Ízőrzők - Csór
Gyártási év: 2013 | Adásnap: 2013. december 08.
Időpont: 12:29:28 | Időtartam: 00:30:04 | Forrás: Duna TV | ID: 1755832
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 30 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: CsórEpizódcím: Csór
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2013)) Feliratozva a teletext 333. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2013) Ismerik a csóriak Mátyás-király legendáját? A Székesfehérvár kapujában fekvő település máig megőrizte a történetet, amelyet címerükben is megörökítettek. A falumúzeumban több érdekesség is megtekintésre érdemes, de kiváló kiindulópontja lehet ez a falu egy bakonyi túrának is. A helyi látványosságokon túl gyorsan elkészíthető, mégis különleges, ízletes ételeket készítettek az Ízőrzők műsorába a helyi asszonyok, amelyeket jó szívvel ajánlunk mindenki figyelmébe. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Tejszínes gomba puliszkával - Karalábéfőzelék tócsival - Gyümölcskenyér csóriasan - Ragadáncsos tészta - Csóri betyártarisznya dinsztelt káposztával - Meggyes kevert sütemény
Műsorszolgáltatói ismertető:
Ismerik a csóriak Mátyás-király legendáját? A Székesfehérvár kapujában fekvő település máig megőrizte a történetet, amelyet címerükben is megörökítettek.
A falumúzeumban több érdekesség is megtekintésre érdemes, de kiváló kiindulópontja lehet ez a falu egy bakonyi túrának is. A helyi látványosságokon túl gyorsan elkészíthető, mégis különleges, ízletes ételeket készítettek az Ízőrzők műsorába a helyi asszonyok, amelyeket jó szívvel ajánlunk mindenki figyelmébe.
Teljes leirat:
- Csóron vagyunk,
a Bakony keleti kapujában,
egy 1870 fős településen,
ami a múltjában majdnem mindent
az útjának köszönhet.
Ez egy római út volt,
egy kereskedelmi út.
Közel két város:
Várpalota és Székesfehérvár,
úgyhogy mindig valaminek
a közelében voltunk,
és ez meghatározta a múltunkat.
Egy besenyő ispánság volt
a Sárvíz mentén,
ami majdnem Szekszárdig leért, és
ennek az északi pólusa Csór volt.
Nem véletlen, hogy
Fehérvár védelmére hozták be
ezt a népcsoportot Magyarországra.
Ez volt a városnak a nyugati kapuja.
Mátyás királynak egy
mondát köszönhetünk,
hiszen itt járt a XV. század vége
fele településünkön,
itt várta be Beatrix királynét,
a leendő feleségét.
Letáborozott jelentős küldöttségével,
és a helyi fogadós megadván a
megfelelő tiszteletet a királynak,
egy nagyon pompás halétellel ment
elébe, de a halban nem volt máj.
Ezt a király egyből kiszúrta,
és megkérdezte a fogadóst,
hogy hol a mája?
Monda a fogadós,
hogy a csóri csukának nincsen mája,
mert megette a pap kutyája.
Mátyás király ezt értette,
tudja, hogy a fogadós kispórolta,
mert a csukamájnak
jelentős értéke volt,
és megbotoztatta a szerencsétlen
- vagy éppen nem túl szerencsétlen -
fogadóst,
és bele is került
településünk címerébe,
ami a XIX. végén keletkezett.
Ahogy már az elején jeleztem,
a Bakony keleti kapuja vagyunk.
Részben érint bennünket több
túraútvonal is,
ami a Dunántúl északi részén halad,
illetve egy tájvédelmi körzet is
található tőlünk délre, ez a Sárrét.
Két templomunk van, mind a kettőre
büszkék vagyunk,
