Ízőrzők - Oszkó
Gyártási év: 2009 | Adásnap: 2009. szeptember 13.
Időpont: 14:58:49 | Időtartam: 00:35:14 | Forrás: Duna TV | ID: 867578
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 35 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: OszkóEpizódcím: Oszkó
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2009)) (nincs kh.) Feliratozva a Teletext 222.oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2009) A Vas megyei Kemenesháton, Vasvár mellett fekszik Oszkó, melynek gasztronómiáját az erdő közelsége és a borkultúra határozza meg. A filmből megismerhetjük a híres vasi pecsenye, a szüret idején főzött pincepörkölt, a házi tarhonyával tálalt gombás szelet és a dödöllével körített vadpörkölt receptjét, de láthatjuk azt is, hogyan készül a hagyományosnál jóval kevesebb munkával a fenséges sodort rétes tökös-túrós töltelékkel és a szintén egyszerű, olcsó, de annál finomabb kanonok lepény. A filmből megismerhetjük a híres vasi pecsenye, a szüret idején főzött pincepörkölt, a házi tarhonyával tálalt gombás szelet és a dödöllével körített vadpörkölt receptjét. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Vasi pecsenye - Pincepörkölt - Gombás szelet tarhonyával - Vadpörkölt dödöllével - Tökös-túrós sodort rétes - Kanonok lepény
Teljes leirat:
- Oszkó községben vagyunk,
egy Vas megyei településen.
Oszkó térképészetileg
Kemeneshát,
a mai nevén a Vasi-hegyháton terül
el, Vasvár város szomszédságában.
Községünknek 694 lakosa van.
Most az oszkói szőlőhegy
bejáratánál,
a 300 éves tölgyfáknál vagyunk,
amely mellett található a régi
idők hagyományos gémeskútja,
ami most újítottak fel.
Elmondhatom, hogy vannak
civil szervezeteink.
A legrégibb civil szervezet a
tűzoltó egyesület,
valamint már 24 éve működik a
Hegypásztor kör
a hagyományőrzés és a turisztika
területén.
Működik dalos kör, borbarát kör,
és még kisebb csoportok is.
Valamikor még egy nagy erdő
terület volt.
Úgy alakították ki a falut, hogy az
erdőt kiirtották,
annak a helyén alakult meg
Oszkó,
nem csak a szőlőhegy, hanem az
egész oszkói terület.
Ebből adódóan a helyi ízek főleg
az erdőben termett gomba félék,
valamint a hegyről adódó
gyümölcsös ízek nagyon jellemzőek,
valamint az otthoni kis sajátos
ízek jellemzik a községünket.
- A vasi pecsenyének az egyik alapja
a fokhagyma
és a fokhagymás tejbe áztatás,
mellette a pirospaprika és a liszt.
Régen nem volt annyi zsemle,
hogy zsemlemorzsát csináljanak,
mint a bécsiek.
A maguk termelte fűszer paprikát
és a maguk őrölte lisztből
amit lehetett csinálni,
abból csinálták.
Ritkán volt hús, de az ünnepnapokon
előkerült egy kis karaj,
vagy volt, aki tarjából csinálta.
Kiklopfolták, bevagdosták az ereket,
hogy könnyebben puhuljanak.
A fokhagymás tejben megáztatva
egy félórát, vagy hosszabb időre,
átpuhultak a rostok.
Bemártották paprikás lisztbe,
tojásba,
megint paprikás lisztbe
és forró olajban vagy zsírban
kisütötték,
miközben a krumpli megfőtt.
Népszerű étel volt ezen a környéken.
- A Hegypásztor kör 1985-ben alakult,
a térség első civil szervezeteként
azzal a céllal,
hogy az oszkói szőlőhegyen lévő
régi, zsúpfedeles présházakat
lehetőleg megmentse, dokumentálja,
az utókor számára átörökítse,
