Ízőrzők - Tényő
Gyártási év: 2012 | Adásnap: 2012. október 07.
Időpont: 12:15:48 | Időtartam: 00:34:15 | Forrás: Duna TV | ID: 1435678
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 34 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: TényőEpizódcím: Tényő
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2012)) Feliratozva a teletext 333. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2012) Tényő már az Árpád-korban a Pannonhalmi Apátság birtokába tartozott, nevét legelőször egy királyi helyiség-összeírás alkalmával említik. A táj egyik fő természeti jellegzetessége még ma is az erdő, a községet minden irányban az veszi körül. A falu környéki domboldalakat az elmúlt századokban ezen kívül a szőlőterületek foglalták el. Műsorunkban a következő helyi ételek elkészítésével ismerkedhetnek meg a nézők: Tejfölös sült uborka, Nyers krumplis réteges, Bugyelláris pogácsa, Gombás palacsinta, Hentes borda tört burgonyával, Diós kevert. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Réteges keletlen - Gombás palacsinta - Sült uborka - Bugyelláris pogácsa - Hentes borda - Diós kevert
Teljes leirat:
- Tényő a Sokorói-dombvidék
központi települése.
Győrtől 20 km-re, az autópályától
13 km-re terül el
a Sokorói-dombság két hegye között.
Számunkra hegy, amúgy dombvidék,
Pannonhalmával átellenben,
központi helyen.
Tényő mint település már az
1200-as években szerepel írásokban.
Először Téneu, Ténu néven.
A Tényő név már a XVIII. században
merül fel először.
A török időkben Tényő teljesen
kipusztult,
azóta növekvő, fejlődő településsé
változott.
Jelenleg közel 1600 ember lakja,
ez a szám hál' Istennek növekvő.
Minden évben van új ház,
új beköltöző.
Úgy néz ki, hogy nem kihaló félben
lévő település.
Fejlődik a falu, a középületeket
sorozatosan újítjuk fel.
Pályázunk önerőből, összefogással.
Nagyon szép falu központ kezd
kialakulni,
ami reményeim szerint egy-két éven
belül be is fejeződik.
Tényőnek nagyon sok hagyománya van,
amit igyekszünk ápolni.
Vannak civil szervezetek, amelyek
erre hivatottak: tánckörök, énekkar.
Tényő tipikusan szőlő termelő
vidék volt
és most is hál' Istennek
nagyon sok szőlő terület van.
A párizsi világkiállításon
a tényői vörös,
egy küvé bor arany érmet nyert.
Nagyon büszkék vagyunk rá.
Szeretnénk, ha a jelenlegi tényői
borászok borai is
hasonló eredményt érnének el.
A gasztronómiában is Tényőn
vannak olyan jellegzetes ételek,
amik valószínűleg előfordulhatnak
máshol is,
de hogy Tényőn biztosan van,
ezt állítom,
ilyen például a nyers krumplis
keletlen.
- Réteges keletlent készítek,
ami Tényőn nagyon régi étel,
de majdnem minden háznál
ismerik és készítik.
Legtöbbször levesek mellé
szokták adni.
A nagymamámtól tanultam annakidején,
ezelőtt 40 évvel.
Nagyon egyszerű, mondhatnánk,
hogy a semmiből valami.
Nagyon tápláló és laktató étel.
A krumplit meghámozom, megmosom
és lereszelem.
Amikor felét lereszelem,
hogy ne barnuljon meg, a kimért
liszt felét ráöntöm.
Másik tálba reszelem a többi
krumplit.
Elég leves a krumpli, valószínűleg
60 dkg liszt nem lesz hozzá elég.
A krumplihoz mindig kicsivel
több sót teszünk, mert jól bírja.
Egy kanál zsírt teszek bele
és meggyúrom.
Olyan állagúnak kell lenni,
hogy ki tudjam tenni a gyúródeszkára.
Ez a világon a legegyszerűbb
