Ízőrzők - Létavértes
Gyártási év: 2009 | Adásnap: 2009. december 19.
Időpont: 14:44:14 | Időtartam: 00:32:07 | Forrás: Duna TV | ID: 917942
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 32 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: LétavértesEpizódcím: Létavértes
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2009)) (nincs kh.) (színes, magyar ismeretterjesztő film, 31 perc, 2009) Létavértes Debrecentől 24 km-re fekszik, Hajdú-Bihar megyében. Hagyományos ételeik közül megismerhetjük a kukóleves, a krumplis dübbencs, az öreg lebbencs, az édes kukoricamálé, a pulykahúsos kovászolt töltött káposzta és a darunyak elkészítési fortélyait. Létavértes Debrecentől 24 km-re fekszik, Hajdú-Bihar megyében. Hagyományos ételeik közül megismerhetjük a kukóleves, a krumplis dübbencs, az öreg lebbencs, az édes kukoricamálé fortélyait. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Kukóleves - Krumplis dübbencs - Öreg lebbencs - Édes kukoricamálé - Kovászolt töltött káposzta pulykahússal - Darunyak
Teljes leirat:
- Létavértesen vagyunk,
a Hajdúság keleti részén.
Debrecentől 24 km-re, a román
határtól 9 km-re.
Határátkelőhely üzemel itt.
Az idelátogatók tovább tudnak menni
rajtunk keresztül Erdély szívébe.
Településünk 7300 lélekszámú,
11.662 ha-os közigazgatási területű.
Azt szokták mondani az itteniek, hogy
az Isten jókedvében teremtette,
mert ahogy a főút elválasztja a
települést,
a déli területek nagyon jó minőségű
szántóföldek vannak,
az északi részen szabadidő
eltöltésére alkalmas ligetek vannak,
ami megnyugvást hoz
az idelátogatóknak.
Most is üzemel a lovas farm,
korábban országos és nemzetközi
fogathajtó
és egyéb versenyeket is
rendeztek.
Létavértes 1996-ban kapta vissza
a városi rangját.
Az első írásos emlékek
1291-ből származnak,
akkor még külön Nagyléta és Vértes,
mely 1970-ben egyesült.
Itt egy országos jellegű műemlék
látható nálunk, a vízi vágóhíd.
Egyedülálló, hentes- és mészáros
mesterségeket bemutató műhely.
Azért egyedülálló, mert az országban
még egy van, de az alatt nincs folyó.
Két tájház is van a településen.
Az egyik egy népi építészeti
emlékeket tartalmazó paraszti lakás,
illetve a tájház, ahol a szőlészet
és borászat kellékeit lehet látni.
Létavértes sajátos helyzetben van,
mert szőlőterületeit és a borkultúrát
megőrizték,
és ehhez most keretet a
szőlősgazdák egyesülete adja.
Tudni kell Létavértesről, hogy
Irinyi János családja itt élt.
Az édesapa itt volt gazdatiszt.
A látnivalók, amik az Irinyikhez
kötődnek:
az arborétum, ahol 1200 fajta növényt
telepítettünk,
itt a környék iskolái rendhagyó
biológiaórákat szoktak tartani.
Az Irinyi-sírok, amik a család és
a hozzátartozók emlékét őrzi.
Az Irinyiekhez kapcsolódik egy
kiállítás is,
ami elsősorban a család tárgyi
és írásos emlékeit őrzi.
Mindenképpen említésre méltó
az a gasztronómiai hagyomány,
amit Létavértes ápol.
Több olyan lehetőség volt,
ahol ezt be tudtuk mutatni.
Szívesen fogadták azokat a kulináris
élményeket,
amit a helyi asszonyok és a nyugdíjas
klub tagjai előállítottak.
