Evangélikus magazin
Gyártási év: 2014 | Adásnap: 2014. március 09.
Időpont: 09:19:29 | Időtartam: 00:26:05 | Forrás: M1 | ID: 1817154
Nava műfaj: vallási műsor 26 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: Evangélikus magazin+-
Műsorújság szerinti cím: Evangélikus magazin
Műsorújság adatai: Feliratozva a Teletext 111. oldalán. (26 perc) Alkotók: Nemes Takách Ágnes - rendező
Műsorszolgáltatói ismertető:
Tartalom: Beszámoló a Fasorban, a Comenius program keretében megtartott nyolc nemzet diákjainak találkozójáról, valamint a soltvadkerti Szélrózsa előtalálkozóról. Gáncs Péter püspök egy most megjelent könyv kapcsán az evangélikus ügynökmúltról szól.

Szerzők és alkotók:
1. Dörflinger László Operatőr
2. Horváth Tamás Rendező
3. Kirchmayer Richárd Vágó
4. Kiss Tibor Gyártásvezető
5. Mánfai Miklós Operatőr
6. Marton Angéla Rendezőasszisztens
7. Nagy László Forgatókönyvíró
8. Nagy László Szerkesztő-riporter

Produkció közreműködői:
1. Csizmadia Nóra Szélrózsa koordinátor
2. Fabiny Katalin tanár projekt koordinátor
3. Gáncs Péter elnök-püspök
4. Hajdó Ákos gimnázium igazgató
5. Homoki Pál lelkész
6. Jassoy Benjamin riportalany
7. Mesterházy Balázs Szélrózsa-atya
8. Prőhle Gergely országos felügyelő
Teljes leirat:
- Mai műsorunkban beszámolunk a
Comenius program keretében a
Fasori Gimnáziumban tartott
Nemzetközi Diáktalálkozóról, majd
ellátogatunk az idei Szélrózsa
Soltvadkerti előtalálkozójára.
Gáncs Péter püspököt egy most
megjelent kötet kapcsán az
evangélikus egyházban feltárásra
kerülő ügynök múltról kérdeztük.
Böjt első vasárnapján a püspök szól
az egyházi év ezen szakaszának
üzenetéről is.
A Comenius nemzetközi program
keretében 7 nemzet diákjai
látogattak el a Fasori Gimnáziumba.
Bár nem egyházi rendezvényről
volt szó, mégis a házigazdák a
zárónapon átadott dunai kaviccsal,
valamint az igés lappal, rajta a
Prédikátor könyvéből vett szavakkal
"Megvan az ideje a kövek
szétszórásának és megvan az ideje
a kövek összerakásának.", Isten
üzenetét is megfogalmazták.
- Két éves projektnek vagyunk a
résztvevői. Ez egy környezetvédelmi
projekt, még pedig Comeniusról van
elnevezve, aki ugye tudjuk, hogy egy
világutazó volt. Püspökként, illetve
lelkészként, valamint tanítóként,
nevelőként járta a világot.
Ezért róla kapta a nevét ez az
Európai Uniós projekt, amelynek
összesen 8 ország a résztvevője.
Rajtunk kívül Franciaország,
Olaszország, Portugália, Svédország,
Litvánia, Németország és Törökország
működnek együtt.
Mivel ez egy környezetvédelmi
projekt, úgy gondoltuk, hogy a
találkozókat a négy elem köré
csoportosítjuk. Eddig volt már témánk
a tűz, ekkor az energiáról
beszéltünk Svédországban, volt már
témánk a föld, amikor főleg a
szeméttermelésről és ennek a
következményeiről beszéltünk, ez volt
Olaszországban. Portugáliában pedig
a levegő, a tiszta levegő
védelme és megóvása volt a témánk.
Nálunk pedig a víz köré
csoportosítjuk a prezentációkat,
előadásokat és az összes programot
a hét során.
Kb. 5-en, 6-an érkeztek minden egyes
országból, már otthon felkészültek
ebből a témából és azt fogják itt
előadni egy-egy vetített képes
prezentációban.
A hét során elvisszük őket a
Gellért fürdőbe, ott megmutatjuk
