Ízőrzők - Gávavencsellő
Gyártási év: 2013 | Adásnap: 2013. szeptember 15.
Időpont: 12:33:09 | Időtartam: 00:30:08 | Forrás: Duna TV | ID: 1695074
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 30 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: GávavencsellőEpizódcím: Gávavencsellő
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2013)) Feliratozva a teletext 333. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2013) Adásunkban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rétköz nagyközségében, Gávavencsellőn hagyományos helyi ételek után kutattunk, és találtunk is több különlegességet. A sütés-főzés mellett megnéztük az iskolában berendezett helytörténeti gyűjteményt, amely elsősorban Rakovszky Sámuel honvédezredes és a Szatmári 48-as Zászlóalj emlékét őrzi. A sváb tájházat nem csupán megnéztük, de a hátsó pajtában, és a kemencében több ételt is elkészítettünk. A kukoricás ételünk kapcsán a helybéliek bemutatták nekünk a kukorica morzsolásának és darálásának hagyományos módszereit. Megismerkedtünk Türk Mihály kosárfonóval, a Nyugdíjas Egyesület tagjai pedig táncoltak, énekeltek nekünk. A következő helyi ételekkel ismerkedhetnek meg: Kukoricás krumpli pecsenye, Nyírségi gombóc leves, Gömböc krumpli, Rakott lepcsánka, Tunki és a Túrós-lekváros pite. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Kukoricás krumpli pecsenye - Nyírségi gombóc leves - Gömböc krumpli - Rakott lepcsánka - Tunki - Túrós-lekváros pite
Műsorszolgáltatói ismertető:
Adásunkban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rétköz nagyközségében, Gávavencsellőn hagyományos helyi ételek után kutattunk, és találtunk is több különlegességet. A sütés-főzés mellett megnéztük az iskolában berendezett helytörténeti gyűjteményt, amely elsősorban Rakovszky Sámuel honvédezredes és a Szatmári 48-as Zászlóalj emlékét őrzi. A sváb tájházat nem csupán megnéztük, de a hátsó pajtában, és a kemencében több ételt is elkészítettünk. A kukoricás ételünk kapcsán a helybéliek bemutatták nekünk a kukorica morzsolásának és darálásának hagyományos módszereit. Megismerkedtünk Türk Mihály kosárfonóval, a Nyugdíjas Egyesület tagjai pedig táncoltak, énekeltek nekünk. A következő helyi ételekkel ismerkedhetnek meg: Kukoricás krumpli pecsenye, Nyírségi gombóc leves, Gömböc krumpli, Rakott lepcsánka, Tunki és a Túrós-lekváros pite.
Teljes leirat:
- Gávavencsellő nagyközségben
tisztelettel köszöntök mindenkit.
Abban a nagyközségben,
ahol híre jár annak,
és nagyon komoly híre van annak,
hogy egy vendégszerető
település vagyunk.
Az a vendégszerető település,
amely a Rétközhöz tartozik,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
található
Tokaj és Nyíregyháza között,
úgyhogy az átutazó vendég
sok kellemes pillanatot tölthet el
Gávavencsellőn.
A nagyközség 1971-ben jött létre
Gáva és Vencsellő egyesüléséből.
A Tisza ölelése, amely meghatározza
az itt élők mindennapjait,
mert a gazdálkodásuk és nagyon sok
tevékenységük
ehhez a szép és kellemes
folyóhoz kötődik.
Gávavencsellő 3500 lelkes község.
Ahogy említettem, két község
egyesüléséből jött létre.
A két különálló hagyományt szeretnénk
eggyé ötvözni úgy,
