Ízőrzők - Békésszentandrás
Gyártási év: 2011 | Adásnap: 2011. október 21.
Időpont: 16:16:21 | Időtartam: 00:31:49 | Forrás: Duna TV | ID: 1269398
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 31 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: BékésszentandrásEpizódcím: Békésszentandrás
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2011)) (nincs kh.) Feliratozva a Teletext 222. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2011) Békésszentandrás Békés megye nyugati kapujában, Szarvas városától 5 km-re fekszik nyugati irányban. A település fekvését nagyban meghatározza az a tény, hogy a község területén fekszik Magyarország jelenlegi 5. legnagyobb állóvize, a Kákafoki-holtág. Ezért sokan az Alföld legszebb fekvésű falujának tartják. A településen több mint 500 hétvégi ház található, ami idegenforgalmi jelleget kölcsönöz a településnek. Adásunkban a következő ételek receptjeit ismertetjük meg a nézőkkel: Orjaleves csigatésztával, Fokhagymás zsírban sült orja, Lakodalmi perec, Szentandrási öregtarhonya, Töltött paprika, Rostélyos kalács. A település fekvését nagyban meghatározza az a tény, hogy a község területén fekszik Magyarország jelenlegi 5. legnagyobb állóvize, a Kákafoki-holtág. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Orjaleves csigatésztával - Fokhagymás zsírban sült orja - Lakodalmi perec - Szentandrási öregtarhonya - Töltött paprika - Rostélyos kalács
Teljes leirat:
- Békésszentandráson vagyunk,
ez Békés megye nyugati kapuja,
a Körösöktõl körül ölelt terület.
A Hármas-Körös, illetve a
Körös holtágak által övezett
gyönyörû kis település.
Igazi zöld foltja Békés megyének.
4 ezer fõs lakosa van a településnek.
Leginkább mezõgazdasági munkákból
él a helyi lakosság,
illetve felfejlõdõben van
a turizmusunk.
Több, mint 1200 üdülõ tartozik
hozzánk,
28 kilométer hosszú Körös holtág
partján fekszenek.
Ideális turista paradicsom,
a horgászat, illetve fürdõzés
szempontjából nagyon sokan keresik.
Ez fejlõdik folyamatosan,
rengeteg befektetõ érkezik,
hiszen nem sok kitörési pont van.
Ezek közül egyik a turizmus.
Föveny strandunk van, illetve
kajak sportegyesületünk van,
ahol sportolók, illetve túrázók
számára is van lehetõség
kajakok bérlésére.
Végig lehet járni a holtágat,
28 kilométeres túrát lehet tenni.
Történelmi emlékút visz végig
a Körös partján,
meg lehet állni, szét lehet nézni.
Összefogva civil szervezetekkel,
most épül egy tájház,
mert igazából régi, 100 évvel
ezelõtti, tájjellegû épületet
nem tudott vásárolni az önkormányzat.
Ezért a Békesi János Helytörténeti
Egyesület úgy döntött,
hogy megpróbál felépíteni egy
korhû, méretarányos tájházat.
Újdonságaink is vannak.
Éppen most volt hangos a média,
hogy vízi erõmû épül
Békésszentandráson.
Ez 2 megawattos, úgynevezett
kis vízi erõmû,
30-40 ezer háztartás ellátására
alkalmas
ami nagyon jó a településnek is,
illetve majd turista látványosság
szempontjából is érdekesség lesz.
Nem mindenhol található
ilyen az országban.
A településünk életmódjához,
