Ízőrzők - Bajna
Gyártási év: 2009 | Adásnap: 2009. október 25.
Időpont: 14:48:42 | Időtartam: 00:34:09 | Forrás: Duna TV | ID: 889052
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 34 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: BajnaEpizódcím: Bajna
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2009)) (nincs kh.) Feliratozva a Teletext 222.oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 31 perc, 2009) Bajna csodálatos környezetben, az erdőkben és vadregényes tájakban gazdag Bajnai-medencében fekszik a Gerecse szívében, Komárom-Esztergom megyében. A filmben láthatjuk, hogy készül a főként disznóvágás idején hagyományos "déli hús", a férfiak kedvence, a bográcsos csípős bab, a sült vaddisznómáj, a "virsli kabátban" és a sütemények közül a krumplisrétes és a gyümölcsös pite. A filmben láthatjuk, hogy készül a főként disznóvágás idején hagyományos "déli hús", a férfiak kedvence, a bográcsos csípős bab, a sült vaddisznómáj, a "virsli kabátban". Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Déli hús - Krumplis rétes - Gyümölcsös pite - Virsli kabátban - Resztelt vaddisznómáj (vagy sertésmáj) - Bajnai csípős bab bográcsban
Teljes leirat:
- Komárom-Esztergom megyében
vagyunk Bajnán,
a Gerecse lábánál.
A települést 1293-ból említik
írásbeli emlékek.
A történelem során mindig lakott
település maradt.
Jelenleg 2050-en lakunk Bajnán.
Ahol most vagyunk, a Sándor-csalás
ősi birtok központja,
az úgynevezett gróf Sándor Móric
kastély.
A legjelentősebb alakja Sándor Móric,
az ördöglovas,
akihez nagyon sok legenda fűződik,
itt is több lovas bravúrt
hajtott végre.
Nagyon sok hagyomány fűződik
a Sándor-családhoz,
hiszen a család egy olyan földesura
volt Bajnának,
akire a bajnaiak még most is
sok szeretettel gondolnak.
Megemlíthetem a gróf Sándor Móric
lovas vadász emlékversenyt
és minden év április 30-án
az Őrhegyen tábortűzzel tisztelgünk
a Sándor-család emléke előtt.
12 társadalmi szervezet van Bajnán.
Ezek között a több, mint 130 éves
tűzoltó egyesületet,
a Bajnai Baráti Kört említeném,
illetve az asszonykórust,
amely arany minősítéssel
rendelkezik.
- Déli húst készítek.
Ez régi szokás Bajnán.
Jellegzetes étel volt disznóvágáskor.
Gondolom, azért lett a neve déli hús,
mert délre készült el.
A húst megmostam, feldaraboltam
ekkora darabokra, úgyis összesül.
Belerakom a lábasba.
Van benne oldalas, hasaalja,
comb, tokaszalonna,
ami szükséges a végén,
hogy mikor sül, legyen honnan
zsír alá.
Teszek rá kb. egy kanál sót,
3 dl vizet,
egy fej vöröshagymát, amit nem kell
apróra vágni, úgyis eldinsztelődik.
Csak egy gerezd fokhagymát
teszek bele.
Körülbelül 2,5 óráig fog főni.
Meg szoktam csípni, ha elég puha,
leveszem a fedőt róla, akkor sütöm.
Mikor megpirul a hús, teszek bele
pirospaprikát
és felengedem egy bögre vízzel.
Megrotyogtatom öt percig
és kész.
Lehet sóban, vízben főtt krumplival
tálalni,
kenyérrel, ki hogyan szereti,
savanyúságot mellé.
- Az ősi bajnai templom 1484-ben,
Hunyadi Mátyás uralkodása alatt
épült, idén volt 525. évfordulónk.
A legősibb templomból keveset
tudtunk a történelem során megőrizni.