hogy ezeket a rendezvényeket, amelyek
Gávavencsellőre jellemzőek,
mindkét településrész bevonásával
rendezzük meg.
Nagyon szép hagyományaink vannak.
A község eredetét jelképező
rendezvényünk az íjász találkozó,
amelyet május végén szoktunk
megtartani,
és a község
kialakulásával egybefüggően
Kenézlő és Vencsellőnek a történetét
dolgozza fel.
A másik szép hagyományunk
a sváb forgatag.
Ezt harmadik éve rendezzük meg,
és arra emlékezünk egyúttal,
hogy az 1700-as, 1800-as években
nagyon sok sváb családot
telepítettek be Vencsellőre.
Ezek a sváb hagyományok ma is
fellelhetőek.
Szeretnénk újonnan megteremteni azt,
hogy értékeljék és becsüljék az itt
élő emberek ezeket a hagyományokat,
hogy ismételten próbálják
meg felújítani az ide kötődő
és ehhez kötődő szokásokat,
és örökítsük át a
következő nemzedéknek is
a sváb családoknak a történelmét.
Hogy mi a turizmust is belevonjuk
a mindennapokba,
az a világ legtermészetesebb dolga,
hiszen tudjuk nagyon jól,
hogy a foglalkoztatás után
ez a következő olyan kitörési pont,
amire lehet számolni,
és szeretnénk is bemutatni
az értékeinket.
Több olyan természeti része is van
Gávavencsellőnek,
ami számunkra igen kedves
és igen szép,
de nem csak számunkra, hanem
remélhetőleg mind azok részére is,
akik idelátogatnak.
Szeretnék említést tenni annak az
ártérnek a bemutatásáról,
ami a természetvédelmi
területet képezi.
Egy nagyon szép horgásztó van ott,
aminek Kacsató az elnevezése,
de hasonló a Maros-zug is.
Nagyon szép, tessék odajönni és
meglátni,
hogy a természet milyen szépséget
kínál az idelátogatóknak.
Marasztaló vendégszeretetben
lesz részük mindenképpen.
Hat temploma van Gávavencsellőnek.
Valamennyi templom megérett arra,
a felújítottak, illetve még a régi
formájukat is őrzők,
hogy azokat meglátogassák, akik
idejönnek Gávavencsellőre.
Természetesen falusi környezetben
vagyunk,
és a falusi környezet meghatározza
a gasztronómiai kultúrát is,
ami jellemző a településre.
Ahogy a sváb emberek a maguk
takarékos gazdálkodásával
és a takarékos konyhavitelükkel
megvoltak,
ugyanez volt jellemző a gávai
területre is,
tehát a kettőnek az ötvözése
jelenik meg
a mindennapi ételek
elkészítésénél is.
Nagyon fontos az, ahogyan hagyománya
van itt, a krumpli termesztő vidéken
annak a krumpliból készült
ételsorozatnak,
ami itt a mindennapoknak
az ételeit is képezi,
és jelen van az asztalokon.
Itt beszélhetek a gömböc krumpliról,
beszélhetek a legelfogadottabb
krumplis ételünkről,
a krumpli pecsenyéről, amit mindenki
nagyon szeret fogyasztani,
és nagyon szeret készíteni.
Ennek számtalan fortélya van,
mire az asztalokra kerül,
de az biztos, hogy a krumpli pecsenye
aludttejjel
a világ legjobb és legízletesebb
étele lehet.
Krumplifesztiválon például
- ami Gávavencsellőn hagyomány -
ezer adag számra készítjük
ezeket az ételeket.
Garantálni tudom, hogy
ez mindenképpen laktató,
és jól fogyasztható étel.
- Ez egy reszelt
krumpli pecsenye lesz,
ami kukoricás és zöldség leveles.
Ez egy nagyon régi étel.
Nem volt annyi húsféle
a szegény embereknek,
és ezt készítették, ami húspótló
étel is volt.
Ezt nagyon egyszerű megcsinálni.
A krumplit meghámozzuk és
megreszeljük a gombóda reszelőn
