Ízőrzők - Bucsuta
Gyártási év: 2008 | Adásnap: 2008. október 25.
Időpont: 14:19:42 | Időtartam: 00:34:52 | Forrás: Duna TV | ID: 697010
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 34 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: BucsutaEpizódcím: Bucsuta
Műsorújság adatai: Magyar ismeretterjesztő film
Zala megye délnyugati részén, a "krumpli hazájában" fekszik Bucsuta. A mindössze 243 lelket számláló falucska lakói tudatosan ápolják hagyományaikat, népdalkört és egy kis helytörténeti múzeumot is létrehoztak. A kosárfonás és a tollfosztás technikája mellett a helyi asszonyok többek között a hőkömperec, a grízes málé, a szalakális pogácsa és a tepertős, szilvalekváros fülecske elkészítésének rejtelmeibe vezetik be a nézőt.
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Vargányás gombaleves - Kukoricakása - Göcseji finomfalatkák - Túrós galuska (8-10 főre) - Zsírban sült perec - Hőkönperec (kb. 15-20 főre) - Babsterc - Tepertős-szilvás fülecske - Szalagárés pogácsa - Grízes málé
Teljes leirat:
- Bucsután vagyunk, Zala megye
délnyugati részén,
kistérségileg Letenyéhez tartozunk.
Bucsuta kis település,
243 lakosa van,
de nagyon szorgalmas és
tettre kész emberek.
Itt mezőgazdasággal és erdőműveléssel
foglalkoznak zömében.
Sajnos munkahely kevés van,
sok a munkanélküli.
Aki dolgozik, Zalaegerszegre
jár dolgozni,
és az erdőgazdaság ad legtöbb
munkát még az embereknek.
Hála Istennek van gondozási
központunk,
ott 6 embernek tudtunk munkahelyet
biztosítani.
Anyagiakban nagyon nehéz helyzetben
van ez kis település.
Nagyon kevés pénzzel rendelkezünk,
és sok az idős ember.
Ha azt mondom, hogy 243 lakosból
90 ember valamilyen nyugellátásban
részesül,
akkor azt hiszem, nem kell ehhez
külön magyarázatot adni.
Az a jó, hogy összefogással
sok mindent meg tudunk valósítani.
Pályázunk, mert szeretnénk
talpon maradni.
Élni szeretne ez a kis település,
de sajnos az anyagi helyzetünk
meghatározza.
Itt a hit erőssége adja az embereknek
ezt a sok energiát ahhoz,
hogy összefogással sok mindent
meg tudjunk valósítani.
Ha egy falu rendezvényt szeretnénk
egy ünnepre, vagy bármikor,
akkor ebből a kis pici faluból
40-45 ember végez társadalmi munkát.
Megmaradtak a faluban a hagyományőrző
ételek is,
mivel hozzá segített az is, hogy
hagyományőrző tevékenységek,
amik a településen megtalálhatók,
voltak,
ezeket mind feldolgozzuk,
bemutatjuk
és azokhoz illenek a régi ízek,
a régi ételek,
a faluban most is nagyon sokan
gyakoroljuk.
- Közel van az erdő, lehet
gombát szedni,
hamar lehetet ebédet, vagy bármilyen
ételt csinálni belőle.
Most vargányás krumpli levest
főzünk.
A fűszereket beletesszük a
teatojásba:
fokhagyma, babérlevél, bors,
hagymát teszünk bele,
majd beletesszük a gombát,
az egyet forrt.
Utána beletesszük a krumplit,
és amikor a krumpli is megfő,
gyenge rántást csinálunk:
zsír, 2 kanál liszt, pirospaprika.
Felengedjük vízzel és hozzáöntjük
a leveshez.
Utána a tejfölbe teszünk lisztet,
azt összehabarjuk,
és beleöntjük a levesbe.
Van, aki megtalálja a vargányát
és sokat tud szedni.
Nem mindenki találja meg a
vargányát.
