Ízőrzők - Bárdudvarnok
Gyártási év: 2011 | Adásnap: 2011. november 11.
Időpont: 16:15:36 | Időtartam: 00:31:23 | Forrás: Duna TV | ID: 1280582
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 31 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: BárdudvarnokEpizódcím: Bárdudvarnok
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2011)) Feliratozva a Teletext 222. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2011) Bárdudvarnok Kaposvártól alig tíz kilométerre délnyugati irányban a belső-somogyi dombok egyik legszebb részén, a Zselici Tájvédelmi Körzetben, illetve annak határán terül el. Bárdudvarnok térségének domborzatára a szelíd dombok és lankás völgyek váltakozása jellemző. Erdőségben gazdag a terület. A gyönyörű táj, a természetes és mesterséges tavak, tiszta vizű patakok ideális környezeti adottságokkal bírnak a felüdülésre vágyóknak. A település "ízőrzői" a következő ételeket mutatják be: Zselici savanyú leves, Cukkinis tócsni, Lecsós káposzta, Tűzdelt őzcomb áfonyával, Bárdi-hegyi zöldséges tarja és Őszi rétes. Bárdudvarnok "ízőrzői" a következő ételeket mutatják be: Zselici savanyú leves, Cukkinis tócsni, Lecsós káposzta, Tűzdelt őzcomb áfonyával, Bárdi-hegyi zöldséges tarja és Őszi rétes. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Zselici savanyú leves - Cukkinis tócsni - Lecsós káposzta - Bárdi-hegyi zöldséges tarja - Őszi rétes - Tűzdelt őzcomb áfonyával
Teljes leirat:
- Bárdudvarnokon vagyunk.
Ez Somogy megyében van,
Kaposvártól 13 kilométerre található
a település.
Mondhatnám, hogy Bárdudvarnok
a Zselic kapuja.
A település mögött elindulnak a
zselici dombságok,
gyönyörû szép völgyekkel, amik
nagyon egyedi,
sajátságos hangulatot kölcsönöznek
a településnek.
A településnek még sajátossága
és talán az országban
egyedülálló jellemzõje, hogy 16,
önálló, lakott kis településrészbõl
áll.
A település adottságából,
szerkezetébõl adódóan
nagyon sok látnivaló van.
A központi településen,
ahol most vagyunk,
mindenképpen érdemes megnézni
a katolikus templomot,
a református templomot, és a
Benedek rendi monostort.
Ez egy fából készült monostor,
1994-ben épült,
egy nagyon érdekes és szép
színfoltja a településnek.
A közelben található a
Petörke-völgy.
Ez egy négy tóból álló tórendszer,
körülbelül 10 hektáros vízfelülettel,
gyönyörû szép gondozott környezettel,
fürdési lehetõséggel,
jó horgászati lehetõséggel.
Ha tovább megyünk Kadarkút
irányába a határ felé,
akkor Zsippó egy kisebb település
részünk.
Ott egy nagyon érdekes madárpark
található,
gyönyörû díszgalambokkal,
dísztyúkokkal,
egy magaslessel, ahonnan gyönyörû
kilátás van
az elõtte elterülõ másik
tórendszerre.
Talán még a településünk sajátossága,
hogy a több, mint 5 ezer hektárnyi
közigazgatási területünkön
húsz tó található.
A településünk gerincét egy
biciklis út köti össze,
ez végig, a Petörke-völgyben
húzódik,
szinte felfûzve a látnivalókat.
Ezeket a tavakat érdemes
biciklire ülve végig tekerni.
Nagyon sok vad, hal van a
környéken,
ezért a település gasztronómiai
szokásaihoz
ezekbõl készült ételeknek
