Ízőrzők - Hajós
Gyártási év: 2013 | Adásnap: 2013. november 10.
Időpont: 12:40:12 | Időtartam: 00:30:04 | Forrás: Duna TV | ID: 1733184
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 30 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: HajósEpizódcím: Hajós
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2013)) Feliratozva a teletext 333. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2013) A Bács-Kiskun megyei Hajós települést a török utáni időkben német telepesekkel népesítették be. Leszármazottaik szép tájházba gyűjtötték az ősök hagyatékát, kultúrájukat a helyi néptáncosok élő hagyományként viszik tovább. A hajdani vadászkastélyban a legenda szerint Mária Terézia is megszállt. Most ugyanabban a szép, felújított állapotban, sok érdekes kiállítással berendezve várja az érdeklődőket. A hajósi római katolikus templom pompázatos barokk főoltárát ékesítő Mária szobrot még a német telepesek hozták magukkal a Fekete-erdő vidékéről. Több csodatételt is kötődik hozzá, ennek köszönhető, hogy Hajós nagy búcsújáró hely volt. A hajósiak talán legismertebb látványossága a pincefalu, amely egyedülálló egész Európában. Több mint 1200 bűbájos pince sorakozik itt, utcácskákba rendezve, szorosan egymás mellett. A műsorban a következő ételek elkészítésével ismerkedhetnek meg: Tejes tarhonyaleves, Barackos gombóc, Szarvas tokány bográcsban, Savanyú tojásos mártás, Sós kifli és Napon kelesztett szilvás lepény. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Tejes tarhonyaleves - Barackos gombóc - Szarvas tokány bográcsban - Savanyú tojásos mártás - Sós kifli - Napon kelesztett szilvás lepény
Teljes leirat:
- Hajós városa Bács-Kiskun megyében,
a kalocsai járásban található,
négy járás határán.
A kalocsai járáshoz tartozunk,
a kalocsai járásnak a délkeleti,
legutolsó települése vagyunk.
A hozzánk közel álló szomszédos
települések
már más járásokba tartoznak.
Földrajzilag pedig a kalocsai Sárköz
és a Duna-Tisza-közi homokhátság
az a határvonal,
amely adja a mi földrajzi
elhelyezkedésünket.
Ez nagyon érdekes, hiszen a város,
a város belterülete a sárközi
részen található,
a hajósi Pincefalu - amely felfogható
egy önálló kis településnek -
az pedig a homokhátságon.
Jól érzékelhető, hogy mintegy 10-15
méteres szintkülönbség van
a két településrész között.
Tehát jól látható ez a bizonyos
földrajzi törésvonal,
amelyet mi mindig emlegetünk.
Hajós régmúltjára vonatkozóan
viszonylag kevés adattal
rendelkezünk.
Írott források elsőként 1300-as
évek elején említik a települést.
Ez a török időkben teljesen
elnéptelenedett.
Amit nagyon jól sikerült felkutatnunk
és rekonstruálnunk,
az a német ajkú, sváb telepesek
érkezésétől számított időszak.
A kalocsai érsek rendeletére
érkeztek a telepesek
a Fekete-erdő vidékéről, több
településről,
és 1722-től említik a forrásaink
a hozzánk érkező sváb családokat.
Nagyon jó, hogy rekonstruálni
tudjuk ezeket a családokat,
vissza tudjuk keresni
a családfáinkat,
pontosan tudjuk, ki honnan érkezett,
ki honnan származik.
A betelepülő német ajkúak hozták
magukkal a szőlőművelés tudományát,
és ők voltak, akik az első
présházakat építették a Pincefaluban,
amely egyedülálló egész Európában.
Mintegy 1200 présházat számlál.
A betelepülő svábok természetesen
a kultúrájuk, a néptáncuk,
a hagyományaik mellett hozták
ételeiket, gasztronómiájukat is.
Az ételsorok is azt bizonyítják,