Van, aki három lépést megy az
erdőben és szed egy táskával.
Én elkószálhatok egy hónapig is,
akkor sem találom.
- Van egy nagyon szép kultúrházunk,
ami 1950-ben készült.
Úgy valósult meg akkor,
hogy iparos emberek adományból
segítették a települést.
Van tűzoltó egyesületünk,
ami 36 főből áll.
Ahol most vagyunk,
egy helytörténeti múzeum.
Ez úgy jött létre, hogy 27 éve
alakult egy Pávakör.
Ez folyamatosan működik azóta,
jelenleg 17 tagja van.
Ami örvendetes, hogy fiatalok
is jöttek hozzánk.
Elhatároztuk, hogyha valamikor
lesz rá lehetőségünk,
akkor összegyűjtjük és egy kis
múzeumot alakítunk ki.
Pályázatból sikerült elnyernünk
és ahol most vagyunk,
ez a helyiség megújult, amit
sikerült összegyűjteni a faluból.
Egy listát készítettünk
az adományozókról.
Ez jobban ösztönözte az embereket.
- A babsterc nagyon régi eredetű.
Szokták csinálni krumplival,
borsóval és babbal is.
Ahol szegények voltak, ott csak
liszt, meg a víz volt felengedve.
Felteszem a babot sós vízbe főni.
Egy lábasban felteszek lisztet
és körülbelül háromnegyed órát
pirítom.
Mikor a liszt megpirul, forró lével
felengedem és összekeverem.
Amikor teljesen elkészül,
teszek rá forró zsírt,
hogy apróra szétpotyogjon.
Ezt lehet enni nyáron salátával,
uborkával, lekvárral,
pörkölttel, amivel az ember
megkívánja.
- A nagynénémnél voltam télen
- valamikor a lakodalmasok
szánon mentek esküvőre,
a menyasszonyt szánon
vitték -
az emberek ki szoktak állni a ház
elé, mikor a lakodalmasok mentek.
A vőfély cigarettát szórt,
a nászasszony meg süteményt.
Mi meg kapkodtuk fel a süteményt.
Aztán mondtam: nézze néném,
mit visz az az asszony?
Vitt egy tortát. Olyan volt, mint ez
a tyúk, csak olyan tömb volt.
Meg volt sodorva a nyaka,
rá volt téve a tömbre,
még egy kis gömbölyű, az volt
a feje.
Csőre se volt, semmi se volt.
Be volt festve a feje pirosra.
Mondom: mondja neki,
hogy álljon meg.
Nem, Margit - mondja - én tudom,
hogy Kisszigeten csinálják.
Majd holnap elmegyünk
Kisszigetre.
Azt mondja: kislány, meg akarod
tanulni?
Jaj - mondom - én nagyon szeretném
megtanulni.
Hazajöttem, mondtam anyámnak,
hogy mit láttam.
Azt mondja: nem tudod te azt
megcsinálni.
Aztán hamarosan férjhez ment
egy rokonunk,
oda csináltam egy kakast.
Kakas is van, az a párja.
Kakas, tyúk, meg a csirkék.
Ez egy nagy család.
Én oda csináltam egy kakast
meg egy tyúkot.
Hahótra vitték, csodájára jártak.
Mondták, ilyet még nem is láttak.
Aztán mindig gondoltam még éjjel is,
hogy nem úgy kellett volna,
így kellett volna.
Egy szem takarmány répa kell hozzá.
Megcsinálom a formát.
Beleöntöm a vizet, megmérem,
hogy egyforma legyen.
Esetleg hármat tudok belőle
csinálni, de többet nem.
Ha megég, az mind rohad.
A tyúkba meg a csirkébe
1 kg kristálycukor,
meg fél kg porcukor kell, de a porból
10 kanállal elveszek,
az lesz a fejére a pötty.
60 dkg dió van még benne.
A cukrot megpirítom, vigyázok,
hogy meg ne égjen.
Aztán a vékonyra szeletelt
diót belekeverem
és a kész formába beleöntöm.
Éjjel kigondolom,
hogy milyet csinálok.
Amit lerajzol én megcsinálom,
bármit.
- Zalai tájjellegű étel a göcseji
finom falatkák.
