Korlátozott tartalom. Kérjük fáradjon be egy NAVA-pontba a teljes videó megtekintéséhez. A NAVA-pontok listáját ITT tekintheti meg.

Idézet a műsorból.
Tények extra
Gyártási év: 2017 | Adásnap: 2017. szeptember 12.
Időpont: 22:59:26 | Időtartam: 00:17:11 | Forrás: TV2 | ID: 3188934
Nava műfaj: hírműsor 17 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: Tények extra+-
Műsorújság szerinti cím: Tények extra
Műsorújság adatai: Feliratozva a TV2 Text 888. oldalán.
Minden este jelentkező hírműsor. A Tények stábjában több, mint 50 ember dolgozik. A szakma élvonalába tartozó riporterek a helyszínről tudósítják a nézőket a legfontosabb eseményekről, a műsorban szó esik a legfontosabb bel- és külpolitikai eseményekről, a legaktuálisabb közérdekű eseményekről, történésekről, vagyis mindarról, amiről az emberek az utcán beszélnek.
Hírműsor
Technikai leírás:
A műsorkészítők köre adásonként változó. A teljes leirat forrása a teletext.
Teljes leirat:
HÚSZEZER
- ennyi hamis útlevélről tudnak a európai hatóságok,
több terrorista is ilyenekkel jutott be Európába.
Nőtt a kockázat.
KVÓTAPLAFON
- a magyar kormány szerint az unió nem akarja korlátozni
az Európába irányuló migrációt,
a Soros-terv végrehajtása megkezdődött.
KÁRPÁTALJA
- Az ukrán oktatási törvény miatt Szijjártó Péter utasította
a diplomatákat, hogy ne támogassanak ukránoknak fontos javaslatokat.
Jó estét kívánok!
A schengeni listára a korábbi 9000 hamis útlevél mellé újabb 11 000
került fel a német hatóságok hét végi közlése nyomán.
Ezt erősítette meg Papp Károly országos rendőrfőkapitány
a nemzetbiztonsági bizottság mai ülésén.
Így óriási kockázatot kell kiszűrniük a határőrizeti szerveknek
- tette hozzá.
Migránsok csapnak össze rendőrökkel a röszkei határnál.
Ezek a felvételek még 2015 szeptemberében készültek.
A zavargásban részt vett az a szír férfi is, akit később Győrnél
fogtak el a rendőrök, majd az előállításnál kiderült,
7 hamis útlevél volt nála.
"Egyetlen terrorista sem úszhatja meg, aki európai
emberekre és rendőrökre támad, így Ahmed H. sem.
Ugyanakkor az emberek többségével sajnálattal tapasztaljuk,
hogy közel 2 év telt el a röszkei zavargások óta,
és a felelősök még most is büntetlenek."
Ezt Budai Gyula mondta augusztusban, reagálva arra, hogy a két évvel
ezelőtti röszkei zavargások felelőseit továbbra sem ítélték el.
Nem ez volt az egyetlen eset.
A német Bild a Szövetségi Bűnügyi Hivatal adataira hivatkozva
vasárnapi számában azt írta: az Iszlám Állam nevű terrorszervezet
több mint 11 000 hamis útlevéllel rendelkezik.
A napilap szerint az Iszlám Állam Szíriában eredeti,
de kitöltetlen útleveleket szerzett, amelyeket hamis személyazonosító
adatokkal töltöttek ki, így a dokumentumok egyszerre
eredetiek és hamisak.
A biztonságpolitikai szakértő azt mondja, ezek az okmányok
ugyanakkor érvénytelenek is, mert a szíriai hatóságok nem vették
nyilvántartásba őket kiadott útlevélként.
"A különböző megszállt területeken a raktárakban, intézményeknél
föllelhetnek még kitöltött bianco útleveleket, amelyeket
összegyűjtöttek, tehát úgy gondolom, hogy a hamisan használt kategóriájú
útlevelekről lehet szó."
Földi László komoly veszélyekre hívja fel a figyelmet, ha például
ezeket a hamis okmányokat eladásra kínálják a feketepiacon.
