Ízőrzők - Nagyrécse
Gyártási év: 2013 | Adásnap: 2013. október 20.
Időpont: 12:14:52 | Időtartam: 00:30:04 | Forrás: Duna TV | ID: 1717890
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 30 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: NagyrécseEpizódcím: Nagyrécse
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2013)) Feliratozva a teletext 333. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2013) A Nagykanizsa melletti Nagyrécsén a helyi asszonyok az ország számos főzőversenyén nagy sikerrel szerepeltek. Az idősebb generáció mellett ott állnak a fiatalok, akik minden tudást átvettek tőlük, és ugyanolyan boszorkányos ügyességgel készítik ízletes ételeiket, mint akiktől tanulták. Bemutatjuk a Szent László római katolikus templomot, az Inkey-kastélyt, amely a térség turisztikai központja, és Harangozóné Németh Beatrix fazekast is. A civil szervezetek közül bepillantunk a helyi iskola néptáncosainak műsorába, és meghallgatjuk a kórus népdalcsokrát. A műsorban a következő ételek elkészítésével ismerkedhetnek meg: Savanyú krumplileves füstölt sonkával, Vargányás dödölle medvehagymás tejföllel Zsemlerétes, Paradicsomos káposzta kacsahússal, Zalai borítós és Lakodalmi cukorperec. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Savanyú krumplileves füstölt sonkával - Vargányás dödölle - Zsemlerétes - Paradicsomos káposzta kacsahússal - Zalai borítós - Lakodalmi cukorperec
Műsorszolgáltatói ismertető:
A Nagykanizsa melletti Nagyrécsén a helyi asszonyok az ország számos főzőversenyén nagy sikerrel szerepeltek. Az idősebb generáció mellett ott állnak a fiatalok, akik minden tudást átvettek tőlük, és ugyanolyan boszorkányos ügyességgel készítik ízletes ételeiket, mint akiktől tanulták.
Bemutatjuk a Szent László római katolikus templomot, az Inkey-kastélyt, amely a térség turisztikai központja, és Harangozóné Németh Beatrix fazekast is. A civil szervezetek közül bepillantunk a helyi iskola néptáncosainak műsorába, és meghallgatjuk a kórus népdalcsokrát. A műsorban a következő ételek elkészítésével ismerkedhetnek meg: Savanyú krumplileves füstölt sonkával, Vargányás dödölle medvehagymás tejföllel, Zsemlerétes, Paradicsomos káposzta kacsahússal, Zalai borítós és Lakodalmi cukorperec.
Teljes leirat:
- Nagyrécse Dél-Zalában található,
Nagykanizsától mintegy 5 km-re,
a Bakónaki-patak mellett, illetve
azt körülölelő dombokon terül el.
Történelméről röviden annyit,
hogy 1263-ban van róla
először említés Recse néven,
ami völgyes, patakos területet,
medert jelöl,
de utalhat a rákokra is,
ugyanis a Bakónaki-patakban
édesvízi rákok találhatók.
Nagyrécse történelméről még annyit,
hogy az Inkey grófok lendítették fel
a falut az 1800-as években:
hogy templom építést, a kastélyt
említsem.
A nagyrécsei kastély
jelenleg felújítás alatt van,
az alsó szinte teljes mértékben
megújultak,
az emeleti szint - ami további
felújításra vár -
kultúrház található, illetve most
szünetel,
átkerült a falu más épületeibe.
A megújult millenniumi park
a kastély előtt látható,
egyik ékessége a falunak,
továbbá a hatalmas és gyönyörű
mamutfenyőfa
szintén a falu egyik ékessége
és büszkesége.
Turisztikával kapcsolatban még
annyit hadd említsek,
