Ízőrzők - Mesztegnyő
Gyártási év: 2009 | Adásnap: 2009. augusztus 16.
Időpont: 15:38:01 | Időtartam: 00:32:55 | Forrás: Duna TV | ID: 853696
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 32 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: MesztegnyőEpizódcím: Mesztegnyő
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2009)) Feliratozva a teletext 333. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 31 perc, 2009) A kis somogyi település Balatonmáriától nem messze fekszik, gasztronómiáját tekintve pedig hagyományos rétesfesztiváljáról híres. A filmből tehát megismerhetjük jó néhány rétesfajta, valamint a krumplis gánica, a répaleves, a langalló és a hájas kráfli elkészítési módját. A kis somogyi település Balatonmáriától nem messze fekszik, gasztronómiáját tekintve pedig hagyományos rétesfesztiváljáról híres. A filmből tehát megismerhetünk jó néhány rétesfajtát. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Hajmás-tejfölös gánica - Répaleves - Langalló - Lisztes sterc - Hájas kráfli - Mesztegnyői rétes
Teljes leirat:
- Mesztegnyőn vagyunk, egy 1450 fős
szép somogyi településen,
amelyik a Dél-Dunántúlon van,
a Balaton keszthelyi öblétől,
Balatonmáriától 23 kilométerre,
a 68-as főútvonal mellett,
a marcali kistérségen belül.
Ez egy ősi település, már 1332-ben
említették.
Szinte minden intézménye megvan,
fantasztikus természeti környezetben,
erdőkkel és halastavakkal övezett,
egy gyönyörű - én azt mondom -
érintetlen terület,
ahol harmóniában él még
pillanatnyilag is
az ember a természettel.
Az elmúlt tíz évben
a gasztronómiában értünk el
- szerintem - országos eredményeket a
rétesben, egy ősi étel készítésében.
Emellett felmutatunk néha olyan
étkeket is, ami nagyon nehéz,
és remélem, ezen a műsoron keresztül
is tudtunk segíteni.
- Krumplis gánicát készítünk.
Feltesszük a krumplit főni annyi
vízben, hogy ellepje a krumplit.
Ha megfőtt, áttörjük.
A régi öregek nem törték át,
mert nem volt ilyen törő.
Csak a fazéknak az oldalánál
a főzőkanállal törték össze.
Annyi lisztet teszünk bele,
hogy pépes legyen
és a tűzön tovább kevergetjük,
ami elég nehéz munka.
Van ilyen mondás, amit a menyecskékre
vagy anyósra mondják,
hogy puffog, mint a gánica.
- Az öregek szokták csinálni
vacsorára, akinek nincsen foga,
mert ezt rágni nem kell.
Ezért szerették ezt az öregek.
Apróra kiszaggatták, általában
ez volt a vacsorájuk.
- Hagymát kell pucolni és zsírban
megpirítani,
a végén pirospaprikát kell
rátenni.
Azért nem tesszük rá előbb,
mert megég.
Rárakjuk a fakanállal és
evőkanállal kiszaggatjuk tepsibe.
Van olyan közmondás, amit a
kövérekre mondanak:
dagad, mint a gánica a fazékban.
- A gánicát többféleképpen lehet
készíteni.
Nálunk is úgy van, hogy ahány ház,
annyi szokás.
Amit már elmondtunk,
hogy tepsibe beleszaggatjuk zsíros,
hagymás kanállal,
utána még meglocsolják
és megpirítják a sütőben.
Van olyan változat, hogy lábasba
szaggatják bele zsíros kanállal
és ott addig kevergetik,
amíg a kis gombóckák megpirulnak
és tejföllel meglocsolják, vagy
hagymás zsírt locsolnak rá.
A harmadik variáció, amit ugyancsak