- mert ezt nagyobbra kell reszelni -
ehhez a reszelt krumplihoz adjuk
a fűszereket, a tojást,
a zöldség leveleket, a kukoricát.
A kukorica kimaradhat, akkor csak
zöldség leveles,
esetleg snidling hagymát
rakhatunk bele.
A szegény emberek nagyon sokszor
készítették,
pláne ahol sok gyerek volt.
Olcsó is volt, mindent megtermeltek.
Ezt most megmutatjuk, hogy kell
készíteni és milyen finom.
Sárga krumpliból és piros krumpliból
csináljuk.
Az újkrumpli pucolásnak
van egy jó része:
szépen befogja a kezünket barnára,
de citromlével lejön.
De ebből a legfinomabb.
Jó az ókrumpliból is,
de ez nagyon finom.
Megpucoltuk a krumplit és lereszeljük
a gombóda reszelőn.
Belekerült a tojás, belenyomjuk
a hagymát, hogy ne darabos legyen.
Belerakjuk a kukoricát,
a petrezselymet beleaprítjuk.
Nem muszáj túl apróra vágni,
mert szebben mutat a masszában.
5 kanálnyi lisztet rakunk bele,
borsot, sót.
Fehér borsot használunk, mert a
fekete bors jobban kiadja a színét.
Ebbe tej nem kell,
a tojás tartja össze.
Összekeverjük és ízlés szerint
lehet tovább fűszerezni.
Ha kész van, akkor süthetjük olajban.
Olyan állaga van,
hogy nem nehéz sütni.
A palacsintasütőbe
belerakjuk az olajat,
és egy evőkanálnyit belerakunk
ellapingatjuk,
és már sül is szép pirosra.
Mind a két oldalát megsütjük.
Nagyon sokat ettünk gyerekkorunkban,
egy vacsorára,
sőt, anyukám még reggelire is
megcsinálta.
- Kukoricát morzsoltam.
Letörtük ősszel, mikor beérett
a kukorica,
mert meg kell várni, amíg beérik.
Ha egy kicsit vizesebb,
akkor felterítjük a padlásra,
vagy tengeri kasba szoktuk berakni.
Mikor már olyan, hogy lehet darálni,
morzsoljuk a csirkéknek, disznónak,
jószágnak, kinek mi van.
Megdarálom, a feleségem
kiszitálja,
nagyon finom darás káposztát
tud belőle csinálni,
ahhoz kell füstölt csülök, disznóhús,
az úgy jó csak.
Valamikor tésztát is készítettek
belőle.
A kemény fajta kukoricát csak
ezzel tudjuk morzsolni,
mert azt nem tudja az ember
megkezdeni kézzel.
A laposvasat kivágtuk hideg vágóval,
meghajtottuk,
és így könnyebb vele morzsolni,
akinek nincs kézi morzsolója, ládás.
De általában
mindenkinek van olyan is.
Nekem is van olyan,
amit villany hajt,
az ember korszerűsíti magát,
ahogy tudja.
Van itt egy daráló kőből.
Van egy lyuk rajta, ahol eteti,
van benne egy kavaró fa,
mint a lekvár kavaró,
avval hajkurássza, összetöri a
kukoricát.
Lehet lisztesebbre darálni, meg
lehet nagyobb szemeket csinálni.
Muzeális érték, mert ilyen már
nem sok van.
Én úgy vagyok vele, hogy szeretek
mindent megbecsülni,
minden szerszámom megvan.
Mondják, hogy miért nem adom el?
Mondtam, majd csinálok belőle
falumúzeumot.
- A nyírségi gombóc leves
emlékezetes volt,
mert az én anyám szeretett is főzni,
meg tudott is főzni,
és tőle lestem el ezeket a dolgokat,
a főzési tudományát az ő paraszti
felfogásával, paraszti eszével.
Ezekre a dolgokra már hatodikos
koromban odafigyeltem,
mert mindig ott voltam a gyúrótábla
mellett és csinálgattam,
és nagyon szeretem.
Alap levet készítettem,
ami sertés húsból készült.
A levesből kiszedtem a csontot.
Körülbelül 1,5 kg csirkemell filét
felkockázok
és felteszem a csont alap lébe főni.
A következő lépés a vegyes zöldség
előkészítése, felkockázása,
