Gyártási év: 2014 | Adásnap: 2014. augusztus 18.
Időpont: 13:45:31 | Időtartam: 00:51:56 | Forrás: M1 | ID: 1939854
NAVA műfaj: határontúli műsor
Főcím: Magyarlakta vidékek krónikájaMűsorújság szerinti cím: Magyarlakta - vidékek krónikája
Műsorújság adatai: Feliratozva a Teletext 111. oldalán.
Fő leírás:
- Válogatás a Duna Televízióban naponta jelentkező Kárpát expressz előző heti anyagaiból, friss hírekkel tudósításokkal.
Műsorszolgáltatói ismertető:
Első adás:
2014-08-18 13:45

Tartalom:
Több száz vállalatot és több tízezer embert érint az új privatizációs és csődtörvény Szerbiában. Erdélyben az idén a vártnál is bőségesebb a dinnyetermés.Gyergyóban évek óta illegális gyümölcs és gomba gyűjtők károsítják évente mintegy 50 ezer euróval a helyi közbirtokossági területek tulajdonát.Kárpátaljai gazdák is felajánlották termésük egy részét, több, mint 4 tonna búzát – csatlakozva a Magyarok kenyere Kárpát-medencei gyűjtési akcióhoz.Széleskörű gyűjtést szerveznek a legnagyobb nagyváradi köztéri szobor felújításáért, a Szacsvay szoborért. 70 éves Hidi Endre kárpátaljai keramikus. A Kárpát-medencei Szórvány Színjátszó Tábor fogadta a fiatal színjátszókat a vajdasági Bezdánban. Egyházturisztikai iroda nyílt Nagyváradon. Íjászat, középkori játékok, kardvívás és nemezelés - mindezt kipróbálhatták a gyerekek a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség táborában. A zetelaki Jakab Árpád Székelyföld egyetlen mobil patkolókovácsa. Igazi ínyencségeket kóstolhattak mindazok, akik ellátogattak a felvidéki Kamocsára a nemzetközi gasztronómiai fesztiválra.

Szerzők és alkotók:
. Debreceni Mihály Felelős szerkesztő
2. Fehér Edit Technikai rendező
3. Hídvégi Igor Rendező
4. Klöpfler Tibor Operatőr
5. Kozári Réka Műsorvezető
6. Lantos Zsolt Gyártásvezető
7. Pálosiné Borbás Anikó Szerkesztő
8. Patakfalvi Sándor Gyártásvezető
9. Tóthné Lehoczki Magdolna Munkatárs
10. Vojtkó Zsolt Vágó

