Ízőrzők - Sülysáp
Gyártási év: 2011 | Adásnap: 2011. november 25.
Időpont: 16:38:16 | Időtartam: 00:38:52 | Forrás: Duna TV | ID: 1287662
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 38 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: SülysápEpizódcím: Sülysáp
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2011)) (nincs kh.) Feliratozva a Teletext 222. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2011) Sülysáp Nagyközség Budapesttől keletre a Gödöllői-dombság nyúlványainak végén helyezkedik el, az Alsó-Tápió völgyében. Tápiósáp és Tápiósüly két régi falu, melyek első ízben 1950-ben egyesültek, de 1954-ben egyesítésük megszűnt, majd 1970-ben ismét létrejött belőlük Sülysáp. Ezúttal a következő helyi ételek elkészítésével ismerkedhetnek meg: gerslis káposzta, göngyölt pörkölt, virslis kocka, zsírban sült krumplis pogácsa, sajtos roló, örömkalács. Sülysáp Nagyközség Budapesttől keletre a Gödöllői-dombság nyúlványainak végén helyezkedik el, az Alsó-Tápió völgyében. Tápiósáp és Tápiósüly két régi falu, melyek első ízben 1950-ben egyesültek. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Gerslis káposzta - Göngyölt pörkölt tarhonyával - Virslis kocka - Zsírban sült krumplis pogácsa - Sajtos és vaníliás roló - Örömkalács
Teljes leirat:
- Sülysápon vagyunk.
Sülysáp 41 évvel ezelõtt
jött létre
Tápiósáp és Tápiósüly egyesítésével.
A két település hagyományaiban,
illetve megjelenésében is
eléggé eltér egymástól.
Tápiósáp jellemzõen szláv,
tót betelepülteket foglal magába,
Sülyben pedig nem érhetõ
tetten ez a hagyomány.
A település több mûemlék
épülettel rendelkezik.
Ilyen például Mária tiszteletére
felszentelt gótikus templom,
a Tápió-vidék legrégibb
temploma.
A település másik templomát
Szent István tiszteletére
szentelték.
Ez a templom 250-egynéhány éves,
a sápi részen található.
Mivel két település egyesítésével
jött létre a mai Sülysáp,
ezért jobbára mindenbõl
kettõ van nálunk, így templomból,
futballpályából, iskolából, stb.
Egy van azonban
helytörténeti gyûjteménybõl.
A gyûjtemény jellemzõen
inkább a sápi településrésznek
a hagyományait, jellegzetes
tárgyait, mezõgazdasági eszközeit,
az iparhoz kapcsolódó szerszámokat
gyûjtötte fel.
A település hagyományai közé
természetesen az ételek,
a gasztronómia is
hozzá tartozik.
A mûsorban láthatnak
némi betekintést
a tápiósülyi, illetve tápiósápi,
a mai sülysápi ételek ízvilágába.
- Gerslis káposztát készítünk
Ezt az ételt a nagymamámtól
tanultam fõzni.
Minden évben szilveszterre
és új évre fõzöm ezt az ételt,
ami nagyon tápláló
és nagyon finom.
Ezt az ételt azért fõzzük
szilveszterkor, új évre,
mert akkor csak disznóhúsból
szabad ételeket fõzni,
mert a disznónak az a jelképe,
hogy az elõre túr,
és a családot is elõbbre
segíti ez a dolog.
Ha baromfit fõzünk
az hátrafelé kapar,
és az nem jót hozna
a család gazdaságába.
Ez úgy készül: beleteszem
alulra a füstölt szalonnákat,
ráhelyezem a fele savanyú káposztát.
Eligazgatom, hogy elterüljön.
Erre helyezem a sózott disznó farkot.
Nagyon lényeges, hogy sózott
legyen a hús,
mert más az íze, mint ha
friss farokból készítenénk.
Megrakom a hússal,
a füstölt kolbásszal.
Ráterítem a másik rész káposztát.
Fûszerezést nem sokat kíván,
csak õrölt borsot,
két darab babér levelet
és a többi káposztát.
Ráteszem a gerslit.