hagyománya van.
- Egy zselici savanyú levest
készítünk, amely vadból készül,
pontosabban õzbõl.
A vad belsõsége a vadászoknak
kompetencia része,
amelyet minden elejtett
vad után elvihet.
A vadászok a belsõ részt általában
savanyú levesként szokták
felhasználni,
amely úgy készül, hogy a vad
belsõséget pucolás után
apró csíkokra, illetve szeletekre
vágjuk.
Felhasználjuk a tüdõt, szívet,
vesét, májat és esetleg a nyelvet.
A hús felszeletelése után
egy, vagy két fej hagymát
nagyon apró darabokra vágunk.
A hagymára egy pici sót teszünk,
így a hagyma nem fog megpörzsölõdni,
mert elõbb ereszt levet.
Egy paprikát felszeletelünk,
egy fokhagyma gerezdet apró
szeletekre vágunk.
A hagyma üvegesre párolódott,
rárakjuk a paprikát és a fokhagymát.
Rövid párolódás után adunk hozzá
õrölt köményt,
és fekete borsot ízlés szerint,
majd rátesszük az összedarabolt
belsõséget.
Kifehéredésig pároljuk,
közben teszünk rá 4-5 kisebb
babérlevelet, szemes borsot,
egy evõkanálnyi sót, és színes
paprikát.
Mikor megfakult a hús,
felöntjük vízzel.
Körülbelül másfél óra alatt
megfõ a leves, a hús megpuhult.
Hogy megfelelõ savanyúságú legyen,
körülbelül fél deci 20 százalékos
ecet szükséges.
Elkészítjük a habarást.
Két deciliter tejfölhöz adunk
egy kis vizet,
körülbelül 2-3 dkg lisztet és
megpróbáljuk csomómentesre elkeverni.
Beleöntjük a habarást, megvárjuk, míg
újra felforr, besûrûsödik, és kész a
leves.
- Településünk hajdan három fõ
csoportból tevõdött össze:
Bárd, Szerászló és
Kaposszentbenedek.
Ezek a kis település csoportok,
település részek
szintén több településbõl álltak.
Az 1850-es években Bárd és Szerászló
településrészeket összevonták,
majd 1950-ben a Kaposszentbenedek
rész is ide kapcsolódott.
Az elsõ idõszakban településünket
úgy hívták, hogy Bárdszerászló.
A Bárdudvarnok nevet 1908-ban
kaptuk.
A történelmi vonatkozású eseményeink
is nagyon színvonalasak voltak
a múltban is, és a mai napig is
ebbõl építkezünk
és ápoljuk is ezeket.
Az 1200-as évekbõl írott anyagok
vannak:
a jeruzsálemi Szent János lovagrend
foglalt egy területet, a dadai
települést.
Majd az 1450-es években elkészült
egy Benedek rendi kolostor,
amelynek a nyomai a mai napig is
megvannak.
Az itteni emberek mindig a maguk
által elkészített termékbõl éltek,
és mondhatnám, hogy jól éltek.
Jó lenne, ha ez a mai napig így
mûködne,
de sajnos, ez már nem érzõdik.
A rendszerváltást követõen a
90-es évektõl
mind többen próbálják a maguk
létét jobbá tenni,
és kihasználva a szép zselici
tájat,
egyre többen kezdtek el foglalkozni
a falusi turizmussal
és mostanra úgy tûnik, kezdi mindenki
megtalálni saját helyét községünkben.
- A tócsni egy régi népi étel,
most ennek a cukkinis változatát
próbálom elkészíteni.
Szeretik a gyerekek, gyorsan
elkészíthetõ, nagyon egyszerû,
de a felnõtteknek sör- és
borkorcsolyának is kitûnõ.
Sõt, körete lehet bizonyos
húsételeknek is.
Ehhez a cukkinit - ez elég üdének
látszik - nem hámozzuk meg.
Akkor hámozzuk meg a cukkinit,
ha kissé öregnek találjuk.
Egy kisebb adaghoz körülbelül
30 dekányi cukkinit lereszelünk.