hogy a környező dombokon,
szőlőhegyekben
van falusi turizmusra lehetőség,
lovarda van, lovagolni lehet.
Kulturális életünkről röviden annyit,
hogy Nagyrécsén egy
néptánc csoport alakult,
illetve egy hagyományőrző
népdalkórus is
- idősek, fiatalok vegyesen -
akik eljárnak a környező
községekbe fellépni
különböző kulturális eseményekre.
Ezen kívül Nagyrécsén főbb esemény
még a falunap,
ami egy nagy főző versennyé
avanzsált most már,
idősek, fiatalok együtt, akik főznek
és a mi gasztronómiánkat viszik
el az ország több településére.
- Egy nagyon régi ételt készítünk,
a savanyú krumplilevest.
A régi öregektől tanultam,
nagyanyámtól.
Régen nem volt fagyasztó láda,
a disznó nagy részét felfüstölték,
meg lesütötték.
És amikor kaszálás volt
- mert akkor a rokonság
vagy a jó barátok összejöttek -
arra az alkalomra egyszer-egyszer
ilyet főztek.
Először a sonkát vízbe tesszük,
hogy ázzon ki.
Apróra felszeljük...
beletesszük a fazékba,
teszünk bele babérlevelet.
A sóval vigyázunk, mert a sonka sós.
Utána lehet még sózni, amikor kész.
Borsot teszünk bele, azzal is
vigyázni kell,
mert van, aki nem szereti
nagyon fűszeresen,
az is ízlés dolga.
Rátesszük a fedőt és főzzük.
Megfőtt a jó kis házi sonka.
Hozzá tesszük a krumplit,
azt is megfőzzük,
hozzá tesszük a csöves paprikát,
addig főzzük, míg a krumpli
jó nem lesz,
utána csináljuk a rántást.
Felteszem a zsírt,
beleteszem a lisztet,
fokhagymát szelünk a rántásba,
az adja neki, az ízt.
Világosra megsütöm, törött paprikát
beleteszem,
vízzel feleresztem, úgy öntöm
a leveshez.
Felforraljuk és ízesítjük
ételecettel ízlés szerint.
Körülbelül öt éve
voltunk Nyíregyházán,
olyan hosszú sor lett a sátrunk
előtt, amíg a rántás elkészült.
Két-három sor állt, várták,
hogy mi lesz belőle.
Amikor elkezdtük tálalni,
volt olyan, aki azt mondta:
harmadszor jövök, még kapok?
Jó élmény volt.
- A nagyrécsei
Szent László templomban vagyunk.
A középkori Nagyrécse a török idők
alatt teljesen elpusztult.
A török megszállás
Nagykanizsán 90 évre tehető
1600-tól 1690-ig.
A török kivonulása után alig-alig
éltek itt emberek.
Az 1700-as évek
második felére tehető,
amikor a népesség kicsit jobban
megerősödik.
A falunak ebben az időben
nem is volt temploma,
a leírás szerint csak egy
pajta szerű helyen jöttek össze
az emberek imádkozni,
vagy pedig a szentmisére.
1870-ben épült ez a templom,
amikor Inkey László, a falu földesura
megelégelte ezt az áldatlan állapotot
és elhatározta ennek a templomnak
a felépítését.
A lakosság munkájával és fuvarral
járult hozzá a templom felépítéséhez.
Az értékesebb anyagokat és a mester
embereket Inkey László fizette.
Neoromán stílusban építették,
annak a kornak a divatos
elgondolásához hasonlóan.
A templomunk egyik értékes része
az oltárkép,
amelyet Orlai Petrich Soma festett,
aki a magyar romantikus festészetnek
az egyik megalapítója
és megteremtője volt,
ugyanakkor Petőfi Sándornak
az unokatestvére.
Az oltárképet arról a jelenetről
festette meg a művész,
amikor Szent László király
vizet fakasztott a sziklából.
Szent László alakját
Orlai Petrich Soma
Inkey Lászlóról, a templom
építtetőjéről mintázta meg.
- Dödöllét készítünk, régen ez volt
a szegény ember eledele,
