Ízőrzők - Iszkaszentgyörgy
Gyártási év: 2012 | Adásnap: 2012. december 09.
Időpont: 12:15:54 | Időtartam: 00:30:05 | Forrás: Duna TV | ID: 1477370
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 30 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: IszkaszentgyörgyEpizódcím: Iszkaszentgyörgy
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2012)) Feliratozva a teletext 333. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2012) Iszkaszentgyörgy Székesfehérvártól északnyugati irányban, attól mintegy 10 km-nyire található. Határát északról a Bakony, nyugatról a belőle délre nyúló Iszka-hegy, délről a Sárrét, keletről pedig a Móri-árok alkotja. Műsorunkban a következő ételek elkészítésével ismerkedhetnek meg a nézők: Hideg szőlőleves, Sodrott rétes, Bakonyi ponty vajas galuskával, Brokkoli krémleves, Szentgyörgyi töltött karaj, Rákóczi túrós. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Hideg szőlőleves - Sodrott rétes - Bakonyi ponty vajas galuskával - Brokkoli krémleves - Szentgyörgyi töltött karaj - Rákóczi túrós (Rákóczi János 1930-as szakácskönyve alapján)
Teljes leirat:
- Iszkaszentgyörgyön vagyunk,
ez a település Fehérvártól
mintegy 9 km-re,
a két helységnév tábla között
5 km van.
Tehát az õsi koronázó város
tõszomszédsága ez a település,
amely meghatározta történelmét,
jellegét mind a mai napig.
Három településbõl állt eredetileg:
Iszka, amelynek a központja a
Sárrét szélén volt,
halastavai voltak,
a fehérvári Keresztesek birtoka volt
a középkorban,
egészen a török idõkig.
Szentgyörgy földesúri birtok volt,
a Szentgyörgyi Vincze-család volt
a falunak az elsõ,
kimutatható birtokosa.
Atya szintén királyi birtok volt.
A falu és határának
északi része volt,
amely a fehérvári koronázó templomnak
a birtoka volt.
A török korban ez megszûnt, sõt,
már a török kor elõtt ez a határrész,
és Iszka is késõbb beolvad
Szentgyörgybe.
Összekapcsolva jelzõként
Iszkaszentgyörgy lett a falu neve.
A Bakony keleti lábánál vagyunk.
A Bakony erdeje, a Bakony alja
a dimbes-dombos részeivel,
határminõségeivel
sajátosan megszabta
a szõlõ termelésnek,
mezõgazdaságnak, gyümölcstermelésnek
a lehetõségeit
és ezzel élt is a nép.
Nem beszélve arról, hogy a
Sárrét és a Móri-árok találkozásában
igen nagy volt a legelõ terület is,
a füves réti mûvelés mód.
Ha Fehérvárról jövünk a 8. sz.
mûúton,
ahogy kiérünk a városból,
máris elénk tárul az Iszka-hegy
által ölelt,
mintegy kifliként körül ölelt falu,
Iszkaszentgyörgy.
Itt találkozik tulajdonképpen a
Bakony a Sárréttel és a Móri-árokkal.
Nem véletlen, hogy akik Fehérvárról
közelítenek,
mindjárt itt találkoznak a
természettel,
a Bakony nyújtotta kiránduló
lehetõségekkel is.
A községhez közelítõ embernek
azonnal a szemébe ötlik
a falu fölötti dombon álló
impozáns barokk katolikus templom.
A másik, régebbi Árpád-kori templom
a mai református templom.
Jellemzõ, hogy ez volt Szentgyörgynek
az elsõ temploma.
A harmadik épület a kastély együttes.
Bajzáth-Amadé-Pappenheim
kastélynak nevezik,
mind a három földesúri család
elég hosszú ideig bírta,
nekik köszönhetõ, hogy így épült ki
a mai formájában.
Figyelemre méltó az épület, a park,
a francia kert és az angol park.
Szentgyörgynek