Megsózzuk, borsozzuk, reszelünk
bele egy gerezd fokhagymát,
teszünk bele egy tojást, egy evõkanál
tejfölt, egy evõkanálnyi kefirt,
petrezselyem zölddel színesítjük,
lisztet adunk hozzá.
Galuska tészta állagúra keverjük
és egy kicsit állni hagyjuk.
Idõközben felhevítjük az olajat
és kanállal szaggatva kis
lepénykéket sütünk belõle.
Megforgatjuk. A gyerekek fantáziájára
bízzuk,
milyen formát látnak a
kisült tócsnikban.
A másik felét is barnára sütjük.
Kisült a tócsni, szalvétára tesszük,
hogy az olajat leitassuk róla
és sütjük a következõ adagot.
- Most Bárdudvarnok Zsippón vagyunk.
Bárdudvarnok - mint köztudott -
16 apró településrészbõl tevõdik
össze,
ennek egyik ékessége Zsippó.
A 2,5 hektáros területen 1,5 hektáros
arborétumot találunk
és közel 100 fajta madarat.
Falusi hagyományõrzésképpen
van egy bemutató kert,
illetve van egy nádtetõs pajta,
egy parasztház,
ami tele van különleges
régiségekkel.
Az egész területet 21 éve
vásároltam meg
és saját kedvemre ültettem a parkot
és a növényeket,
de olyan szépre sikeredett, hogy
az ismerõsök, barátok azt mondták,
hogy érdemes lenne megnyitni a
nagyközönség elõtt.
Ez adta az ihletet.
Az elmúlt év április 20-án nyitottam
meg a parkot.
Aki ideérkezik, a park területén
közel 100 fajta madarat láthat.
Harminc fölötti galamb fajtát,
huszonhat tyúkfajtát,
pulykát, kacsát, vad madarakat,
fácánokat, pávákat,
papagájokat, sok érdekességet.
Egy évvel ezelõtt nyitottam meg
a parkot, látogató akadt szép
számmal.
Tavaly mértékkel, idén egy kicsit
nagyobb volt a hírneve,
többen megfordultak, fõleg
óvodások, iskolások,
de elég széles a paletta.
Épp tegnap voltak ausztrál
állampolgárok.
Kanadából, Svédországból.
.92 éves nénike volt a legidõsebb
látogatóm,
négy hónapos baba a legfiatalabb.
Fõleg a városi, de a falusi
gyerekeknek is nagy élményt jelent,
mert nem találkoznak a környezetükben
sem baromfival, sem galamb félékkel.
A sok látnivaló mellett kedvükre
focizhatnak,
sportolhatnak, pingpongozhatnak,
a túravonalat bejárhatják,
indián sátorba beülhetnek.
Úgy érzem, hogy a szellemi fejlõdés
mellett
fizikailag is tudok nekik pluszt
nyújtani.
- Lecsós káposztát fogunk készíteni,
ez egy roma ennivaló.
Már 40 éve ismerem, anyósomtól
tanultam.
Ezt készítettük a falunapon
Bárdudvarnokon,
az elsõ díjat én nyertem vele.
Ehhez az ételhez kell csirkehús,
káposzta, paprika, paradicsom,
hagyma, paradicsom püré,
étolaj, só.
Lehet készíteni disznóhússal is.
Ha tesznek bele egy kis
füstölt szalonnát,
még finomabb, még pikánsabb
az íze.
Lehet csinálni csípõsen.
Ha olyan társaság van, hogy egyik
része a csípõset szereti,
a másik az édesebbet, akkor az
erõs paprikát felszeljük tányérra,
és amikor felszolgáljuk, a tetejére
rakjuk a csípõs paprikát.
Beletesszük az edénybe az étolajat,
a felszeletelt vöröshagymát,
utána beletesszük a paprikát.
A hagymát a paprikával összekeverjük,
lefedjük és pár percig pároljuk.
Sok olyan roma ennivaló van,
amiben szerepel a káposzta.
Fejes káposztából, nem savanyú
káposztából kell csinálni.
Vékonyra kell szelni, hogy hosszú