fogyasztanak Mesztegnyőn,
hogy olajba szaggatják bele
és ropogósra sütik.
Azt is lehet többféle ízesítéssel.
- Mesztegnyőn a Nepomuki Szent János
plébánia templomban vagyunk.
1750-ben épült a templom,
a Hunyadi grófok,
a kegyurak építették, hogy legyen
hol a ferenceseknek
- akiket Mária Teréziától kértek -
misézni a népnek.
Jellemző a templomra a szerzetesi
templom jelleg.
Láthatjuk a hosszú szentélyt,
Dorffmaister István készítette a
freskókat és az oltárképeket.
Sajnos a második világháború során
óriási sérüléseket szenvedett a
templom is, de a freskók is.
Egy a mai napig nincs meg.
Ami most is látható, a fő oltárkép,
Nepomuki Szent János.
A freskókon jobbra, balra két király:
vélhetően Szent István és
Szent László királyok.
Ferences templom volt.
Tehát Assisi Szent Ferenc az
alapító,
a következő mellék oltárnál
Árpád házi Szent Erzsébet.
Vele szemben Páduai Szent Antal,
a rend szónoka.
A templom alatt két kripta található.
Alattunk van az a kripta,
amelyik eredetileg a ferencesek
kriptája volt.
Hátul, a bejáratnál a hajó alatt
található a közemberek kriptája.
Később a kegyurak úgy gondolták,
hogy ez lesz a temetkezési helyük,
ezért a ferenceseket átköltöztették
a másik oldalra,
az a ferences kripta,
ez a kegyúri kripta.
Mint mondtam, ferences templom
és minden ferences templomhoz
tartozik egy kolostor is.
Eredetileg zárt négyszögletű
épület volt.
A keleti szárnyát elhordták
annakidején a népek,
abból építkeztek, miután a
ferenceseket
1788-ban kiparancsolták
II. József rendeletére.
Ma a ferences kolostorban
- amit később vincés nővérek
laktak be,
ők szolgálták a leány ifjúságot,
később a fiúk is átkerültek ide -
akkor lett állami általános iskola.
- Az asztalra kiraktunk egy finom,
somogyias, mesztegnyőies,
anyáinktól örökölt, egy olcsó,
finom répa levest.
Füstölt csülökkel kerti répából
készül.
Régen mindenki rakott el ilyet,
mert a teheneknek ez fő étele volt,
ettől volt sok tej, ha sok répát
kaptak.
De ez egy paraszt családnál
olcsó, nagy ebéd volt.
Két napra is megfőzték öreganyáink.
Nyugodtan mentek dolgozni, mert
másnap fel tudták tálalni.
Jó sűrű, húsos leves, laktató
és finom.
Megmossuk a répát, lehámozzuk
és lereszeljük.
Hosszára kell a répát ráfogni
a reszelőre,
mert ha keresztbe fogjuk,
nagyon apró, vékony lesz,
és nincs neki szép szála.
A reszelt répát forró ecetes, sós
vízzel leöntjük.
Ahogy gőzölög, érezni, hogy a
savanykás víz
kiszívja a répa édeskés ízét,
hogy a leves ne édes legyen,
hanem savanykás.
Áll kb. félórát és leszűrjük,
majd feltesszük főni.
Ha nem fiatal a csülök, akkor nem
fő együtt meg a répával,
Ezért a répát kicsi elő kell főzni.
Teszünk bele fűszereket:
fehér borsot, babérlevelet,
vöröshagymát és fokhagymát.
Körülbelül fél órát kell forrni,
hogy összeönthessük a csülökkel.
Beletesszük a csülök közé
a félig megfőtt répát,
majd együtt tovább főzzük.
Amikor úgy érezzük, hogy elég puha,
csinálunk rá egy gyenge rántást
egy kicsi vöröshagymával.
Levesszük a tűzről és belerakjuk
a pirospaprikát.
Felöntjük hideg vízzel.
Amíg a rántással összefő a leves,
habarást készítek.
Két főzőkanál lisztet elkeverek