a fürdőnek az ősforrását, lévén, hogy
nálunk ugye a termálvíz az egy nagyon
fontos szerepet tölt be. Azon kívül
visszük őket az Esztergomi
Duna Múzeumba és természetesen akkor
Esztergom más látványosságait is
megmutatjuk, de...
Hajón fogunk például egyszer
vacsorázni és szeretnénk, hogyha
egy dunai hajózáson is részt tudnánk
venni, ez nyilván az idő függvénye.
Úgyhogy ez még egy kicsit függőben
van. Ők maguk hoztak mindenféle
vizeket.
Részben természetes vizeket, részben
ásványvizeket, amelyeket itt fogunk
megvizsgálni a laborban.
Lesz vízkóstolás bekötött szemmel.
Szóval lesznek szórakoztató
programok is. Filmet fogunk megnézni
Magyarország vizeiről és Magyarország
tájvédelmi körzeteiről.
Úgyhogy igyekszünk nekik itt a Duna
mentén mindent, ami ezzel kapcsolatos
megmutatni.
- Igazgató úr! Mit jelent a Fasori
diákok számára, hogy vendégül
láthatják különböző országokból
érkező diáktársaikat?
- Diákjaink 1,5 éve tartó programban
vesznek részt. Ennek a programnak
mi vagyunk már az 5. állomása.
Tanáraik vezetésével 4 országban
jártak már.
Az, hogy most mi házigazdák vagyunk,
az egyrészt az eddigi kapcsolatoknak
a továbbvitele, új barátságok, új
kapcsolatok kialakítása,
nyelvtanulási lehetőség, más ország
problémáinak megismerése,
kultúrájának megismerése, szokásainak
megismerése. Tehát nagyon fontos
dolog, hogy elérkeztünk idáig, ez már
az utolsó előtti állomása ennek a
programnak, ami összesen 2 évig tart.
(népzene)
- Portugáliában egy nagyon aranyos
litván lányt láttam vendégül.
Megmutattam neki szülővárosomat.
Nagyszerűen éreztük magunkat, sokat
utaztunk, ismerkedtünk az országgal.
Most én vagyok itt Budapesten, a
Comenius program keretében.
Fogadó családom nagyon kedves, jól
érzem magam náluk.
Budapest minden fő látványosságát
meglátogattam már.
Voltam többek között a Parlamentnél
és a Várban is.
Sokat utazom tömegközlekedéssel.
Szóval igazán nagyon jól érzem itt
magam.
Ami az iskolát illeti, teljesen más
mint amit otthon megszoktam,
de nagyon tetszik. Lenyűgöz a régi
épület, nagyon tetszik a stílusa.
Tényleg nagyon hálás vagyok azért,
hogy itt lehetek.
Előadásunk a vízről fog szólni, a víz
szerepéről kultúránkban.
Portugália múltja és jelene 1000
szállal kötődik a vízhez.
Előadásunk során érinteni fogjuk a
víz szerepét, többek között az
1500-as évek nagy felfedezéseiben.
Beszélünk majd a vízről
általánosságban és a vízzel
kapcsolatos konkrét problémákról
és kihívásokról is.
- Tanárnő, a német csoporttal
érkezett ide a Fasori Gimnáziumba.
Mit jelent a gyerekek számára egy-egy
ilyen találkozó?
- A Comenius program egy Európai
Uniós program és arról van szó,
hogy az európai népeknek ne csak
egymás mellett, hanem egymással
együtt éljenek és erre a legjobb
lehetőség a személyes kapcsolat.
A gyerekek nagyon régóta készülnek
rá. Viszonylag kis városból jövünk,
úgyhogy nincs annyi lehetőségünk
arra, hogy megismerjük egymást.
A hangsúlyt egy közös cél
kidolgozására fektetjük.
Természettudományi témánk van, a víz
és erre készülünk órákon
kulturális részről is. Németországban
hogy jelenik meg a víz
a művészetekben, a nyelvben a
kultúrában. És ezt együtt, a többi
nemzettel együtt megnézzük.