hiszen a településünk múltjában
úgy a katolikus, mint a református
felekezet nagyon erős volt.
Ma már inkább katolikusok
élnek a faluban,
de a török idők előtt
- illetve még alatt is -
főleg reformátusok voltak.
Mezőgazdasági település vagyunk,
a földjeink viszont nem annyira jók,
ezért nagyon sok féle
és összetett mezőgazdasági kultúra
alakulhatott ki a településünkön.
Nem csak gabona termelés,
hanem akik ideérkeztek a XIX. század
végén, XX. század elején,
azok a kertészetet, az öntözéses
kultúrát honosították meg,
és ennek köszönhetjük
az egyik legnagyobb
nevezetességünket, a káposztát.
A településünket nevezték
purutykás falunak is.
Az ételeinkben megjelennek azok az
erdőhöz köthető növények, állatok,
amiket a mindennapos használatba is
bevettünk:
a gombászat - ez egy jelentős
sportja a csóri embernek -,
ha van egy kis mozgásigénye,
akkor veszi a szatyrát
és felmegy gombászni.
Kiemelném még hogy az állattartás
jelentős volt:
a juh tenyésztés, a tehén tartás
nagyon fontos volt,
a tejtermelésben,
illetve a húsban is megjelent.
Minden ételünkben ott
van és mutatja magát.
- A mostani étkünk egy nagyon finom
étek, egyszerű,
szinte elrontani sem lehet.
Tejszínes gomba puliszkával.
Az ételhez pörkölt alapot készítünk
jó hagymásan.
A hagymát feltesszük dinsztelni,
ha lehet, egy kicsit pirítsuk le,
mintha pörkölt alá készítenénk.
Vegyük le a tűzről, tegyük bele
a pirospaprikát.
Ha nem vesszük le a tűzről, akkor
megég a pirospaprika, keserű lesz.
Beletesszük a gombát,
nem kell alá vizet tenni,
mert annyi vizet enged, hogy
a saját levében megpárolódik.
Teszünk bele egy babérlevelet,
ettől egy kicsit pikáns lesz.
Nem kell nagy, mert keserű lesz.
Teszünk bele magyar borsot,
kakukkfüvet és így pároljuk.
Amikor kész a gomba,
ráöntjük a tejszint és felforraljuk.
Egyet-kettőt rottyan és kész van.
Édesanyám erdélyi származású,
elég gyakran ettek puliszkát.
Én is szerettem gyerekkoromban,
főleg hideg tejjel nagyon finom volt.
Disznótoros vacsorákhoz is
szokott csinálni.
Igazán fenséges és ünnepi étel volt.
Ez most kukorica dara,
de régen együtt volt a liszt
és a dara.
Felforralta a sós vizet, betette
a fakanál nyelét,
körbe szórta, és a végén kivette
a fakanalat,
és mint egy kráter,
jött ki belőle a víz.
Amikor úgy ítélte meg,
hogy már jó,
akkor leöntötte a vizet,
és egy nagyon picit mindig
vissza-visszaöntött rá,
állandó keverés közben.
Amikor megpuhult a kukorica,
kiöntötte egy deszkára.
Emlékszem, hogy szép kis
kúpban maradt az egész,
mintha tortaformában
csinálták volna.
Nagyon finom volt.
Mindig egy kicsit vágtunk belőle,
nagyon szerettük.
- A csóri római katolikus
templomban vagyunk.
A XII-XIII. században már volt
itt egy templom, ennek az elődje.
1333-ban már feljegyzés készült róla,
hogy Szent Péter és Pál
templom van a faluban.
Református templom is volt, ugyanis
megváltoztak a községben a viszonyok,
hogy több volt a református,
szinte katolikusok nem is voltak.
De 1747-ben ismét katolikus
templom lett.
Akkor Fehérvári Ádám barokk stílusban
építette újjá a templomot,
innentől kezdve Sarlós Boldogasszony
plébániaként szerepel,
a búcsú napja július 2.
A vörösmárványból készült
fő oltáron
