Lendületben
Gyártási év: 2014 | Adásnap: 2014. december 18.
Időpont: 15:03:03 | Időtartam: 00:26:05 | Forrás: Duna TV | ID: 2050656
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 26 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: Lendületben+-
Műsorújság szerinti cím: Lendületben
Műsorújság adatai: 1. rész (magyar ismeretterjesztő filmsorozat (2014)) (nincs kh.) Feliratozva a teletext 333. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 2014) Pálinkás József, az MTA elnöke által 2009-ben elindított Lendület program célja, hogy egyedülálló kutatási lehetőséget kínálva itthon tartsa, illetve hazahívja a legkiválóbb fiatal kutatókat. Pálinkás József, az MTA elnöke által 2009-ben elindított Lendület program célja, hogy egyedülálló kutatási lehetőséget kínálva itthon tartsa, illetve hazahívja a legkiválóbb fiatal kutatókat. Epizód Alkotók: Skultéti Róbert - rendező Antal József - rendező Horkai Pál - operatőr
Műsorszolgáltatói ismertető:
Pálinkás József, az MTA elnöke által 2009-ben elindított Lendület program célja, hogy egyedülálló kutatási lehetőséget kínálva itthon tartsa, illetve hazahívja a legkiválóbb fiatal kutatókat.
Teljes leirat:
Narráció: Robbanásszerű fejlődést
hozott a sugárhajtású repülő
a légi közlekedésben.
2009-ben a hazai tudományos
életben indult el valami hasonló.
Hogy mi is pontosan, annak
kétrészes filmünkben járunk utána.
Önök máris bepillantást kapnak, hogy
kialakíthassák a saját véleményüket,
a programtól valóban sugárhajtásúra
kapcsolhat-e a hazai tudomány.
Először jöjjön három ember
a történet főszereplői közül.
- Én korábban Cambridge-ben
éltem évekig és ott csak
biciklin lehet közlekedni,
úgyhogy ez teljesen alapvető
volt, hogy az ember mindig
mindenhova biciklin megy.
Aztán rájöttem, hogy ezt
sportszerűen is lehet űzni,
és akkor egyre jobban
beleástam magam ebbe,
vettem egy jobb kerékpárt és kerestem
másokat, akikkel el lehet járni.
- A természetben azon túl, hogy
az ember kirándul, biciklizik,
barlangokat kutat, sok minden
egyéb érdekesség van,
ezek között az egyik legfontosabb
a kőzetek, ásványok,
az ősmaradványoknak
a felismerése, gyűjtése.
Ez egy tengeri kagylónak a váza,
mellette itt van egy tengeri
sünnek a maradványa.
- Figyelj! Megmutatom jó? Nézd csak!
(Furulyázik)
Látod, hogy oda kell mennie
rendesen a lyukra, és levegőt
is rendesen fújjál, jó?
Nem az a hang! Aha!
Narráció: Három ember, három
különböző élet, ám van valami,
ami közös bennük.
Tudósok ők valamennyien, napjaik
nagy részét kutatással töltik.
Talán már vannak, akik rájöttek, hogy
a merész hasonlatot ihlető program
a Magyar Tudományos
Akadémia Lendület programja,
mivel mindhárom kutató
pályázott és nyert.
- A legfontosabb cél az volt,
hogy azokat a kiváló kutatókat,
aki már elmentek Magyarországról,
vagy azon gondolkodnak,
hogy elmennek Magyarországról,
részben mert a kutatási feltételek
nem megfelelőek, részben pedig
mert az anyagi juttatások
nem megfelelőek,
ezek közül a legjobbakat
Magyarországon tudjuk tartani,
és olyan kutatási körülményeket
biztosítsunk a számukra
és olyan anyagi feltételeket,
amelyek mellett
már vállalják a Magyarországon
történő munkát.
Természetesen ehhez hozzátartozik
kinek-kinek a hazaszeretete is,
hiszen nem csupán a pénzért
és a kutatási lehetőségekért,
hanem azért is dolgozik, hogy ezért
az országért tegyen valamit.
Narráció: A megszokottól eltérő
volt már a program indítása is:
nem a sok pénzen volt a hangsúly.
- Először öt kutatót hoztunk
haza Magyarországra,
tartottunk itt Magyarországon,
és őrájuk építve
egy hálózat épül ki
valójában, hiszen ezek,
a legkiemelkedőbb kutatók
vonzzák a fiatalokat
Magyarországról is,
és most már hál'
Istennek külföldről is.
