Ízőrzők - Rátka
Gyártási év: 2009 | Adásnap: 2009. november 07.
Időpont: 14:50:00 | Időtartam: 00:33:08 | Forrás: Duna TV | ID: 894696
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 33 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: RátkaEpizódcím: Rátka
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2009)) Feliratozva a Teletext 111. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 31 perc, 2009) Rátka község a világörökség részét képező Tokaji Történelmi Borvidék egyik német nemzetiségi települése. Hagyományos német ételek elkészítését láthatjuk a filmben: a tunkiét (szalonnás, tejes mártással tálalt reggeli), a pácolthúslevesét (főtt töltelékkel), a főtt salátával kínált főtt húsét, a pácolt marhahúsét, a gerslis, füstölthúsos káposztáét, és a híres rátki krumplis palacsintáét, melyet hagymával ízesítenek. Rátka község a világörökség részét képező Tokaji Történelmi Borvidék egyik német nemzetiségi települése. Hagyományos német ételek elkészítését láthatjuk a filmben. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Reggeli (Tunki) - Pácolt húsleves (2 fogásos ebéd) - Rátkai palacsinta - Klopfolt pecsenye - Szalonnás káposzta - Tejfölös lángos
Teljes leirat:
- Rátka község Tokaj-Hegyalja egyik
német nemzetiségű települése.
Szerencstől mintegy 7 km-re,
Tokajtól 25 km távolságra található.
A településen 1000 ember él.
Történetével kapcsolatban:
már az 1200-as években már említik,
hogy Rátka község egy élő település.
Sajnos a későbbiekben a török
pusztítás ideje alatt
a lakosságát elpusztították.
50 évig volt lakatlan volt,
amikor Trauthson János Vilmos osztrák
herceg vásárolta meg a területet.
Amikor ő meghalt, a fia látogatott
el a településre
és azt mondta, hogy csak akkor van
ennek haszna,
ha munkás kezeket hoz ide
és megpróbálja felvirágoztatni
a területet.
Így települt be 1750-ben Rátka.
Badenwürtenberg tartományból
érkeztek családok
és Schwarzwald vidékéről és a
Boden-tó környékéről.
Békében éltek a második
világháborúig,
akkor nagyon szomorú népszámlálásra
invitálták az embereket
a rátkai általános iskolába.
Ott egy napig fogva tartva őket
oroszországi kényszermunkára
hurcolták el az embereket.
Közel három évig volt ott közel
300 ember,
ahonnan egyharmaduk már
nem tudott hazajönni.
Most már csak emlékmű jelzi ezeket
a szomorú dolgokat,
de azt hiszem, csak ez az egy volt,
ami a rátkaiak életében
örökké megmarad
és mindig felszínen tartjuk.
Nem szabadna, hogy ez még egyszer a
történelemben megismételje önmagát,
mert ez a mai napig minden családnak
a legfájdalmasabb dolog,
ami megtörténhetett.
A település nagyon sokat
foglalkozik azzal,
hogy tudja átörökíteni őseinek
a kultúráját, nyelvét
és a tárgyi emlékeit.
Éppen ezért az óvodában is,
az iskolában is
először mindkét helyen
csak a nemzetiségi nyelvoktatást
vezettük be,
a későbbiekben kibővült azzal,
hogy most már kéttannyelvű iskolája
van a településnek.
Vannak egyesületek, a Schwarzwald
hagyományőrző egyesület,
amely összefogja az ifjúságot,
a középkorúakat,
és a főiskolás lányokat, fiúkat.
Van az önkormányzat által létrehozott
nemzetiségi tájház,
amely a tárgyi emlékeket őrzi.
Jól tudjuk hasznosítani az
idegenforgalomban gasztronómiánkat,
ami az őseinktől maradt ránk.
Több olyan ételünk is van, amelyet
inkább csak sváb nyelven mondunk,
azért, hogy a fiatalok is így
tudják megőrizni,
így tudják tovább adni a többieknek.
Amikor vendégek jönnek,
ezeket szoktuk felkínálni.
Tokaj-Hegyaljához tartozik
településünk,
ilyen értelemben itt is borászkodnak
az emberek.