hogy nagyon szerényen,
nagyon kevés anyagból kellett az
akkori háziasszonyoknak gazdálkodni,
nagyon egyszerű ételeket ettek
az eleink.
Nyilvánvalóan a háztartásokban
megtermelt termények
felhasználásáról van szó:
burgonya, hagyma.
Mindenütt tartottak állatot is,
tehát rendelkezésre álltak a
tejtermékek,
és ezeknek a felhasználásával
készítették el mindennapi ételeiket.
- Tejes tarhonyalevest készítünk,
ez gyorsan elkészíthető.
Amikor hazajöttek a munkából,
mindjárt megcsinálták,
lehetett belőle enni.
Tehén mindenhol volt a háznál,
tej volt, ez egy nagyon gyors leves.
Nem azért, mert nem volt más,
de ez hamar elkészült,
és mehettek az ágyba pihenni,
mert bizony sokat dolgoztak,
fáradtan jöttek haza.
Jó volt, hogyha volt egy tányér
leves.
Németül: Prizlie Suppe.
Egy kis zsírt teszek a lábas aljára,
kicsit fölhevítem,
beleteszem a paprikát és
felöntöm vízzel és tejjel,
mondhatom, hogy fele víz, fele tej.
Megsózom és felfőzöm.
Megcsinálom a kézzel gyúrt tarhonyát,
csak tojásból és lisztből.
A nagyszüleink is így készítették,
ez a prizlie.
A tarhonya azért is jó, mert kicsit
sűríti a levest.
A nagyobb darabkák egyben maradnak,
csupa tojásból van, csak finom lehet.
Jó étvágyat kívánunk mindenkinek.
- A hajósi római katolikus
kegytemplomban vagyunk,
mely Szent Imre herceg nevét viseli.
Gyönyörű barokk környezetben
helyezkedik el.
A mindenkori kalocsai érsekek
nevéhez kötődik a története.
Az érsekek közül az első
gróf Csáki Imre,
akinek nevéhez fűződik az akkor
elnéptelenedett terület benépesítése
német ajkú telepesekkel.
Ez 1715-től kezdődött.
Mind ezt bizonyítja, hogy
a szomszédos települések is
abban a tájban alakultak.
A német ajkú telepesek a mai
Németország területének
Württemberg tartományából
a Bussen-hegy környékéről érkeztek.
Magukkal hozták a már Németországban
is csodatételekkel felruházott
Mária szobrukat, amely nagy
tiszteletnek örvendett.
Ez elterjedt az itteni lakosság
körében is,
illetve a környező települések
lakosságának körében is,
és elkezdődött a zarándoklat, mely
igen sok zarándokot vonzott ide.
Ennek hatására és eredményeképpen
az akkori kalocsai érsek, Csáki Imre
templomot adományozott,
illetve a templom felépítését
kezdeményezte a településen.
Ez először egy nagyon
kicsi templom volt,
ami később kicsinek bizonyult,
azért fontos volt a templom bővítése
a későbbiek folyamán oldalhajókkal.
Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek
- látva a hiteles kegyelmi
történéseket -
egy gyönyörű szép főoltárral
ajándékozta meg a hajósi lakosokat,
és ennek központi helyére emelte
a kegyszobrot.
1794-ben gróf Kolonics László érsek
kezdeményezésére
VI. Pius pápa kegyhellyé
nyilvánította a települést
a csodatételek eredményeképpen,
melyet a katolikus egyház több
alkalommal is megvizsgáltatott,
illetve átvizsgáltatott.
A templomunk másik fő ékessége
a Mária szobron kívül
a műemlék Angster-orgonánk,
amely egyházzenei, művészeti
koncertek megrendezésére is alkalmas.
- Sárgabarackos gombócot készítek.
Nagyon sokan csak kakaósat csinálnak,
de én inkább híve vagyok
a gyümölcsös gombócnak.
Úgy döntöttem, hogy most
gyümölcsöset csinálok,
és ez a sárgabarack lesz.
A krumplit megfőztem, megpucoltam,
most egy kicsit "dagonyázni" kell,
hogy sima tésztánk legyen.
Mi szeretjük a gombócot,
a gyerekek is nagyon szeretik.
A tésztába teszek zsírt, tojást, sót.