szálban legyen a tányéron.
Amikor a lecsó megpárolódott, kerül
bele a csirkecomb, a só.
Öt-hat percig szintén pároljuk,
utána tesszük bele a káposztát
és rá a paradicsomot, összekeverjük,
úgy fõzzük tovább.
Már csak megvárjuk, hogy elkészüljön.
Egy jó félóra és lehet tálalni.
Mi cigány punyával szoktuk
fogyasztani.
Sem villa, sem kanál, hanem úgy
szoktuk a punyát törni, és tunkolni.
- Mikor átvettük a község
irányítását,
fel kellett mérni, fel kellett
térképezni,
hogy merre tudunk indulni,
mit tudnánk tenni.
Ezek közt elsõként szerepelt
a turisztikai fejlesztés.
Elképzeléseink között szerepelt, hogy
több bázishelyet alakítanánk ki,
hogy akik idelátogatnak, több helyen
is meg tudjanak pihenni.
A fejlesztéseket mindegyik
bázishelyen az irányító folytatta.
A peterkei rész az
önkormányzaté volt.
Kisgyerek korom óta ismertem ezt a
völgyet, egy bõvizû patak táplálta,
tele volt kenderáztató tóval,
csak gazdátlan volt.
Úgy döntött az akkori testület,
hogy pályázunk,
és megpróbálunk egy árvízvédelmi
tározót építeni,
akkor így nevezték ezeket a
tározókat.
Úgy neveztük el, hogy
Petörkei Rekreációs Vízipark.
Ez négy tóból áll, egy tórendszert
alakítottunk ki,
önálló zsilip rendszerrel,
gátakkal.
Lehet horgászni, csónakázni,
fürdõhelyeket alakítottunk ki.
Mindenki megtalálja a maga
legkedveltebb szórakozási
lehetõségét.
Lehet futballozni, röplabdázni,
sütögetni, kirándulni,
sátortáborozni.
Nagyon sokan járnak ki hétvégente
a környezõ városokból,
sõt, még messzebbrõl is eljönnek.
Van olyan hét vége, hogy 1000-1500
ember megfordul.
Jól érzik magukat, úgy érzem,
kedvelt kirándulóhely.
- Most tûzdelt õzcombot készítünk,
amely saját recept alapján készül.
A Zselic északnyugati végében
sokan vadászunk,
vadhúshoz könnyebben hozzájutunk,
mint máshol az országban.
Ezért gondoltam, hogy ezt
készítsük el.
Az õzcomb úgy készül,
hogy 3-4 nappal a felhasználás elõtt
bepácoljuk.
Pácolás után elkezdjük tûzdelni.
Elõször feldaraboljuk a fokhagymát,
amelyet körülbelül három gyufaszál
vastagságúra vágunk.
A szalonna egyharmad részét
felszeleteljük
szintén három gyufaszál
vastagságú csíkokra.
Készítünk egy kenõ masszát
körülbelül 1 dl étolajjal,
két csapott evõkanál sóval,
körülbelül 50-60 gramm mustárral
és 2-3 dkg õrölt borssal.
Elkezdjük a tûzdelést, amelyet
egy vékony pengéjû késsel
a rost irányra merõlegesen
szúrunk be.
Csontig beletoljuk a kést,
amelybe elõször beleteszünk
egy szalonnát,
amelyet megmártunk a mustáros
masszába és beledugjuk.
Aki jobban szereti fokhagymásan,
az többet is belerakhat.
A spékelést minél sûrûbbre csináljuk,
akár centinként.
A csontot azért kell benne hagyni,
mert jobb aromát ad.
Az egyik oldal elkészült,
most megfordítjuk
és a másik oldalát is megtûzdeljük.
Itt kevesebb tûzdelõ anyag kell,
mert a hús vékonyabb.
Elkészültünk a tûzdeléssel.
A szalonnából csíkokat vágunk
és 3-4 darabot berakunk alapnak,
hogy ne közvetlenül a tepsi aljára
kerüljön a comb.
A maradék mustáros keveréket
rákenjük a combra.
Ezután a maradék csíkokat
egyenletesen rárakjuk a combra
és hústûvel rögzítjük.