meg a krumpli gánca, de főleg a
dödölle, nagyon sokat csináltunk.
Még a szüleinktől tanultuk.
Ha a mezőről hazaértünk,
feltettük a krumplit,
mire az megfőtt, addigra az
állatokat elrendeztük,
utána csak meg kellett csinálni
a dödöllét és ehettünk is.
Hamar megvolt.
Nagyon jó eledel, de a
szegény embereké volt.
Most már nem, most már
más is szereti.
Most már több félét csinálnak:
tököset, medvehagymásat,
mi most csinálunk gombásat,
vargányásat,
de csináltak már céklásat.
Többfélét csinálnak, de nekem
csak az a régi tetszik.
Régen nem az első lisztből
csinálták.
Elmentünk a malomba,
megőrölték a lisztet,
kaptunk első lisztet, másodikat,
harmadikat.
A harmadik volt a rántás,
a másodikból csináltuk
a kifőtt tésztát, meg a dödöllét,
az első lisztből kalácsot
sütöttünk.
Meghámozzuk a krumplit,
de nem mindegy, hogy milyen krumpli,
ami könnyen fő, sárgás krumpli.
Elszeljük négy részbe, és
feltesszük főni.
Annyi vizet teszünk rá,
amennyi ellepi.
Teszünk bele sót.
Mikor megfőtt, krumpli törővel
megtörjük szafttá,
hogy ne maradjon benne krumpli,
úgy bele annyi lisztet,
amennyit felvesz a krumpli.
Hozzál bele vargányát.
Akkor jó, ha a fenekétől
és az oldalától elválik.
Akkor kész. Kell hozzá erő.
Mikor mecsekes, akkor nem jó.
Mikor Nyíregyházán voltunk,
ott is nagyon sokat kellett csinálni,
mert nagyon vitték,
sokat kellett keverni.
Kérdezték, hogy ugye nehéz?
Mondtam nekik, hogy nem merné
megpróbálni?
Ő? Mondom igen.
Levetette a kabátját, odajött
és kikeverte. Megköszöntem.
Aztán jött még egy, az kikeverte
becsületesen.
Mondtam neki: maga szakács.
Azt mondja: honnan tudom?
Mondom, ilyen simára még
senkise keverte a dödöllét.
Azt mondja: igaza van,
mert tényleg az vagyok.
Na most lányok, kérek egy
fél pohár bort.
Tüke leve, bor a neve,
dicsértessék a Jézus neve.
- Ámen.
- Ámen.
Én kanálról szaggatom, megöntözöm
vöröshagymával,
és beleszaggatjuk az edénybe.
Minél többen szaggatjuk,
annál előbb elfogy.
Tárcsán lesz pirítva.
Van, aki szereti medvehagymás
tejföllel és sima tejföllel is.
Meg vad pörkölttel is,
de az mindig nem jut.
- Itt vagyunk Nagyrécsén,
az Inkey kastélyban,
amely az 1800-as években épült,
nemrégiben még óvodaként,
de kocsmaként is funkcionált.
Most Nagyrécse község
önkormányzata
két projekt támogatásával
felújította az épület alsó szintjét.
Az egyiket a szlovén-magyar határon
átnyúló
együttműködési program támogatásával,
egy turisztikai projekt kapcsán,
melynek neve Öt postakocsi.
Összegyűjtöttük a turisztikai
látványosságokat,
és egy külön kiadványt is
készítettünk erre,
a másik pedig a LEADER támogatásával
került felújításra,
az egy tudásközpont.
A nevéből is adódik,
hogy különböző nyelvoktatásokat
terveznek ott létesíteni,
ezzel is könnyítve a térségben
élők helyzetét.
A térségbe érkezőknek a kezébe
akár egy GPS-t is tudunk adni,
vagy nordic walking botot.
Nagyrécsén van az első, országosan
bejegyzett nordic walking pálya,
úgyhogy mehet egy kisebb, vagy egy
nagyobb kört nordic walking bottal.
Illetve kifejlesztettük a szlovén
partnerekkel együtt
egy GPS kincskeresés, illetve
fotó szafari rendszerét.
Mindenképpen érdemes betérni ide,
mert úti célokat tudunk adni,
és különböző látványosságokat
a térségben,