a Fehérvári család címere látható.
A főoltár klasszicista stílusban
épült,
a képen Szűz Mária látogatása
látható Szent Erzsébetnél.
A mellékoltárunkon Szűzanya
megkoronázása,
és Szent Rókus, Szent Sebestyén
és Szent Rozália van
a fából készült oltár képen.
A mellék oltárt a hívek
adományaiból emelték.
Járvány idején a Szűzanyához
imádkoztak a gyógyulásért,
és hogy elkerüljék a járványt.
A templom két oldalán az egykori
földbirtokosoknak,
a Nedeczky családnak az
emléktáblái láthatók és címerei.
A falon két oldalt Jézus
szenvedéseinek története látható.
Hátul a gyóntatószék tetején
egy sasvári Pieta,
a másik oldalon pedig
a missziós kereszt.
- Karalábéfőzeléket csinálok.
Emlékszem, gyerekkoromban
nagy kedvencem volt,
már csak a kapor miatt is.
Édesanyám erdélyi származású,
és régebben nem voltunk
bőviben a húsnak,
hogy húst hússal ettünk,
egy héten csak egyszer volt.
A karaláb nem fás.
Olyan hagymájuk,
olyan zöldségeik voltak
- most végigjártuk Erdélyt -
és nagy karalábok voltak,
Temesvárról hozták fel a piacra,
és nagyon finomak voltak.
Ezt szeretném megmutatni,
és a feltét egy tócsni szerű valami,
az édesanyám úgy hívta,
hogy krumplifasírt.
Mi nagyon boldogok voltunk,
hogy fasírt van.
Tényleg nagyon finom,
nagyon szeretjük.
Ugyanúgy be kell fűszerezni,
mint a húst:
fokhagyma, hagyma benne,
nagyon finom.
Fogok egy kisebb hagymát
- ha nagyobb, ketté vágom -
3 dkg vajat vagy margarint
- kinek mi tetszik -
vagy olajat - én vajat használok,
mert ennek másabb zamata van.
A hagymát ezen megfuttatom,
egy kis sót teszek bele.
Majd leveszem a gázról és egy
csöpp borsot teszek bele,
és egy kis kanál mézet is.
Visszateszem, kicsit párolódik,
és beleteszem a kockára
vágott karalábot.
Ezt hagyom párolódni, és mindig
egy kis vizet öntök hozzá.
Amikor már majdnem teljesen kész,
beleteszem az apróra vágott kaprot.
Elkészítem az eresztéket,
vagy habarást.
Kiveszek egy ki levet,
azzal összekeverem a lisztet,
aztán rá a tejszínt, teljesen
lecsökkentem a gázt és beleteszem.
A tócsni igen egyszerű étel.
Sokan nevezik krumplifasírtnak,
de ezen a vidéken tócsni.
Megpucolom a krumplit
és lereszelem.
Egy közepes fej hagymát és
5-6 gerezd fokhagymát
- van, aki összemixeli -
összevágok
és csöpp kis zsiradékon
megfuttatom.
Kijönnek az illóolajok,
a fokhagymáé különösen,
és ez jó kis zamatot ad.
Egy kg krumplihoz 4-5 púpos kanál
lisztet teszek.
De van amelyik krumpli frissebb,
abba több kell,
a régi krumpliból már elég sok
nedvesség elpárolgott,
akkor kevesebb liszt kell bele.
Egy kis borsot teszek bele, sót
és egy vagy két tojást.
Forrósítok egy kis zsiradékot
és kanállal kiszaggatom,
szétnyomom.
Kisütöm és az elkészült karalábra
ráteszem, vagy mellé teszem.
Ez egy fenséges étel,
mindenkinek ajánlani tudom.
- A Jó Barátok Nyugdíjas Egyesület
népdal köre nyolc éve énekel együtt.
Kezdetben zongora kísérettel
énekeltek népdalokat és műdalokat.
Most már csak népdalokat énekelnek
citera kísérettel.
Igyekszünk minden
tájegységről tanítani őket.
A mostani összeállításban
Fejér megyei summás dalokat
fognak hallani Ercsi községből,
amellyel indultuk a Kóta népzenei
minősítőjén is,
amelyet a zsűri arany minősítéssel
honorált.