- A kukóleves jellegzetes,
régi debreceni étel.
Nevét onnan kapta, hogy a tojás
héjában, kukójában készül,
amibe tüdős hurkához hasonló
massza kerül.
Szükséges hozzá jó néhány tojás héja.
A tompa végét megkoppintom,
és a kanál nyelével tágítom a lyukat.
Mikor elég nagy, kiöntöm a tojást.
A héját először meleg, majd
hideg vízben kiöblítem.
A tüdőt, szívet és a nyelvet
megfőzöm, és ledarálom.
Teszek hozzá egy kevés zsírt.
A rizst előre megfőzöm, úgy mondjuk,
kifakasztom, ahogy a hurkához szokás,
csak sótlan, forró vízben, és
átöblítem hideg vízzel.
Kell hozzá tojás, ami majd
az egészet összefogja,
ízesítésnek petrezselyem zöld, só,
bors, és a legfontosabb, szegfűbors.
Ezt összegyúrom, és a masszával
betöltöm a kukókat.
Személyenként egy tányér leveshez
3-4 kukót számolunk.
Utána forró vizet öntök egy
edényben rá,
a vízbe ugyanezeket a fűszereket
teszem, és egy babérlevelet is.
A forrástól számított
5-10 percig főzöm.
Amíg ez megfő, zöldséglevest
készítek.
Ebben karalábé van, sárgarépa,
petrezselyem gyökér,
és petrezselyem zöld.
Teszek bele sót, őrölt borsot,
szegfűborsot.
Teszek hozzá a tüdő főzőlevéből is.
Ezt így megfőzöm.
Míg ez fő, 1-2 kanál tejfelt
és egy tojás sárgáját jól kikavarom.
Teszek hozzá 1-2 kanál lisztet,
és még egy kis tejet.
Közben megfőtt a zöldség, amihez
hozzákavarom a habarást.
Miután a habarással is felfőtt,
citrommal vagy ecettel ízesítem.
Megfőtt a kukó egyszerű, fűszeres
lében, amit már nem használunk másra.
Jó, ha meghűl, mert forrón nem tudja
az ember tisztítani.
Erről a tojáshéj aránylag könnyen
lejön.
Letisztítom, és két edényben tálalom.
Anyukám debreceni volt
és sokszor főzte.
Tudtuk reggel, hogy mi lesz az ebéd.
Nekem két kedvenc ebédem volt,
a gömböcleves és ez a kukóleves.
Alig vártam, hogy dél legyen, jöjjek
haza.
A neve és a kinézete játékosság volt,
és mások nem ették Nagylétán,
nem volt ismerős.
Azért is különleges étel volt,
és még mutatós is.
A tanítóképzőben Tessedik Sámuel
mondatát jegyeztem meg:
a tanítónak, ha lova van,
a legszebb legyen a faluban,
ha tengerije van, a legszebb
legyen a faluban,
tehát elöl kell járni tanítani.
Úgy gondolom, Nagylétának ilyen
tanítói lehettek,
mert itt olyan igényes volt
a gazdaság, udvar, a ház, a vetemény,
mindenki nagyon gazdája volt.
Egy vallásos fegyelem
is jellemző erre a településre,
erősen vallásos erkölcsben élő
ma is.
- A létavértesi görög katolikus
templomban vagyunk.
Ezt a templomot 1850-ben
adták át, szentelték fel.
Klasszicista stílusban épült.
A mennyezeti freskók Benke László
munkáját dicsérik.
1890-ben készült el ez a csodálatos
ikonosztáz.
Az oltárképet Veress Géza készítette.
Ez a templom méreteivel
és belső szépségeivel
gyönyörködteti az idelátogatót.
Létavértes lakosságának csaknem fele
vallja magát katolikus vallásúnak.
Azon ritka települések közé tartozik,
ahol görög katolikus templomból
három van,
és református templomból kettő.
Összesen 5 templommal büszkélkedhet
a település.
Ez egyrészt abból is forrásozik,
hogy két település ötvözetéből állt