Egy kicsit kihűlt a
krumpli, de nem baj.
Majd nagyobbakat nyelünk.
Szép sárga, lehet "dagonyázni".
Beleteszem a lisztet,
amennyit felvesz.
A sváb gombóc készítése is hasonló,
azt is így szoktam csinálni.
Finom szokott lenni.
Összegyúrom, kapok egy lágy tésztát,
utána kinyújtom és kockákra vágom
és abba teszem a sárgabarackot.
A sárgabarackra csak cukrot teszek,
mert úgy adja meg a zamatját.
Anyukám nagyon szigorú volt,
korán kellett dolgoznom mindent,
egész háztartást vezetni.
Inkább azt kellett, mint tanulni.
Az utcában volt egy néni,
akihez jártam,
ott tanultam meg inget vasalni,
összehajtogatni és főzni.
A gombóc formázása megvan.
Most megpirítom a zsemlemorzsát
zsíron szép arany sárgára.
Kifőzöm a gombócokat és megpörgetem
a zsemlemorzsában.
Utána tálalható.
- A hajósi barokk kastély
dísztermében állunk.
A története 1739-40-ben kezdődik.
A hajósi birtok a kalocsai
hűbér birtoknak volt része,
és a legfőbb hűbér birtokos
a kalocsai érsek volt.
Az egyik kalocsai érsek,
gróf Patasics Gábor
kezdte építeni a kastélyt,
akkor még egy földszintes kastélyt
épített ezekben az időkben.
A kastély életében a következő
fontos időszak
1766-67, amikor a legenda szerint
Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc
tervezett egy látogatást
a kalocsai érsekségbe,
és hogy legyen hol megszállniuk,
az akkori kalocsai érsek,
Batthyány József úgy tervezte,
hogy a már lévő hajósi kastélyt
átalakítja.
Hatalmas átalakítás vette kezdetét.
Grassalkovich Antalt bízta meg az
átalakítás elvégzésével,
ő pedig Jakob Gföllert,
a gödöllői építőmestert.
A jelenlegi állapotát, ahogy most
a hajósi barokk kastély kinéz,
illetve amely állapotot
a felújításhoz,
illetve a restauráláshoz vettünk,
az ez az időszak, az 1766-67-es.
Ez alapján renováltuk 2010-ben
az épületet.
Nagyon sokáig a nyári rezidenciája
volt a kalocsai érsekségnek.
1907-től több mint 100 évig
árvaházként üzemelt az épület.
1998-ban költözött ki a gyermekotthon
a kastély falai közül.
Utána üresen maradt,
ami sajnos nem csak a természetes
pusztulásához vezetett,
hanem szándékos rongálások is tettek
benne igen komoly károkat.
Azonban 2008-ban a Bács-Kiskun megyei
önkormányzat
pályázatot nyújtott be az Európai
Unióhoz, amit sikeresen elfogadtak,
és akkor kezdődött a felújítás.
2010-ben volt a hivatalos
ünnepélyes átadás.
Jelenleg az állam a tulajdonosa
a kastélynak,
és a hajósi önkormányzat
a fenntartója.
Jelenleg a földszinten
állandó kiállításaink vannak.
Mivel vadász kastély volt, egy
vadászati kiállítás,
Hajós néprajzát bemutató kiállítás,
egy nagyon pici
időszaki kiállító tér,
ahol kamara jellegű kiállításokat
tudunk rendezni.
Illetve Hajós kapcsolódik a borhoz
és a szőlő termesztéshez,
ezért egy borászati kiállítás,
és az emeleten a barokk
főúri életmód látható.
- Kiterjedt erdőségek voltak
ezen a vidéken,
ezt tudjuk a barokk kastély
történetéből is,
hiszen az is eredetileg
vadász kastélynak épült.
Ez a vidék tehát vadban gazdag volt.
Nagyon ritkán, kivételes alkalmakkor,
ünnepeken előfordult,
hogy hús került az asztalra.
Nem háztartásból származó
baromfi hús,
hanem például vadhús,
mert elmentek a vadászatokra
kisegíteni, hajtani,
ilyenkor mindig kaptak valami
kompetenciát.
Ilyen alkalmakkor készítettek
vadhúsból ételeket.
Az egyik ilyen a szarvas tokány,
amit nagyon jól tudtak elkészíteni,
és elengedhetetlen kelléke a
hajósi bor, amivel megadták az ízét.