Főleg saját szükségletre hagynak
itthon egy-egy hordó bort,
de van, aki üzleti jelleggel
foglalkozik vele
és próbálja értékesíteni.
- Őseink az étkezéshez szükséges
nyersanyagot
az éléskamrában található
nyersanyagokból biztosították
maguknak
a reggelihez, ebédhez, vacsorához.
Tartottak állatokat,
sertés hízlalással foglalkoztak,
abból volt a szalonna, a hús,
füstölt hús, füstölt szalonna.
Tehenet tartottak, abból volt a tej,
a túró, tejfel,
ezeket felhasználták az étkezésükhöz.
Most egy helyi jellegzetes reggelit
készítek, a tunkit,
amit tejes mártásnak nevezünk
magyarul.
Azért hívják tunkinak, mert
kenyérrel kell mártogatni
szalonnát kell hozzá enni.
A szalonnát hosszában felvágjuk,
de van, aki kis kockára vágja fel,
benne hagyja a tunkiban,
úgy készíti el.
Én csíkokra vágom, úgy lehet
kenyérrel fogyasztani.
A szalonnát lassú tűznél sütjük,
nehogy megégjen,
mert akkor keserű lesz az alapja.
Elkészítem a hozzá való mártást.
Teszek bele két kanál lisztet,
pici pirospaprikát
és csomómentesen elkeverem.
Felöntöm egy kis tejjel, amit a
szalonna zsírjába belekavarok.
Kiszedem a kisült szalonnát,
a zsírba öntök tejet.
Megvárom, míg felfő és belekavarom
a kikavart lisztet.
Egy kicsit már besűrűsödött,
kész is van.
A zsír eltűnt a tetejéről,
kész van a finom reggeli.
- Templomunk 1805-1807 között
épült,
az építést a Királyi Kamara vállalta
magára.
Erre a dombra esett a választás,
amit Szent Anna dombnak neveztek
annakidején.
A domb legelő volt a falutól
távol eső helyen.
A templomot többször renoválták,
először 1888-ban,
amikor valószínűleg a szalma tetős
épületet fazsindelyre cserélték.
1905-ben a tornyot bádogozzák,
1922-ben állították ezeket a gyönyörű
ólom betétes,
nagy művészi erőt képviselő
színes ablakokat,
ekkor kapta az első festését.
1962-ben újonnan festették a
templomot.
1984-ben templomunk a villanyhálózat
túlterhelése miatt leégett,
ekkor az egész templom bekormolódott.
Majd a falakat újjá festették,
a díszítő elemeket kenyérbéllel
tisztították,
azóta kicsit sötétebb tónusú
a freskó kép.
Mivel a Szent Anna dombra épült a
templom,
Szent Anna tiszteletére lett
megáldva.
Az oltárról annyit kell tudni,
hogy tiroli mesterek munkája,
1914-ben készült,
az egész oltár fából készült.
Ugyancsak fából készültek az
ember nagyságú szobrok is.
- Elkészítem a régi rátkai hagyomány
szerint a pácolt húslevest.
Disznóöléskor a sertés minden
részét bepácolják.
A páclé úgy készül, hogy kb.
egy kg fokhagymát megtisztítunk
apróra felvágjuk, 10-15 liter vízzel
felengedjük előző nap.
Másnap, ahogy ketté vágják,
szétszedik a húst,
a szalonnát, besózzák és a páclében
áll két hétig.
Ezt naponta forgatni kell.
Először a szalonna van fent,
utána a hús, két hétig forgatják.
Ebből a húsból főztek régen
húslevest.
Egy család részére 70 dkg csontos
húsból készítjük a levest.
Inkább kövérebb legyen.
Beletesszük 1,5 liter vízbe.
Sót nem teszünk bele, mivel
sós lébe pácoltuk.
Utólag ízesítjük, amikor kiadta
magából az ízt.
Odatesszük a levest a gázra,
megvárjuk, míg a hab feljön,
leszedjük róla habot,
utána tesszük bele a zöldséget:
sárgarépát, karalábét, petrezselymet,
paprikát, zeller levelet,
petrezselyem zöldet,
ettől lesz jó íze a levesnek.
Ízesítjük még szemes borssal,
meg ha nem elég sós,
akkor sóval.
Ennek kb. 3 órahosszáig kell főni.
Közben teszünk bele egy kis
tölteléket is, az is hagyomány.
Egy egész hagymát felvágok apróra,
olajon megabálom üvegesre.
4 szelet kenyeret beáztatok,
majd elmorzsolom,
teszek bele sót, borsot,
petrezselymet, 2 tojást.