a falu kulturális életét kicsit
élénkítse.
Az örökségvédelem, a régi épületek
megóvása a mai napig
fontos, alapvető feladat.
Az elmúlt 25 évben nagyon sok
mindennel kiegészült:
ifjúsági munkát látunk el,
nem csak helyi szinten,
hanem térségi szinten.
Kulturális programok, közösségi
program szervezésével foglalkozunk.
A szőlőhegy mellett elkezdtünk
egy kicsit a borkultúrával is
foglalkozni.
Most már ötödik éve működik az
egyesület berkein belül
a térség, vagyis Hegyháti
borbarát kör,
ahol most már 12 településről
járnak szőlős gazdák.
A cél, hogy a hajdan ennél sokkal
magasabb borkultúrát
próbáljuk egy kicsit visszahozni
a térségbe.
2005-ben készült el a közösségi
ház a faluban,
amely több funkciós épület.
Az egyik funkciója egy határ menti
vinotéka,
ahol Nyugat-Magyarország,
talán országosan kevésbé ismert,
de nagyon jó minőségi boraival
foglalkozunk.
Vaskeresztes, Kőszeg, Zala teljes
térsége,
illetve Somló borait jelenítjük meg
és kínáljuk
az érkező csoportok számára.
Emellett - mivel hogy határ mentiek
vagyunk -
az osztrák és szlovén területek
borait is meg tudjuk kóstoltatni,
mivel nagyon jó kapcsolatunk van
az ottani termelőkkel.
- Pincepörköltet készítünk,
ami a szőlőhegy egyik jellegzetes
étele.
Gyakran készítik szüreti munkák
során,
vagy amikor a teljes család kijön
a szőlőhegyre dolgozni,
nagyobb létszámban tartózkodnak itt,
ezt az étel készítik.
Laktató, és erre nagyon jól csúszik
a hegy leve.
Ezt az idősebb generáció is
szívesen főzi
baráti összejöveteleken.
A pincepörkölthöz a húst
megtisztítjuk
a fölösleges hártyáktól,
zsírtól,
felkockázzuk pörkölthöz illő
nagyságú kockákra.
Ehhez az ételhez disznóhúst
szoktunk használni,
általában lapockát.
Mielőtt a bográcsba kerül,
többször átmossuk.
Hagymát tisztítunk, felkockázzuk,
zsírban megpirítjuk.
A hagymára őrölt piros csemege
paprika kerül
és azonnal felengedjük vízzel,
hogy váljon keserűvé a paprika.
Ebbe az alapba rakjuk
a felkockázott húst.
Amikor felengedtük annyi vízzel,
hogy kellő leve legyen az ételnek,
egy babérlevéllel ízesítjük.
Mintegy másfél órán keresztül
főzzük, majd fűszerezzük.
Paradicsomot, zöldpaprikát
kockázunk az ételbe,
hozzá rakjuk a felkockázott
krumplit,
fekete borsot, őrölt köményt,
őrölt szerecsendiót adunk az ételhez,
kakukkfüvet, ízesítjük zúzott
fokhagymával.
Ízlés szerint sózzuk az ételt.
Hagyjuk összefőni a fűszerekkel
és a krumplival a húst.
Amikor kellő képen puha a
hús, a krumpli,
egybeértek az ízek,
vörösborral ízesítjük.
Lehet fogyasztani.
- 1990-ben feleségemmel Ausztriában
voltunk
Burgenlandban egy művésztelepen
és átjártunk a Vas megyei falvakba.
Nagyon megtetszettek ezek az
emberléptékű,
dombok között szerényen
meghúzódó kis falvak,
valamint az emberek kedvessége,
közvetlensége.
Ez arra ösztönzött, hogy Adyligetről,
Budapestről leköltözzünk.
A következő tavasszal megtaláltuk
ezt a kis falut és ezt a kistelket,
ahol elkezdtük az építkezést,
valamint a 100 éves ház felújítását,
amiből a galéria lett.
Azóta a feleségemmel élünk itt.
Innen tettünk nagy kirándulásokat
a mediterrán tájakra,
de a környékbeli városkáknak
régi hangulatos udvarai,
régi részletei szintén nagy hatással
vannak rám.
