Mesélő cégtáblák - MÁV Nyugati pályaudvar
Gyártási év: 1994 | Adásnap: 2008. március 20.
Időpont: 17:25:39 | Időtartam: 00:24:56 | Forrás: M2 | ID: 590596
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 24 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: Mesélő cégtáblákEpizódcím: MÁV Nyugati pályaudvar+-
Műsorújság szerinti cím: Mesélő cégtáblák
Műsorújság adatai: A Nyugati pályaudvar története
Magyar dokumentumsorozat, 25 perc, 1993

Alkotók:
Novobáczky Sándor - rendező
Neumann László - operatőr
Nemescsói Tamás - operatőr
Fő leírás:
A Nyugati pályaudvar 1877. október 28-án nyílt meg az egykori Pesti indóház helyén. A pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a párizsi Gustave Eiffel cége készítette. A műsor a Nyugati pályaudvar történetének bemutatásával felidézi a magyarországi vasúti közlekedés történetének főbb állomásait is.
Technikai leírás:
24:56; 17:54:56:00 - 17:50:35:00
Műsorszolgáltatói ismertető:
Tartalom:
A Nyugati Pályaudvar története

Szerzők és alkotók:
Neumann László, Operatőr
Novobáczky Sándor, Rendező
Novobáczky Sándor, Szerkesztő
Novobáczky Sándor, Forgatókönyvíró
Tóth Márton, Gyártásvezető

