Ízőrzők - Kács
Gyártási év: 2013 | Adásnap: 2013. november 17.
Időpont: 12:12:59 | Időtartam: 00:30:04 | Forrás: Duna TV | ID: 1741892
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 30 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: KácsEpizódcím: Kács
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2013)) Feliratozva a teletext 333. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2013) Kács egy varázslatos község a Bükki Nemzeti Parkban. Az itt élő emberek vendégszeretetének, a helyi asszonyok ízletes ételeinek híre elért hozzánk is, ezért aztán felkerekedtünk, és észak-kelet felé vettük az irányt. Itt az erdő szó szerint a házak mögött kezdődik. Az ablakon bekukucskálnak az énekes madarak, a réteken pillangók sokasága, a faluban és környékén sok érdekes látnivaló. Mi megnéztük a római katolikus templomot, ellátogattunk a Vízfő forráshoz, a Kecskekő völgybe, a riolittufába vájt barlanglakásokhoz, és meghallgattuk a népdalkör helyi népdalait is. Adásunkban a következő helyi ételek bemutatásával ismertetjük meg nézőinket: Kötözött tésztaleves,Bükki káposzta, Lekvárral rakott aranygaluska, Vargányaleves krumpligombóccal, Kemencés kacsa párolt káposztával, hagymás tört krumplival, Almás köles. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szereplő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Kötözött tésztaleves - Bükki káposzta - Aranygaluska - Vargányaleves krumpligombóccal - Kemencés kacsa párolt káposztával, hagymás tört krumplival - Almás köles
Teljes leirat:
- Kácson, a Bükk-hegység lábánál,
a Bükki Nemzeti Park szélén vagyunk.
Ez egy gyönyörű szép kis település,
egy, fákkal körülvett
völgyben fekszik.
Kezdhetném a mondandómat úgy is,
hogy egyszer volt, hol nem volt,
volt egyszer egy honfoglalás.
Ugyanis a monda szerint
már a honfoglaló magyarok
is jártak ezen a környéken,
hiszen a Kácsi-patak mentén
felfelé lovagolva
megtalálták azokat a forrásokat,
amelyek mellett
hosszabb-rövidebb időket
el tudtak itt annakidején tölteni,
és 1248-tól, a tatárjárás után
már említődik
IV. Béla királyunk országjáró
levelében a település.
Ezután szerzetesek telepedtek le
a településen,
a források közelében házakat,
építményeket emeltek,
és itt az alpesi klímának
köszönhetően
gyógyfüvekből és az itt található
virágokból, erdei növényekből
olyan főzeteket készítettek,
amelyekkel önmagukat és a
környék lakóit is gyógyították.
A török időkről annyit lehet tudni,
hogy az 1550-es években feldúlták
a falut, elnéptelenedett,
és majd az 1700-as évek végétől
népesült be újra,
amikor nagyon nagy fellendülés
indul el a faluban.
Az itt élő emberek állattartással,
mezőgazdasággal, szőlészettel,
erdei munkákkal, fakitermeléssel,
mészégetéssel foglalkoznak.
Az 1960-as év a csúcspont, abban az
időben éltek Kácson a legtöbben.
Azóta ez a létszám - ami akkor
ezer fő fölötti volt -
mára sajnos a felére zsugorodott.
Kácsot nagyon vendégszerető,
szorgalmas emberek lakják,
bizonyítja ezt
a 100 körüli vendégház.
