Ízőrzők - Karád
Gyártási év: 2013 | Adásnap: 2013. december 15.
Időpont: 12:14:13 | Időtartam: 00:30:04 | Forrás: Duna TV | ID: 1759784
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 30 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: KarádEpizódcím: Karád
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2013)) Feliratozva a teletext 333. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2013) Karád Somogy megye dombok ölelésében fekvő, barátságos települése. Érdemes kisétálni valamelyik szőlőhegyre, onnét lehet igazán látni a somogyi község szépségét. A táji adottságokon túl néprajzi szempontból is valóságos kincsesbánya a falu. Ízléses, szolid színvilágú, változatos motívumkincsű hímzései messze földön híresek. Ugyanúgy a táncai, a zenéje, és népdalai is, de azt bizonyára csak kevesen tudják, hogy Dávid Gyula, Kodály Zoltán és Vikár László is gyűjtött itt dalokat, utóbbi négy év alatt 1200 vázlatot jegyzett fel! Itt forgattuk az Ízőrzők idei utolsó epizódját, és most sem jöttünk el néhány főzésre-sütésre érdemes recept nélkül. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Karádi kanászleves - Pulutyka füstölt hússal - Tutuka - Zelleres gulyásleves - Paprikás krumpli nokedlivel - Lúdláb torta
Teljes leirat:
- Településünk népművészetéről híres,
a Balaton déli partjától
17 km-re fekszik.
Természeti adottságai bőven nyújtanak
látnivalót az idelátogatóknak.
Már a római korban is lakott
település volt.
Karádot először 1002-ben említik meg
hivatalos okiratban,
illetve a tihanyi apátság alapító
levelében is említést tesznek róla.
Karádon sok híres ember megfordult:
1882-ben segéd tanítóként kezdett
Gárdonyi Géza,
itt kezdte négyéves tanítói
pályafutását,
Kodály Zoltán gyűjtött népdalokat,
illetve 1952-ben Vikár Lászlót
Kodály küldte népdalokat gyűjteni.
Nagyon híres a népművészetünk:
a karádi fehér hímzés
- ami világhírű -
először inkább férfi
ingeket díszített,
később átvette a mindennapi élet
ezeket a motívumokat.
A karádi hímzések gyűjteményét
december végére szeretnénk kiadni
egy könyv formájában,
amely minden motívumot,
minden mintát tartalmazni fog,
egészen aprólékosan, a tű fogásától
kezdve a kivitelezésig.
Önkormányzatunk fönntart egy
alapfokú művészeti iskolát,
ahol a helyi, illetve a környékbeli
gyermekek,
ifjúság tanulhatja a
tánc és a zene tudományát.
Öt civil szervezet
működik községünkben,
amelyeket az önkormányzat támogat.
Nagy segítségünkre vannak,
hiszen a közösséget összekovácsolják,
és minden rendezvényünkön segítenek.
Karádon több rendezvényt
szervezünk,
ahol nagy szerepe van a
gasztronómiának,
és a karádi emberek szívesen
veszik elő régi ételeinket.
- Kanászlevest készítek,
aminek hagyománya a Karádhoz
kötődő kanászok,
hiszen népművészetünkben
mindenhol megjelenik.
Ételben a kanász leves, ami
szorosan kötődik a kanászokhoz.
A 80-as években,
amikor még legény voltam
- ez 30 évvel ezelőtt volt -
akkor a pincéket sokkal
sűrűbben látogattuk,
és az ott lévő idősebbek segítettek
nekünk azzal, hogy főztek.
Én mindig megkérdeztem,
hogy mi ez az étel?
Nagyon sokra mondták, hogy
kanászleves,
némelyik hasonlított hozzá.
Elkezdett érdekelni,
hogy melyik a valós,
melyik az, ami tényleg kanászleves.
A kanászlevesnek az egyszerűsége
pont abból ered,
hogy ezt kint kellett elkészíteni.