a mezõgazdasági életmódhoz
nagyban kapcsolódik a kézmûvesség,
hiszen a mezõgazdaság
rengeteg kézmûves munkát igényel.
Ezek szerencsére megmaradtak.
Ugyanúgy a régies ételek is
megmaradtak.
Békésszentandrásnak is nagyon
egyedi jellege van,
hiszen a környezõ szlovák, illetve
a Szolnok megyében történõ
kun behatás ellenére is sajátosan
magyar étkezési stílus maradt meg.
Érdekes, mert ha 3 kilométerre
jobbra, vagy 5 kilométerre balra
nézünk, egészen más ízvilágot
találhatunk, mint nálunk.
- Egy hagyományos békésszentandrási
nagycsaládos ételt fogunk készíteni:
orja levest, házi csiga tésztával.
A második az orja csontról leszedett
hús lesz megfuttatva
fokhagymás sertés zsíron,
hagymás burgonyával,
savanyú káposztás ágyon.
Hozzávalói: sertés orja csont,
leveszöldségek - sárgarépa,
zeller, petrezselyem, fokhagyma,
vöröshagyma,
illetve egy tv-paprikát
teszünk bele.
Hideg vízbe tesszük,
szép lassan forraljuk fel.
Amikor elkezd fõni, lehabozzuk.
Ez azért lényeges, hogy ne legyen
zavaros a leves,
hanem arany sárga,
áttetszõ legyen.
Utána fogjuk bezöldségelni,
beízesíteni.
Várjuk, hogy szép lassan forrjon.
Amikor a csontról elkezd a hús
lefõni,
akkor kiszedjük
és leszûrjük a levest.
- Csiga tésztát készítünk levesbe.
Ezt általában a disznótoros
orja levesbe szoktuk tenni.
Teszek tojást, sót, összekeverem
liszttel, és vízzel összeállítom.
Víz ezért kell bele, mert
különben sokáig fõ.
Két cipót csinálok,
most már pihenni kell neki,
mert akkor jobban nyúlik.
Mikor a családnak névnapja van,
összejövünk, akkor szoktam
tyúkhús levest fõzni,
abba is finom.
Most felszeletelem centis darabokra.
Van, aki nem így csinálja,
de én így tanultam.
A derelyevágótól szebb.
Cakkos lesz a széle a csigának is.
Ahány kis kocka van,
annyi csiga lesz belõle,
annyit kell pederni.
Arra kell vigyázni, hogy mikor
ráteszem, lenyomni,
hogy összelapuljon.
Az unokáim is jöttek csinálgatni:
"Mama, hogy kell? Hadd csináljuk."
Ezt így, mert ujjad el fog férni.
Ezzel az ujjaddal segíted,
ezzel meg fordítod.
- Idõközben a leves elkészült,
a zöldségeket és a húsos csontot
kiszedtük belõle.
A zöldségeket összevágjuk leves
betétnek, a leves pedig leszûrjük,
ugyanis ebben fõzzük meg
a házi csigatésztát.
A levest úgy is lehet fogyasztani,
hogy a tálba csak a levet szedik,
és külön a kifõtt tésztát,
zöldséget, répát,
vagy vegyesen a leves betéttel.
Családja válogatja.
- Jelenleg a Kálvária téren álló
jubileumi emlékházban vagyunk.
Ezt a kis építményt 2005-ben
készítettük,
a település fennállásának
675. évfordulója alkalmából.
Negyvenegynéhány tûzzománc képen
szerettük volna megjeleníteni
a település történetét,
jellegzetes épületeit,
illetve azokat a hagyományokat,
népszokásokat,
amelyek Békésszentandrásra
jellemzõek.
Alkotóik Munkácsy-díjas
festõmûvésztõl
kicsi gyerekekig többen voltak,
akik saját elképzeléseiket
zománcra vetették.
Ezeken a képeken az 1330-as
beiktatástól a millenniumig láthatóak
azok az események, amelyek
nagy jelentõségûek voltak
a település életében.