Narráció: A Lendület a tudósok
életét jelentősen megváltoztatta.
- Sokkal több a munkánk, sokkal
több feladatot kell elvégeznünk,
mint a Lendület program előtt,
de hát ez egyáltalán nem baj,
tehát ez inkább egy kihívás.
- Én a Lendület pályázat elnyerésének
következtében költöztem haza
Angliából, ahol előtte sok
évet töltöttem kutatással.
Tehát ez nekem minden
szinten változás volt. Egyrészt,
ugye átköltöztem egyik országból
a másikba, másrészt egy kisvárosból
beköltöztem Budapestre,
mert Angliában kisvárosban laktam,
harmadrészt egy egyetemi
munkahelyből átkerültem egy
kutatóintézeti munkahelyre.
Narráció: A program hatására
alakíthatott kutatócsoportot
Ősi Attila is.
- Hogyha ez nincs, akkor biztos,
hogy ilyen formán, ilyen hatékonyan
mi ezeket a vizsgálatokat
nem tudjuk itthon elvégezni,
és ez majdnem, hogy egyenlő lenne
azzal, hogy vagy külföldön csináljuk,
vagy nem csináljuk
ezeket a vizsgálatokat.
Narráció: Egyet fognak velem
érteni abban, hogy izgalmas
kutatások jönnek.
Ugye nem mindegy önöknek sem,
hogy lesz-e hatékony gyógyszer
a rák gyógyításához?
Vagy ettek-e embert a
Bakonyban élő dinoszauruszok?
És még kiderül, hogy a kislányát
furulyázni tanító tudós
kutatócsoportja hogyan jutott
hozzá ehhez a híres zongorához.
Itt, az MTA Enzimológiai
Kutatóintézetében
a sejt örökítő anyagának, a
DNS-nek a károsodását vizsgálják.
- Oltsuk le a villanyt!
Na nézzük csak!
Tehát itt most azt nézzük, hogy
a gént sikerült-e elrontanunk,
olyan, pontosan úgy, ahogy szerettük
volna, egy pici változtatással.
És úgy látom, hogy
ez igen, ez sikerült.
Úgyhogy most ezt a megváltoztatott
gént be kell tennünk élő sejtekbe,
kicseréljük az eredetit
erre lényegében,
vagy pedig bent hagyjuk azt
is és kombináljuk a kettőt.
És utána vizsgáljuk
hogy ezek a sejtek most
mennyire érzékenyek ilyen
DNS károsító hatásokra.
Narráció: Így figyelik meg például,
hogy az ultraibolya sugarak okozta
károsodás hogyan hat
a bőrsejtek működésére.
- Megláttuk, hogy a normál sejtekben
aránylag sok a hibátlan javítás
és ritkább a hiba, és akkor
bizonyos mutánsokban,
azokban gyakoribb lesz a hibás
jellegű és ritkább a hibátlan.
És akkor ez mutatja a klasszikus
genetikával, hogy az a gén,
amelyikben ezek a sejtek mutánsak,
az felelős ezért a folyamatért.
Narráció: A 2011-ben kezdődő
kutatás közelebb visz a daganatok
keletkezésének a megértéséhez
és a betegség gyógyításához,
bár a vizsgálatok ma még egyes
DNS hibákra koncentrálódnak csak.
- Új technológiák jelennek meg,
vagy válnak hozzáférhetővé,
amellyel az egész genomot
egyszerre lehet nézni,
tehát az egy emberi szervben levő
hárommilliárd bázisnyi információt
egyszerre ki tudjuk olvasni,
nem kell egyenként.
Narráció: Szűts Dávid életében,
ahogy már látták, fontos
szerep jut a kerékpározásnak.
- Két-három éve kezdtem csak igazából
az ilyen országúti kerékpározást,
és kerestem másokat,
akikkel el lehet járni.
A kerékpározásban az a jó,
hogy igazából nem mindig
nehéz időt szakítani rá.
Ha az ember a munkába avval megy,
akkor avval megtakarít időt,
ahelyett, hogy elvenne időt tőle. Az
is jó, hogy ha nem kell gondolkodni
mindig valami nagyon nehéz
problémán, vagy pedig az is jó,
hogy az embernek magától
eszébe jutnak dolgok,
amit ha nagyon görcsösen próbálná,
akkor esetleg nem sikerülnének.