Csak olyan anyagokat használtak,
amit egyszerűen ki tudtak vinni.
Az alapja minden pásztor ételnek
a szalonna.
Én nagyon szeretem,
ha apróra van vágva.
A másik alapanyag a zöldség,
ami májustól egész éven keresztül
ott van a keretekben,
könnyű begyűjteni.
Tudni kell, hogy Karád területének
szinte 90 százaléka
erdőkkel határolt.
Ennek az ételnek az egyik
legfontosabb eleme a gomba,
és a gombának a sokszínűsége:
májustól októberig mindenféle
gombát megtalálunk,
és megpróbáljuk összeszedni.
Ez a fenyő tinóru,
vagy fenyő vargánya.
A vargányáról annyit, hogy
az egyik legfinomabb gomba.
Szinte mindennek:
rántva, főzve, sütve,
illetve a gombák nagy részét a
nyári időszakban szárítjuk,
télen pedig felhasználjuk.
Először a szalonnát
kevés olajon kisütöm.
A zöldségeket előkészítem, ahogy
mondtam, én szeretem apróra vágni:
hagymát, sárgarépát, petrezselymet.
A hagymát egy kicsit megpárolom,
majd a zöldséget egy
kicsit megfonnyasztom.
Két részben rakom bele a húst:
egyik részét apró kockára vágom,
a másik részét ledarálom, amit
a legvégén teszek a levesbe.
A felszeletelt hús is megforgatom,
majd rántást teszek rá.
Ehhez liszt kell, illetve paprika,
ettől lesz szép színe,
amit megszoktunk a levesnél.
Ha az alap dolgok együtt vannak,
csontlevessel felöntöm.
Ha 8 személyre főzünk,
2 litert jelent.
Következik a krumpli, amit szintén
kockára vágok.
Szükséges még 20 dkg gomba.
A tisztítása kétféle módon történik:
van, aki a "vadabb" módszert
használja,
azaz lehúzza a fedő réteget,
vagy letisztítjuk.
A barna gallérú nagy őzláb gombának
csak a kalapját tudjuk használni,
a tönkjét eldobjuk.
Látszik, hogy nincsenek benne
semmiféle nyüvek.
Apró kockára vágom a gombafejet.
Van olyan gomba is,
amit tovább kell főzni,
azt az elején beletesszük,
a többi gombát a végén.
A gombóc alapanyaga a darált
sertéshús, főtt rizs,
egy tojás, fokhagymával ízesítve.
Ezt össze kell keverni és kicsi kis
gombócokat kell készíteni.
A legvégén a húsos gombócot
rakjuk bele,
ezzel minden alapanyag
benne van a levesben.
- Karád község barokk templomában
vagyunk.
A templom alapkövét 1742-ben tette
le Acsády Ádám, veszprémi püspök.
A szentély, a sekrestye, és a főhajó
készült el akkor.
1749-ben épült a templom tornya.
Majd később, ahogy a
falu lakossága növekedett,
1861-ben a két oldalhajót
építették hozzá,
hogy a hívek számára elegendő
hely legyen.
A templom titulusa:
Szent László király tiszteletére
épült ez a hatalmas épület.
Sok értéke van, amiből nem látható
most minden sajnos,
mivel restaurálásra szorulnak.
Egy nagyon szép
barokk főoltárunk van,
amiből a képek egy része
látszik csak,
illetve a két oldalhajó mellékoltára.
Szintén barokk oltár, de félig
le van bontva ez is.
Bízunk benne, hogy a restaurálás
meg fog történni.
Sajnos, az 1990-es évek végére
a templom igen rossz
statikai állapotba került.
Én 2003-tól vagyok itt is plébános.
A templom állapotát mérnökökkel
mértük fel,
és megállapították, hogy sajnos
komoly felújítás szükséges.
Ez kezdődött a templom körüli
támfallal, ami korábban kidőlt,
majd a templom dombot, hogy legyen,
ami megtartsa.
Majd ahogy sikerült évről évre
támogatást szerezni,
lassanként mindig valamit tettünk,
ahogy most kívülről látható.
A tető kivételével
teljesen fel van újítva.
Tavaly egy nagyon nagy felújítás
is megtörtént,