Ez többféle néven ismert:
árpagyöngye, vagy hántolt árpa,
ami nagyon finommá teszi
ezt a káposztát.
Vízzel felöntünk,
és ez meg fog duzzadni benne.
Rászórom a felaprított vörös hagymát,
ami szintén nagyon jó ízt ad neki.
Még egy pici savanyú káposztát
teszek a tetejére.
Felöntöm vízzel és felteszem fõni.
Körülbelül másfél óra kell
a fõzéshez.
Ha megpuhult a hús,
akkor berántjuk.
A lábasba tesszük 3 kanálnyi zsírt,
3 kanálnyi lisztet.
Ha a liszt világos barnára megpirult,
teszünk bele egy kis piros paprikát,
hogy színe legyen.
Levesszük a tûzrõl,
hogy a paprika ne égjen meg,
és ezzel öntjük nyakon
az elkészült káposztát.
Összeforraljuk, hogy jól
átjárja a rántás íze a káposztát,
öt perc után tálalható is.
Finom barna kenyeret
tudunk ajánlani hozzá.
Egy tál vacsora,
de tápláló és bõséges.
(ének)
- Sülysáp tápiósülyi
településrészén vagyunk,
Itt áll a Kisboldogasszony templom.
A ma látható templom nagy része
gótikus stílusjegyekkel bír.
1498-ban építette
Nagylucsei Orbán egri érsek,
Mátyás király kancellárja
a ma látható templom szentélyét,
illetve a fõ hajóját.
A török idõk alatt
a mennyezet beomlott.
Három boltozatos,
gótikus mennyezete volt a templomnak.
A lakosság ez nem tudta
helyreállítani,
viszont 1696-ban bõvítették
a templomot a bal oldalhajóval
ugyanis egy itteni
birtokosi család volt.
Nagyban hozzájárultak a
XVII-XVIII. századi
két falunak a fejlõdéséhez.
A templomot 1937-ben bõvítették
még a jobb oldali mellékhajóval,
az viszonylag frissnek számít.
Akkor építették a kõkarzatot is.
A templom legrégebbi része
a szentély, ahol most vagyunk.
Ez gótikus szentély,
a nyolc szög három oldalával záródik.
XIV-XV. századi
ablakokat találunk itt.
A mögöttem látható pasztofórium
a régészek szerint
Mátyás király kõfaragó
mûhelyében készült.
Sokáig rejtve volt.
Az 1976-os restauráláskor
találták meg.
'76-ban készítettek hozzá
tûzzománc ajtót,
ami jelenleg is látható.
(ének)
- Göngyölt pörköltet készítek,
amit nagyobb ünnepekre,
családi összejövetelekre szántam.
Régebben, de most is még
gazdasszonykodok lakodalmakban,
és szerettem volna újabbat nyújtani,
hogy ne egyforma legyen minden
szombaton az ebéd, vagy vacsora.
Ezt én kísérleteztem ki.
Egy kiló combot nagyon apróra
leszeletelek, 3 dkg-os szeletekre.
Kiklopfolom, besózom.
Egy kiló pulykazúzát vékony
csíkokra vágok,
ami maradt darált hús,
befûszerezem:
rakok bele köménymagot, borsot,
piros paprikát.
Az a jellegzetessége,
hogy sok fokhagyma legyen benne,
ez adja meg az ételnek az ízét.
Ezt összekeverem.
Fogok egy kis húst, belerakom,
összetekerem, ettõl göngyölt pörkölt.
Jó szorosan kell rakni,
hogy ne jöjjenek szét a gurigák.
Nem kell rá se víz, se zsír, semmi.
Csak be kell tenni a sütõbe
és fehéredésig párolni kell.
Amíg a hús sül,
megdinsztelem a hagymát,
paprikát, paradicsomot rakok bele.
A szaftnak egy kicsit
dinsztelõdni kell,
hogy a hagyma teljesen szétmenjen,
Jó sûrû, tartalmas szaft legyen.
Rakok bele piros paprikát,
köménymagot,
és rárakom a zúzát.
Öntök bele vizet, teszek bele sót.
Lefedem és kb. két órát fõzöm.
A göngyölt pörkölt mellé
tarhonyát készítek.
A tarhonya házilag készült,
a nászasszonyomnak ez a specialitása.
Az egész családot ellátja vele.
Zsírban megpirítom, sót teszek rá
és felengedem forró vízzel.
Elkészült a zúza pörkölt,
elkészültek a göngyölegek.
A kettõt egybe rakom