tejföllel,
de mivel sűrű a tejföl, teszek bele
egy kicsi vizet.
A habarást a levesbe beleöntöm.
Szerintem - idős házi asszony
szerint - tökéletes.
Ugyanilyen levest lehet főzni
friss káposztából és savanyú
káposztából is.
- A mesztegnyői Faluház egyik
kiállítótermében vagyunk,
ebben a teremben láthatóak azok az
anyagok,
amik kapcsolódnak az itt folyó
munkálatokhoz:
az erdei iskolához, egy nagyon szép
kiállítás látható Halmos Klára
grafikáiból,
a hátsó falon egy festmény kiállítás
Dolbert Ferenc,
mesztegnyői születésű balatonlellei
festő képeiből.
A másik oldalon egy kézimunka
kiállítás látható,
ami Magyarország tájegységeinek
jellegzetes mintakincseit ábrázolja.
Természetesen nem a teljes anyagot.
Itt pedig azok a munkák láthatóak,
amit a kézműves foglalkozások során
készítünk a gyerekekkel.
Ha tovább megyünk, több, mint 7 ezer
darabból álló helytörténeti
és néprajzi gyűjtemény található,
ami a valamikori fiú iskolának
tanítói szolgálati lakás részében
kapott helyet.
Több ezer embert fogadunk évente,
a többség gyermek csoportokkal
érkezik táborokból
de felnőtt csoportokat is fogadunk.
Természetesen nem csak bennünket
látogatnak,
hanem a falu egyéb látnivalóit,
az erdei kisvasutat is.
Egy komplex egynapos programot
tudunk ajánlani a turistáknak.
- Kicsi gyerekkorunkban odaálltunk
a kemencéhez
és amikor nagyanyáink berakták a
kenyeret
- a kenyérnek két órát
kellett sülni -
de akkor gyorsan csináltak kis
cipókat a gyerekeknek.
Szoktak elöl hagyni egy kis parazsat
és elé rakták a lángost.
Az körülbelül 20 perc alatt megsült.
Mi, a gyerekek lestük a nagyit,
hogy kivette az elsőt.
Fokhagymával szoktuk gyorsan bekenni.
Akkor még pattogós, mikor kiveszik
a lángost.
Vártuk, hogy a nagymama kiveszi,
elosztotta, ahányan voltunk.
Boldogan ettük, mert alig vártuk,
hogy mama szedd ki a lángost,
mert már úgy ennénk.
- 5 kg lisztből készítjük a
langallót, teszünk bele sót,
cukros tejen felfuttatjuk
az élesztőt.
Egy liter tejhez 5 csomag élesztőt
teszünk.
Mikor feljött, belekeverjük a
lisztbe, kovászt készítünk belőle.
Hagyjuk, hogy másodszor is
megkeljen,
utána dagasztjuk langyos vízzel,
majd hagyjuk félórát kelni.
- Mesztegnyőn régen az asszonyok,
a nagymamák
- ők voltak régen, akik a
kenyérsütést végezték -
hetente volt egy nap volt kijelölve
a kenyérsütésnek.
A gyerekek ezt előre tudták
és nagyon várták.
A langalló úgy alakult ki, hogy
mikor a kenyeret betették sülni,
akkor a dagasztóteknő aljában
ott maradt a kovász.
Hagytak benne, nem pucolták ki
teljesen.
A maradék kovászból készítettek
picike cipókat,
amiből később a langallót
készítették.
- A megkelesztett tésztát kiöntjük a
deszkára és cipókat formálunk belőle.
Ahány cipó van, annyi langalló lesz
belőle.
Ezt csak annyi ideig hagyjuk kelni,
amíg a parazsat kiszedjük,
és lehet is berakni.
A kemencét telerakjuk fával, az
3 óra alatt ég le.
Amikor teljesen parázzsá ég,
akkor szedjük ki belőle a parazsat.
Vizes seprűvel kipucoljuk az alját,
hogy ne legyen a tészta alja hamus.
A lapátot meglisztezzük és rányújtjuk
a langallót.
Azért kenjük meg vízzel, hogy ne