ugyanis a teljes boltozatot újra
kellett építeni,
tavaly sikerült ezt megoldani.
A templomban megtalálhatók
a helyi művészeti értékek.
Mögöttem a két miseruhán is látszik,
illetve az oltárterítőkön,
hogy a szorgos asszonyok a templom
számára is hímeznek
liturgikus tárgyakat, ruhákat,
terítőket,
amik szintén a helyi hagyományokhoz
tartoznak.
- Én most pulutykát fogok készíteni,
ami egy nagyon régi hagyomány.
Még a nagymamámtól tanulta az
édesanyám, én pedig az édesanyámtól.
Mikor megjöttek a mezőről, csináltak
egy pulutykát,
mindig volt a háznál füstölt hús,
a kertben megtermelték a zöldségeket,
krumpli, hozzávaló minden megvolt.
Felaprítom a káposztát és pici
sós vízben átforralom,
mert így jobban megfő és ízletesebb.
Utána felrakom a tűzhelyre
1,5 liter vízben,
és belerakom a csülköt.
Füstös volt, meg sós, ezért kicsit
kiáztattam.
Rakok bele fűszereket: babérlevelet,
majoránnát, törött borsot,
egy zöldpaprikát egészben,
hogy az íze jól főjön bele.
Egy kis sót is teszek bele és egy kis
darált paprikát.
Nem teszek sok sót, mert a paprika
sóval van elrakva.
Megfőzöm jó puhára.
Felszeltem a kolbászt, belerakom
a káposztába,
közben a krumplit is felkockáztam,
azt is beleraktam.
Amíg fő, elkészítem a rántást.
Disznózsírt teszek a lábasba,
és 2 kanál lisztet.
Hagyom, hogy rózsaszínesre
megpiruljon.
Belevagdosom a fokhagymát,
és az őrölt pirospaprikát beleteszem.
Öntök bele pici vizet és merítek
a káposztából levet,
majd beleöntöm a pulutykába.
Egyet még forr
és máris lehet tálalni.
- Karád az ősidők
óta lakott település,
már a római kor
hagyatékát is megtalálták.
1002-től településként
tartják nyilván,
1134-től pedig községként.
Valamikor mezővárosi címet kapott,
ebből a vásártartási jogot még ma is
megtalálhatjuk.
A török korban a hódoltság
területéhez tartozott,
ekkor a magyar lakosság elpusztult,
és helyére más anyanyelvű
lakosság érkezett.
Egyházi birtokként tartották számon.
A kiegyezés korában élén kulturális
élet volt jellemző a településre.
1945 után pedig
- más településekhez hasonlóan -
itt is nagyon megváltozott az
emberek foglalkoztatása.
Ez a tájház 1982-től működik,
amikor az utolsó tulajdonos meghalt,
a tanács megvásárolta az épületet.
Ez egy hármas osztatú,
lopott tornácos épület.
Hivatalosan vert falas, nálunk úgy
mondják: tömés falas épület.
Az első szoba hagyományos
tiszta szobás berendezés.
A lakosság hordta össze
a berendezési tárgyakat.
Ami kilóg a berendezési tárgyak
közül, az a szövőszék.
Mivel mezőváros volt a falu, voltak
takácsaink,
és ők szőtték meg a kendert és a
lent, amit a faluban termesztettek.
Erről egy népdal is árulkodik:
a Megy a takács az utcában című dal.
A középső helyiség egy füstös konyha.
Nem kötötték össze a
kályhát egy kürttel,
hanem szabadon áramlott a füst
a kéménybe,
ahol télen füstölték a sonkát,
kolbászt.
Az ottani berendezési tárgyakat is
a falu lakói hozták,
a cserép edényektől a sütő lapátokig.
A hátsó szobában a karádi hímzés
eredetét tekintheti meg a látogató,
hiszen ott a faluban összegyűjtött
férfi ingekből láthatunk ízelítőt.
(ének) "Megy a takács az utcában,
lotyog a tej a hasában.
Hej, takács odavagy,
rémisztő csoda vagy.
Máma rétes, holnap is,
holnapután kenyér sincs.
Hej, takács, szál a vászon,
Idefigyelj, sógorasszony
Pótszál, pótfonál,
azért én csak szőjek ám."