- Nagyon jól érzem magam, hiszen a
Comenius projektben résztvevő
valamennyi vendéglátó család nagyon
barátságos, s ezért is kellemes az
ittlét.
Így összességében csak
kedvező dolgokat tudok mondani.
- Mit fognak bemutatni a német
küldöttek itt a Fasorban?
- Bemutatjuk a vízfogyasztásunkat,
azt, hogy hogyan tisztítjuk vizünket,
s végezetül azt is, hogy milyen a
vizünk minősége.
Hiszen ez a mostani találkozó
témája is.
- Miért tartja fontosnak ezt a témát?
- Mivel a vízszennyezettség egyre
nagyobb méreteket ölt,
az elmúlt évben jelentős minőségi
romlás volt megfigyelhető.
Németországban szerencsére sikerült
a víz szennyezettségét bizonyos
mértékig megfékezni, ám világszerte
rosszabbodnak a mutatók.
Ezért is szükséges a víz
felhasználással és a víz minőséggel
foglalkozni.
- Számotokra, Fasori diákok számára
miért fontos ez a találkozó?
- Elsősorban a nemzetközi
kapcsolatépítésre, a programok
szervezésére, mert azt mint fogadó
diákok is élvezzük, illetve hát
megismerhetünk tényleg külföldi
diákokat, illetve angol
nyelvgyakorlásnak sem utolsó, mert
külföldön az én cserediákom is,
tehát kitűnően beszélnek angolul
és tényleg úgy igazán
élvezni lehet, hogy egy idegen
nyelven beszél valaki, illetve
másokat ismer meg. Tehát ilyen
kulturális összejövetel
tulajdonképpen.
- Milyen programokkal vártátok
az ideérkezőket?
- Elsősorban városnézésekkel.
Hősök terén, illetve hát elvisszük
majd őket korcsolyázni, mert a
délebbi államokból érkezők még sosem
korcsolyáztak és mondjuk nekik a tél
sem annyira tetszik, mert nem
szoktak hozzá az ilyen hideghez.
Illetve megmutatunk nekik különböző
magyar látványosságokat,
különlegességeket, magyar éttermeket,
magyar ételeket is megpróbáljuk
megszerettetni velük.
Illetve hát ifjúsági programokat is
szervezünk, ami hát nem tipikus
magyar, de tulajdonképpen a mi
korosztályunknak megfelel.
(zene)
- Én úgy gondolom, hogy ez rendkívül
fontos alkalom,
ugyanis így sok külföldi diákkal
találkozhatunk az iskolában.
Ez rendkívül jó nyelvgyakorlási
lehetőség az iskolánk tanulóinak
számára és ezen kívül még úgy
gondolom, hogy ez a projekt maga is
egy rendkívül fontos
Európai Uniós téma.
Ugye Magyarország szempontjából
a víz, és a víz energiája ugye
általában egy rendkívül érdekes téma.
Budapest a vizek városa, mint azt a
püspök úr is említette korábban.
Gellért-hegyi vízeséshez fogunk
ellátogatni, ami azért érdekes
számomra, ugyanis nagyapám cége
tervezte a Gellért-hegyi vízesést.
Továbbá meglátogatjuk a Gellért
Szállodát is, ahol
a Gellért-hegyi fürdőt meglátogatjuk.
- Számodra személy szerint mit ad ez
a találkozó?
- Én az iskolának a körbevezetését
fogom végezni.
Ez azért érdekes ugyanis sokkal
közelebbről megismerhettem az
iskolának a történetét. Rendkívül sok
érdekes újdonságot tanulhattam az
iskolánk volt növendékeiről Wigner
Jenőről, Harsányi Jánosról,
Balogh Jánosról és úgy általában az
iskola épületéről, amit eddig nem
tudtam, ami meglepő, ahhoz képest,
hogy én már majdnem 5 éve
ide járok ebbe a gimnáziumba. Úgyhogy
ez egy rendkívül jó alkalom lesz
arra, hogy egyrészről megismerkedjek
más országok tanulóival és magát
az iskolát is kicsit jobban
megismerjem.
- Püspök úr, miért fontos a számukra