és egy kicsit összefõzöm,
hogy a fokhagyma, ami a
húsgöngyölegben van,
egy kicsit átjárja az ízek végett,
és lehet tálalni.
Minden háziasszonynak ajánlom,
ha együtt a család.
Ha van olyan a családban,
aki a zúzát nem szereti,
akkor lehet gombával, zöldborsóval,
zöldbabbal csinálni,
és máris megváltozik a jellege,
de úgy is nagyon finom.
- A fazekas mesterséget
Szécsényben tanultam.
A gyerekeimet elvittem Szécsénybe
a kézmûves szakkörre.
Akkor megragadt, mert ott a sarokban
két korong árván állt
és megkérdeztem Fodor Lili nénit
- aki megtanított korongozni -
hogy kipróbálhatom-e,
hogy megy nekem.
Az õ segítségével sikerült
valamennyire megtanulni.
Utána mindenkit lestem,
akit csak láttam korongozni,
annyira megragadt ez a mesterség,
hogy többet és többet akartam tudni.
A 90-es években elég komolyan
gyakoroltam ezt a mesterséget.
Elkezdtem tanítani egy iskolában
Karancsságon.
2003-ban ideköltöztünk
Sülysápra,
azóta fõállásként készítem
ezeket a tárgyakat.
Úgy gondolom, hogy a legfõbb
célom nekem is, és másoknak is,
akik a néphagyományokkal
foglalkoznak, és mûvelik,
hogy ezeket az értékeket
megõrizzük és tovább adjuk.
Nagyon szeretem csinálni,
és igyekeztem minél szélesebb körben
átadni a gyerekeknek.
Játszóházba, rendezvényekre
mindig viszünk magunkkal agyagot,
van, amikor a korongot is
el tudjuk vinni, akkor korongozunk.
Nem csak a gyerekek, hanem a
felnõttek is szeretnek korongozni.
Nagyon örülök annak, amikor látom,
hogy valaki szívesen simogatja,
kézbe veszi az agyagot, mert olyan
anyag, ami hagyja magát formálni.
- Virslis kockát készítünk.
Ez egy nagyon egyszerû étel,
gyorsan elkészíthetõ.
Úgy készül, hogy - bármilyen
szalonna jó hozzá -
30 dkg kolozsvári szalonnát, vagy
otthoni füstölt szalonnát,
vagy császárszalonnát megdinsztelek.
Amikor megdinsztelõdött,
beleöntöm a tepsibe.
A zsírba teszem a virslit,
megpirítom egy kicsit,
hogy átvegye a füstölt ízt.
Ezt is ráöntöm a szalonnára.
Erre készítek egy sós,
fûszeres palacsinta tésztát.
Két tojást ütök bele.
A lényeg, hogy a tojás
nagyon meg legyen mosva.
Teszek bele borsot, egy pici sót,
beleteszem a lisztet, a tejet, és egy
sûrû palacsinta tésztát készítek.
Ezzel fogom leönteni a virslit.
Megszórom sajttal, berakom a sütõbe,
és kb. 20 percig sütöm.
Kockára vágva egy teával
nagyon finom vacsora,
egyszerû és gyors.
A modern asszonyoknak,
akik sietnek,meg dolgoznak,
azoknak ajánlom ezt a vacsorát.
Elkészült a virslis kocka.
Felszeletelem, tálalom
és lehet enni.
Én járok egy ifjúsági táborba,
nagyon szeretik a gyerekek.
Talán a legkedvesebb
kajájuk közé tartozik.
- Én is szoktam fõzni,
egyébként szeretem, amit a mama fõz.
Ha együtt van a család,
mind tudunk abból a finomságból enni,
amit a mama készít:
hólabdát, meggyes lepényt,
almás lepényt, ezek mind finomak.
Nekem mindegyik ízlik.
(ének)
- Kislány voltam még, amikor
megszerettem a népdalokat.
A nagyszüleimtõl
nagyon sok népdalt tanultam.
Sokat szoktam énekelni,
szeretek eljárni ünnepségekre,
rendezvényekre, szeretek fellépni.
Szeretem megmutatni
az embereknek a magyar népzenét,
a magyar hagyományokat,
szeretem õket ápolgatni.
Fontosnak tartom a néphagyományt,
a hagyományõrzést.
Zenemûvészeti szakközépiskolába
jártam, ahol népdalt tanultam,
népi ének szakos voltam,
idén érettségiztem.
Továbbra is szeretnék
ezen a pályán menni,