ami karalábé, sárgarépa, zeller
és zöldségből áll.
Beleteszem a levesbe a vegyes
zöldségeket, amit felkockáztunk,
és hagyom, hogy együtt főjön.
A következő lépés: a gombóchoz
a krumplit felteszem főni sós vízben,
utána krumpli nyomóval átpasszírozom.
Elkészítem a gombóchoz szükséges
zöldség levelet, tojást, lisztet,
egy kis fokhagymát,
egy kis vöröshagymát.
Sóval, borssal ízesítem.
Jól összedolgozom és kész
a gombóc.
Felszeletelem a gombát,
amit szintén a levesbe teszek,
hogy ez is puhuljon meg.
Mivel a nyírségi gombóc levesbe
karfiolt is szoktunk tenni,
kis rózsákra szedem,
amit a levesbe rakok.
A zöldborsó után beleteszem
a rántást.
Én zsírt teszek bele, mert az
jobban kihozza az étel ízét.
Körülbelül egy kanál lisztet
teszek bele.
Amikor zsemle színűre pirítom,
teszek egy kicsi vizet bele,
utána egy kis pirospaprikát,
avval színesítem,
és felengedem az egész rántást.
Ezután tesszük bele a gombócokat.
Ebbe a levesbe feltétlenül szükség
van a tejszínes, tojásos keverékre.
Amikor teljesen készre megfőtt,
lekapcsolom,
és a legvégén forró állapotban
fogom beletenni a tejszínt.
Ezzel kész van
a nyírségi gombóc leves.
- Gávavencsellőn a Kápolna utcai
sváb tájházban vagyunk.
2011 nyarán vásárolta meg
a települési önkormányzat.
Az idős házaspár meghalt, a
gyermekeik örökölték a házat,
tőlük vásároltuk meg.
Úgy gondoltuk, hogy ez a ház még
magán őrzi azokat a jegyeket,
amik a sváb település jegyei,
ha nem, akkor majd mi úgy alakítjuk,
hogy ezek autentikusak legyenek.
A ház berendezése nem így nézett ki,
mint ahogyan most.
Egy hirdetményt tettünk közzé
a településen,
hogy nagy szeretettel fogadjuk
és várjuk
a település lakóinak a felajánlásait,
azokat a tárgyakat, eszközöket,
berendezési tárgyakat,
amik kapcsolódhatnak
a sváb tájházhoz.
Így kaptuk azokat a tárgyakat,
amik itt vannak.
Igyekszünk élővé tenni.
Az elmúlt két év is bizonyítja,
hogy voltak látogatóink szépen,
de a legnagyobb forgalmat mindig
a sváb napon bonyolítjuk le,
amikor az elszármazottak, akik
valamikor vencsellőiek voltak,
és elkerültek az
ország távoli vidékeire,
de szívükben
megmaradtak vencsellőiek,
de jönnek szívesen és örülnek azoknak
a dolgoknak, amiket itt látnak.
Hogy mennyire élő a sváb ház,
bizonyítja az is,
hogy van egy kétállású kemencénk,
ahol alkalom nyílik arra, hogy
különböző finomságokat süssünk.
Bármilyen más főzésre
is alkalmas a csűr,
ami nagyon szépen rendbe van téve,
alkalmassá téve,
hogy bármilyen rendezvényt
megtartsunk.
- Gömböcöt fogunk tölteni krumplival.
Ez egy régi, hagyományos étel.
A paraszt családoknál,
ahol hizlaltak sertéseket,
amikor vágtak, akkor megtöltötték.
Nem közvetlen disznóvágáskor,
hanem utána.
Mert akkor hurka, kolbász, káposzta,
meg ilyenek vannak.
Ezt utána szokták megcsinálni,
ebédre, vagy vacsorára a család.
A gömböc a sertésnek a gyomra.
Azt kimossuk, rendbe tesszük,
és megtöltjük.
A kisült tepertőt összevagdaljuk
apróra.
Körülbelül 2 kg krumpli kell
és 1,5 kg tepertőt teszünk hozzá.
Gávavencsellő főleg krumpli termelő
volt ezelőtt is,
itt vannak a legjobb krumplik.
Nem fő széjjel, nagyon ízletes.
Megtermeli minden család magának,
sőt, még eladásra is termelnek.
Meghámozzuk a krumplit,