Első adás: M1 1994-10-08
Ismétlések:
M2 2008-03-20
M2 2008-03-21
M2 2008-03-21
Teljes leirat:
- Jól ismert, régi bútordarab itt,
a nagyváros és az ország szívében.
Mellette immár több, mint 100 éve
közömbösen sétál el a pesti polgár,
legfeljebb a távoli vendég áll meg
néhány pillanatra,
mert Európában egy efféle ódon
pályaudvar ma már igazi unikum.
Elegáns, mégis tekintélyt parancsoló
tömbje a vasút hőskorát idézi,
amikor még nyugalmasabbak voltak
a főváros utcái, terei,
és ez, a később oly nyüzsgő forgalmú
Nagykörút is csecsemőkorát élte.
A templom ugyan más volt, amikor
az alkotók a Nyugatit megálmodták,
de a kor új csodája, a vasút nyilván
szédítő jövő előtt állt,
ha egyszer ily szentéllyel
tisztelegtek neki.
Ami addig történt sem volt
szégyellnivaló.
Az első magyar gőzvasút megnyitására
1846-ban került sor.
Ekkor indult meg a forgalom
Pest és Vác között,
és az ezt követő években a
Kiegyezésig
csaknem 2,5 ezer km vaspálya épült
az országban.
A régi, pesti indóház még az első
vasút átadására elkészült,
ám már a főváros egyesülése, 1872
előtt is szűknek bizonyult,
így aztán megszületett a terv,
hogy Pest új pályaudvart kap,
mégpedig az eredeti állomás
átalakításával és bővítésével.
Akik ezen fáradoztak, úgy gondolták,
hogy a pályaudvar a majdan kiépülő
Nagykörút ékessége lesz.
Hogy jól hitték-e, döntse el
az utókor.
Az Osztrák Államvasút Társaság,
a régi pesti indóház tulajdonosa
nagyszabású tervet dolgozott ki
a grandiózus átalakításra,
amit a város csak úgy engedélyezett,
ha az új épületet
a körút vonalához igazítják.
A társaság ambiciózus építési
igazgatója, De Serre,
a kivitelezést a neves párizsi
Eiffel és Társa irodára bízta.
Eiffelék annyi európai siker után
Pesten is remekeltek.
"A körútra nyíló homlokzat
tervezetére kiváló gond fordíttatott,
minek folytán ezek több csínnal
fognak kiállíttatni.
Ezen okból a lépcsők a körút felé
szöglettornyosságban fognak
fölállíttatni."
- A leírás a terv indoklásaként
készült a rajzok mellé,
amelyeken egy bőgatyás alak is
szerepel,
már ahogy a pesti polgárt
Párizsban elképzelték.
Mivel a régi és az új csarnok
tengelyvonala egybeesett,
az új fogadócsarnokot egyszerűen
ráépítették a régire.
A korábbi indóházat az új állomás
elkészültével párhuzamosan bontották,
miközben a vonatközlekedés szinte
zavartalanul folyt tovább.
A kész pályaudvaron immár 6 fedett
vágány fogadta a kocsikat
méltón a kor technikai színvonalához.
Persze a mostohább sorsú járatok
később az épületen kívülre kerültek,
és ahogy nőtt a szerelvények hossza,
úgy szorult ki a legfényesebb
expresszek vége is az üvegtető alól.
A pénztárcsarnok bejárata mellett
az emléktábla
- természetesen őfelsége,
a császár neve alatt -
felsorolja a korabeli méltóságokat,
akik közreműködtek
a mű megalkotásában.
Most a gyakran kritikus sajtó sem
fukarkodott a dicsérettel.
"Budapest városa egy nagyszerű,
és a maga nemében páratlan
épülettel lett gazdagabb.
Az Osztrák Államvasutak új
indóháza ez,
mely melléképületeivel együtt ma,
vasárnap adatik át ünnepélyesen
a forgalomnak.
Természetes, hogy a nagyszerű tervek
létesítésénél
a vasúttársulatot elsősorban
saját érdeke vezette,
de oly generozitást tanúsított,
hogy attól igazságos ember nem fogja
megtagadni elismerését.
Az egész épület kiállítása igen
díszes és páratlan,
hogy hazánkban a vas alkalmazása
ily mértékben, mint itt,
még sehol sem fordult elő.
Az épület roppant kiterjedéséről
elég lesz megemlítenünk,
hogy a beépített térfogat
16 ezer négyzetmétert tesz ki,
vagy 4 magyar holdat,
s 1millió 500 ezer kilogramm
vas használtatott fel hozzá,
melynek több, mint fele Párizsból,
Eiffel és Társa ottani gyárából
szállítatott ide."
- A vasút ügy Magyarországon már a
kezdetektől nemzeti kérdés volt,
de a szabadságharc bukása után
jó ideig az osztrák birodalmi érdek
szerint alakult a hálózat.
Az ország jelentős részén az
osztrák vasút gőzösei pöfögtek,
betűjelük az ÁVT - Állam Vasutak,
magyarul is, németül is ott szerepelt
teher- és személykocsijaik oldalán.
Mielőtt a társaság felépítette a
Nyugatit,