Anyagtakarékos és egészség kímélő,
mivel kevés benne a koleszterin.
Úgy készül, hogy a sovány sertés
karajt vékony szeletekre vágjuk
és kiklopfolom, kilazítom.
A sót fehér borssal összevegyítem
és besózom a hússzeleteket.
Elkészítem a panírt.
50 dkg burgonyát lereszelünk
és fűszerezzük 2 kanál sóval,
1 kávéskanál szerecsendióval,
1 mokkáskanál őrölt fehér borssal,
3 fakanálnyi liszttel, egy egész
tojással és simára keverjük.
A hússzeleteket lisztbe mártom
és belemártom a krumplis masszába.
Felhevített zsiradékban kisütöm,
ugyanúgy, mint a rántott szeletet.
Zala, Göcsej volt régen a krumpli
hazája,
itt nagyon sok krumplit termeltek.
Anyagtakarékos, mert
különösen télen,
amikor a disznóvágások voltak,
most már van hűtőláda,
de akkor tojás kevés volt télen.
Ebbe nem kell olyan sok tojás.
A burgonya pótolta a tojást.
Köretnek adhatunk burgonyapürét,
rizsköretet,
de önálló ételként is fogyasztható,
mivel burgonyás.
- A kosárkötést úgy tanultam meg,
hogy volt egy balesetem a kezemmel,
az megmerevedett, nem hajlottak
az ujjaim.
Az orvos ajánlotta, hogy olyan
munkát csináljak,
ami az ujjamat igénybe veszi,
hogy tudjon megmozdulni.
Akkor még Sopronban laktunk,
ott egy idős bácsi mutatta meg,
hogy kell csinálni a kosarat.
Nagyon sokat csináltam, mire az
első sikerült.
Sárga színű fűzfavesszőből készül.
Az a jó, aminek nincsenek ágai,
sima, egyenes vessző.
Egy kosár úgy készül, hogy...
először is összepakolom a konyát,
hogy elférjek - ezt viccnek szántam.
A hat kis szálat keresztbe
egymásba fűzöm.
Ha megvan, körbe kötöm,
hogy meglegyen a feneke.
Ebből a hat szálból 12 van,
mert két vége van.
A 12 mellé dugok kettő szálat,
akkor 24 szál lesz,
azt odahúzom, felvezetem és
összekötöm egy spárgával.
Akkor megint 24 szálat beledugok,
azok már vékonyabbak.
Azzal kötöm a peremét, meg az
egész oldalát végig.
A nagy kosárból ha jó kedvem van,
meg tudok csinálni 3-4-et.
Ha le kellene ülni újságot
olvasni, én beteg lennék.
Az kell, hogy valamit mozogjak
állandóan.
Az megnyugtat, ha valamit csinálok.
- A hőkömperecet aratáskor,
csépléskor,
de nem csak olyankor sütötték, mikor
kevesebb idő jutott a főzésre.
Máskor is, mert nem drága étel
volt, és szerették.
Másnap is lehetett enni.
Amikor kaszálni mentek, vittek
a tarisznyájukban.
A pálinka mellé ebből már törtek.
Reggelire is jó volt.
Felkapott volt a falusi
emberek körében.
A hőkömperec úgy készül, hogy a
tejet meglangyosítjuk,
az élesztőt beletesszük,
felfuttatjuk.
Beletesszük a lisztbe a sót, tojást
és egy kis aludttejjel,
hogy szívósabb legyen, 2-3 kanál
olvasztott zsírt is teszünk bele
és megdagasztjuk.
Hagyjuk kelni, utána kiszaggatjuk
10-12 darabra,
attól függ, mekkora mennyiséget
dagasztunk.
A cipókat ha megformáljuk,
kétfelé vágjuk és sodorjuk hosszában.
Összefonunk kettőt, így készül
a perec.
Közben a tűz égett a kemencében.
Megkel, megkenjük tojássárgájával,
sóval.
A kemencéből kihúzzuk a parazsat,
kipemeteljük.
Mikor kiszedjük, kis sós vízzel
"megmosdatjuk",
hogy egy kicsit puhuljon vissza.
Belerakjuk vászon ruhába, és egy
kicsit visszagyöngül a héja.
- Én a nagymamámtól tanultam főzni.
