Ízőrzők - Görgeteg
Gyártási év: 2008 | Adásnap: 2008. november 22.
Időpont: 15:14:39 | Időtartam: 00:35:54 | Forrás: Duna TV | ID: 713244
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 35 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: GörgetegEpizódcím: Görgeteg
Műsorújság adatai: Magyar ismeretterjesztő film
Görgeteg Somogy megye déli részén fekvő, 1200 lelkes kisközség. Lakói a korábbi évszázadokban a földművelésből és az állattartásból éltek a homokháton, ahol elsősorban a burgonya terem meg. A filmben a helyi asszonyok olyan közismert ételek elkészítési fortélyait mutatják be, mint a kakasbecsinált-leves daragaluskával, a kacsasült, a krumplistészta, a kenyér és a tésztájából készült fokhagymás-tejfölös langali, de elkészítik a helyben gyakorta fogyasztott babos-csülkös káposztát és a kukorica kelt prószát is, amit mákkal ízesítenek.
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Becsinált leves - Borsós káposzta - Krumplis tészta - Házi kenyér és langali - Kacsasült párolt káposztával - Mákos kukoricaprósza
Teljes leirat:
- Görgeteg Nagyatád és Barcs között
a dél-somogyi részen helyezkedik el.
Egy 1200 lelkes kis település.
Az 1903-as évben telepítették be
Kunszentmártonról a kunokat,
ez által nagy mértékben meghatározták
a település szerkezetét.
Két kultúra találkozott egymással.
Az 1905-ös évben külön vált a
két település.
Ez többször is történt: összeálltak,
szétváltak,
és most egy egységes képet alkot
Görgeteg Kunteleppel.
A mezőgazdaság, erdészeti termelés
és a vadászat a három húzó erő,
ami térségünket mozgatja.
Így is nagy mértékű a
munkanélküliség aránya,
ezért próbáltunk a turizmus
irányába is kitörést keresni.
Görgetegen meghatározó látványosság
a rinyatamási kastély.
Egy vadászkastély, Széchenyi Aladár
idejéből származik.
Egy Petőfi-könyvtárral büszkélkedhet
a település,
amit a kuntelepi részen megőriztünk.
Van egy közösségi ház a település
központi helyén,
amit az elmúlt időszakokban nagyobb
támogatásokkal
sikerült felújítani olyan formában,
hogy élhetőbbé tettük
és ez jelentős a mai világban,
ha van egy ilyen közösségi hely.
Reméljük, a későbbiekben is tudjuk
fejleszteni és bővíteni az épületet.
Négy gabona malom működött a
településünkön,
ami a címerünkben is szerepel.
A környezetünkben nagyon sok
halastó rendszer épült ki.
Volt mesterséges és természetes is.
Az elmúlt időszakban ezeket
privatizálták,
de gazdálkodási jelleggel továbbra
is működnek,
és hála Istennek, a környezetünket
szépítik ezek a tórendszerek.
- Többféle állatot is nevelünk az
udvarban: kacsát, libát,
pulykát - pulyka most már egyre
kevesebb -
de a liba, kacsa és a baromfi
előfordul.
Ezért faluhelyen könnyen megy
a főzés,
mert kimegyünk az udvarba és
egy-egy tyúkot,
vagy egy kacsát megfogunk
és máris finom ebédet készíthetünk,
ami ízre nem azt jelenti, mintha a
boltból a tápos állatot vennénk.
Amikor tisztítjuk a csirkét vagy
a kacsát,
ügyelni kell, hogy ne legyen
túl forró a víz,
mert a fiatal állatnak hamar
lemegy a bőre.
A kacsánál meg arra vigyázzunk,
hogy mikor vágjuk le,