Kács továbbra is egy nagyon érdekes
turisztikai célpont lehet,
hiszen a településről kiindulva
nagyon szép erdei területeket,
mezőket lehet meglátogatni.
A településen is található például
a bencés kolostor,
vagy a románkori templomunk,
források, a várhegy.
Úgy gondolom, hogy maga a környezet
a friss levegőjével,
kiváló ivóvizével, csábító ez
a nyugalom, madárcsicsergés,
ami egyre ritkább
lesz a környezetünkben.
Ez itt még adva van.
Ami Kácsnak érdekessége lehet,
hogy azok az igazi népies ételek,
amik a mi gyerekkorunkban megvoltak,
és nagyon olcsó volt az előállításuk,
és az akkori szegény
időknek megfelelően
nem elsősorban húsételek voltak,
hanem ha visszagondolunk a
palacsintára,
a krumpli lángosra,
a krumplis tésztára,
vagy a különféle főzelékekre,
levesekre,
ezek azok a helyi ételek,
amiket az itt termelt növényekből
elő tudnak állítani
az itteni lakosok.
Ez egy olyan érdekessége lehet
a településnek,
ami miatt érdemes itt a házi kosztot
kipróbálni.
- Kötözött levest készítünk.
Ezt én az édesanyámtól tanultam,
ő pedig az ő édesanyjától.
Ez egy nagyon régi eledel.
Nagyon szerették régen, mert olcsó,
zöldségek, paprika, hagyma,
minden megterem a kertben.
Könnyen elkészíthető, nagyon
szerették a háziasszonyok,
mert ha hazamentek a határból,
akkor gyorsan egy kis zöldség
alaplevet tudtak csinálni,
gyúrtak tésztát nagyobb mennyiségben,
és elvettek egy keveset,
és már megvolt a kötözött tészta.
A többi tésztát tudták használni
dióval, mákkal,
és lényegében lerövidítették
a saját munkájukat.
Így gyorsabban meg tudtak főzni,
ami nekik nagyon lényeges volt.
A zöldséggel kezdjük, hogy az
alaplevet el tudjuk készíteni.
A zsírt felolvasztjuk, teszek bele
egy kevés vöröshagymát,
és egy picit futtatom rajta.
Teszek rá két kávéskanálnyi
pirospaprikát,
egy kávéskanálnyi őrölt borsot
és a zöld petrezselymet.
Ráteszem az összevágott zöldséget:
karalábé, sárgarépa és fehér répa.
Összekavarom, teszek rá egy
kevés sót, két gerezd fokhagymát,
egy fej vöröshagymát, két fehér
paprikát, és a zeller levelet.
Egy kicsit összesütöm és felengedem
meleg vízzel.
Ráteszem a fedőt és főzöm.
Elkészítjük bele a kötözött tésztát.
20 dkg liszt, beleteszek
két egész tojást, amit megmostam,
egy kevés sót, és egy kevés vizet.
Ezt elkezdem gyúrni.
Főzni az édesanyámtól tanultam.
Falun laktunk, ők nagyon
sokat jártak a határba,
így elég korán megtanultam főzni,
mert ők elmentek dolgozni,
és mire hazajöttek, egy kis főtt
ételt készítettem,
mikor mit sikerült összeállítani.
Volt, amikor sikerült,
volt, amikor kevésbé.
Összeállítottam a tésztát,
a tábla sarkán egy kicsit pihen,
addig elkészítem a bele való
tölteléket.
Szűk evőkanálnyi zsírba teszem a
hagymát,
a pirospaprikát, őrölt borsot
és az összevágott petrezselymet.
Amikor megdinszteltem,
hagyom hűlni.
A tésztát egy kicsit összegyúrom
és kinyújtom.
Szeretem csinálni, a család is
szereti az ilyen nyújtott tésztát.
Nyújtani felsodorva, lazán kell,
nem kell túlságosan rányomni a
kezünket, mert akkor összetapad.