Produkció közreműködői:
1. André Ábel lovasoktató, Csicser Tangazdaság és Lovarda
2. Bálint Ferenc Brassó, Erdély
3. Benke László világbajnok mesterszakács
4. Bíró Árpád elnök, Gyergyószentmiklósi Közbirtokosság
5. Bonka Szláva a Gyermekotthon lakója
6. Bozai Voda Cristian piacfelügyelő
7. Böcskei László római katolikus megyéspüspök, Nagyvárad
8. Brenzovics László elnök, KMKSZ
9. Csere Kálmán altáborparancsnok
10. Csorba Sándor levéltáros, Nagyváradi Római Katolikus Püspökség
11. Dobra Edit termelő, Piskolt
12. Fleisz János várostörténész
13. Foki Zoltán elnök, Helyi Művelődési Közösség, Bezdán
14. Gál István magángazda, Verbőc
15. Haizok Melinda Dunaszerdahely
16. Hermann György Szatmárnémeti
17. Hidi Endre keramikus, Ukrajna Érdemes Népművésze, Nagydobrony
18. Horváth Henrietta cserkész
19. Jakab Árpád patkolókovács, Zetelaka
20. Jakabbfy László építészmérnök
21. Jovica Katic szakszervezeti megbízott, Függetlenség Szakszervezet
22. Katarína Gasparková Csehország
23. Katkó László igazgató, Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon
24. Korinek László a Magyarok Kenyere Mozgalom elindítója
25. Kormos Fanni Maja Békéscsaba, Magyarország
26. Kósa Anasztázia Nagycétény, Felvidék
27. Kuszák Tibor Kamocsa, Felvidék
28. Lakatos Attila történész, az Egyházturisztikai Központ vezetője
29. Lukács Tibor főszervező
30. Márton Tihamér erdészmérnök
31. Mikes Mária Révkomárom
32. Mitar Vucurevic polgármester, Begaszentgyörgy
33. Molnár Csaba Gyergyószentmiklósi Helyi Rendőrség
34. Nagy Endre termelő
35. Nagy Gergő termelő
36. Őrhidi László elnök, PRO AGRICULTURA CARPATHICA Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány
37. Őszi László Gúta, Felvidék
38. Pék Zoltán köztársasági parlamenti képviselő, VMSZ
39. Pilinszky Katalin tag, Külföldi Magyar Cserkészszövetség
40. Predrag Amizic igazgató, Agroziv, Begaszentgyörgy
41. Salamon Szilvia táborparancsnok
42. Sándor Jenő munkás
43. Sándor Roland Koloni Csibészek csapat, Felvidék
44. Scsoka Irénke a Gyermekotthon lakója
45. Sótonyi Kálmán cserkész
46. Steinwender József vezető, Féling Színházi Csoport
47. Szabó Hajnal Székelyudvarhely
48. Szabó Ödön ügyvezető elnök, Bihar Megyei RMDSZ
49. Topár Alen Bácsgyulafalva
50. Tőkés László EP képviselő
Teljes leirat:
- Jó napot kívánok a Magyarlakta
vidékek krónikáját láthatják,
az elkövetkező csaknem egy órában.
Több száz vállalatot és több tízezer
embert érint az új privatizációs
és a csődtörvény Szerbiában.
Az országban 600 magánosítás alatt
lévő vállalat van, Vajdaságban
95 vállalat vár privatizációra.
A szerb törvényhozás azért alkotta
meg az új jogszabályokat,
hogy 2015 végéig minden társadalmi
vagyon magánkézbe kerüljön,
és 2 éven belül minden csődben lévő
vállalat problémája megoldódjon.
"Az egykori Jugoszlávia egyik
legnagyobb baromfi-feldolgozó
vállalata volt a pancsovai Agroziv.
Az 1990-es évek elején privatizálták,
52 százaléka került magánkézbe,
48 százalékát pedig megtartotta
az állam.
Kálváriája 6 éve kezdődött,
amikor pénzmosás és gazdasági
visszaélés miatt letartóztatták
a vezetőséget.
18 millió euróval károsították meg
Szerbiát.
Csődeljárás indult a vállalat ellen.
Egy kormánydöntés értelmében
2010-ben a szerbiai gázművek
vásárolta meg, állami tőkeinjekciót
is kapott.
A vállalat egy időre talpra állt.
Megkétszerezték az éves hasznot,
lefedték az itthon piac 60
százalékát.
Az újabb gondok akkor kezdődtek,
amikor a csődeljárásban eladták
a társaság több környékbeli
baromfitelepét, így beszállítók
nélkül maradt a begaszentgyörgyi
vágóhídjuk.
A vágóhíd dolgozói azóta
rendszertelenül kapják a bérüket.
Többször sztrájkoltak,
de eredménytelenül.
A vállalat Függetlenség Ágazati
Szakszervezetének tagjai három
hónapja beszüntették a munkát.
Az üzem előtt tiltakoznak és két
kérdésre követelnek választ."
- Mikor fizetik ki elmaradt
béreinket, és mikor dolgozzák ki
a szociális programot?
Ez a két fő dolog.
"Az Agroziv igazgatója azt mondja,
ő örömmel kifizetné a dolgozók
elmaradt bérét, de a termelés leállt,
így bevétel nincs, a vállalatnak
pedig vagyona sohasem volt,
hiszen bérelték a létesítményt."
- A vállalat jelenleg nem rendelkezik
egy csavarral sem, ami a vagyont
illeti.
Így hát nem áll módunkban kifizetni
a béreket. Ezt hiába követik tőlünk.
"A sztrájkolók az önkormányzattól is
segítséget várnak, és azzal
fenyegetőznek, hogy ellehetetlenítik
az intézmény munkáját."
- Ami az önkormányzatot illeti,
mi felajánljuk, hogy legálisan
fordulunk a Szerb Köztársaság
szerveihez, a problémában illetékes
minisztériumokhoz.
De nem gyorsíthatjuk meg a személyi
jövedelmek kifizetését.
"Időközben egy másik cég vette át
a vállalat vezetését.
Az új tulajdonos a régi dolgozók egy
részét továbbra is foglalkoztatja."
- Pillanatnyilag a termelésben 350
dolgozót alkalmazunk.
Ebből 120 új alkalmazott, míg a többi
az Agroziv dolgozója volt.
"Mivel a csődbe jutott Agroziv
vállalat a szerbiai gázművek
közvállalat részeként működött,
a sztrájkolók képviselői és a község
vezetői a szerb kormánytól is kértek
segítséget, de nem jártak sikerrel.
A szerb parlament a múlt héten
fogadta el a csődtörvényt."
- A legfontosabb dolog, hogy a rokoni
kapcsolatok, az eddigi csődbe került
vállalatok vagy átvitt vállalatok
során léteztek úgynevezett rokoni
kapcsolatok, amelyek új vállalatokat
nyitottak, és átmentették
a vagyonukat.
Ezeket a rokoni kapcsolatokat
az utolsó kifizetésig rendbe tették.
Azaz mindenkit kifizetnek a csődből,
és legutoljára jönnek az úgynevezett
rokoni szálak.
"Az állam azt reméli, hogy új,
valós befektetőket találnak
a csődbe jutott vállalatok számára.
A begaszentgyörgyi Agroziv egykor
az ország legnagyobb baromfi
feldolgozó üzeme volt, egy, másfél
ezer dolgozót alkalmazott.
A begaszentgyörgyiek több mint fele
kereste meg itt mindennapi
betevőjét."
Erdélyben az idén a vártnál is
bőségesebb a dinnye termés.
A romániai kistermelőknek azonban
szembe kell nézniük
az importdinnye áradattal,
amelyek ellepik nem csak a
bevásárlóközpontokat, hanem újabban
már a piacokat is.
Hogy fel tudják venni velük a
versenyt, a termelők kénytelenek
áron alul adni a termést.
A piacfelügyelet szerint az uniós
szabályozások miatt diszkriminációnak
minősülne ha kizárólag csak a
környék beli termelőket engednék
a piacra.
- A Szatmár megyei Piskol településen
néhány évtizeddel ezelőtt
sokan termesztettek dinnyét,
idén viszont már csak néhány
család mert belevágni, mert féltek
hogy a nyakukon marad.
Dobra Edit szintén ettől tart.
Most is több tonna érett dinnye
van a földjükön, de ezeket már
le sem szedik, mert
nem tudják eladni.
A háza előtt az út szélén próbálja
értékesíteni a falun átutazóknak.
Azt mondja képes lenne potom
pénzért odaadni az egészet
a felvásárlóknak, csak hogy
legalább a befektetett pénz
megtérüljön.
Nagyon bő termés volt az idén,
de a nagy szárazság volt
de mi öntöztük, és nagyon
szépek a dinnyék,
7-15 kilogramm között.
Itt az útmentén árusítjuk, mert
nem jönnek a felvásárlók,
itt egy lejért adunk egy kilogrammot,
ha jönnének a felvásárlók
50 baniért odaadnánk mert nagyon
sok és bő termés van.
A Görögországból és Törökországból
hozott dinnyét azonban
még ennél is olcsóbban megkapják
a nagybani piacokon a felvásárlók,