mert a tokos tollú kacsát, vagy libát
nagyon nehéz pucolni.
A csirkénél ilyen gond nincs,
mert ezt könnyebb letakarítani,
nincs tokos toll a bőre alatt.
Mivel ma becsinált levest csinálok,
így a kakast, amit előbb megmostunk,
felaprózzuk, ugyanis a becsinált
levesbe apró húsként használjuk.
Felrakjuk a levest főni, beletesszük
a kakas aprólékját.
Megnézzük a levest, ami nagyon
szépen forr.
Szép lassan fő, nem is kell
lehabolni,
de akinél nagyobb lángon fő,
ott le kell szedni a habot.
Bezöldségeljük: zöldséget,
sárgarépát, egy kisebb fej hagymát,
egy paprikát és egy erősebb
paprikát is teszünk bele.
Szemes borsot 20-30 szemet,
és sót teszünk bele.
Később megkóstoljuk, és ha
szükség van rá,
akkor még ízesítjük.
Rátesszük a fedőt és lassú tűznél
forraljuk.
A zöldség zöldet nem hagyjuk benne
sokáig, ezért később tesszük bele.
Nagyon finom, nem is kell
több só bele.
Fő még egy kicsit, addig megcsináljuk
a daragaluskát.
Felütjük a tojásokat, külön vesszük
a fehérjét a sárgájától.
A fehérjét majd felverjük habnak.
Beleöntöm a fehérjét a tálba,
megkeverem és beletesszük a darát.
Egy pici sóval ízesítjük, és egy kis
zsírt is teszünk hozzá,
hogy gyengébb legyen a galuska.
Egy kicsit pihen, hogy a dara
dagadjon meg a tojásban.
Megfőtt a leves, kivesszük a
zöldség zöldet, a paprikát,
és a hagymát is, ha el nem főtt.
Belerakjuk a galuskát a levesbe.
- 16 évesen kerültem Görgetegre.
Sokat kellett dolgozni.
Az aratás nehéz munka, de nagyon
szép munka volt.
Fárasztó, de nehéz.
Aratás idején kicsit jobban
étkeztünk.
Leves mindig volt: gulyás leves
sok hússal,
ahhoz gyengébb volt a második féle.
De például paprikás csirkéhez
vagy kelt tészta,
vagy pogácsa, valami mindig
volt utána,
amiből délután tudtunk vinni
a mezőre.
A gyümölcs nem fogyhatott ki
a táskából,
meg a szalonna és a kenyér.
Uzsonnára elfáradtunk, akkor
ettünk egy kicsit.
- Borsós káposztát főzünk.
Legelőször a csülköt tesszük
a fazékba,
mert annak tovább kell főni.
Ezt előző este meg kell áztatni
és feldarabolni.
Utána következik a bab,
az is be van áztatva,
nem kell olyan sokáig főni.
Teszünk hozzá még másik húst,
tarját, vagy oldalast.
Ez éppen lapocka.
Felaprítom a hagymát, megpárolom,
és felteszem, mint a pörköltet,
úgy tesszük hozzá a csülökhöz.
Utoljára tesszük hozzá a finom
házi savanyú káposztát.
Mikor megfőtt, egy kicsi rántást
teszünk rá.
Utána tálaljuk és fogyasztjuk.
- Ez a tájház 10-12 éve van a
tulajdonomban.
Egy idős házaspáré volt, kihaltak,
nem volt gyermekük és eladásra
került.
Mivel egy régi típusú épület,
megvettem,
és mivel szeretem a régiségeket,
abban a tudatban vettem meg,
hogy egy kis régi kiállítást
szeretnék berendezni.
Édesanyáméktól gyűjtöttem a régi
dolgokat, a padláson őrizgettem.
Úgy gondoltam, lesz egy hely,
ahol berendezem a jövő
generáció számára.
Ez az épület közel 200 éves,
az 1800-as évek elején épült.
Az önkormányzat helyi védettség
alá helyezte.
A tájház látogatása ingyenes,
semmi bevétel nem származik belőle.
Nagyon sok fiatal jön megnézni,
mivel a mai fiatalok ilyeneket
nem láttak.
Ámulnak-bámulnak azok az
