Ízőrzők - Lenti
Gyártási év: 2011 | Adásnap: 2012. január 06.
Időpont: 16:14:51 | Időtartam: 00:32:18 | Forrás: Duna TV | ID: 1306450
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 32 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: LentiEpizódcím: Lenti
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2011)) Feliratozva a Teletext 222. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2011) Lenti és a várost körülölelő Kerka-völgy számos természeti és kulturális értéket kínál az idelátogatóknak. A térség kulturális értékei között említésre méltó Lentiben a XVII. sz.-i barokk stílusú rk. templom, a Faipari és Vasúttörténeti Múzeum, a Helyi Néprajzi Gyűjtemény valamint az egyedi építészetű szécsiszigeti templom. A helyi kézművesség értékei között említésre méltó a népi fazekasság és a hetési szőttes. Adásunkban a következő ételek elkészítésével ismerkedhetnek meg a nézők: Gombuca, Babos répa füstölt bürkével, Tökmagolajos krumplisaláta, Szilvás prósza, Göcseji pecsenye, Kelt málé. Adásunkban a következő ételek elkészítésével ismerkedhetnek meg a nézők: Gombuca, Babos répa füstölt bürkével, Tökmagolajos krumplisaláta, Szilvás prósza, Göcseji pecsenye, Kelt málé. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Gombuca - Babos répa füstölt bürkével - Tökmagolajos krumplisaláta - Szilvás prósza - Göcseji pecsenye - Kelt málé
Teljes leirat:
- Lentiben vagyunk, 6 kilométerre
a szlovén-magyar határtól.
Több etnográfiai egység központjában
fekszik Lenti.
Közel van hozzánk az Őrség,
Göcsej, a Hetés.
Lentit először a XIII. században
említik történelmi, írásos emlékek.
Jelentősége változó volt ettől az
időtől kezdve. Végvárként működött,
mint a Bánfiak tulajdona, Nádasdiak
tulajdona, végül az Eszterházyak
birtoka volt. Az, hogy valamikor
katonaváros volt, végvár volt itt,
azt a jelenleg is fennálló vár
tanúsítja.
Lentiben a gyógyfürdő
az egyik fő turisztikai attrakció.
1969-ben ipari fúrás következtében
találtak gyógyvizet,
erre a gyógyvízre létesült a
gyógyfürdő,
amely a '70-es évek végén készült el.
Azóta folyamatosan fejlődött,
bővült, és jelenleg a környék:
szlovénok, osztrákok és magyarok
kedvelt kiránduló helye.
Lenti 1979-től város a környező öt
község integrálásával, melyek most
városrészek.
A település lakossága 8371 fő.
Az a természeti környezet és
nyugalom, ami Lentit körülveszi,
az idelátogatóknak egészen más
lehetőséget kínál, mint más
turisztikai célpontok. Erdő veszi
körül Lentit. Főleg tölgy- és
bükkerdők, több száz hektár.
A város a Kerka völgyében fekszik.
Ez egy 60 kilométer hosszan húzódó
folyó, amely végül a Murába ömlik.
Több intézmény, együttes, civil
szervezet is kapta a Kerka nevet.
Lenti és környéke a természeti
turizmusban kínál nagyon jó
lehetőségeket, és a vadászat mellett
horgászat és a kerékpáros turizmus
is nagyon kiváló lehetőséget kínál
az idelátogatók számára.
Természetesen a gasztronómia is.
Több aranyérmes bor van a környéken.
A Göcsej és a Hetés nagy hatással
volt a helyi gasztronómiára,
vendéglátásra is, és még őrzik a régi
ízeket,
akik szüleiktől örökölték ezeket a
gasztronómiai fogásokat.
Vannak olyan ételek, amik csak
Lentire és környékre jellemzők.
- Most tejfölös, hagymás gombucát
fogunk készíteni.