- mint minden más tájnak -
megvolt a maga jellegzetessége,
a gasztronómiai jellegzetesség is.
Az õsidõkbõl már nem tudjuk
rekonstruálni,
de a természet adta lehetõségek
ma is kínálják azokat az ételeket,
amelyeket a föld termett,
hiszen a korábbi idõkben a nép
mindent maga termelt,
és amit termelt, abból készítette
az ételeit.
Legyen az káposzta, rétes,
vagy bármely étel,
amelyet a nép ismert,
szeretett és élt vele.
- Hideg szõlõlevest készítek.
Nyári hónapokban ez egy tökéletes
hûsítõ ital,
télen vitamin pótlásnak tudjuk
használni.
Könnyen és gyorsan elkészíthetõ
tejszínes ételrõl van szó.
A szõlõt leszemezzük, fazékba
rakjuk és vízzel felengedjük,
körülbelül annyival,
hogy ellepje a szõlõt.
Cukorral ízesítjük.
Teatojásba rakjuk a szegfûszeget,
fahéjat.
Azért szoktam így, hogy ne kelljen
utána halászni belõle.
Feltesszük forrni.
Kivesszük a teatojást, ebben
vannak a fûszerek.
Mint mondtam, azért hasznos,
mert egyben kivesszük a szegfûszeget,
meg a fahéjat.
Összeturmixoljuk a levest,
átpasszírozzuk egy szûrõn,
hogy a héja ne menjen bele,
viszont a húsára szükségünk van,
ezért érdemes egy szitán
kicsit passzírozni.
Egy kis tejszínnel tudjuk
krémesíteni,
illetve hozzá adunk egy kis
iszkai fehér bort.
Felforraljuk és miután elkészült,
lehûtve tálaljuk.
- Iszkaszentgyörgyön vagyunk
az urak szõlejében,
ami valamikor a kastélyhoz
tartozó szerves szõlõhegy volt.
Amelyik pincében most vagyunk,
ez volt a kastélynak a kézi pincéje
az öregek elmondása szerint,
ami azt jelentette, hogy itt
tartottak a különbözõ borokból
10 hektót és innen látták el
a kastélyt.
1790 és 1810 között vájták a
sziklába, ez levéltári adat.
10 méter mélyen van, ezt annakidején
csákánnyal, vésõvel,
nem kis munkával végezték.
Ahogy lenni szokott, a háború után
elhordták az épületet.
Az eredeti épületet szerettem volna
visszaállítani,
eredeti vörösfenyõ gerendákkal,
tardosi kõvel,
kõ tokokkal, tölgyfa ajtókkal,
ahogy az eredeti volt.
A kovácsoltvas díszítések is
az eredetiek.
Remélem, hogy az unokáim,
dédunokáim idejében is állni fog.
A szõlõhegyen abban az idõben csak
olaszrizling volt többnyire,
valamennyi csemege, amit a még
élõ, 80 éves bácsitól tudok.
A fõ szõlõ növény olaszrizling volt.
Én most azt a feladatot támasztottam
magam elé,
hogy megpróbálok visszamenni
- amennyire lehet -
az eredeti olaszrizling fajtához,
legalábbis az én területemen.
Aztán rábírom a szõlõsgazda
társaimat is, hogy próbáljuk meg.
Annakidején biztosan azért
telepítették ide,
mert ezt a nagyon kemény,
sziklás talajt szereti.
- Sodrott rétest készítünk.
Ennek hagyománya van a
családban.
Falusi rendezvényekre is
szoktam készíteni,
szeretném, hogy más is
megszeresse ezt a süteményt.
Igaz, hogy munkaigényes,
meg idõigényes,
de sokkal többre tartom,
mint egy nagyon egyszerû süteményt.
A régi emberek szokása, hogyha több
idõt fordítunk a konyhára,
akkor jobban meg tudjuk szerettetni
mindenkivel a sütés-fõzés tudományát.
Kell kb. 50 dkg rétesliszt,
egy kanál só,
kb. 20-25 dkg zsírt, amit elkeverünk
a liszttel.
Teszünk bele 3 db gyöngyös tojást,
ami a gyöngytyúk tojása.
Meglátják, milyen szép sárgája van,
amitõl szép lesz,
és nagyon jó lesz a tészta.
Beletesszük a tejfölt, ezzel is
jól eldolgozzuk.