Hétvégéken általában az
egyik napnak a délelőttjét,
körülbelül, mit tudom én,
kettőig, azt a biciklin töltöm.
Narráció: A kutató a feleségével
is szokott kerekezni,
de nem a csapatban.
- A csapatok, azok egyenlőre
sajnos fiúcsapatok.
Jó lenne, ha azok is vegyesen
lennének, de azt hiszem,
hogy ott olyan bolond
sebességgel szoktunk haladni,
hogy az a lányoknak már
nem feltétlenül érdekes.
Narráció: Ez itt már a
Zenetudományi Intézet.
- Lajtha László emlékszobájában
vagyunk, Lajtha László
zongoráját hallgatták.
A mi kutatócsoportunk XX., XXI.
századi magyar zenével foglalkozik.
Narráció: A 2012-ben indult
kutatás újdonság Magyarországon.
- Nem csak és kizárólag a
klasszikus zenére koncentrál,
hanem olyan jelenségekre, amelyeket
eddig nem nagyon vizsgáltak idehaza,
tehát szórakoztató zenére, az
előadó művészet történet történetére,
és általában véve valahogy a zenét
egy picit más oldalról közelíti meg,
tehát nem annyira
szigorúan a zenei analízis,
vagy a forráskutatás
felől közelít a zenéhez,
hanem a zenét, mint társadalmi
jelenséget vizsgálja.
Akárhány helyre elmegyünk,
bevásárlóközpontba, étterembe,
mindenhol szól a zene,
tehát a zene az ugye
állandó része a mi életünknek,
így tulajdonképpen még az a
kérdés is felmerül, hogy mi
mindent tekinthetünk,
hogy mi mindent nevezhetünk zenének.
Ugye korábbi időszakokban,
legalábbis nálunk, Magyarországon,
az a, mondjuk így, konzervatív
álláspont fogalmazódott meg,
hogy ha zenéről beszélünk, akkor az
csak és kizárólag a komolyzene lehet,
mert az egy olyanfajta
értéket képvisel, amellyel
foglalkoznunk kell,
az a múltunk, az a hagyományunk.
És mi természetesen ezt
nem akarjuk tagadni,
tehát én magam is
hagyományos zeneszerzőkkel
és hagyományos zeneszerzéssel
foglalkozom a XX. századon belül,
mi csupán ki akarjuk tágítani ezt a
fogalmat, mármint a zene fogalmát,
és azt szeretnénk mondani,
hogy de oda kell figyelnünk
például a szórakoztató zenére,
amely azért a társadalom
nagy részének A Zenét jelenti.
Tehát az, amivel én foglalkozom
kortárszene, új magyar zene,
az egy nagyon szűk réteget
szólít meg manapság, vagy tud
megszólítani manapság.
Narráció: A kutatók munkájának
már látható eredménye is van.
- Idén, év elején kaptuk meg
letétként Lajtha László hagyatékát.
Lajtha László ugye a
XX. század első felének
egyik legjelentősebb zeneszerzője
volt, Bartók és Kodály árnyékában
működött,
szóval talán ezért tudunk
egy kicsit kevesebbet róla,
de ő is népzenekutatóként is
dolgozott és igen nagyhatású
pedagógus volt.
Nagyon boldogok vagyunk, hogy
most ez a hagyaték itt van nálunk,
és mi gondozhatjuk és mi adhatjuk
oda a tudós kollégáknak.
Narráció: Mindezeken jelenleg
öten munkálkodnak.
Ez az első hagyaték, de néhány
éven belül több is lesz.
- Nagyon sok fiatal diák dolgozik
nekünk megbízásos szerződéssel,
tehát fontosnak tartom azt, hogy
fiatalokat minél többet bevonjunk
ezekbe a XX. századi kutatásokba,
hogy érezhessék azt zenetudós
növendékek,
hogy itt van mit kutatni és
érdemes erre a területre
eljutni és ezzel foglalkozni.
Én a zenei iskola után zenei pályára
szerettem volna továbbmenni,
de nyilvánvaló volt, hogy hangszeres
művész nem lesz belőlem,
és akkor azt tanácsolták nekem,
hogy tanuljak zeneszerzést.
És mivel komponáltam, ezért ez
egy nagyon könnyű feladat volt,
úgyhogy énnekem érettségim
van zeneszerzésből.