repedjen meg,
ne hirtelen süljön a tészta.
- Ezt tájegységenként
többféleképpen hívták:
vakaréknak, kenyérlángosnak.
- Kiszedjük ami megsült, betakarjuk
ruhába és visszagyengül a ruha alatt.
A tejfölt simára kikeverjük,
a fokhagymát átnyomjuk a
fokhagymanyomóval.
Olajat öntünk rá és ízlés szerint
kenjük.
- Megkenték tejföllel, vagy éppen
mi volt otthon.
Lekvár, szilvalekvár minden falusi
háznál volt.
Megkenték a langallót, vagy üresen
megették a gyerekek.
A kenyeret nem lehetett megkezdeni,
mert annak megvolt a szertartása,
hogy mikor lehet egy kenyeret
megbontani.
A friss kenyeret nem lehetett
mindjárt megenni,
annak egy hétig jónak kellett lennie.
A faluháznál sok csoportot várunk,
ők igénylik ezt a néprajzi
különlegességet.
Elkészítjük, a folyamata ugyanaz,
mint a kenyérsütés folyamata.
Ami elkészül, fokhagymás olajjal,
illetve tejföllel kínáljuk.
- Büszkék vagyunk arra, hogy aki
átmegy ezen a településen,
szerintem objektíven mondja,
hogy nagyon szép és rendezett falu.
Nagy energiát fordítunk arra, hogy
virágok legyenek,
hogy szépen nyírt zöld területek
legyenek,
hogy amink van, elfogadható legyen.
Meg vagyok róla győződve, hogy
ez majd egyszer tőkévé válik.
Egy rendezett településre
a véletlen hoz vállalkozást,
meg egyebet.
Mind ezt úgy tesszük, hogy azt a
nagyon sok pénzt,
amit ide be kell fektetni,
saját magunk állítjuk elő,
üvegházban neveljük télen
a palántákat,
ilyenkor az asszonyok segítséggel
kirakják a kiültető dobozba,
és ebből lesz - nagyon remélem -
szép, színes falu.
- Lisztes stercet készítünk.
Egyszerű, nagyon hamar megvan.
Igaz, hogy kicsit kényes a főzése,
mert el lehet nagyon szúrni.
Figyelni kell, hogy a víz milyen
forró, a liszt meg ne égjen.
Gyorsan megvan. Mikor hazajöttek
a mezőről fáradtan,
etetni kellett, mikor hazajöttek,
ez megvan 10 perc alatt.
Egy kg lisztből készítjük a
lisztes stercet.
Meg kell pirítani a lisztet magában,
nem olajjal, vagy zsírral.
Felrakjuk a lisztet, megsózzuk
és megpirítjuk.
- Régen is csináltuk, amikor a mama
nem tudott szoptatni,
egy kevés lisztet megpirítottunk,
vízzel felengedtük
és tehéntejet öntöttünk hozzá felesen
vagy ahogy kellett a gyereknek.
Lisztlevesnek hívtuk.
Nem voltak akkor bébiételek.
Az én fiam azon nőtt fel.
Aki akkor volt védőnő, nagyon
haragudott,
ha tejbedarát csináltak
a gyereknek.
- Mikor forró a liszt, felöntjük
forró vízzel,
de annyira, hogy ne legyen
nagyon vizes.
Kikeverjük és rögtön ráöntjük
a forró zsírt.
Sercegni kell a zsírnak,
amikor ráöntöm.
Ezzel jól kikeverem,
szétmegy darabosra.
Azt mondták: olyan, mint a
pocoktúrás.
10 percig áll, akkor még dagad
a liszt, akkor lesz igazán finom.
Van, aki lekvárral eszi, van, aki
tejföllel, kefirrel, édes tejjel.
- Itt vagyunk Mesztegnyő környékén
a Boronka tájvédelmi körzet határán.
Itt kezdődik a Duna-Dráva Nemzeti
Parkhoz tartozó
Boronka tájvédelmi körzet.
Ebbe a tájvédelmi körzetbe kalauzol
el bennünket a kisvonat.
1923-ban a Hunyadi grófok építették
részint a halastó ellátására,
részben az itt kitermelt faanyag
Mesztegnyőre való beszállítására.
A második világháború után az
államosítással került