és legolcsóbb étel.
Sem tojást, sem drágább alapanyagot
nem tartalmaz.
Bőségesen teszek lisztet a
gyúródeszkára.
Nem sodrófával, hanem a kezemmel
kb. 1 cm vastagra kinyújtom.
Nincs jelentősége, hogy egyforma
legyen, csak körülbelülre.
A közepére teszem a zsírt
és a kezemmel szétkenem.
Behajtom, megint teszek
egy pici zsírt
és kocka alakúra összehajtom.
Kézzel dogozunk, mert a tészta
állaga nem annyira kemény,
hogy a sodrófát elbírná.
Most nem zsírozunk, de hajtogatási
műveletet megismételjük.
Jól megnyomkodjuk.
Kikenjük a tepsit, beletesszük
a keletlent
és tepsi nagyságúra nyújtom,
a tetejét is megkenem zsírral.
A sütőt 250 C fokra melegítem,
addig sütöm, amíg alja piros lesz.
Egy deszkára kiborítom,
megint megkenem zsírral
és megsütöm a másik oldalát is.
Elkészült a keletlen, ropogósra sült
mind a két oldala.
Megkenem fokhagymával,
feldarabolom
és megkenem tejföllel,
sajttal.
- Tényő, Két sor utca 18. szám
alatt vagyunk,
ez a tényői tájház,
a Kisalföld népi építészetének
egyik legszebb példánya.
Az önkormányzat, illetve jogelődje
1975-ben vásárolta meg az épületet.
A lakosság otthon összeszedte
a még meglévő felszerelési tárgyakat
és berendezte az épületet
a Xantus János Múzeum segítségével.
Az épület magán viseli a népi
építészet jegyeit:
szoba, konyha, szoba
helyiségekből áll.
Az épület tömés falú, nyeregtetős,
nádfedeles ház.
Valamennyi helyiség földpadlós.
Ahogy bejövünk az épületbe,
a konyhában találjuk magunkat,
ahol nyitott kémény van,
alatta kemence.
Itt sütöttek-főztek a
kemencében.
Minden helyiség a konyhából
közelíthető meg.
Balra a tisztaszoba, az első
szoba.
Itt szépen bevetett ágyak,
búbos kemence, sarokpad
található.
A helyiség közepén a bölcső,
amiben sok kisgyermeket
elringattak.
A hátsó szobában szövőszék található
és rokka.
Az épület előtt végig pitvar van.
Hozzá tartozik még
a gazdasági épület,
ahol valamennyi korabeli
gazdasági felszerelés fellelhető.
A falu múzeum
- a faluban így emlegetik -
egy részt ismeretterjesztő
célokat szolgál.
Itt tartják az iskolásoknak a
történelem órát
és az óvodások is rendszeresen
látogatják.
Élet is van ezen az udvaron,
például családi napot rendeztek itt.
Ezen kívül más kulturális rendezvényt
is tartunk,
például a Sokoró Fesztivál egyik
helyszíne volt.
- Gombás palacsintát készítek rizs
körettel, tejfölös gombamártással.
Ez nagyon tartalmas, laktató étel,
napjainkban fő ételként készítik,
például vasárnapi, ünnepi
ebédre.
Egy tojáshoz négy kanál lisztet
teszek, pici sót.
Mindig ásvány vízzel és tejjel
vegyesen készítem.
Egy kanál olajat is teszek bele.
Kikevertem a palacsinta tésztát.
Amíg pihen, addig elkészítem
a tölteléket.
A lereszelt gombához ízlés szerint
teszek sót, borsot,
egy egész tojást, 10 dkg darált húst
és egy csipet vöröshagymát.
Összekeverem, nyersen töltöm
a palacsinta tésztába.
Olajos serpenyőben kisütöm
a palacsintát.
Mindig csak az első alá teszek a
serpenyőbe olajat,
mivel a tésztába is használtam.
Egyenként megtöltöm a
palacsintákat.
A közepére rakom a tölteléket,
két oldalát behajtom és feltekerem.
A feltekert palacsintákat
hagyományos módon
lisztbe, tojásba, zsemlemorzsába
forgatom, bebundázom.
A tojásba egy pici sót és tejet
teszek.
A tejtől pirosabbra sül a
tészta.
A bebundázott palacsintákat