érdeklődő szemek,
hogy milyen régi dolgok vannak itt,
és mi mire jó.
Nagyon sok tárgyról nem is tudják,
mit jelent, mire használták.
- Krumplis tésztát fogunk készíteni.
A család asztalára második fogásként
került kifőtt tészta,
általában hetente egyszer.
Somogyban volt régebben
- még lány koromban -
egy burgonya nemesítő telep,
ahol kinemesítették a somogyi sárgát.
Általában ezt használjuk krumplis
tésztának,
mert omlósabb, jobban szétmegy.
A paprikás krumpli alá kockára
aprítjuk a hagymát,
közben a krumplit is pucoljuk.
A hagymát beletesszük a meleg zsírba,
hadd párolódjon.
A vöröshagyma megüvegesedett,
teszünk bele pirospaprikát
és belerakjuk az apróra szelt
krumplit.
Annyi vizet teszünk rá, ami
el is fő.
Megcsináljuk a kifőtt tésztának
való alapanyagot.
Egy kis sót teszünk a lisztbe.
Mivel a tojások nem túl nagyok,
ezért a két levél tésztához
három egész tojást.
Házi tojás, nagyon szép sárga.
Vizet öntünk hozzá és összedolgozzuk
a tészta anyagot.
Először a tojást a vízzel
összekeverjük.
Fiatal háziasszonyoknak tudom
ajánlani:
ha valamit kicsit eltúloztunk,
önthetünk hozzá vizet,
vagy akár lisztet is tehetünk bele,
hogy nyújtható tésztát gyúrjunk.
Mint minden tésztát, ezt is jól
ki kell dolgozni, hogy sima legyen.
Mivel kicsi gyúródeszkám van,
ezért a tésztát ketté veszem.
Nagyon egyszerű az elkészítése,
gyorsan megy
és kezdő háziasszonyoknak is ajánlom.
Az elkészített cipókat rögtön
lehet sodorni.
Néha meglisztezzük, hogy a
tészta ne ragadjon.
A kinyújtott tésztát hagyjuk
egy kicsit száradni.
A krumplis tésztát kockára szeljük,
a túrós tésztát hosszúra szeljük.
Zsír teszünk a vízbe és ha forró,
beletesszük a tésztát.
A tésztát kiszedjük a vízből,
és hideg vízzel leöntjük,
akkor nem ragad a tészta.
Összekeverjük a krumplival.
Ezt lehet fogyasztani savanyú
uborkával, uborka salátával,
fejes salátával, vagy tejföllel
is lehet ízesíteni.
- 1433-tól kezdve tudunk arról, hogy
Görgetegen katolikus templom volt.
Szent Kozma és Domján tiszteletére
szentelték, ami később elpusztult.
A török hódoltság idején a község
helvét hitvallásra tért át,
sőt, mikor Ranolder püspök 1857-ben
újjá alapította a görgetegi
plébániát,
akkor az előtte hat évvel tartott
összeíráson
62 katolikus hívőt számoltak össze.
A katolikus közösség
kis létszámú volt.
Az 1857-es újra alapításkor
- úgy tudjuk - épült a templom is,
amelyet később megnagyítottak.
Érdekessége a márvány főoltár,
ami a pápai nagy templom oltárának
a mása.
A püspöki földek felosztása után
kialakult Görgeteg Kuntelep része.
Kuntelepre vallásos katolikus hívők
költöztek be,
így nőtt meg a katolikus hívők
száma.
Nagyon kedves, vendégszerető emberek.
Nem régóta vagyok itt, de nagyon jó
érzéssel fogadtak, örültek nekem
és én nagyon jól érzem magam
közöttük.
A legutóbbi élményem
az arató fesztivál volt,
amelyet minden évben megrendeznek,
és fontosnak tartják,
hogy az aratókat megáldjuk,
és az utána következő főző verseny.
Híresek a főző tudományukról.
Ha tehetik, a templomba is
eljönnek.
- A kenyérsütés a legfontosabb volt a
család életében,