A párizsi és a brüsszeli terrorcselekmények felelőse,
Salah Abdeslam és társai is hamis útlevelekkel érkeztek Európába.
"Olyan okmányról van szó, amelyekkel visszaélve
nagyon súlyos károkat lehet okozni.
Nagyon komoly problémát jelent, hogy ha ezek kikerülnek
a feketepiacra."
A szakember szerint egyszerre két bűncselekményt is elkövet,
aki hamis útlevelekkel rendelkezik.
"Ez egy komoly bűncselekmény, mert nem csak arról van szó,
hogy úgymond lopott áru van a kezében, hanem olyan eszköz,
amellyel gyakorlatilag meg tudja téveszteni a hatóságokat,
vissza tud élni ennek az okmánynak az erejével."
Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke
hétfői közleményében kiemelte, ez újabb jele annak,
hogy a terroristák a tömeges migrációt felhasználva
érkeznek Európába.
Eközben "Brüsszel továbbra is azon dolgozik, hogy a migránsokat kvóták
alapján elosszák az uniós tagállamok között" - tette hozzá, utalva arra,
hogy a magyar kormány már kezdettől fogva figyelmeztetett a migráció
és a terrorizmus összefonódásának veszélyére.
Arra is rávilágított továbbá, hogy a német hatóságok adatai is
figyelmeztetnek, a Brüsszel által tervezett állandó áttelepítési
mechanizmus rendkívüli biztonsági veszélyt jelent
a tagállamokra, és szétterítené a terroristákat a tagországokban.
Ezért Németh Szilárd kezdeményezi, hogy az Országgyűlés
nemzetbiztonsági bizottsága vegye napirendjére a terrorszervezethez
köthető hamis szír útlevelekről szóló értesüléseket, vizsgálja meg,
hogy ez jelent-e, és ha igen, milyen veszélyt Magyarországra.
Felhívta a figyelmet, hogy a problémát érdemes lenne
tágabb összefüggéseiben vizsgálni, hiszen a Soros Györgyhöz köthető
szervezetek aktívan segítik a migránsokat,
támogatják a tömeges migrációt, esetenként a jogszabályok kijátszását
segítő információkkal, illetve telefonok és telefonkártyák
vásárlásával is.
Szerinte elfogadhatatlan, hogy ezek az állítólagos jogvédők
és emberi jogi aktivisták nyíltan semmibe veszik az emberek akaratát,
akik például a tavalyi népszavazáson is egyértelművé tették,
hogy nem kérnek a migrációból, a betelepítésből.
A kvótaperben hozott döntés csak az első lépés, Brüsszel ugyanis
szintet lép, és felpörgeti a betelepítési programot - ezt mondja
a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
Dömötör Csaba szerint egyre erősebb a nyomásgyakorlás, hogy Magyarország
változtassa meg álláspontját a bevándorlás politikában,
ám a kormány nem fogja hagyni, hogy máshol döntsenek arról,
hogy kivel éljünk együtt és kivel nem.
"Felháborító és egyúttal felelőtlen is."
Így kommentálta az Európai Bíróság bíróság döntését a külgazdasági
és külügyminiszter még a múlt héten, ugyanis a testület elutasította
Magyarország és Szlovákia keresetét, amit a bevándorlók kötelező elosztása
miatt nyújtott be.
Szíjártó Péter akkor azt mondta, az Európai Bíróságon politikai döntés
született, ami veszélyezteti egész Európa jövőjét, biztonságát,
és ellentétes az európai nemzetek, így a magyar nemzet érdekeivel.
"Ez a bírósági ítélet nem ok arra, hogy megváltoztassuk a migránsokat
elutasító bevándorlási politikánkat."
Ezt már Orbán Viktor mondta néhány nappal később a Kossuth Rádió
180 perc című műsorában.
A kormányfő hozzátette, hogy továbbra sem ért egyet
a brüsszeli politikával.
Abszurdnak és elfogadhatatlannak tartja, hogy más országok
határozzák meg, kikkel éljenek együtt a magyarok.