Településünk õsidõk óta lakott rész,
legfõképpen azért,
mert az erre kacskaringózó Körös
megélhetést, menedéket
és biztonságot nyújtott az
embereknek, akik itt telepedtek le.
Fénykorát a Hunyadiak korában élte,
amikor mezõvárosi rangot kapott.
A Hunyadiak korát a török hódoltság
idõszaka törte meg.
1719-ben települt újjá, azóta
töretlen a fejlõdése a településnek.
Nagy változást jelentett, hogy a
folyó szabályozások
a XIX. században megtörténtek,
ez által a folyó egy kicsit
távolabbra került.
A biztonságos termelés
a mezõgazdaságnak nagyon jó
alapot nyújtott,
ezen túl a mezõgazdaság volt
a legfõbb megélhetési forrás
Békésszentandráson.
Ha a település gasztronómiai
hagyományait nézzük, azt láthatjuk,
hogy a XVIII. században az
állattenyésztés játszott fõ szerepet,
akkor a marha tenyésztést és a
juh tenyésztést végezték legtöbben.
Ezeknek az állatoknak a húsát
legfõképpen pörkölt formájában
fogyasztották.
Köretnek igazából csak burgonyát
használtak,
késõbbiekben a száraz tészta
került elõ.
Ez azért jelentkezett a településen,
mert nagyon neves kubikos
csoportok alakultak.
Õk elmentek hosszabb idõre dolgozni,
és a száraz tésztát vittek magukkal.
A XX. század elsõ harmadában
változás történt,
ugyanis néhány bolgár kertész család
települt le Békésszentandrásra,
akik magukkal hozták a kertészetet.
Ettõl kezdve beépítették a
táplálkozásba
a paradicsomot, paprikát
és a káposzta féléket.
Ezek tovább színesítették a helyi
gasztronómiát.
- A második étel a békésszentandrási
hagyományokhoz híven
fokhagymás zsírban sült,
orja csontról leszedett hús,
hagymás burgonyával,
egy picit megpárolt savanyú káposzta
ágyon lesz tálalva.
A levesben fõtt csontos húsokat
kiszedjük, a húst lefejtjük róla.
Úgy készítjük, hogy a sertés zsírt
forróra hevítjük, bele rakjuk
a durvára zúzott fokhagymát,
a megfõtt, leszedett húst.
Sóval, borssal ízesítjük
és összepirítjuk.
A meghámozott, megmosott burgonyát
fél centi vastagságú
fél karikára szeleteljük
és feltesszük fõni.
Félkeményre fõzzük,
mert a hagymás zsíron még
megpirítjuk.
Amíg a zsír melegszik a káposztához,
illetve a burgonya pirul,
hasznos tanácsom, hogy a káposztát
célszerû megkóstolni,
mert lehet picit sós, vagy savanyú,
akkor érdemes hideg vízzel átmosni.
Elkészült a pirított hagymás
burgonya,
a fokhagymás zsírra vetett hússal
és a párolt savanyú káposzta.
Ahogy szentandrási hagyományokhoz
illik, nagy tálra tálaljuk,
mivel nagycsaládosok ettek belõle.
Mindenki tudott szedni belõle,
ha körbe ülték az asztalt.
- A békésszentandrási szõnyeg
szövés módja úgy indult,
hogy idetévedt Romániából egy
házaspár,
felállították itt Szentandráson a
torontáli és a perzsa szõnyeg
szövészetét, dolgozókat fogadtak fel.
Õk kezdték betanítani az
asszonyokat, lányokat.
14 évesen mentem a szõnyeg gyárba
és 22 évig torontáliztam,
közben szültem két gyereket,
férjhez mentem.
Nõttek a gyerekek.
Aztán megtanultam perzsázni.
Másik 20 évet perzsáztam, otthon.
Iskolában dolgoztam
gyerekek között, ott is szõttünk.