Sok érzést, sok élményt adtak,
amit próbálok közvetíteni.
Grafikákkal is foglalkozom,
kavics mozaik képeket is készítek,
valamint az utóbbi 5-6 évben
szobrászattal is foglalkozom,
jelenleg is van szobrászati
kiállításom.
- Tájjellegű étel a gombás szelet.
Oszkót sok erdő veszi körül,
ezért a falusi emberek gombagyűjtés
közben rájöttek,
hogy nem csak gombapörköltet
csinálnak.
Ötvözték sertés hússal.
Csináltak egy zsírban sült natúr
szeletet,
csináltak hozzá gombás ragut.
Abban az időben a falusi embernek
nem igen volt pénze.
Egy kis liszt, tojás és csináltak
házi tarhonyát.
Általában ezzel tálalták.
Elővettem a karajt.
Nem nagy szeleteket csinálunk,
egy embernek 5-6 dkg-os szeletet.
Vékonyra kiklopfolom, bevagdosom
a húsok szélét,
hogy össze ne ugorjanak sütés közben
és megsózom.
Kevés olajon elősütöttem a húsokat,
törött borssal,
pirospaprikával és kevés sóval
átpirítottam.
Egy kis csont lével felöntve
fedő alatt párolom.
Közben megcsinálom a tarhonyát,
mert annak dagadni kell.
Szép barnára pirítom.
Mikor megpirult, kétszer annyi
vízzel felengedem.
Egy fej vöröshagymát apró
kockákra vágok.
A hagymát üvegesre pirítottam,
beleraktam a gombát,
azzal is egy kicsit átpirítottam.
Raktam bele sót, pirospaprikát,
törött borsot.
Mikor ezzel is átpirítottam egy
kicsit,
felvágtam a paprikát, paradicsomot
és hozzá raktam,
pici majoránnát raktam még bele.
Két kanál lisztet elkevertem
simára tejföllel.
Hogy össze ne kapja, egy kis
forró vízzel,
vagy forró csont lével felengedve
simára kevertem,
úgy habartam be a gombát.
- Ahol most állunk, az oszkói
szőlőhegy egyik szélső pontja.
Innen indulva egy 60 hektáros
területről van szó,
ami valamikor nagyon komoly
egységet alkotott,
saját közigazgatási rendszert,
hegyközség működött,
választott bírája volt, alkalmazottai
voltak a hegypásztorok,
akik vigyáztak a hegy rendjére.
Innen van az egyesület neve is.
Amikor megalakult az egyesület,
az elsődleges cél az volt,
hogy a hegy rendjét próbáljuk
visszaállítani.
Ez a hegy legelhanyagoltabb része
volt, csak gaz volt.
Ezelőtt úgy fogadtam a csoportokat,
hogy olyan gaz volt itt is, mint ott,
de most már hála Istennek nem tudom
megmutatni, mert kiértünk a gazból.
Amikor idekerült az egyesület,
egy öreg présház felújításából indult
a munka.
Ennek a felújítására néprajzi
táborokat szerveztünk,
ahova egyetemista korosztály
érkezett ide
és közös munkával újítottuk fel
ezt az 1800-as évek elejéről származó
régi présházat.
Ahogy az idő telt, sikerült ezt a
területet kiszélesítenünk.
Igazából nem egy skanzent
szeretnénk építeni,
hanem azt az eredeti szőlőhegyi
környezetet,
és funkciót szeretnénk bemutatni,
amit nagyapáink is használtak.
Az épületek teteje zsúpszalmával
van fedve, ami rozsból készült.
Azért rozsból, mert a rozsnak
egy részt nagyon hosszú a szála
másrészt pedig ezen a viszonylag
rosszabb területeken is,
ami termőföldben megtalálhatók,
jól megtermett a rozs.
Így jöttek létre ezek a különleges
formájú présházak,
amit mi pincének nevezünk.
Legalább két helyiségből állnak:
egy boros pincéből,
ahol a bort tárolták,
és egy préstérből,
ahol ezek a nagy méretű faprések
álltak, ami mögöttem is látható.
Aki egy kicsit módosabb volt,