összekockázzuk egyforma kockákra
és összekeverjük a tepertővel.
A hagymát összevagdaltuk,
zsíron megpirítjuk,
teszünk bele egy kis fokhagymát,
vöröshagymát,
Fűszerezzük, teszünk bele
borsot, sót, paprikát.
Összekeverjük.
Elővesszük a gömböcöt és
betöltjük.
A sertés gyomra, mi úgy mondjuk,
hogy gömböc.
Bevarrjuk, forró vízbe beletesszük,
megfőzzük.
A megfőtt, betesszük a lerbe
vagy a kemencébe és megsütjük.
Különleges a pirított gömböc,
aki szereti, nálunk mindenki.
Gáván nagyon felkapott, mindenki
szokta ezt készíteni.
Nagyon ízletes, még vendéget is
szoktunk hívni egy gömböc krumplira.
- A Rakovszky Sámuel Általános és
Művészeti Iskola
helytörténeti szobájában vagyunk.
A szoba 2000 márciusában jött létre.
A '90-91-es tanévben gyűjtést
szerveztünk,
majd tovább bonyolítottuk '96-97-ben
és a gyerekek lelkesedése
és a falu lakói támogatásával
kerültek elhelyezésre ezek a dolgok.
A helytörténeti szoba központi
részében
a 48. sz. szabolcsi zászlóalj
zászlaja található.
Iskolánk névadója, Rakovszky Sámuel
honvéd ezredes hozta magával
1849 októberében a komáromi
kapituláció után.
Rakovszky Sámuelről
néhány gondolatot:
Gáván született,
iskolánk felvette a nevét.
A helytörténeti szoba falán található
olajfestményt
Kerülő Ferenc művész-tanár úr
készített.
Rakovszky Sámuel az 1848-49-es
forradalom és szabadságharc ideje
alatt
szervezte Szabolcs vármegye
nemzetőr alakulatait,
illetve 1848. szeptember 12-én
Kálló főteréről indult útjára
a szabolcsi önkéntes zászlóaljjal.
Ez a zászlóalj később felvette a
48. számú szabolcsi zászlóalj nevet.
Itt látható a tárlóban a zászlónak
a másolata.
Meg kell említenünk Komárom várát.
Az iskola tanulói is
nagyon jól tudják,
hogy ezt az zászlót, amikor
Komáromnál letették a fegyvert,
akkor a derekára csavarva
- így tanítjuk -
elhozták, hogy nehogy az orosz
csapatok kezére kerüljön.
Természetesen ezek a tárgyak
a sváb házban is megtalálhatók,
de szeretnék egyet kiemelni.
A polcon található az egykori bíró,
Schmidt Károly és felesége,
Futkos Mária menyasszonyi csokra.
1880-ban kötöttek házasságot,
majd 25 év múlva az ezüst
lakodalmukon
ezüst ágakkal díszítették.
1930-ban az arany lakodalmukra
készített csokor is látható.
Ezt említeném talán elsősorban,
ami nagyon fontos.
A tárlókban régi pénzeket,
anyakönyveket,
használati tárgyakat, imakönyveket
találhatunk.
A helytörténeti szoba iskola időben
bármikor megtekinthető
előzetes egyeztetéssel,
nyáron pedig telefonos egyeztetéssel.
- Rakott lepcsánkát készítünk
savanyú káposztával,
füstölt szalonnával.
Édesanyámtól tanultam,
még gyerekkoromban.
Volt nekünk egy kemence az udvaron,
ő abban sütött kenyeret,
és utána mindig lepcsánkát sütött.
2 kg krumplit meg kell reszelni
apró lyukú reszelővel.
Bele kell tenni 2 db tojást,
sót, borsot, egy kicsi lisztet.
Teszek bele fokhagymát,
ezzel ízesítem.
Öntök bele olajat.
Ha nagyon lágynak érzem,
kell még bele egy kis liszt,
de ha nem, akkor egy pici
tejet öntök bele.
Ez most sótlan, egy pici borsot még,
és egy pici lisztet is.
Lehet, hogy nem kell bele tej,
mert elég leveses a krumpli.
Az újkrumpli több levet ereszt,
mint a régi krumpli.
A tepsit kikenem olajjal