már más, szerényebb indóházak
is álltak Pest-Budán,
más érdekeltségek tulajdonában,
ahogy az ország vasúthálózatán is
több társaság osztozott.
A Kiegyezés után Baross Gábor
kezdeményezésére
megalakultak a
Magyar Királyi Államvasutak.
Ám első pesti állomásuk, a Losonci
Pályaudvar
- amit ma Józsefvárosiként
ismerünk -
hamarosan szűknek bizonyult,
így felépült a Keleti is,
amit inkább magyarnak érzett
a hazafias közvélemény.
A vasút fénykora ez.
Ebben az időben kezdődik meg
a hazai vagonok gyártása,
s nem sokkal utána a mozdonyoké is.
A MÁV Gépgyár osztrák tervek alapján
szerelte az első lokomotívokat,
később azonban már saját tervezésben
készültek a gőzösök.
Ekkor már európai szintű mozdonyokat
gyártottak Magyarországon
széles és keskeny nyomtávra,
és a vasparipák csodálatot vívtak ki
amerre jártak.
A vonalak hossza megsokszorozódott.
A MÁV és a többi társaság együttvéve
néhány évtized alatt 7 ezer
kilométernyi vaspályát épített.
A vasút ügye végül is akkor vett
döntő fordulatot,
amikor az Osztrák Államvasút
hálózatát
a Nyugati pályaudvarral együtt
a MÁV vette át.
Mire eljött a millennium,
a forgalom legnagyobb részét
már ő bonyolította le.
A Nyugati korábbi dicsőségét
nem homályosította el
a vasút általános fejlődése.
Hosszú évtizedekig állta a sarat,
és 1978-ban
- több, mint 100 évvel
születése után -
egy sikeres rekonstrukció
révén újjászülethetett.
Ennek köszönhetjük, hogy a múlt
századi hírlapírók sorait
még ma is látványosan
illusztrálhatjuk.
"A pénztárcsarnok egy üveggel
fedett tágas helyiség,
mely nagyobb, mint a Vigadó
nagyterme.
Hossza 35 méter, szélessége 21 méter.
A pénztárcsarnokban váltatnak az
utijegyek,
és ettől jobbra esik a málhafeladási
terem,
melynek méretei hasonlóak
a pénztárcsarnokéhoz."
- Itt mintha megállt volna az idő.
Bár a rossz nyelvek szerint ez sok
vonat tempójára is igaz,
legalábbis, ha összevetjük a mai
menetrendeket
a jó öreg magyar királyival.
Mindenesetre a századforduló
táján is
sokféle úticél felé válthatott jegyet
a nagyérdemű publikum,
és ezek között messzi külországok is
szerepeltek már.
A csaknem másfélszáz méter hosszú
csarnokot sokáig,
mai szemmel nézve kis kávédarálók,
később mind hatalmasabb gőzösök
füstje töltötte be,
és a környék talán még hangosabb volt
a rettentő gépek zajától, mint
manapság.
- Főleg gőzmozdonyok voltak.
A dízelmozdonyok később jöttek be,
így csak motor vonatok voltak,
egy-két speciálisan Árpád-sínautó
meg ilyesmi,
de egyébként tiszta gőzmonyok
voltak.
Rossz levegő volt, füst volt, mert
eléggé zárt volt a csarnok,
ami rossz is volt, mert bejött
a vonat
és itt a csarnokban
levágódott a füst.
Ki volt adva a mozdonyvezetőnek,
hogy nem kell rárakni szenet,
nagyobb füstöt csináljanak.
Ez egy olyan probléma volt, ami
később aztán magától megoldódott.
A fejlődés során dízelmozdonyok,
motorvonatok jöttek.
Felméréseket kellett végezni a
levegő szennyezettségéről.
Aztán rájöttek, hogy nem is volt
olyan vészes
a vasút részéről a rengeteg füst.
Egyéb vegyi dolgok veszélyeztették
az emberek egészségét.
.1939. szeptember 18-án kerültem
a MÁV-hoz,
és '40. szeptemberben a Nyugatiba.
Azóta egyhuzamban a nyugdíjig
itt voltam csak.
Majdnem 40 évig voltam itt, és volt
olyan, hogy arra gondoltam,
Úristen, hogy fogok összeállítani
egy menetrendet?
330 vonatszám volt, amiket én
betéve tudtam.
Nem szeretek nosztalgiázni, mert az
olyan dolog,
hogy akkor az ember mindig
csinálhatná.
Mindig volna valami, amire
visszagondolok.
- Valamikor - úgy mondják - rang volt
vasutasnak lenni.
Nem csak, hogy biztos állami fizetést
és nyugdíjat jelentett,
de a vasutas igazán a technika
élvonalában érezhette magát.
A módos polgárt pedig ezernyi
kellemes dolog várta,
ha egy-egy távolabbi útra
szánta el magát.
A hajdani expresszek személyzete
igencsak kereste az utasok kegyét.
A régi Nyugatiból indultak a
szerelvények Bécsbe,
Párizsba, Konstantinápolyba, seregnyi
hazai úticélról nem is beszélve.
Nagy idők hírnökeként marad meg
ez a vonat,
ami most nyaranta
a Balaton északi partját járja.
- A Nyugati pályaudvar 1877-től