Anyámék elmentek dolgozni.
Ez a kis falu mezőgazdasággal
és állattenyésztéssel foglalkozott.
Sok földünk volt, nagyon messze,
a pusztamogyoródi határban.
Anyám, meg apám korán reggel
elmentek oda szántani,
vagy ganajt hordtak - mi úgy mondjuk,
nem trágyát.
Mi elmentünk az iskolába, mire délre
hazaértünk, a nagymamám megfőzött.
Ha olyat főzött, az volt a vacsora
is, ha maradt belőle.
Ha nem maradt belőle,
akkor a mamám főzött egy 6 literes
fazék kukorica kását.
Ha volt bele egy kis szalonna,
akkor sütött bele.
Csak egy disznót öltünk,
a többit eladtuk.
Hizlaltunk, csak földet kellett
venni, mert azt mondták,
ha megnövünk, majd a földön
dolgozunk.
De nem úgy került, mert a testvérem
is elment tanulni.
Én igaz, nem mentem el tanulni,
alkalmi munkás voltam,
az erdőre jártam már lánykoromban is.
Azon voltam mindig, hogy legyen a
gyerekeknek is étele.
Éjjel megfőztem, mostam főztem,
sütöttem.
Olyanokat főztem, hogy tejfölös
babot, borsos káposztát,
gulyáslevest, amit a gyerekek
szerettek.
Én is főztem sokszor kását is.
Kb. másfél liter vizet felteszünk,
két jó marék kását beleteszünk.
Teszünk bele sót, babérlevelet
és egy pirospaprikát.
Azt mindig keverni kell, mert a kása
lekozmál.
Három gerezd fokhagymát belemetélek
és tovább keverem.
Megkóstolóm, hogy puha-e a kása,
de sokszor fel is kell önteni,
mert felissza a vizet a kása.
Egy kis zsírt teszek a lábasba,
abba is három gerezd fokhagymát
belemetélek.
Jól megsül a fokhagyma, pirospaprikát
teszek bele és ráöntöm a kására.
Ez volt sokszor a vacsoránk.
- Sokszor említettem a falu
összefogását.
1948-ban az országban először
állítottunk Bucsután
a hősi halottaknak egy emlékművet,
ami a falu központjában van.
A Börzöncei hegy két oldalt van.
Azért mondjuk Börzöncei hegynek, mert
egy út választja el hegygerincen.
A bal oldala a börzöncei oldal,
a jobboldala a bucsutai.
Ott van egy nagyon szép kápolna,
az országban egyedülálló,
ferde tornyú kápolna.
Kezdett süllyedni és így lehetett
helyreállítani.
Elkészült a Bucsuta-börzöncei
összekötő út,
így nem zsáktelepülés Bucsuta,
Nagykanizsához 14 kilométerrel
közelebb van.
A zsírban sült perecet édesanyámtól
tanultam.
Sokan voltunk testvérek és a
gyerekek szerették a tésztát.
Gyorsan kész volt és sűrűn sütött
édesanyám.
50 dkg liszthez felverünk két tojást,
egy kávéskanál sót,
5 dkg porcukrot, kávéskanál
szódabikarbónát,
2 dl aludttejet, 1 dl tejfölt teszünk
és összegyúrjuk.
Kiszakasszuk, hagyjuk egy kicsit
pihenni.
Kisodorjuk, egy centis csíkokra
vágjuk
és megsodorjuk, hogy sima legyen,
majd perecnek formáljuk.
Két szálat összetekerünk és egymásba
kapcsoljuk.
Hagyjuk pihenni, majd forró zsírba
rakjuk,
mert ha nem forró, akkor nagyon
magába szívja a zsírt.
Először fedőt teszünk rá,
de a fordítás után nem teszünk rá,
mert nem lesz ropogós.
Ha megsült, papírra rakjuk, hogy a
zsír leivódjon, a végén porcukrozzuk.
Hidegen, melegen egyaránt finom.
- Nem Zalaegerszeghez tartoztunk,
hanem Kanizsához.
Oda jártunk gyalog.
A disznókat is gyalog hajtottuk,
összeálltunk 3-4-en.
Mi a mezőgazdaságból éltünk.
Volt 2-3 anya disznónk.
Ha itt nem tudtuk eladni