- 7 éves voltam, amikor
az édesanyám elment,
és mostohaanyám lett rá másfél évre,
addig az édesapámmal voltunk hárman,
én és a nővérem.
Akkor mostohaanyánk lett,
nevelő anyánk.
A falusi életben akkor volt a kalács:
diós, mákos kalács,
fánk, forgácsfánk... ezek voltak
a karácsonyi és húsvéti asztalon.
Amikor egy kicsit
jobb lett az életünk,
akkor a mamával
kitaláltunk egy süteményt.
A különössége abban volt,
hogy ki kellett menni a kertbe,
és a száraz csutát
- ami a kukorica szára -
levágtuk egy bizonyos méretre
- mint ezeket például -
megtisztítottuk és csináltunk
egy élesztős tésztát, zsírosan.
Azt csíkokra elszeltük
és fölcsavartuk,
és alagút szerű sütemény lett belőle.
Anyu, a mostoha anyám akkor ezt
tutukának nevezte,
de a szakirodalomban most úgy
mondják, hogy alagút, vagy rolád.
A férjem bádogos
- meguntuk a csutát -
és bádogból csinált ilyen
csöveket.
Azt a jó, ha minél vastagabb,
hogy több krém kerüljön bele.
A tejbe belemorzsolom az élesztőt,
hogy minél hamarább felfusson.
Egy darab margarint 60 dkg liszttel
összemorzsolok.
Beleteszek egy tojást,
2 kanál tejfölt,
és a 2 dkg élesztőt, ami felfutott.
A tésztát letakartam és 20 percig
pihentetem.
Megcsinálom a krémet,
amit a roládba teszek.
Van benne egy vanília puding,
teszek bele 5 kanál lisztet,
7 kanál kristálycukrot és
csomómentesre keverem 6 dl tejjel.
Beleöntöm egy másik lábasba.
Sűrűre kell főzni, és amikor már
majdnem jó,
3 tojássárgáját beleengedek,
a 3 tojás fehérjét felverem.
Ha kihűlt a krém, 12 dkg
margarint teszek bele,
2 vaníliás cukrot, és a tojáshabot.
A meggyúrt tésztát három része
osztom.
Meglisztezem a gyúródeszkát
és kisodorom,
hogy fel tudjam a bádogokra
csavarni.
Két centiméteres keskeny csíkokra
vágom, és a bádogra feltekerem.
Úgy kell tekerni, hogy egyik a
másikra rásimuljon.
Amikor kisül, nagyon vigyázni kell
a kézre, mert a bádog meleg.
De le kell venni idejében,
mert ha nem veszem le
melegében, eltörik a tészta.
Ha kicsit hűl, megtöltöm a tésztát
és vaníliás porcukorral meghintem.
Jó étvágyat kívánok hozzá.
- Karádon a népdaloknak nagyon nagy
hagyománya van.
A családomban is, hiszen olyan
családban születtem,
ahol a néphagyomány,
a népdalok ápolása nagyon
fontos dolog volt számunkra.
Falunkban több népdalgyűjtő is
munkálkodott.
Először Dávid Gyula érkezett
Karádra egy családi látogatásra,
ahol észrevette, hogy milyen gyönyörű
karádi népdalok vannak.
Ő Kodály Zoltán tanítványa volt,
és szólt a mesternek,
jöjjön le Karádra,
nézze meg, hallgassa meg a kincset,
amit ő megtalált.
Kodály 1935 és '38 között gyűjtött
Karádon, több mint 1500 dalt.
1934-ben, Karád 800 éves
fennállását ünnepelte,
ekkor megkérte az akkori vezetőség
Kodályt,
hogy állítson össze a karádi
népdalokból egy csokrot.
Kodály erre az alkalomra
állította össze
a ma is énekelt karádi nótákat
férfikarra.
Majd 1952 és '56 között Kodály Zoltán
tanítványa,
Vikár László érkezett falunkba.
13 alkalommal járt nálunk
és több mint 888 karádi népdalt
gyűjtött össze a faluban.
2000-ben Vikár Laci bácsi a 888
karádi népdalt átadta a családunknak,
hogy őrizzük tovább ezt
a nagy kincset a falunak.
Ő 2000-ben ezekből a dalokból
160 népdalt kiválasztott
és könyv formájában megjelentette
a falunak.
Én ezeket a dalokat úgy tudom
tovább őrizni a faluban,
hogy pedagógusként az általános