Nagyon sok helyen szerepelünk
országos szinten is,
megyei szinten is,
rengeteg helyre hívnak minket,
a szomszédos nyugdíjas klubok is,
szomszédolásra és fellépni is.
A legutóbbi fellépésünk az
Életet az éveknek fesztiválján volt
Budapesten a Láng Művelődési
Központban,
ahol országos kiváló minősítést
kaptunk.
- Gyümölcskenyeret készítek
csóriasan.
Ezt azért nevezzük csóriasnak,
mert gazdagon van
benne pirított mandula.
Csór község területén nagy mandulás
volt régen,
a gyümölcsöket is a háziasszonyok
megaszalták,
szilvát, almát, bármilyen gyümölcsöt.
Ezt készítették böjtös ünnepeken,
mint karácsony, húsvét.
Sokáig eláll, nagyon szerették
a gyerekek is, felnőttek is.
Kell 3 tojássárgája, amit kikeverek
porcukorral, egy vaníliás cukorral.
Lassan hozzáadok 11 dkg margarint,
belekeverem a citromhéjat,
és habosra keverem.
Hozzáadok 11 dkg lisztet és
fél sütőport.
A liszttel elkeverem az aszalt
gyümölcsöket,
a feldarabolt mandulát, amit előzőleg
megpirítok, mert jobb íze van.
A liszttel elvegyítem a mazsolát,
pirított mandulát,
az aszalt gyümölcsöt, narancs
kockákat, citromhéjat,
kicsit megszórom fahéjjal.
A tojássárgához apránként hozzáadjuk
a lisztet a gyümölcsökkel,
és a tojásfehérjét és lazán
összekeverem.
Zsírozott, lisztezett őzgerinc sütőbe
rakom
és körülbelül 35-40
percig lassú tűznél sütöm.
Ha kihűlt a tészta, kiborítom
és ferdén szeletelem.
Ez egy őzgerinc sütőre való adag,
de ünnepeken általában
dupla mennyiséget sütök.
- Csóron vagyunk a falu múzeumában,
ami 2008-ban jött létre,
akkor volt a településünk 900 éves.
A gyűjtemény, ami látható, nem a
jelenkorban szedtük össze,
hanem jelentős része az 1970-es
években már gyűjteményként szerepelt,
akkor egy kisebb múzeumban volt.
Az akkor Csóron tanító
Madarász István tanár úr
gyűjteménye volt.
Akkor az iskolás gyerekekkel
szedték össze.
Jóval könnyebb helyzetben voltak,
hiszen akkor ezek az eszközök
még a hétköznapi életben
szerepet játszhattak.
Szerencsére Pista bácsinak a családja
megőrizte, átadta nekünk,
mi pedig készítettünk neki egy
helyet, ahol megtekintheti bárki.
Amiket most itt láthatunk, az mind
Csórhoz is kapcsolható volt.
Vannak olyan részei a tárlatnak, ami
nem helybeli, de büszkék vagyunk rá.
Ilyen például az 1956-ban,
az akkori hivatalos zászlóból
kivágott szocialista címer,
amit golyók luggattak.
'56-ban ezeket nem őrizték meg,
hanem inkább elégették, eltüntették,
csak hogy minél messzebbre
kerüljenek.
Valahogy idekerült hozzánk
és ezzel is egy picit meg tudjuk
mutatni a történelmünk egy szeletét,
amit már egyre kevesebben ismernek.
Illetve van még egy büszkeségünk:
az a kard, amit az 1848-49-es
világosi fegyverletételnél törtek
ketté,
és tulajdonosa hazahozta a
markolatos részét.
A kard törött fölső része nincs meg,
de a markolatos alsó része megvan.
Mellettem látható az a kis makett,
amit a csóri általános iskolások
készítettek pár évvel ezelőtt
a tanárukkal közösen.
Egy 1882-es Csórról készült térképet
dimenzionáltak,
háromdimenziósítottak.
Ezen látszik, hogy hogyan nézett ki
a településünknek
a XIX. század végén az arculata,
mennyivel kisebb volt, mik voltak
azok a fontosabb épületek, helyek,
amik ma már vagy nincsenek,