volt még egy harmadik helyisége,
egy mulató szoba.
Az emberek mindennapjainak
része volt a szőlőhegy,
a szőlőkultúra, legalább
kétnaponta kijöttek,
a férfiak a vasárnap délutánt
itt töltötték,
ezért fontos helyiség volt
ez a harmadik helyiség is.
- Eljöttem megnézni az ételeket,
amiket most csinálnak
és a nosztalgiáról tudok beszélgetni,
mert nekem a gyerekkoromból
a legkedvesebb emlékem,
amikor édesanyám a kemencében
sütötte a kenyeret,
és amikor kivette és jött
a jó kenyér illat,
amit soha életemben nem felejtek el.
Nagy tudomány volt régen a
háziasszonyoknak kenyeret sütni.
Az illatos házi kenyérnél jobb
nem volt a világon.
Amikor a kenyeret megszegték,
szegény apám meghúzta, a keresztet
rajzolt késsel
és azt mondta: mindennapi kenyerünket
add meg nekünk
és bocsásd meg a vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek.
De milyen igaza volt.
Az ízek mindig olyan jók voltak,
de nem volt olyan sok minden,
mint most.
Ami kevés volt, az nagyon finom volt,
ízletesen csinálták a háziasszonyok.
Például a kukorica prószát csinálták
tejjel, töpörtyűvel.
És a vasi dödölle.
- Vadpörköltet fogunk készíteni
dödöllével.
Mind a két ételnek hagyományai
vannak a vidékünkön,
hiszen erdőkben gazda terület,
ahol élünk,
hagyománya van a vadászatnak.
Vadásztársaságok, baráti körök
a vadásztársaságon belül,
akik ezzel foglalkoznak.
Rendszeresen készítenek
összejöveteleken,
családi rendezvényeken vad ételeket
őzhúsból, szarvas húsból,
vaddisznó húsból.
Köretnek nagyon gyakran készítenek
ehhez az ételhez dödöllét.
A zalai és a vasi vidék egyik
jellegzetes étele,
amit nem csak köretként hús ételek
mellett fogyasztanak,
hanem a régi paraszti világban
gyakran önálló ételként fogyasztották
salátával, vagy tejföllel,
aludttejjel.
Ezt az ételt készítjük most.
A vadpörkölthöz először a húst
feldaraboljuk és felforraljuk.
Egy óra forralás után leszűrjük,
többször átmossuk hideg vízben.
A felesleges részek leválnak róla,
ezután kezdjük előkészíteni.
Megtisztítjuk a vöröshagymát,
apróra kockázzuk.
Felolvasztjuk a zsírt és megpároljuk
a vöröshagymát.
Amikor üveges a hagyma,
félre emeljük a bográcsot a tűzről
és belerakjuk a pirospaprikát
és felöntjük vízzel.
Ebbe az alapban fogjuk a húst
beletenni.
Egy babérlevelet dobunk bele.
A hús elkezd forrni, kb. másfél
óráig főzzük.
Amikor a fűszerezéshez érünk,
először a zöldpaprikát rakjuk bele,
paradicsomot rakunk bele,
kakukkfüvet, őrölt szerecsendiót,
majoránnát, őrölt köményt,
ízlés szerint sózzuk.
A vadpörköltbe beleteszünk
négy gerezd zúzott fokhagymát,
ami nagyon jellegzetes ízt ad
az ételnek.
A legvégén, amikor az ízek
összeforrtak,
3 dl vörösbort adunk még hozzá.
Rottyan egyet és lehet tálalni.
A dödölle nagyon egyszerű étel,
krumpli, liszt, só, zsír és hagyma
kell hozzá.
A felkockázott krumplit sós vízben
megfőzzük,
annyi vizet teszünk rá, hogy ellepje.
Amikor a krumpli puhára főtt,
lisztet előmelegítünk kevés sóval,
majd a lisztre kimerjük a megfőtt
krumplit.
Annyi főzőlevet teszünk rá,
amennyit a liszt megkíván.
A krumplit a fakanállal törjük
meg,
így darabos marad a krumpli,
de finom ízt ad.
Amikor összeállt ez a lisztes,
krumplis massza,
kiszedjük egy tányérba,