Ez egy nagy adag, amibõl 8-10
levél rétest lehet csinálni,
ami 6 tagú családnak
bõségesen elég.
Ha 2-3 fõre sütünk, a maradék tésztát
el lehet tenni a fagyasztóba.
A következõ alkalommal már csak
a töltelékkel kell foglalkozni.
Hozzá teszem a vízben elkevert
citromlevet.
Annyit öntök hozzá, hogy a tészta
közepesen lágy legyen,
amit jól tudunk sodorni.
A víz meg a citromlé majdnem
3 dl, ez elég ehhez a mennyiséghez.
Régen ezt a tésztát ecettel
készítették.
Én a hosszú évek során
kitapasztaltam,
hogy finomabb a citromlével.
Elkészült a tészta, amíg pihen,
elkészítem a tölteléket.
Egy kis olajon megpirítjuk a
búzadarát.
Felengedjük vízzel, teszünk bele
egy pici sót.
Addig kevergetjük, amíg elfõ a víz.
Egy órát pihent a rétes tészta.
Ha többet pihen, még könnyebben
tudunk dolgozni vele.
Elosztom körülbelül 8 kisebb
gombócra,
nyolc levél rétes lesz.
Nekünk van az udvaron egy
kemence.
Amikor rétest sütök, többféle
töltelékkel készítem.
A gyerekek és az unokák nagyon
szeretik
a mákos-almás rétest,
túrós rétest.
Meg szoktam õket hívni, mert
nagyon jó dolognak tartom,
hogy együtt van a család.
Egy kicsit beszélgetünk, amire
a hétköznapokban nincs idõ.
Amikor kigombócoztam,
kisodorom.
Beleteszem a tölteléket, a pirított
darát és a csorgatott meggyet.
Általában egy üveg meggyet használok
el egy adaghoz.
Cukorral finoman meghintem.
Feltekerem a rétest, megkenem
a tetejét tejföllel.
Forró sütõbe teszem,
kb. 20-25 percig sütöm.
Ha kiveszem, néhány perc múlva
tudom szeletelni.
A tetejét porcukrozom.
Másnap néhány percre be lehet tenni
a mikróba,
olyan, mintha most vettük volna ki
a sütõbõl.
- Az iszkaszentgyörgyi református
templomban vagyunk.
A gyülekezet ötlete a XVII.
századra vezethetõ vissza.
Fehérvár közelsége miatt
- 10 km-re vagyunk Fehérvártól -
azok a korai irányzatok, ideológiák,
amelyek megjelentek
a királyi városban,
azok nagyon hamar a királyi város
környéki településekre is leértek.
Így annakidején az 1530-as években
a kutatások szerint
a protestantizmus tanaival
ismerkedtek az itt élõk.
Hányattatott sorsú gyülekezetrõl
beszélünk,
hiszen amikor a törökök itt voltak,
a határ itt húzódott,
a Bakony erdõségeibe menekültek
a gyülekezet tagjai.
A második világháborúban különösen
sokan szenvedett a gyülekezetünk,
hiszen a németek kilõtték a
templom tornyát,
az orgona sípjait szétszedték
és a szilvesztert azzal
ünnepelték a német katonák.
A gyülekezet tagjai szedték össze
az árkokból, útszélrõl
az elhajított orgona sípokat.
Mikor az oroszok bevonultak,
felgyújtották a parókiát,
a kommunisták pedig államosították
a mellettünk lévõ református
általános iskolát.
Szinte lenullázódott ez a
gyülekezet,
de azért ma is él és próbálja
átmenteni értékeit,
most is egy nagy munka közepében
vagyunk éppen.
Megerõsítettük a 230 éves födémjét
ennek a mûemlék templomnak,
a külsõ vakolások vannak hátra.
Azt gondolom, a nagyjával végeztünk
ennek.
Ez egy Árpád-kori alapokon
épült templom.
Bizonyítékok vannak rá,
hogy az Árpád-korban ezt
a templomot használták.
Értelemszerûen, amikor a reformáció
elkövetkezett,
az egész falu áttért református hitre
és megõrizhettük a templomunkat.
- Bakonyi pontyot készítek
vajas galuskával.
Iszkaszentgyörgyön valamikor