"Magyarország egy szuverén ország, hogy kikkel élünk együtt,
azt kizárólag mi magyarok fogjuk eldönteni."
"Én sosem fogok hozzájárulni ahhoz, hogy bármilyen nagyhatalom,
akármilyen nagykutyákról legyen szó, volt gyarmattartó országokról vagy
azok brüsszeli lekötelezettjeiről, hogy ezek az országok belőlünk
bevándorló országot csináljanak."
Az elmúlt napok nyilatkozataiból jól látszik, hogy a kvótaperben
hozott döntés csak az első lépés - ezt mondja
a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
"Brüsszel ugyanis szintet lép, felpörög a betelepítési program."
Dömötör Csaba beszámolt arról, hogy az Európai Parlament
olasz elnöke egy lapinterjúban a kvóták megemeléséről beszélt,
az Európai Bizottság migrációért felelős biztosa pedig egyértelművé
tette, hogy kötelező kvótákról van szó, és a tagállamok kötelesek ebben
politikailag, jogilag és morálisan is részt venni.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy Martin Schultz német
kancellárjelölt "azzal fenyegetőzött, hogy azok az országok,
amelyek nem vesznek részt ebben a programban, semmiféle uniós
pénzügyi tervből nem részesülhetnek".
Dömötör Csaba szerint most bebizonyosodott, hogy elkezdődött
a Soros-terv végrehajtása.
"Korábban önkéntességről, eseti jellegről, pár ezer főről volt
szó, most már kötelező rendszerről, állandó elosztásról beszélnek,
felső létszámküszöb nélkül.
Azt is mondhatjuk, hogy elkezdődött a Soros-terv végrehajtása,
minden évben hoznának bevándorlókat, és azokat szét is osztanák
az egyes tagországok között.
Éséppen ezért szeretnénk egyértelművé tenni, hogy a kormány elutasítja
a betelepítést, és minden eszközzel fellép ellen."
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kvótarendszer életszerűtlen,
mert nem oldja meg a problémát, sőt további több millió bevándorlónak
nyújt biankó meghívót.
Szerinte igazságtalan is, mert felülírja a nemzetállamok
jogköreit és veszélyes, mert figyelmen kívül hagyja
a mindenki előtt teljesen egyértelmű biztonsági kockázatokat.
Dömötör Csaba hozzátette: a kvótaprogram ezer sebből vérzik,
mivel a befogadást vállaló tagországok is csak vállalásaik
25 százalékát teljesítették.
Az ukrajnai magyar iskolákban ledöbbentek az új ukrán oktatási
törvény miatt.
A tanárok szerint alapvető jogoktól fosztanák meg a diákokat.
Szijjártó Péter utasította a magyar diplomatákat,
hogy sehol se támogassanak olyan kezdeményezést,
amely az ukránoknak fontos.
Ilyen módon megkurtítani egy nemzeti közösség jogait,
az teljesen európaiatlan döntés."
Így reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
a TV2 reggeli műsorában az ukrán parlament által elfogadott
új oktatási törvényre.
Az intézkedés szerint nemzetiségi kisebbségekhez tartozók
csak óvodai és elemi iskolai szinten, 4. osztályig tanulhatnak
az anyanyelvükön, és csak az önkormányzati oktatási
intézményekben.
A nemzetiségi kisebbségek tagjai így elvesztik a jogukat az anyanyelvű
oktatáshoz a magasabb szinteken.
Szijjártó Péter felháborítónak nevezte az ukrán döntést azok után,
hogy Magyarország mindig kiállt Ukrajna mellett az európai ügyekben.
"Miután az Ukrajna számára fontos európai ügyek lezárultak,
melyeknek egyébként Magyarország az élharcosa volt, utána én
azt gondolom, hogy hátbaszúrásként Magyarországgal szemben elfogadták
ezt a törvényt, ami teljesen szembe megy az ukrán
alkotmánnyal magával, teljesen szembe megy Ukrajna nemzetközi
kötelezettségvállalásaival és teljesen szembe megy
az európai szabályokkal és az európai értékekkel."