Összekeverem, hogy az állaga
jó legyen.
Anyósommal éltem 40 évig,
tőle tanultam a régi ételek
elkészítését.
Ő minden tölteléket nyersen
készített.
A hagymát sem abálta meg,
a petrezselymet sem.
Csak nyersen összekavarta
és ízesítette.
Régen lisztet tettek a tojás helyett.
Kis gombócokat formáltak,
úgy főzték ki a levesben.
Most műanyag fóliába tekerjük,
így rakjuk a levesbe, így fő meg.
Addig főzzük,
míg puha nem lesz a hús.
Együtt veszem ki a zöldséggel,
hússal.
Miközben a leves fő, elkészítjük
a főtt salátát,
amit a főtt húshoz tálalunk.
Sváb szalonnát felvágunk apróra
és kisütjük.
Egy jó nagy fej salátát megsózunk,
hogy egy kicsit összeessen.
Kisült a szalonna, kb. 7 dl vízzel
felöntöm,
teszek bele egy kanál ecetet
és kicsi cukorral ízesítem.
A salátát megmossuk, sózzuk
és megabáljuk,
hogy egy kicsit sárgás színe
legyen.
Ezt tálaljuk a főtt húshoz.
Elkészítem a levesbe való betétet,
hagyomány szerint.
2 db nagy krumplit megreszelek,
annyi lisztet teszek bele,
hogy szaggatható tészta legyen.
A főző vízbe sót teszek és
beleszaggatom a tésztát.
Ezzel a betéttel kínálom a levest.
Megfőtt a pácolt hús, amihez
köretként burgonyát készítek.
Sós vízben megfőzöm és megtöröm.
Tört krumpli, főtt hús, főtt saláta
és a töltelék.
Kész van az ebéd.
- A Schwarzwald hagyományőrző
egyesület 1993 óta működik,
'96 óta bejegyzett egyesületként
táncolunk.
A magyarországi németek
tánc gyűjteményeiből tanulunk
táncokat.
Magyar táncokat is tanulunk,
legfőképp a környéken összegyűjtött
zempléni, bodrogközi táncokat.
Fontosnak tartjuk,
hogy Magyarországról
egy nagyon szép, színes képet
tudjunk adni a nézőnek,
ha a mi műsorunkat látja.
Most magyarországi németek táncaiból
láthatnak ízelítőt.
Ezek a legősibb táncok közé
tartoznak.
Az egyesület tagjai zömmel
középiskolás gyerekek,
de vannak egyetemisták, főiskolások,
de néhány általános iskolás korú is
csatlakozott hozzánk.
Fel szoktunk lépni a helyi
rendezvényeken,
regionális és országos
rendezvényeken is részt vettünk már.
- Rátki palacsintát készítek.
Ez attól híres, hogy sehol nem
tudják olyan ízletesen csinálni.
Régebben minden pénteken
sütöttek palacsintát
és habart bablevest adtak
hozzá.
A gyerekeknek ez volt a
kedvenc süteményük.
A palacsintát minden héten
megennék.
Kb. egy kg krumplit és 2 kisebb fej
hagymát megreszelek.
Hozzá adok egy egész tojást,
egy kanál olajat,
egy kanál sót, meg lehet ízlelni,
elég sós-e.
Eldolgozom a tojást.
50 dkg lisztet teszek hozzá
és kb. 0,5 dl tejet.
Legtöbbször több tésztát készítek,
mert az egyik unokám elviszi Pestre
és ott kisüti, mert ez frissen jó.
Azért sütöm úgy, mikor elindulnak
otthonról, én már reszelek.
Mire ideérnek, addigra 3-4
palacsinta kész,
mert akkor nem győzöm nekik sütni.
Négy fiú unoka van, sorba kell menni.
Hagyományos öntöttvas
palacsintasütőben sütöm.
Előmelegítem az olajat és sütöm.
Ha az egyik oldala megpirult,
megfordítom.
- A rátkai német nemzetiségi
tájházban vagyunk.
Tárgyi értékeinket ez az
épület őrzi.
Amikor a rátkaiakat 1750-ben
betelepítették Németországból,
Badenwürtemberg tartományból,
itt, a Golop-patak partján
hosszú telkeket kaptak
és úgynevezett hosszú házakat
építettek.
Ilyet is, mint ez a tájház.
Alaprajzi elosztása szerint szoba,
konyha, kamra és istálló.
Az udvart egy csűr zárja le.
A ház kőből épült, az ajtó-
és ablakkeretek faragott kőből
készült műves termékek.
Díszítésük rokonságot mutat
a Tokaj-Hegyaljában akkoriban divatos
épületek díszítésével.
Világoskékre van festve az ajtó-
és ablakkeret, ez sváb hagyomány.
Az épület berendezési tárgyai