volt egy halastó,
ami már nem létezik, de a
halat még a mai napig szeretjük.
Az elkészítése gyors és egyszerû.
Pörkölt alappal kezdjük:
apró kockára vágjuk a hagymát,
egy ki olajon megdinszteljük.
Egy kis paradicsomot, paprikát
megmosok, apró kockára vágom.
A dinsztelt hagymát befûszerezzük.
Nem szabad lángon hagyni,
mert a pirospaprika megkeseredik.
Teszek bele kevéske köményt
és egy kis borsot.
Olyan paprikát, paradicsomot
használok, ami saját termesztésünk,
a szõlõleves is a saját szõlõnkbõl
készült,
de még a hagyma is saját
alapanyagunk.
Magam is városi gyerek voltam,
most már vidéken élek négy éve.
Tapasztalom, hogy mennyire jobb
a vidéki élet,
és mennyire jó a saját terméseket
felhasználni a konyhában.
Lényegesen egészségesebb,
vegyi anyagokat nem tartalmaz.
Zölden termesztjük õket és egybõl
idekerülnek a konyhára.
Egy kis vízzel felöntöm és sóval
ízesítem az alapot.
Hagyom egy kicsit fõni,
addig elkészítem a halat.
A halat megpucoltam, elválasztottam
tõle a fejét, farkát, uszonyokat.
A késõbbiekben egy jó halászlevet
lehet belõle csinálni.
Ujjnyi vastagságúra szeletelem,
hogy át tudjon párolódni.
A pörkölt alapban megpárolom,
kb. 20-30 perc alatt kész.
Az egyik oldala megfõtt a halnak,
óvatosan megfordítom,
hogy ne törjön el.
Fedõ alatt még egy kicsit
párolom.
Ha megpárolódott, kiszedem a
halszeleteket,
beleteszem a gombát.
Készítek egy habarást:
kevés lisztbe tejfölt teszek,
kevés hideg vizet adok hozzá.
A gombás, paprika mártásba beleteszem
a habarást.
Arra figyelni kell, hogy habarásnál
mindig kevergetni kell,
hogy össze ne rántsa a habarást.
A pontyhoz vajas galuskát
készítek.
Az alapanyaga: só, tojás,
liszt és víz
és egy kis vajjal lazítom a tésztát,
ezért hívják vajas galuskának.
Összekeverem a tojást és a lisztet,
teszek bele egy csipetnyi sót,
utána beleteszem a margarint
vízzel hígítva és kikeverem,
majd kiszaggatom a galuskát
galuska szaggatón.
- A szentgyörgyi kastély a környéken
eléggé ismert,
sõt, egyre inkább más vidékeken is.
Sajátos a történelme.
A legelsõ építmény egy egyszerû
nemesi kúria volt,
afféle udvarház,
földszintes volt.
Azt hiszem, a Szentgyörgyi
család is ilyenben lakott.
Itt laktak, itt volt a központjuk.
Hogy a török földesúr hol lakott,
azt nem tudjuk,
de utánuk az Amadék voltak,
Kelet-Magyarország jeles
Árpád-kori családja.
Huzamos ideig, egészen a török kor
végéig lakják,
majd eladják Bajzáth József
veszprémi püspöknek,
aki unokaöccsének,
Bajzáth Györgynek ajándékozza.
Amadé kezdi építeni az 1600-1700-as
években az öreg kastélyt,
amelyik a középsõ része a
kastély együttesnek.
Majd az új kastélyt,
a mai iskola épületet 1905-re
a Pappenheim-család építi fel.
A kastély a háború alatt német,
majd orosz kórház lett,
utána volt BESZKART,
a mai Budapesti Székesfõvárosi
Közlekedési Vállalatnak az üdülõje.
Görög otthon, bányász otthon
- fellendül a bányamûvelés
Szentgyörgyön -
ekkor bányászok veszik birtokba.
Ezzel együtt egyre romlik a
kastély állapota.
Ami értéke - vallom - a korabeli,
illetve a megyebeli
kastélyok között,
a kastélyt övezõ tereptani környezet.
Sõt, azt mondhatjuk, ritka
az a földesúri kastély,
amelyben ez a hármas egység
- az angol kert, a francia kert
és az épület együttes -