De azért közben az is kiderült,
hogy én zeneszerző sem leszek,
bár nagyon érdekelt már
13-14 évesen is a kortárs zene,
és akkor tulajdonképpen mindenki
számára egyértelmű volt,
hogy énbelőlem zenetudós lesz.
De engem azért mindig a művek
mögött álló ember foglalkoztat,
tehát az a zeneszerző,
aki azt a művet írta,
én azt szeretném megérteni,
amikor egy zeneszerzőnek
a műveivel foglalkozom,
hogy miért olyan az a
darab, amilyen, mit akar,
nagyon egyszerűen fogalmazva
mit akar mondani azzal a művel.
Szóval engem, engem elsősorban
az érdekel, hogy ki az a zeneszerző,
aki azt a művet írja.
Narráció: A munka mellett a
családja is fontos Dalos Annának.
Kislánya hat és fél éves.
Nézzék csak Julcsi milyen cserfes!
- Aha! Azt hiszem, hogy itt
egy kicsit megbotlottam.
- Nem baj, de így is jó volt.
- De végre ezt a darabot
le tudtam játszani elsőre.
Narráció: Julcsi most kezdte
az iskolát. Szereti a verseket
és a zenét.
Csellózni és furulyázni tanul.
- Figyelj! Megmutatom, jó? Nézd csak!
(Furulyázik)
Látod, hogy oda kell mennie
rendesen a lyukra, és levegőt
is rendesen fújjál, jó?
Nem az a hang. Aha!
Az az! Még egyszer!
Nagyon türelmesnek kell
a családnak lennie,
és hát persze nem is képzelhető
el egy olyan családi háttér nélkül.
Tehát az én férjem, az egy
nagyon áldozatos apa és ő
nagyon sokat van Julcsival,
és nagyon sok mindent itt
a háztartásban és Julcsi
körül is elvégez.
De hát, ez nem is lehetne
másképpen, tehát nem is
lehet másképpen elképzelni.
Narráció: 2011-ben indult két
kutatóval őslénykutatás az Eötvös
Lóránt Tudományegyetemen.
Ma már többen vesznek
részt a munkában, és jórészt
a Természettudományi
Múzeumban található
iharkúti dinoszaurusz leleteket
vizsgálják.
- A Lendület kutatásunk
egyik legfontosabb iránya
a leletek anatómiai,
morfológiai vizsgálatán túl,
azoknak a csontszövettani
elemzése, amelyben Prondvai
Edina kolléganőm jeleskedik.
Az itt látható kistermetű növényevő
dinoszauruszt már a kezdetektől
fogva ismerjük a Bakonyból,
de a leletek száma igen alacsony,
minden évben csak pár maradvánnyal
gazdagodott ez az együttes,
és mára megérkeztünk ahhoz az
állomáshoz, hogy már annyi lelet van,
hogy most már le lehetett
írni, el lehetett nevezni.
Úgyhogy elneveztük ezt a kistermetű,
növényevő dinoszauruszt
Mochlodon Vörösinek.
És itt látható néhány eredeti csontja
ennek a kistermetű jószágnak.
Ezek a maradványok azért fontosak,
mert alkalmasak többek között arra,
hogy összehasonlítsuk más, ilyen
kistermetű, növényevő
dinoszauruszok maradványaival,
illetve csontszövettani vizsgálatokra
mintákat vegyünk belőle.
Ez a combcsont ennek a kistermetű,
növényevő dinoszaurusznak
a combcsontja, így ez
a Mochlodon Vörösié.
durván 21 centiméter hosszú,
és itt van a csontszövettani
mintavételezésnek a helye.
ami gyakorlatilag annyit jelent,
hogy ebből a részből ki
kellett vágni egy darabot,
majd megcsiszolni, egy 70 mikron
vastag csiszolatot készíteni belőle,
és ebből a csiszolatból Prondvai
Edina kolléganőm már meg
tudja állapítani azt,
hogy ez a combcsont egy
kifejlett egyedé volt, vagy
esetleg egy kölyöké.
Ezek a vizsgálatok végül is
bebizonyították többek között,
hogy ez a növényevő dinoszaurusz
nem volt nagyobb egy, másfél,
esetleg két méternél, tehát egy
kistermetű, a csoportjában véve
egy alapvetően kistermetű növényevő
dinoszaurusszal van dolgunk,
és ebből azt gondoltuk, minthogy a
francia rokonaik öt-hat méteresek,
hogy esetleg egy törpenövésű
állatról van szó.