és beleteszem a masszának a felét.
A savanyú káposztát kimosom
egy kis hideg vízzel.
Jól kinyomkodom,
úgy rakom a masszára.
Erre öntök egy kis olajat.
Felkockázok egy kis füstölt
császár szalonnát és rárakom.
Ráteszem a massza másik felét.
Kimosom a többi savanyú káposztát
és rárakom.
Felkockázok még egy kis füstölt
szalonnát, azt is rárakom.
Még öntök rá egy kis olajat.
Beteszem a sütőbe és pirosra sütöm.
Felkockázom és azonnal
lehet fogyasztani.
- A Kézfogás Nyugdíjas Egyesület
elnöke vagyok.
Az egyesületünk 2003 telén alakult.
Az egyesületnek van egy kultúr
csoportja, akik énekkel, verssel,
tánccal szoktak szerepelni
a települési rendezvényeken.
De nem csak a településen, hanem
a regionális nyugdíjas találkozókon,
sőt, megyei kulturális
bemutatókon is.
A nyugdíjas egyesülethez
való tartozást
nagyra értékeli az egyesület
minden tagja.
Tudott dolog, hogy falun nem sok
szórakozási lehetőség van.
Így ezek az emberek a közösséghez
tartozásban
kiélik a valahova tartozásukat is.
Nem a kiskapuban ülnek,
nem a sorozatokat nézik,
hanem eljárnak a rendezvényekre,
ilyen-olyan előadásokat tartunk,
közös programokat szervezünk,
ahol mindannyian nagyon
szívesen vesznek részt
és nagyon jól érzik magukat.
Érzik azt, hogy nem csak valahová
tartoznak,
hanem ők is hasznosak,
ők is tevékenyek,
még jelentenek valamit.
A ma bemutatott táncunk a virágtánc,
jellegzetes sváb tánc,
ami régen a sváb
lakodalmakban dívott.
Éjfél tájban, amikor már
jó hangulata volt mindenkinek,
akkor került elő a virágtánc.
Párokban összefogództak, nem csak
férfiak és nők,
hanem asszonyok is együtt,
így táncolták el ezt
a bizonyos sváb táncot,
amiben nagyon gyakran előfordul
a gólya motívum.
Ez pedig biztosan azért volt, mert
számítottak a bőséges gyermekáldásra.
- Svábos ételt fogunk készíteni,
tunki a neve.
Ez régi hagyomány, a nagyszülőktől,
szülőktől tanultuk,
és átvettük tőlük,
mert nagyon finom és laktatós.
Összejövetelekre, falunapokra szoktak
ilyeneket készíteni,
de mindennapi étkezésre,
egy ebédre is finom.
Nagy hagyomány a sváboknál.
Általában télen készítették,
disznóvágáskor.
Az volt az ebéd és savanyú káposztát
főztek hozzá.
Mikor lakodalomra készültek,
pénteken már levágták a
szarvasmarhát, disznót.
Mire vége volt az estének, már
végeztek, akkor ez volt a vacsora.
3-4 kanál zsírt teszünk a lábasba,
megpucolunk 3-4 vöröshagymát,
összeaprítjuk,
odatesszük fonnyasztani.
Lapocka húst - az jó vegyes, nem
száraz, mint a comb - összekockázzuk.
Megpároljuk a hagymát.
Beletesszük a fűszereket:
pirospaprika, bors, paprikakrém.
Rátesszük a húst, sót, babérlevelet,
és felengedjük egy kis vízzel.
Félig megfőzzük,
utána teszünk bele májat.
Amikor megfő, készítünk rá rántást.
Utána tegyünk fel savanyú káposztát
tokaszalonnával, köretnek hozzá.
Felöntjük vízzel és puhára főzzük.
A tunkihoz rántást készítünk.
Zsírban zsemle színűre pirítunk
személyenként két kanál lisztet,
és felöntjük vízzel.
Amikor elkészült a pörkölt,
összefőzzük és kész a tunki.
Káposztával tálaljuk körítésnek.
Kenyérrel lehet mártogatni,
tunkolni, tunkázni - ki hogy szereti.
- A kosárfonás érdekelt már akkor,
amikor nagyapa elkezdett fonni.
Mint gyerek, érdekelt engem is,