Egyenletesebben nyúlik, ha egy kicsit
"csattogtatjuk".
Most jön rá a töltelék.
Nem kell sok rá, mert össze lesz
csavarva.
Hármat hajtok rajta, akkor elvágom,
és a szélét kicsit összecsipkedem.
Attól kötözött tészta,
hogy így átkötöm.
Forr a víz, beleteszem a tésztát.
Megfőtt a zöldség leves,
kifőtt benne a kötözött tészta.
Tálaláshoz a zöldséglevest
egy leveses tálba beleteszem,
a kötözött tésztát másfél centis
darabokra elvagdosom,
és külön tányérra tálalom,
és mindenki annyit tesz a levesébe,
amennyit szeretne.
- Kácson a római katolikus
templomban vagyunk.
Ez a templom 1722-től 24-ig épült a
XII. századi apátságnak az alapjaira.
Annak a romjaiból a köveket amit
fel tudtak használni,
azt felhasználták.
Barokk stílusú a templomunk.
Az 1800-as évek végén építették
hozzá a tornyot,
akkor nyugati irányban bővítették
a templomot,
így nyerte el a mai formáját.
Az igazi értéke a templomnak
a barokk kegyoltár.
Ennek az az érdekessége, hogy egy
régi hagyomány szerint
egy földesúr erre kocsikázott a
a lányaival,
megpihentek a templom alatt
lévő forrásnál,
és a lányok a forrás fölött lévő
hársfán három bárányt láttak,
amit az apjuk nem látott,
de mégis egy égi jelnek vett.
Akkor építette fel ezt a templomot
és idehelyezték ezt a kegyoltárt,
ami az egész szentélyt betöltő
barokk oltár,
a Szentháromság tiszteletére
van felszentelve.
A felső harmada a
szentháromságot ábrázolja,
az alsó középső rész a Szűzanyának
a mennybevitelét.
Még van négy fő szobor alakunk.
Az oltárunk kegyoltár, ami 1790-ben
egy pápai bullában
a szentháromság vasárnapját
és az azt megelőző napot
teljes búcsú elnyerésére
engedélyezte.
Nagyon szívén viselte
Eszterházy Károly akkori püspök
Kács sorsát, ide nagyon gyakran járt,
és újra élesztette a búcsújárásnak
a hamvadóban levő hagyományát.
Nagyon sokan jártak ide a búcsúra.
Ennek az volt az érdekessége,
hogy a templommal szemben
levő dombon van egy kálváriánk,
és oda a környékbeli falvakból,
sőt, az ország egész területéről,
külföldről is nagyon sokan jártak.
- Büki káposztát fogok készíteni.
Ez egy régi étel, bár én nem túl
régóta ismerem.
Egy nagyon kedves ismerősömtől
hallottam, és kipróbáltam én is.
Nagyon ízlett a családnak,
azóta én is főzöm.
A székelykáposztától annyiban
különbözik, hogy ebben nincs hús,
kolbásszal készül.
Ahogy az ismerősömtől hallottam,
ezt is szerették a régi idősek,
mert a kolbász a disznóvágáskor
megvolt,
gombászni is el tudtak menni,
ha volt idejük.
Káposztát minden
háznál savanyítottak,
ez is falusi munka.
Valamikor régen tejföllel ették,
mert tehenet fejtek, és inkább
a tejfölt használták,
de mi most inkább tejszínnel
fogyasztjuk.
Beleteszem a zsírt, teszek bele
egy kevés vöröshagymát.
Először a savanyú káposztát
beleteszem, egy kicsit átforgatom.
3-4 babérlevél, 2-3 gerezd
fokhagyma,
összekavarom és felengedem vízzel.
Pici borsot dobok rá, kávéskanálnyi
őrölt paprikát.
Felkarikázom a füstölt kolbászt,
belerakom, és ezzel főzöm.
Beletesszük a vargánya gombát,
összekavarjuk és hagyjuk főni.