Ez azonban mára bebizonyosodott,
hogy minthogy az ősök is
alapvetően kistermetűek,
itt nem törpenövésről van
szó, hanem egész egyszerűen
ebben az egykori kréta
időszaki szigetvilágban,
ahol a Bakony annak idején létezett
és ezek az állatok ott rohangáltak,
ezek az állatok megtartották
kis termetüket.
A Franciaországi nagyméretű formák
viszont óriásnövésűekké váltak.
Egyébként nem csak csontszövettani
vizsgálatokkal, vagy egyszerű,
úgymond szimpla anatómiai
vizsgálatokkal foglalkozunk,
hanem vannak egyéb irányok.
Az itt látható állkapocsmaradvány
egy nagyon fontos eleme annak
a vizsgálatnak ahol a
fogakkal, a fogak kopásával
és az állkapcsok mozgásával
kapcsolatos kutatásokat végezzük,
amiből megpróbáljuk kideríteni,
hogy ezek az állatok,
ezek a különböző őshüllők,
amik itt a Bakonyban, de nem
csak a Bakonyban, hanem
Európa területén éltek,
ezek hogyan rágtak és milyen
mechanizmus révén tették ezt,
milyen táplálékot fogyasztottak.
Narráció: Hihetetlen, de egészen
érdekes dolgok derülnek ki abból,
ahogy az állatok rágtak.
- A kistermetű, növényevő
dinoszaurusz, a Mochlodon
Vörösivel szemben
a Hungarosaurus tormai,
ami az iharkúti lelőhely egyik
leggyakoribb dinoszaurusza,
nála ez az állkapocs mechanizmus
és a rágás, illetve a növények
feldarabolása
teljesen más módon történt.
Ezt vizsgáljuk most a Lendület
kutatócsoport keretében.
Remélhetőleg a jövő évben tudjuk
publikálni az eredményeinket.
Narráció: És most vegyük
szemügyre a híres magyar dínó,
a Mochlodon Vörösi
bal alsó állkapcsát.
- Itt vannak benne a fogak,
egészen, hát eléggé töredékesek,
de ennek ellenére azért fontosak,
tehát elárulja, hogy tíz foghely
volt egy állkapocs negyedben,
úgyhogy körülbelül 40 foga
volt ennek az állatnak.
A bakonyi dinoszauruszok mellett
van egy másik mellékvágánya
a Lendület kutatásnak,
ez triász gerincesekhez kapcsolódik,
méghozzá egy új lelőhelyhez,
amit mi megtaláltunk Magyarország
déli részén a Villányi-hegységben.
Az itt látható Placochelys
placodontának a rekonstrukciója
nagyon jól szimbolizálja ezt
a kutatási irány, ugyanis
ehhez hasonló,
230 millió éves őshüllők maradványait
fedeztük fel a Villányi-hegységben.
Narráció: A legfiatalabb Lendület
kutató vajon hogy került
kapcsolatba a dínókkal?
- Bakonyi gyerek lévén ugye
rengeteget jártam az erdőket,
és a különböző kőbányákat,
a sziklafalakat kerestem,
ahol ilyen kőzetekre,
ősmaradványokra lehet bukkanni.
Hasonló leleteket gyűjtöttünk
akkoriban, a kilencvenes években,
mint amit itt lehet látni. Ez
egy tengeri kagylónak a váza,
mellette itt van egy tengeri
sünnek a maradványa, és egyéb,
sok-sok tengeri állat ősmaradványa.
Ezek igazán megfogtak
engem akkoriban,
hiszen egy olyan világról
tanúskodtak, vagy tudósítottak,
amelyek több tízmillió évvel ezelőtt
léteztek egykoron a Bakony területén.
Nem beszélve például
azokról az ősmaradványokról,
mint ez a hatalmas nagy
ammonitesz, amely ugye több,
mint 180 millió éves,
és ez, ha jól tudom a Gerecséből
származik, de ilyeneket a Bakonyban
is lehetett gyűjteni.
Ezek igazán ritkaságszámba mentek,
főleg az ilyen nagy példányok.
Ezeknek a megtalálása
egyfajta ilyen kihívás volt,
hogy az ember ilyen leleteket
találjon és gazdagítsa
a gyűjteményét.