iskolában a tanmenetembe veszem,
és minden osztállyal egy-egy
karádi népdalt megtanítok.
A faluban működik két nyugdíjas klub,
és van egy férfi énekkar is,
ezeket a dalokat éneklik
ezek a kórusok.
- Marhagulyást készítünk, a faluban
nagyon régóta főzzük ezt az ételt.
Ez a pásztorok étele volt valamikor,
vastag hagymás, zsíros étel,
az ember jóllakott tőle.
Egy-egy nap eltellett vele,
ha megették az emberek.
Itt hagyomány a pörkölt, a gulyás
a somogyi vidéken.
Itt, a pincéknél is mindig főzünk
pörköltet, mindenfajtát.
Ez 2 kg gyönyörű comb,
egyforma kockákra szeljük,
hogy egyformán főjön.
Elszeljük a hagymát és
arany sárgára sütjük.
Megpirult a hagyma, rátettem a
fokhagymát és összesütöttem.
Rátettem a húst, és a pirospaprikát,
megkevertem, hogy a paprika
a színét adja ki,
de vigyáztam, nehogy megégjen.
Utána annyi vízzel felöntöm,
hogy ellepje a húst.
Beletettem a babérlevelet, borsot
és egy kis köménymagot,
és kilónként 2 dkg sót.
Ha felénél kicsit jobban megfő,
beleteszem a zöldséget.
Megpuhult a zöldség, beletettem
a krumplit, és a csipetkét,
majd a zöldség zöldjét.
Még 10-20 percig főzöm,
utána tálalható.
Mindenkinek jó étvágyat kívánok.
- Karád azért is híres,
mert a népművészet három ága
megtalálható a településen:
a népzene, a néptánc és a hímzés.
Eredetileg a férfi ingek elejét,
úgynevezett burítását hímezték.
Vászonra készült és fehér alapon
fehérrel készült.
Mindig a nők
készítették a férfiaknak,
és egyfajta jegyajándék volt,
ezért bele kellett hímezni
a szívüket, lelküket.
Nagyon fontos volt, hogy
minél szebb legyen a hímzés.
Tautner Ilona érdeme, aki a
Hangya Szövetkezetben dolgozott,
hogy az 1920-as években elkezdték
összegyűjteni
az akkor még fellelhető ingeket,
és onnan vették le a karádi
motívum kincset,
amit majd később terítőkre
és párnákra alkalmaztak.
A fehér szín mellett megjelent
a zöld, óarany, piros és a barna.
Nagyon sok helyre
eljutott a karádi hímzés.
Az öltés kincséről annyit,
hogy levelet, szárat
és lyukhímzést alkalmaz.
A lyukhímzésben megtalálható
a sima lyuk, a csatos lyuk
és a szakállas lyuk.
Így drukkolják elő ezeket a mintákat
ma már.
Nagyon sokféle lakásdíszítő eszközre
alkalmazzák ezeket a motívumokat,
az asztalterítők a díszpárnákig.
Ma már a női ingeken is megjelennek
ezek az öltés kincsek.
Hogyha a mintákat nézzük,
egyszerű, geometriai formákra,
vagy a természetben megjelenő
formakincseket figyelhetünk meg.
Ma is készítenek ilyen párnákat
és terítőket,
és reméljük, hogy a jövő
nemzedéke is ismerni fogja majd.
- Paprikás krumplit készítek
nokedlival.
Régen, mikor hazaértünk a mezőről
- a mezőgazdaságban dolgoztunk -
hamar megvolt, ezt csináltuk
leghamarabb.
Tettünk bele egy kis füstölt húst
és megvolt a vacsora.
Laktató is volt, és jó is volt.
Lábasba teszek egy kis sertés zsírt
és egy kis olajat.
Ebben megpirítom a hagymát,
szelek bele egy kis piros paprikát
és egy paradicsomot.
Egy kicsit megpirítom,
egy vizet öntök bele,
hogy a hagymát kapja össze,
hogy apróbb legyen.
Teszek bele darált paprikát,
pirospaprikát, utána a krumplit.
Még öntök rá egy kis vizet,
hogy bő leve legyen.
Teszek rá egy kis borsot, sót,
és végül a füstölt kolbászt
és a szalonnát és megfőzöm.
Egy kis nokedlit csinálok:
50 dkg lisztet teszek egy tálba,
beleteszek egy kis sót és 4 db
tojást.
Minél több tojás van benne,