vagy ha meg is vannak,
vagy átalakultak,
vagy már annyira természetesek
nekünk,
hogy észre se vesszük,
hogy itt vannak.
A maketten látszik még az a tó, ami
egy híres csóri tó volt, a karszt tó,
ami a karszt vízbázisnak a fakadója,
ami a rétre folyt ki,
és ami a fénykorában hat malmot
működtetett.
A török idő előtt ezek a malmok
Fehérvárról is idevonzották
a gazdákat,
és itt őröltettek.
Ennek a múzeumnak is ez lenne
a feladata,
hogy egy kis időutazásban részesítse
mind azt, aki belép,
mert minden falunak
kell egy ilyen hely,
ahol egy kicsit "jégbe fagyva"
megmarad a múlt.
- Egy ragadáncsos tészta nevezetű
ételt fogok csinálni,
ez nálunk a családban nagy kedvenc
az unokák körében.
Megmondom őszintén, én sem gondoltam
volna, hogy ez így beválik.
Ez majdnem olyan, mint a lekváros
derelye, vagy túrós derelye.
Valószínű, hogy ezt az édesanyám
találta ki.
Ebben az ételben főtt krumpli van.
Felteszem a krumplit, mintha
krumplipürét készítenék,
csak egy kicsivel
több sót teszek bele.
Ha megfő, összetöröm.
Ezt friss készítésű tésztából
kell csinálni.
Egy levélnyi tésztához
- kisebb háztartásban -
35-40 dkg lisztet mérjünk ki.
A lisztet mindig ajánlatos
átszitálni,
sokkal könnyebb dolgozni vele.
A liszthez teszek egy csipet sót,
egy tojást,
és egy kis vízzel összekeverem,
hogy könnyen gyúrható tésztát kapjak.
Nem kell keményre, mert nem
cérnametéltet csinálunk belőle.
Ezt még össze kell hajtani,
össze kell ragadnia.
A legjobb, ha megjelöljük a közepét,
hogy egymásra tudjuk borítani.
Olyan burgonyát válasszunk,
ami egy kicsit szétfő,
egy kicsit grízesebb.
A kinyújtott tésztára halmokat teszek
és ráhajtom a másik felét.
Befedi minden oldalát és
szorosan körbenyomkodom.
Remélem, nem száradt meg a tészta.
A derelyemetszővel szép formákat
csinálok
és forró sós vízben kifőzöm.
Mivel házi készítésű tészta,
kicsit le kell mosni.
Utána megforrósított serpenyőbe
teszem és hirtelen lesütöm.
Közben lereszelem a sajtot.
Amikor már rózsaszín,
ráteszem a sajtot,
és egy fa spatulával megforgatom,
hogy össze ne törjön.
Szoktam gazdagabb változatban
csinálni:
egy kis szalonnát lepirítok és
abban pirítom a tésztát.
A füstölt aroma mindennél jobb.
Az olvadt sajttól valóban nyúlik,
ezért lett ragadáncsos tészta.
Ha a dédnagymama az unokáknak
szeretett volna kedveskedni,
mindig ilyet csinált nekik.
Akármekkora lábas volt - pedig
voltak lábasai az édesanyámnak -
az sosem volt elég, másnapra
nem maradt.
- A Jó Barátok Nyugdíjas Egyesület
férfi dalkörét,
vagy ahogy mi nevezzük őket,
a katona fiúkat hallhatják.
Ez a csapat három éve énekel együtt
ebben a felállásban.
Többnyire katona dalokat énekelnek,
első alkalom,
hogy bordalokat tanultunk.
Ezzel a bordal csokorral,
illetve egy Fejér megyei katonadal
csokorral indultunk
másfél évvel ezelőtt a Kóta népzenei
minősítőjén is,
ahol térségi szinten kiváló,
majd országos szinten
ezüst minősítést kaptunk
rögtön az első megmérettetésre,
ami nagyon pozitív
visszacsatolás volt a munkánkra.
Nagyon büszkék vagyunk rá.
- Csóri betyártarisznyát készítek.
A csóri Csuka csárdának egy igen
nevezetes étele volt
a káposztás pogácsa mellett.
A szakácsnőtől, Ilonka nénitől tudom,
hogy igen gyakran előre kérték,
