolának van felnőtt
tánccsoportja is,
tehát a szülők és a gyerekek is
láthatnak perspektívát továbblépésre.
- Bakonyi szalonnás, gombás tócsit
fogunk készíteni.
A szükséges anyagok: nyers krumpli,
gomba, szalonna, liszt, tejföl, tojás
és só.
Mi, polányi emberek a Bakonyban
élünk,
sokféle gombát használunk az
erdőből.
Ezekkel a gombákkal, a disznóvágáskor
készített füstölt szalonnával
ízesítették a tócsit.
Ma is ilyet készítünk.
A burgonyát meghámozzuk
és lereszeljük.
Ha valaki nem szeretné reszelni a
krumplit, mert félti az ujját,
használhat húsdarálót is, tökéletes
lesz úgy is a tócsihoz.
A gombát megtisztítjuk és szeletekre
vágjuk.
Majd a szalonnát is apró kockára
vágjuk.
A tócsiba csak a gomba kalapját
használjuk.
A gomba szárát régen tisztítva
fasírozottba használták.
Az előkészített alapanyagokat
összekeverem.
A gombát, szalonnát, 1 dl tejfölt,
egy egész tojást, sót
és a megfelelő állag eléréséhez,
egy kevés lisztet.
Az elkészült tócsit forró olajban
arany barnára sütjük.
Ezeket a sváb ételeket a helyi,
idős néniktől tanultam.
Itt lakik a faluban Rezi néni, aki
nagyon jól süt-főz,
ha segítségre volt szükségem,
hozzá szoktam átmenni.
Tőle tanultam, hogy a helyiek hogyan
készítették ezeket az ételeket.
Családomban is nagy hagyománya van
főzésnek-sütésnek.
A családból szinte mindenki nagyon
jól főz.
Férjem édesanyja is a faluban lakik,
akihez szintén bármikor fordulhattam
segítségért.
Tőle is tanulhattam a sütemények
és ételek elkészítését.
- Alapelvünk, hogy a kézművességet
próbáljuk visszaállítani,
ami Magyarpolányban létezett.
A kerámia átfogó fogalom.
Az agyag feldolgozási módjait
próbáljuk elsajátítani.
Az első lépésektől a végtermékekig
mindent megtanítunk.
Élvezettel dolgozunk együtt a
gyerekekkel,
és mindenki a saját szakmáját
adja át.
A grafikus a grafikát, a keramikus
ezt a hajlamot adja át a gyerekeknek.
Ez a kezdő évfolyam, egy év múlva
már fazekaskorongon fognak dolgozni.
Tanterveink, programjaink vannak,
amiket eddig sikeresen vettünk,
szép tárgyakat készítettünk, és
kellemesen töltöttük az időt.
- Sváb derelyét fogunk készíteni.
Ennek itt hagyománya van.
Régen szilva lekvárral és túróval
töltötték,
de nálunk ismert az a változat, amibe
spenót és darált hús kerül.
A tésztához lisztet, sót és tojást
gyúrunk össze.
Ebből kemény tésztát kapunk, amit
20 percig kell pihentetni.
Két tojáshoz kb. 30 dkg liszt kell,
a tojás nagyságától függően.
Az állaga puha legyen, mint a
levestészta,
mert könnyebben nyújtható.
Ha túl sok lett a liszt és kemény
a tészta, vízzel lágyíthatjuk.
25-30 percig pihentetjük,
addig is gyengül a tészta
és könnyebb lesz nyújtani.
Elkészítjük a tölteléket.
A szalonnát felkockázzuk, lepirítjuk
és a zsírján apróra vágott
vöröshagymát pirítunk.
Erre tesszük a darált húst,
a spenótot,
és lassú tűzön 10-15 percig főzzük.
A kihűlt töltelékhez egy vízben
áztatott zsemlét keverünk,
és ha szükséges, egy tojást ütünk
bele, ettől áll össze a töltelék.
A fűszerezés ízlés szerint
só és bors.
A házi szalonna miatt meg kell
kóstolni, nehogy túl sózzuk.
A pihentetett tésztát kinyújtjuk,
törekedjünk téglalap alakra.
Így utána könnyebb formázni.
Ne legyen hajszál vékony, mert
főzés közben kiszakad.
Félbe vágjuk a tésztát, egymásra
rakjuk a lapokat,
és bejelöljük a töltelékek helyét.
A tészta egyik felét kicsit
megnedvesítjük,
hogy a két tészta összeragadjon.