mert Nagyrécse és térsége, illetve
a szlovén-magyar határ menti térség
nem csak épített értékekben,
hanem természeti
értékekben is nagyon gazdag,
úgyhogy mindenképpen érdemes
ide ellátogatni,
mert akár a kerékpárral érkezők,
akár a bakancsos turisták,
vagy a kocsival érkezők is
megtalálják a számításukat
az általunk kidolgozott
programcsomagokból.
- Egy nagyon egyszerű régi
ételt készítünk,
zsemlerétesnek hívjuk.
Ezt édesanyámtól tanultam,
ő valószínű, az ő anyukájától.
Akkor főzték ezt, amikor sok
maradék volt a konyhában.
Ezt szárított, vagy szikkadt
zsemléből készítik,
de nagyon szeretik,
desszertként szokták feltálalni.
Általában levesek után,
és laktató párosítás volt.
Két tojást felütök, felverem,
belerakom a tejfölt.
Azért verem, hogy ne legyen
csomós.
Belerakom a 8 kanál darát,
ehhez adunk még 8 kanál cukrot.
Ezt a műveletet azért csinálom
először, mert a darának dagadni kell,
ettől lesz egy kicsit totyogós,
ezért is nevezik rétesnek.
Közben megkérem a segítségemet,
vágja fel az almát,
amivel rétegezni fogjuk,
meg a diót föl fogja aprítani.
Nem daráljuk, hanem aprítjuk.
Ezek már a saját ötleteim, mert
régen nem biztos,
hogy nagyanyáink nem hogy nem
engedhették meg maguknak,
hanem a hozzá valókat inkább
értékesítették,
hogy abból is pénzt nyerjenek.
Beleöntök egy lábasba 1,4 l tejet.
Ez az adag dupla mennyiség.
Meg lehet csinálni fél adagból,
négy személyre elég akkor.
A tejbe teszünk 8 kanál cukrot
és feltesszük forrni.
Amíg felforr, feldarabolunk
8 darab zsemlét.
Ujjnyi vastagra szeljük.
A tepsit kiolajozzuk, zsemlemorzsával
megszórjuk az alját,
ezután következik a zsemle
rétegezése.
Belerakom a tejbe, kicsit áztatom,
de nem nagyon, mert szétesik.
Egymásra rakjuk egy kicsit,
nem közvetlen egymás mellé.
Ezt az ételt azért hívják
zsemlerétesnek,
mert hasonló állaga van, mint a
totyogós túrós rétesnek.
Anyukám is annakidején azt mondta,
hogy olyan jó totyogós.
Ezután megszórjuk dióval.
Én vízben megáztatom a mazsolát,
meg természetesen megmosom,
úgy rakom rá.
Ezután rétegezem rá az almát.
Természetesen reszelve is lehet,
mi darabolva, mert így kiadósabb.
Az almát megszórjuk egy kis
fahéjjal, és rárakjuk az öntetet.
Előmelegített sütőben kell sütni,
körülbelül 30-35 perc a sütési idő.
Ha kivesszük, körülbelül 10 percig
álljon, utána lehet szeletelni.
- Nagyrécsén közel
200 éve működik iskola,
egy kántortanítónak a munkaköri
leírásából derült ki ez az adat.
140 tanulóval folyik az oktatás.
Egy családias kis iskoláról van szó
itt, Nagyrécsén.
Tíz településről járnak ide a
gyerekek hozzánk.
Nagyon bensőséges a hangulat.
Nagyon szép eredményeink
vannak az iskolával,
mind tanulmányi, mind sport, mind
művészeti tanulmányi eredményekben.
Az iskola énekkara is megyei
kiemelt aranyat kapott,
illetve tánccsoportunk
- amely két éve működik -
szintén az idén arany minősítést
kapott egy versenyen.
Színes a repertoárunk: dunántúli
eszközös táncokat láthatnak a nézők,
ezen kívül somogyi karikázónk,
rábaközi táncunk is van.
A dunántúli tánc azért érdekes
a gyerekeknek,
mert több eszköz is megjelenik
a táncban,
egyrészt üveges tánc, ami az ő
korosztályuknak elég nehéz,
hiszen ez egy érett, felnőtt
csoporttól is nívós teljesítmény,