ezért már kevésbé veszik a
helyi dinnyét.
- Viszonylag mély hangja legyen
és zengjen.
Hogy ha van egy rezgése,
akkor azt jelenti, hogy jó
állapotban van.
Még tompán pöfög az valószínűleg
több mint egy hetet állt.
- Ez a nagy éppen 15 kg.
Románia észak-nyugati részén az
utóbbi években csökkent
az itt termett dinnye eladása,
mert a bevásárló központokat és a
piacokat is ellepte az import
dinnye.
A szatmártnémeti piacokon is szinte
fél áron kínálják a kereskedők
így a helyi termelők nem tudják
felvenni a versenyt velük.
- Ők megtehetik tulajdonképpen
azt hogy a mi áraink
alatt árulnak mivel, olcsóbban
vették meg.
Kiszámolni a mi árunknak a kilónkénti
befektetését elég nehéz lenne,
mert rengeteg faktor van amit
számításba kell venni.
Viszont ők megtehetik, hogy ha
teszem azt én 2 lejért
árulom, ők mellettem kiabálják azt
hogy 1 lej 50 bani.
És nekik még úgy is megéri.
Mert kevesebbért vették, nem
tudom, de mondták is hogy
figyelj én ennyiért vettem nekem
nem gond levinni.
Sokan azonban kimondottan a helyi
termelőket keresik.
- Én kizárólag csak helyi termelőktől
veszek,
két részt is, egyrészt azért mert
bízom abban, hogy
minőségi termékük van, másrészt
hogy segítsem egy kicsit a helyi
termelőket.
Hogy a pénz itt helybelileg
maradjon.
Velem szembe is van egy dinnye
árusító, de ott már megtörtént,
hogy nem olyat vettem amilyet
elvártam, de itt még soha
nem csalódtam.
A piacfelügyelet szerint az uniós
szabályozások miatt
diszkriminációnak minősülne,
ha kizárólag csak a környék
beli termelőket engednék a piacra,
de ha mégis megtennék az a
vásárlóknak sem lenne jó, mert
magasabbak lennének az árak.
Hogy ha csak a szatmári dinnye
lenne a piacokon, akkor valószínűleg
sokkal drágább lenne, 6-7 lej
mert nagyobb lenne a kereslet,
mint a kínálat, így aztán bárki
árulhat, akinek van termelői
engedélye és azok a kereskedők is
akik felvásárolt dinnyét árusítanak.
A Bihar és Szatmár megye határán
fekvő Érmihályfalva földjei
kedvezőek a dinnye számára.
- Ez a dinnye ez már levenni
való.
A Nagy-család már több mint 60 éve
foglalkozik dinnye termesztéssel.
Azóta a család minden tagja
megszerette ezt a tevékenységet,
és már a negyedik generáció űzi
ezt a mesterséget.
- Másképp ezt nem tudnám csinálni
manapság már.
Az ő dolgukat is megnehezíti
a messziről hozott dinnye.
Viszont a több évtizedes kísérletezés
a különböző technikákkal és
fajtákkal azt eredményezte, hogy
sok vásárló szerint az ő dinnyéjük
a legfinomabb az országban.
- Déliekkel fel kell vegyük a
versenyt.
Még aztán nagyon, nem csak
a belföldivel, hanem a külföldivel.
A görögökkel a törökökkel.
Ugye nekik nyilván sokkal
előbb van dinnyéjük,
de ha nyerünk egy kis időt
míg ideszállítják
ha én idejében elkezdem
csinálni, akkor ha én is
fedetten, tehát ha letakarva
fóliás rendszerrel,
akkor utóé tudom őket érni.
Például az idén nagyon kedvező
időjárás volt.
Jó idő volt, meleg is volt,
és eső nem sok volt felénk.
Úgy hogy tudott a növény fejlődni.
- A termelők azt mondják a dinnye
maffiával folytatott harcot
és a kemény munkát kárpótolják
az elégedett vásárlók is
a mézédes dinnye amit még akkor sem
tudnak megunni, ha már több mint
fél évszázada csak ez tölti ki
az életüket.
Gyergyóban évek óta illegális
gyümölcs és gombagyűjtők károsítják,
évente mintegy 50 ezer euróval
a helyi közbirtokossági területek
tulajdonát.
A szomszédos megyéből érkezők
és málnát szednek le engedély nélkül.
A tulajdonosok, az erdészek,
a rendfenntartók
és az önkormányzatok legtöbbször
tehetetlenek.
Idén összefogtak és közös
ellenőrzéseket tartanak.
- A Romániában érvényben lévő
erdészeti törvény értelmében
egy fő napi 3 kg erdei gyümölcsöt
szedhet le saját használatra
és rendelkeznie kell az adott terület
tulajdonosának a jóváhagyásával.
Eddig azonban Gyergyóban senki
nem kért hivatalos engedélyt
az áfonyabegyűjtésre vagy a
gombaszedésre.
- Az engedélyeknek a megszerzéséhez
mindenképpen a tulajdonosnak a
jóváhagyása illetve a törvények,
a rendelkezések szerint a területet
kezelő
erdészeti hivatalnak a beleegyezése
nélkül
nem volna szabad erdei gyümölcsöt
szedni.
Ez alól kivételt képez az,
aki saját célra,
otthoni eltevésre gyűjt
erdei gyümölcsöt.
- A tulajdonosok, erdészek,
rendfenntartók
és önkormányzatok legtöbbször
tehetetlenek voltak
az illegális begyűjtésekkel szemben,
az erdei gyümölcsöket
és a gombákat pedig ki-ki úgy
értékesítette, ahogy tudta.
Hálózat is működik e téren,
hiszen más megyékből
a helyszínre szállítják az
idénymunkásokat,
akik megbízóiknak adják át a
begyűjtött áfonyát, málnát, gombát.
Az idei szezonban a helyi hatóságok,
az erdészek, a helyi rendőrök,
az állami rendőrök
és a polgárőrség nagyobb figyelmet
fordít a begyűjtésekre.
Közös ellenőrzéseket tartanak és az
eredmény pedig több mint biztató,
hiszen a bírságok és az engedély
nélkül begyűjtött gyümölcs elkobzása
nagyon sok idegenből érkezőt
elriaszt.
A legutóbbi rajtaütésen mintegy
700 kilogramm áfonyát foglaltak le.
A törvénytelen begyűjtések mellett a
másik nagy gond az,
hogy az erdőszéleken felvert
táborhelyeken
szeméthegyeket hagynak hátra a
szezonmunkások.
- Szeretnénk visszaszorítani az
illegális tábor-sátorhelyeket,
szeretnénk visszaszorítani az
illegális árulásokat,
az út menti árulásokat,
ezért ellenőrizzük
és nagyobb hangsúlyt fektettünk az
idén erre a dologra.
- A helyi rászorulók támogatása egyik
nem titkolt célja a szigorúságnak,
hiszen a begyűjtők többsége szociális
segélyre szoruló.
A gyergyószentmiklósi Sándor János
családjával jár a havasokba áfonyát
gyűjteni.
Minden héten szednek erdei
gyümölcsöt,
ami jelentősen segíti népes családja
megélhetését.
- Ebből élünk még vagyon ez a kicsi
szezon, s amíg lehet, evvel élhetünk,
mert kevés ez a kicsi szocsiál
segély, amit adnak
s a kicsi gyerekpénzt adják.
Úgyhogy ebből élünk mi
szegény emberek.
- Még jövő héten biztos szedjük.
- Majd jövök.
- A gyergyószentmiklósi
erdeigyümölcs-begyűjtő
központ vezetője elégedett az idei
szezonnal,
hiszen a rendfenntartó szervek
munkájának köszönhetően
megnőtt az ide beadott erdei gyümölcs
mennyisége.
Eddig mintegy 30 tonna
erdei gyümölcsöt vásárolt fel a
termelőközpont,
ami az elmúlt 10 év
rekordbegyűjtésének számít.
- Úgy néz ki, hogy lassan-lassan
kezdünk rendbe állni
az erdei gyümölcs begyűjtéssel.
Már úgy értem, hogy Gyergyóban is.
Tudniillik egész Hargita megye
területéről begyűjtsük,
itt tároljuk, és innen küldjük majd
tovább.
- A gyergyói áfonyát leginkább
németországi cégek vásárolják fel,
akik az élelmiszer- és a
gyógyszeriparban
hasznosítják a székely kokojzát.
A telepen 80 tonna gyümölcsöt tudnak
tárolni,
de van egy sokkoló kamra is, ahol 15
tonnát lehet azonnal lefagyasztani.
- A Gyergyószentmiklósi
Közbirtokosság elnöke
még nem lehet teljesen elégedett,
hiszen sok hátulütője van annak,
hogy minden a rendes kerékvágásba
haladjon.
Bár tárgyalások voltak az
áfonyaértékesítéssel kapcsolatban,
eddig még egyetlen céggel sem
sikerült szerződést kötni.
Pedig jó üzlet a gyergyói
erdei gyümölcs,
ugyanis a közbirtokossági
területekről nagy mennyiségű,
értékes árut lehetne begyűjteni.
- Ezekről a területekről olyan 15-20
tonna, amikor jó termőév volt,
begyűjthető volt feketeáfonyából.
Málnából 7-8 tonnát tudtunk