Szövõ szakkört vezettem.
Ha jöttek Romániából csoportosan
gyerekek, tanítottam 10 évig õket.
Nagyon örültem, hogy velem voltak,
meg megtiszteltek engem azzal,
hogy tanítsam õket, meg mutassam
meg a szentandrási hagyományt.
Nagy hagyomány ez nálunk.
A Parlament szentandrási szõnyeggel
van tele, Irmuska kolléganõm szõtte
is.
Úgy gondolom, míg élek, csinálom,
mert szeretem csinálni.
Lakodalmi perecet készítünk.
Ezt születésnapokra, névnapokra
és keresztelõre csináltatják.
Ez olyan finom és sokáig eláll.
Úgy készül, hogy elõször a
tejfölt tesszük bele,
majd a cukrot, sót,
4 tojásnak a sárgáját,
és 2 egész tojást, vaníliás cukrot
és szalakálit. Ezt kikavarjuk.
Lisztet adunk hozzá, a felfuttatott
élesztõt, és zsírt teszünk bele.
Addig dagasztjuk, míg nagyon
finom tészta lesz.
Körülbelül 1,5 kiló liszt kell.
Hagyjuk egy fél órát kelni.
Mikor megkelt a tészta,
elnyújtjuk,
és hosszúkás darabokra vágjuk.
Egy kis pihenés után elkezdjük
sodorni.
Összeragasztjuk a perecet, hogy
kerek legyen és tepsibe rakjuk.
Mikor a tepsi tele van,
megkenjük és betesszük a sütõbe,
vagy kemencébe.
Mikor kisül, cukros vízzel megkenjük,
hogy fényesebb legyen a perec.
Ez két hétig is eláll, mert mikor
lakodalomra csináljuk
- a lakodalom szombaton van -
akkor már hétfõn el kell kezdeni,
kivált, ha 10 kilót kell csinálni.
Van olyan is.
Ezt a perece szokták sósan
is csinálni.
Vittek már Spanyolországba is,
mert annyira szeretik,
mint a mézeskalácsot.
- A mézeskalács készítést
én otthon tanultam.
Gyesen voltam a kisebbik
gyerekemmel, és jött a karácsony.
A Dörmögõ Dömötörben volt
egy mézeskalács recept.
Mit csinál az ember télen?
Megpróbáltuk megsütni.
Mondanom sem kell, nagyon
kemény lett a mézeskalács,
nem tudtuk megrágni.
Semmi gond, jön a karácsony,
jó lesz karácsonyfa dísznek.
Fogom a varrótût, át akarom
fûzni a cérnát, nem megy bele.
A tû eltört, olyan kemény volt.
A paraszt emberen nem fog ki a dolog:
hozok egy vékony szöget és
kalapácsot.
Akkor nem a szög tört el,
hanem a mézeskalács.
Mint az üveg, olyan kemény volt.
Nagyon kifogott rajtunk.
Mondtam, majd addig csináljuk,
míg jó nem lesz.
Körülbelül 10 évembe került,
amíg olyan receptet sikerült
összeállítanom, ami puha.
Akkor mondták, csinálj nekem
egy ilyet, egy olyat, és csináltam.
Elõbb-utóbb kifejlõdött.
Akkor azt mondták, hogy én
egy mézeskalácsos vagyok.
Pedig nem, csak szeretek
játszani.
Szoktam kiállításokra járni,
ha meghívnak,
a Mesterségek Ünnepére szoktam
menni augusztus 20-án
a Békés megyei népmûvészet
egyesülettel.
Éjszaka jöttem haza
Székelyudvarhelyrõl.
Oda vittünk mézeskalácsot
és grillázst.
Mutogattuk az embereknek,
hogyan készül.
Névre szólóan készítettük el
az egyedi dolgainkat.
- Tarhonyát fogunk csinálni.
Ezelõtt nagyapáink, apáink
vitték a munkába.
Örültek, ha volt egy kis öreg
pirított tarhonya
krumplival, jó sok hagymával.
Most is csinálok, nem olyan
ördöngösség.
Teknõbe öntünk két kiló lisztet,
10 tojást.
Ez jó kemény héjú tojás és
szép sárga, ez tanyasi tojás lehet.