Elkészítjük a rántást:
egy evőkanál zsíron 3 evőkanálnyi
lisztet megpirítok zsemle színűre.
2-3 gerezd összezúzott
fokhagymát teszek bele.
Egy kicsit összesütöm,
egy kicsi vízzel felengedem,
utána ráöntöm a tejszínt.
Összekeverem és ráöntöm
a káposztára.
Még ezzel összeforralom,
és kész.
- Itt állunk a Bükk-hegység lábánál,
a kácsi forrásnál,
és egyben a Kácsi-patak
kiinduló pontjánál.
A forrás vízgyűjtő területe a
Bükk-fennsík,
a csapadék víz víznyelőkön keresztül
jut a hegy gyomrába.
Átjut a mészkő rétegen, kioldja az
ásványi anyagokat a mészkövekből,
és tárolja, magával viszi,
és itt, a hegy lábánál
már kristálytiszta
forrásként tör a felszínre.
A forrás nagyon bővizű.
A régi időkben 12 vízimalom működött
Kácstól Bükkábrányig.
Leginkább áramfejlesztésre
és gabonaőrlésre
használták a víz erejét.
Sajnos nem maradt fenn egy
vízimalom sem.
A forrás pontos keletkezési
idejét nem ismerjük,
de a honfoglaló magyarok már ennek
a forrásnak a vizénél telepedtek le.
A víztározó építését 1972-ben
fejezték be,
ekkor építették ki a környező
települések
vezetékes ivóvíz rendszerét.
Ez folyamatosan bővült,
mára 40 ezer embernek biztosít
egészséges ivóvizet.
A víztározót ráépítették magára
a forrásra.
Ez azért nagy jelentőségű,
mert a csapadékvíz soha nem tud
közvetlenül bejutni a forrástérbe,
egészségügyi szempontból
ennek nagy jelentősége van.
A forrás vízhozama
napi 6000 köbméter,
ez elég jelentős vízmennyiség.
A víz hőmérséklete kellemesen hűvös,
14-15 C fok,
télen 1-2 fokkal melegebb.
A Kácsra látogató turisták nagy
szerencsében részesülnek,
mert az ásványvíz jellegű karsztvizet
fogyaszthatják ivóvízként.
- Nagyon régi süteményt sütök,
úgy hívják, hogy aranygaluska.
Anyukám régen sütötte és a
családomnak újra visszahoztam.
A gyerekek, unokák nagyon szeretik,
ezt most önöknek tovább adom.
Meglangyosítjuk a tejet,
beleteszünk 3 kanál cukrot és
5 dkg élesztőt, megfuttatjuk.
A süteményhez kell 1 kg liszt,
teszek bele sót, 4 tojás sárgáját.
Azért csak a sárgáját, mert a
fehérje keményít,
és a tészta sokkal puhább lesz,
ha a fehérje nem kerül bele.
Teszünk bele egy kicsi margarint,
körülbelül 1-1,5 dl olajat.
Ezt most bedagasztom.
Nem kemény tésztát készítünk,
hanem rétestészta jellegűt.
Ha laza a tészta, akkor finom, puha
sütemény készül belőle.
Nagyon ki kell dolgozni,
az nagyon fontos, hogy minél
több levegő kerüljön a tésztába,
annál könnyebb lesz a tészta.
Kicsit megszórom a tetejét liszttel
és félretesszük, hogy keljen.
Megkelt a tészta, kiöntjük a táblára
és centi vastagra elnyújtjuk.
Kikenjük a tepsit fagyasztott
zsírral.
Elkezdem kiszaggatni
pogácsa szaggatóval.
Ezt a süteményt az egész család
szereti, pláne az unokák.
Mikor mama megmondja,
hogy mi lesz a vasárnapi menü,
és mi lesz a sütemény,
alig várják, hogy megsüljön.
Nem múlik el olyan hétvége, hogy a
mama ne süssön valamilyen süteményt.
Kelt tésztákat, palacsintákat
nagyon szeretik.
Kiszaggatjuk és belerakjuk a tepsibe
szorosan egymás mellé.
Utána egy kis olajjal megkenjük.
