Ízőrzők - Hosszúhetény
Gyártási év: 2009 | Adásnap: 2009. augusztus 30.
Időpont: 14:37:59 | Időtartam: 00:35:43 | Forrás: Duna TV | ID: 860552
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 35 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: HosszúhetényEpizódcím: Hosszúhetény
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2009)) (nincs kh.) (színes, magyar ismeretterjesztő film, 31 perc, 2009) A Keleti-Mecsek tövében, a Zengő és a Hármashegy déli lankáin fekszik a festői Hosszúhetény, amely a közigazgatásilag hozzá tartozó Püspökszentlászlóval és Kisbányával együtt nagyon népszerű turistacél. A vendégszerető helybéliektől elleshetjük, hogyan készül a túróstáskaleves, a tepsis krumpli, a húsvéti patkókalács, a cserépedényes bab, és két nagyon speciális helyi étel: a medvehagymaszósz főtt hússal és gőzgombóccal, valamint a lakodalmas piroskalács. A Keleti-Mecsek tövében, a Zengő és a Hármashegy déli lankáin fekszik a festői Hosszúhetény, amely a közigazgatásilag hozzá tartozó Püspökszentlászlóval és Kisbányával együtt nagyon népszerű. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Túrós táskaleves - Hetényi rakottas „tepszishús” - Húsvéti patkó - Medvehagyma szósz kelt gombóccal - Cserépedényes bab - Hetényi lakodalmas piros kalács
Teljes leirat:
- Hosszúhetény a Keleti-Mecsek
tövében,
a Zengő és a Hármas-hegy déli
lankáin fekvő település,
melyhez közigazgatásilag szervesen
kapcsolódik a festői környezetű
Kisújbánya és Püspökszentlászló.
Mindkét település a turisták által
látogatott, kedvelt hely.
Az első írásos emlékek szerint
Hosszúhetény a pécsváradi apátsághoz,
tartozott és Hetény néven jegyezték.
A mai elnevezését a török kiűzése
után kapta.
A régi templom helyén ma barokk
stílusú templom áll,
amely országos műemlékvédelem
alatt áll.
Freskói Gebauer Ernő alkotásai.
Országos védelem alatt áll még a
tájházunk,
az úgynevezett bocmalom és a
püspökszentlászlói kastély.
A festői környezetben megbúvó táj a
Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik,
annak a területe, tájvédelmi körzet.
A természeti értékeket ékesen
ápolja a püspökszentlászlói arborétum
és értékes növényünk a bánáti
bazsarózsa.
Építészeti értékeinkben helyi
védelem alá helyzetünk több épületet,
amelyek őrzik a településünk
régi építészeti értékeit,
a tájházban megőrizzük helyi
hagyományainkat,
a népviseletünket, az eszközeinket.
Az üveg múzeumban emléket állítottunk
a kisújbányai üveg művességnek,
illetve őrizzük az eredeti állapotban
ma is látható borbély múzeumot.
A hosszúhetényi népi együttes
és dalos körünk
őrző a néptánc, illetve a népzene
hagyományait.
A falusi turizmussal foglalkozó
családok ezeket a természeti
és építészeti örökségeket
szívesen és örömmel mutatják meg
az idelátogató vendégeiknek,
emellett szívesen és szeretettel
kóstoltatják meg
a helyi hagyományos ételeket
és a kitűnő hetényi borokat.
- Túrós táska levest készítünk.
Ezt előszeretettel fogyasztották
régen.
Dédnagyanyámnak szinte minden héten
kellett ilyet csinálni.
91 éves volt, mikor meghalt, de a
régi ételeket mind szerette.
Elkészítési módja: kell egy diónyi
hagyma, amit apróra összevágom
és diónyi zsírban üvegesre
pároljuk.
Félrehúzzuk, paprikát rakunk
bele,
két késhegynyit - ahogy régen
mondták.
Visszarakjuk a lángra és töltünk
hoz kb. 7 dl vizet.
Miközben fő, elkészítjük a tésztát.
Szükséges 8 evőkanál liszt, 1 tojás,