ugyanolyanok,
mint bármilyen másik
magyar tájházban,
hiszen az őseink hajóval érkeztek
a Dunán
és csak a legszükségesebb használati
tárgyaikat hozták magukkal.
A berendezést és egyéb dolgokat
itt vásárolták.
Ha körülnézünk a tiszta szobában,
a karos lóca, az asztal,
a díszes lámpa, a szalmazsákos ágyak
- ugyanolyan, mint bármilyen
másik magyar tájházban.
Ami egyéb jellegzetes még nálunk,
hogy a lányok színes betétes,
csipkés párnákat kapta
hozományul.
Ha megnézzük a szoba díszítését,
látható, hogy sok szent képpel
van díszítve,
a komódok teteje szent témájú
szobrocskákkal,
hiszen a rátkaiak régen is
nagyon vallásosak voltak,
és ma is azok.
Ebben a házban két család lakott.
Az első szobában lakott az egyik
család, a hátsó szobában a másik,
a konyhát közösen használták.
Ezért is látható a kemence két
oldalán két tűzrakó hely,
ahol szabad tűzön készítették el
az ételeiket.
A lapos tetős, szabad kéményes
kemencét közösen használták.
A hátsó szobát jelenleg
a népviseletünket bemutató
kiállítás foglalja el.
- Egy speciális sváb ételt készítek,
klopfolt marhahús szelet pácolva.
Régen lakodalomban
vacsorára csinálták.
Felszeleteljük a marhahúst,
ez most borjúhús.
Megklopfoljuk és bepácoljuk.
Teszünk rá vöröshagymát,
fokhagymát, babérlevelet,
sót, borsot és olajat.
Letakarjuk és másnapig érlelődik.
Másnap megfőzzük és lesütjük
zsírjára.
A hús egy éjszakát pihent.
A serpenyőbe teszünk zsírt,
a hagyma szeleteket az aljára rakjuk.
Beletesszük a hús szeleteket
és pici ecetet teszek rá.
Kicsit savanykás íze lesz.
Vizet töltök alá, mehet a tűzre,
fedő alatt párolom.
A hús állagától függ, meddig
pároljuk.
Megfordítom, hogy mindkét
oldala párolódjon.
Úgy látom, már kezd lesülni
a zsírjára.
Ez az ételt lehet marhahúsból,
borjúhúsból, disznóhúsból készíteni.
Ez pecsenye.
Amíg sül a hús, elkészítjük a
köretet.
Krumplit pucolunk és megfőzzük
sós vízben.
A lakodalomban kenyérrel
tálalták, mert vacsorára adták.
Most már elmaradt ez a szokás,
de a háztartásokban aki szereti,
biztos elkészíti.
- Évszázadok óta termesztenek az
itt élők szőlőt,
persze voltak hullámvölgyek,
de Hegyalja - tetszik, nem tetszik -
világhírű lett.
Kis szülőfalum, Rátka pedig
mindig a borvidékhez tartozott.
Ahol most is vagyunk, Istenhegyen
évszázadokon keresztül
termesztettek szőlőt,
nagyon nehéz körülmények között,
mert köves vulkáni kőzet van,
ezt az eke nem nagyon szereti.
Az adottságok fantasztikusak, mert a
vulkáni kőzetet
- főleg ebben a körzetben, ami
egy gejzíres feltörés -
az ott található növényeket:
sást, nádat, fatörzseket,
még a kőzetet is átformálta,
a szőlő számára könnyen
hozzáférhetővé,
színesebbé tette.
Innen adódnak ezek a csodálatos
lehetőségek,
hogy az itt termő szőlőbe
a gyökéren keresztül átjut
és megjelenik a borban.
Megjelenik a szőlő fajtának az
illata, zamata, gyümölcsössége,
emellé fantasztikus ásványosság,
sósság szokott megjelenni borainkban.
Teljesen természetes, hogy az
elkészített ételek,
amik az itteni alapanyagokból
származnak,
legtöbbször nagyon jól párosíthatók
az itt észült borokkal.
Utaltam a sósságra.
A sváb konyhánál a só alapvető
fűszer,
a borainkban ugyanez megjelenik
érezhetően.
Jól párosíthatóak az itt készített
ételekkel.
- Elkészítjük a Speck und Kraut
nevű ételt.
Az étel alapanyaga, ami minden
háztartásban megtalálható volt,
a füstölt szalonna és a füstölt
oldalas.
Most olyan ételt készítünk, aminek
az alapanyag a káposzta.
Őseink a káposztát hordóba
betaposták
és egész télen az étkezésük
alapanyaga volt.
Ezekből a hagyományos nyersanyagokból