szeretnék ezzel foglalkozni,
mert számomra nagyon fontos,
a szívem közepén van a népzene,
szeretném ezt az embereknek átadni.
- Mivel településünk
a török idõkben újjá települt,
a Sõtér-család fõleg tót
jobbágyokat hozott be,
így nagyon sok tót étel került,
tót hagyományok a településre.
A tótok is sütik ezt a
zsírban sült pogácsát.
Ez az étel, hagyományos
paraszti étel.
Leginkább pénteken került
az asztalra, amikor bablevest fõztek,
és ez volt a második fogás.
Melegen ették, másnap viszont hidegen
reggelinek is megfelelt,
de a férfiaknak bor alá, sör alá
szintén nagyon jó étel.
Ma már van, aki olajban süti,
de az igazi ízét
jó házi zsírban érhetjük el.
Nem sok minden kell hozzá.
Az elemei minden paraszti
háztartásban megtalálhatók voltak,
bármilyen nagy volt is a
jobbágy vidékeken a szegénység.
Egy családnak megfelelõ pogácsához
kb. egy kiló krumplit meghámozunk,
amit sós vízben puhára fõzünk.
Egy kávéskanálnyi cukron megfuttatunk
élesztõt, kevés tejjel.
A megfõtt burgonyát áttörjük,
itt minden energiánkat kiadhatjuk,
haragunkat az urunkra.
A tejen felfuttatott élesztõt
hozzá tesszük,
teszünk bele egy kis tejfölt.
Ez azért jó, mert nem szívja úgy
magába a zsírt.
Elkezdjük adagolni a lisztet,
amennyit felvesz.
Függ a krumpli minõségétõl:
öreg krumpli kevesebbet,
a friss többet vesz fel.
Enyhén puha tésztát kapjunk, amit
még a deszkán is gyúrunk egy kicsit.
Kétfelé vesszük,
negyedórát pihentetjük.
Ha pihent a tészta, akkor kb.
egy centi vastagságúra nyújtjuk.
Kiszaggatjuk a pogácsákat és
még sütés elõtt is pihennek.
Sütés elõtt a közepét
kilyukasztjuk,
így egyenletesebben
sül meg.
Annyi zsírt használjunk,
hogy ellepje a pogácsákat.
Mindkét oldalát
szép pirosra sütjük.
A környéken most már hagyományai
lesznek a krumpli fesztiváloknak.
Legutóbb is volt Sülysápon egy
jótékonysági mackó krumpli fesztivál,
ahová egy nagy vájdlinggal sütöttem,
és elsõ helyet értem el vele.
A legnagyobb összetevõje a krumpli,
ami minden vidéki udvarban
meg tud teremni,
illetve meg tudna teremni.
A mai világban nagy segítség
volna az embereknek,
ha nem megvásárolni kellene,
hanem megtermelnék maguknak.
Ezt a mai fiataloknak
meg kellene tanulni.
Újra hozzá kellene szoknunk
a kertek mûveléséhez,
ez által pénzt is lehetne spórolni.
A kertünkben mi magunknak
mindent megtermelünk,
a krumplitól a hagymán keresztül
a zöldségfélékig.
Igaz, hogy munka van vele,
de sokkal nagyobb élvezettel
fogyasztjuk az általunk megtermelt
zöldségeket, gyümölcsöket,
mert tudjuk, hogy megszenvedtünk
érte, és nincs agyon vegyszerezve,
egészségesek.
- Ez az épület, ahol most vagyunk,
a XX. század elején épült iskolának.
Ezt a funkcióját majdnem 100 évig
be is töltötte.
Amikor elkészült a szemben lévõ
új iskolánk,
akkor két terem üresen maradt.
Falunk szülötte, Kapás József
úgy gondolta,
hogy ne maradjon üresen,
ki kell használni,
egy múzeumnak kell
megszületnie.
Õ és a baráti köre, a család,
a szomszédok, a falubeliek
gyûjtötték össze azt a rengeteg
tárgyat, amit a múzeumban látunk:
bútorokat, eszközöket,
gazdasági felszereléseket,
konyhai használati eszközöket,
képeket.
Közel ezer bemutatott tárgy van
a hat teremben,
és köszönhetõ aktivitásának,
egyre szaporodik.
Õ most volt 90 éves, még nagyon
aktívan mindig dolgozik közöttünk.
Nagyon ritka, hogy egy élõ személyrõl