Aztán ez a gyűjtemény végül
akkora lett, hogy már nem
fértem be a lakásba,
a kisszobámba, úgyhogy a
Bródy Imre Gimnáziumba,
ahova én annak idején jártam,
kötöttünk egy ilyen kis szóbeli
megállapodást
Mihályfi Laci tanár úrral, hogy ezt a
gyűjteményt én átadom a gimnáziumnak,
és a gimnázium cserébe még
néhány vitrinnel bővíti
az egyébként már meglévő
ásvány- és kőzettárát.
Így mi ott kialakítottunk egy
egységes nagy gyűjteményt,
ahol mint kőzetek, ásványok
és ősmaradványok tömkelege
volt bedobozolva, rendszerezve
amelyeket aztán lehetett
tanulmányozni és lehetett
belőlük okosodni.
A kutatás nekem gyakorlatilag
gyakorlatilag a gimnazista évektől
kezdődően meghatározza az életemet,
ami annyit jelent, hogy
részben a hobbim is
egyben ez a most már munka,
úgyhogy én az időm jó részét,
legyen az hétvége, hétköznap
ezzel kapcsolatosan töltöm.
És ez persze nem jelenti azt,
hogy az ember mindig
cikkeket ír éjjel-nappal,
vagy mondjuk az ősmaradványokat
vizsgálgatja, preparálgatja,
hanem sok minden más van,
az embernek külföldre kell utazni,
konferenciákon előadni,
külföldi anyagokat megvizsgálni,
összehasonlítani a külföldi
ősmaradványokat a hazai leletekkel.
Narráció: Engem érdekel
még, hogy Ősi Attilának
minden idejét az őslények kötik le?
- Ez a fajta kutatómunka
igazán színes, tehát nem
csak egy íróasztal mögötti
ülést jelent napi 12 órában,
vagy 8 órában és cikkírást,
hanem terepi munkát, utazást,
sokféle emberrel való megismerkedést,
úgyhogy ez egy igazán vonzó
része ennek a fajta munkának.
Ezen kívül persze van egyéb hobbi
is, amelyek között van például
a madárfotózást, vagy
egyáltalán a kirándulás,
a természet egyéb aspektusainak
a megismerése.
Szeretnék családot, gyerekeket,
folyamatban van az ügy.
Narráció: Az ifjú tudós
türelmére szükségük van
az idősebb tudósoknak is,
mert nem mindenki nézi jó szemmel
a csak fiatalokat támogató programot.
Az idősebb generáció néhány tagjából
némi ellenérzést váltott ki.
- Az a rendszer,
amiben nincs feszültség,
abban nincs mozgás sem.
Tehát a program neve is Lendület,
lendületet akartunk adni.
Az, hogyha ezt a pénzt
egyenletesen beletettük
volna a rendszerbe,
az sokkal kevesebb
eredményt hozott volna.
A hatékonysághoz hozzátartozik,
hogy a rendszerben legyen versengés.
Ha nincs a versenyben versengés,
akkor a hatékonyság az
biztos, hogy jóval kisebb.
Ezt azért nem én
találtam ki a semmiből.
A világban a jól működő
kutatási rendszerekben
mindenütt ott van ez az elem.
Narráció: Egy biztos.
A hazai tudományos élet
sugárhajtású repülője
már a levegőt hasítja.
Vajon beváltja-e a hozzá
fűzött reményeket?
A Lendület tudósait
arról faggatjuk még,
hogyha választhatnának, itthon,
vagy külföldön dolgoznának?
Dalos Anna nem vágyik
külföldre, pedig édesapja,
Dalos György író Berlinben él.
- Én elég sokat járok külföldi
konferenciákra és látom,
hogy, hogy hát tulajdonképpen
nagyon hasznos dolog néha
elmenni Magyarországról,
mert az ember sok mindent
megtanul, vagy egyszerűen a
világ kitágul az ember előtt.
Én Berlinben tanulta egy
DAAD-ösztöndíjjal
és hát én nagyon sokat is tanultam
ott a Humboldt Egyetemen.
De, de hát azért hogy ha az ember
egy archívumot szeretne fölépíteni,
ami ráadásul ilyen erőteljesen a
magyar zenekultúrához kapcsolódik,
akkor nagyon nehéz elképzelni
azt, hogy elmenjen külföldre.
Én a világ más tájain nem tudnék
egy ilyen archívumot létrehozni,
tehát én azért sokkal erősebben
kötődöm ahhoz a magyar környezethez,
amiben dolgozom.