- A hajósi vadásztársaság
vadász házában vagyunk.
1996-ban alakult a társaság.
A terület nagysága 8000 hektár,
amin vadászunk.
Vegyes vadas az állomány.
Megtalálható a fácán, mezei nyúl,
őz, vaddisznó, szarvas.
A társaság megalakulása óta
eredményesen működik.
Most borsos tokányt fogunk
készíteni,
amelyhez szarvas combot használunk,
körülbelül 2 kg mennyiséget.
A hús szeleteléssel kezdjük,
csíkokra vágom,
utána a vöröshagymát pucolom,
a fokhagymát.
Bográcsban készítjük,
a szalonna sütéssel kezdjük a munkát.
Amikor a szalonna megsült,
leszűrjük, félretesszük egyelőre.
A szalonna zsírjához adunk még
sertészsírt,
és a felaprított hagymát üvegesre
fonnyasztjuk.
Beleforgatjuk a feldarabolt húst,
kicsit elősütjük, megpirítjuk.
Jönnek a fűszerek: só, bors,
babérlevél.
Amikor kezd puhulni, felöntöm vízzel,
teszek hozzá 2 dl fehér bort,
szeletelt paprikát és öntünk
hozzá paradicsomot.
Addig pároljuk, míg meg nem puhul.
Ha elfővi a levet, utána pótoljuk.
Amikor megpuhult, teszünk hozzá
rozmaringot.
Ha kész az étel rátesszük a megsütött
szalonna csíkokat.
- A szarvas tokányt nokedlival
készítjük.
50 dkg liszt kell hozzá, négy tojás,
és egy kis víz.
Összekeverjük jó lágyra.
A nokedli tésztáját nem szabad
kidolgozni,
mert nem bírjuk lenyomni.
Csak épp hogy összekeverjük,
akkor könnyen lehet szaggatni.
Amikor feljön a víz tetejére,
akkor teljesen megfőtt.
Kiszedem és forró zsírba szoktam
belehempergetni.
A szarvas tokányhoz uborka salátát
is készítek.
Körülbelül 1 kg uborkát megpucolok,
lereszelem, besózom.
10 perc múlva kinyomom.
Utána rakom rá a cukrot, a sót
és az ecetet.
Állni nagyom tálalásig.
- A hajósi német nemzetiségi
házban vagyunk, ami 2003-ban alakult,
egy pompázatos nagy házban, ami
nem jellemző Hajósra.
Hajósra inkább az jellemző, hogy
szegény emberek lakták.
Megkerestek egy pompázatos házat,
ami olyan magas, hogy nem
lehet elérni a tetejét,
van egy széles portája,
még nyári konyhája is van.
Itt lehetett első szoba, első konyha,
hátsó szoba, hátsó konyha,
és még ló istálló, tehén istálló.
Nagyon örültünk, hogy végre nekünk is
lett egy tájházunk.
Berendeztünk a 30-as évekből
egy sárga szobát, első szobát,
ott laktak az idős emberek.
Az első szobában többnyire
konyhai eszközök vannak.
A hátsó szoba a tiszta szoba.
Hajóson a hátsó szoba volt
a tiszta szoba, ahol nem laktak.
Esetleg nagyon elegáns házakban
a szülő asszonyt oda beengedték.
Ez a ház talán 1905-ben épült,
gazdag család építette.
Ez az utca a gazdagok utcája volt,
ahol gazdag, büszke emberek laktak
nagy házakban, nagy kapuk mögé
bezárva.
Nagyon kevés hajósi falvédő
maradt meg.
Egyet találtunk:
Amilyen tiszta a szíved,
olyan legyen a konyhád is.
Kicsit hajósiasan: nem Küche-nek
mondva, hanem Kuche.
Megmaradtak az étkezéssel, borral
kapcsolatban közmondások is.
Például ami nekem nagyon tetszik:
Az időt meg kell becsülni.
Ezt elsősorban az étkezésre mondták.
Ez arra vonatkozott,
hogy amikor dél van,
akkor az ember üljön le ebédelni,
mert az az étkezés szent ideje.
Még a határban is a férfiak levették
a kalapot, imádkoztak egyet,
utána vitték végig a sort
és mentek ebédelni.
- Igen gyakran került a család
asztalára
a savanyú tojás mártás, de leves
formájában is főzték az asszonyok.
Nagyon fontos táplálék a falusi
háztartásokban a mai napig a tojás,
de különösen a régi
paraszti háztartásokban.
Ez egy tápláló étel,