neveznek el múzeumot,
de úgy gondolom, hogy megérdemli,
hogy ezt a múzeumot róla nevezték el
Kapás József helytörténeti
gyûjteménynek.
Az elsõ teremben a szoba
berendezései láthatók.
Itt található két népviseleti bábú,
amit a falu régi két településének
megfelelõen,
az egyiket sülyi népviseletbe,
a másikat tápiósápi népviseletbe
öltöztettük.
A következõ helyiségben a konyha van.
Mivel ez iskola volt,
kemencét sajnos nem tudtunk
beépíteni,
ezért a kemence az egyre bõvülõ
udvaron kapott helyet.
A következõ helyiségben a
gazdasági felszerelések,
a szántástól a betakarításig
szükséges eszközök találhatók.
A következõ teremben asztalosipari
és kovácsipari eszközöket láthatunk.
A faluban a kendert megtermelték
az emberek és fel is dolgozták.
Az utolsó terem a hagyományok terme.
Ott egyházi kellékek vannak bemutatva
és azok a személyek, akikre a faluban
vissza kell, hogy emlékezzünk.
- Sajtos rolót készítünk.
Hasonlít a rétes tésztához.
Ezt én már kipróbáltam édesen.
Lehet citromos krémmel,
lehet vaníliás krémmel,
a vaníliás nagyon finom.
Azt porcukorban kell
meghempergetni.
Ez most fél kiló liszt, két tojás.
Langyos vízbe teszem az ecetet,
és beleöntöm a sóba.
Elkeverem és máris dagasztom.
Nem szabad keménynek lenni,
de nagyon puhának se.
A rétestésztától egy picit
keményebb.
Lagzikban sütök, ünnepekre,
születésnapokra, névnapokra.
Rétest minden héten.
A roló fontos mindenkinek,
mert ezt nagyon megszerették.
Most megfõzzük a krémet.
Fél liter víz, egy kanál só.
Réteslisztbõl szeretek
krémet fõzni, mert szebb.
Ezt addig fõzöm, míg sûrû nem lesz.
Beletesszük a sajtot, és ezt már
nem kell fõzni,
csak kevergetni, hogy megolvadjon.
Megpihent a tészta,
kinyújtjuk.
10 dkg lisztet egy margarinnal
ki kell keverni krémnek,
ezzel kenjük a tésztát.
Akkor összehajtjuk, mint a könyvet
és félóráig pihen.
Háromszor kell kenni.
Mikor harmadszor megkenem,
beleteszem egy nejlon zacskóba,
jól lezárom, hogy ne száradjon meg,
ne cserepesedjen meg a teteje,
és beteszem a hûtõbe.
Kiveszem a zacskóból,
kinyújtom vékonyra.
Elkezdem csíkozni 3 centis csíkokra,
ezek mennek a vasakra.
Egymásra feküdjenek a csíkok,
mert különben szétesnek sülés közben.
Olajjal kikenjük a tepsit,
és egymás mellé rakjuk, nem sûrûn.
Megkenjük a tetejét tojással,
és 20-25 percig sütjük.
Nem szabad kiszárítani.
Ennyi a fortélya.
Kihûlt a tészta és megtöltjük,
majd a két végét reszelt sajtba
mártjuk.
Most csinálunk édes tésztát is,
vaníliás krémet fõzünk bele.
10 dkg liszt, tej
és 2 db vaníliás cukor.
Ezt addig fõzöm, míg sûrû nem lesz.
A fõzött krémet összekeverem
a margarinnal, 3-4 vaníliás cukorral.
Ezzel meg kell tölteni a tésztát,
majd cukorban meghempergetni.
Lánykorom óta nagyon szerettem
dalolni, énekelni.
Ha a padlásra megyek, énekelek,
ha lent vagyok énekelek.
Egyedül vagyok, de nem unatkozom.
- A Sülysápot alkotó korábbi
két települést
- Tápiósápot és Tápiósülyt - már a
XIII. században említik írott
források.
Vannak feltételezések arra
vonatkozóan is,
hogy már az 1498-as templom építést
megelõzõen is állt itt templom.
Erre biztos adatunk
jelenleg még nincs.
A két település különbözõ módon
fejlõdött.
Tápiósáp zártabb jelleggel bírt,
ott inkább birtokosi kertek
jöttek létre,
míg Tápiósüly egy fontos kereskedelmi
út mellett feküdt,
a mai 31-es út nyomvonalán
ment akkor is ez az út.