Öntünk alá egy-másfél deci vizet,
a vörösbort megkóstolva
körülbelül 3-4 decit öntünk alá.
Majd a szárított vagy friss
erdei gombát belerakjuk.
Alufóliával befedjük.
Kihúzzuk a kemencébõl a parazsat
és berakjuk sülni,
ami körülbelül másfél-két órát
vesz igénybe.
Elkészítjük a köretet,
ami egészben sült fõtt burgonya.
Felteszünk fõni 25-30 dkg burgonyát
személyenként.
Megpucoljuk, tepsibe berakjuk,
olajjal és kis sóval ízesítve
megforgatjuk és berakjuk a kemencébe.
A megsült combot kibontjuk a
csont mellõl.
Egy centiméteres szeletekre
vágjuk, a krumplit mellé rakjuk,
áfonya lekvárt, vagy dzsemet
adunk ízesítésképpen,
szilva befõttet adhatunk mellé.
- Lipótfán élünk a családommal,
négy éve költöztünk a településre.
Nagyon megtetszett a Zselicség,
ez volt az elsõ meghatározó ok,
hogy ideköltöztünk.
Én alföldi, Békés megyei születésû
vagyok, de anyai ágon kun.
Három éves koromban, mikor
megkérdezte a szomszéd néni,
hogy mi akarok lenni, akkor
azt mondtam, szobrász,
és magát majd kifaragom.
Így fogalmaztam, hogy kifaragom
meztelen.
Egy jó 100 kilogrammos néni volt,
persze mindenki nevetett.
Tulajdonképpen szobrász lettem.
Rajz, történelem szakos tanárként
végeztem,
most már nyugdíjas korú vagyok.
Nem csak fával foglalkozom,
hanem agyaggal, kõvel is,
de a jelenlegi korszakom a
fa korszaka.
Ezekben az alkotásokban megnyilvánul
az a stílus és gondolatvilág,
amelyet én követek.
Igyekszem a fa természetes formáját
felhasználni,
meglátni benne azt,
amit számomra üzen.
Hogy hogy sikerül, egy másik kérdés,
mert mondhatná bárki, hogy én
belemagyarázom.
De mindenesetre a zselici erdõk fája
folyamatosan adja az alapanyagot,
nekem csak annyi, hogy a fölösleget
úgymond le kell hántani
és valami sorsot elindítani számára.
- Bárdi-hegyi zöldséges tarját
fogok készíteni.
A Bárdi-hegyrõl kapta a nevét
azért, mert Bárdi-hegyi borral,
saját termelésû fehér borunkkal
szoktam párolni, nem vízzel.
Ez jobb zamatot ad,
azért is ragaszkodtunk a
Bárdi-hegyi elnevezéshez.
Másrészt a tanyán készítettük,
ahol szüret elõtt,
vagy szõlõmûvelés közben valami
étket készíteni kellett,
hogy a munka is menjen,
és legyen étkezésre is lehetõség.
Kell hozzá 4 fõ részére
8 szelet tarja.
Elõször kiklopfoljuk, mindkét oldalát
megsózzuk.
Majoranna, bors és õröl kömény
keverékével megfûszerezzük.
Egyik oldalát szoktam fûszerezni,
egymásra rakom a szeleteket,
így a másik oldala az elõzõ
fûszerkeverékével fûszerezõdik.
A húst egy-két éjszakára hûtõbe
téve pácolhatjuk,
ízletesebb és talán puhább is lesz.
Az ételt a kertben termett
zöldségekkel:
paprikával, paradicsommal,
vöröshagymával és fokhagymával
sütjük.
Kisebb vöröshagymákat használok,
mert szebben lehet kockázni.
Nem apró kockákra vágom, hanem
kicsit nagyobb kockákra.
Elõkészítjük a tepsit.
Úgy tanították nagymamáink,
hogy fagyott zsírral kell a tepsit
ilyen húsok sütése elõtt kikenni.
Egy sor húst rakunk a tepsibe.
Kockázzuk a hagymát, nem túl apróra,
megpróbáljuk egyenletesen elosztani a
tetején.
A fokhagymát is.
Több színû paprikát szoktam
választani.
Most már van a kertben piros paprika,