ilyen szépen találkozik,
mint ahogy Iszkaszentgyörgyön
látjuk, érdemes megtekinteni.
- Brokkoli krémlevest fõzök,
amit nagyon szeret a család.
Tele van vitaminnal.
Idõnként az ember megkívánja,
hogy lazább,
ne olyan erõs ételt egyen.
Feltettem a brokkolit,
egy pici sót tettem bele
és a télre elrakott üveges
zelleremmel,
- ami paprika, paradicsommal
van apróra szeletelve - ízesítem.
Amíg fõ, elkészítem a rántást.
Egy kis olajban a lisztet
zsemle színûre megpirítjuk.
Én anyukámtól tanultam fõzni
és az évek folyamán az ember
hol ezt, hol azt elles.
Akit érdekel a sütés-fõzés, abban
sokkal jobban megmarad, ha látja,
mint amikor csak könyvben olvassa.
Családi gazdálkodásunk van,
a saját konyhánkra megtermeljük
a zöldségféléket,
a baromfit, a tojást.
Híve vagyok, hogy nem permetezünk
semmit,
egész más íze van az ételben.
A brokkoli megfõtt, megturmixoltam,
a mártásra ráöntöttem
és egy kis tejszínnel behabarom.
Zsemle krutont készítek,
amit megpirítok,
ez lesz a leves betétje.
- Iszkaszentgyörgy római katolikus
templomában vagyunk.
A templom 1728-tól '34-ig épült,
Amadé Antal báró építette.
Akkor még ferencesek kezdték
el mûködtetni a plébániát,
1748-tól pedig egyházmegyés papok.
Az elsõ templomban csak a szentély
volt meg,
1848-ban Bajzáth gróf kiegészítette
a hajóval.
Az elsõ templom a titulusát a
Szentháromságról kapta,
ezt meg is õrizte a mai napig.
A templomban van két oldal hajó
két oltárral.
A jobboldali Szent Györgyöt
ábrázolja - Iszkaszentgyörgy.
A másik Mária oltára.
A templom felújítása 2008-ban
kezdõdött.
Teljesen új tetõ van a templomon,
két évvel ezelõtt a külsõ
homlokzatot újítottuk fel.
Majd következik a belsõ térnek is
a felújítása.
Egyébként a plébánián a
székesfehérvári egyházmegye
kialakított egy lelki gyakorlatos
házat,
amely fogad egész évben vendégeket.
Ott lehet lelki gyakorlatokat tartani
és pihenni.
- Most egy szentgyörgyi ételt
készítek, aminek a jellegzetessége,
hogy a karajt lángolt kolbásszal
töltöm meg.
Egész más íze van azoknak az
ételeknek, amiket kemencében sütünk,
legyen az kelt tészta, vagy sütemény.
Úgy gondoltam, hogy most már itthon
vagyunk a férjemmel,
több idõt tudunk együtt tölteni
a családdal.
A húsokat itt sütjük, olyankor
itt sütöm a pogácsát, vagy a hájast.
Egészen más jellege van a kemence
sütésnek,
mert elõ kell készíteni a
kemencét.
Az minimum két órás mûvelet,
amíg felfûtjük a kemencét.
Ez körülbelül egy kg karaj,
ebbe teszem a lángolt kolbászt.
Befûszerezem, hogy a nyers hús
ízletesebb legyen a sütésnél.
Fokhagyma granulátummal
is ízesítem.
Öntök alá vizet és lefóliázom.
Kb. 1,5 órát sütöm, közben
többször megnézem.
A mosott burgonyát - amit
köretnek adok a töltött karajhoz -
késõbb teszem be,
mivel ez a sárga húsú burgonya jóval
hamarabb megsül, mint a hús.
Ezt nem kell fûszerezni,
megsül a héjában,
utána tálalom körítésnek
a húshoz.
A húsról leveszem a fóliát
és szép pirosra sütöm.
Kiveszem a húst és kicsit várni kell,
hogy tudjam szépen szeletelni.
Csemegeuborkával tálalom.
A burgonyáról leveszem a héját
és szeletelve tálalom a hús mellé.
- Táncaink összeállítása elsõsorban
a kis-magyarországi területrõl valók:
Szatmár, Dunántúl, Dél-Alföld,
Palócvidék.
Két évvel ezelõtt elkezdtünk