- mert volt, aki csak két süldőt
vett vagy malacot-
el kellett Kanizsára hajtani.
Volt vagy 20 malac - mindenkié meg
volt jelölve -
ha volt olyan, ami hozzám szokott,
kiabáltam neki: csuli, csuli gyere
ide, körém jöttek a malacok.
Volt, hogy annyit futottunk utánuk,
hogy fél falut elmentek
erre-arra, mindenfelé a malacok.
Éjjel 2 órakor indultunk.
Kanóccal mentünk, mert nem volt
még villany lámpa.
A hegynek kellett keresztül menni,
leértünk Bocskára,
Bocskából már ment a postaút.
35 km volt Kanizsára gyalog
elmenni. Meg vissza.
Mire délután szénát kellett takarni,
arra már hazaértünk.
Ilyen volt régen az élet.
- Itt, Zalában, vagyis a környékünkön
nagyon sok szarvasmarha volt.
Sokat fejtek az emberek és nagyon
sok ételt pótoltak túróval.
A tojásos galuskát dúsították
tehéntúróval.
80 dkg lisztbe teszek 3 egész tojást
és langyos vízzel kikeverem.
Amikor simára kevertem, 0,5 kg
tehéntúrót átpasszírozok
és azzal is simára keverem.
Forró sós vízben kifőzöm.
Azért készítem só nélkül, hogy
lágy maradjon a galuska.
Ha a vízbe teszem a sót,
akkor megmarad lágyan.
Ennek az a jellegzetessége, hogy
nem úgy szaggatom ki,
mint egyébként a tojásos
galuskát,
hanem deszkáról késsel,
kb. 3 centi hosszú, 1,5 centi
átmérőjű galuskákat szaggatunk.
Ez legalább 10-12 adagnyi.
Ha kisebb adagot készítek,
akkor ezt a mennyiséget csökkentem.
- A grízes málé régi, hagyományos
étel, anyukámtól tanultam.
A mindennapos tésztának
nagyon megfelel,
pláne, ahol sok a gyerek,
ott kapós is.
Mi sűrűn szoktuk készíteni.
A búzadarát fél liter tejben
elkeverjük, hogy dagadjon.
2 tojássárgáját teszünk bele,
3 kanál tejfölt, egy kanál cukrot,
kis kanál szódabikarbónát,
egy vaníliás cukrot.
Jól összekeverjük, a tojásfehérjét
kemény habbá verjük,
azt is hozzákeverjük.
Kizsírozott tepsibe öntjük,
szilvalekvárral megrakjuk
és kisütjük.
A grízes málét lehet porcukrozva,
vagy lekvárral is lehet enni,
de darált diót is lehet rászórni,
úgy sütni.
- Menjél lányom, nézd meg,
jönnek-e a tollfosztók.
- Látom, édesanyám, már világít
a lámpájuk.
- Adjon Isten, jó estét.
- Adjon Isten.
- Csak hogy megjöttetek.
- Nagy volt a hó, azért késtünk.
- Meg sötét is volt.
- Meg jeges volt az út.
- Vegyétek le a kendőtöket és
fosszátok a tollat.
- 1979-ben megalakult a népdal kör
36 taggal.
Először úgy gondoltuk, hogy
menyecske kórust hozunk létre.
A fiatal házaspároknak a férjei azt
mondták: ránk nincs is szükség?
Akkor olyan családias jellegű volt.
Ahogy mentek az évek, mindig
többen csatlakoztak hozzánk.
Ez a mostani csoport tavaly
országos minősítőn
ezüst értékelést kapott.
Ez most már a negyedik
értékelésünk.
Nívódíjat kaptunk Zala megye
önkormányzatától.
Arató, cséplő versenyen is mindig
részt veszünk.
A tollfosztás úgy volt,
hogy elkezdődött novemberben
és egész tavaszig kitartott.
Házról házra jártunk, 20-22 asszony.
Ott ettünk-ittunk, viccelődtünk,
a végén meg táncoltunk.
Citerázni is szoktak a fiatalemberek.
Itt a faluban mindig volt élet,
meg van is.
(ének)
- Tepertős, szilvalekváros fülecske.
Ez egy nagyon régi, zalai eredetű
étel.
Régen ünnepi alkalmakkor
sütötték.