mivel a kenyérnek minden nap az
asztal kellett kerülni.
Itt a kovászka, langyos vizet
öntök rá és ez megkel.
Fateknőbe kellett sütnünk a kenyeret,
a lisztet lisztes ládába tartottuk.
Akkor volt kenyérliszt
és volt búzaliszt, amiből csak a
pogácsát és a süteményeket sütötték.
Nagyobb családosok voltak, nem úgy,
mint most.
Öt-hat gyerek nem volt ritka
a régi családoknál,
és három-négy generáció is
együtt élt.
Megázott a sütnivalónk, amit a
kenyérhez áztattunk.
Csináltam egy kis vájatot a lisztbe,
beleöntöm a sütnivalót.
Még egy kis élesztőt teszek bele,
hogy jobban keljen meg a tészta.
Ebből csinálok egy kis kovászt.
A megáztatott sütnivalót összekeverem
a liszttel
Egy gyenge állagú tésztát
csinálok a közepén.
Ezt leöntöm egy kis langyos vízzel.
Ráteszem a kelesztő fát és letakarom
egy ruhával és pihenni hagyjuk.
Szépen megkelt a kis kovász,
hozzáfogunk a kenyér dagasztásnak,
ami elég izzasztó munka.
Először összekeverem a kis kovászt
a liszttel és öntök rá vizet.
Letakarom liszttel, úgy teszem rá
a sót,
hogy a kis kovász ne érintkezzen
a sóval, mert nehezen fog megkelni.
A háziasszony általában már reggel 4
órakor nekiállt a kenyérdagasztásnak,
hogy mire a család felkel, addigra
kisüljön a kenyér, meg a langali,
amit ebből a tésztából fogunk
csinálni.
13 éves voltam, amikor legelőször
kenyeret dagasztottam.
Nagyanyám odaállt mellém, ő öntötte
a vizet, nekem dagasztani kellett.
Magyarázta, hogy egyik kezed
a másik után járjon
mélyen bele a tésztába, az ujjaid
mozogjanak,
hogy a kenyértészta kellőképpen
át legyen dolgozva.
Sokallottam, hogy még mindig
dagasztani kell.
Azt mondta nagyanyám:
majd ha a padlás csöpög,
akkor lehet abbahagyni.
Az azt jelentette, mikor a homlokom
tiszta víz volt,
és már bírtam szusszal,
akkor lehetett abbahagyni.
Letisztult a kezemről, nem ragad rá
a tészta,
ez is azt jelenti, hogy eléggé
megdagasztottuk a kenyeret.
Most hagyjuk kelni.
Megcsinálom a kenyérkét,
kidolgozom a cipót.
A pékek a gyúrótáblán cipózzák, de
régen a dagasztó teknőben cipóztuk.
Elkészült az első cipó, fordítva
tesszük a szakasztóba.
Meglisztezzük, betakarjuk ruhával.
Hagytam a kenyértésztából
egy cipót,
amit ugyanúgy kidolgozok, mint a
kenyeret, ebből készül a langali.
A lapáton elnyújtjuk a tésztát,
amit langalinak csinálunk.
Nagyon szépen megsült.
Régen megfokhagymázták,
tejfölt raktak rá,
nagyon finom étel volt, régen
reggelire is ették.
Ráborítjuk a kenyeret a
kenyeres lapátra,
megmossuk vízzel, hogy fényes
legyen a kenyér.
Egy kis mintát is teszünk bele.
A Jézus szent nevében.
Gyönyörűen megpirult.
kézzel megmosdatom és letakarom
ruhával, hogy gyengüljön a héja.
Jézus nevében megszegjük.
- Itt vagyunk a görgetegi
önkormányzat udvarában,
ahol a görgetegi Közéleti Nyugdíjas
Klub kialakított
egy szép korúak ligetét négy éve.
Ezt a parkot közösen a Rinyamenti
kistérségi nyugdíjas klubokkal
hoztuk létre, minden nyugdíjas
klubnak van egy fája elültetve.
Mi is szerettünk volna letenni
valamit a falunak,
ha majd megöregszünk, az árnyékban
itt ülhessünk,
esetleg a fiataljaink gondoljanak
majd ránk.