az, hogy külföldi diákokat láthat
vendégül a Fasori Gimnázium?
- Én csak irigylem ezeket a
gyerekeket, diákokat nézve a
programot, hogy milyen lehetőség ma,
hogy átjárhatók a határok
és tényleg a mieink is tudnak utazni,
onnan is jönnek ide, ez egyben nyelv
nyelvgyakorlás is, de egymás
kultúráját, életét meg tudják
ismerni.
Lehet, hogy így születnek aztán
határon átívelő kapcsolatok,
szerelmek, házasságok. Én azt hiszem,
hogy ez egy nagy kincs ma
és én örülök, hogy ebbe a Fasori
iskolánk is aktívan részt vesz.
- Amellett egy fontos programról
beszélgetnek.
- Igen. Hát nekem különösen
szimpatikus, hogy ökológiai program
van.
A víz és a környezetvédelem, az a mi
egyházunkban is egy központi kérdés.
5 éve vannak ugye a Teremtés hete
címmel ezek az akcióink.
És hát jó helyet választottak, mert
Budapest a vizek városa, itt aztán
sok mindent megismerhetnek és
gyógyulhatnak.
És én azt gondolom, hogy fontos, hogy
olyan diákok kerüljenek ki az
iskolapadokból, akik tudják, hogy mi
a felelősségünk a teremtett világért.
- Soltvadkert ad otthont, az idén
immár 10. Szélrózsa találkozónak.
A múlt hét végén Szélrózsa
előtalálkozóra gyűltek össze
Soltvadkerten a fiatalok.
Mi is ott jártunk.
(zene)
(ének) Te vagy a szívem királya,
Tiéd mindenem
Minden helyzetben, sorsom kezedben,
Istenem.
Ha fájdalmak, könnyek, harcok
jönnek, Tiéd vagyok
Ha sötét van fényed annál erősebben
ragyog.
Segíts, hogy Rád nézzek
s nem arra mit érzek,
vagy éppen milyen kedvem van,
Segíts hitben járnom Istenem barátom,
Segíts Rád bíznom magam.
Méltó vagy rá, hogy érted éljek,
És életemmel Rólad beszéljek.
Méltó vagy rá, hogy bízzak Benned,
Mert nem engedsz el, nem engedsz el,
soha nem engedsz el.
- Kedves Balázs, Soltvadkerten
vagyunk együtt a Szélrózsa
előtalálkozón, hiszen itt kerül majd
megrendezésre a nyáron
a 10. jubileumi Szélrózsa. Miért
éppen ezt a helyszínt választottátok?
- Egy helyszín kiválasztásánál mindig
nagyon fontos nem csak a
logisztikai adottságok, most, hogy a
Vadkerti-tó partján majd ott leszünk,
különböző sátrakat felállíthatunk,
már ott van a színpad és azt gondolom
mindenféle, ami technikailag
szükséges a Szélrózsa fesztiválszerű
megvalósításához, de legalább ennyire
fontos mindig az a háttér, az a
gyülekezeti háttér, ahol az egész
helyet kap
és ezt láttuk itt biztosítottnak.
Akár a Soltvadkerti Gyülekezet és
iskola kapcsolatával, akár a közeli
kiskőrösiek segítségével és hiszem,
hogy a 10. Szélrózsa mellé egész
egyházunk így odaállhat és én így
biztosítottnak látom, hogy sikeres
megvalósítás lehet nyáron.
- Most március 1-én, a próbarepülésre
kerül itt sor az előtalálkozón.
Miért éppen a repüléssel kapcsolatos
a gondolat, amit körüljártok majd?
- Próbálunk mindig játszani a
szavakkal egy kicsit. Ézsaiás próféta
könyvében azt olvassuk, hogy akik az
Úrban bíznak, szárnyra kelnek mint a
sasok, és ezért ez a szárnyalj lett a
10. találkozó mottója és ehhez
talán kapcsolódik ez a szó, hogy
valóban hitünkben is, illetve
közösségi élményeinkben szeretnénk
szárnyalni, szárnyaltatni és ehhez a
próbarepülés egy előzetes
ráhangolódásként, talán szóként is
passzol, és itt már a helyszínen,
még nem a tóparton, hanem most