zöld paprika, sárga paprika,
hogy színesebb legyen a
zöldséges húsunk.
Felkockázva a paprikákat,
egyenletesen elosztjuk a hús tetején.
Egy paradicsom következik,
szintén kockázva,
ezt is a hús tetejére szórjuk.
Szép színes lett a tepsiben a
zöldségkeverékes hússzelet.
Paprika, paradicsom, vöröshagyma,
fokhagyma rajta van a húson,
most beborítjuk a maradék hússal.
Most jön, ami az ízét adja és
úgymond a Bárdi-hegyi jellegét,
felöntjük 2-2,5 deci fehér borral.
Elég nagyok a hús szeletek,
el fogja bírni a 2,5 deci fehér bort.
Sütõbe tesszük és
40-45 percit sütjük.
Ezt az ételt villany- és gázsütõben
sütöm leggyakrabban,
de most kemencében fogjuk sütni,
ezért a tetejére teszünk alufóliát,
hogy ne száradjon ki.
45 perc elteltével kivesszük a húst,
levesszük a fóliát,
átforgatjuk a szafton és 20-25
percig pirosra sütjük.
Tálalhatjuk körettel, rizzsel,
petrezselymes burgonyával,
de köret nélkül friss kenyérrel
az igazi.
- Bárdudvarnak a bárdibükki részén
vagyunk,
ami egykor az uradalmi központ volt.
Goszthony Mária jóvoltából 1990 óta
ez a nemzetközi üveg alkotótelep.
A Goszthony Mária
emlékkiállítása mellett
a nemzetközi üveg szimpóziumok
kiállítását lehet látni.
Goszthony Mária a XIX. század
közepén Somogy megyében birtokot
szerzett
Goszthony-család - ennek az ágnak -
utolsó sarja volt.
A '89-es halála elõtt mûvészeti célra
az államra,
illetve a megyére hagyta ezt a kúriát
és a környezõ parkot.
Goszthony Mária nagyon jó
festõmûvésznek indult.
Rippl Rónai egyengette az útját
a legelején.
.1920-ig a modern mûvészeti
áramlatban alkotott,
utána visszavonultabban élt a
bárdibükki birtokon.
A jelenlegi kiállításon olaj képeit
lehet látni, rajzait, kerámiáit,
amiket a 20-as években az
olaszországi tartózkodása idején
kitanult
majolika technikával készített.
A kerámia mûvészetére az jellemzõ,
hogy az olasz reneszánsz stílust
tudta ötvözni
a magyaros motívumokkal, stílussal,
úgy, hogy a majolika technikát
alkalmazta.
Goszthony Mária óhaja az is volt,
hogy az állandó kiállítás mellett
a bárdibükki kerámia mûvészet
hagyományai tovább ápoltassanak,
ezért mi ezt olyan komolyan vesszük,
hogy a kúria utcai homlokzatára is
felkerült az õ stílusában egy
felirat,
illetve a következõ lépés az
emlékszobájában egy olyan kályha,
amit az õ általa alkalmazott
motívumokkal,
illetve a majolika technikával
készítünk el.
- Rétest készítünk, túrós, szilvás,
körtés és darás változatban.
A rétes egy hagyományos étel,
szerintem mindenki ismeri.
Felkapott étel, mindenhol
megcsinálják.
A lisztbe teszek sót és tojást.
Másfél kiló lisztet dagasztok, ebbõl
két tepsi rétes lesz.
Kelni kell hagyni, hogy jobban
ki tudjuk nyújtani az abroszon.
Nagyon sok rétest csináltam:
túrós-meggyest, káposztásat,
krumplisat.
Összejövetelekre, lakodalmakra
szoktuk csinálni, de a családnak is.
A rétes tésztának az a lényege,
hogy a liszt jó legyen,
és legyen jól kidagasztva
hólyagosra, simára,
akkor nem lesz vele gond,
hogy nem fog nyúlni.
Így felfelé kell húzni, hogy laza
legyen a tészta.
Elég erõs kéz kell hozzá, hogy ki