Sószállító út volt, Jászberényt
vette célba Budapestrõl.
(ének)
- Egy úgynevezett örömkalácsot
fogunk készíteni,
ami abból az apropóból készült
annakidején,
hogy a lakodalmas menet elején
vitték, és mindenkinek,
aki útba esett, megkínálták vele.
Ez egy nagy méretû tepsiben
sült kalács.
Ma egy kisebb készítünk
az egyszerûség kedvéért.
Annakidején ezt a kalácsot
a legnagyobb kemencében
sütötték meg,
ami a településen volt.
Ezt az örömkalácsot ma
hagyományos körülmények között
fogjuk elkészíteni,
teknõben fogjuk dagasztani,
fatüzelésû kemencében
fogjuk megsütni.
Ez otthon is könnyedén elkészíthetõ
a sütõben, kisebb méretû tepsiben.
Mindenkinek kívánok hozzá
jó munkát és sok sikert.
Nagyon fontos, hogy a hozzávalókat
szoba hõmérsékleten tartsuk.
Körülbelül 2 kg liszttel fogunk
dolgozni, 8 kanál zsírt használunk,
aminek folyékony állaga legyen.
Ehhez 8 tojás sárgáját használunk,
8 csapott evõkanál cukor,
2 csipet só, és annyi tej,
amennyit fel tud venni a tészta,
hogy közepesen kemény legyen.
Citrom héjával tudjuk ízesíteni,
és 5 dkg élesztõt rakunk bele.
Ezt megdagasztjuk, közepesen
kemény állagú tészta legyen.
Jobb, ha kicsit lágyabb, mert
könnyebben tudjuk feldolgozni,
könnyebben tud megkelni
a tészta a tepsiben.
Amikor elkezdjük dagasztani,
arra kell ügyelni,
hogy az összetevõket jól
összegyúrjuk, közben lisztezhetünk.
Akkor kezd jó lenni a tészta,
amikor elválik a teknõ oldalától.
Ezzel kb. egy fél órát fogunk várni,
utána feldolgozzuk.
Úgy készül hagyományosan,
hogy a tésztából egy nagyobb részt
félreteszünk,
a kisebb részbõl három szálból
fonunk egyszerû fonással fonatot.
Ez kerül a tepsi közepére.
A tepsit egy magasítóval láttuk el,
hogy ha feljön a kalács,
megtartsa az oldalát
és minél magasabb legyen.
A maradék tésztát megpróbáljuk
kinyújtani kicsit hosszabbra.
Azért érdemes megtekerni, hogy
jobb tartása legyen az egésznek.
Köré rakjuk a nagyobbik rész tésztát.
Amikor ez megvan, megolajozzuk,
megzsírozzuk ezt a rudat,
hogy amikor kisül a kalács,
el tudjuk tõle választani.
Ezt a közepébe szúrjuk.
Ennek késõbb lesz jelentõsége,
amikor a farúdra felszúrjuk
a kalácsot.
Amikor ez megvan, akkor
meleg helyen megkelesztjük.
Egész tojással lekenjük
a tetejét.
Most szép napos idõ van,
40-45 perc alatt meg fog kelni.
Megkelt az örömkalácsunk.
A vetés elõtt még egyszer
tojással megkenjük,
hogy szép fénye legyen
és behelyezzük a kemencébe.
A vetés gyakorlatilag, amikor
behelyezzük a kemencébe,
azt hívják "péknyelven" vetésnek.
A kisütése pedig, amikor
kivesszük a kemencébõl.
Betettük a kemencébe,
körülbelül 60-65 percig sütjük.
Kivesszük, kicsit kihûl,
elválasztjuk a tepsitõl.
Eredetileg ezt egy tartófára
szokták rászúrni,
úgy viszik a lakodalmas
menet elõtt.
(zene)
...
Több
Földrajzi név:
Sülysáp

Személyek

11:28:58

Horinka László

11:30:20

Gulyás Andrásné

11:33:28

Katus Norbert

11:35:11

Mészáros Sándorné

11:38:19

Bódi Éva

11:41:42

Földes Csenge Vanessa

11:42:52

Bugyi Dominika

11:44:10

Szántai Erzsébet

11:47:25

Zemen Pálné

11:49:32

Sziráki Istvánné

11:54:01

Szántó Zoltán

Kiemelt részek

11:30:11

Gerslis káposzta

11:35:02

Göngyölt pörkölt

11:40:11

Virslis kocka

11:44:02

Zsírban sült krumplis pogácsa

11:49:22

Sajtos roló

11:53:52

Örömkalács

11:28:21

Ízőrzők: Sülysáp

11:28:51

Sülysáp címere

09:27:07

Ízőrzők