Ez egy nagyon régi étel, ami egy
paraszt családnak az asztaláról
elmaradhatatlan volt. Emlékszem, még
kisgyermek voltam, mikor az anyukám
készítette reggelente.
Szoktam vinni apunak, mikor
elment kaszálni. Ez volt a fő eledel.
Összecsomagolta nekem egy kosárba,
és elvittem neki a rétre, és ő
elfogyasztotta.
Ahogy szokták mondani:
ez gombuca, lusta asszony gondolta.
Ez különösebben nem igényel
nagy munkát.
4 személyre, kb. 30 deka liszttel
csináljuk.
Kis mélyedésbe egy tojást és kis sót
teszünk, de lehet tojás nélkül is.
Ezt akkor most langyos vízzel
összegyúrjuk. Jó kemény legyen!
Ennek nem szabad lazának lenni.
Azért gombuca.
Feltehetjük a vizet forrni
hogy mire elkészül a tésztánk,
tudjuk is azonnal belecsipkedni.
Ez nem sok időt vesz igénybe,
hamar elkészül.
Mi csináljuk, bár nem reggeliként,
hanem ebédre vagy vacsorára,
reggeliként nem nagyon, de
szereti a család.
Szerintem készen is van a tészta.
Most egy kicsit meghúzkodjuk a
gombucát, úgy szaggatjuk bele
a forrásban lévő vízbe. Akkor kész,
mikor feljön a víz tetejére.
Akkor leszűrjük. A hagymát
fölkockázzuk, és egy lábasban
zsírral megdinszteljük üvegesre.
Teszünk bele egy kis tejfölt,
ezzel leöntjük a gombucát.
Már tálalhatjuk is.
Van, aki csak hagymával csinálja,
meg lehet szórni piros paprikával,
ki, hogy szereti.
Ahány ház, annyi szokás.
- A Zalai Erdő ZRt.
Csömödéri Erdei Vasútjának
a lenti végállomásánál vagyunk.
Itt van egy állandó kiállítás:
A Göcsej kincsei, az erdő és a fa
címmel.
Itt látható a vasúttörténeti, az
erdészet történeti, vadászati és
fűrészipar történeti kiállítás.
Aki a lenti végállomásra ellátogat,
a vasúttörténeti részben az 1900-as
évek elejétől, a vasúttal kapcsolatos
történelmi dokumentumokat láthatja.
Itt található a kisvasút modell,
amellyel szeretnénk bemutatni, milyen
járművekkel közlekedünk manapság is.
A turisztika mellett, itt a faanyag
szállítás is megvan, ami annak idején
az erdei vasutak célja volt,
a faanyagot az erdőkből minél
hamarabb a feldolgozó helyekre
kiszállítani. Emellett megtalálható
az a képdokumentáció, amin
igyekszünk bemutatni a jelenlegi
járműparkunkat is. Ha átjövünk a
középső harmadba, itt található az
erdészet- és vadászattörténeti
kiállítás. Megtekinthető, hogy
erdeinkben milyen védett növények,
virágok találhatók, milyen fafajok
találhatók az állami erdeinkben.
Emellett azokat a dokumentumokat,
régi eszközöket, szerszámokat is meg
lehet találni, amelyekkel a kollégák
akkoriban tudták az erdőn a munkát
végezni.
A vadászattörténeti résznél a
cégünkhöz tartozó vadászházak,
néhány, a '70-es elején lelőtt
világrekord trófeák képei láthatók,
és ízelítőnek néhány trófea. Az
erdeinkben található ehető és mérges
gombákból vitrinben néhányat
bemutatunk. A kiállító termünk
utolsó harmadában, a
fűrészipar történeti résznél
azok a képek láthatók, amikkel a
'20-as évek elején a Lenti Fűrészüzem
megindításakor dolgoztak az üzemben.
A két gőzkazán, ami 1923-tól
2000-ig dolgozott, ennek homloklapját
lehet itt megtalálni. Valamint az a
gőzgép, amely a '70-es évek közepéig
volt munkában.
- Babos répát készítünk, füstölt
bürkével.
Nagyanyám idejében szokták csinálni.
Én az édesanyámtól tanultam,
aki sokat főzött. Sok munkás volt
nálunk és igyekezett,