tudjuk dagasztani, hogy sima legyen.
A nagyanyámtól tanultam, mert
sajnos édesanyám beteg volt.
A nagyanyámtól tanultam meg
fõzni, sütni.
Mindent nagyon korán kellett
csinálnom.
Bárdudvarnokon laknak az unokámék,
a lányomék,
õ is próbált már rétest
csinálni.
Szerintem minden magyar állampolgár
szereti a rétest.
Kicipózzuk deszkára, egy kicsit kel.
Lekenjük a tetejét olajjal, hogy ne
száradjon meg.
Amikor kicsit kezd nyúlni,
lehet nyújtani
és rárakni a tölteléket.
Amíg pihen a tészta, elkészítjük
a tölteléket.
A túrós rétesre teszünk szilvát.
Feldaraboljuk, ezt tesszük
a túró tetejére.
Apró darabokra vágjuk, hogy ne
legyen csúnya a túró között.
Bea meghámozza a körtét,
az megy a daráshoz majd.
- Ezeket a réteseket helyi
gyümölcsökbõl készítjük.
Sokan kezdtek foglalkozni gyümölcs-
és zöldségtermesztéssel.
Ezeket meg is lehet kóstolni a
Petörke Portékán,
ami elég közkedvelt lett.
Idén indítottuk útjára ezt a
mozgalmat.
Nagyon sokan jönnek helyi
termékekkel,
nem csak zöldséggel-gyümölccsel,
tejtermékekkel.
A most készített rétesbe is olyan
túrót teszünk,
amit egy helyi termelõtõl kaptunk.
Mi azt valljuk, hogy a házi
készítésûnél jobb nincs a világon.
- A szilva össze van darabolva
a túrós rétesre,
a körtét lereszeltük és citromot
teszünk rá, hogy ne barnuljon meg.
Elkészítjük a túrót: teszünk rá
cukrot, vaníliás cukrot és tojást.
Ezzel jól kikeverjük.
Fél liter tejfölbe tettem két tojást
és jól kikevertem.
Most kinyújtjuk a tésztát.
Mindig a szélét húzzuk, hogy a közepe
ne maradjon vastag.
Alányúlunk, meglebegtetjük kézfejjel.
Leszedjük a széleit.
A kinyújtott rétest meglocsoljuk
egy kis olajjal.
Ráhintjük a túrót.
Egy levélhez körülbelül
fél kiló túrót használok.
Ráraktuk a szilvát
és megöntözöm tojásos tejföllel.
Az azért kell rá, hogy gyengén tartsa
a túrót és a tésztát is.
A túrósra kevesebb tejfölt teszünk,
mert a túró maga is gyenge.
Feltekerjük és akkorára vágom,
amekkora a tepsi.
Megöntözzük a tojásos tejföllel
és mehet a sütõbe.
A másik rétes darás-körtés lesz.
A darát megpirítjuk egy kis olajban,
teszünk bele egy kis cukrot, hogy
legyen egy kis íze,
úgy hintjük a rétes tésztára.
Kinyújtottuk a tésztát, meglocsoltam
olajjal és meghintem a darával.
A dara tetejére hintjük a körtét.
Megöntözzük tejföllel,
egy kicsit többet teszünk rá.
Mikor félig megsül, öntök rá egy kis
tejet, amitõl megdagad a dara.
Megtelt a tepsi, csak sütni kell.
Megöntözöm tejföllel és
mehet a sütõbe.
Amikor megsült a rétes, várunk
egy kicsit, hogy hûljön,
szebben lehet szelni.
Lehet fogyasztani jó étvággyal.
...
Több
Földrajzi név:
Bárdudvarnok

Személyek

11:05:51

Mester Balázs

11:07:54

Őze István

11:10:13

Forintos László

11:12:11

Kis-Pál Jánosné

11:14:10

Péntek László

11:15:27

Orsós Józsefné

11:23:06

Berkesi Gyula

11:28:27

Andor István

Kiemelt részek

11:07:38

Zselici savanyú leves

11:12:02

Cukkinis tócsni

11:15:33

Lecsós káposzta

11:18:55

Tűzdelt őzcomb áfonyával

11:24:53

Bárdi-hegyi zöldséges tarja

11:30:16

Őszi rétes

11:05:38

Ízőrzők: Bárdudvarnok

09:27:07

Ízőrzők