Ez a szeretetnek, barátságnak,
összetartozásnak a jelképe.
10 éves, hogy hagyományos kézi
aratással mutatjuk be,
hogy arattak régen az emberek.
A hagyományőrző aratásunkat nem
csak a búzatáblán mutatjuk be,
hanem a kulturális csoportunk
egy rövid jelenettel
bármikor elő tudja adni,
ebből mutatunk be rövid részletet.
Most egy hízott kacsát fogunk
sütni.
A kacsa zsírosabb részét le szoktuk
vágni és nyakán lévő zsíros részt is.
Kockára vágjuk és a kacsamájjal
együtt kisütjük.
- A hízott kacsa bőrös részét és a
háját beletesszük a lábasba,
először vizet öntünk bele.
Mikor félig megpárolódott, akkor
hozzá tesszük a kacsamájat.
Utána ízesítjük, sózzuk, borsozzuk
és tört krumplival tálaljuk.
- Jó nagy tepsibe kell rakni,
mert nagy a kacsa.
Kevés vizet teszünk alá,
hogy le ne égjen.
Ebből sül ki a zsír és párolódik.
Jól megsózzuk.
A kacsa ízét nem szabad elvenni
semmiféle fűszerrel.
Csak sózzuk és borsozzuk.
A sót nem kell sajnálni tőle.
A belsejét borssal megkenegetjük.
A vastagabb részét egy kicsit
megvagdaljuk, hogy átsüljön.
Ahogy sül, a zsírjával meg lehet
kenegetni és pirosra sül a kacsa.
- A piros káposztából párolt
káposztát készítünk.
Vékonyra gyaluljuk a káposztát,
gyöngén megsózzuk és állni hagyjuk.
Közben vékonyra szelünk vöröshagymát,
olajon vagy zsíron megpirítjuk.
Öntünk rá egy pici meleg vizet,
egy csepp cukrot, ecetet.
A sózott káposztát belerakjuk
és megpároljuk.
- Most kukorica kelt prószát
készítünk,
aminek régen nagy hagyománya volt
a paraszt családoknál,
ugyanis szegénység volt.
Kukorica mindig termett, megdarálták,
a lisztjét kiszitálták
és hetente egyszer kukoricás
ételt készítettek.
Most kelt prószát csinálunk
és teszünk bele mákot.
Langyos cukros tejben az élesztőt
felfuttatjuk.
Kb. fél liter tejhez az élesztő,
3-4 tojás, 60 dkg kukorica liszt,
egy pici só és fagyott zsírral,
vagy olvasztott zsírral lágyítjuk a
tésztáját.
Simára keverjük és kelni hagyjuk.
Megkelt a kukorica prósza. Kizsírozzuk a tepsit fagyos zsírral,
mert lágy a kukorica prósza,
nehogy hozzá ragadjon a tepsihez.
Meg is lisztezzük.
A tészta egy részét beleborítjuk.
15 dkg darált mákhoz 15 dkg
cukrot teszünk.
A cukrozott mák felével megszórjuk
a tésztát.
A másik részét is rárakjuk,
hogy a mákot ellepje a prósza tészta.
Rátesszük a mák másik felét és
ráöntjük a maradék prósza tésztát.
Pihentetjük, utána sütjük.
Sütés után hagyjuk hűlni
és lehet szeletelni.
...
Több
Földrajzi név:
Görgeteg
Görgeteg

Személyek

09:45:31

Fadgyas Attila, polgármester, Görgeteg

09:51:49

özv. Horváth Jánosné, Görgeteg

09:52:40

Bőhm Lajosné, Görgeteg

09:54:05

Csekő Ferencné, Görgeteg

09:55:36

Varga Józsefné, Görgeteg

10:00:00

Csorba Tamás, Görgeteg

10:10:35

Peterdi Józsefné, Görgeteg

Kiemelt részek

09:44:57

[Ízőrzők:] Görgeteg

09:46:02

Gróf Széchenyi Aladár vadászkastélya, Rinyatamási

09:46:38

Görgeteg község címere

09:54:00

Tájház, Görgeteg

09:54:36

Tájház, Görgeteg

09:59:49

Krumplis tészta

09:59:55

Katolikus templom, Görgeteg

10:00:33

Katolikus templom, Görgeteg

10:15:48

Kukoricaprósza

11:32:14

Ízőrzők