bő olajban kell sütni,
többször megfordítani, hogy a
vastag tészta,
és benne a nyers gomba és hús
megsüljön.
Elkészítem a tejfölös gomba mártást.
Egy lábasba öntök 0,5 dl olajat,
a 10 dkg vöröshagymából
megmaradt hagymát.
Megpirítom, pirospaprikát teszek
bele, hozzá adom a gombát,
pici sóval, borssal készre párolom.
Egy pohár tejfölhöz egy evőkanál
lisztet teszek, simára keverem.
Amikor megpárolódott a gomba,
hozzá öntöm és készre forralom.
Amikor minden elkészült,
készítek hozzá párolt rizs köretet.
Az egészet leöntjük a gomba
mártással,
megszórjuk petrezselyem zölddel
és tálaljuk.
- Van egy nagyon szép kultusza
a falunak,
ami az Árpád mondavilágra épül.
Árpád vezér hadaival valószínűleg
máshol is járt,
de Tényőn biztosan többször
megfordult.
Van egy forrás a tényői domb alján,
ami Árpád vezérhez köthető.
A történet úgy szól, hogy Árpád
jött a csapatai élén,
a lova megbotlott, besüppedt az
egyik lába,
amelynek helyén feltört a víz,
a harcosok ott tudták
a szomjukat oltani.
Nagyon kedves kis történet.
A másik Árpádhoz kötődő legenda:
a pozsonyi csatába Fehérvárról ment
seregei élén Árpád vezér.
Mivel a tábor völgy a hadak útja volt
régen, azon keresztül jött,
Tényőt útba ejtette.
Megvívták az ütközetet, ahol
- mint közismert -
halálos sebet kapott Árpád,
de néhány nap múlva halt csak meg.
Feltételezzük, hogy a visszaút is
ugyanarra történt, amerre mentek,
így Tényőt ismét útba ejtették.
Tényőn van egy, geológiailag
magyarázhatatlan kör alakú domb,
ami tulajdonképpen nem kellene,
hogy itt legyen.
A monda úgy említette
a gyerekkoromban,
- de valószínűleg öregapám
gyerekkorában is -
hogy oda egy híres vezért
temettek el hajdan.
Miért ne lehetne ez Árpád?
- Most egy nagyon könnyű,
nagyon egyszerű ételt készítünk,
a sült uborkát.
Ezt általában könnyű vacsorára
készítik pirított kenyérrel,
vagy amikor megkívánták
uborka szezonban.
Nagyon egyszerű étel.
Az uborkát meghámozom,
legyalulom, besózom.
10-15 percig állni hagyom és a
sós léből kicsavarom.
Közben egy serpenyőben pici zsíron
jó sok fokhagymát pirítok.
Pici pirospaprikát szórok rá és
beleteszem a kicsavart uborkát.
Fedő alatt kevergetés közben
készre párolom.
Amikor puha, tejfölös habarást
adunk hozzá,
a végén megszórjuk vágott kaporral.
Ez egy könnyű étel, piríthatunk
hozzá kenyeret,
de csak simán kenyérrel,
vagy zsemlével is ízletes.
- A tényői dalkör 2002-ben alakult
az akkori polgármester asszony
kérésére.
Szerette volna, ha az ünnepségeket
egy kicsit színesebbé tesszük.
Akkor verbuválódtunk össze.
Igaz, hogy már nem az a csapat,
szinte kicserélődött,
de továbbra is lelkesen énekelünk.
A létszám 16 fő.
Hol kevesebben, hol többen vagyunk,
attól függ, ki hogyan ér rá.
Pár nyugdíjas van, középkorúak,
van most érettségiző diák,
nagymama az unokával,
anyuka a lányával.
Ez nagyon jó érzés, szeretnek
együtt lenni, együtt énekelni.
Elsősorban helyben szoktunk fellépni
a községi ünnepségeken,
de voltunk már Magyarszéken.
A Sokoró Fesztiválon is
részt szoktunk venni.
Azért jövünk össze, hogy közösen
énekeljünk,
mert mindenki szeret énekelni.
Akik idekerültek, maguk keresték fel
a dalkört egy próba alkalmából,
és mondták, hogy szeretnének
énekelni.
- Buksza pogácsát, más néven
bugyelláris pogácsát készítek,
aminek egyszerű krumplis pogácsa
alapja van,