egy üveggel a fejükön végig menni
a színpadon és még táncolni is vele,
de a szakácsnék tánca
is megjelenik egy picit
a födőkkel, főzőkanalakkal.
A fiúkkal pedig kanásztánc látható,
ami botos tánc.
Az is egy ügyességi férfi tánc.
Ezzel kicsit színesítettük a
dunántúli ugrós koreográfiánkat.
Fellépéseink - mivel a csoport
nemrég alakult -
főleg iskolai rendezvényeken, illetve
falusi rendezvényeken történnek.
De ezen kívül voltunk idén
Ausztriában
kétnapos jutalom úton a gyerekekkel,
ahol kipihentük az év fáradalmait,
illetve készültünk egy kicsit
a következő tanítási vére,
és a következő tájegység
táncával kezdtünk el foglalkozni.
- Paradicsomos káposztát fogok
főzni kacsahússal.
A paradicsomos káposzta
volt a gyerekkori ételünk
kacsával, vagy kakassal,
vagy tyúkkal, kinek mi volt,
mert disznót nem vágtak
olyan sokat, mint most.
Most minden vasárnap,
sőt, még hétköznap is van
disznóhús is, meg marhahús is.
A mi időnkben nem. Egy egyszerű
levest megcsináltak kacsával,
tyúkkal, vagy kakassal, és mellette
egy kelt tészta volt, az volt a menü.
Megpucoltam a kacsát, megmosom
és felrakom főni a fazékba.
Teszek bele sót, más fűszert
nem rakok bele,
hanem a káposztára rakom, mert a
friss káposzta összeesik,
és azzal elég neki a főzés.
Körülbelül egy óra alatt megfő.
Míg a leves fő, addig a káposztát
legyalulom.
Ebbe a nagy fazékba
három fejet teszek.
Bízom benne, hogy elég lesz.
Megfőtt a kacska, a káposztát
rárakom a kacsahúsra.
Teszek rá babérlevelet,
egy jó kanál őrölt borsot.
Mellette csinálok rántást:
teszek két főzőkanál zsírt,
annyi lisztet, amennyit felvesz
az olvasztott zsír.
Megpirítom, és szoktam beletenni
egy fej vöröshagymát a rántásba,
azzal egy kicsit még pirítom.
Ráteszem az őrölt paprikát,
egy kicsit azzal is pirítom.
Felengedem kevés vízzel,
meg paradicsommal.
Beleöntök a kacsás káposztába
körülbelül 2 l paradicsomot.
Igazi házi paradicsom,
saját főzés.
Beleteszem a rántást.
Ennek a levesnek csak az a dolga,
hogy jól összeforrjon és lehet enni.
- Felnőtt fejjel tanultam meg
ezt a mesterséget.
30 évesen döntöttem két kisgyerekkel,
hogy megvalósítom a
gyerekkori álmomat,
és megtanulom a fazekas mesterséget.
Támogatott képzés kertében
Zalaegerszegen tanultam
a Zala megyei Népművészeti
Egyesületnél.
Egy éves tanfolyam volt,
OKJ-s képzés,
azóta is tanulom a szakmát,
mert akárhányszor megfogja
az ember az agyagot,
mindig újat készít.
Ezen a vidéken nincs hagyománya
a fazekas mesterségnek,
mert nem található alapanyag.
80 km-re van innen az Őrség,
ami ellátja Zalának ezt
a részét és Somogy megyét.
Szekérrel hordták a sütő-főző
edényeket,
itt nincs egy kialakult, hagyományos,
jellemző formavilág,
hanem a fellelhető régi edények
mind az Őrséggel,
vagy a Balaton-felvidék
közelebbi fazekas
központjaira jellemzőek voltak.
Általában használati tárgyakat
készítek,
tehát funkcióval rendelkeznek,
de dísztárgyakat is.
A népi hagyományos edény formavilágát
szeretem megmutatni az edényeimben,
de a díszítés már nem jellemző
egy-egy tájegységre,
hanem már egy kicsit a saját
stílusomat is beleviszem.
Mindig is jó kézügyességem volt,
és mindig vonzódtam az alkotáshoz,
nem rajzolás, nem festés,
hanem valamit alkotni,