készítjük el
a káposztás szalonnát
füstölt oldalassal.
Először a káposztát kiáztatjuk,
majd az edény alját beterítjük
káposztával.
Közé rakjuk a füstölt szalonnát
és a füstölt oldalast.
Körbe rakom szalonnával,
teszek rá káposztát.
Rárakom a füstölt oldalast,
amit szintén felszeletelek.
Megmossuk a gerslit, amit rárakunk
a káposztára.
Ezt több ételhez használjuk,
a töltött káposztát is gerslivel
főzzük.
Jó ízt ad az ételnek.
Felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje,
és odatesszük főzni.
Ízesítést nem nagyon használunk,
mert a szalonna is sós,
a füstölt oldalas is.
Ha kell egy pici só, ízesítjük,
de nem szükséges.
(ének)
- A rátkai hagyományőrző népdalkör
1978-ban alakult,
tavaly ünnepelték fennállásuk
30. évfordulóját.
Alapítójuk Birgitné Soltész Magdolna
tanárnő volt.
Kezdetben asszonykórusként
működtek,
fenntartójuk a rátkai
termelőszövetkezet volt.
1993-tól férfi tagokat is toboroztak
maguk mellé
és vegyes kórussá alakultak.
Fenntartójuk ettől kezdve a
művelődési ház lett.
Műsoruk, tevékenységük
igen változatos:
énekelnek magyar népdalokat,
német népdalokat,
német kórusműveket,
egyházi énekeket latinul
és magyarul.
Ennek megfelelően két szakmai
vezetőjük is van.
Az egyházi dalokat Ficsor Márton
tanítja be és ő kíséri orgonával,
a magyar és német dalokat
Nagy Attila karnagy úr tanítja be.
Több közös műsoruk van
a taktaharkányi és mádi
községi kórussal.
Rengeteg országos versenyen
részt vettek már,
országos minősítésen és regionális
minősítésen is
arany fokozatot értek el.
Rengeteg fellépésen vesznek részt
a környéken,
hazai és külföldi vendégszereplésen
egyaránt.
Községünk életében nagyon
fontos szerepet töltenek be,
szinte minden rendezvényen
aktívan részt vesznek,
a kulturális turizmus fejlesztésében
is aktívan szerepelnek,
hiszen műsorokat vállalnak
turista csoportoknak,
azon kívül a hagyományos
ételeket bemutatják,
illetve kínálják számukra.
- Tejfölös lángos készítek
kelt tésztából,
tejföl és cukor megy rá.
Ezt vasárnap délután, vagy
vasárnap ebéd után készítették.
Nagyon gyors sütemény
és nagyon ízletes.
Egyszerű, de finom.
Elkészítjük a kovászt.
Kéz meleg tejbe teszünk pici sót,
pici cukrot,
élesztőt és kicsi lisztet.
A lisztet beleszitáljuk a tálba.
Hozzá adunk egy tojás sárgáját,
pici sót, olajat
és a felfuttatott élesztőt.
Az egészet összegyúrjuk.
Ha nem elég lágy, lehet tenni bele
egy kis tejet.
Kb. félórát hagyom kelni.
Megkelt a tészta.
Kétfelé veszem.
Tepsi formára alakítom.
A tepsiben még kihúzgálom.
Mi azt mondjuk a nyújtófának:
síkáló.
Kicsit felhúzom az oldalára,
a tejföl ne folyjon ki belőle.
Egy picit hagyjuk még kelni.
0,5 liter tejfölt elsimítunk
a tetején.
Bőven rakunk rá cukrot,
mert ez ráolvad.
- Ha valaki ellátogat településünkre,
tapasztalhatja, hogy milyen szép,
rendezett, főleg nyáron.
Ez azt jelzi, hogy az emberek
dolgosak és igényesek,
mind lakásukra, mind a
közterületükre.
Hála Istennek az iskolába
öt településről járnak gyerekek.
Nagyon sokan telepednek le
más településről.
Úgy látjuk, a népesség csökkenés
megáll,
és talán a jövőben emelkedni
fog a létszám,
és biztosítva lesz ennek a
településnek ez által a jövője is.
...
Több
Földrajzi név:
Rátka (Szerencs)

Személyek

09:20:37

Héring Istvánné

09:24:06

Haupt Jánosné

09:26:00

Birk József

09:32:57

Endrészné Götz Julianna

09:34:06

Fülöp Ignácné

09:36:23

Pál Zoltánné

09:38:29

Nagy Miklósné

09:41:04

Árvay János

Kiemelt részek

09:20:13

Ízőrzők: Rátka

09:36:52

Német nemzetiségi tájház, Rátka

11:32:14

Ízőrzők