begyűjteni.
- A helyi rendőrök csapata naponta
tart ellenőrzéseket
a hegyi utak mentén.
Tény, a Gyilkos-tó felé ma már alig
látni gombát,
vagy erdei gyümölcsöt kínálót az út
szélén,
ahogy hevenyészett sátortáborokat is
ritkán találni a hegyekben.
Ez azért is üdvös, mert a mostani
szigorúságnak az egyik fő oka
a Gyergyószentmiklós és a környék
ivóvizét biztosító Békény
és a beléje torkolló patakok vize
tisztaságának megóvása
a hívatlan vendégektől.
Kárpátaljai gazdák is felajánlották
termésük egy részét több mint
4 tonna búzát csatlakozva a magyarok
kenyere kárpát-medencei
gyűjtési akcióhoz.
Az ünnepélyes úgynevezett
búza-összeöntést
a Nagydobronyi Irgalmas Szamaritánus
Gyermekotthonban tartották.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány
mellett az idén
a kárpátaljai református árvaház is
az egyik kedvezményezettje
az akciónak.
- Kárpátalja minden magyarlakta
településéről érkezik a búza.
Mintegy 80 lelkes vállalkozó,
magánszervezet
és agrárgazda adományozta termését
a Magyarok kenyeréhez.
- Olyat, mint gyűjtést nem hirdettünk
meg, csak szóbeszéd útján terjedt,
hogy lesz egy ilyen ünnepség, egy
szimbolikus rendezvényt akartunk.
Ennek ellenére itt egy jelentős
több mint négy és fél tonna
mennyiségű, búza gyűlt össze.
- A verbőci gazdák 2 tonna búzát
gyűjtöttek.
- Az idei búzatermés az viszonylag
jónak mondható,
jó közepes vagy kicsit a fölött is,
mindez dacára annak,
hogy az időjárás elvileg nem igazán
kedvezett a búzatermésnek,
de az asztalra való kenyér az
meglesz,
sőt jó szokásunkhoz híven ebből jut
másoknak is.
- A szolidaritási akciót 4 évvel
ezelőtt Korinek László,
pécsi professzor indította el.
Az első évben 9 tonna búza jött
össze, a második évben 20,
tavaly 100, idén már a magyarországi
gyűjtésekből 170 tonna gyűlt össze.
Az adományt jótékony célra fogják
fordítani.
A Böjte Csaba vezette Dévai Szent
Ferenc Alapítvány
mellett a kárpátaljai, Nagydobronyi
Irgalmas Szamaritánus Református
Gyermekotthon
egy éves kenyérellátását is
biztosítani szeretnék.
- Hogy miért vagyok itt, az az,
hogy itt indítsunk,
itt is indítsunk el egy olyat,
ami egyszerre mutatja a magyarok
összetartozását és azt,
hogy szolidárisak vagyunk,
hogy itt a 70 kislánynak gondoskodni
fogunk egész évi
kenyérről és talán még többet is
tudunk küldeni, hogy ne csak ők,
hanem a környező népek gyerekei is
ehessenek kenyeret.
- A Nagydobronyi Irgalmas
Szamaritánus
Gyermekotthonban 70 árva,
félárva leánygyermeket nevelnek.
A lányok igazi otthonra találtak itt,
a nagyobbak a kicsikkel foglalkoznak.
- Játszani, meg a legjobban
festeni meg főzőcskézni.
- Sokan betegen kerülnek ide az
otthonba.
- Én 12 éve vagyok itt.
Édes anyukám meghalt 3 éve,
édes apukám meg most beteg.
12 éve vagyok itt.
8 hónapig voltam kórházba
csípőficammal,
négyszer voltam műtve a kórházba.
- A gyermekotthon állami támogatás
nélkül,
segélyekből működik, immár 18 éve.
Minden adománynak örülnek.
- Ez nekünk egy kimondhatatlanul
nagy öröm,
és én azt hiszem, hogy a gyermek
ennek örülni fognak.
A másik dolog pedig, évente minimum
7 tonna az,
ami szükségeltetik nekünk,
nemcsak kenyérlisztként, hanem
különböző tésztafélék
készítéséhez is.
- Szinte biztos vagyok benne, hogy ez
az akció, jövőre is folytatódni fog
és szélesedni fog hiszen nagyon nagy
a jelentősége,
nemcsak a jótékonyság szempontjából,
hanem bizonyítja a magyar nemzet
szolidaritását.
- A Magyarok kenyeréhez,
amit augusztus 20-án
Budapesten fognak megszegni,
a kovászt ezúttal az egyik
kárpátaljai magyarlakta település,
Verbőc adja majd.
- Széleskörű gyűjtést szerveznek
a legnagyobb nagyváradi köztéri
szobor felújításáért, a
Szacsvay-szoborért.
Szacsvay Imre a magyar országgyűlés
mártír jegyzője volt,
aki az 1848-49-es szabadságharc
idején aláírta a Habsburgok
trónfosztását szavatoló függetlenségi
nyilatkozatot.
Ezért kivégezték. Köztéri szobra
a helyi magyar közösség egyik
szimbóluma és a március 15-i
megemlékezések fő helyszíne
a romániai rendszerváltás óta.
- Ha mindek elnyomnak Romániában,
ez nem csak a magyaroknak,
hanem a románoknak a korlátozott
szabadságát jelenti.
Ez tehát a szabadság egyetemes
üzenete.
Az 1989-es rendszerváltás óta
így zajlanak nemzeti ünnepünk
megemlékezéseinek központi
rendezvényei,
Szacsvay Imre egész alakos szobránál.
Évről-évre a bihari magyar
pártok képviselők vezető politikusai
méltatják a magyar országgyűlés
egykori jegyzőjének érdemeit.
Az Ezredévi emlék téren álló
egész alakos köztéri szobránál.
Markó Ede alkotását 1907 március
15-én állították fel,
helyi kezdeményezés eredményeként
jelenlegi helyére.
És azóta is Nagyvárad legnagyobb
magyar köztéri szobra.
1867-ben a város már eldöntötte,
hogy vértanu népképviselőjének
egy impozáns szobrot emel,
sajnos hogy mintegy 40 évig
jött létre ez a szobor,
közadakozásból és helyi
kezdeményezésből.
Egy nagy társadalmi esemény keretében
hiszen a közeli Garasos-hidat
lezárták és csak jegyekkel lehetett
a megnyitóra jönni.
Tribünöket állítottak fel a szobrot
letakarták egy nemzeti
színű zászlóval és hát mindennek
egy olyan keretet adtak,
amely által tulajdonképpen ez a
szobor a hazaszeretetnek a
szimbóluma lett.
1937-ben lebontották a szobrot
és helyi múzeumban tárolták.
Majd a hatalom változás után
1942 május 5-én helyezték vissza
ekkor hangzott el, hogy a szobor
addig marad itt,
amíg a váradi magyarságnak lesz elég
ereje ahhoz, hogy érdekeit
érvényesítse.
Fő alak Szacsvay Imre, úgy van
ábrázolva, mint aki éppen
aláírja a függetlenségi nyilatkozatot
tehát emiatt a szobor talapzatán
"csak egy tollvonás volt a bűne"
szöveg is olvasható, és lényegében
nagyon sikerültek a mellék alakok is,
hiszen a márvány asszony, a
mártíromságot jelképezi,
illetve hát az oroszlán a bárosságot.
A szobrot az 1942-es helyre állítása
óta soha nem újították fel.
A Bihar megyei RMDSZ ezért
kezdeményezte a felújítást.
Műemlékes szakértőink jelezték, hogy
a talapzaton több repedés is van.
És megérett egy felújításra.
Elkészítettünk egy előtanulmányt
Jakabbfy László mérnök úr
felmérésével és megkerestük azokat
a szakembereket, akik el tudnák
végezni a munkálatokat, és jelezték,
hogy kb. egy olyan 3-4 hónapos
munkával teljesen meg lehetne
újítani a talapzatot.
Ehhez ilyen címletű különböző
téglajegyeket bocsájtanak ki
melyekből bárki vásárolhat a Bihar
megyei RMDSZ székházában.
A felújítást a pénz összegyűjtése
után azonnal megkezdenék.
- Van vagy 4-5 kődarab amit
ki kéne cserélni teljesen.
Ezt annak idején magyarországi
Sütő helységből faragták ezeket a
köveket.
Tehát onnan kéne most is
beszerezni azt a követ.
Aztán nagyon lényeges
a kihézagolása a hézagoknak,
ugye mert itten mohásodás
ez-az meg vízbefolyás mind
tovább rontja és teszi tönkre
az egész alapzatát a szobornak.
Bár a szobor jelenleg a városi
önkormányzat tulajdonában van
a felújítás idejére átruházzák
a műemlék kezelési jogát a Bihar
megyei RMDSZ részére, mely a helyre
állítás után visszaadja azt a
városnak.
- 70 éves Hidi Endre keramikus.
A Nagydobronyban született
ma is ott alkotó művész
az évtizedek alatt sajátos stílust
hozott létre, amelyet Hidi kerámia
néven szoktak emlegetni.
A mester saját bevallása szerint
amit készít, az a hagyományokhoz
kapcsolódó, de tájegységhez nem