benn a városban vagyunk, de így
lehetünk részesei annak az igeszerű
színes alkalom tömegnek, amelyre ez
a mai előtalálkozó hívott.
- A Soltvadkerti Gyülekezet lesz a
házigazdája a 10. Szélrózsa
találkozónak, hogyan készültök?
- Nagy lelkesedéssel készülünk.
Szeretnénk a gyülekezetet belevonni
minél inkább ebbe a szervezési
folyamatba.
Az ifjúsággal elsősorban, de maga
presbitérium is készül bőszen, tehát
az ilyen háttérfeladatokkal,
logisztikával, hát mindazzal, ami
szerintem így a helyi erőknek a
feladata alapvetően.
- Mi az amivel találkoztatok s a
legnagyobb kihívást jelentette eddig
a számotokra?
- Igazság szerint most még így az
előzetes munkálatokban vagyunk,
tehát most a legnagyobb kihívás pont
ez az előtalálkozó, amin itt vagyunk
együtt.
Hála Istennek szép számmal, tehát
ennek nagyon örülünk, sikerült egy
gyönyörű rendelnünk a Jóistentől,
aminek szintén nagyon örülünk.
Úgyhogy idáig még maga a gyülekezet
olyan sokat nem érzett a Szélrózsának
az előkészületeiből. Amit érzünk az,
hogy egy hangulat kezd azért úrrá
lenni hála Istennek, tehát így akár
az iskolában, ami ugye szintén az
Evangélikus Egyházhoz tartozik, akár
a gyülekezetben, így a plakátokon
híreszteléseken keresztül most
már így kezd elültetődni úgymond
Soltvadkerten, hogy mi a Szélrózsa
és, hogy ez egy jó dolog és, hogy sok
ember jön ide és örömmel együtt
lehetünk és testvérként lehetünk
együtt, és ez nagyon jó.
- A nyári találkozó már a 10.
találkozó lesz. Hogyan látja, hogy
ennek a mozgalomnak mi lesz majd
a jövője, milyen szerepet tölt be
az ifjúsági munkában, egyáltalán a
fiatalok életében?
- Hát ugye én kicsit önző módon azt
remélem, hogy ez ilyen generációs
találkozóvá növi ki magát, ahova
azért korkedvezménnyel nem csak a
püspök, de bárki más beléphet.
Ami nagyon izgalmas azért, hogy
az előző találkozóhoz képest is
jóval több iskolánk van, jóval több
fiatalt érünk el. Azért még kimondani
is hihetetlen, hogy 17 ezer
evangélikus van az oktatási intézmény
hálózatában. Ehhez képest az a 2000
aki egy Szélrózsára eljön, az még
mindig csak töredék, tehát itt óriási
tartalékot látok még az
intézményeinkben tanuló fiatalok
között, úgyhogy én nagyon-nagyon
remélem, hogy Soltvadkerten még
inkább látjuk majd az iskoláknak a
tanulóit is. Például itt van a
szomszédba Kiskőrös, majdnem
1000 diákkal, tehát itt azért még az
a kellemes gond is lehet, hogy
helyszűke lesz, bár gondolom, hogy
a tóparton azért lehet terjeszkedni
majd.
- Nagykorúvá vált a Szélrózsa, hiszen
18. éve már az, hogy elkezdtük.
Ti is beleálltok most ebbe
fiatalként. Milyen érzés egy ilyen
találkozónak, aminek régi
története van a részesévé válni?
- Szerintem nagyon megtisztelő, hogy
ezt nálunk rendezik idén és
hát örülünk neki.
- Kedves Kata, te Békéscsabáról
érkeztél és gyerekeket hoztál az
előtalálkozóra. Régebben részt vettél
a találkozó szervezésében is. Mit
éltetek át most itt a Soltvadkerti
előtalálkozón?
- Az én gyerekeim, akiket hoztam,
ők nem voltak még Szélrózsával
kapcsolatban egyáltalán, úgyhogy
nagyon nagy várakozással indulunk el.
És hát úgy láttam, hogy nagyon-nagyon
élvezték.
Jelelnek, folyamatosan jelelnek,
úgyhogy nekik az a workshop nagyon
bejött, illetve hát a Meviszeseknél