és ez az agyagban valósult meg.
- Zalai borítóst készítünk.
Rövid története van ennek a
nagyon finom ételnek.
Mi, fiatalok is kedvet kaptunk
a hagyományőrzéshez itt, Nagyrécsén,
és az idősebb hölgyeket,
főző csapatokat követve
indultunk mi is különböző
gasztronómiai fesztiválokon.
Akkor keresgéltünk olyan tájjellegű
recepteket,
amiket el tudnánk vinni
és finomak is.
A Nagy-Magyarország receptkönyvben
akadtunk rá
erre a nagyon jó kis zalai ételre.
Elkészítettük, barátainknak
nagy kedvence lett.
Gyakran készítjük összejövetelkor,
és a zsűri elismerését kis kivívtuk
ezzel a nagyon finom étellel.
Úgy kezdjük, hogy finom házi
füstölt szalonnát felkockázunk,
lábasba rakjuk, kevés zsírt
teszünk alá és pörcére lepirítjuk.
Egy nagyobb fej hagymát kockára
aprítunk,
és a szalonna zsírba - amiből
kiszedtük a pörcöt -
belerakjuk és kicsit pirítjuk.
Közben a sertéshúst csíkokra vágjuk.
Ha megpirult hagyma, mehet bele
a sertéshús.
Fűszerezzük sóval, borssal,
majoránnával és zúzott fokhagymával,
ekkor kerül rá a paradicsom püré is.
Összepirítjuk egy kicsit, utána
teszünk rá egy jó evőkanál lisztet,
felengedjük vízzel, így pároljuk,
amíg meg nem fő a hús.
Elkészítjük az ételhez a tésztát:
récseiesen mácsik tésztát
csinálunk.
25 dkg liszt kell hozzá, 2 tojás,
diónyi vaj és egy pici só.
Ezt összegyúrjuk. Ha kicsit keményebb
lenne a tészta,
egy kevés vízzel lehet lágyítani.
Kisodorjuk és vastag metéltre
elszeljük.
Nálunk a családtagok jobban szeretik
a házilag gyúrt tésztát,
mint a bolti tésztát.
Anyósom, aki nagy szakértője ennek,
szívesen és sokszor csinál mácsikot.
Egy kicsit vastagabbra szelem,
mint az átlag mácsik tészta,
jobban mutat az ételben, és a
húshoz is jobban igazodik.
Felvágtuk a tésztát, forró vízben
kifőzzük, leszűrjük és lehűtjük.
A kisütött pörcöt belerakjuk a húsba,
és együtt hagyjuk kihűlni.
Elkezdjük összeállítani a borítóst.
Először 3 tojásnak külön választjuk
a sárgáját a fehérjétől.
A tojássárgájába belekeverjük
a maradék vajat, és 3 dl tejfölt.
A másik összetevő a tojásfehérje,
amit habbá verünk, és belekeverjük.
A Pataki-tálat jó
vastagon kizsírozzuk,
beletesszük a káposzta levelet,
kibéleljük vele a tálat.
Cseréptál helyett lehet készíteni
jénai tálban is, kinek mi van otthon.
Ebbe kerül a húsos étek, amiben van
a hús, pörc, a kifőtt tészta,
a tojásos, tejfölös, vajas szósz és a
legvégén összekeverjük a tojáshabbal,
óvatosan, hogy ne törjük meg
a habot.
Miután ezzel végeztünk, egy dl
fehér borral meglocsoljuk a tetejét,
káposztalevéllel befedjük
és sütőbe helyezzük.
Körülbelül 50 perc alatt fog megsülni
a zalai borítós,
ami attól borítós, hogy egy
tányérra borítjuk az egészet,
és mint egy tortát, lehet
szeletelni, ha egy kicsit hűlt.
- A nagyrécsei Nótakedvelők klubja
vagyunk.
1999-ben, induláskor 34-en voltunk,
sajnos sokan meghaltak közülünk,
megbetegedtek.
Jelenleg 13-an vagyunk,
de vannak köztünk fiatalok,
aminek nagyon örülök.
Járunk főzni az országba mindenfelé,
ők jönnek velünk nótázni és főzni is.
Minden héten kedden jövünk össze,
nótázunk és megbeszéljük
a különböző programokat,
hogy hova megyünk,
mert a szomszéd községekbe
el szoktunk menni fellépni,
meg hívnak bennünket főzni Sopronba,
Győrbe, mindenfelé megyünk.