Bízunk abban, hogy ez az archívum,
ez tovább működhet, mint öt év,
hiszen itt mégis csak a
nemzeti kulturális örökség
értékeit tároljuk ebben
az archívumban.
Nyilvánvalóan az
egészséges működéshez,
ahhoz, ahhoz meg kell teremteni
egy olyan anyagi bázist,
amire építve lehet tovább dolgozni.
Tehát a mi feladatunk
elsősorban az lesz,
és talán a Lendület program
ebben segít, hogy ezt
egyáltalán elindítsuk,
hogy megtalálni azokat a
forrásokat, aminek segítségével
tovább tudjuk működtetni
majd az archívumot.
Narráció: Szűts Dávid
még csak most jött haza,
ezért eszébe sem jut, hogy ismét
külföldön próbáljon szerencsét.
De ebben van része a Lendületnek is,
amely nem csak
hazahívta, itt is tartja.
- Arra költhetjük a forrásokat,
amire mi jónak látjuk,
természetesen meg kell
indokolni, de nem kell előre
öt évre pontosan leírni,
hogy mire fogjuk költeni,
ami egy nagyon logikus
felépítése egy pályázatnak,
hiszen az eredményeink
folyton születnek és akkor,
az eredmény ismeretében tudjuk
eldönteni, hogy mi lenne a
leghatékonyabb következő lépés.
Azt reméljük, hogy a Lendületből
olyan fontos és érdekes
eredményeink jönnek ki,
hogy ezekkel el tudunk
nyerni további pályázatokat
és tudjuk biztosítani a csoport
további működését ugyanígy,
pályázati alapon.
Narráció: Ősi Attila is belekóstolt
már a külföldi munkába, ám:
- Hát én a jövőmet úgy képzelem,
hogy itthon tudom folytatni a
kutatásokat, ahogy eddig is.
Ehhez az egyik ilyen, az
egyik aspektus, ami igazán ideköt,
az maga a leletanyag és a lelőhely,
hiszen ez a bakonyi dinoszaurusz
lelőhely,
ez még kb. ötven évre ad munkát.
És nem csak szakmai munkát
értek ezalatt,
hanem most már ez egy olyan ismert
lelőhely és egy olyan ismert vidék,
illetve a bakonyi dinoszauruszok
most már hál' Istennek benne
vannak a köztudatban,
kiállítás is van belőlük itt a
Természettudományi Múzeumban,
amelyet védeni kell, ápolni
kell és népszerűsíteni kell.
És ezt nem csak itt Budapesten lehet
megtenni, hanem ott a helyszínen is,
ahol szeretnénk majd a jövőben
kialakítani egy olyan kutatóbázist,
ahol folynak a kutatások
az évtizedek alatt.
Hát a Lendület után mi
lesz, ezt nem tudom,
de mindenképpen szeretném
a kutatásainkat folytatni.
Itt nem csak magamra gondolok,
hanem a kutatócsoportra,
hiszen most már többen dolgoznak
itt a Lendület kutatócsoportunkban,
akik részben az egyetemen, részben
a Magyar Természettudományi Múzeum
keretein belül folytatják
a tevékenységüket.
És hát nem csak az én életemről,
hanem az ő életükről is van szó,
úgyhogy vagy esetleg egy
másik kutatócsoportot alapítva,
vagy egy ezt a kutatócsoportot
más ösztöndíj keretében folytatva
végeznénk ezeket a munkákat,
vagy, vagy valami más lehetőséget
kell keresni, de mindenképpen
legyen egy B-tervünk.
Narráció: A hazai tudomány és
a lendületes kutatók világába
tett kirándulásunk
első része véget ért.
Hamarosan újabb három tudós
életét ismerjük meg.
Tartsanak velünk legközelebb is!
...
Több
Személy tárgyi tételként:
Dalos Anna
Ősi Attila
Szüts Dávid

Személyek

09:40:32

Dr. Pálinkás József, elnök, Magyar Tudományos Akadémia

09:42:08

Dalos Anna PhD, muzikológus (zenetudós), tudományos főmunkatárs, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet

09:42:15

Szüts Dávid PhD, molekuláris biológus, tudományos főmunkatárs, MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet

09:42:43

Ősi Attila PhD, paleontológus, kutatócsoport-vezető, MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport

Kiemelt részek

02:36:08

Lendületben