kezdve van üzemben.
Azóta ezek a kocsik nyilván
bejárták egész Magyarországot,
közlekedtek a Nyugatiban is,
közlekedtek a Keletiben is,
mindenhol.
A MÁV História Bizottság valamivel
több, mint 10 évvel ezelőtt,
.1984 júliusában alakult, és az a
feladata,
hogy igyekezzen megőrizni
a jövő számára
a magyar vasút múltjának az emlékeit,
amelyek azért is értékesek, mert
a magyar vasút múltja
a magyar történelem is,
mert tulajdonképpen a vasútnak
köszönhető az a nagy fejlődés,
ami a múlt században
az országban végbement,
és ennek a múltnak az emlékei nagyon
értékesek.
A szerelvény, amit itt látunk,
a honos vontatási telepe
- MÁV nyelven szólva -
az Északi Vontatási Főnökség,
és amikor éppen nem dolgozik,
akkor itt pihen.
Ez az úgynevezett 100 éves vonat,
ami a hátunk mögött látható,
- mögöttem a 100 éves vonat
mozdonya van,
ez egy fogalommá vált már,
hogy nemzetközileg is ismerik.
Az átlagos életkora több, mint
100 év,
de nem lehet minden évben
újra átkeresztelni.
A legöregebb kocsija 1854-ből
származik,
a legfiatalabb 1916-ból.
A múlt század utolsó harmada volt
a vasút fénykora.
Látszik is a pályaudvaron, olyan
pompás építmény.
A középkorban építettek dómokat,
a múlt század végén építettek
óriási, impozáns pályaudvarokat.
"A megérkezési udvar északi részébe
épült a királyi pavilon,
éspedig rendkívüli dísszel.
E pavilonban van egy nagy szalon,
a királyné szalonja,
két öltözőszoba őfelségeik részére,
és egy hadsegédi szolgaszoba."
- A Nyugati királyi várótermét
különleges gondossággal
tervezték meg alkotóik, tudván,
hogy a Bécsből gyakran Pestre
látogató királyi pár fogadására
és búcsúztatására szolgál majd.
A korabeli újságok külön
megemlékeznek a belső kiképzés
50 ezer forintos összköltségéről, ami
hatalmas summa volt abban az időben.
Minden valamirevaló vasúttársaságnak
volt főrangú utasnak kijáró váróterme
sőt, egyes vidéki városok is
büszkélkedhettek efféle,
ha nem ily fényes termekkel.
A pályaudvart a magas vendég
tiszteletére virág girlandokkal,
zászlókkal díszítették fel.
Erzsébet királyné búcsúztatása is
hasonlóképp zajlott,
miután Sissi a magyar fővárosban
szülte meg utolsó gyermekét,
akit dajkája tart kezében.
A magyar nemzetnek ajándékba szült
csecsemő keresztelője után
a királyné népes kíséretével
vonatra szállt.
Az udvari vonatok közlekedtetése
kivételes gondossággal,
szigorú biztonsági előírások mellett
történt.
Minden jelentős társaságnak volt
királyi szerelvénye.
Az uralkodó és kísérete kényelméről
merev protokoll szerint kellett
gondoskodni
vonatban s váróban egyaránt.
A vasutasok patyolat tiszta
egyenruhát öltöttek magukra.
A csendőrség a merényletektől,
a vasúttársaság a balesetektől
rettegett,
a konyha kocsi személyzete
válogatott ínyencségekkel szolgált.
Nemrégiben letűnt idők pompáját
idézte fel
a Budapesti Közlekedési Múzeum
az ország nagyhírű királyi
váróiról, udvari vonatairól.
A felséges utasokra emlékeztettek
a tárgyak, a képek,
amelyeket erre az alkalomra
gyűjtöttek itt egybe.
A múlt századi hétköznapok vonatát
ma is megcsodálhatjuk itt,
de képet kaphatunk későbbi
időkről is.
(ének)
"Itt a lux, itt a lux,
itt a luxusvonat,
fogd a cso, fogd a cso,
fogd a csomagomat,
amíg 1-2 szivart beszerezek,
foghatod mind, hiszen nem nehezek.
Itt a lux, itt a lux,
itt a luxusvonat,
fogd a cso, fogd a cso,
fogd a csomagomat,
s míg megtöltöm a tejesüveget,
addig én is fogom a tiedet.
Hova mész, már nincs idő,
van idő még, édes, bő,
szivarom ha nincs, az borzasztó.
A vonat már itt van csin,
majd az étkezőkocsin
kitűnő szivar csak ott van jó.
Nekem újság kell,
mama szállj csak fel,
legalább 5 perc van még.
De siess, menj már, a vonat nem vár,
itt a mozdony rég.
A kalauz a sípba fúj, ez a koffer
jó nagy súly,
gyere gyorsan, mert lekéssük, juj!
Itt a lux, itt a lux,
itt a luxusvonat,
fogd a cso, fogd a cso,
fogd a csomagomat,
amíg 1-2 szivart beszerezek,
foghatod mind,
hiszen nem nehezek.
Itt a lux, itt a lux,
itt a luxusvonat,
fogd a cso, fogd a cso,
fogd a csomagomat,
s míg megtöltöm a tejesüveget,