egy kis só és összekeverjük.
Ehhez majd egy kis vizet is
kell önteni,
hogy jó állagú tészta legyen.
Ezt legtöbbször pénteken készítették,
mert böjtös nap volt.
Ez laktató, mert túró, tej van benne.
Megvan a tészta, kinyújtjuk,
lehetőleg szögletesre.
Hogy én tudok főzni, édesanyámnak
köszönhetem,
mert mi hárman voltunk fiú testvérek.
Mellette a kert, szőlő, ahol dolgozni
kellett.
Mindig befogott valakit közülünk,
kellett segíteni a konyhai munkában.
Amikor ő nem volt ott, a nagyanyám,
vagy dédnagyanyám főzött.
Mikor kisebbek voltunk,
a dédnagyanyánk vigyázott ránk.
Nem volt probléma, hogy hol
játsszunk, mert voltak a nagy kertek,
amit úgy hívnak, hogy Hostelok.
Kint játszottunk, de látótávolságon
belül kellett lenni.
Ki-kinézett, látta, hogy ott vagyunk,
játszunk rendesen,
fára mászunk, madárfészket
szedünk.
Amikor megéheztünk - ha nem volt
más étel - akkor csinálta a kajdenát,
amit most omlettként lehet nevezni.
Ő úgy hívta, hogy kis torta.
Szólt mindig, hogy na, kis szolgáim,
gyertek, készen van az ennivaló.
2 kanálnyi túrót fogunk és egy
kiskanál tejfölt.
Ehhez rakunk egy csipet sót,
összekeverjük.
A tésztát elvágjuk 3-4 fele
és kis kupacokat rakunk a tészta
egyik szélére.
A tészta szélét és a kupacok
közötti részt
vékonyan vízzel megkenjük.
Ennek az a lényege, ha összehajtjuk
a tésztát,
jobban összetapad, fővés közben
nem mennek szét a táskák.
Elkészült a táska, ez kerül a
levesbe.
Megfőtt a hagyma a fazékban,
hozzá öntöttem egy liter tejet.
Amikor forr, belerakjuk a kis
táskákat.
Ha a táska megfőtt, feljön a lé
tetejére, akkor kész a leves.
- Ez tepsis krumpli, amit még a
nagyanyámtól tanultam.
Kedvencünk volt gyerekkorunkban,
mert olyan mindent bele,
mert ami volt a ház körül,
lehetett válogatni a hozzávalókat.
Tett bele krumplit, vöröshagymát,
sárgarépát, csirkehúst,
házi füstölt kolbászt,
szalonnát.
Ez adta a jellegzetes ízét.
Ezt nagyon szerettük.
Kikenem a tepsit zsírral,
de lehet olajjal is.
Négytagú családnak 8 szem
krumplit hámozok,
3-4 fej hagymát pucolok,
sárgarépát.
Megmosom, karikára szelem
és a tepsibe rakom.
Egy kis sót szórok rá.
Rárakom az előző nap
bepácolt húst.
Házi fűszereim is vannak:
kakukkfű, oregánó, bazsalikom.
Ezekkel befűszereztem, olajjal
leöntöm, ebben pácolódik.
Sokkal szaftosabb, zamatosabb
lesz az íze.
Erre karikázom a hagymát,
még egyszer megsózom
és a tetejére teszem a füstölt
szalonna szeleteket
és kolbász karikákat.
A tetejére felkarikázok egy paprikát
és egy paradicsomot.
Megsózom és a maradék
krumplit ráteszem.
A házi szalonnát bevagdosom,
és taréjt készítünk rá.
Az unokáim azóta szeretik a
szalonnát,
mert elneveztük taréjkának.
Lefedjük és egy órát sütjük
teljes lángon.
Egy óra múlva levesszük a fóliát,
megnézzük, puha-e a hús.
A kikevert 1,5 dl tejfölt, amibe
lisztet tettem, egy mokkáskanál sót,
és egy pici paprikát, hogy szép
színe legyen.
Meglocsoljuk a krumplit és
visszatesszük a sütőbe
és piros ropogósra sütjük.
- 40 éve gyűjtöm a néprajzi
tárgyakat.
Megvettem a hetényi utolsó paraszt
portát igen leromlott állapotban.
Elindult a felújítás.
Amikor felújítottam a portát,
a berendezéseket beraktuk
és kategorizálva elhelyeztük.
Egy igen jómódú paraszt portát
próbáltam illusztrálni.
A tisztaszobát nem lakták,
az lakatlan, fűtetlen helyiség volt.
Ott a család a kelengyéjét és a
templomba járó ruháját tartotta.
A tiszta konyhát pl. búcsú,
vagy keresztelő alkalmával nyitották