hogy megy a kosárfonás.
És akkor tessék ideadni...
Én is kezdtem fonni, így belejöttem.
Apuka is fonta, de a nagyapától
tanultam annakidején.
60 éve kezdődött a fonás.
Magunknak megfonom,
de eladásra nem fonunk.
8-10-20 kosarat megfonok egy télen.
Elmegyünk szedni vesszőt.
Már nincs olyan füzes,
ahol lehet aratni vesszőt,
hanem jók az ágak is,
a szép, egyenes ágak.
Azt vágjuk le, ami jó.
Hazahozzuk, egy pár napig szikkad,
fonnyad, utána kezdjük fonni.
Az apró vesszőkből kezdjük az alját,
a vastagabb vessző megy a kávának,
ahhoz hat szál vessző kell.
24 szál megy bele.
Amikor megvan, összefogjuk és kezdjük
a szegő kezdő vesszőt,
az is 24 szál vessző,
és akkor fonjuk körül.
Nem megyünk venni,
mert meg tudnánk venni,
de ha már magunknak megcsináljuk,
igyekszünk mentül szebbet csinálni.
A krumplis kosár félvékás.
A nagyobb kosár 25 kilós, a vékás.
A félvékásba 12-13 kg
krumpli megy bele.
Krumpli szedőnek, krumpli hámozónak
kisebb kosár kell, ez így megyen.
- Gyermekkoromra emlékszem vissza,
amikor édesanyám sütött pitét,
annyira szerettük.
Elég sokan voltunk gyerekek,
többször is kellett neki sütni több
tepsivel, hogy mindenkinek jusson.
Túrós-lekváros pitének mondtuk akkor,
a gyerekkorban.
Úgy csinálta édesanyám,
hogy egy tepsire való liszt
olyan 70 dkg formán volt.
Tett bele egy pici sót, cukrot,
meg tejfölt.
A tejbe teszünk egy kis cukrot
és felmelegítjük,
és beletesszük az élesztőt,
megkavarjuk, hogy hadd fusson fel.
Még beleteszem a 4 tojás sárgáját.
Ez házi zsír.
A felfuttatott élesztőt beleöntöm
és összekeverem.
Annyi tejet öntök bele, hogy
lehessen jól kavarni.
Akkor jó a tészta, amikor úgy
ki van kavarva,
hogy kis puffadások vannak benne.
A tepsit kikenjük, beletesszük
a tésztát, és egy félóráig kel,
utána tesszük rá a túrót.
Egy 0,5 kg túróhoz 2 tojást teszünk
és 20 dkg cukrot.
A túrót csak akkor kell megcsinálni,
amikor már lehet rátenni,
mert levet enged és akkor a tészta
átnedvesedik.
A túrót rátesszük a tésztára
és betesszük a sütőbe sülni.
Mikor már félig meg van sülve,
akkor kivesszük, a lekvárt rákenjük.
A tojásfehérjét felverjük cukorral
és azt is rátesszük.
Visszatesszük a sütőbe, kicsit
színesre sütjük.
Amikor kisült, kicsit várjuk,
hogy ne morzsolódjon a tészta meg
a teteje, akkor felszeleteljük.
- Aki erre a tájékára érkezik
Magyarországnak,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének,
és a Rétköznek,
úgy gondolom, hogy szívesen
látott vendég lesz Gávavencsellőn.
Jöjjenek el rendezvényeinkre,
tekintsék meg épületeinket,
nevezetességeinket,
várunk mindenkit szeretettel
Gávavencsellőre.
...
Több
Földrajzi név:
Gávavencsellő

Személyek

06:34:13

Vojtó Mihályné

06:38:26

Budai Ferencné

06:40:45

Varga Károly

06:42:42

Türk Ferencné

06:45:52

Rusz Péterné

06:47:40

Türk Mihályné

06:50:11

Kenderné Türk Ágnes

06:52:11

Varga Károlyné

06:56:12

Wágner Jakabné

06:58:48

Türk Mihály

07:00:36

Türk Lászlóné

Kiemelt részek

06:38:08

Kukoricás krumpli pecsenye

06:42:24

Nyírségi gombóc leves

06:47:28

Gömböc krumpli

06:52:18

Rakott lepcsánka

06:56:23

Tunki

07:00:27

Túrós-lekváros pite

06:33:46

Ízőrzők: Gávavencsellő

11:09:37

Ízőrzők [új közmédia logóval, 2012]