Régen nem volt annyi fajta
sütemény, mint most.
Utána is hagyománya van,
legalább is a családban nagyon
sokszor megsütjük.
Úgy készül, hogy fél deciliter
joghurtot meglangyosítunk,
teszünk bele egy evőkanál cukrot,
egy tojást, 3 dkg élesztőt.
Amikor ez felfutott, 0,5 kg lisztbe
teszünk egy teáskanál sót
és egy kis lyukat vájunk a közepébe,
beletesszük a felfuttatott
joghurtos élesztőt.
Egy kicsit összekeverem és 10 percig
állni hagyom.
Amikor összegyúrtuk az élesztős
joghurttal,
akkor egy másfél decinyi joghurtot
még keverünk hozzá.
Ha nagyon lágynak találjuk a tésztát,
teszünk hozzá még egy kis lisztet.
Összegyúrjuk, cipót formálunk belőle,
deszkára tesszük és letakarjuk.
10-15 percet állni hagyjuk.
30 dkg tepertőbe teszünk egy kis sót,
fehér borsot
és jól összegyúrjuk a cipóval.
Vékonyra kisodorjuk.
8-10 centi átmérőjű szaggatóval
kiszaggatjuk
és megkenjük tojásfehérjével.
Közben elkészítjük a szilvalekvárt,
2 tojás sárgájával jól kikeverjük,
akkor nem folyok ki a tésztából.
A tészta korongokra rakunk a
szilvalekvárból
és három kis csípést csinálunk,
kis fülecskét készítünk belőle.
Tojássárgájával lekenjük és a tetejét
lezárjuk fél diógerezddel.
Amikor megsült, fahéjas porcukorral
lehintjük és fogyasztható.
A tepertős fülecskénknek olyan
sikere lett,
hogy amikor elmentünk arató-cséplő
versenyre,
ételbemutatóval kellett benevezni.
Mi ezt vittük és nagy sikert
aratott, a zsűri külön értékelte.
- A szalakális pogácsa egy régi étel,
akitől tanultam, már régen meghalt.
Szerették a gyerekek, hamar elkészül
és egy hétig is eláll.
Ha valahová mentek a gyerekek,
egy nagy dobozzal sütöttem.
A többi gyerek is szerette,
sűrűn sütöttem.
Egy tálba teszek lisztet, 6 tojást,
egy vaníliás cukrot és 6 kanál
kristálycukrot,
és egy tojásnak csak a sárgáját,
mert a fehérjével megkenem,
hogy a kockacukrot rárakjam,
és egy szalakáli.
Ezt összegyúrom, ha gyenge,
még egy kicsi lisztet teszek bele,
de gyengének kell lenni.
Egy papírra teszek próbát és
beteszem a sütőbe.
Ha szépen feljön, akkor jó, ha elfut,
akkor még teszek bele lisztet.
Ráteszem gyúródeszkára,
bő lisztbe.
Kezdem nyújtani, de a sodrófát
is lisztezem,
meg a kezemet is lisztezem.
Nagy késsel elvagdalom,
amekkorára gondolom.
Megkenem tojásfehérjével
és öreg cukorral megrakom.
A tepsit lisztezem, azt a sort,
ahova teszem a tésztát.
Jó meleg sütőbe kell tenni,
nem szabad nézegetni.
Mikor szépen feljön, az alja meg
megsárgul, akkor meg lehet fordítani.
Ez éppen olyan, mint a puszedli.
- Mindig azt mondták: ahol nincs
iskola, meghal a falu.
Itt köszönet azoknak,
akik ennyi évig kitartottak a
népdal kör mellett,
mert ezt a kis települést átsegítette
azon, hogy megszűnt az iskola,
megszűnt a tanács - mert itt
az is volt,
most Pusztamogyoródhoz tartozunk -
és talpon maradtunk,
van élet ebben a kis faluban.
...
Több
Földrajzi név:
Bucsuta

Személyek

08:50:20

Gyurkó Imréné

08:52:22

Balázs Gergelyné

08:54:52

Gulyás Gyuláné

08:56:02

Kele Józsefné

09:00:38

Gulyás Gyula

09:02:17

Bicsák Józsefné

09:11:57

Kovács Vincéné

Kiemelt részek

08:49:57

[Ízőrzők:] Bucsuta

11:32:14

Ízőrzők