meg a vendégek számára.
Olyan volt, mint egy mai étkező.
A következő helyiség fűtött
és lakott helyiség volt,
abban laktak a fiatalok.
Amikor megszületett a gyerek,
a fiataloké volt a lakás.
A földes szobában laktak az
öregek, ott nevelkedtek a gyerekek.
A füstös konyhában megtalálható
a kemence
és azok az eszközök, amit
a főzéshez, sütéshez használtak.
A lábas pajtában azok a mezőgazdasági
kellékek találhatók,
amivel a hosszúhetényi paraszt ember
foglalatoskodott.
Ritka és kuriózum a Röck-féle
cséplőgép,
ami az első magyar mezőgazdasági
gépgyár terméke volt.
1880-1920 között gyártották.
Az istálló 1920-ban épült,
datálja a beépített kőtábla.
A paraszt ember az állatból és az
istállóból élt meg,
a mai napig tükrözi, hogy nagyon jó
állapotú és szép épület.
- Húsvéti patkó kalácsot készítünk.
Ez Hosszúhetény és a vidék
jellegzetes húsvéti étele,
de máskor is ki lehet próbálni.
Húsvétkor a sonkához és a tojáshoz
kenyér helyett ezt fogyasztották.
Előkészítettem a hozzávalókat:
kb. 0,5 kg lisztet,
langyos tejben felfuttatjuk az
élesztőt,
egy kis cukor is van a tejben.
Kell még egy tojás, vaj, só és a
család ízlése szerint cukorra.
Mivel ez se nem kenyér, se nem
kalács, 2 kanál cukrot teszünk bele.
Felfutott az élesztő, belekeverjük
a többi alapanyagba
és bedagasztjuk a tésztát.
Többféle recept van:
aludttejet is lehet beletenni,
vaj helyett régen zsírt használtak.
Jól átgyúrjuk a tésztát.
Cipót formálunk belőle, visszarakjuk
a tálba, megszórjuk liszttel.
Letakarjuk és félórát pihenni
hagyjuk.
Megkelt a tészta.
Kiborítjuk a deszkára,
lelapítjuk kézzel
és félbe hajtjuk patkó formára
és berakjuk a tepsibe.
Újra pihenő jön, aztán lehet sütni.
Kb. 50 percig kell sütni a patkót.
Meg kell várni, amíg kihűl,
utána lehet szeletelni.
Húsvétkor úgy kell tálalni,
hogy a főtt sonkát,
a sokával megfőzött szálas tormát,
a főtt tojásokat
és reszelt tormát szoktunk
hozzá enni,
amit ízlés szerint sóval, borssal
szoktak ízesíteni.
- A pécsi borvidék része
Hosszúhetény,
azon belül is a Mecsek lábánál
terül el.
Mindig is az egyik legjelentősebb
szőlészeti és borászati
központ volt a vidéken.
Ma is még 600 feletti
a présházak száma.
Egyre többen foglalkoznak
hivatásszerűen is borászattal.
Az adottságok fantasztikusak,
az országban az egyik legmagasabb
az éves hő összeg tenyész időszakban.
Inkább fehér fajtákra kell gondolni,
elsősorban az olaszrizling,
ami nagyon zamatos nálunk.
De világfajták ugyanúgy
megtalálhatóak.
Hosszúhetényben működik egy
aktív kis csapat,
a hosszúhtényi borbaráti kör
51-néhány taggal.
Kis továbbképzéseket tartunk
az év elején,
van egy Miklós napi bormustránk,
borversenyünk volt áprilisban,
illetve minden évben kirándulunk
valahova.
Ezen kívül vannak testvéri kis
boregyletek,
akikkel oda-vissza szoktuk
egymást látogatni.
- Medvehagyma szósz fogok
készíteni.
Mostanában lett fölkapott
étel így a nevén,
mert régen az öregek
vadfokhagymának hívták.
Az erdőben ha ilyen telepek
mellett megyünk el
- mert ez nagy telepekben van -
szabályosan érződik a
fokhagyma illat.
A medvehagyma tavaszi
tisztító növény.
Ez egy méregtelenítő növény,
de régen nem méregtelenítésnek
hívták.
Régen a feleségem nagyanyja
mindig mondta,
hogy újság a hasamba,
ördög a pokolba.
A medvehagyma szószt ugyanúgy
készítjük, mint a spenótot,
csak ebbe nem kell fokhagymás
rántást csinálni.
A leszedett, lemosott medvehagymát
először apróra összevágom