Hála a jóistennek, hogy
hívnak bennünket, örülünk neki.
Nagyon boldog vagyok, hogy a
fiatalok jönnek velünk.
Általában népdalokat
szoktunk énekelni.
Vannak közte néha-néha magyar nóták,
de inkább népdalokat, amiket
gyerekkoromban tanultam.
De vannak olyanok, amiket a
fiatalok ajánlanak.
Legyen meg nekik is az örömük,
mint nekünk, az időseknek.
Annak örülök, hogy a fiatalok
összetartanak velünk,
és én is nagyon szeretem őket,
és úgy érzem, hogy ők is
nagyon ragaszkodnak hozzám.
- Lakodalmi cukorperecet készítünk
a régi hagyomány szerint.
Ahogy még lány koromban az
édesanyámtól megtanultam,
ugyanúgy szeretnénk további vinni
ezt a régi hagyományt.
Amikor lakodalom volt, az üvegre
rátették a perecet,
úgy vonultak végig a templomba.
A koszorúslányok vitték
és osztogatták a nézőknek.
11 tojás sárgája megy a tésztába
és 5 tojásnak a fehérje,
6 tojásnak a fehérje megy a mázra.
A tojássárgájába teszek 2 kanál
kristálycukrot
és egy kanál szalalkálit.
Jól kikeverjük és egy dl étolajat
teszünk bele,
ezzel is tovább verjük.
Az étolajat azért kell belerakni,
hogy a tészta porhanyósabb legyen.
Végül beleteszem a 0,5 kg lisztet,
és az öt tojás fehérjét
felverjük habnak.
Megkérem a kedves vendégeket,
hogy kóstolják meg a pálinkát,
hogy elég erős-e,
mert ha nem lesz jó a perec,
akkor ráfogjuk, hogy nem
volt elég erős a pálinka.
Ezzel nagyon jól ki kell dagasztani,
másként nem jön fel, ahogy szokott,
hogy gyönyörű szép pereme legyen,
hogy rá lehessen tenni az üvegre.
Ehhez bizony nagy erő kell,
mert nagyon ki kell dolgozni,
hogy jó hólyagos legyen,
akkor biztosan sikerül a tészta.
Most beleteszem a tojás fehérjét
és azzal is jól összedolgozzuk.
Rátesszük a gyúródeszkára
és kinyújtjuk a tésztát
olyan nagyságúra,
hogy minimum 9 db legyen belőle.
Utána elszeleteljük akkorára,
amekkorára gondoljuk a perecet.
Nagyon örülök, hogy
olyan jó lett a tészta,
hogy nem 9 db lett, hanem 10 db.
Bevagdossuk mint a két oldalát,
összefordítjuk,
kör alakra formáljuk és
lisztezett tepsibe rakjuk.
A cukorperecnek az a lényege,
hogy nagyon jó sütő legyen.
Először nagyon forró legyen, végül
egy kicsit le kell halkítani,
hogy lassan száradjon meg,
mert másképp összeesik,
ha nem szárad meg rendesen.
15-20 percig kell neki száradni.
Közben felverjük a tojásfehérjét
habnak, amivel díszítjük a perecet.
Kirakjuk egy kicsit, hogy
száradjon rá a máz.
Utána rá lehetett rakni
a borosüvegekre,
úgy vonultak végig a koszorúslányok,
vőfélyek
és osztogatták a vendégeknek.
És ami nagyon örömünkre szolgál,
hogy most is nagyon sokan kérik,
és úgy vonulnak végig a templomba,
ahogy régen szokták.
...
Több
Földrajzi név:
Nagyrécse

Személyek

06:50:42

Laskai Béla

06:52:29

Id. Salamon Lászlóné

06:55:04

Somogyi Imre

06:56:50

Szatai Lászlóné

07:00:21

Gyarmati-Litter Tímea

07:01:59

Nyitrai Józsefné

07:05:02

Horváth János

07:08:54

Harangozóné Németh Beatrix

07:11:00

Némethné Kocsis Veronika

07:14:38

Pölcz Lászlóné

07:15:47

Gerencsér Józsefné

Kiemelt részek

06:52:49

Savanyú krumplileves sonkával

06:56:29

Vargányás dödölle

07:02:06

Zsemlerétes

07:06:43

Paradicsomos káposzta kacsahússal

07:10:27

Zalai borítós

06:50:26

Ízőrzők: Nagyrécse