Ilyen a pasztofórium, a sekrestye
ajtó és a régi bejárati ajtó.
Megmaradtak a gótikus támpillérek,
amelyek a szentély nyolc szögletéből
négyszöget zárnak le.
A belső értékek közül a
Szűz Mária-szobor
és a bajnai Bot-család kastélyából
átkerült két régi fa szobor,
illetve két fa táblára temperával
festett kép a legrégibb emlék.
A Sándor Móric ágya fölött lévő
két kép
- Jézus szíve és Mária szíve kép -
itt van a templomban,
Ferenczi György alkotása.
A templom az 1900-as években
nyerte el mai formáját,
amikor Simor János bíboros
érsek úr adományából
megépült a kereszthajó,
ahol most állunk,
és a két oldalhajó.
Van egy Mária kegyhelyünk,
szintén Simor János adományából
építették meg
az akkori keresztény hívek.
Fontos tudni, hogy a bajnaiak
mélyen Mária-tisztelők.
Ezt a Sándor Móric-család is
hordozta,
hiszen a falu mindig olyan
lelkülettel élt,
amilyen vezetői voltak.
- Krumplis rétes készítek.
Borúton, vagy ha a faluban
nagy ünnepség van,
elég sokat szoktam csinálni,
sokan szeretik.
A bor mellé kísérőnek nagyon jó.
Mivel nagy az asztalom,
két marék finom lisztet
és egy kicsi rétest lisztet
megszitálok.
Én mindig savóval készítem,
vannak, akik ecetes vízzel
készítik.
Felmelegítem a savót, mint az
élesztőnek.
Jól összedolgozom.
Ne legyen kemény, de puha se,
inkább többször kell hozzá adni.
Kell még egy kanál olvasztott
zsír, ami simítja a tésztát.
Minél hosszabb ideig dolgozzuk,
annál jobb.
Leterítettem az asztalt,
meglisztezem, hogy a tészta
ne ragadjon rá.
Egy kicsit megzsírozom a tetejét.
Először a széleit húzom, hogy ne
legyen vastag.
Vigyázni kell, a nagy köröm,
vagy gyűrű ki ne szakítsa.
Csak kézfejjel szabad húzni.
A szélét leszedem.
Megfőzöm a krumplit, összetöröm.
Teszek bele sót, borsot, 2 tojást,
tejfölt és összekeverem.
Kézzel szeretem csinálni.
Megtöltöm a tésztát, hogy
mindenhová jusson.
Meglocsolom zsírral.
A terítő segítségével feltekerem.
Tányérral elvágom, így a két végét
beszegem,
nem folyik ki belőle a töltelék.
Beteszem a sütőbe, körülbelül
félóra alatt megsül.
Ha kihűl, lehet szeletelni.
Már otthon is főztem 15 évesen,
de mikor idekerültem,
még inkább,
mert nagyon sokan voltunk mindig.
A három fiam is így tanult meg
főzni.
A hátam mögött álltak, figyelték,
miből mennyi kell.
Mosogatni is megtanultak,
már majdnem jobban csinálják,
mint én.
- Az itt látható ruhák az 50-es évek
elején terjedtek el Bajnán.
A fiatal lányok ma is szívesen veszik
fel ünnepi alkalmakkor:
augusztus 20-án kenyér szenteléskor,
a templomba,
vagy május elején,
a most már két alkalommal
megrendezett viselet napján.
A ruhák anyaga kék és rózsaszín
selyem.
A szoknya nem volt rakott,
csak húzott.
Készül mellény a szoknya
anyagából,
amit csipkével díszítettek,
vagy gyöngyös pruszlikot
viseltek.
A blúz minden esetben fehér volt.
A lányok a hajukat befonták
és a ruhához igazodó színű
szalagot kötöttek a végére.
A kötény fehér, levarrt hajtásokkal,
úgynevezett mizlivel vannak
díszítve.
A fehér kötényeket ünnepi
alkalmakkor hordták templomba,
vagy litániára, utána levetették
és ugyanilyen rakott kötényt,
de feketét vettek fel,
ebben sétálgattak az utcán.