Teszek bele két kis marék sót,
ezt felverem,
2-2 és fél deci vizet öntök hozzá.
Vájdlingban nem jó,
teknõben jó, hogy ne álljon össze.
Ha összeáll, galuskás lesz
és nem lehet átdörzsölni a rostán.
Nekem kisebb teknõm van,
de ez is jó.
Még öntök a tojáshoz egy kis vizet
és két kézzel fogom gyúrni.
Nagyon sok mindent anyósomtól
tanultam fiatalasszony koromban,
a tarhonya csinálást is.
Volt, hogy olyan gombócos volt,
hogy alig bírtuk kirostálni.
Minél tovább gyúrjuk, annál szebben
kiadja a színét.
Mikor kidörzsöltem, kinyomkodtam,
pihen két percet a tészta
a teknõ sarkában és készítem
a rostát.
Ezt anyósomtól 30 évvel ezelõtt
örököltem.
Nagyon sokat csináltam, és
mondtam, hogy most már nem csinálom.
De mikor eljön a tavasz,
csak csinálok.
Ennek is, annak is, családnak,
rokonnak.
Cseréltem kukorica darára.
Csirkét nevelek és kukorica darát
kaptam tarhonyáért.
Ilyesmit is kitalálok. Özvegy vagyok,
és a pénz mindenkinek számít.
Ezt így dörzsölöm, ott már látni.
Nem olyan könnyû átdörzsölni,
de nekem már rááll a kezem.
Ezeknek a csomóknak szét kell menni.
Mikor van a tábor, akkor örülök,
jövök és csinálok tarhonyát,
mert szeretik a gyerekek.
Szeretem a tábor jellegét,
a természetet, a gyerekeket.
Én is kicsit fiatalodok köztük.
Szeretem a gyerekeket,
bár csak két unokám van,
de ha 12 lenne, azt sem bánnám.
Ilyenkor már nem áll össze.
Fõleg, ha fújja a szél,
vagy olyan helyen, hogy szikkad.
Utána már semmi teendõm nincs,
csak kavargatni, hogy megszáradjon.
Kell két nap, de inkább harmadik nap
be lehet tenni vászon zacskóba.
Nagyanyáink mindig abba tették.
- Szentandrási öreg tarhonyát
fogunk készíteni.
A férfi emberek régen kubikos
munkával keresték a kenyerüket.
Talicskával, kis bográccsal járták
az országot.
Ahol szükség volt a munkájukra,
oda mentek dolgozni.
Ez népi eledelnek számít
Szentandráson.
Nagyon sok fõzõ versenyen,
falu napon fõztünk már,
sikeres eredménnyel.
Nagyon szeretik a környéken
az emberek.
Más nem szokta a környéken
készíteni, csak a hagyományõrzõ
egyesületünk.
Fontos, hogy az öreg tarhonyához
minden elõre el kell készíteni,
mert ha meggyújtjuk a tüzet, a
tarhonyát folyamatosan kavarni kell.
Kell hozzá: tarhonya, zsír,
apróra vágott vöröshagyma,
õrölt színes paprika,
paradicsom, paprika,
vékony karikára vágott burgonya.
Igaz, hogy régen szegények voltak
az emberek, nem nagyon volt kolbász,
de a tehetõsebb emberek
- pláne disznóvágások idején -
kolbászt is tettek bele.
Igyekszünk mindent egyformára
vágni, hogy egyszerre fõjön meg.
Fontos, hogy a burgonyát egyforma
vékony karikára vágjuk,
mert elõfordul, hogy a tarhonya
elõbb megfõ, mint a burgonya.
Az kellemetlen, hogy várni kell,
mert a tészta a szétfõ.
Felolvasztjuk a zsírt és a bográcsban
elkezdjük pirítani a tarhonyát.
Fontos, hogy a tészta félig meg
legyen pirulva,
mikor hozzá rakjuk az
apróra vágott vöröshagymát.
Ha nem elég piros a tészta, akkor
csak fõni fog, semmi színe nem lesz.
Nem lesz ízletes, csak szétmállik
a tészta.
Belerakom a paradicsomot, paprikát,