a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó
Gazdaság tulajdonába,
akkor még Észak-Somogyi
Erdőgazdaság tulajdonába.
Először lóvontatású vasútként üzemelt
pár évig,
majd kis motor mozdonyt hoztak,
az volt a Muki.
Ezt a vonatot azóta is az idősebbek
Mukinak hívják.
A 9 km-nek a zöme 1,7 km kivételével
erdőben megy.
Régen egy turista úgy fogalmazott,
ez sehonnan nem visz sehova.
A túlsó végén is erdő van, az innenső
végén is erdő van.
Mondhatnánk, hogy érintetlen
természetben megy.
Most is kedden és pénteken van
menetrend szerinti járatunk
reggel 8 órakor és délután 2-kor,
de májustól szeptember közepéig
mindennap megyünk,
mert mindennap van különvonat
rendelés.
Aki érdeklődik, ezen a vonaton
őket is tudjuk szállítani.
- Hájas kráflit készítünk.
Régen disznóvágáskor az öregeknél
hagyomány volt a hájas tészta.
Frissen, vacsorára tálalták a sült
húsok, hurkák mellé.
Hájat manapság is lehet hentesnél
kapni, bárki elkészítheti.
A tésztához kell 70 dkg átszitált
liszt, beletesszük a tojássárgáját,
sót, porcukrot, egy pici ecetet,
langyos vizet, tejfölt.
Jól kidagasztjuk rétestészta
állagúra.
Kivettük a tálból, összegyúrjuk
cipóra és lehet sodorni.
A hájat össze kell keverni 10 dkg
liszttel, ráhajtogatom a tésztát,
így sodrom ki, utána pihen.
Háromszor kell kisodorni.
Harmadszorra kerül bele a
töltelék.
Ha tovább pihentetjük és hajtogatjuk,
leveles lesz a tésztája.
Körülbelül ujjnyi vastagra nyújtjuk
és négyzet alakúra vágjuk.
Az fontos, hogy ne legyen folyós
a lekvár.
Új évkor is szoktak hájas tésztát
sütni, ha jönnek a köszöntők,
azzal szokták megkínálni őket.
Van egy másik fajta hájas tészta,
az is hagyományos.
Édes tésztája van,
az is hájjal készül,
ugyanúgy kell hajtogatni,
sodorgatni.
A tetejét meg szokták kenni
tojássárgájával.
Háromszög alakúra vágják,
úgy sütik.
- A rendezvény turizmus felé ment
el a falu.
Kora tavasztól a Faluházba jönnek a
különböző táborok,
erdei iskola, Kárpát-medencei
ifjúsági találkozó, stb.,
van kisvasút napja, gólyák,
tavasz ünnepe.
De kiemelkedő jelentőségű
most már hatodik éve július végén
a rétes sütő verseny és
rétes fesztivál.
A rétes fesztivál a jó hírnevével
Mesztegnyőt messzire vitte
a határokon túl.
Azt jelenti, hogy más oldalról is
visszatérnek ide emberek,
esetleg a zöld turizmus kapcsán,
esetleg más ételek kapcsán.
Mesztegnyő nagyon
vendégszerető falu.
Nem csak abban látszik, mikor
rendezvény van,
akkor mindenki a saját
portáját csinosítja,
várja a vendégeket, mint régen,
hanem ahogy fogadja őket.
Hét év alatt tapasztaltam,
ahogy a rétes fesztiválon
segítik az idegeneket.
Olyan szeretettel, amit észrevettek
azok, akik többedszer jönnek vissza.
- Káposztás rétest készítünk
és tökös-mákost.
Az egész káposztát felvágjuk.
Régen nem volt káposzta reszelő,
nem használták a szüleink,
nagyszüleink,
hanem felvágták a káposztát.
Nem olyan volt, mint a finomra
reszelt, nagyobb volt egy kicsit.
Most ilyet is készítünk.
Az egyik tepsiben lesz vágott,
a másikban reszelt.
A káposztára teszünk egy evőkanál
sót, a káposzta meggyengül,
ki tudjuk a levét csavarni.
Addig sütjük, amíg egy kicsi