hogy valami jobbat tegyen. Ha úgy
adódott, több hús jutott bele.
Mi is csináljuk elég gyakran,
szereti a család.
Ez egy régi zalai étel.
Ehhez az ételhez 1 kg savanyú répa
kell, 30 dkg bab, kis füstölt sonka,
vagy tarja, ami adódik és füstölt
bürke. Először föltesszük a répát.
Ez tarlórépa. Azért tarló, mert
aratás után a tarlóba vetik.
Teszünk a répába babérlevelet,
borsot, darált pirospaprikát,
felöntjük annyi vízzel, ami ellepi.
Ezt megfőzzük. A babot beáztatjuk,
beízesítjük, kevés só, babérlevél,
egy egész paprika kerül bele.
Ne sózzuk erősen, mert a sonka sós
lesz, és nem akarjuk elsózni.
Fölöntjük vízzel és föltesszük főni.
Amikor forr, lehabozzuk.
A sonkát és a bürkét is megfőzzük
külön, só nélkül, mert ez sós.
Erre is annyi vizet öntünk, hogy
ellepje és föltesszük főni.
Ha minden megfőtt, összerakjuk
egybe, egyet forr.
Berántjuk egy kanál zsír és két kanál
lisztből zsemle színű rántással.
Kerül bele egy kis fokhagyma, piros
paprika. Gyorsan hideg vízzel
fölengedjük és húslé maradékkal. Ez
jól kiforr, és ráöntjük a répára.
Kétfelé vesszük, mert dupla
adagot főzünk általában,
hogy másnap is legyen. Teszünk bele
egy kis tejfölt a változatosság
kedvéért, és akkor kétfajta répánk
van.
Ebből mindig nagy adagokat csinálunk.
Azt mondják, ha hatszor van
fölmelegítve, akkor a legjobb.
(népzene)
- A Kerka Táncegyüttes 1973-ban
alakult Lentiben. Akkoriban még itt
volt egy laktanya a közelben, nagyon
sok fiatal katona járt be a városba.
Főleg belőlük és helyi lakos
lányokból állt a tánccsoport.
Több elismerésben részesültek a
korábbi generáció táncosai,
helyi, járási, megyei és országos
szinten is. 2000-ben alakultunk
egyesületté. Jelenleg 130 táncosa van
az egyesületnek, 6 évestől a felnőtt
korosztályig, öt generációban.
Kiss Norbert a művészeti vezetőnk,
aki tanítja a táncosainkat, állítja
össze a koreográfiákat és atyáskodik
a lányok-fiúk felett. Hat éves kortól
középiskolás korig művészeti
iskolában tanulnak a gyermekeink.
Ezzel párhuzamosan működik az
egyesület a fiatal felnőtt korosztály
számára, biztosítva ezzel a hátteret.
A csoport - akit most láthatnak
a nézők - 32-34 fővel dolgozik,
ők a mindenkori Kerka Táncegyüttes.
Sok rendezvényen veszünk részt
a környéken, megyében, országos
szinten is vendégszerepelünk.
Több szóló, páros és csoportos
versenyen vettek részt.
Idén nyáron az ezt megelőző több
külföldi út ellenére, újra sikerült
eljuttatni őket egy külföld útra.
Törökországban vettek részt egy
nemzetközi fesztiválon. 46 ország
táncosai voltak, nehéz volt.
Nehéz összehasonlítani mindenféle
nemzet táncait. Mondhatjuk azt,
hogy első 6-7 körül voltak a mi
táncosaink. Ez egyfajta jutalom is
Ők ezért nagyon sokat áldoznak,
a hétvégéjüket, hét közben estéiket.
A zenekarral második éve
dolgozunk együtt. Dúr-Moll a zenekar
neve. Megpróbáljuk a gyerekeknek és
másoknak az élő zenét biztosítani,
mint ahogy most is.
(népzene)
- Tökmagolajos krumpli salátát fogok
készíteni. Ez göcseji-hetési jellegű.
Elég sokan termesztenek tököt
de nem a hagyományosat,
hanem a héjtalan tökmagét.
Ennek egyszerűbb a feldolgozása,
azt köpeszteni kellett. Ezt meg csak
kettévágjuk, kiszedjük belőle a magot
és szárítjuk. Mikor megszáradt, a
közeli malmokba sajtolják, pirítják,