kötődő magyar kerámia.
Jellegzetes alkotása a Miska kancsó
és a kismenyecske, valamint a magyar
motívumokat sajátos színvilággal
bemutató falitányérok sorozata.
- Hogy valamit is el tudjunk érni
az agyaggal, ahhoz az agyagnak
tökéletesnek kell lenni.
Sajnos csak emlékszünk vissza szép
időkre, amikor a hegyből olyan tiszta
agyag, mint a vaj, olyan tiszta,
hogy tökéletes.
No, ezek az idők elmúltak.
Ha kész az agyag, akkor lehet
dolgozni, lehet korongozni.
Kézzel formázni kis figurákat,
amiket a legjobban szeretek
néphagyományt megőrző: juhász,
kismenyecske, Miska kancsó.
Rájöttem, hogy az én szívemnek
a legkedvesebb a népi.
Visszamentem a gyökerekhez,
és a régi hagyományos fazekas
munkára, de én a fazekasságot
mint segítséget vettem.
Szerintem mindenféle nagy művésznek,
ha megtanulna tökéletesen korongozni,
a munkához szinte súg, mit lehet,
és a munkát megkönnyíti, formákat
megkorongoz, összerakhat figurákat,
állatokat, bármit meg lehet csinálni
agyagból.
A korong nekem a segítségem,
a súgóm.
Mert sokszor, amikor az ember
korongoz, akkor az agyag diktálja,
hogy mi legyen belőle.
És amikor kérdezik, hogy milyen
kerámia, akkor vagyok nagy gondban,
hogy mit képviselek.
Mondom, hogy Magyar kerámia,
tájegységhez nem kötődök,
mert nem akarok kopírozni sem
korondit, sem Magyarországon
a hagyományőrzőket, mert azt szűknek
tartottam.
Mondtam, hogy a művészettörténészek
megoldják, magyar kultúrán nőttem
fel,
rádión, tévén, nekem mindig az agyag
diktálja, amikor bajban vagyok
azt szoktam mondani, hogy Hidi
kerámia.
Amikor a legnagyobb dolgokat
csináltam, 60-70 centis dolgokat,
akkor itt a területi zsűri mindet
kiselejtezte.
Hát én fogtam magam, elmentem
az országos zsűrire.
Ott is a 15 tagú zsűri csak nézett,
húzogatták a vállukat.
Mondom ezt én csinálom,
magyar vagyok.
Műhelyt csináltam, kemencét
építettem, ez magyar kerámia.
És akkor a zsűri egész más hangot
vett és mindent elfogadtak.
(zene)
A kárpát-medencei szórvány
színjátszó tábor fogadta
a fiatal színjátszókat a vajdasági
Beszdánban.
A felvidéki, erdélyi, vajdasági
és magyarországi fiatalok
egy hát alatt három drámát
állítanak színpadra.
A tábor célja, hogy a Kárpát-medencei
amatőr fiatal színjátszók,
megismerjék egymás színjátszásának
sokszínűségét.
- A vajdasági Beszdánban a műkedvelő
színjátszás a 19-dik századba
nyúlik vissza az 1860-as években
neves színészek játszottak a
bácskai településen, emléküket
a színház falai őrzik.
A régmúlt idők lelkes amatőr
színjátszásának állítanak emléket az
első Kárpát-medencei Szórvány
Színjátszó Táborral.
- Beszdán nagy hagyományokat
ápol az amatőr színjátszás területén
tehát már a múlt század elejétől
fogva voltak,
elejébe természetesen népszínművekkel
kezdtek és több csoport is
működött a faluban és ez a hagyomány
nagyon sokáig élt is.
És volt aki éltette is, aztán persze
jöttek a háborús idők már az utóbbi
háborús idők, ezek a 90-es évek,
amikor úgy megszűnt szinte minden
létezni.
És akkor a 90-es évek közepe táján
néhány lelkes fiatal újra neki indult
köztük én is és akkor próbáljuk
tovább fenn tartani ezt a hagyományt.
Most egy hétig erdélyi, felvidéki,
magyarországi és vajdasági
fiatalok töltik meg élettel az ódon
falakat.
- Szerintem a színészet nem lehet
szakma, mert ha szakma,
akkor az látszik is a színpadon,
mert szerintem, de ez minden
munkával így van, hogy az aki
hivatás szerűen űzi,
az pont az különbözteti meg
hogy szakma szerűen, hogy van benne
az a plusz az a lélek, ami úgy
süt.
Az árad az előadóból.
- Kezdje Norbi és, kezdi Áron
és Melinda,
és Mia, és Viktor.
- Már a tábor elő reggelén
koncentrációs és szituációs
gyakorlatokkal kezdtek a fiatalok.
A nevettetés és az egymásra
hangolódást próbálták.
- A napot úgy osztottuk be, hogy
reggel és délelőtt
színész mozgás meg különböző
szituációs játékoknak a
felvezetése, ezzel foglalkozunk
délután pedig a konkrét előadásokra
készülünk, mert a fő célunk az volt
hogy mikor
innen elmegyünk akkor hagyjunk
valamit emlékbe.
A felvidéki Haizok Melinda Tennessee
Williams darabban játszik.
A figuráján már a tábor előtt
elkezdett dolgozni.
Alapvetően inkább a drámaibb
figurák állnak közelebb hozzám.
És ugye a Tennessee-darab is egy
ilyen figurát alkot.
Úgy hogy mindenképpen örültem
amikor ez a darab is ugye szóba jött.
Hogy ezt a szerepet is el lehet
vállalni.
Úgy hogy én ezt már nagyon várom,
persze vannak ugye vidám darabok
a komédiák, abban egy teljesen
más stílusban találja meg magát
az ember.
Három bemutatót terveznek egy
népszínmű valamint egy klasszikus
és egy dokumentum dráma kerül
közönség elé egy hét alatt.
Mi egy dokumentum darabot csinálunk
meg aminek az címe,
hogy Gobám, ez egy többször ismétlődő
szófordulatból
született meg, ez egy valós eseményen
alapuló
történet, ami nagyon terheli
elsősorban a fiatal lányok életét
a mindennapjainkban, akiket
becsapnak és aztán
prostitúcióra kényszerítenek,
természetesen a reményeink szerint
majd látható darabban semmi sem
olyan mint a valóságban.
Tudom ki az apám, úgy hogy
jobb ha hallgatsz.
- Igaz. Én se.
- Mit én se?
- Intenzív szöveg tanulás estébe
nyúló próbák kellenek ahhoz,
hogy a művek ilyen rövid idő
alatt megszülethessenek.
Kicsit féltékeny, nem úgy mint maga.
Miért lennék én rád féltékeny?
Ó! Maga sem egyszerű eset. Mit
gondol kire gondolok?
Na kire?
Hát gondolkozzon.
Ja azt hiszem az olyan egyszerű.
Kinek a pap, kinek a papné.
Mi van a papékkal?
Már az is hogy egy új karaktert
kell állítsak azáltal is több
ismeretet szerzek afelől
hogy különböző karaktert tudjak
eljátszani, ezt szeretném én a
jövőmben is, hogy egy nagyon
változatos karakterem legyen
nekem.
Te csapatod erre.
A másik csapat erre.
Erre kellene egy szituációt
úgy kihozni,
hogy egy picit hasonlít mind a két
kép a lopótökhöz.
Képességfejlesztés az nekem nagyon
a hasznomra válik,
mivel nem érzem magam egy
nagyon nagy színésznek,
de mégis úgy érzem, hogy
valahogy jó vagyok benne.
A tábor célja, hogy a Kárpát-medence
magyar lakta első sorban
szórvány településein élő amatőr
fiatal színjátszók megismerjék
egymás színjátszási sokszínűségét.
- Egyház-turisztikai iroda nyílt
Nagyváradon.
A cél, hogy Szent László városának
tetemes római katolikus örökségével
megismertessék a turistákat,
valamint hogy a 45-50 ezer átutazót
ne csak pár órára,
hanem akár több napra is Nagyváradon
marasztalják.
- Ugye Nagyváradban az a szenzációs
ugye, vannak szecessziós,
eklektikus városok Magyarországon,
Európában, mindenütt.
Mindegyiknek van egy kiforrott
stílusa,
tehát valamilyen iskolát követtek.
Nagyváradnak az a szépsége,
hogy itt minden megfér.
- Ismerős, bár nem túl gyakori kép
Nagyvárad belvárosában.
Ez a pedagógusokból álló csoport
nem csak Szent László keresztény
örökségére,
hanem a 20. század elején épült
eklektikus
és szecessziós bérpalotákra,
sőt Várad irodalmi vonatkozásaira is
kíváncsi,
Ady Endrére, meg a Holnapra.
Idegenvezető kíséri a csoportot,
hogy bevezesse őket a város rejtett
kincseibe.
- A magyar órákon szót ejtek
ezekről az értékekről,
éppen ezért tartottam fontosnak,
hogy eljuthassak arra a helyszínre,
ahol Ady is egy időben,
mint újságíró
és költő tevékenykedett.
Engem nagyon elvarázsolt Nagyvárad.
- A város leglátogatottabb műemléke