is jártak, úgyhogy itt kint az
udvaron próbálkoztak kerekes székkel
közlekedni. Én úgy láttam, hogy
nagyon-nagyon élvezték eddig
a programot.
- A paksi ifjúsággal érkeztetek. Mit
éltetek át ezen a délelőttön, itt
Soltvadkerten?
- Hát, jól éreztük magunkat.
Mindenben, amiben lehetett részt
vettünk.
Mindent kipróbáltunk. Kipróbáltuk a
kerekes székeket, jelbeszédeket is
megtanultuk, meg mindent amit
lehetett.
- Milyen volt kerekes székben ülni?
- Furcsa volt, izgalmas.
Eleinte nehéz volt, de utána
belejöttünk.
- Talán bele tudtátok élni magatokat
ezeknek az embereknek a helyébe.
Ugye?
- Hát igen, mert nekem a családtagban
is van ilyen, a papám kerekes székben
él.
- Akkor neked ez mindennapi
tapasztalatod?
- Igen.
- Önmagában a Szélrózsa már hívó
névvé is vált, tehát, hogy sokan,
akik meghallják, hogy Szélrózsa,
akkor felcsillan a szemük és már
emiatt is megmozdulnak, de azért
természetesen programokat is rakunk
e mögé.
A mai napnak volt egy ilyen célja,
hogy szociálisan érzékenyítenénk
egy kicsit a fiatalokat, az itt
résztvevőket és ehhez kapcsolódóan
akkor jelnyelvi tanulás volt, illetve
hajléktalanságról beszélgettek
szociális munkással, valamint kerekes
széket is ki lehetett próbálni és
lesz majd egy koncert is, ami
ugyan csak ezt a célt szolgálja.
A Parafónia együttes fogja megmutatni
hogy sérültek is milyen ügyesen,
milyen profin tudnak együtt zenélni.
(zene)
- Megjelent az evangélikus ügynök
múltat feltáró egyházi bizottság
újabb tanulmány kötete, Háló címmel,
Káldy Zoltán és Ottlyk Ernő püspökök
érintettségét vizsgálva. Gáncs Péter
elnökpüspököt ennek kapcsán arra
kértük, hogy az evangélikus egyházban
is meglévő ügynök kérdésről szóljon.
Püspök úr, hogyan látja ennek a
bizottságnak a munkáját
a tényfeltárás kor egységét?
- Hát 2005-be kapta ez a bizottság a
mandátumát a Zsinattól. Ez egy nagyon
hosszú és nem fájdalommentes munka.
Érezzük az egész társadalomban, hogy
a múltat feldolgozni az nem könnyű.
Gondoljunk most a Holocaust
évforduló körüli viharokra vagy akár
az '56-os forradalom megítélésére.
Nagyon sokféle
indulat van még, főleg azért, mert
hát közöttünk élnek a tanúk,
akik nem a könyvekből ismerik, vagy
aktákból ezeket az évtizedeket.
Én is szolgáltam közel 20 évet az
előző diktatúra idején.
Én azt hiszem, hogy az elnevezéssel
is vannak félreértések.
Bizonyos tényeket tudnak feltárni a
kutatók, azokat a dokumentumokat,
amelyeket nem semmisítettek meg a
rendszerváltáskor,
amelyek elérhetőek, kutathatók.
Emellett van nyilvánvalóan személyes
emlékezés. Szokták mondani, hogy
szelektív a memóriánk, ez így van.
Én személy szerint is úgy vagyok
ezzel, hogy engem Ottlyk Ernő püspök
ordinált, Káldy Zoltán igehirdetéseit
sokat hallgattam a Deák téren,
tehát nekem vannak pozitív emlékeim
is róluk, ugyanakkor el kell fogadnom
azokat a terhelő dokumentumokat,
amelyek igazolják, hogy együtt
kellett működniük az
államhatóságokkal.
Tehát semmiképpen se szeretném
most őket valamiképpen hát ilyen
glóriás szentként feltűntetni. Egy
olyan korszakban vállaltak vezetői
feladatot, amikor alig hiszem, hogy
ezt lehetséges lett volna teljesen,
úgynevezett, tisztán intakt módon
végezni.
Én azt hiszem, hogy az a