Ezt a tésztát nem késsel vágjuk,
hanem törjük.
Így egymástól jobban el fog válni.
Ez több, mint 100 éves sütemény.
Az én nagymamám is sütötte.
Anyukám 1907-ben született, ez a
sütemény azóta mindig megy,
és tovább adom az unokáknak is,
mert nagyon finom.
A nagymamám sütötte szilvalekvárral
is, mert inkább az volt,
most inkább barack lekvárral sütjük,
de nagyon finom bármilyen lekvárral.
Ezt a lekvárt én készítettem
saját termésből.
Ha sok barack van, sokat,
ha kevés van, keveset,
de megfőzzük két-három évre is.
60 dkg diót és 30 dkg cukrot
összekeverünk
és ezzel megszórjuk a tésztát.
A közepébe többet teszek,
nem a felét,
mert a tetejére nem kell annyi,
mint a közepébe.
Rászórom a mazsolát.
Fekete ribizli lekvárt is teszek
bele, ez is saját készítésű.
Rárakjuk a befejező sort.
Megint megkenjük olajjal,
a maradék dióval megszórjuk.
Félretesszük kelni, utána
betesszük a forró sütőbe,
de utána visszavesszük alacsonyabb
fokozatra, hogy legyen ideje kelni.
20 perc alatt tökéletesre sül.
- Kács különleges kultúrtörténeti és
természeti értékei közé tartoznak
a barlang lakások, a pincék, a bújók,
a kőhodályok és a kaptár kövek.
Mögöttem is egy
barlang lakás látható.
Ezek a barlang lakások riolit tufába
vannak vájva,
az emberek kézi erővel munkálták ki,
ásó, kapa, csákány segítségével.
A vérzivataros időkben különleges
védelmet nyújtottak.
Gondolok itt a török
hódoltság idejére,
amikor lerohanták a falut,
vagy a délszlávok.
Az adót és hadi sarcot szedő,
zsákmányoló népcsoportok
leégették a falut,
és ide kényszerültek ki, főleg az
asszonyok és gyerekek.
Akkor jött létre ez
a barlanglakás kolónia.
A későbbi időben, amikor summások
voltak, meg napszámosok,
és akik időszakosan tartózkodtak
itt Kácson,
ők is gyakran meghúzták magukat
ezekben a lakásokban.
Az országnak elég sok részén
található barlang lakás,
de itt a Bükk különlegesen szép
természeti értékekben bővelkedik,
amit érdemes megnézni.
- Mivel Kácson vagyunk
és Kács 90 százaléka erdő,
egy kis tejfölös vargánya levest
készítünk burgonya gombóccal.
A megmosott kerti zöldséget
felaprítom.
Egy közepes fej hagymát kevés zsíron,
leginkább libazsíron
üvegesre párolunk.
Csipetnyi köménymagot
szórok hozzá.
A készre párolódott hagymához
hozzá adom a kockára vágott
paradicsomot és a fél paprikát.
Hozzá adjuk a felaprózott kerti
zöldséget:
körülbelül három petrezselyem,
három gyökér, egy közepes karalábé.
Hozzá tesszük a kerti fagyasztott
zöldborsót, kicsit átpároljuk.
A levest felöntjük körülbelül
2 liter vízzel,
hozzá adjuk a beáztatott
vargányát.
Gyöngyözve fő.
Nem igazán van már szezonja,
ezért szárított vargányát használunk,
de azzal is ugyanolyan finom lesz,
mintha friss volna.
Mivel a leves szépen alakul, rotyog,
elkezdjük a burgonya gombóc
tésztáját.
Körülbelül két burgonyát
sós vízben puhára főzök,
leszűröm, megtöröm, szerecsendióval,
sóval ízesítem,
egy tojás sárgájával és két maréknyi
liszttel összegyúrom.
A tésztát összeállítottam
és addig gyúrom,
míg az edény fala és a kezem