addig én is fogom a tiedet."
- Ha nem is luxusvonattal,
de a Nyugatiból olykor kiruccanó
424-sel és társaival
a két háború közti időszakra
emlékeztünk.
Ismeretes, mily csapást okozott a
II. világháború a vasút számára,
bár a Nyugati viszonylag épen
vészelte át a bombázást, ostromot.
Az újjáépítést idézik a képek és a
fennen hirdetett jelszó,
amit a propaganda is szívesen
hangoztatott.
A helyreállítással a háborús károk
lassan feledésbe merültek,
legfeljebb egy-egy baleset borzolta
kissé a kedélyeket.
- A Nyugati pályaudvar nagy
csarnokának tolatóbakját átszakítva
a Lenin körút járdáján kötött ki
egy vasúti személykocsi.
A viszonylag szerencsés kimenetelű
balesetnél egy járókelő sérült meg.
A tűzoltók és a vasút dolgozói
gyors munkával
visszavontatták a kitört kocsit.
A forgalom a Lenin körúton alig
két óra múltán
ismét zavartalanná vált.
- Itt voltam és hirtelen fölkaptam
a fejem, hogy mi ez?
Éreztem a zörgésről, hogy valami
nem stimmel.
Az volt, hogy a tolatásvezető,
vagy a kocsirendezők
elfelejtették a szerelvényt a második
kocsinál összeakasztani.
Mert ahogy sorozzák a vonatot,
a kocsik egyenként mennek rá.
Ha rámegy, akkor összekapcsolják,
de ez nem volt összekapcsolva,
és tolták, és egyszer csak elmaradt,
mert a mozdonyvezető lefékezett,
a két kocsi a mozdonyon maradt,
a többi meg szaladt ki.
- A királyi váró funkciója nem sokat
változott a későbbiekben sem,
legfeljebb a vendégek cserélődtek ki
a patinás falak között.
Horthy vonata innen indult a csarnok
1-es vágányáról, a díszes terem elől,
ahonnan később másfajta szerelvények
vettek irányt kelet felé.
- A Nyugati pályaudvaron ünnepélyesen
búcsúztatták Vorosilov elvtársat,
a Szovjetunió kommunista pártja
küldöttségének vezetőjét,
és a küldöttség tagjait, Vinovgradov
elvtársat,
és Mityin elvtársat.
- A kormányzati színben állnak
a Rába gyár egykori büszkeségei,
amelyek 1968-tól szállították a párt
és a kormány tagjait.
Kádár hálófülkéje, a díszes borítású
kupék, a tárgyaló
ma sem árválkodnak mindig üresen.
Jó pénzért bérelhető a Kádár-vonat.
Változnak hát az idők, s ha a
vonatok tempója nem is,
az élet felgyorsult a Nyugati körül.
A hajdani resti sem sokban emlékeztet
felmenőire,
a korábbi utasellátó étteremre,
mely az utóbbi években
erősen lepusztult ugyan,
de a háború után jó ideig még
megközelítette a néhai Démusz
vendéglő színvonalát.
- A felszolgálók és a konyha
személyzet, gazdasszonyok,
ezeket mind átvette az utasellátó
a Démusztól.
A hátsó része volt az étterem,
amely délelőtt fogadta azokat a
vidékieket, vagy vásárlókat,
akik följöttek Budapestre,
és itt vonatindulásig eltöltötték
az időt.
Délután kicserélődött a publikum,
mert itt mindig neves
cigányzenekarok játszottak,
és azt hallgatva beültek.
Akkor már vacsoravendég is
szép számmal volt.
Nagyon jó konyhája volt mindig az
utasellátó vállalatnak.
Mindig igen nagynevű szakácsok
dolgoztak itt.
Például Gróf Nándor volt hosszú
ideig itt.
Igen nagy szakács.
A szakmabeliek tudják, hogy
Gróf Nándi mit jelentett.
Ha őt elhelyezték egyik helyről
a másikra,
érezhetően csökkent a forgalom.
Hidegkonyhai dolgokat is csinált.
Készített olyan hidegtálakat, hogy
a fácán tollai rajta voltak,
holott már megsütötték,
és a belseje mindenféle szenzációs
pástétomokkal volt töltve.
A 40-es évek végén, 50-es évek
elején
az utasellátónak olyan szakmai
híre volt,
hogy aki idekerült, az már egy
elismerés volt.
A vendéglátó iparban sajnos
általánosan romlott a színvonal.
Ha a nívó föntről süllyedt, akkor
süllyedt az egész.
És talán a képzés sem volt
már olyan.
- Így hát az egykori Démuszból
végül sivár büfévé változó
utasellátó napjai
a privatizáció korában
már meg voltak számlálva.
S a változások
- ha nem is gyorsvonati sebességgel -
de elérték a Nyugatit.
Ezt látjuk máshol is.
Például az indulási oldal
díszudvarán, ahol a színházsátor áll,
ádáz vitát keltve műemlékvédők
és színházbarátok között.
De ez már a legújabb történet,
mely nem rengeti meg az öreg falakat.
Jobb is, ha útnak indulunk más,
régi históriák felé.
...
Több
Földrajzi név:
Budapest