minden összetevőt tartalmaz,
amire szükségünk van,
és pillanatok alatt kész van.
- Savanyú mártást készítünk
kolbásszal és tojással.
Ez egy nagyon régi étel,
és hamar elkészül.
Mi a mai napig szeretjük.
Nálunk a nagymama nagyon sokat
készített.
Sok kenyérrel - jól laktunk.
A mai napig, este
- ha unjuk a hideget -
gyorsan összeütök egy ilyen
savanyú tojást és mind elfogy.
Zsírt teszek a lábasba, felmelegítem
és teszek hozzá lisztet.
Ezt kellemes enni este, mert kicsit
savanykás,
ha az ember el van fáradva,
szinte jólesik.
Nálunk úgy volt annakidején,
hogy a gyerekek kis kolbászt
kaptak, a felnőttek meg nagyot,
legalább öt cm-rel nagyobbat.
Nekünk nagyon be volt osztva, hogy
mit szabad és mit nem.
És nem előre szedtünk, hanem
mindig apu szedett előre,
utána jöttek a nagyszülők, csak utána
szabadott nekünk.
De nekünk általában kiszedték.
Nem szabadott nekünk kotorászni
a lábasban.
Kevés pirospaprikát teszek rá,
beleöntöm a vizet.
Beleteszem a babérlevelet,
egy kis borsot,
egy kis sót, egy kicsi ecetet
és felforraljuk,
úgy teszem bele a tojást meg a
kolbászt.
Egy picit még rotyogjon, hogy a
tojást összekapja és máris kész.
- Hajóson 1963-ban alakult meg az
első sváb néptánc csoport,
amelynek az idén ünnepeltük az
50 éves fennállását.
Egyesületként 2010 óta működünk.
Az egyesület több generációs
csoportot foglal össze
óvodástól a felnőtt korosztályig.
Jelenleg körülbelül 100 tagot
számlálunk.
Nagyon örülünk, hogy ilyen sokan
csatlakoznak hozzánk,
ápoljuk a hagyományokat.
A környékbeli településeken
falunapokon,
városnapokon vállalunk szerepléseket,
hogyha meghívnak,
illetve partner községeink:
Németországban Hirrlingen,
Olaszországban Minerbio,
illetve az osztrák Regenfelddel
ápoljuk a kapcsolatainkat,
illetve rendszeresen látogatjuk
egymást
és színesítjük egymás programjait.
2008-ban Bonyhádon rendezett
néptánc minősítőn
ezüst érmes lett az egyesületünk
felnőtt tánccsoportja.
Régi hajósi táncokat,
koreográfiákat táncolunk,
illetve a testvér településektől
megtanult,
átvett különböző koreográfiákat.
A koreográfiákban többnyire
Zeppedli polka, keringő,
illetve a hajósi Marsch található
meg.
Ezeket próbáljuk meg összefűzni úgy,
hogy a közönség élvezze a táncokat,
legalább úgy, ahogy mi.
- Sós kiflit fogunk készíteni.
Ezt régen nagyon
szerették az emberek,
a pincébe vitték, minden vasárnap
kellett a kedves feleségnek sütni.
Vagy már a fiúk is hozzászoktak
a sütéshez.
Ez volt a borkorcsolya.
Ez még mindig divat.
Ritka az olyan összejövetel, hogy
nincs sós kifli.
50 dkg lisztet előkészítettem,
teszek rá sót.
2 dl langyos tejbe cukrot teszek,
beleteszek 2,5 dkg élesztőt.
A lisztbe teleteszem a felfuttatott
élesztőt, 2 db tojást, 6 dkg zsírt
és feldagasztom.
Ennek meg kell ismerni a fortélyát,
hogy milyen keménységűre
kell dagasztani.
Kiteszem a napra, hadd keljen,
ez körülbelül 15 perc.
Bekenem zsírral a tepsi alját.
Nagyon szépen megkelt, körülbelül
fél cm-re kisodortam,
és háromszögekre kell szabni.
Lehet kisebbet, nagyobbat, mikor
hogy siet az ember.
Egy kicsit megnyújtom és a két
ujjam közé veszem a tésztát.
Berakom a tepsibe, megkenem
tojással.
Szórok rá sót, köményt és
ropogósra megsütöm.
- A hajósi Pincefaluban vagyunk.
Közép-Európában, egyesek szerint
egész Európában egyedülálló,
hiszen több mint 1200 présházat
találunk a Pincefalu területén.
A Picefalu kialakulása egyértelműen