és így tökmagolajat nyerünk belőle.
Ezt fogjuk most felhasználni
a krumpli salátára is. Hozzávalók:
1 kg burgonya, héjában, egy kis sót
teszünk a vízbe. Miután megfőtt,
megtisztítjuk és összekarikázzuk.
Lila hagymát szoktunk használni, amit
felkarikázunk.
Megcsináljuk a salátalevet: kis ecet,
cukor, só, víz, kis őrölt bors és
és pici koriandert keverünk össze.
Kicsit állni hagyjuk, hogy elázzon
benne a só és a cukor.
A felszeletelt krumplira rárakjuk
a felkarikázott hagymát,
majd az öntetet ráöntjük. Pici
étolaj, majd a tökmagolaj kerül rá,
és ezt összekeverjük. Ez frissen is
fogyasztható, de jobb, ha egy kicsit
állni hagyjuk, akkor az ízek jobban
összeérnek.
Ezt egytálételként is használhatjuk,
de húsok mellé is szoktuk csinálni.
- Ebben a kis műhelyben készülnek
a zalai, hetési házi szőttesek.
Én 1982 óta készítem a zalai, hetési
házi szőttest. Úgy tanultam meg,
hogy itt, Lentiben volt egy kis
háziipari szövetkezet.
A Virág-házaspár jóvoltából tanultam
meg a kézi szövést. Sajnos, 1996-ban
megszűnt a kis üzemünk, akkor
gondoltam, hogy nem lehet ezt,
csak úgy abbahagyni, és hazajöttem
a családi házunkba dolgozni.
Hetésről azt kell tudni, hogy
Rédicstől nyugatra hét községet
foglal magába.
Ebből 4 van a magyar oldalon, 3 a
szlovén oldalon. Ezek a motívumok
erre a tájegységre jellemzők, ezt a
hagyományt ápolom a mai napig.
A Virág-házaspár 1960-as évek elején
költözött oda tanítani. Terike néni
látott fantáziát az összegyűjtött
motívumokban, feldolgozták.
Zsűriztetett, tervezett, vett föl
lányokat-asszonyokat, és így maradt
fönt a mai napig a hetési szőttes.
Azért jellemző a bordó szín
és a piros, mert azt tudták
megvásárolni. Átjártak az akkori
Jugoszláviába, Muraszombatba, és
onnan hozták a színes pamut fonalakat
és ebből szőtték a szebbnél-szebb
színes mintákat. Én a hagyományt
ápolva, és a mai modern kornak is
megfelelően készítek függönyöket,
ágytakarókat, népi ruhákat,
díszpárnát, asztalfutót. Nagyon sok
féle szőttest készítek. A Zala Megyei
Népművészeti Egyesületnek tagja
vagyok, ezáltal az egész országba
eljutok. Legfőképpen a Budai Várba,
az augusztus 20-i Mesterségek
Ünnepére. Ezen kívül kiállításokra
megyek, legutóbb Hevesen voltam.
Így megismernek az emberek.
Két éve kaptam meg a népi
iparművész címet.
Nagyon szeretem készíteni a
hetési szőttest.
- Szilvás prószát fogunk most
készíteni. Ezt az anyukámtól
tanultam, mert nagyon jól és finomat
főzött. Kicsit furcsa lehet, hogy
szilvával csináljuk a krumpliprószát,
mert ennek többféle változata is van.
Van, aki natúrban csinálja, vagy
tepertővel, sósan készül, nem édesen.
Végül is édes csak a szilvától lesz.
Lereszeljük krumplit, beletesszük
a kefirt vagy aludttejet, sót és
lisztet, amennyit éppen felvesz,
hogy könnyű tésztát kapjunk. Ne
legyen kemény, mert akkor nem lesz
olyan finom, és nem lesz olyan jó
állaga a tésztának. Ez szép sárga
a krumplitól, tojás nincs benne. Túl
sok liszttől kemény lesz a tészta,
és nem lesz olyan finom. Jó alaposan
kizsírozunk egy tepsit.
Én hagyományos tepsiben csinálom
mindig, mert ebben lesz jó ízű, és
szép, piros-ropogós. A masszát
beleöntjük, de nem túl sokat, hogy ne
legyen vastag, mert úgy nem olyan
finom, inkább vékonyan.
Ez az adag két tepsibe való, egyben