annál pattogósabb.
Egy kevés vízzel kikeverem.
Amikor megfőtt a paprikás krumpli,
beleszaggatjuk és lehet tálalni.
- Somogy tánckultúrája régies
tánckultúra,
elsősorban azért, mert a legrégebbi,
legősibb tánchagyomány,
és a legegyszerűbb formák is
- ha lehet így mondani -
itt őrződtek meg, az ugrós és a
kanásztánc hagyományára gondolok.
Az ugrósok lehetnek páros táncban,
illetve az eszközös táncok,
a kanász tánc, amit bottal, vagy
baltával járt formák,
illetve seprűvel, üveggel,
vagy ezeknek a kombinációival
eljárt mutatványos táncok.
Ennek vannak olyan formulái
- főleg a páros ugrósokban -
amik mulatsági jellegűek.
Érdekes módon nem haltak ki ezek
a középkorig visszanyúló táncformák,
de megjelentek az új stílusú
táncok is, mint például a csárdás.
Mind emellé még jöttek bizonyos
polgári táncok is,
amik általában
- mint mindenhol máshol -
németes eredetű táncok,
és a polgárosodással elterjedt
azokban a paraszt falvakban is,
ahol egyébként ezeket a régi formákat
is egymás mellett őrzik.
Karádnak a táncai ugyanezt őrzik.
A gyerekeknek a táncában is
- régen volt egy rezgő,
amit a karádiak kifejezetten
magukénak vallanak -
ez egy polgári jellegű tánc.
Előtte a kanásztáncnak
és az üvegesnek is bizonyos
formáit próbáltuk megmutatni.
Egy egyszerű, friss csárdást
táncoltak a gyerekek.
Mikor mi táncoltunk a feleségemmel,
mi egy régiesebb és bonyolultabb,
és sokkal nehezebb, bukós,
mártogatós csárdást is mutattunk,
meg a páros ugróst.
Az is egy kicsit nehezebb forma volt.
Az, hogy Karádon a tánc ilyen fontos,
ennek olyan gyökere is van,
hogy szervezett formában is
nagyon régóta működik,
hiszen a 30-as években, amikor a
gyöngyös bokréta mozgalom kialakult,
akkor itt már bőven volt
szervezett táncélet,
és a mai napig is megmaradt.
- Kis unokáimnak szoktam legtöbbször
tortát készíteni,
meg ha összejön a család
névnapra, születésnapra,
akkor szoktam gyümölcstortát,
vagy más tortát
és süteményeket sütni.
Most lúdlábat sütök.
Kel 6 db tojás, szétválasztom
a fehérjét a sárgájától.
A tojásfehérjébe teszek 3
kanál cukrot és felverem,
majd rakok még bele 3 kanál cukrot.
A sárgáját óvatosan
belekeverem a habba.
A lisztet óvatosan, kanalanként
keverem a habhoz,
hogy ne törjön össze.
Elkészült a piskóta massza,
kivajazott tortasütőbe öntöm,
180 fokos sütőben sütöm.
Kiteszem a gyúródeszkára,
hogy hűljön.
Közben elkészítem a krémet:
kell 7 kanál liszt, 7 kanál cukor,
2 kanál kakaó.
Kis tejjel kikeverem, a maradék
tejet feltettem forrni.
Beleeresztem a masszát és addig
keverem, míg sűrű krém nem lesz.
Ha kihűlt a krém, belekeverem a
margarint és egy kis rummal ízesítem,
és rákenem a tortára.
10 dkg csokit felolvasztok 2 kanál
étolajban, ezt kenem a tetejére.
...
Több
Földrajzi név:
Karád (Tab)

Személyek

06:50:11

Schádi Szilárd

06:52:31

Nagy László

06:56:22

Nikl Zsolt

06:58:54

Kreka Józsefné

07:01:32

Franczné Posza Gyöngyi

07:03:41

Bleier Sándorné

07:07:32

Herk Viktória

07:09:53

Horváth Rudolf

07:15:01

Gerlecz László

07:16:55

Borda Lászlóné

Kiemelt részek

06:52:18

Karádi kanászleves

06:59:04

Pulutyka füstölt hússal

07:04:04

Tutuka

07:10:06

Zelleres gulyásleves

07:13:15

Paprikás krumpli nokedlivel

07:16:45

Lúdláb torta

06:49:47

Ízőrzők: Karád

06:56:43

Karád

11:09:37

Ízőrzők [új közmédia logóval, 2012]