Az Ungvári Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola
igazgatója azt mondja, az egész iskola döbbenetesnek találja
a döntést.
Szerinte a törvény olyan hátrányokat okozhat a magyar kisebbségnek
az oktatásban, amelyek alapjaiban változtatják meg a fiatalok jövőjét.
"Ledöbbentünk, mert továbbra is az én véleményem és a kollégiám
véleménye, hogy ez valami tévedés történt, mert a törvénybe,
amennyit mit látunk, amennyi információt tudtunk szerezni
az internetről, azt foglalták bele, hogy anyanyelvén bármelyik ukrán
gyerek, Ukrajnában, de anyanyelvén tanulhat az óvodában
és az elemi iskolában."
Az iskola igazgatója azt is elmondta, hogy ha a törvény életbe lépne,
úgy alapvető jogoktól esnének el a diákok.
"Ez egyszerűen elveszi a választási jogot, szülőtől,
családtól, mert nagyon fontos az, hogy minden embernek legyen
lehetősége választani, hol milyen nyelven tanulok,
milyen iskolában tanulok."
Ez a fiú is ebben az iskolában tanul, 11. osztályos.
Azt mondja, a szülei miatt választotta ezt az iskolát,
itt ugyanis nagyon jó a magyar nyelv oktatása.
A törvénymódosítás azonban szerinte is jelentősen megnehezítené
a kisebbségi tanulók helyzetét, például a tudományos szakkifejezések
átvétele miatt.
"Szerintem ebből csak hátrány származna, mivel az ilyen
szakkifejezések, eleve hogyha megtanulok magyarul, ukránul
áttanulni az ilyen kifejezéseket nagyon nehéz."
A jogszabály módosítása 2018-tól lépne életbe.
Ez azt jelenti, hogy a törvény csak azokra a gyerekekre vonatkozna,
akik a jövő évtől kezdik az első osztályt.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is
arról tájékoztatott, hogy készek cselekedni, ha arra lenne szükség.
"Ha aláírásra kerül, akkor kérni fogjuk az emberi jogoknak a biztosát,
hogy forduljon az alkotmánybírósághoz a törvény alkotmányosságának
megfelelését illetően."
Hozzátette azt is, hogy további intézkedéseket tesznek a törvény
megakadályozásának érdekében.
"Én úgy gondolom, hogy szégyen és gyalázat, ami történt,
mindent minden eszközt megpróbálunk megragadni, és a tegnapi napon
az ENSZ kisebbségügyi főbiztosához, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosához,
az EBESZ főtitkárához, az EBESZ soroz elnökéhez,
az Európa Tanács főtitkárához és az Európai Unió bővítési
biztosához fordultam levélben, leírva ezt a helyzetet,
kérve őket az eljárásra."
Vjacseszlav Kirilenko ukrán kormányfő-helyettes szerint nem sérti
a kisebbségek érdekeit az új oktatási törvény, és a külföldi kritikáknak
nincs valóságalapjuk, szerinte ugyanis nemzetiségek nyelvén
történő közoktatás felszámolása pont a szóban forgó kisebbségek érdekeit
szolgálja.
A Jobbik szerint nincs abban semmi kivetnivaló, hogy uniós
kezdeményezésüket egy szélsőséges, radikális horvát politikus is
támogatja.
Erről alelnökük, Z. Kárpát Dániel beszélt.
Nem így gondolja a Magyar Liberális Párt.
Fodor Gábor elnök a Nemzetbiztonsági Bizottsághoz
fordult, hogy vizsgálják meg a szélsőjobboldali mozgalmak
magyarországi kapcsolatait.
A szélsőjobboldallal való kapcsolattartás kérdése,
különös tekintettel a Jobbikra."
Többek között ez is téma volt a nemzetbiztonsági bizottság ülésén.
A Magyar Liberális Párt kezdeményezte, hogy az üggyel
a parlementi testület foglalkozzon.
A párt elnöke, Fodor Gábor azt mondta: az Országgyűlésnek
és a közéletnek tisztán kell látnia, hogy a Jobbiknak, illetve bármely más
politikai pártnak milyen kapcsolatai vannak a különböző szélsőjobb
mozgalmakkal.