túl sok és vastag lenne.
Jobb, ha két tepsiben készítjük el. A
tetejét meglocsoljuk kis tejföllel.
Ezután olvasztott zsírral is
meglocsoljuk.
Most belerakjuk a félbevágott
szilvákat. Nem sajnáljuk.
Jól előmelegített sütőben fél óráig
sütjük. Ezt melegen fogyasszuk,
akkor isteni. Ezt második fogásként
szoktuk enni. Első fogás volt egy
kiadósabb leves, a prósza pedig a
második fogás.
(citeramuzsika)
- A Félkótás Citerabanda már több,
mint 10 éve alakult.
Mindannyian Horvát Károly
népzenekutató tanítványai vagyunk.
Ő már sajnos, több mint 10 éve nincs
közöttünk. A repertoárunkba általában
helyi népdalokat választunk, de
át szoktunk kalandozni Lendvára is.
Van lendvai csokrunk is a
Mura-vidékről. Illetve megpróbálunk
olyan dalcsokrokat, amik egy kicsit
huncutabb, egy kicsi kísérettel,
hiszen játszunk egyszerre basszus-,
tenor- és prímciterán.
Tanítványaink is vannak. Nagyon
büszkék vagyunk azokra a gyerekekre,
akik közülünk kerülnek ki. Jelenleg
Csonka Boglárka, aki most nem volt
köztünk, Székesfehérváron népzenei
szakközépiskolába jár, fő hangszere
a citera. Ez a hangszer, amit mi
annyira szeretünk, egy kicsit hozzánk
is nőtt már, mert nem telik el úgy
hét, hogy ne jönnénk össze, és ne
próbálnánk. Nagyon szeretjük ezeket
a népdalokat, igyekszünk jó kedvet
teremteni a gyerekeknek és a
felnőtteknek is. Legutóbb a könyvtári
napok sorozatában volt egy 1 óránál
is hosszabb műsorunk.
Kicsit belevittük a művészet
rejtelmeibe a gyerekeket és este
a felnőtteket is abból a szempontból,
hogy hogyan épül fel a prímcitera,
a tenorcitera és a bőgő, kinek mi a
feladata, és dalt is tanítottunk.
Van hagyománya a citerázásnak itt, a
térségünkben. Rédicsen, nem messze,
a határ mellett élt Pék István. Ő egy
idős citerás volt, mikor odakerültem
hozzá ötödikes iskolás koromban.
Később a népművészet mestere lett,
én tőle tanultam el az első
fogásokat. Volt olyan időszak,
amikor a rédicsi citera zenekar 12
fővel állt fel. Annak aztán volt jó
hangzása!
Fellépéseink a általában a város
olyan kulturális ünnepségei, ahol
megtisztelnek bennünket, de
képviseltük már a városunkat a
24 város-projekt keretében,
Ausztriában is. Azon kívül Lendván,
a Muravidéken fellépünk, és el
szoktunk járni minősítőre is.
Ezt főleg akkor, ha vannak
tanítványaink, hiszen a szülők felé
ebből a szempontból is meg kell
felelni.
- Egy göcseji húst készítünk, ami
nagyon régi hagyomány.
Régen fokhagymával, vöröshagymával,
kis szalonnával töltötték,
de ma csempészünk bele egy kis
kolbászt is, hogy finomabb legyen.
Ehhez sertéskarajt használunk, ami
szép, vastag, és nincs rajta zsír.
Először fölvágjuk a húst. Úgy kell
vágni, hogy egy vékonyabb és egy
vastagabb szeletet zsebszerűen
szúrjuk föl. Kiklopfoljuk, és
töltjük.
Egy kis fokhagymát is vágunk,
szalonnát, vöröshagymát. Túl nagyon
nem töltjük meg, hogy ki ne hasadjon.
Kolbászt is tettünk bele.
A külsejét egy picit megsózzuk,
borsozzuk. A belsejét nem sóztuk,
mert a szalonna és a kolbász is sós.
Bepanírozzuk a húst, lisztbe mártjuk,
tojásba és zsemlemorzsába.
Ezt bő olajban kisütjük.
Főzni az anyukámtól és a
nagymamámtól tanultam.
Ők sütöttek-főztek, én gyerekként ott
lábatlankodtam, és lestem.
Bár változtattunk rajta, ahogy volt
lehetőség, csempésztünk bele