szétlapítjuk egy evőkanállal,
meglocsoljuk zsírban pirított
hagymával,
ezután egy tepsibe szaggatjuk
evőkanállal
és sütőben megpirítjuk
ropogósra, ezután lehet tálalni.
- A gyümölcs ültetvényünket 2004-ben
hoztuk létre azzal a céllal,
hogy mivel a pálinka főzés már több,
mint 10 éves múltra tekint vissza
családunkban,
úgy gondoltuk, hogy étkezési
gyümölcsöt fogunk értékesíteni.
A kajszi barack és a Vilmos körte
hosszú távon nem tárolható,
így alapoztunk a pálinka főzésre.
Hat hektár saját ültetvényünk
van kajszi barackból
és nyolc hektár a Vilmos körtéből.
Már lényegesen több a fajta
választékunk,
18 féle pálinkát hozunk forgalomba.
Úgy gondoltuk, hogy a hagyományos,
két lépcsős kisüsti pálinka főzdét
mindenképpen szeretnénk megtartani.
2007-ben fejlesztésre szorultunk.
Egy új látvány főzdét
alakítottunk ki,
egy egylépcsős oszlopos lepárló
főzőrendszert helyeztünk üzembe,
amely valóban turisztikai látvány
a turistáknak,
mert egyben jelenítjük meg a
régi tradicionális lepárló rendszert
és az új, modern, számítógép
vezérlésű főző üstöt.
2007-ben megmérettettük magunkat
a gyulai pálinka fesztiválon,
ahol a kajszi barackunk és a
szilvapálinkánk bronz érmes lett.
Azóta egyre sikeresebben, egyre több
terméket versenyeztetünk meg.
Minden évben hozunk el díjakat
onnan is, a Hunguestről is.
Az idén a legfrissebbek: két arany
és egy ezüst érem.
- A vidék egyik jellegzetes
édességét, sodort rétest készítünk.
Lakodalmak, vendégségek, búcsúk
nem múlhattak úgy el,
hogy ezen a vidéken rétest
ne sütöttek volna a háziasszonyok.
Két fajtát sütöttek: sodort rétest
és nyújtott rétest.
A nyújtott rétest, amikor több
idejük volt,
ügyesebb kezű háziasszonyok
sütötték,
a sodort rétes egyszerűbben
elkészíthető édesség,
akkor is készítették, amikor kevesebb
idejük volt.
Látni fogják, hogy egyszerű,
gyorsan készíthető édesség.
Azok a háziasszonyok is
megpróbálkozhatnak vele,
akik a rétes készítés fortélyait
nem ismerik.
- Először 5 dkg zsírból és 8 dkg
lisztből világos rántást készítünk.
A tésztához kell 60 dkg liszt,
2 db tojás, 4dl tejföl, egy pici só.
Ezt összegyúrjuk.
Kitesszük a tésztát a gyúródeszkára
és simára gyúrjuk.
Ezt a receptet édesanyámtól tanultam.
Szeretem csinálni.
Elkészítjük a tölteléket:
túró, 5 db megáztatott zsemle,
3 tojás sárgája, cukor,
vaníliás cukor, mazsola,
a legvégén a tök.
A tököt legyaluljuk, kicsit besózzuk.
Egy zsákba szoktam tenni és
kinyomom szárazra.
A 3 tojás fehérjét felverem
kemény habbá.
Kisodorjuk a tésztát vékonyra,
rátesszük a rántást,
feltekerjük, mint a bejglit
és egy órát pihentetjük.
A tészta a rántástól leveles lesz,
hólyagos lesz.
Megkenjük a tepsit olvasztott
zsírral.
A tésztából vágunk két ujjnyi
széles csíkot,
kisodorjuk vékonyra és az egyik
szélét megkenjük zsírral.
A közepébe teszünk egy kis
prézlit,
hogy ki ne folyjon a töltelék.
Amelyik szélét nem zsíroztuk meg
a tésztának, ráhajtjuk a töltelékre,
ettől lesz leveles, nem ragad össze
a tészta.
Megkenjük a tetejét olvasztott
zsírral, hogy ne repedjen meg.
Mehet a sütőbe,
piros, ropogósra sütjük.
Porcukorral meghintjük és
lehet tálalni.
- A sodort rétest most tökös-túrós
töltelékkel készítettük.
Ez azért jó édesség,
mert elkészíthetjük különböző