Nagyon szép és sokáig tartó viselet
a mai napig is
a kékfestő szoknya.
A kékfestőt az idősebb asszonyok is
viselik manapság is.
Ha a fiatal lány férjhez ment,
kontyot tűztek a fejére,
ami piros alapon fehér pettyes volt,
kis csipkével díszítve.
Ezt csak a fiatalasszonyok
viselhették.
- Nagyon szeretek sütni, most
most gyümölcsös pitét készítek,
amibe almát és pár szem szilvát
- ami ilyenkor terem - teszek.
Megpucolom az almát
és lereszelem.
Az alma héját megeszik a
csirkék.
Kinyomkodom az almát,
beleöntöm a lisztet,
kicsi citromhéjat, kis kanál sütőport
teszek bele.
Teszek bele zsírt, porcukrot,
tejfölt, ami nem maradhat ki,
mert ez lágyítja a tésztát.
Három tojássárgáját teszek bele
és egy egész tojást.
Összegyúrom és majd két
lapot nyújtok belőle.
A gyümölcsös pitét gyorsan
meg lehet csinálni,
mindig van a ház körül egy kis
gyümölcs.
Valamit mindig alkotni kell
a családnak.
A nagyobb részét rakjuk a tepsibe.
A zsíros tésztának nem kell
kikenni a tepsit.
Kézzel meg lehet igazítani.
Szórok rá diót,
hogy a nedvességet felfogja.
Ráteszem a szilvát, nagyon finom,
egészséges.
Ráteszem az almát, megszórom
fahéjas cukorral
és őrölt szegfűszeggel.
A kisebb cipót is kinyújtom,
ráteszem a töltelékre.
Megszurkálom, hogy a pára
kijöjjön belőle.
20-30 percig kell sütni.
Ha kihűl lehet szeletelni.
- A bajnai asszony kórus 13 évvel
ezelőtt alakult.
A 13 év alatt nagyon sokfelé jártunk
és igen szép sikereket értünk el.
21, népdalokat szerető asszony
énekel.
A legnagyobb eredményünk:
az országos minősítőn két ezüst
és egy arany minősítés.
Igen nagy nevű zsűri előtt
énekeltünk.
A Vass Lajos emlékére minden
évben megrendezett kórus versenyen
hat arany oklevelet kaptunk.
Énekeltünk az esztergomi bazilikában
a Korona előtt,
Egerben a főszékesegyházban,
Szlovákiában testvér falunk Bart,
oda is átjárunk énekelni.
Természetesen a környék kórusaival
tartjuk a kapcsolatot.
És itt, a faluban minden ünnepségen,
minden megmozduláson
és minden kiemelt eseményen
énekelünk.
A népdalokat Manga János gyűjtötte
a 70-es évek közepén,
mind eredeti bajnai népdal.
- Ez virsli kabátban.
Nagyon szeretik a gyerekek.
Nem régen volt a borút,
egy nagy kosárral vittem ki,
mégis kevés volt.
Egy kis langyos tejbe morzsolok
kb. 1 dkg élesztőt.
30 dkg lisztbe teszek 3 dkg vajat,
pici sót, egy tojás sárgáját
és a megkelt élesztőt.
Könnyű tésztát kell gyúrni.
15 percig pihentetem,
majd kinyújtom.
A tepsit kikenem margarinnal,
de lehet zsírral is.
A tésztát vékonyan megkenem
tojással.
Keskeny csíkokat vágok és a
virslire tekerem.
Négyfelé van vágva a virsli.
Én műbelest szoktam csinálni.
Megkentem tojássárgájával
és teszek mindegyikre sajtot.
Augusztus első szombatján
szokott lenni a borút főző versenye.
Egyik alkalommal nagyon sokat
csináltam előre
és a kastélyban sütöttem meg.
Mellettem volta a futballisták.
Egy tepsivel kisült, odatettem
az asztalra
és csak nézték, hogy mi ez.
Mondom: virsli kabátban.
Azt mondja az egyik,
egyet hadd vegyek.
Mondtam, vegyél egyet.
Hat sütőben sült, a többit is
meg kellett nézni.
Mire visszamentem,
üres volt a tálca.