csak a hajtogatás és elkészítés
módja kicsit másabb.
Azért hívják buksza pogácsának,
mert amikor megsül, mint a
bugyellárist, szét lehet hajtogatni.
A krumplit megmosom
és felteszem főni.
A buksza pogácsát nagyon régen
a nagymamámtól tanultam.
Hárman voltunk testvérek,
az édesanyám mindig a mezőn
dolgozott a nagypapámmal
és édesapámmal együtt,
mi meg három gyerek az apai
nagymamámmal otthon maradtunk.
Én voltam a legidősebb, egy kicsit
befogtak a ház körüli munkába.
Nem csak az állatok etetésébe,
hanem a főzésbe is.
Visszagondolva nagyon sok minden
jön elő a régi emlékekből,
amit a nagymamám csinált,
és tőle tanultam.
Ezeket a mai napig hasznosítom,
csinálom a háztartásomban.
A főzés szeretetét az apai
nagymamámtól
és az anyai nagypapámtól - aki hetes,
mészáros és kocsmáros volt -
lehet, hogy tőle örököltem.
A megtisztított burgonyát még forrón
átnyomom a krumplinyomón,
utána várok, míg kihűl.
Teszek bele sót.
A krumplihoz mindig egy kicsivel
több sót használjunk.
60 dkg krumplihoz adok
4 kanál lisztet,
meg hogy lazább legyen,
egy kanál zsírt.
Nem tudom megmondani,
dekára mennyi a liszt.
Érezni kell a tésztán,
hogy összeálljon.
A tésztát két cipóra osztom,
téglalap alakúra nyújtom.
A tetejét zsírral megkenem.
A tészta szélét behajtom és
feltekerem.
A feltekert rudat feldarabolom
és zsírozott tepsibe rakom.
A tetejére pici zsírt teszek és
250 C fokra melegített sütőbe rakom.
Amikor alja pirosra sült,
megfordítom,
a másik oldalát is pirosra sütöm.
Ez nem önálló étel, bableves,
krumpli leves,
gulyás leves után adták.
Tényőn divatos a bürkés bableves.
Húsos levesekhez szoktuk adni.
- Tényő község a pannonhalmi apátság
birtoka volt erdeivel, szántóival.
Mivel a domborzat adja, hogy minőségi
szőlő terem a déli lankákon,
ezért ősidők óta a fő megélhetés
a szőlő termelés és borkészítés volt.
Most a pannonhalmi apátság tényői
dézsma pincéjében vagyunk,
itt szedték a tizedet.
Az 1770-es években készült.
Nagyon szép boltíveket
alakítottak ki
a helyben égetett téglából.
Belmagassága 3-4 méter között van.
A tradíciónak megfelelően tölgy
és akác hordókat helyeztünk el.
A nagyobbik kupola alatt
6000-6500 literes tölgyfa hordóink
vannak,
a nyúltabb, alacsonyabb részben
2500 literes akác hordók.
A tényői borvidéken tradíciója volt
a vörös szőlő termelésnek,
mely a nagyburgundiban
testesült meg.
A nagyburgundi bort az 1900-as
párizsi világkiállításra
eljuttatták Magyarországról
és a magyar borok közül egyedül a
tényői vörös kapott arany érmet.
A pannonhalmi apátságban ennek
írásos dokumentumai vannak.
Ezen kívül az olaszrizling nagyon
szép, zöld árnyalatú,
kellemes, harmonikus savakat hoz.
A paraszti udvarokban közkedvelt
az otelló,
ami valósággal fekete, tinta szerű
bort ad,
húsvétig az összes vörösbor
közül a legjobb,
utána a természetéből fakadóan
a savai gyorsan bomlanak.
Addigra el szokták fogyasztani.
Említettem a tényői vöröst,
amit a második világháború előtt
a győri patikában
receptre adták a kisgyerekeknek,
ha vörös vérsejt hiányosak voltak.
A tényői vörösnek, ahol termett
a Várhegy középben
és a Várhegy déli oldalán,
kivásároltam mintegy 30 hektárt
és az idén 18 hektár vörös szőlőt
telepített családunk,
kékfrankost és cabernet frank.
Lehet, hogy ez a két fajta
kevésnek tűnik,