össze a település,
azon belül is a görög katolikusok
ruszin és román gyökerekkel is
rendelkeznek.
Ebből adódik a templomok sokszínűsége
és nagy száma.
- Krumplis dübbencset készítek.
Ezt régen kenyérsütéskor készült.
A kenyérnek nagyobb sülés kellett,
és mire a kenyér kisült, ebből
megvolt a reggeli.
Ennek nem kellett annyi sülés,
mint a kenyérnek.
A tésztája krumplis,
pogácsát formáztak belőle,
zsírral lekenték, feltekerték, és kis
foszlós buci formája volt.
Készítették még kapros, túros,
tejfölös töltelékkel.
Nagyon sok mindent lehet ebből
a tésztából készíteni.
Először kovászt készítünk,
kevés cukorral.
A tejben feloldjuk az élesztőt,
lisztet adunk hozzá, egyneműsítjük.
Várok egy kicsit, hogy feljöjjön
a kovász.
Minden háznak megvolt a maga
ízlésvilága.
A kemencék se voltak egyformák,
mindenki kitapasztalta, hogy a
kemencéjébe mennyire kell befűteni.
Az ízvilágok is így szálltak anyáról
lányára,
minden háznál más volt a szokás,
másképp csináltak mindent,
receptje nem volt semminek.
Ez így öröklődött.
Megkelt a kovász.
A lisztbe egy kis lyukat vájunk,
amibe beletesszük a hozzávalókat:
sót, kovászt, a főtt és áttört
burgonyát és két tojást adunk hozzá.
Régen titkosan is kezelték ezeket
a recepteket.
Ha egyik háziasszony el akarta kérni
a másiktól a receptet,
és nem akarta, hogy az is
meg tudja sütni,
az kérdezte "hogy csinálod?",
ott csinálta előtte,
de azt mondta, "nem tudom".
Majd a végén, mikor dagasztom, egy
kicsit jobban húzom felfele,
és akkor szépen elválik,
mint itt kezd.
Most már szépen elválik
a teknő szélétől.
Liszttel leszórom, ruhával letakarom,
hagyom kelni.
Megkelt a krumplis dübbencs.
Csinálok egy tepsi pogácsa formájút.
Nagyon gyors, hamar kaja volt, ha egy
gazdasszony valamit az asztalra akart
tenni.
Míg a tészta kelt, csinálhatott mást,
mert sok elfoglaltsága volt.
Így minden percet kihasználhatott.
Ugyanaz a tészta, ennek egy
foszlósabb változata.
Elnyújtom vékonyra, bőségesen bekenem
zsírral, ettől lesz jó foszlós,
feldarabolom, és feltekerem.
Módosabb házaknál,
ahol tartottak tehenet,
csinálták ugyanezt a tésztát
kapros, túrós, tejfölös
változatban is.
Összetörtem a túrót a tejföllel,
kevés vágott kaporral ízesítettem.
Kevés sót tettem bele.
Akkora a tészta, mint az előbb,
kevés tölteléket elegyengetek,
és föltekerem.
A hajtások alulra kerüljenek.
Egy egész tojást kevés tejföllel
elkeverek,
és a dübbencsek tetejét
ezzel kenem le.
Gáztűzhelyben kb. fél óra sülés kell
neki közepes tűzön.
Ha takarékon sütjük, kiszárad, ha
nagy lángon, nem sül át.
- A Cserebingó tánccsoport 2008
februárjában alakult.
Helyi, 2. osztályos gyerekek vannak
főként.
A művház és a könyvtár dolgozói
segítettek megszervezni a csoportot.
Már régóta próbálkoztak,
mostanra jött össze egy kemény mag,
akik aktívak.
Főként játékokat, játékfűzéseket
gyakorlunk, tanítunk nekik.
Most mezőföldi és dunántúli anyaggal
foglalkoztunk,
egyébként moldvaival szoktunk még
bemelegíteni, játszogatni.
A megyejáráson a Cserebingó csoport
képviselte Létavértes táncos életét.
Mindenképpen játékokon van