elé érünk,
az európai barokk reprezentatív
épületegyütteséhez,
a püspöki székesegyházhoz és
palotához, melyek a bécsi építész,
Franz Anton Hillebrandt munkáját
dicsérik.
Ezek megtekintését egyetlen
Váradra érkező turista sem hagyja
ki a programjából.
- Csodálatos ez a város, nem is
gondoltam volna, hogy ez ekkora,
és ennyi gyönyörű épület van benne,
úgyhogy, én csak ámulok és
bámulni tudom.
Nyári egyetem alkalmából jöttem ide,
a szlovákiai Révkomáromból,
én is magyar vagyok, és remélem,
hogy még sokáig leszünk magyarok mi
is ott, meg itt is magyarok.
- Az ország nyugati kapuján Erdély
felé haladó turizmus,
évente 40-50 ezer ember,
hagyományosan pár órát szán
a barokk épületegyüttes
megtekintésére.
A város keresztény és világi,
épített és kulturális öröksége
azonban ennél jóval nagyobb.
- A nagyváradi egyházmegye,
a püspöki székhely,
Nagyvárad rengeteg értékes műemlékkel
rendelkezik,
és ezt azért büszkeséggel meg is
vallhatjuk a világ előtt,
hogy ezeknek a megalkotásában,
létrehozásában a római katolikus
egyház
hatalmas részt vállalt fel az idők
folyamán.
Itt van ez a hatalmas készlet,
és ennek a megismertetése nagy
feladat,
és egy nagy lehetőség.
- Az egyház-turisztikai központ
ezért dolgozott ki rövid,
közép és hosszú távú stratégiát
a lehetőségek kiaknázására.
Első körben a székesegyház környékén
akarják
a programlehetőségeket gazdagítani.
- A kiállítóhelyek felületének és
minőségének a javításával,
szakszerű, szórakoztató
idegenvezetésekkel,
különböző programokkal, koncertekkel,
kiállításokkal próbáljuk vonzóvá,
látogathatóbbá tenni ezt a közvetlen
területet,
ami már amúgy is népszerű a turisták
között.
- Középtávon egész Nagyváradra,
hosszú távon pedig
a Nagyváradi Római Katolikus
Egyházmegye területére
kívánják ezt kiterjeszteni.
Nagyvárad felfedezésére már kínálnak
is túraútvonalakat,
erről árulkodnak ezek a szórólapok.
- Hosszú távon az igazi álmunk az,
hogy ezt az egyházmegye szélesebb
területére is kiterjesszük,
nagyon sok izgalmas pont van az
egyházmegyében,
mind középkori, ma nem föltétlen
katolikus kézben lévő,
de a katolikus szellemi, lelki,
tárgyi hagyatékhoz tartozó templomok,
csodálatos barokk épületek,
szerzetesi kolostorok, templomok,
ezt szeretnénk hozzáférhetővé tenni.
- Nagyváradra utazás előtt
tájékozódni is lehet
az egyházmegye turisztikai honlapján.
- A weboldalnak tulajdonképpen a
legfontosabb funkciója az lenne,
hogy a nagyváradi római katolikus
vonatkozású turisztikai célpontokat,
turisztikai látványosságokat olyan
szemszögből tüntesse fel,
illetve olyan adatokat szolgáltasson
róluk, amelyek mindenképpen hitelesek
a ma népszerű oldalakon is gyakran
helytelen információk jelennek meg,
és ezt szerettük volna kizárni és egy
huszárlépéssel áthidalni.
- A nagyváradi egyház-turisztikai
központ
a Kanonok soron kapott helyet és
bárki betérhet,
akinek kérdése van egyházi műemlékek
látogathatóságával kapcsolatban.
- Íjászat, középkori játékok
kardvívás és nemezelés,
mindezt kipróbálhatták a gyerekek
a Vajdasági Magyar Cserkész
Szövetség táborában. A
kishegyesi Velker tanyát
mintegy 300 táborlakó vette birtokba.
A Vajdasági Magyar Cserkészek
25-dik nagytáborában a gyerekek
karddal csaptak össze, gólya
lábon sétáltak,
a bátrabbak még középkori
láncinget is ölthettek.
Ez, nagyszerű.
A táborlakóknak szigorú szabályokat
kell betartaniuk, a reggelt
szent misével kezdték, de a nap
folyamán sem unatkoztak a gyerekek.
Mindenféle középkori játékokat,
fakardozunk, botozunk, birkózunk.
A táborban az íjászkodás csínját
bínját is elsajátíthatták a
cserkészek.
- Bal kézzel fogod itt. Kicsit
lejjebb, itt fog elfutni a vessző
a kezedben, tehát erre az oldalra
teszed.
Azért van itt bevágat, hogy ide
fog beakadni.
És amikor beakasztottad, megfogod
jobb kézzel itt,
nem úgy fogod, nem markolsz rá
hanem beakasztod az ujjaidat az
idegbe.
- A régi mesterségek tárháza volt
az idei tábor.
Kovács izzította a vasat a lányok
nemez labdákat készítettek,
még a fafaragást is kipróbálhatták
a gyerekek.
A magyarországi Horváth Henrietta
szerint az ilyen jellegű tábor segít
az önállósodásban, hiszen itt
mindent saját maguknak kell
megoldani.
Az altáborban már első nap
elkészültek az asztalok és székek is
amelyeket a gyerekek maguk
készítettek.
Igazából ez egy ilyen nomád féle
tábor.
És sok mindent megtanulunk
a csomózástól kezdve a tűzrakásig.
És ez igazából ez az élethez
segít.
- Hajrá!
- Nagyon jól érezzük magunkat,
mindig vannak programok,
az első két nap egy kicsit
húzós nehezebb,
de felépítjük a tábort aztán minden
jó és könnyű.
Az idén Vajdaság mellett
Szlovéniából, Erdélyből, Felvidékről
Magyarországról, és a külföldi magyar
cserkész szövetségből is érkeztek
részt vevők. A cserkész mozgalom
25 éves múltra tekint vissza
a Vajdaságban.
- A cserkész tábor az a cserkész
munkának a koronája.
Ami azt jelenti, hogy egész évben
vagy pl. most 25 év alatt
amit éltünk, léteztünk ez a jubileumi
tábor ez bizonyos módon
kifejezi hogy a kik vagyunk, mik
vagyunk, mivel foglalkozunk,
mennyire tudunk összetartani,
mennyire vannak barátaink,
mennyire nincsenek barátaink,
tehát mind ezt kimutatja ez a
jubileumi tábor.
A hagyomány ápolás és a magyar
kultúra fontos a szervezők számára.
Az idei tábor tematikája egészen
Mária Terézia idejére nyúlik vissza.
A táborparancsnok Salamon
Szilvia játszotta az uralkodónő
szerepét.
Táborunknak a keretmeséje Mária
Terézia, méghozzá
abból az időszakból, amikor itt
a törökök végig vonultak
és elnéptelenedett a terület.
És igazából Mária Terézia volt
aki benépesítette.
És megalapította ezeket a
városokat.
Ezért hét altáborunk van,
és mindegyik valamelyik vajdasági
városnak a nevét viseli.
Szabadka, Zombor, Újvidék, Becse,
Nagybecskere,
Karlóca és Bécs, ez a hét altábor
neve.
A Karlóca altáborban, mintegy
30 gyerek van.
- Főleg ilyen 10 és 13 év közötti
korosztály van itt.
Hét lányunk van a többi mind
fiú, ezenkívül ugye
páran vagyunk itt még idősebb
vezetők, akik így az altábort
próbáljuk felügyelni meg
irányítani.
Pilinszky Katalin Zürichben él.
A svájci körzet parancsnoka
és már 8 éves kora óta
cserkész.
- Én életemben először vagyok most
Vajdaságban.
Szerintem egy nagy élmény így
testvér szövetségeket
meglátogatni, látni, hogy itt is
ugyanaz a cserkészet folyik
habár nem egészen ugyan úgy
folyik, mert azért kulturális
különbségek vannak, de alapjában
véve ugyan az, mint amit
mi csinálunk kint.
Szombaton nyílt napot tartottak a
táborban a gyerekek szülei is
részt vehettek a programokban.
Napközben már a tábortűz helye is
elkészült, ahol minden este
összegyűltek a fiatalok.
- A fiatalok közül, ha kevesen is,
de akadnak, akik tudatosan
választanak hivatásul hiányszakmát.
A zetelaki Jakab Árpád a
Székelyföldön hiányszakmának számító
patkolókovács mesterség mellett
tette le voksát.
Több éves, magyarországi tanulmányait
követően,
ma már Székelyföld egyetlen mobil
patkolókovácsa.
- Korán reggel kezdi a napot
Jakab Árpád,
aki mobil kovácsműhelyével érkezett
ezúttal egy székelyudvarhelyi
lovardába.
- A patkót meg tudom melegíteni
a munkálatokhoz,
tehát van kohóm, mobil kohó,
ami gázpalackról működik,
hegesztő, tehát igazából, ami a patkó
megmunkálásához szükséges,
az minden megtalálható benne.