tiszta nem lesz.
A leves gyöngyözve forr,
bele rakjuk a burgonya gombócokat.
Közben elkészítjük a habarást:
kevés liszt, egy kis víz és tejföl.
A leves elkészült,
habarással bekötjük,
és már csak a tálalás van hátra.
- 2001-ben alakult a
Hársfavirág Népdalkör,
Czufor Andrásné, Jucika néni
alapította.
Annakidején sokkal több tagja volt
a népdalkörnek,
a falu lékszáma is sokkal több volt,
fiatalabbak is többen voltak itt.
Akkor népesebb volt a csapat.
Nagyon lelkes kis csapatot vettem át
két évvel ezelőtt.
Szerettem volna, ha nem szalad szét
ez a kis énekkar,
így elvállaltam a vezetői szerepet.
Legtöbbször népdalokat énekelünk,
bükki, szatmári...
Legutóbb a vadfőző versenyre új
szatmári népdal csokrokat tanultunk.
De vettünk már elő kalotaszegi...
az ország több területéről
próbálunk tanulgatni.
Javarészt a helybéli rendezvényeken
lépünk fel, nemzeti ünnepeinken,
illetve falunap, vadfőző verseny,
a mangalica fesztiválon is fellépünk,
illetve a környező falvakba szoktak
hívni minket,
jártunk Tibolddarócon,
Bükkábrányban.
A dalos társak közül mindenki nagyon
szeret énekelni,
szereti a népdalokat.
Szeretnénk megőrizni
a hagyományainkat.
Illetve együtt tölthetünk a próbákon,
vagy az ünnepségeken
egy-egy órácskát, az mindenkit
feltölt,
hogy tovább vigyük a napi
munkáinkat.
- Kemencés kacsasültet készítek,
ezt a nagymamámtól tanultam.
Ünnepi alkalmakon, vagy
vasárnapi étel volt
a régi, falusi emberek körében.
Hagymás tört burgonya lesz
a köret hozzá, dinsztelt káposztával.
Ez egy nagyobb adag, 12 főre készül.
A kacsacombokat be szoktam vagdalni,
mert akkor a zsír kisül belőle.
Ezt az ételt elég
gyakran szoktam készíteni,
általában vasárnaponként,
vagy karácsonykor is.
Akármilyen ünnepre.
Egy kicsit vastagabban kikenjük
alá a tepsit.
Befűszerezzük a kacsacombokat
borssal, majoránnával, sóval.
Sorban lerakjuk. Hagymát szoktam
hozzá tenni, paprika csíkokat,
kis paradicsomot, 2-3 gerezd
fokhagymát vágunk rá,
kis rozmaringot teszünk a tetejére.
Egy deciliter vízzel felöntjük,
úgy jobban megpuhul.
Lefedem fóliával, beteszem a
kemencébe, 1-1,5 órát fog sülni.
Mikor puha a kacsa, levesszük
a fóliát és pirosra pirítjuk.
Dinsztelt káposztát készítek hozzá.
Legyalulom a káposztát, besózom.
Egy kis cukrot pirítok, arra rakom
a káposztát.
Jól megdinsztelem cukros zsíron.
Ha kezd puhulni, még felöntöm vízzel.
Köménymaggal ízesítem és ecettel.
A kacsasülthöz hagymás
tört krumplit készítek.
Megfőzöm sós vízben a krumplit,
a hagymát megpirítom szép barnára.
Mikor mind a kettő elkészül,
krumplitörővel megtöröm a krumplit
és összekeverem a pirított hagymával.
- Jelenleg a Kecskekő-völgyben
tartózkodunk.
Az önkormányzat 2013
januárjában döntött úgy,
hogy megvásárolja ezt a területet.
Mintegy 8,6 hektárnyi területen
van ez a Kecskekő tanya.
Hosszú távú terveink vannak:
állattartást akarunk a Kecskekő
tanyán megvalósítani,
bemutató jelleggel, lehetőleg
ősmagyar fajtákat,
és egy kicsit idegenforgalmi,
turisztikai látványosságot,
állatsimogató helyet szeretnénk