a hangsúly.
A mai világban - ahol csak tanulás,
könyvek, számítógép, tévé -
kell egy kicsit, hogy mozogjanak is,
felszabadultan gyerekek legyenek,
és játszanak.
Nagyon szeretik csinálni.
Örülnek, hogy ledobják az
iskolatáskát, rohannak.
Pörgős szoknya a lányoknak,
fiúknak bő gatya.
Rengeteget játszunk mezítláb,
eszközöket használunk,
kicsit vissza a földre.
- Öreg lebbencset fogunk készíteni,
ami jellegzetes pásztor étel az
Alföldön.
Leginkább a Hortobágyon, de
Hortobágy környékén is elkészítik.
Különböző módja van:
lehet sűrűre főzni, vagy lepirítják,
van, ahol rövid lével készítik.
Az öreg lebbencs átmenet a slambuc
és a lebbencsleves között.
30 dkg liszthez kb. három tojás kell,
nagyságától függően.
A sárgáját elkeverjük a fehérjével
és fokozatosan összedolgozzuk
a liszttel.
A tésztát régen sokféleképpen
felhasználták.
Leginkább a lebbencs tészta volt
elterjedt.
A tarisznyában mindig volt
hagyma, paprika, só, bors,
beletették még a lebbencs tésztát,
és akár a határban is
bográcsban 1-1,5 óra alatt ebédet
tudtak készíteni.
Igyekeztek cipó alakot formálni,
és jól átgyúrni az egész tésztát.
Mikor összegyúrták, letakarták, és
hagyták pihenni kb. fél órát,
és újból, kétszer, háromszor
pihentették és átgyúrták a tésztát.
Az átgyúrt tésztát lelapogatjuk,
kicsit lisztezzük,
és nyújtófával kinyújtjuk.
Közben forgatjuk, hogy kerek alakja
legyen.
Régen egy lány addig nem mehetett
férjhez,
míg nem tudott tésztát
nyújtani, hímezni, varrni, stoppolni.
A lebbencs tésztát mindig picit
vastagabbra hagyták,
a levestésztát, csigatésztát inkább
vékonyabbra nyújtották.
A lebbencs tésztának az lényege,
hogy a burgonyával együtt főjön meg.
Úgy tartották régen, ha csattanós
a tészta, akkor lesz igazán ízletes.
Na, most volt a csattanás.
Feltekerjük a tésztát, és abroszon
száradni hagyjuk egy napig.
A megszáradt tésztát összetörjük,
és öreg lebbencset készítünk.
Ehhez a kockára vágott füstölt
szalonnát majdnem teljesen kisütjük.
Hozzáadjuk az összetört lebbencs
tésztát, és aranysárgára pirítjuk.
Majd hozzáadjuk a finomra vágott
hagymát, és együtt tovább pirítjuk.
Mikor a hagyma megfonnyadt,
hozzáadjuk a kockára vágott
paradicsomot, zöld paprikát,
legvégül a fűszerpaprikát,
vigyázva, hogy meg ne égjen.
Fölöntjük forró vízzel.
Hozzáadjuk a nagyon vékonyra
vágott krumplit, sót, borsot.
Főzzük, se nem slambuc, se nem
lebbencs leves sűrűségűre,
inkább egy pici lé legyen rajta.
Csípős paprikával fogyasztották.
Volt, aki annak idején esetleg
kenyér héját használta kanálnak.
Régen, az idős emberek, mikor
ráérősebb dolguk volt,
kimentek a szőlőbe,
ott rettyintettek össze bográcsban
öreg lebbencset.
Hívták a szomszédokat is,
borozgattak, lebbencseztek,
így töltötték el a napot.
Otthon kérdőre vonták,
hogy mire haladtak a kapálással,
kacsúzással,
mindig azt mondták, nem haladtak,
mert annyira elburjánzott a szőlő,
hogy nem haladtak a kacsúzással.
Nem haladtak a kapálással,
mert olyan gazos volt.
Délutánra már kicsit becsíptek,
lefeküdtek picit aludni,
megbeszélték, mi történt a határban,