gyümölcs töltelékkel.
Cseresznyét, meggyet, almát
használhatunk a töltelékhez.
Gazdaságos az elkészítése,
illetve időt lehet vele spórolni,
mert egy alkalommal nagyobb
mennyiséget elkészíthetünk.
Egy-egy rúdnak megfelelő
csomagolásban
mélyhűtőben elrakhatják,
szükség esetén felengedik
és már sodorhatják is.
Ha megmarad másnapra, alufólia alatt
a sütőben felpuhul,
olyan, mintha frissen sütöttük volna.
Érdemes vele próbálkozni.
(ének)
Az oszkói Gyöngyvirág daloskör
2001-ben alakult.
Dalos kedvű nyugdíjas oszkóiak
hozták létre azzal a céllal,
hogy elsősorban a falu rendezvényein
és a kistérség rendezvényein
énekeljenek
a környéken gyűjtött, illetve
Vas megyében gyűjtött dalokat.
Kistérségi rendezvényeken
szerepelünk gyakorta,
de megjárták a csoport tagjai
néhány zalai falu színpadát,
Szlovéniában egy testvér faluval
tartunk kapcsolatot.
Elsősorban népdalokat énekelünk,
illetve ha nemzeti ünnepre készülünk,
akkor az eseményekhez kapcsolódó
műdalok is a műsorunkra kerülnek.
- A táj másik jellegzetes édessége
a kanonok lepény.
Azért népszerű ezen a vidéken,
mert sok gyümölcs terem
a házi kertekben
és a szőlőhegyeken,
barack is, dió is.
Ez nagyon pikáns ízű sütemény,
általában búcsúk alkalmából,
családi összejöveteleken,
keresztelőkör, bérmáláskor
készítik a háziasszonyok.
Kiadós, mutatós és jó sütemény.
- 45 dkg lisztet kikeverünk 20 dkg
zsírral, 2 db tojás sárgájával,
kicsi sóval, citromhéjjal.
Összegyúrom és kiöntöm a
gyúródeszkára.
Két lapot sodrok majd.
Finom és olcsó tészta.
A mai világban az embereknek
egyre nehezebb
a drága tésztákat megsütni.
Azért hívják kanonok lepénynek,
mert régen a szakácsnők a papoknak
ezt sütötték összejövetelekkor,
bérmáláskor, keresztelőkor.
Megzsíroztam a tepsit és két lapot
sodrok tepsi nagyságúra.
Baracklekvárral megkenem,
cukrozott dióval meghintem
és a másik lappal betakarom.
Nem kell megijedni, ha törik
a tészta.
Egyenletesen eligazítom,
tojásfehérjével megkenem
és a tetejét meghintem dióval.
A dióban van vaníliás cukor,
kristálycukor.
Villával megböködjük, hogy
hogy jobban átsüljön a tészta.
A sütőt előmelegítjük
és 25-30 percig sütjük a tésztát.
Ha kihűl, porcukorral meghintjük
és tálaljuk.
- Nem tudom, kit mi tesz boldoggá,
engem az tesz boldoggá, hogyha a
fiatalokat,
a gyerekeket, unokáimat boldogulni
látom.
Minket, öregeket megtart a
szent emlékezet,
ha már nem leszünk,
a feledés pora soha el nem temet.
Igen sok idős, de fiatal is, akinek
sok pénze van,
talán az teszi boldoggá,
amikor meghal, nem lesz a keze között
egy fillér se, mind itt hagyja.
Vagy annyi földje, hogy nem látja
se szélét, se hosszát,
és ebből a sok földből elég lesz neki
két négyzetméter, ami eltakarja.
De a boldogságot az jelenti,
amit az előbb mondtam,
ha boldogságban, békességben él a
családja, barátai és az egész nemzet.
...
Több
Földrajzi név:
Oszkó

Személyek

09:29:05

Hosszú Zoltán

09:30:38

Hosszú Gyula

09:31:42

Zágorhidi Czigány Ákos

09:33:28

Séfelné Horváth Ilona

09:36:06

Nádler László

09:41:49

Szép József

09:47:50

Birkás István

09:50:19

Csejtei László

09:55:05

Fülöp Gyuláné

09:57:14

Szabó Jánosné

Kiemelt részek

09:28:56

Ízőrzők: Oszkó

11:32:14

Ízőrzők