A benedvesített tészta jelölései közé
tesszük a tölteléket.
A másik lapot ráfordítjuk és
körbe nyomkodjuk a töltelékeket.
Késsel körbevágjuk.
A derelyéhez nagy kockára vágott
vöröshagymát olajon megpirítunk.
- Magyarpolány olyan település, ahol
nagyon sok sváb élt.
Mi megjártuk a kitelepítést,
betelepítéseket.
Ma már nem jellemző, hogy az utcán
svábul beszélnének,
a nagyon idős nénik még talán.
Nem is annyira régen, a gyerekoromban
még természetes volt, hogy svábul
beszéltek az utcán.
Ezzel kapcsolatban alakult ki sok
csoportunk.
Magyarpolányban létezik egy
német kisebbségi önkormányzat is.
Az ő, és a mi támogatásunkkal
sok faluszépítő
és hagyományőrző egyesült működik.
Ezek között az egyik legfontosabb
a német nemzetiségi énekkar,
akik a régi dalokat és hagyományokat
ápolják.
- Töltött zsemlét készítünk
sós és édes változatban.
A sós káposztás lesz,
az édes pedig túrós.
Ez az étel fő fogás
és desszert is lehet.
A helyiek szívesen készítik
káposztával,
a gyerekek pedig a túrósat szeretik.
A zsemlék kalapját levágjuk, és
a tölteléknek csinálunk helyet.
A zsemle kicsipkedett belét is
felhasználjuk a töltelékhez.
A zsemlebélre 1-2 evőkanál
tejet locsolok,
hozzáteszem a túrót,
összetöröm villával,
egy egész tojást, vaníliás cukrot
és kb. 1-2 evőkanál cukorral
ízesítem.
Ne felejtsünk egy csipet sót tenni
a töltelékbe.
A káposztás töltelékhez lereszelem a
káposztát,
olajon megpárolom, cukor, só és
kevés bors ízesítéssel
aranysárgára pirítom, és ezzel
töltöm majd a zsemléket.
A káposzta töltelékhez is a kevés
tejbe áztatott zsemlebelet
kicsit összetöröm, és a lepirított
káposztát hozzákeverem.
Teszünk hozzá egy tojássárgáját.
Lehet egész tojás is, ahogy a
töltelék állaga kívánja.
A kivájt zsemléket kis tejjel
meglocsolom,
vigyázva, nehogy elázzanak.
Azért kell tejjel meglocsolni, hogy
sütés közben ne száradjanak ki.
Betöltöm a töltelékeket a zsemle
belsejébe.
Minden zsemlét a saját kalapjával
lefedjük
és közepes hőmérsékletű sütőben
20-25 percig sütjük.
Praktikus tanács, hogy a túrós
zsemlékre az első 10 percben
ne tegyük rá a tetejét, míg kicsit
megpirul a töltelék.
- Hosszú évekig Budapesten éltem
a családommal együtt.
Kb. 6 éve költöztünk ide,
miután a gyerekeim megszülettek,
és dönteni kellett és tudtunk, hogy
hol éljenek, Budapesten,
vagy ilyen kis faluban, mint
Magyarpolány.
Sok barátunk szemén láttam az
értetlen tekintetet,
hogy mit keresünk egy ilyen
pici faluban.
Mondtam, hogy ebbe az iskolába járni,
ahová én is jártam,
az olyan többletet ad egy gyereknek,
amit én meg akarok adni
a saját gyerekeimnek.
Amellett, hogy tanulnak az iskolában,
azt érzem, valódi közösség van,
egy család, kis létszámú osztályok.
Délutánonként a mi gyerekeink
nem a számítógép előtt ülnek,
hanem kerámiára járnak,
néptáncot tanulnak,
színház-, drámára járnak.
A barátaink, ha jönnek, azt mondják,
nem gondolták, hogy egy faluban
ilyen élet van.
A művészetis gyerekeink
Finnországba mennek,
Debrecenbe színház találkozóra.
Olyan értéket kapnak itt,
ami sok gyereknek Magyarországon
ma nem adatik meg.
...
Több
Földrajzi név:
Magyarpolány

Személyek

09:13:32

Polt Rita

09:15:10

Meinczinger Attila

09:19:23

Dr. Paksi Zoltán

09:21:44

Nardai Anita

09:24:01

Paksiné Beszerdich Ildikó

09:24:44

Herbert Józsefné

09:28:34

Csabai Tibor

09:33:21

Kiss Miklós

Kiemelt részek

09:13:01

Ízőrzők: Magyarpolány

11:32:14

Ízőrzők