a faluban, az utcában,
és így eltelt a nap.
- Én olyan korszakban jártam iskolába
sajnos,
amikor kézimunka óra nem volt.
Körülöttem láttam.
Én úgy fogom fel, hogy az alkotás
kedve, valamit alkotni.
A másik, hogy a távoli őseim
nagyon régen
Hajdúhadház környéki szűrszabók
voltak, amit férfiak csináltak.
Én a tű átkát onnan érzem,
valahol ott van bennem
a tű meg a hímzés szeretete.
Ez egy családi hagyomány volt.
Nekem ez nyugtató,
eredményt jelent.
Két fő terület van, amit szeretek:
a keresztszemes kézimunka,
a másik a fehér hímzés,
a fehéren fehéret.
Ha negyedórára is, de leülök
naponta többször,
Ezt az első leányunokám köszöntésére
csináltam.
"Nagy örömmel, mindig Annának"
1991-ben.
Azért ajándékoztam, azért csináltam,
mert ezzel köszöntöttem,
és magamnak is örömet jelent, hogy
ő majd fog erről emlékezni rám.
- A készülő étel neve édes málé.
Kukorica darából készül az étel.
Erről tudni kell, hogy az Alföldön
és Erdélyben is nagyon kedvelték
a kukorica darát és lisztet, minden
kukorica őrleményt.
Azt tudjuk, hogy az oláhok a
mamaligát,
az erdélyiek a puliszkát
- nagyon kevés főételük volt -
kenyér helyett használták.
Kitalálták, hogyan lehet a
puliszkából édességet készíteni.
Előző este beáztatják a darát vagy
lisztet forró vízzel,
és az egy éjszaka alatt szinte
megerjed,
azaz cukorrá változik a keményítő,
megédesedik,
máris kész a desszertnek való
alapanyag.
Mivel édesség, kicsit gazdagítjuk
néhány adalékanyaggal,
és mivel közel vagyunk Erdélyhez,
kicsit hatott ránk a keleti, balkáni
gasztronómia is.
Sok olyan adalékanyagot
használunk,
ami nem biztos, hogy eszébe jut
az alföldi parasztnak.
Ilyen az aszalt szilva, mazsola,
a meggy a saját ötletem volt.
Biztos használta már más is,
de ezt én találtam ki.
Fogjuk a málét, összekeverjük
a cukorral,
hozzászórjuk a vaníliás cukrot,
és összekeverjük vele.
Ez jól kiegészíti a kukorica
jellegzetes aromáját,
és egy kicsit maivá varázsolja
a süteményt.
Hogy ne legyen túl - a mi vidékünkön
úgy mondják - zok a sütemény,
ezért teszünk bele egy kis sütőport,
ami majd lazítja a sütinket.
Összedolgozzuk.
Igény és ízlés szerint gazdagítjuk
a gyümölcsökkel.
Beáztatott mazsola,
összedarabolt aszalt gyümölcs,
szilva és sárgabarack,
és a rumos meggy.
A kukorica elég lassan puhul,
sokáig kell sütni,
hogy közben ne száradjon ki,
még egy kis nedvességet adunk hozzá.
A nedvességek közül a nemesebb
anyag, a tej.
Ettől finomabb lesz, mintha
csak vízzel készítenénk.
Az áztatás is történhet tejjel.
Kivajazzuk a tepsit, és
kész is van.
Mehet a kemencébe.
Amikor kemencét fűtöttek csak a
fűtés végett,
vagy a kenyérsütés végett,
bármikor elkészíthették,
ha kedveskedni akartak valakinek,
vagy édességre volt szükség.
Azoknak ajánlom, akik szeretik a
hagyományos ételeket kipróbálni,
és kóstolgatni, fogyasztani.
- Létavértesen a 70-es években
férfi pávakör működött.
Mikor ők feloszlottak, sokáig nem
volt ilyen jellegű csoport.
Ez a népdalkórus 1999-ben alakult,
10 évesek vagyunk most.
Az énekkar minősítő versenyeken is
részt vett,