kialakítani.
1870-ben az őseink istálló
rendszereket ástak a föld alá,
és jószágokat is tartottak benne,
kecskét, juhot.
'62-ben mikor megalakult a
kácsi termelő szövetkezet,
szarvasmarhát tartottak itt.
Most hosszú távú
terveink közé tartozik
az ősmagyar szürke marha és a
magyar tarka tartása is.
Gőzerővel folyik a munka.
Ezt természetesen közmunka
programban csináljuk,
mezőgazdasági start munka
keretében.
Úgy szeretnénk, hogy jövő év tavaszán
már benépesítenénk a tanya
területét jószágokkal is.
- Mai desszert az almás köles.
A köles méltatlanul elfelejtett
gabona növényünk.
Az első világháború előtt még a
polgári és paraszti háztartásokban
mindenhol előfordult.
Legalább heti rendszerességgel
főzték.
A második világháború után még a
falusi konyhákból is eltűnt.
A kölesnek számos jó tulajdonsága
mellett egyik nagy pozitívuma,
hogy a szervezetet lúgosítja, nem
savasít, mint a legtöbb gabonaféle.
Böjti napokon szokták leginkább
falusi háztartásokban főzni.
Ehhez a recepthez nagymamámon
keresztül jutottam hozzá.
Ő sütötte böjti időszakokban.
Az almát cikkekre vágom,
kissé megpárolom.
Ízesítem fahéjjal, vaníliával,
szerecsendióval és gyömbérrel.
A gyömbér nem egy klasszikus
falusi fűszer,
de számos jó tulajdonsága mellett
élettani hatása miatt
előszeretettel használjuk.
Miután megpároltam, hűlni hagyom
és odateszem a kölest.
A megmosott kölest
körülbelül 2 dl vízben és 1,5 liter
tejben odateszem főni.
Ízesítem citromhéjjal, sóval,
cukorral, vaníliás cukorral.
Hagyom a kölest a maga párájában
kissé dagadni.
A következő művelet: a tojások
sárgáját, fehérjét ketté választom.
Hat tojást szoktam használni, de most
hetet fogok, mert ezek jérce tojások,
viszonylag kicsik.
Adok hozzá 8 kanál cukrot.
A fehérjéhez egy csipetnyi sót
azért szoktunk hozzá tenni,
hogy könnyebben felverődjék.
Kemény habbá vertük, most kikeverem
a tojások sárgáját a cukorral.
A megfőtt köleshez 6-8 kanál cukrot
teszek, ameddig meleg,
hogy elolvadjon benne.
Hűlt egy keveset a köles, a tejföl
még egy keveset hűtött rajta.
Ezután hozzá teszek körülbelül
0,5 kg tehéntúrót.
Most hozzáadom a
cukorral kikavart tojássárgáját.
Következő művelet: hozzáadom a kemény
habbá vert tojásfehérjét,
két részletben,
hogy ne nagyon törjem.
A köles felét tepsibe rakom,
rárakom az almás,
mazsolás tölteléket,
rá a maradék kölest és a tetejét
megkenem tejföllel,
hogy szép pirosra süljön.
Sütőben körülbelül
30-35 percig sütjük.
Nem baj, ha a közepe
egy kicsit rezgős.
Kockára vágjuk és lehet tálalni.
...
Több
Földrajzi név:
Kács

Személyek

06:48:58

Ostorházi István

06:51:53

Bene Lászlóné

06:56:14

Markó Jánosné

07:00:35

Balogh Miklósné

07:02:27

Szalay Jánosné

07:06:57

Nagyné Bene Mónika

07:07:38

Karuczka Jánosné

07:09:37

Nagy Zsuzsanna

07:11:12

Kovács Dezsőné

07:13:34

Bene László

Kiemelt részek

06:52:05

Kötözött tésztaleves

06:58:25

Bükki káposzta

07:07:32

Vargányaleves krumpligombóccal

06:48:31

Ízőrzők: Kács

11:09:37

Ízőrzők [új közmédia logóval, 2012]