és felrakom egy kis
sóval ízesítve főni.
Régen vágódeszkán nagy késsel
összevágták
és ha jó kedve volt a szakácsnőnek,
énekelte, hogy
ez a kislány olyan kislány,
maga jár a legény után.
Most már van botturmix,
összeturmixoljuk,
utána zsemleszínű rántást
készítünk:
diónyi zsíron 2 evőkanál lisztet
megpirítunk
és a leturmixolt medvehagymát
hozzáadjuk a rántáshoz.
Simára elkeverjük és felengedjük
- ha van - fél liternyi húslevessel.
Amikor felforrt, behabarjuk.
A habarás lehet vízzel, tejföllel,
vagy tejjel.
A medvehagymát főtt hússal
szoktuk enni,
de a kelt gombócot is esszük,
akkor nem kell kenyér hozzá.
A kelt gombóc úgy készül,
hogy 0,5 kg liszthez adunk egy
kis kanál sót.
3 dl tejbe rakunk egy kis kanál
cukrot, egy lapos kanállal a
liszthez.
A tejbe belemorzsoljuk az
élesztőt, megvárjuk, míg felfut.
Beleütünk egy tojást a lisztbe,
beleöntjük a felfutott élesztőt
és a 3 dl tejet és összedolgozzuk.
Galuska állagú tésztának kell lenni.
Gyorsabban kell, ha jó időben
kirakjuk a napra.
Amikor a tészta megkelt, kiöntjük,
liszttel meghintjük a tetejét
és kinyújtjuk másfél ujjnyi
vastagságúra.
Pogácsákat szaggatunk belőle.
A kelt gombócot általában
babfőzelékhez,
vagy valamilyen mártáshoz
szokták fogyasztani.
A gombócokat kifőzzük forró
sós vízben, fedő alatt.
Kizsírozott tepsibe szedjük
és berakjuk a sütőben.
Ahogy régen mondták: szende lány
szégyenlősségűre sütjük ki,
hogy egy kicsit piros legyen.
Így fogyasztjuk a medvehagyma
szósszal együtt.
- A borbély műhelyben vagyunk.
Hosszú a történet, mert nagyon
sokat dolgoztunk itt.
Régen anyósomék is ezzel
foglalkoztak.
Ketten keresték a kenyeret.
Villany nem volt.
Napközben a mezőn dolgoztak,
éjszaka jöttek.
Anyósom tartotta a lámpát,
úgy tudtak dolgozni.
Az apósomnak az apja is
borbély volt, az apósom is.
Filléres munka volt, sokat kellett
dolgozni.
Nem volt bejelentkezés,
éjjel-nappali szolgálat volt.
Régen az éles borotvával nem
sokan tudtak borotválkozni.
Az apósom még fogat is húzott.
Kijártak borotválni a házakhoz,
a táska is megvan.
A ház 1939-ben épült,
a bútor is akkor készült.
Örülünk, ha megtisztelnek azzal,
hogy meglátogatják a műhelyünket.
Nagyon megbecsültünk
minden darabját.
- Egyik étel a cserépedényes bab,
ami olyan egyszerű, hogy pici
előkészítéssel
a kezdő szakácsok is elkészíthetik.
Nem fog elmaradni a siker,
megdicséri mindenki.
Akik itt főztünk, a falusi turizmus
helyi szervezetének a tagjai vagyunk.
A legutóbbi összejövetelünkön is
ez volt a vacsora.
Nagyon ízlett mindenkinek.
Három fej lilahagymát megpucolunk,
felaprítunk, pici zsíron
megfonnyasztjuk.
Fontos, hogy a római tálat vagy
cserép edényt
előző este beáztassuk.
A bab nincs beáztatva.
Felkarikázzuk a füstölt kolbászt,
felaprítjuk a sonkát,
legjobb, ha házi sonka van,
ízesebb, szaftosabb,
a füstölt íz megbolondít
minden ételt.
Kb. 30 dkg tarka bab felét
beszórjuk a római tálba.
Lehet bármilyen babból
készíteni, kinek mi a kedvence.
15 dkg gyöngyárpát megmostunk,
beterítjük a babot.
Következő a sonka, vagy tarja.
Következik a kolbász, majd betakarjuk
a bab maradék részével.
Egy pici sót teszünk rá.
Azért hangsúlyozom, mert ha
házi sonkát használunk,
az általában sósabb.
Só kell, mert a gersli felveszi.
Erre az adagra két kiskanál
sót teszek.
Egy csepp őrölt pirospaprika.
Ebből sem kell sok, mert a
házi kolbász piros.
Egy kanál lisztet teszek rá,
5 gerezd fokhagymát,
a megpirított lila hagymát és az