egy ezüst, és három arany
minősítésünk van.
Tavasszal készülünk egy újabb
megmérettetésre.
Tíz év alatt a tagok létszáma
változott, cserélődött.
Népdalkórusunk szatmári
népdalcsokrokat énekel,
mezőségi, békéscsabai, illetve
létavértesi népdalokat énekel.
- Kovászolt töltött káposztát
készítünk, pulykahúsból,
ami Debrecen környékéhez kapcsolódik,
a pulyka miatt.
A kovászolás inkább a vidéki részre
jellemző,
amit pirított kenyérhez kötünk.
Forró, sós-ecetes vízben a
káposztaleveleket lefonnyasztjuk.
Jól lehűtjük hideg vízben.
Ötliteres üvegbe rakjuk,
kaprot rakunk közé
és hideg, sós vizet öntünk rá.
Pirított kenyeret teszünk rá, ami
egy jellegzetes ízt ad neki.
Napon két-három napig érleljük,
majd a továbbiakban felhasználható.
A ledarált pulykahúshoz hozzáadjuk
a ledarált hasa alja szalonnát,
a ledarált hagymát, fokhagymát,
füstölt szalonnát.
Azért szeretem ledarálni a vörös
hagymát, mert simább
és egyenletesebb íze van, mint ha
megpirítanám.
Hozzáadom a rizst, fűszerpaprikát,
sót, borsot.
Régen bármilyen húst felhasználtak
a töltött káposzta készítéséhez.
Akár tyúkmellből zsiradék
hozzáadásával,
akár kacsamellből.
A száraz húsokat nem igazán
szerették,
megpróbálták inkább másra
felhasználni.
A bekovászolt káposztát lecikkezzük,
és ebbe töltjük a tölteléket.
Létavértes környékén apró
káposztákat szoktunk tölteni.
Minél apróbb, annál finomabb,
annál jobban szeretik.
A káposztaleveleket nagyságától
függően szakítjuk szét,
és megfelelő mennyiségű
tölteléket töltünk bele.
Jó szorosra töltjük és
bedugjuk a végét.
Debrecenben inkább nagyobb
káposztákat szoktak tölteni,
de itt, vidéken inkább az apró,
lakodalmas káposztát töltenek.
Az újlétai részen még ettől is
sokkal apróbbakat töltenek.
Lisztből és zsírból híg rántást
készítünk.
Kikenjük a cserépedényt a rántással,
és egy csokor kaprot rakunk alá.
Azért alá, mert nem mindenki szereti
az összevágott kaprot,
de az íze így is jól átjárja
az egészet.
Szorosan egymásra rakjuk a
káposzta tölteléket.
Pici sót teszünk rá, de vigyázva,
mert a füstölt szalonna esetleg sós.
Felöntjük annyi vízzel,
ami éppen ellepi.
Befedjük a cserép edényt,
és betesszük a kemencébe 1,5 órára.
Gázsütőben is elkészíthető, de
figyelni kell, hogy ki ne fusson,
mert az kellemetlen egy kissé.
Kivesszük a káposztát, de előtte egy
kosarat kibélelünk abrosszal,
és a kibélelt kosárba helyezzük
a káposztát fazékkal együtt.
Jól betakarjuk, és 1-2 óra hosszáig
így hagyjuk állni.
Régen dunna, paplan közé,
vetett ágyba rakták dunsztolódni.
Míg a templomba elmentek, érlelődött,
aztán vasárnapi ebéd, húsleves
után fogyasztották.
- A létavértesi felnőtt tánccsoport
a Villongó nevet "hurcolja magán".
A Villongó a falu ótelke mellett
elfolyó patak.
A villongás csak képletes
egy kicsit nagyképű elnevezés,
ugyanis tagjaink többnyire családos,
amatőr táncosok,
akik felnőtt korukban kezdtek
táncolni.
Annak ellenére, hogy elfoglaltak,
dolgoznak, gyerekekkel foglalkoznak,
elhivatottak, és nagyon lelkes
táncos csapat.
Több mint három éve dolgozunk együtt.