kiengesztelődés, amelyre a felügyelő
is utalt, hogy hát ez lenne a cél
az egy nagyon nehéz folyamat lesz,
mert hangsúlyozom szelektív a
személyes emlékezés, de
szelektívek az irattárak is, hogy
kiről van adat és kiről nincs.
Én azért még emlékszem, ennyire jó
a memóriám, hogy kiktől féltünk mi
a teológián, kiktől félt még a
püspök is.
Érdekes módon róluk nem
került elő még semmi.
Tehát úgy kell kezelni ezt az egész
anyagot, hogy ez egy része a
tényeknek, egy része a valóságnak,
amelyet ha megismerünk
talán még inkább hálásak vagyunk,
hogy ez a korszak már mögöttünk van.
Nagyon jól fogalmazott Kiss Réka
történész, hogy arra jött rá az
ateista hatalom, hogy az egyházat
kívülről nem tudja megtörni
üldözéssel, belülről próbált
bomlasztani.
Hát ennek látjuk a rettenetes
dokumentumait ebben a kötetben.
- Amikor a múlt feltárásáról
beszélnek világi történészek,
akkor általában a 3/3-asokat
emlegetik. De az evangélikus
egyházban az AEH keresztül is nagyon
sokan ártottak a kollégájuknak
vagy pedig az egyházuknak.
Ezt hogyan látja püspök úr?
- Igen. Hát itt több vonal volt.
Tehát ez amire utaltam, hogy
épp ezért bizonyos emberekről nem
kerül elő semmi, mert valószínű, hogy
ott gyorsabbak voltak, és akkor
találták az iratokat, amikor
még volt rá lehetőségük.
- Nagyon fontosnak tartom, hogy a
tényfeltáró munkát
egy tágabb történeti összefüggésbe
helyezzük,
elmondjuk azt, hogy ez messze nem
az egyház legfontosabb tevékenysége,
elmondjuk azt is, hogy nem kívánunk
ebből semmiféle politikai tőkét
kovácsolni, viszont erkölcsileg és
egyház történetileg
nagyon fontosnak tartjuk, hogy
nyilvánosságra kerüljön mindaz,
amit ezek a bizonyos eddig titkos
iratok tartalmaznak,
és ami az egyház életét jelentette
a kommunizmus éveiben,
legalábbis részben.
- A műsor amiben ez az interjú
adásba kerül böjt első vasárnapján
kerül majd képernyőre. Püspök úr
a böjti időszakban
mi az, amit ebben az évben is
megfogadhatunk?
Mi az az örök böjti üzenet, ami
tisztíthatja, erősítheti az embert?
- Ennek a vasárnapnak, a böjt első
vasárnapjának van egy gyönyörű
névadó zsoltára, a Hozzám kiált,
meghallgatom. Azt gondolom a böjt,
azt a lehetőséget kínálja föl, hogy
az ember újra Istennel kapcsoltba
kerüljön, hogy kiáltson hozzá a
mélységből,
ha éppen a bűneiből, akár ha most
gondolunk itt a múlt árnyaira is
és tőle várjunk újrakezdést,
tisztulást.
Tőle várjuk majd a Föltámadást,
a Húsvét ajándékát.
...
Több

Személyek

04:01:01

Fabiny Katalin, tanár, projektkoordinátor

04:03:19

Hajdó Ákos, igazgató, Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium

04:04:02

Nicole Oliveira, Portugália

04:05:36

Dr. Casper Klaudia, Németország

04:06:14

Leo Chavand, Németország

04:07:11

Jassoy Benjamin, Magyarország

04:09:13

Nagy Dénes András, Magyarország

04:10:30

Gáncs Péter, elnök-püspök, Magyarországi Evangélikus Egyház

04:13:03

Mesterházy Balázs, Szélrózsa-atya

04:15:08

Homoki Pál, lelkész, Soltvadkert

04:17:26

Lipták Kata, hitoktató, Békéscsaba

04:18:29

Csizmadia Nóra, Szélrózsa-koordinátor

04:23:37

Prőhle Gergely, országos felügyelő, Magyarországi Evangélikus Egyház

Kiemelt részek

06:43:14

Evangélikus magazin [2014]