"Nem először hallottuk már azt, hogy az európai szélsőjobb,
amely egyébként megjegyzem, szinte minden országban
alkotmányellenesen szervezkedik, tehát ez európai szélsőjobbnak
letelepedési helye lett Magyarország. Érdekes módon a szálak nem egyszer
Torockai Lászlóhoz és a Jobbikhoz vezettek. Ez mindenképpen
feltérképezésre vár."
Ő Frano Cirko, a Horvát Tiszta Jogpárt korábbi ifjúsági vezetője.
Čirko saját hazájában kétes hírű politikus, sokszor használt náci
karlendítést és jelképeket.
Erről felvételek is vannak.
Új pártjával, a Megújulás Generációjával is sokszor használ
homofób, kirekesztő jelszavakat.
Cirko többször mutatkozott együtt jobbikosokkal, Toroczkai Lászlóval,
a Jobbik alelnökével és találkozott a Jobbik elnökével, Vona Gáborral is.
Többször vettek részt közös rendezvényeken.
A horvát politikus a kezdetektől fogva támogatja a Jobbik
bérekkel kapcsolatos európai uniós kezdeményezését.
Čirkoék aláírásokat is gyűjtenek.
Egy interjúban azt mondta, hogy azt remélik, több ezer szignóval
tudják segíteni a Jobbik akcióját.
A párt alelnöke, Z. Kárpát Dániel szerint nincs abban semmi
kivetnivalót, hogy uniós kezdeményezésüket szélsőséges
politikusok mozgalmak is támogatják.
"Nem a mi feladatunk az érintettek személyenként történtő átvilágítása.
A hosszútávú koncepció és a hosszútávú cél magáért beszél,
és nyilvánvaló módon olyanokkal fogunk ezen az idézőjeles csatatéren
munkálkodni, akik vállalhatóak."
A liberálisok elnökhelyettese szerint itt az ideje, hogy a Jobbik elnöke,
Vona Gábor eldöntse, milyen poltikát folytat a jövőben,
néppártit vagy szélsőségest.
Sermer Ádám korábban azt mondta, a Jobbik irányváltása elképesztően
hazug és álságos kommunikáción alapul.
"A néppártosodás útjára kíván lépni vagy továbbra is egy kommunikációs
fogásként tekint erre a kérdésre, és a valóságban és a gyakorlatban
továbbra is kitart azok mellett a szélsőséges nézetek mellett,
amire a párt alapozta mind a múltját, mind a jelenét. És a kérdés most az,
hogy a jövőjét is erre fogja-e alapozni."
A bizottság ülésén a Belügyminisztérium államtitkára
október közepére ígért tájékoztatást a szélsőjobboldali mozgalmak
magyarországi kötődéséről.
Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság Fideszes alelnöke korábban
a Magyar Időknek azt mondta, hogy a Jobbik körül számos
a nemzetbiztonságot veszélyeztető ügy van, ilyen Kovács Béla ügye
vagy Simicska Lajos fekete pártfinanszírozása.
Ebben a témában Vona Gábornak kellene megszólalnia - tette hozzá
a politikus.
A bírósági dolgozók 97 százaléka kap idén átlagosan 30 százalékos
illetményemelést.
Erre 6 milliárd forint van - mondta Handó Tünde,
az Országos Bírói Hivatal elnöke.
A bírósági titkárok túlnyomó többsége a legmagasabb fizetési kategóriába
kerül, mert ők jelentik a bírói kar utánpótlását, ezért nem mindegy,
hogy vonzó-e a bírósági szervezet a jogászok számára.
A közigazgatási perrendtartás változása miatt fél éven belül
legalább 200 új bíró kinevezésére van szükség - tette hozzá Handó Tünde.
Eddig tartott a Tények Extra. Köszönjük, hogy velünk tartottak!
Kellemes estét! Már ami még hátra van belőle.
Viszontlátásra!
...
Több

Kiemelt részek

55:18

Tények extra == Tények