Szatmári táncokat tanultak eddig,
dél-alföldi és mezőföldi táncokat.
Ebben az évben szilágysági
és hajdúsági anyaggal szeretnénk
foglalkozni.
Azért ezekkel, mert mindkettő a
szomszédságunkban létezett,
az egyik nyugatról, a másik keletről
érkezik hozzánk.
Szerencsés helyzetben van a táncos
társaság,
ha nem is helyi, de majdnem helyi
zenekarunk van,
ugyanis, a Bakator zenekar, aki
kísér az együttest,
helyi prímásból és bőgősből
építkezik.
A brácsás, a cimbalmos, a klarinétos
és a tamburás debreceni,
de ők is közel vannak hozzánk.
A Bakator zenekarról szeretném
elmondani,
hogy nevét egy speciális, érmelléki,
hagyományos szőlőfajtáról kapta.
Ez a bakator, vagy bakar fajta
sajnos kipusztulóban,
de egyre többen próbálják
újratelepíteni.
A zenekar bőgőse és prímása is
bekapcsolódott
ebbe a visszahonosítási műveletbe.
- Darunyakat készítek, ami
lakodalmas sütemény.
Az asszonyok már több nappal a
lakodalom előtt sütöttek-főztek,
ez elállt, több nappal előre
meg lehet csinálni.
25 dkg liszthez 10 dkg teavajat adok.
Ezt összemorzsolom.
Egy evőkanál porcukor, egy csipet só,
ez jobban kiadja az édes ízt.
Beleteszem a tejfölt.
Szét választom a tojást,
a fehérje a töltelékbe kerül.
A sárgáját begyúrom,
és egy gyenge tésztát kapok,
ami majd könnyen nyújtható lesz.
Ezt azért hívják daru nyaknak,
mert mikor kisül, hosszú daru nyakak
lesznek belőle.
Már összeállt a tészta.
Nem is kell pihentetni,
rögtön lehet nyújtani.
Abroszon fogom csinálni
- ezt nagymamámtól tanultam-
ő mindent abroszon nyújtott.
Az abroszt belisztezzük.
A tésztát két cipóra osztom,
és mint a levestésztát elnyújtom.
A tészta szélén megyek körbe-körbe.
Ezt nagyon vékonyra
el lehet nyújtani.
Nem baj, ha nem lesz szabályos kerek,
vagy kiszakad,
az a lényeg, hogy jó vékony legyen.
Olvasztott zsírral lekenem bőségesen,
ne sajnáljuk tőle.
Ezt az én lakodalmamban még sütötték,
de azóta már nem nagyon.
Előtte egy pár nappal csinálták,
nagyon előre sose dolgoztak,
mert azt tartották: téli kiskutya,
nyári menyasszony, egy se jó.
Liszttel bőségesen megszórom.
Az abrosz segítségével feltekerem.
5-6 ilyen kis darabocska lesz belőle.
A darabokat egyenként elnyújtom
tepsi hosszúságú téglalap alakúra.
A tojásfehérjét habbá verem.
Mikor kemény a hab, beleteszem a
porcukrot, azzal is verem egy kicsit.
Beleteszem a diót vagy mákot,
kinek ízlése szerint,
mindkettőt lehet, külön-külön.
Betöltöm két kanál segítségével.
A lapokat feltekerem, tepsibe
helyezem és lehet sütni.
Mikor kisült, porcukorral lehintjük
és daraboljuk.
- Létavértest dolgos, szorgalmas,
vendégszerető emberek lakják.
Mindent megtesznek azért, hogy az
ideérkező jól érezze magát.
Fogadják szeretettel a
vendéglátásunkat,
és látogassanak el Létavértesre
minél többször.
...
Több
Földrajzi név:
Létavértes

Személyek

09:14:43

Menyhárt Károly

09:17:20

Milbik Józsefné

09:21:21

Szimicsku Ferenc

09:22:38

Nagy Imréné

09:26:51

Balla Fruzsina

09:28:08

Kovács Sándorné

09:33:16

Nagy Imre

09:36:00

Kiss Tiborné

Kiemelt részek

09:14:27

Ízőrzők: Létavértes

11:32:14

Ízőrzők