foglalkozni
a mezõségi táncokkal és a
székelyföldi táncokkal is.
Most egy nagyecsedi
táncot táncoltunk.
Óvodás korban kezdenek el a
gyerekek táncolni,
most már a nyugdíjas klubban is
van táncoktatás.
Elsõsorban az volt a célja az
együttesnek,
hogy megismerjék azokat a
hagyományokat,
amelyek Magyarországra
jellemzõek voltak,
zenéket, táncokat,
hogy ezeket színpadi formában
a nézõk elé tudjuk tárni.
Fellépésünk zöme
településünkön van,
de voltunk már a megye határán
kívül is,
országos fesztiválon vettünk részt,
és minden évben eljutunk
külföldi fesztiválra is.
Mivel mûvészeti iskolás oktatás van,
van egy tantervünk,
de mi kistelepülés vagyunk,
nekünk az a legfontosabb, hogy a
gyerekek szeressék, amit csinálnak.
Persze ez nem zárja ki, hogy
törekszünk a tökéletes elõadásmódra.
- A desszert Rákóczi túrós
lepény lesz.
Rákóczi János a kedves feleségem
nagymamájának volt a nagybátyja.
Az eredeti szakácskönyv alapján
készítem a süteményt,
ez a család nagy büszkesége.
Rákóczi Jánosról azt kell tudni,
hogy nagy szállodákban dolgozott,
az 1930-40-es években elismert
szakács volt Magyarországon,
nagy nevû embereknek készített ételt
minisztériumi szinten,
nagy estélyeken.
Rákóczi Jánostól a családunk egy
nagy ereklyét is õriz.
Ez egy 1930-as kiadású szakácskönyv,
amit saját maga dedikált
és ajándékozott
a feleségem nagymamájának.
A Rákóczi túróst úgy kezdjük,
hogy gyúródeszkára a lisztet
kiöntjük, hozzá adjuk a vajat,
kevéske tejfölt, cukrot, egy
csipetnyi sót, és 2 tojás sárgáját,
és a tésztát kigyúrjuk.
A szakács tudomány, illetve a
konyha szeretete
kisgyerek korom óta kísér, édesapám
is nagyon szeretett fõzni.
Már 4-5 évesen kimentem
a konyhába és segédkeztem nála,
ez 10-12 évesen eljutott
arra a szintre,
hogy komplett menüket, komplett
ételeket gyártottam.
Az iskolát is szakácsként kezdtem
és jó darabig abban a szakmában
dolgoztam.
Elkészítjük a Rákóczi túrós
töltelékét.
Ehhez kell 3 tojás sárgája, cukor,
morzsolt túró, tejföl, mazsola.
A meghámozott zsemlét felkockázzuk,
azt is hozzáadjuk a töltelékhez,
és teszünk még hozzá citromhéjat.
Az alapanyagot jól összekeverjük.
A pihentetett tésztát kinyújtjuk
kb. ceruza vastagságúra
és tepsibe helyezve elõsütjük.
Az elõsütött tésztára 1-1,5 cm
vastagon rátesszük a túró tölteléket.
Visszahelyezzük a sütõbe és még
15-20 percig sütjük.
A tojás fehérjébõl kemény habot
verünk,
14-16 dkg cukrot hozzá teszünk.
A tojás fehérjét habzsákba tesszük
és a túró töltelék tetejére
rácsot formázunk.
Sütõbe helyezzük
és arany sárgára sütjük.
A Rákóczi túrós lepénynek
az adja meg a mivoltát,
hogy barackízt csöpögtetünk
a rácsok közé.
...
Több
Földrajzi név:
Iszkaszentgyörgy

Személyek

07:06:21

Németh Gyula

07:10:03

Zámbó Ferenc

07:11:23

Keresztes László

07:13:15

Asbóth Lajosné

07:18:28

Gáll Attila

07:27:25

Sárközi Béla

07:31:57

Gula Miklós

Kiemelt részek

07:09:57

Hideg szőlőleves

07:12:56

Sodrott rétes

07:20:14

Bakonyi ponty vajas galuskával

07:25:18

Brokkoli krémleves

07:28:50

Szentgyörgyi töltött karaj

07:32:48

Rákóczi túrós

07:06:03

Ízőrzők: Iszkaszentgyörgy

07:31:21

Szentgyörgy Tánccsoport: Nagyecsedi táncok (tánc) (részlet)

11:09:37

Ízőrzők [új közmédia logóval, 2012]