Személyek

11:55:10

Palla Béla, volt állomásfőnök-helyettes

11:58:24

Dr. Heller György, MÁV Nosztalgia Kft.

12:08:04

Zimmer Tamás, volt üzletvezető-helyettes

Kiemelt részek

11:48:15

Tervrajz: A budapesti Nyugati pályaudvar homlokzata

11:46:06

Mesélő cégtáblák: MÁV Nyugati pályaudvar

11:46:27

A Nyugati pályaudvar főépülete, Budapest

11:49:15

A budapesti Nyugati pályaudvar vonatfogadó csarnokánk építése, 1870-es évek

11:51:22

A Nyugati pályaudvar csarnoka, Budapest

11:53:10

A budapesti Nyugati pályaudvar ábrázolása képeslapon, 1896 körül

11:54:11

A Nyugati pályaudvar pénztárcsarnoka, Budapest

11:59:04

Az ún. százéves vonat étkezőkocsija

12:00:03

Nyugati pályaudvar, Királyi váró, Budapest

12:00:35

Nyugati pályaudvar, Királyi váró, Budapest

12:01:53

Ferenc József osztrák császár, magyar király és Erzsébet királyné számára fenntartott vasúti kocsi hálófülkéjének berendezése

12:07:05

Az ún. Kádár-vonat tárgyalóterme

12:08:56

Démusz Étterem, Nyugati pályaudvar, Budapest

22:14:41

Mesélő cégtáblák