Ez a német és angol stílus, az,
hogy egyedül patkol az ember,
hogy kész patkót igazít fel a ló
lábára,
tehát igazából az angoloknál van
a hazája
ennek az egész ortopéd patkolásnak.
- Árpád már gyerekkora óta él lovak
között,
s azóta vonzotta a patkolókovács
szakma is.
Állatorvos bátyja tanácsára az
érettségit követően
évekig tanult Magyarországon
speciális iskolában
és kiváló kovácsmestereknél is.
- Távol álljon tőlem, hogy én
ítélkezzek bárki felett is,
de nem látom annak se értelmét,
hogy elmenjek egy 4 éves egyetemre,
aztán hazajöjjek, és elmenjek
teljesen máshova,
más irányba dolgozni.
Tehát annak nincs értelme,
elköltöm a szüleim pénzét,
mert ugye egyetemen nem keresel
pénzt, és még el is keseríted őket,
mert még nem is azzal foglalkozol,
amit igazából tanultál.
Egy lónak nem olyan nagy a
fájdalomküszöbe,
mert rögtön jelez, hogyha baj van.
- Árpád szerint ehhez a munkához
elengedhetetlen a lovak anatómiai
ismerete.
Szakszerű patkolást anélkül nem lehet
végezni,
hogy ne ismerné a ló lábát,
ízületeit,
s hogy ne látta volna boncasztalon is
a lóláb felépítését.
- Itt nálunk ugye más jut eszébe az
embereknek arról,
ha valakiről azt mondják, hogy na,
ő kovács.
Tehát akkor teljesen más jut eszébe.
Az jut eszébe, hogy valaki
mocskos, morcos, púpos,
és egész nap vasat üt egy sötét
műhelyben.
- Míg hevül a mobil kohóban az előre
gyártott patkó,
jut idő az életfilozófiára is.
- Tegnap beszéltük el egy barátommal,
hogy nem tudja,
hogy mit csináljon, mondom,
hogy mindegy,
tehát ha te egész életedben fakanalat
akarsz faragni, az se gáz,
csak tudjad, hogy kinek, milyent,
és te faragjad a legjobbat!
- Árpád, ha nem is faragja, de addig
kalapálja a felhevült patkót,
míg az a kívánt formát felveszi.
Aztán néhány próba következik,
mindaddig, amíg tökéletesen
illeszkedik a ló patájára.
- Már most megmutatkozna,
hogyha valamit rosszul csinálunk,
ugye meg kell nézni a távolságokat,
egyforma legyen, itt egyforma legyen,
tehát ezeket elég nehéz elsajátítani,
megtanulni,
hogy a megfelelő pontokban legyen
a súlyelosztás.
Pont ez az, ami nehéz,
ez ami megkülönbözteti egyik kovácsot
a másiktól.
Van, aki figyel erre, van, aki nem.
- Székelyföldön gyerekcipőben jár még
a lovas- sport, - turizmus
és - oktatás, de felívelni látszik -
Árpád szerint
a Nyugat-európai országokhoz
hasonlóan pár év múlva
itt is nagy igény lesz a hozzá
hasonló szakemberekre.
- A szépsége az az, hogyha megbíznak
az emberek benned.
És rád mernek bízni egy olyan
állatot,
ami ugye általában közel áll a
szívükhöz.
- Árpád a sportlovakra szeretne
specializálódni,
de emellett gyakran patkol igás
állatokat is.
Mint mondja, a siker számára az,
ha ló és lovasa egyaránt elégedett.
- Nagyon megörültem,
hogy ilyen szakember
fog dolgozni itt Székelyföldön,
mert ritka,
sőt, nincs is, azt hiszem egyről
tudok,
aki ilyenszerűen meg szakszerű autója
van meg szakmabeli fog lenni,
úgyhogy nagyon fontos a lovak
szempontjából is,
hogy hogyan van a patkó, meg jobban
értenek hozzá,
mint az itteni emberek, mert odakint
azért sokkal fejlettebb a patkolás
meg a lóról való tudásuk,
mint itt, Székelyföldön.
- S bár naponta több használt patkó
is a kezébe kerül,
Árpád azt mondja, jó
pályaválasztáshoz nem csak szerencse,
de tudatosság is szükségeltetik.
- Azt mondják, a használt patkó az,
ami szerencsét hoz,
de én úgy gondolom, hogy a saját
szerencsénk kovácsai vagyunk.
Szerencsés vagyok, olyan szempontból,
hogy jó emberek mellé kerültem,
jó mesterek mellé kerültem,
jók voltak a kovácsok,
akiktől, mint szakemberek ott voltak
topon, s ott vannak a mai napig,
tehát ilyen szempontból szerencsés
vagyok.
Hogy az a sok patkónak tudható-e be,
azt nem tudom.
- Igazi ínyencségeket kóstolhattak
mindazok,
akik ellátogattak a
felvidéki Kamocsára
a nemzetközi gasztronómiai
fesztiválra,
ahol több ezren forogtak a kondérok
körül, hogy megkóstolhassák
a tájegységre jellemző legfinomabb
ételeket.
- A Vág parti településen
13. alkalommal rendezték meg
a gasztronómiai fesztivált,
mely évről évre mintegy tízezer
látogatót vonz Kamocsára.
Az ínycsiklandó illatok és falatok
mellett a látvány is magáért beszélt,
a résztvevők hetekig készültek,
hogy kreatív standjukkal elnyerjék
a zsűri tetszését.
Ez a csehországi csapat egy
barlangot készített a versenyre.
- Főként azért jövünk, mert nagyon
tetszik itt a hangulat,
és mi is kitalálunk mindig valami
újat, azt főzzük, amit szeretünk,
most épp pacalpörköltet,
marhagulyást és őzgulyást.
- Az idei főzőversenybe mintegy
260 csapat nevezett be,
s ezúttal 10 kategóriában mérhették
össze tudásukat.
A hagyományos húsos, bográcsos
ételek mellett
teret kaptak a húsnélküli ételek és
a tésztafélék is.
- Örülünk, hogy együtt vagyunk,
attól függetlenül,
hogy most főzünk vagy nem.
Nálunk ez egy tradíció,
örülünk annak, hogy így összehoz
minket ez a hely.
Készül idén is egy gulyás és egy kis
szarvas pecsenye áfonyamártással.
- A Csemadok nagycétényi csapata első
alkalommal van itt Kamocsán,
úgyhogy babgulyással jöttünk, és egy
kis lángost is hozzá jár,
fogunk adni a vendégeknek.
- Most egy kis csülkös-gombás pacal
lesz, amit leadunk a zsűrinek,
magunknak sütjük a csibét,
a csapatnak később főzünk egy kis
marhagulyást knédlivel.
- A Koloni Csibészek hangulatos
parasztudvart varázsoltak
a homokos Vág-partra.
A Zoboraljáról érkezett csapat
az elmúlt években
számos elismerést vitt már haza
a fesztiválról,
s idén egy kis különlegességgel is
készültek.
- Egy kis attrakció, amivel idén
szerintem meglepünk mindenkit
az a szilvás gombóc több fajta
körítéssel.
Nem azt mondom, hogy ez koloni
tradíció,
mert biztos mindenhol csinálják,
de van egy ilyen, ami kolonbai
speciel,
prézlizett borításban van, de lehet,
hogy több helyen van,
de ezt be szeretnénk kínálni,
a kemencénk az szintén működik,
a bográcsos ételek közül az
összes kategóriát főzzük.
- A fesztivál szervezői a látogatókat
sem akarták kihagyni
a kulináris élvezetekből.
- A látogatók részére nyitottunk egy
kóstoló udvart,
ahol ugye bizonyos csapatoknak az
ételeit meg tudják kóstolni,
ilyen degusztációs kupon ellenében,
ez egyelőre próba jelleggel üzemel,
ha beválik, akkor jövőre is fogjuk
ezt üzemeltetni.
- A 40 tagú zsűrinek nem volt
egyszerű dolga,
hiszen a sok-sok étel ínycsiklandó
illatánál
már csak az íze volt finomabb.
Benke László, világbajnok
mesterszakács
elégedetten mustrálta a feltálalt
ételeket.
A zsűri elnökének véleményét
mindenki kíváncsian várta.
Egyre jobban kifejlődik a hagyományok
őrzése és átadása az ifjúságnak.
Ez egy fontos dolog, mert az a nép,
nemzet, aki nem ápolja a múltját,
nem érdemli a jövőjét.
De hiába őriznénk meg hagyományos
ételeket és kultúráját,
ha ezt nem adjuk át a gyerekeinknek,
tessenek megnézni
hány fiatal, hány gyerek,
hány ifjúsági csapat
vesz részt ezen a rendezvényen.
- A fiatalok pedig igyekeztek tudásuk
legjavát feltálalni
a hozzáértő zsűritagoknak.
A hagyományőrző csoportok előadása
után mindenki,
aki fakanalat ragadott átvehette
a megérdemelt jutalmat,
s a zsűri tanácsaival felvértezve
készülhetnek a következő
főzőversenyre.
A Magyarlakta vidékek krónikáját
látták,
minden hétfőn délután két órakor
jelentkezünk itt az M1-en.
Viszontlátásra.
...
Több
Közreműködők:

Személyek

03:13:51

Jovica Katic, szakszervezeti megbízott, Függetlenség Szakszervezet

03:14:13

Predrag Amizic, igazgató, Agroziv, Begaszentgyörgy

03:14:34

Mitar Vucurevic, polgármester, Begaszentgyörgy

03:14:57

Vladimir Lazic, igazgató, BG Mibras

03:15:24

Pék Zoltán, köztársasági parlamenti képviselő, VMSZ

03:17:04

Dobra Edit

03:18:12

Nagy Gergő

03:18:53

Hermann György

03:19:10

Gulácsi Mária

03:19:35

Bozai Voda Cristian

03:20:34

Nagy Endre, termelő

03:22:25

Bíró Árpád, elnök, Gyergyószentmiklósi Közbirtokosság

03:23:50

Molnár Csaba, helyi rendőrség, Gyergyószentmiklós

03:24:30

Sándor Jenő

03:25:11

Márton Tihamér, erdészmérnök

03:27:42

Őrhidi László, elnök, Pro Agricultura Carpathica Káprátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány

03:27:58

Gál István, magángazda, Verbőc

03:28:50

Korinek László, a Magyarok Kenyere mozgalom elindítója

03:30:09

Katkó László, igazgató, Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon, Nagydobrony

03:30:31

Brenzovics László, elnök, KMKSZ

03:31:25

Tőkés László, EP-képviselő

03:32:16

Fleisz János, várostörténész

03:34:05

Szabó Ödön (RMDSZ), ügyvezető elnök, Bihar megyei RMDSZ

03:34:42

Jakabbfy László, építészmérnök

03:36:14

Hidi Endre, keramikus, Ukrajna érdemes népművésze, Nagydobrony

03:40:09

Foki Zoltán, elnök, Helyi Művelődési Közösség, Bezdán

03:40:52

Kormos Fanni Maja, Békéscsaba

03:41:38

Bálint Ferenc, Brassó

03:42:15

Haizok Melinda, Dunaszerdahely

03:42:51

Steinwender József, vezető, Féling Színházi Csoport

03:43:56

Török-Czirmay Áron, Kolozsvár

03:44:26

Topár Alen, Bácsgyulafalva

03:45:45

Szabó Hajnal, Székelyudvarhely

03:46:37

Mikes Mária, Révkomárom

03:47:08

Böcskei László, római katolikus megyéspüspök, Nagyvárad

03:48:02

Lakatos Attila, történész, vezető, Egyházturisztikai Központ

03:49:06

Csorba Sándor, levéltáros, Nagyváradi Római Katolikus Püspökség

03:51:17

Horváth Henrietta

03:51:34

Varga Márk

03:51:59

Varga Zoltán, elnök, Vajdasági Magyar Cserkészszövetség Igazgatóbizottsága

03:52:43

Salamon Szilvia, táborparancsnok

03:53:15

Csere Kálmán, altáborparancsnok

03:53:33

Pilinszky Katalin, tag, Külföldi Magyar Cserkészszövetség

03:54:46

Jakab Árpád, patkolókovács, Zetelaka

03:58:08

André Ábel, lovasoktató, Csicser Tangazdaság és Lovarda

03:59:52

Katarína Gaskarková, Csehország

04:00:15

Kuszák Tibor, Kamocsa

04:00:31

Kósa Anasztázia, Nagycétény

04:00:44

Őszi László, Gúta

04:01:25

Sándor Roland, Koloni Csibészek Csapat, Felvidék

04:01:54

Lukács Tibor, főszervező

04:02:24

Benke László, világbajnok, mesterszakács

Kiemelt részek

08:18:49

Magyarlakta vidékek krónikája

©Nemzeti Audiovizuális Archívum, 2017