hogy a csóri betyártarisznya
legyen vacsorára.
A csárda sajnos már nem működik,
de ezt a nagyon finom, zamatos húst
megtartottuk,
és igen gyakran csinálják a csóriak.
A csóri betyártarisznya tarjából
készült étel.
Két vékony szeletből,
vagy felhasított
szeletből szoktam csinálni.
Nekem jobban sikerül, ha két vékony
szelet közé klopfolom a kolbászhúst.
Kiklopfolom vékonyra
és az ereket elvágom.
Ez lesz a belseje, túlságosan
nem sózom, mert a kolbászhús is sós.
Picit borsozom, pici kakukkfüvet
teszek rá.
Aki nem szokott kolbászhúst csinálni,
annak elmondom,
hogy dagadót szoktam venni,
azt ledarálom és fűszerezem.
A fűszerezés majdnem olyan,
mint a fasírozotté,
csak nincs benne zsemle.
Ha nem akarunk vele bajlódni, akkor
az áruházakban,
hentesnél lehet sütnivaló kolbászt
venni, és csak fel kell nyitni,
és kinyomni, ami már fűszerezve van.
A két szelet hús közé tesszük és
flekken módjára megsütjük.
Nem bízom a véletlenre,
hátha szétnyílik a tarisznya,
- bár jól összeklopfoltam -
hústűvel összetűzöm.
Elég becsületes adag.
Amíg áll a fűszerben és kicsit
pácolódik,
addig elkészítem piros káposztából
a dinsztelt káposztát.
Felszeletelem vékonyra.
Ha egy kicsit áll a sóban,
nem lesznek kemények a szálak.
Felforrósítunk egy csepp zsiradékot,
beleteszünk egy kanál cukrot
megkaramellizálom,
aztán beleteszem a káposztát,
megforgatom, egy csöpp kis vizet
teszek alá és hagyom párolódni.
Én szeretek egy kis köménymagot is
beletenni,
attól sokkal zamatosabb lesz.
Egy pici vizet teszek még
hozzá és sót is,
vörösborecetet öntök rá,
így dinsztelem ebben a lében.
- A régi időkben Csór határában
nagy mandulás volt.
Ezt a süteményt sokszor sütötték,
meggy is volt, gyorsan elkészült.
Hétköznapokon, vagy vasárnapokon
is sütötték ezt a meggyes süteményt.
6 tojás sárgáját kikeverek
25 dkg cukorral,
lassanként hozzáadok 1,5 dl étolajat.
Tovább keverem és 1,5 langyos tejet
adok hozzá,
majd 25 dkg lisztet,
benne egy sütőport.
Felverem a hat tojás habját
jó keményre.
Akkor jó a tojásfehérje,
mikor fölfordítom a
tálat és nem pottyan ki.
Hozzá keverem lazán, hogy ne
törjön a hab össze.
Tepsibe öntöm, sütőpapírt
helyezek alá.
A tetejét megrakom gazdagon
vagy friss meggyel,
vagy meggybefőttel,
mindegyik egyaránt jó.
A tetejére szórok mandulát,
amit előtte forró vízbe mártok
és lehúzom a héját.
A mandulát apróra felvágom
és gazdagon megszórom a süteményt.
Előmelegített sütőben 180 fokon
35-40 percig sütöm.
Lassan kell sütni,
mert kényes a sütése.
meg kell várni, míg kihűl,
olajos, nagyon gyenge az állaga.
Nem szárad meg, másnap, vagy
harmadnap is lehet fogyasztani.
Ezt édesanyám is sokszor sütötte,
én is sűrűn sütöm.
...
Több
Földrajzi név:
Csór

Személyek

06:30:44

Csete Krisztián

06:33:32

Banizs Károlyné

06:36:12

Müllnerné Paitli Éva

06:42:31

Horváthné Bíró Ágnes

06:43:57

Kovács Tiborné

Kiemelt részek

06:31:49

Csór

06:33:26

Tejszínes gomba puliszkával

06:38:26

Karalábéfőzelék tócsnival

06:43:48

Gyümölcskenyér csóriasan

06:50:17

Ragadáncsos tészta

06:54:06

Csóri betyártarisznya

06:57:08

Meggyes kevert sütemény

06:30:18

Ízőrzők: Csór

11:09:37

Ízőrzők [új közmédia logóval, 2012]