jobb dolgokat is, hogy jobb legyen.
Ezért nem az eredeti, mert
régen kolbászt nem tettek bele.
Szerettem főzni. Sokszor főztem
vadászatokon, lakodalomban. Szívesen
mentem, szerettem csinálni.
Nem mondom, hogy tudtam, de csinálni
szerettem. Mostanában már nem
csinálom, jó pár éve csak a családnak
főzök.
Köretnek csinálunk hozzá egy kis sült
krumplit. Meghámoztuk a krumplit,
kettévágjuk, megsózzuk, és szalonnát
teszünk rá, hogy jobb íze legyen.
Kizsírozott tepsiben megsütjük.
Mikor kisült a hús, föltálaljuk
sült krumplival és savanyúsággal.
Jó étvágyat kívánunk mindenkinek!
- A Lenti Termálfürdő és Szent György
Energiapark szabadtéri részén
vagyunk, amiről azt kell
tudni, hogy Lentiben már 33 éve van
termálfürdő, pontosan 1978 óta. Ez az
évtizedek során változásokon,
fejlesztéseken ment keresztül, míg
elért a mai állapotáig.
Jelenleg 9 hektárnyi területen
működik a fürdő. Itt 10 medence áll
vendégek rendelkezésére. Van egy
önálló szabadtéri része, és egy
fedett része is a fürdőnek. Minden
korosztály megtalálja a számára
megfelelő szórakozási lehetőséget.
Úszómedencék, gyógymedencék,
gyermekmedencék és élménymedencék
is megtalálhatóak.
Fürdőnk vize minősített gyógyvíz. A 6
termálkútból 2 kapott ilyen
minősítést, ami
nátrium-hidrogénkarbonátos
gyógyvíz.
Szakértők szerint több mint 40 ezer
éves, és mozgásszervi megbetegedések
kezelésére, gyógyítására alkalmas.
Akinek mondjuk, hát problémái vannak,
ízületek, csontok kopásos,
gyulladásos megbetegedések
kezelésére alkalmas. Ami ezt a
gyógyvizet kiegészíti,
az úgynevezett
Szent György Energiapark.
Ezt 2003 májusában nyitottuk meg.
A park területén az emberi
szervezetre jótékonyan ható, pozitív
földsugárzások találhatók, amelyek
segítik a szervezet regenerálódását.
Ez jól kiegészíti a gyógyvíz hatását.
- Kelt málét csinálunk, amit régóta
parasztcsaládoknál csináltak.
Ezt aratáskor készítették,
vagy ha nehéz munkát végeztek,
hogy a hú sután legyen valami
kis süti is. Ez gyorsan elkészül és
kiadós.
Egy deci tejbe teszünk egy kanál
cukrot, 4 deka élesztőt,
ezt megfuttatjuk. Három tojást
szétválasztunk, teszünk bele kis sót,
3 evőkanál cukrot, fél liter tejet,
és 30-35 deka lisztet, amit felvesz.
Beletesszük az élesztőt, utána
lisztet teszünk bele, a galuskánál
egy picit hígabb legyen. Beleöntünk
1 deci étolajat, belerakjuk az
áztatott mazsolát. Én többet teszek,
mert az unkám azt mondja, mama,
kispóroltad belőle. Meleg helyre
tesszük, egy órát kel.
Mikor már duplájára kelt, tepsibe
öntjük, még kicsit kelesztjük,
úgy 10-15 percet, majd megsütjük.
Míg ez sül, fölszeljük a diót,
fölverjük kemény habnak a fehérjét,
15-20 deka cukorral, vaníliával.
Ha már jó kemény, a meleg tésztára
ráöntjük, és a dióval megszórjuk.
Visszatesszük még egy picit száradni,
és akkor kész a süti.
Ezt gyakran csinálom, a család nagyon
szereti, az unokám egyik kedvence.
...
Több
Földrajzi név:
Lenti

Személyek

11:05:15

Horváth László

11:08:16

Kovács Istvánné

11:10:40

Kallba Mihály

11:13:24

Máté Józsefné

11:16:41

Simon Kálmán

11:20:34

Hácskó Imréné

11:23:02

Kovács Istvánné

11:25:09

Dányi József

11:30:05

Csuka Zoltán

Kiemelt részek

11:18:41

Tökmagolajos krumplisaláta

11:04:55

Ízőrzők: Lenti

09:27:07

Ízőrzők