egészet felöntjük vízzel.
A víz ellepi, sőt, kicsit még több
legyen,
mert az árpagyöngynek szaftja
kell hogy legyen.
Rátesszük a tetejét
és mehet a sütőbe.
Kb. egy órán keresztül teljes
lángon sül.
Akkor ki szoktam venni és
megnézni,
hogy a vízmennyiség elég-e.
Ha nem elég, öntsünk rá,
mert szaftosnak kell lenni.
Vigyázzunk, mert a cserépedény
fel van hevülve,
csak meleg vízzel pótoljuk.
Nem hűti vissza az ételt és nem
reped el a cserépedény.
Mikor újra visszatesszük a sütőbe,
a legkisebb lángra kapcsoljuk a sütőt
és még három órán keresztül
süssük.
- A hosszúhetényi népi együttes
1972-ben alakult,
Kaszás János volt a vezetője,
az elődöm.
Tőle '93-ban vettem át a csoport
vezetését.
Az igazi nagy korszak János bácsi
ideje alatt volt,
de a mostani együttes is helyt áll,
hiszen országos arany
minősítésünk van.
Kezdetben kizárólag hosszúhetényi
táncokat táncolt a csoport
János bácsi vezetése alatt.
Mi próbáltuk felvenni a repertoárba
a környékbeli németek táncait is,
és vannak olyan koreográfiáink is,
amelyek nem konkrétan kapcsolódnak
ehhez a tájegységhez.
Büszkék lehetünk a fúvós
zenekarunkra,
ebben is szerepe van Kaszás Jánosnak,
mert annakidején, mikor nehéz volt
összeszedni a régi paraszt bandát,
a vonósokat, ő fúvósra váltott.
Már akkor nagyon híres volt a
fúvós zenekar.
Mi ennek az utánpótlását próbáltuk
megszervezni,
most is fúvós kísérettel táncolunk.
Hosszúhetényi táncokból összeállított
koreográfiát fogunk bemutatni,
Vígságok a címe.
Ezt Kaszás János állította össze
és kedvenc koreográfiánk.
- Régi lakodalmas piros kalácsot
készítünk.
A lakodalom dísze, a mindene
a piros kalács volt.
Még most is készítik.
Kell hozzá 1,20 kg liszt,
2 tojás sárgája,
7,5 dl tejbe 10 dkg cukrot teszünk
és 4 dkg élesztőt felfuttatunk benne.
2-3 szem édesítőt azért teszek bele,
hogy lazább legyen a tészta.
Ezt bedagasztom.
Ebből az adagból egy tepsi
kalács lesz, két vekni.
A zsírt beledagasztom.
Kiöntöm és elvágom három felé.
A fehérnek kicsit több tésztát
szoktam hagyni.
Egyikbe beleteszem a piros
festéket és egy pici édesítőt
és jól bedolgozom a tésztába.
Hagyjuk kelni.
Fogom a barnát, ez kakaópor.
Ebbe is öntök vízben feláztatott
édesítőt.
Megkelt a tészta.
Egy-egy cipóból kettőt csinálok
és újra kigyúrom.
Ennek még félóráig pihenni kell.
Amíg pihen, előkészítjük a tepsit.
Elkezdem elnyújtani, kezdem
a pirossal.
Fontos, hogy a kalács legyen jól
kidolgozva és jól keljen meg,
akkor szép lesz a kalács.
Kisodortam mind a hármat.
Megszórom mazsolával és jön
rá a barna, és kicsit megsodrom.
És most összetekerem.
Beteszem a tepsibe és megkenem
zsírral, hogy ne ragadjon össze.
A tetejét tojással kenem meg.
A tepsiben még pihentetjük.
Mielőtt beteszem a sütőbe,
megböködöm, hogy ne váljon el
a réteg.
Előmelegített sütőbe rakjuk és
kb. egy órát kell sütni.
Kisülve így néz ki.
Várni kell, hogy hűljön,
mert melegen nem lehet szépen
vágni.
A lakodalomban ezzel a nézőket
kínálják, kiviszik az utcára,
meg amikor jönnek a vendégek,
esküvő előtt ezt fogyasztják.
...
Több
Földrajzi név:
Hosszúhetény

Személyek

09:08:25

Faragóné Cseke Blanka

09:10:28

Gajdócsi László

09:14:34

Tobak Ferencné

09:17:07

Bocz Árpád

09:19:11

Molnárné Fuchs Erika

09:21:29

Szabó Zoltán

09:26:43

Szántó Jánosné

09:28:10

Dömösné Egyed Etelka

09:32:43

Papp János

09:34:16

Radó Jánosné

Kiemelt részek

09:08:17

Ízőrzők: Hosszúhetény

11:32:14

Ízőrzők