de remélem, még lesz támogatás
a jövőben,
még a fajtát bővíteni fogjuk.
Ha nem, a legjobb termő helyről
vásárolunk
és minőségi borral megyünk ki
a piacra.
- Hentes bordát készítek.
Régen legtöbbször hét végén
ettünk húst.
Disznót egy évben csak
kétszer vágtak,
ezért inkább ez alkalmi, hét végén,
ünnepnapokon készített étel volt.
Tényőn ma is készítik minden háznál.
A sertés bordát kiklopfolom,
sózom
és közepes mennyiségű olajban
kisütöm.
Ragut készítek szalonnából,
sonkából, hagymából és uborkából.
Minden alapanyagot csíkra vágunk.
Én a sonkából teszek bele legtöbbet,
legkevesebbet a vöröshagymából.
Egy kanál zsírt teszünk a lábasba
és az összes előkészített alapanyagot
egybe párolom.
Nem szoktam megsózni, mert a
szalonna és a sonka is sós.
A végén ízlés szerint teszünk
sót hozzá. Borssal együtt párolom.
A végén paradicsom pürét teszek bele
és pici cukrot.
A hentes borda körete
héjában főtt krumpli.
Amíg a ragu fő, addig a
köretet is el tudom készíteni.
A savanyú uborkából uborka rózsát
készítek díszítésnek.
Amikor kész a faragás, az egészet
meg kell fordítani.
Egy szép rózsát készítettem.
- Ezeket az alkotásokat most a
házamban gyűjtöttem össze,
amely most kiállító teremként
funkcionál.
Itt alkotom a képeimet, itt vannak
a képeim a másik helyiségben.
Volt itt egy családi birtokunk,
itt kezdtem építkezni.
Megcsináltam a házikómat, váramat,
a galériámat és műtermemet.
Ezek azért tudtak megvalósulni,
mert ez a hely, ez a táj
nyugalmat áraszt,
az alkotáshoz mindig kell
egyfajta csend.
Ezt a csendet Tényő nagyon tudta
adni felém,
főként a gyökereim miatt is,
mivel az ősi szálak idekötnek.
Édesapám itt született, a nagypapám
itt volt jegyző.
Nagyon sokat fejlődött a falu,
a kis közösség, amely összetartó volt
eddig is,
egyre jobban összetartóbbá vált,
és számomra is olyan plusz
lendületet adott,
a különböző épületek a faluban,
a létesítmények elkészülésekor
egy kicsit én is belevihettem
magamat az alkotásba.
Én mint építés vezető dolgoztam
ezeken az építkezéseken,
de mint helyi művész is bele tudtam
magam élni a feladatba,
hogy egy kicsit szebbé tegyük
ezt a környezetet.
Meg egy kicsit jobban
összekovácsolódjon a helyi lakosság,
egy kicsit ember barátibb legyen
minden.
Egy olyan közösség alakuljon ki
Tényőn,
amelyre büszke lehet mindenki,
aki helyi lakosnak vallja magát.
- Diós kevertet készítek.
Ez is nagyon régi és nagyon egyszerű
sütemény.
Vasárnapi ebéd után készítették
nagyanyáink.
Négy tojás sárgáját zsírral,
porcukorral kikeverem,
a tojás fehérjét felverem habbá,
a liszthez hozzáadom a sütőport.
A kikevert tojás sárgájához hozzá
adom a darált diót,
lazán elkeverem a
felvert tojás fehérjével,
legutoljára a sütőporos liszttel.
Zsírozott, lisztezett tepsibe öntöm
és 150 C fokos sütőbe teszem.
Amikor szépen feljön, visszaveszem
100 fokra.
Ha megsül, pogácsa szaggatóval
kiszaggatom félhold alakúra,
és porcukorral megszórom.
...
Több
Földrajzi név:
Tényő

Személyek

07:06:11

Varga Gábor

07:08:29

Petrovicz Zolátnné

07:12:03

Vehrer Ferencné

07:20:40

Bassák Istvánné

07:26:14

Tar Attila

07:31:29

Koncz Szabolcs

Kiemelt részek

07:19:01

Sült uborka

07:21:57

Bugyelláris pogácsa

07:29:01

Hentes borda

07:33:17

Diós kevert

07:05:52

Ízőrzők: Tényő

11:09:37

Ízőrzők [új közmédia logóval, 2012]