utána színezzük a piros paprikával
és még párolunk rajta egyet.
Utána felengedjük vízzel,
hogy szép színe legyen.
Ezt állandó kavargatás mellett
addig fõzzük, míg el nem készül.
Mikor elkezd sûrûsödni, hozzá rakom
a burgonyát.
Az öreg tarhonyát csak sóval
ízesítjük.
Ne ijedjenek meg, ha elfõvi a vizet.
Öntünk még hozzá.
Lehet, hogy kétszer, háromszor kell,
de mindig csak kicsit.
Nem tudjuk, hogy a tarhonya
mennyi tojásból készült
és mennyi idõ alatt fõ meg.
Mikor majdnem elkészült a tarhonya,
akkor rakjuk hozzá a kolbászt.
Ennek csak nagyon pici fõvés kell.
Ilyenkor már csak egyet kell
forrni a tarhonyának,
hogy a kolbász átmelegedjen.
Készen van a szentandrási
öreg tarhonya.
A tarhonyához szentandrási
kenyeret tálalunk,
amit Szentandráson
kemencében sütöttek.
- 20 évvel ezelõtt véletlenül
találkoztam egy szíjjártó mesterrel,
akinél megláttam, hogy készítik
ezt a szép sallangot.
Annyira tetszett, hogy én is
megpróbálkoztam vele.
Elõször kevés sikerrel,
de nem adtam fel a dolgot.
Eljutottam odáig, hogy népi
iparmûvész címet szereztem.
A sallangjaim mind zsûrizett.
Csak olyat adok ki a kezembõl,
amit magam is megvennék
vásárba, ha vásárló lennék.
Ez marhabõrbõl készül,
Pesten vásárolom a bõrt.
Sok mindenre oda kell figyelni,
hogy a fonás szépen sikerüljön.
Sok szíjgyártót megkerestem, de
nem igazán voltak segítõkészek.
Egyedül Kovács Ferenc Szentesen
és Papp József.
Õk biztattak, hogy zsûriztessem le.
Feri bácsinak nagyon tetszett
a munkám.
Szerencsém volt, mert ilyen szép
sallangokat tudok ma már készíteni.
Sikerélmény, mikor versenyen vagyok
és szépen fel van díszítve a ló.
Idegen emberektõl hallom, hogy
milyen szép munka,
vajon ki csinálhatta.
Ez nekem nagyon jó érzés.
- Töltött paprikát készítek.
A töltött paprika úgy került
Békésszentandrásra,
hogy a XIX. század elején bolgár
kertészek jöttek Szentandrásra,
a zöldség termesztést õk hozták.
Így került a szentandrási asztalokra
paradicsom, paprika.
Ettõl fogva fõznek Békésszentandráson
töltött paprikát.
Elõször másfél liter paradicsom
levet beleöntök lábasba,
öntök hozzá fél liternyi vizet.
Beleteszek egy fej vöröshagymát,
egy zeller zöldet,
és felrakom fõni a gáztûzhelyre.
A háziasszonyoknak szeretném mondani,
hogy a töltött paprika
ne kicsi és vékony legyen,
inkább tömzsi legyen,
hogy jobban bele lehessen
tölteni a darált húst.
Elkészítjük a töltött paprika
töltelékét.
Kell másfél kiló dagadó, só,
õrölt bors, 10-15 dkg rizs.
Lereszelünk jó fél vöröshagymát,
majd összekeverjük a húst.
Ne ijedjenek meg, hogy egy picit
sós lesz a töltelék,
mert a rizs elveszi
a sónak az erejét.
Beletöltjük a paprikába.
Mindig kicsit teszünk bele,
minél jobban legyen lenyomva,
hogy ne levegõs legyen, mert akkor a
paprika össze fog horpadni.
A lényeg, hogy minél jobban
ki legen töltve.
Ha készen vagyunk a paprika
töltésével,
bele rakjuk a paradicsom mártásba.
A paprika fõzése forrástól számított
30-45 perc.
A rántást úgy készítem, hogy elõször
zsírt teszek az edénybe.
Amikor elolvad, bele teszek