- A bajnai Szent Donát Borbarát
Egyesület
2003-ban baráti körént
alakult,
később alakultunk át bejegyzett
egyesületté, 70 tag van.
Most László barátunk
pincéjében vagyunk,
ami 1791-ben épült,
nagyok sok formájában az eredeti
állapotot mutatja,
a hegyen a legrégebbi pince.
Minden év március 15-én rendezünk
borversenyt.
Vajnán az 1970-es évektől,
még a termelőszövetkezet idején
rendeztek borversenyeket.
Van olyan tagunk, aki 30-35 éve
minden versenyen ott van.
Nagy öröm számunkra, hogy
egyre több fiatal kapcsolódik be.
Nem csak egyszerű tagságot vállalnak,
hanem a rendezvényeken is aktívan
részt vesznek,
a szervezésben és a
kivitelezésben is.
Egyre többen telepítenek szőlőt,
aminek nagyon örülünk.
Az igazi borkultúrát, az igazi
borfogyasztást hirdetik ők is,
az egyesület is ezt tűzte
zászlajára.
Annak is örülünk, hogy ilyen régi
pincébe jöhetünk, mint Lacié,
hiszen egyre több fiatal tagunk van,
és szülőként is, akinek tízen-húszon
éves gyereke van,
jobban örülünk, ha a baráti
társasággal idejönnek,
itt szórakoznak, bográcsoznak,
sütögetnek.
Itt maximum picit többet ihatnak
a fiatalok,
de más bajuk nem történhet.
De ez sem jellemző, mert itt
szülői felügyelet alatt vannak,
nem úgy, mintha 20-30 kilométerre
utaznának el.
- Tisztelettel köszöntök mindenkit
a vajnai szőlőhegyen.
Pallagi József vagyok.
Vaddisznó májat szeretnék készíteni.
Különböző vad ételeket szoktunk
készíteni,
Van egy vadász társaság és van
elég sok vad.
A vaddisznó máj általában az
elejtőé,
azt elkészítjük baráti körben,
meg vendégeknek is borozgatás
mellett.
Gyorsan elkészül.
Nem csak vaddisznóból lehet
készíteni,
hanem sertés májból, vagy
bármilyen májból lehet készíteni.
A 2-3 fej hagymát kockára vágunk
és üvegesre pároljuk.
Ezt hűlni hagyom, utána rakom bele
a fűszereket.
A vaddisznó máj kicsit sötétebb,
véresebb.
Én állítom, hogy jobb, mint a
házi sertésmáj.
Vékonyra kell összevágni a májat
és szűrőn át addig mosni,
míg a vér kiázik belőle.
Lehűlt a hagyma, teszünk bele
paradicsomot, borsot,
majoránnát jó bőven, mert azt
jól bírja a máj.
Pici vizet öntök hozzá és belerakom
a kimosott májat.
Ahogy fő el a lé, mindig pótolom
a vizet.
Pillanatok alatt kész lesz.
Sót nem rakunk rá, mert a máj
megkeményedik a sótól.
Fogyasztás közben mindenki
ízlés szerint sózza.
Minél öregebb a disznó, annál
jobb a mája.
A fekete májból nagyon finom
fehér máj lesz.
Van egy szomorú történet:
egyszer lőttünk egy disznót,
éjjel egy óra volt, mire végeztünk.
Otthon mondom az asszonynak,
kelj fel légy szíves,
megcsináljuk a májat.
Közben rokonok voltak nálunk,
beszélgettek a régi időkről,
pityeregtek, mert olyan volt a
történet.
A barátom azóta azt mondja:
milyen finom volt a könnyes máj.
- Az 1800-as években épült ez a
pince, amit nem használtak,
később romba dőlt.
Én örököltem meg az apósomtól.
Ez csak egy kis mélyedés volt,
jóformán a pince helye.
Én kipucoltam 1972-ben és '75-ben
építettem ezt a házat rá,
akkor telepítettem a szőlőt is.
Nagyon szeretem.
Mikor nyugdíjba mentem 1989-ben
- most már 20 éve -
nekem ez adta az életet.
Mindennap itt voltam.
Most már a gyerekek azt mondták:
papa, maga csak a borral és a
pincével és a borral foglalkozzon.
Ők a nehéz munkát elvégzik,
permeteznek, kapálnak.
Én fizikai nehéz munkát már
nem végzek,
csak a pincét és a bort
tartom karban.
Nagyon szeretek vele foglalkozni.
Szép munka ez.
Aki nem szereti, az ne csinálja.
Sok dolog van vele.
A szőlő a legmunkaigényesebb
növény.
Van egy régi mondás, hogy a
szőlő a púpos embert szereti.
Valamikor nem kordon művelésűek
voltak, hanem a hagyományosak.
Abban a púpos ember bujkált,
a szőlő azt szerette.
Mindennap valaki legyen ott.
Örül az ember, mikor megtermeli,
kész a bor, sok dolog van vele.
Annak a gyümölcsét szereti az
egész család.
Az vejem és az unokám fogják
vinni, ők gondozzák.
Örülök, hogy van utánpótlás.
- Bajnai magyaros csípős babot
készítek.
Általában a férfiak eszik ezt a
csípős ételt,
mert a lányok nem igazán szeretik
- tisztelet a kivételnek.
Szüreti mulatságon,
egyéb alkalomkor nagyon szeretjük.
Kicsit van egy hátulütője,
de szabad térben nagyon jó dolog
a csípős bab.
Lehet a tűzhelyen is készíteni,
de bográcsban szoktuk, mert szeretünk
a szabad térben főzni, sütögetni,
akár még nyulat is, ha arról van szó.
Megeszünk mindent, ami finom.
Házi füstölt szalonnát rakunk bele,
bár nem mangalica.
Kisebb kockákra vágom és
zsírjára pirítom.
Utána teszem bele a hagymát.
Ha kevés a zsiradék, akkor pótoljuk
sertés zsírral.
30 főre 1,5 kg hagyma kell,
ez adja a szaftot.
2,5 kg babot előző nap beáztattunk.
Rakok bele babérlevelet és
erős paprikát.
Körülbelül másfél órán keresztül
kell főzni.
3,5 kg marhalábszárat megmosunk,
letisztítjuk és kockára vágjuk
és mehet a bográcsba.
Teszünk bele lecsót és fűszerezzük.
Rakunk bele sót, erős paprikát,
borsot,
őrölt köménymagot és mustárt,
a legvégén fokhagymát.
Körülbelül három órahosszáig fő,
attól függ, hogy fiatal,
vagy öreg marha volt.
Amikor majdnem kész van, teszünk bele
száraz vörösbort és a babot.
Van egy sztori: sütöttük a szalonnát
és Laci barátom azt mondja,
rakjunk bele egy kis vizet,
mert kevés a zsír.
Mondom, nem kell bele.
Azt mondja, kell.
Beszaladt - azt tudni kell, hogy
másfél literes üvegben pálinka volt -
kiszaladt vele, már locsolta is.
Mondom neki, Laci ne,
de már késő volt.
Úgy hogy a szalonnát ki kellett
önteni. Újból kezdtük az egészet.
Ezt a pincét édesapám csinálta.
Három testvér borászkodik,
édesanyám szokott segíteni a
kötözésben,
könnyebb munkákat elvégez.
Van saját borunk, zweigelt,
kékfrankos, merlot, leányka, sárdoné.
Most vásároltunk egy kis zweigelt,
mert kevésnek bizonyult.
Jól tettük, mert igencsak üresek
a hordóink.
De még van belőle, lemehetünk,
megkóstolhatjuk.
Nagyon jól sikerültek a borok idén.
- Ez olyan szép vidék,
elmondani nem lehet.
Szép a környezet, jó a levegő,
körül vagyunk erdővel.
Itt harapni lehet a levegőt,
a jó illatot. Nagyon jó itt.
...
Több
Földrajzi név:
Bajna

Személyek

09:19:19

Pallagi Tibor

09:20:31

Horváth Gyuláné

09:22:25

Nyíri Róbert

09:28:50

Hudoba Gyuláné

09:30:26

Zagarits Istvánné

09:33:53

Zádor Oszkárné

09:42:50

Balogh István

09:44:44

Horváth Gyula

Kiemelt részek

09:19:00

Ízőrzők: Bajna

11:32:14

Ízőrzők