barnás színt nem kap.
Amíg a káposzta sül, elkészítem
a mákos tölteléket.
A tököt mákkal ízesítjük,
vaníliás cukorral,
egy csipet citromhéjjal.
A legyalult tököt a mákba csak
akkor tesszük bele,
mikor a rétesbe akarjuk tölteni,
mert az levet ereszt.
A rétestésztát 1,5 kg lisztből
készítjük.
Teszünk bele két kávéskanál sót,
egy tojást, amit megmostunk.
Langyos vízzel megdagasztjuk.
Félkészre dagasztottam a tésztát,
teszek bele 3 kanál olvasztott zsírt,
ettől a tészta jobban nyúlik.
Készre dagasztom, kiöntöm
a gyúródeszkára.
Öt cipót készítek belőle
és hagyom pihenni.
- Ez egy ősi süteménynek számít
nálunk.
A falusi asszonyok nem értek rá
krémeseket sütni,
egyszerűbb volt, ha rétest
készítettek.
Helyben minden adott volt hozzá,
nem kellett a boltba szaladni
túróért, tejfölért.
Ez olyan falu, ahol a gazdaság
jól működött.
Bemutatjuk a tökös-mákos rétes
készítését és a káposztás rétest.
A faluban számtalan változata
létezik a rétesnek.
A krumplis rétestől a babos rétesig,
almás rétes, túrós rétes.
Gyümölcsös rétesek bármilyen
variációban elkészíthetők.
- Amikor megpihent a tészta,
abroszon kinyújtjuk.
Nagyon vékonyra lehet nyújtani,
lehet levegőztetni, nem megy
szét a tészta.
A tökös-mákos rétesben inkább
a mák dominál.
A mákot nem lehet csak úgy
rászórni, mert nagyon száraz,
ezért reszelt tökkel, almával,
meggyel lehet kicsit dúsítani.
A tököt azért tesszük a mákba,
hogy ne legyen olyan fojtós, száraz.
Megdúsítja, finomabb, meggyengíti
a mákot.
A rétestésztára rátettük a
tölteléket,
és megkenjük tejföllel is,
amit úgy készítünk,
hogy a tojás fehérjét felverjük
habnak, beleteszünk egy sárgáját,
két mokkás kanál cukrot és
tepsinként egy tejfölt.
A káposzta nagyon magába
veszi a zsírt,
annak a tésztáját nem zsírozzuk
úgy be, mint a tökös-mákosét.
A kinyújtott tésztán rajta van
a töltelék, a tejföl,
akkor a szélét körülvágjuk, hogy ne
legyen vastag széle.
Feltekerjük kétfelől a rétest.
Régen Mesztegnyőn sok rétest
csináltak,
nagy asztalon nyújtották
és kétfelől tekerték.
Tepsibe tesszük, a tetejét egy kis
zsírral megkenjük, mehet a sütőbe.
- Itt vagyunk Somogy ország
kellős közepében
egy gyönyörű, virágos kis faluban.
Boldog emberek, egy szép templommal.
Nagyon szeretünk itt élni.
Üdvözöljük azokat, akik ezt a
műsort megnézik.
Látogassanak erre Somogyba,
Mesztegnyőre,
ők is örvendezzenek a szép kis
virágos falunkban.
...
Több
Földrajzi név:
Mesztegnyő

Személyek

10:08:28

Nemes László, Mesztegnyő

10:09:35

Németh Ferencné, Mesztegnyő

10:10:25

Cseh Lászlóné,Mesztegnyő

10:12:08

Galambos Ferenc, Mesztegnyő

10:13:59

Nemes Jánosné, Mesztegnyő

10:18:35

Kövesdi Pálné, Mesztegnyő

10:22:18

Korona Ferencné, Mesztegnyő

10:25:13

Stádinger Ferencné, Mesztegnyő

10:27:48

Kövesdi Pál, Mesztegnyő

10:29:28

Bodrogi Zoltánné, Mesztegnyő

10:33:18

Szaller Andorné, Mesztegnyő

10:34:59

Kesztyűs Lászlóné, Mesztegnyő

Kiemelt részek

10:08:08

Ízőrzők: Mesztegnyő

10:12:01

Római katolikus templom és kolostor, Mesztegnyő

10:12:21

Római katolikus templom, Mesztegnyő

10:28:43

Erdei vasút, Mesztegnyő

11:32:14

Ízőrzők