két evõkanál lisztet.
Arany barnára pirítjuk.
Amikor készen van a rántás,
lehúzzuk a tûzrõl,
lassan adagoljuk hozzá a vizet.
Készen a paprikánk,
kiszedem a mártásból.
A mártást visszateszem a tûzre,
sót és cukrot teszünk bele,
a rántás elõtt beízesítjük.
Most berántom, sûrû keverés mellett,
így biztos nem lesz csomós.
Amikor felforr a mártás, elzárjuk
a gázt és tálaljuk.
Ezt a töltött paprikát most
gázon fõztük,
de régen kemencében,
agyag edényben fõzték.
- A fafaragás onnan indul,
hogy gyerek koromban
szerettem barkácsolni,
faragcsálni.
A 70-es évektõl kezdtem vele
komolyabban foglalkozni.
Közben fotózgattam, lefotóztam
témákat magamnak.
'74-tõl hivatalosan fafaragó vagyok.
Bedolgozóként dolgoztam 10 évig a
szarvasi háziipari szövetkezetnek.
Utána megszûnt a bedolgozói munkakör,
akkor önállóan, magam hordtam Pestre
a boltokba a szobraimat.
Mert fõképp szobrokat faragok.
A népmûvészek között nem sok
szoborfaragó volt, de igény volt a
munkáinkra.
Paraszti témákat faragok leginkább.
Kapás, magvetõs, subás...
inkább a paraszti életbõl, de
akármilyen kérés jön,
én azt megpróbálom megoldani.
Kitekintek egy kicsit a bútorhoz is,
azt is csináltam,
használati eszközöket faragok,
ami éppen kell.
Még most is faragok.
Nyugdíjas vagyok, de amilyen
igény van, azt csinálom.
Tervek mindig vannak,
csak idõ kell hozzá.
- Rostélyos kalácsot készítünk,
amit Szentandráson lakodalmakba
szoktunk készíteni.
Ezt is hamarabb el lehet készíteni.
A võfély szokta vinni
a menyasszonyos házhoz,
a lakodalomban pedig
asztalra szoktuk rakni.
Napokkal a lakodalom elõtt
el lehet készíteni.
Úgy készítjük a rostélyos kalácsot,
hogy 6 dl tejfölt tálba teszünk,
hozzá adunk egy pici sót,
vaníliás cukrot, 2 db tojást,
kristály cukrot, teszünk hozzá
körülbelül másfél kiló lisztet,
ráöntjük az élesztõs, cukros tejet,
margarint és vajat, majd elkavarjuk.
Ezt jól kidagasztjuk,
és hagyjuk 2 órát kelni.
Megkelt a rostélyos tészta.
6 darabot kivágunk belõle,
egy rostélyoshoz ennyi szükséges.
Többet felvágunk, mert addig kel,
és könnyebb dolgozni vele.
Vékony rudakra sodorjuk mind a hatot
és a tepsibe tesszük.
Ha tepsin van a rostélyosunk,
megkenjük tojással.
Megsütjük, utána megkenjük
cukros vízzel, ez ad neki puhaságot.
Mi is a szüleinktõl, nagyszüleinktõl
tanultuk,
és szeretnénk átadni a fiatalságnak.
Õk is próbálkoznak vele,
évrõl évre segítenek nekünk.
(népzene)
...
Több
Földrajzi név:
Békésszentandrás

Személyek

11:07:03

Sinka Imre

11:09:14

Liszkai Antal

11:10:05

Gazsó Antalné

11:12:32

Hévizi Róbert

11:16:28

Bohák Jánosné

11:17:42

Sinka Jánosné

11:20:33

Lázár Julianna

11:24:40

Fullajtárné Aszódi Erzsébet

11:29:29

Szabó Imre

11:32:21

Klimaj János

11:33:32

Szin Józsefné

Kiemelt részek

11:09:08

Orjaleves csigatésztával

11:14:54

Fokhagymás zsírban sült orja

11:17:36

Lakodalmi perec

11:21:49

Tarhonya

11:24:52

Szentandrási öregtarhonya

11:29:39

Töltött paprika

11:33:28

Rostélyos kalács

11:06:32

Ízőrzők: Békésszentandrás

09:27:07

Ízőrzők