a svábok betelepüléséhez köthető,
tőlük eredeztethető.
Ők hozták magukkal az óhazából
a szőlőművelést,
a bortermelést és
egyáltalán a pince kultúrát.
Amikor 1722-től kezdődően
megtelepedtek itt az
első sváb családok,
akkor ők - miután földerítették
a környezetet -
alkalmasnak találták ezt a
területet arra,
hogy szőlőművelésbe fogjanak,
és ehhez kapcsolódóan nyilvánvalóan
mindannyian pincét is
igyekeztek maguknak kialakítani.
Itt, a Duna-Tisza-közi hátság
törésvonalától
most már feljebb vagyunk.
Ebbe a különleges talajba,
ebbe a lösz talajba vájták
a pincejáratokat az őseink.
1728-tól már említenek présház
építéseket,
pincelyuk kialakításokat a krónikák,
és folyamatosan bővült ezeknek
a kis házikóknak a száma.
Évszázadok alatt alakult ki a
Pincefalu képe.
A Pincefalu utcácskákat tagolódik.
Ebből a szempontból is egyedülálló,
hogy itt az utcáknak nevük van,
és ugyanúgy számon tartjuk őket,
mint más belterületi települést.
Az a szokás Hajóson, hogy
mindenkinek, aki a városban lakik,
minden családnak a Pincefaluban is
van egy présháza.
A löszfalba vájt pincék nagyon jó
klímát,
állandó hőmérsékletet biztosítanak
a bornak,
ezért is tudjuk a mai napig is
ezt az előnyt kamatoztatni.
- Szilvás lepényt készítek.
Ez egy régi, olcsó sütemény.
Amikor hazajöttek fáradtan az
emberek, az asszonyok a munkából,
ezt egy szombat délután is gyorsan
össze lehetett készíteni.
Szintén kelt tészta, a tetejére
teszem a szilvát,
amit fahéjjal, cukorral ízesítek.
Megszórom cukorral a pitét
és kiteszem a napra.
Azért mondják, hogy napon kelt,
mert ott szépen megkel,
és belemegy a tésztába a szilva
és lehet sütni.
Fél óra és készen van.
50 dkg liszt, 2 db tojás
- lesz három, mert ez dupla volt -
beleteszem a megkelt élesztőt,
összedagasztom.
hígabb tésztát csinálok,
mint a sós kiflinek.
Lehet látni, hogy a tojás milyen
szép sárga.
Mi csak házi tojásokat használunk.
Még zsírt is teszünk hozzá,
így lazább lesz.
A sertés zsírnak párja nincsen.
Mi ahhoz vagyunk hozzá szokva,
a gyerekek is, a férjem is,
mindenki így szereti.
Letakarom és keljen.
Kiborítom a tálból, kihuzigálom.
Meg lehet nézni, milyen szép
a tészta.
Kikenem a tepsit zsírral
és beleteszem a tésztát.
Ráhelyezem a szilvát.
Jó érett volt már, de így lesz finom.
Fahéjas cukorral meghintjük.
Finom lesz a fahéjjal.
Az egészet megszórom cukorral, mert
akkor szép pirosra sül a tészta.
Hagyom kelni a napon, mert arról van
szó, hogy napon kelt szilvás lepény.
Hagyjuk körülbelül 20 percet kelni.
Gyönyörűen megkelt a napon.
30 percig fogjuk majd sütni.
Egy kicsit kell várni,
körülbelül 15 percet,
és mindjárt fogyasztható.
...
Több
Földrajzi név:
Hajós

Személyek

06:41:22

Estók Mihályné Szalczer Erzsébet

06:44:04

Bohner Ferencné

06:45:49

Gruberné Ginál Erika

06:50:25

Mayer Edina

06:53:31

Bohner Ferenc

06:56:56

Schőn Mária

07:02:14

Szabó Zsolt

Kiemelt részek

06:44:08

Tejes tarhonyaleves

06:47:50

Sárgabarackos gombóc

06:53:55

Szarvas tokány bográcsban

06:59:39

Savanyú tojásos mártás

07:03:30

Sós kifli

07:07:02

Napon kelesztett szilvás lepény

06:40:52

Ízőrzők: Hajós

06:45:37

Szent Imre Római Katolikus Templom, Hajós

06:46:22

Mária-szobor, Szent Imre Római Katolikus Templom, Hajós (szobor)

06:50:00

Hajósi Barokk Kastély

06:56:42

Német nemzetiségi tájház, Hajós

07:05:15

Hajósi Pincefalu

11:09:37

Ízőrzők [új közmédia logóval, 2012]