Érettségi 2018
Gyártási év: 2017 | Adásnap: 2017. november 10.
Időpont: 14:11:49 | Időtartam: 00:26:18 | Forrás: M5 Kultúra | ID: 3214099
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 26 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: Érettségi 2018Alcím: Földrajz+-
Műsorújság szerinti cím: Érettségi 2018
Technikai leírás:
A műsorkészítők köre adásonként változó.
Műsorszolgáltatói ismertető:
- FÖLDRAJZ 6. ADÁS - ÖSSZEFOGLALÓ

A globalizáció nemcsak a világszintűvé válás folyamatát jelenti, hanem egyben egy világgazdasági korszak elnevezése is.

Ez a korszak valamikor az 1970-es években kezdődött és máig tart. De hogyan is kezdődött ez a korszak? A második világháború utáni új világrendben a nyugati országok töretlenül fejlődtek az egyre nagyobb mennyiségben kitermelt energiahordozóra, a kőolajra alapozva. Ekkor jött létre az úgynevezett kőolajalapú világgazdaság. Ez a rohamos fejlődés azonban nagyon sérülékeny volt, hiszen – ahogy az energiahordozókról szóló órán is beszéltem erről – azok az országok, amelyek gazdasága nagy mennyiségben használja fel a kőolajat, általában nem sokat termelnek belőle, tehát más országoktól kell beszerezniük. A 70-es években a kőolaj-exportálásra szakosodott államok, az OPEC országai összefogtak és visszafogták termelésüket, ami a kőolaj világpiaci árának ugrásszerű emelkedését eredményezte. Ez az ún. kőolajár-robbanás. Ez az esemény idézte elő az új világgazdasági korszak beköszöntét. A kőolajalapú világgazdaság megingott, a további fejlődés érdekében alapvetően kellett újragondolni a nemzetközi kapcsolatoktól a technológiai fejlődésen át a gazdasági folyamatokig mindent.

A drága kőolajra a nyugati országok két módon reagáltak:

- igyekeztek helyettesíteni a kőolajat, így figyelmük elkezdett a náluk is megtermelhető energiahordozók felé fordulni (szél, víz, biomassza, …)
- a mindenképpen szükséges kőolajat viszont megpróbálták a lehető leghatékonyabban felhasználni, egységnyi kőolajból minél nagyobb hozzáadott értéket előállítani. Ennek számos eleme van: megjelentek a gazdaságosabb autók, de elterjedt a tömegközlekedés is, az energiapazarlás akadályozására az emberek elkezdték hőszigetelni a házaikat, stb. A gazdaságban pedig arra jutottak, hogy az egyes termékek előállításánál a költséghatékonyság miatt a késztermék előállítását részfolyamatokra kell bontani, és mindegyiket a Föld azon részére kell telepíteni, ahol az a legolcsóbb. Így megindult a termelés globalizációja.
A globalizáció következtében megváltozott a világgazdaság struktúrája is. Eddig a világgazdaság a nemzetgazdaságok összességét jelentette, az egyes országok gazdasági teljesítményének összeadásával nagyjából ki lehetett számolni a világgazdaság teljesítményét.

A termelés, fogyasztás és kereskedelem világszintűvé válásával azonban a kép sokkal összetettebbé vált, a nemzetgazdaságok jelentősége csökkent, mellettük új szereplők jelentek meg: a transznacionális vállalatok, a regionális integrációk, valamint a nemzetközi szervezetek.

A transznacionális vállalatok, vagy ahogy a köznyelv becézi ezeket, a multik olyan gazdasági szereplők, melyek a tevékenységüket több országban végzik. Összetett, differenciált szerkezetük van, melyek egyes tevékenységtípusokat egyes országtípusokban végeznek:

- az alapanyag-előállítás olyan országokban történik, ahol nagyszámú, olcsó munkaerő áll rendelkezésre, és nyersanyagokban bővelkednek, valamint kevés a működésüket befolyásoló szabály
- a késztermék-előállítás már sokszor fejlettebb, ipari hagyományokkal rendelkező, de még mindig viszonylag olcsó
- munkaerővel bíró országba kerül, melynek jó a közlekedési-szállítmányozási infrastruktúrája
- a K+F és a marketingtevékenység pedig nagyon magas hozzáadott értéket képvisel, jól képzett, motivált, kreatív munkaerő kell hozzá, olyan országban, ahol jól kiépült a minőségi oktatás intézményrendszere
Ezek a transznacionális vállalatok gyakran globális termékeket, világmárkákat állítanak elő, melyek az egész világon mondanak valamit.
A regionális gazdasági integrációk (mint pl. az előző alkalommal kivesézett EU) létrejötte arra a logikára épül, hogy sok kicsi országnál versenyképesebb ezen országok összefogása, összefonódása által létrejött integráció, ahol a kereskedelem előtti akadályok lebontásával, illetve a 4 szabadság elvének megvalósításával a termelés és fogyasztás feltételei nagyobb méretekben sokkal kedvezőbbek lesznek, mint sokszor kicsiben. Egy nyersanyagszegény ország csak kínkeservesen tud önellátó lenni, egy integráció részeként viszont gazdaságának azt a részét fejlesztheti, melyhez adottak a feltételei, így lehet belőle mondjuk turistaparadicsom.
A nemzetközi szervezetek azért jöttek létre, mert bizonyos folyamatok már globálisan szerveződnek, ezáltal ezeket globálisan kell szabályozni is, mivel a nemzetállamoknak erre már nincs kihatásuk. Ezeknek a szervezeteknek több típusuk van:

- vannak humanitárius profilúak és emberi jogokkal foglalkozók, pl. a Nemzetközi Vöröskereszt, Európa Tanács,
- vannak környezet- és természetvédők, pl. a Greenpeace és a WWF,
- vannak katonaiak, pl. a NATO,
- politikaiak, melyek közül messze kiemelkedik az ENSZ,
- és vannak gazdaságiak is, mint pl. a már említett OPEC, vagy az IMF és a WTO.
Ezek a nemzetközi szervezetek egységesítik a nemzetközi normákat, állásfoglalásaik zsinórmértékül szolgálnak az egyes országok, vállalatok, szervezetek, vagy akár egyének magatartásának megítéléséhez.
A következőkben a globalizáció általános gazdasági hatásait próbáljuk meg csoportosítani.

- Megváltozik az állam szerepe a gazdaságban. Szükséges a folyamatok kapcsán a szerepvállalása. Számos kérdésben, amely érinti a nemzetgazdaságot, már nincs hatásköre az államnak, ezért szükséges a nemzetközi szervezetekkel és integrációkkal való együttműködés kialakítása. Másrészt pedig meg kell teremtenie önmagával szemben a nemzetközi bizalmat, hogy az egyes TNC-k megjelenjenek az országban, befektetést és technológiát hozva, munkahelyeket teremtve.
- a korábban elzárt országok, területek is bekapcsolódnak a világgazdasági folyamatokba => kölcsönös függés rendszere
- az egyes országok között világszintű munkamegosztás és verseny alakul ki egyszerre, praktikusan minden állam gazdaságát azokban az ágazatokban kell, hogy fejlessze, amihez a legjobb adottságai vannak (komparatív előnyök)
- globalizálódik a termelés, a részfolyamatokat a világ különböző szegleteiben végzik
- globalizálódik a fogyasztás, mivel az előállított termékek ára csökken, illetve lesz belőlük olcsó változat is, így elérhetővé válnak a korábbihoz képest jóval nagyobb tömegek számára
- világszinten szerveződik a kereskedelem, hogy a termelés és fogyasztás egymásra találjon. Ehhez a szállítmányozás-tudománynak, a logisztikának is fejlődnie kell.
- A globális gazdasági folyamatok megkönnyítése érdekében kialakulnak a globális valuták, melyeket szinte bárhol a világon elfogadnak. Az egyes országok esetleges pénzügyi tartalékaikat ebben a pénznemben halmozzák fel, de hitelt is ebben folyósítnak egymásnak, sőt egyes termékek kereskedelmében (pl. kőolaj) csak ilyen pénznemet fogadnak el a nemzetközi szereplők.
- polarizáció, nő a szakadék a szegény és a gazdag országok között (lehetséges-e a felzárkózás?)
A globalizáció azonban nemcsak a gazdaságra ható folyamat, sőt a legtöbben a köznapi emberek közül nem is ezt értik alatta. A XX. század utolsó harmadától ható folyamat a kultúra minden szegmensét is befolyásolja. A teljesség igénye nélkül pár példa:

- világkonyha: globális ételek (sushi, pizza, hambi, capuccino, kóla, …)
- világdivat: farmer, póló, öltöny, magassarkú cipő
- „világzene”: egyes zenei műfajok, előadók az egész világon ismertek. Blues => rock, rap
- a sport, mint globális jelenség. A mindenütt kísért vb-k, bl-ek, olimpiák, az egyes sportágak egyaránt a globalizáció zászlóvivői.
- világnyelv: csökken a Földön beszélt nyelvek száma, pár nyelv messze kiemelkedik a beszélők száma és jelentősége alapján (kínai, angol)
- globalizálódik az információ. Létrejön a világfalu, ahol gyakran jobban aggaszt minket egy 5000 km-re történt esemény, mint a közvetlen környezetünkben lezajló folyamatok. Ebben a világfaluban pedig a közösségi fórumok töltik be a pletyka szerepét.
- globális értékrend
Általánosságban jellemző a homogenizálódás, az egész világ kultúrájának egy sémára alakulása. A világ számos pontján teszik fel ezt a kérdést közösségek és egyének egyaránt. Vannak, akik nem látnak semmi kivetnivalót a folyamatban, sőt talán a kérdést sem értik, hiszen az ő világuk már a globális világ. Élhetnének a világon bárhol, ez az életformájukat, értékrendjüket nem befolyásolná, talán esetleg az általuk beszélt nyelv utal arra, hogy a Föld melyik részén születtek. Mások a megtestesült patás ördögöt látják a folyamatban, mely csak elvesz az embertől és a közösségtől, amely gonosz, idegen, romboló. Sok reakciója van ennek, a radikálistól (pl. terrorizmus) a békés tüntetésen át a bojkottig, amelyekben a közös a globalizációtól való félelem. Az nem kérdés, hogy a folyamat itt van, körülvesz minket, sőt a folyamat folytatódni, erősödni fog. Az viszont sokkal inkább kérdés, hogy fel vagyunk-e készülve a globalizáció hatásaira. Értjük-e a folyamatot, ki tudjuk-e használni ezáltal, vagy félünk tőle és végül vagy teljesen elszigetelődünk tőle, ezáltal mindentől, vagy hagyjuk, hogy maga alá gyűrjön és tényleg elvegye tőlünk identitásunk fix pontjait.

A fiatalok életében komoly felkészülést és elmélyülést igénylő kihívásnak számít az érettségi. Az M5 csatorna, “Érettségi 2017” című műsora elsősorban - de nem kizárólag - nekik szól.

Persze nem pusztán a sikeres vizsgákhoz nélkülözhetetlen ismereteket osztunk meg velük, igyekszünk meg is szerettetni az érettségi tantárgyakat! Ehhez minden lehetséges eszközt csatasorba állítunk. Játékos módon, színes és interaktív műsorszerkesztéssel, látványos stúdióval, emlékezetes animációkkal, filmbejátszásokkal világítjuk meg a nyilvánvaló és a rejtett összefüggéseket.

Napról napra izgalmas utazásra csábítjuk a jövő érettségizőit, de természetesen azokról sem feledkezünk meg, akik - bár túl vannak már e próbán - szeretnék felfrissíteni tudásukat. A Nemzeti Alaptantervet használjuk vezérfonálként, célunk pedig az, hogy a tanulás játék és szórakozás legyen. Ennek érdekében tanulságos történetek, érdekes sztorik, kísérletek és grafikák váltják majd egymást a képernyőn, a főszerepbe pedig a tantárgya "arca", vagyis a tanár kerül. Személyükben érdekes, izgalmas karakterek költöznek a képernyőre, tőlük pedig nemcsak definíciókat, képleteket, elemzéseket, dátumokat és korrajzokat kapnak a nézők, de mélyebb összefüggéseket is felfedünk előttük, olyanokat, amelyekre sokszor nem elég az iskolai negyvenöt perc. A diákokban ugyanis gyakran felmerül a kérdés: "vajon miért szükséges ez az ismeret?" - rendhagyó tanóráink bemutatják nekik, hogyan válik gyakorlati tudássá a tankönyv betűje, hogyan alkalmaz egy mérnök egy képletet, vagy milyen módon hasznosítható egy történelemórán elhangzó példa.
...
Több

Kiemelt részek

00:38

Érettségi 2018: Földrajz

00:15

Érettségi 2018